Nem léphetett magyar földre az utolsó nádor
Az 1847-ig hivatalban lévő József nádorra szobrok, közterek emlékeztetnek, fiára és utódjára viszont leginkább csak a
történelemkönyvek lapjai. Kortársai igen ellentmondásosan ítélték meg tevékenységét – ráadásul mind a magyar, mind a császári oldalon.
Forrás: 24.hu
Egy magyar legény nyakon szúrta Ferenc Józsefet
Az 1848-49-es szabadságharc leverése, a véres megtorlás és a neoabszolutista rendszer kiépítése után Ferenc Józsefnél népszerűtlenebb uralkodót nehéz lett volna említeni. Nem csoda, ha egyesek nem elégedtek meg a passzív ellenállással, hanem a saját kezükkel akartak „igazságot szolgáltatni”. Ferenc József hosszú uralkodása alatt összesen hét alkalommal követtek el ellene merényletet, ám mind közül a legveszélyesebb Libényi János akciója volt 1853. február 18-án.
https://24.hu/tudomany/2022/02/17/merenylet-gyilkossagi-kiserlet-ferenc-jozsef-tortenelem/
Egy kutya heréje mentette meg II. Béla királyt
Szent László király unokaöccsét, Kálmánt jelölte ki utódjául, amit Kálmán öccse, Álmos herceg nem tudott elfogadni. A szent király halála után többször is kitört a testvérháború, amelyből 1106-ban és 1108-ban is Könyves Kálmán király került ki győztesen, és mindannyiszor megbocsátotta öccse lázadását – írja a Múlt-kor.hu.
https://24.hu/tudomany/2022/02/15/here-kasztralas-vak-bela-tortenelem/
A koronavírus már 130 éve is ölhetett, aztán valami történt
Az orosznáthával megfertőződött betegek elvesztették a szaglásukat, nem éreztek ízeket, és hónapokig szenvedtek fáradtságtól, levertségtől. Ismerős? A több mint száz éve terjedő halálos kór története meghökkentő hasonlóságot mutat a mostani pandémiával, ugyanakkor reményre is okot ad.
Érdekes dolgok kerültek felszínre a koronavírus múltjával kapcsolatban, amelyek azonban a jövőre nézve is fontosak lehetnek.
A 19. század végén, egészen pontosan 1889-ben Oroszország területén, Buharában különös járvány pusztított
https://index.hu/techtud/2022/02/16/koronavirus-eredete-orosznatha-jarvany-virusvariansok-influenza/
Szuperorganizmusok ébredeznek a föld alatt
Egy hangya nem hangya, a kolónia olyan szuperorganizmusként működik, amely alapvető módon határozza meg élőhelyét: a mikrovilágban az történik, amit a hangyák „megengednek”. Bepillantunk az apróságok mindennapjaiba, ahol a szerelmesek füstfelhőként gomolyognak a levegőben, a királynő 20–30 évig is élhet, és ahol „rendben van” az erdő, ha hangyák vigyázzák.
https://24.hu/tudomany/2022/02/19/hangya-szuperorganizmus-termeszet-okologia/
Egy maroknyi zseninek köszönhető a Homo sapiens technikai diadala
A törzsfejlődés során az ember lassan, de biztosan eszközhasználó lénnyé fejlődött, konkrétabban olyan lénnyé, aki eszközök nélkül teljesen elveszett, szemben főemlős rokonainkkal, akik – ha kell – eszközöket használnak, de egyébként jól elvannak tetvészéssel egy bokor alján. A mi eszközeink azonban nem akármilyenek: zseniálisak.
https://index.hu/tudomany/til/2022/02/16/tortenelem-osember-homo-sapiens-technikai-forradalom-tuz-ij-ekszer-landzsa-feltalalo-zsenik/
A genetika védelmében – őstörténetről és (vér)rokonságról
A közbeszédben hasító „vadhajtások” ellenére nem szabad leírni a DNS-vizsgálatokat a korai magyar és más nomád népek vándorlásának kutatásában – írja lapunknak küldött cikkében Németh Endre. A populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus-informatikus rögzíti: a mai magyarság genetikai képe ugyan sokszínű és a környező népekéhez hasonló, de van legalább egy komponens, amely a baskírokkal és a tatárokkal, illetve legközelebbi nyelvrokonainkkal, a hantikkal és a manysikkal is szorosan összekapcsolható. Mit mond a DNS a Székelyföldön néptáncoló afroamerikairól? Ki beszélt itt hun génről? Mit érdemes kutatni az Urál ázsiai oldalán? Kiskáté.
https://www.valaszonline.hu/2022/02/07/nemeth-endre-archeogenetika-populaciogenetika-magyar-ostortenet/
A velencei kurtizánok és az ókori egyiptomi hentesek lábbelije: férfi- vagy női viselet a magas sarkú?
https://divany.hu/offline/ferfi-noi-viselet-magassarku-okori-egyiptom-velencei-kurtizan/
Nem hozza lázba a mongolokat a tatárjárás, amúgy is távoli rokonként tekintenek ránk
IV. Béla és vitézei nyilván erős országimázst építettek Batu kán szemében, ugyanakkor a Mongol Birodalom életében jóval kisebb nyomot hagyott a dicsőséges nyugati hadjárat magyarországi záróakkordja. Más kötötte le ugyanis a korabeli elit figyelmét. Manapság a mongol identitás meghatározó eleme a középkori birodalom, amelyben hazánk szerepe eltörpül – Mongóliából nem is jönnek Magyarországra a tatárjárást kutatni. Sőt, a mai mongolok többsége egyenesen úgy véli, hogy távoli, nomád rokonok vagyunk.
https://24.hu/tudomany/2022/02/19/tatarjaras-mongol-rokon-kozvelemeny/