ÜDÜLÉS

Üdülési szabályzat, 2024-ben érvényes térítési díjak
Gyopárosfürdői beutaltak figyelem!

Mindenki gondolja át, hogy a fürdőbelépőket mikor akarja igénybe venni kedd-szerda-csütörtök vagy péntek-szombat-vasárnap? A napi felvételre nincs lehetőség.
Kovács József Üdülési felelős

Történet

A Belügyi és Rend védelmi Dolgozók Szakszervezete a rendszerváltás küszöbén, 1989. októberében alakult meg Belügyi Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) néven. Ekkor ugyanis egyértelművé vált: az egyes munkavállalói érdekvédelmi törekvéseknek csak akkor van esélyük a sikerre, ha a belügyi közalkalmazottak, az ott dolgozó köztisztviselők és a speciális szolgálati viszonyban állók egymással szövetkezve, közösen lépnek fel jogos érdekeik képviseletében és védelmében. A BRDSZ létrejötte nem elsősorban a formai okok miatt jelentett gyökeres változást a belügyi munka vállalók életében, hanem a szervezet megalakulása lehetővé tette, hogy az eredeti alapelv érvényesüljön ismét: a munkavállalók ekkor önként, szabad akaratukból hozhatták létre érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetüket.
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezet szerveződésének alapelve az, hogy "együtt erősebbek leszünk". Jelmondata pedig az, hogy "a mi szakszervezetünk ÉRTED, ÉRTEM, mindannyiunkért, azaz ÉRTÜNK működik.

A szakszervezetünkbe belépő munkavállalóknak “kézzel-fogható segítséget” ígérünk: arra törekszünk, hogy megvédjük a munkahelyeket; munkajogi védelmet nyújtsuk a rászorulóknak; jogi tanácsadó szolgálatot működtetünk; harcolunk a tisztességes jövedelmekért, a munkaköri pótlékokért, s az emberhez méltó munkakörülményekért; szolidaritást vállalunk a kiszolgáltatott munkavállalókkal, az elesettekkel, a bajba jutottakkal, s ha igénylik, segítjük a pályakezdőket és az időseket.
A BRDSZ a tagsága érdekeit szem előtt tartva véleményezi a törvény-, és jogszabály tervezeteket, a dolgozókat érintő megállapodásokat a készülő munkahelyi szabályzatokat, utasításokat. A szakszervezeti tisztségviselők munkáját jogászok, adóügyi-, társadalombiztosítási-, pénzügyi szakemberek segítik.
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének működőképességét a tagság anyagi áldozata garantálja. Napi munkánk során azt valljuk: ha még többen leszünk, még nagyobb esélyünk lesz arra, hogy közös fellépéssel megjelenítsük tagságunk sajátos érdekeit, hiszen csak magas szervezettséggel, profi érdekképviselettel tudjuk megvédeni egymást és magunkat.

Alapítás - Hogyan indultunk, milyen céllal

A rendszerváltás időszakában, amikor alulról jövő kezdeményezésként sokan felismerték, hogy a belügyben dolgozó különböző állománycsoportok tagjai akkor érhetnek el sikereket, ha egymással kart karba öltve, közösen lépnek fel érdekeik szakszerű képviseletében és védelmében. Így került megalakításra a széles rétegeket átfogó szakszervezetünk.

A változásokat kihasználva a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete elkészítette az alapszabályát és eleget tett a törvényben előírt kötelezettségének. A BRDSZ mint a tagok önkéntességére épülő szakszervezet kinyilvánította: tevékenysége pártoktól független, fő feladatának a belügyi munkavállalók érdekvédelmét és képviseletét tekinti. Természetesen az áhított függetlenség buktatókkal is járt. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetét többé nem vonták be automatikusan a munkavállalókat érintő döntések előkészítésébe, sőt – minden kormányzati ciklusban - a politikai hatalom új gyakorlói és az egyes munkahelyi szervezetek vezetői nemegyszer nyíltan a BRDSZ ellen fordultak.

A kilencvenes évtized közepére az érdemi érdekképviseleti munka feltételei megteremtődtek. 1994. február 28-ig valamennyi szakszervezeti alapszervnél tisztújítást rendezetek. Ezután már egyértelművé vált, hogy a BRDSZ testületeinek összetétele és a szakszervezet felépítése a tagok akaratát fejezi ki. A megújulási elvárásoknak megfelelően kialakulhatott a működőképes szakszervezet.

A BRDSZ folyamatosan értékelte a körülötte bekövetkezett változásokat, és folyamatosan alkalmazkodott a különböző kihívásokhoz. Ezért többször is változtatott az alapszabályán, hogy minél eredményesebben, a lehetőségek legjobb megteremtésével tudja a tagságát kép viselni.

A BRDSZ munkastílusára mindenkor a lehetőség szerinti tárgyalásos konfliktus megoldás volt a jellemző. Ennek ellenére többször előfordult, hogy erőfeszítéseink dacára felborult a Belügyminisztériumban a szociális partnerek között a "munka-béke". A munkavállalók körében sokszor nőtt a csalódottság, a keserű elégedetlenség amiatt, hogy az itt dolgozó több tízezer munkavállaló - a reálkeresetek csökkenése következtében - rosszabbul élt, mint korábban. Ennek a legfontosabb oka az, hogy a közalkalmazotti bértáblát és a köztisztviselői illetményalapot rendszertelenül változtatták. Ezért a tárgyalások előtérbe helyezése mellett minden kormányzati ciklusban előfordult, hogy különböző demonstrációk, tüntetések, utcai felvonulások, sőt kétszer sztrájk megszervezését is be kellett vetni nyomásgyakorló eszközként.

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete tagsága továbbra is arra törekedett, hogy megőrizze a hosszú évek alatt kialakult konstruktív együttműködését a vezetőkkel, hiszen a "munka-béke" megőrzése mindenkinek az érdeke!
Ezzel párhuzamosan lényegesen megváltozott a szakszervezetünk helyzete. A kormányzati struktúrában bekövetkezett változások komolyan érintettek bennünket. 2006 évben a belügyminisztérium szétdarabolása után a tagságunk több minisztérium fennhatósága alá került, így újra kellett építenünk az érdekegyeztetési fórumokat, új mechanizmusokat kellett alkalmazni. Most már nem csak egy
minisztérium vezetésével kellett egyeztetni, hanem az Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztériummal, az Önkormányzati Minisztériummal, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal is.

A tagságunknál is jelentős átalakulás történt. A bizonytalan jogi háttér, a különböző szakmai szervezetek átalakításának következményeként nagyon sokan távoztak a rendvédelmi szervektől, így a hivatásosok átlagéletkora nagymértékben csökkent. A megfiatalodott állomány más jellegű problémákkal küzd, így az alapfeladatainkban is irányváltásra volt szükség.
A társadalomban bekövetkezett változások is komoly kihívások elé állították mind a tagságunkat, mind a szakszervezetünket, és a kialakult negatív folyamatok tovább folytatódtak.

Miközben eltökéltek voltunk abban, hogy a jogos bérköveteléseinkről nem mondunk le, tovább folytattuk a harcot több kérdésben is a bíróságokon, hogy jogos járandóságait mindenki megkapja. Csak így lehetett esélye a tagságának, s az itt dolgozó kollégáknak arra, hogy ne megtört gerincű vazallusokként szenvedjék el a változások, az átszervezések és az ezzel járó elbocsátások terheit.

Most hol állunk

2010 évben a kormányváltás után visszaállították a Belügyminisztériumot, mint szervezetet és az a miniszter került az ágazat élére, aki már egy alkalommal 1998-2002 között ellátta ezt a feladatot. Mindenki abban reménykedett, hogy a szakember visszakerülésével megváltozik az ágazatban dolgozó mintegy 70-80 ezer munkavállaló helyzete. A különböző vezetők részéről elhangzott ígéreteket a dolgozók nagy többsége komolyan is vette. Sajnos az elmúlt két évben bekövetkezett események a várakozásokra rácáfoltak, s bekövetkezett az, amire az itt dolgozók rémséges álmaikban sem gondoltak. A miniszter közreműködésével a kormány eldöntötte, hogy a különböző demonstrációs tevékenységük miatt felszámolja az érdekképviseleteket a tagság segítségével a rendvédelem területén. Létrehozta a Magyar Rendvédelmi Kart és megtiltotta az összes miniszteri irányítás alatt álló szervezet vezetőjének, hogy megállapodjanak az egyes munkavállalókkal a szakszervezeti tagdíj levonására. Ezzel a döntésével a Kormány megteremtette a feltételeit a szakszervezetek megszüntetésének, hiszen a működés alapjait biztosító tagdíjak fizetését tette bizonytalanná. Az állami támogatásokat megszüntette és az érdekegyeztetés folyamatát is szűkítette.

Szakszervezetünk szintén megérezte/megérzi ezeknek az intézkedéseknek a hatását. Első lépésként az aktív munkavállalók kevesebbet vagy semmit sem tudnak dolgozni a tagságért, és teljesen természetes módon érzékelhetővé vált a létszámcsökkenés is.

2012 szeptemberében a jogszabályi változásoknak is megfelelően megtartotta a BRDSZ a IX. rendkívüli Kongresszusát, ahol módosította az Alapszabályát, kisebb létszámú testületek választását tette lehetővé, illetve egyben nevet is váltott.
Ettől az időtől kezdve az új nevünk Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, rövidítve BRDSZ.
A szakszervezet további sorsa a tagság kezében van…

Dr. Bárdos Judit
főtitkár