Kőkemény üzenetet küldött Varga Mihály: Újra megjelentek a recessziós és inflációs kockázatok
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése az alapfeladatokra koncentrál, és javítja a jegybanki munka hatékonyságát, miközben az árstabilitás megteremtését helyezi a középpontba. Varga Mihály jegybankelnök szerint a tartós gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen az inflációs célok elérése és a pénzügyi piacok stabil működése. Azt is kiemelte, hogy újra megjelentek a recessziós és inflációs kockázatok. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jövőben elsősorban az alapvető törvényi feladatok ellátására koncentrál, és a fenntartható gazdasági növekedés támogatása érdekében szorosabb együttműködést alakít ki a gazdasági és pénzügyi piaci szereplőkkel.Az MNB márciusi prognózisa az idei évre 4,5–5,1 százalék közötti inflációval és 1,9–2,9 százalékos GDP-növekedéssel számol, azonban a globális vámháború és a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása módosíthatja ezt a pályát.
Forrás: msn.hu
Az EP szakbizottsága ragaszkodik a jogállamisági feltételrendszerhez a következő költségvetésben
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés
prioritásaival kapcsolatban. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy kemény vitákra lehet készülni a tagállamokkal,
amelyek közül az egyik – Magyarország – már látatlanban vétóval fenyegetett. 23 igen szavazattal,
9 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a jelentését a szakbizottság, amelyben az európai
parlamenti képviselők hangsúlyozzák, hogy egy jelentősen ambiciózusabb hosszú távú uniós költségvetésre
(többéves pénzügyi keret – MFF) van szükség, „amely képes megfelelni az uniós polgárok növekvő elvárásainak a gyorsan változó globális környezetben”.
https://hvg.hu/eurologus/
A szegénységet nem enyhíteni, hanem felszámolni kell
Az EU-nak folyamatosan van valamilyen terve a szegénység csökkentésére, ezek azonban sorra kudarcot vallanak.
A jelenleg hivatalban lévő Európai Bizottság is ígéretet tett egy koncepció kidolgozására, céldátumként a következő
évet jelölték meg. Most kaptak hozzá némi sorvezetőt – a szegényektől. A 2010-ben bemutatott Európa 2020 stratégia
új közös célt tűzött ki a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén: az országos szegénységi
küszöbök alatt élő európaiak arányának 25 százalékkal való csökkentését, és több mint 20 millió ember kiemelését
a szegénységből. Ezt a célt nem sikerült elérni. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó,
2021 márciusi cselekvési tervben az Európai Bizottság új kiemelt célt tűzött ki: 2030-ig legalább 15 millióval
(ebből legalább 5 millió gyermekkel) csökkenteni kell a szegénységben élők számát. 2019 és 2023 között
azonban a szegénységben élők száma csak 1,6 millióval csökkent.
https://hvg.hu/eurologus/
Irgalmasságot gyakorolt a pápa azzal, hogy hajlandó volt misézni Orbán Viktor országában
Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója,
ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít,
hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő,
kulturális kereszténység „hadállásait” félti. Az alábbi cikk 2021. szeptember 12-én jelent meg a hvg360-on,
a most elhunyt Ferenc pápa akkori magyarországi látogatására, pályafutásának magyar szempontból kiemelt
eseményére emlékezve közöljük újra. Nem emlékszik Ferenc pápa, találkozott-e Orbán Viktorral, amikor az
erdélyi Csíksomlyón 2019 tavaszán misét mondott. Hogy a miniszterelnök hiúságát mennyire sértette a pápa múlt heti,
a Vatican Newsnak adott interjújából kiderült „emlékezetkiesése”, nem tudni, de megsértődni a legkevésbé Orbánnak van oka.
Ferenc ugyanis épp azért iktatta be többnapos romániai látogatásába Csíksomlyót, hogy – nem kis diplomáciai
bonyodalmat okozva a kéréssel – találkozzon a magyar zarándokokkal. Ám Orbán nem volt köztük:
ő inkább Madridba utazott, hogy megnézze a BL-döntőt. Annyit azért előzőleg megüzent – a Kleine Zeitung című
osztrák lapnak adott interjún keresztül –, hogy mondhat bármit,„Magyarország protestáns ország is, ezért a
pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban”.
https://hvg.hu/360/20250422_
A magyar szegények pénzének már 38 százalékát viszi el, hogy legyen mit enniük
A szegények és a nyugdíjasok pénze kiemelkedően gyors ütemben romlott az inflációs válságban. A szegényebbek
kosarában ugyanis nagy az élelmiszerek súlya, sőt egyre nagyobb, az évezredben még sose volt ekkora. A gazdagok
kosarában sokkal kisebb az élelmiszerek súlya, de náluk is nő – cserébe annyira kevés a rezsi, hogy náluk már alig látszik.
Az inflációs válság sokkal inkább érintette a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű háztartásokat, mint akár a
közepes, de különösen a magas jövedelmű rétegeket – derül ki a KSH adatbázisában fellelhető
Az inflációs válság csúcspontján, 2022 végén, 2023 elején az egyes háztartástípusok közti különbség
különösen jelentős volt az egyes háztartástípusok közt. 2023 januárjában volt az inflációs csúcs, az összes
háztartást tekintve 25,7 százalékos éves inflációval. Ugyanakkor a nyugdíjasok inflációs csúcsa 27,4 százalék volt,
míg a szegény (alacsony jövedelmű) háztartások csúcspontja 27 százalék (még februárban is). Eközben a
magas jövedelmű háztartások csúcspontja mindössze 23,9 százalékos volt.
Tehát a gazdagok és a szegények (és nyugdíjasok) inflációs csúcspontjai közt 3-3,5 százalékpont különbség nyílt.
https://hvg.hu/360/20250423_
Kiderült, hivatalosan mi lett azokkal a lefoglalt szállodai szobákkal,
amelyeket Sulyok Tamásék végül nem vettek igénybe az olimpia idején
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint csak abban a három napban használta magyar delegáció az
Intercontinental 15 lefoglalt szobáját az olimpia ideje alatt, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök is
Párizsban tartózkodott. Vagyis – a hivatalos közlés alapján – a maradék lefoglalt 16 éjszakán vagy üresen
álltak a szobák, vagy a szálloda szabadon kiadhatta azokat másoknak. Arra a kérdésünkre nem érkezett
válasz Sándor-palotától, hogy miért nem engedték át a szállást karitatív célokra, ha már kifizettek érte 228 millió forintot.
https://hvg.hu/itthon/
Négy kilogrammon múlt a környezeti hatásvizsgálat: hogyan ássa alá a kormányzat a saját akkustratégiáját?
Komoly trükközésekre volt szükség mind a szlovén Andrada, mind a Pest megyei kormányhivatal részéről, hogy
végül a sóskúti lakosok és a település vezetésének feje fölött szülessen döntés az akkumulátordaráló felépítéséről.
Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa írásában libbenti fel a fálylat a
törvényszegő praktikákról. Komoly trükközésekre volt szükség mind a szlovén Andrada, mind a Pest megyei
kormányhivatal részéről, hogy végül a sóskúti lakosok és a település vezetésének feje fölött szülessen döntés
az akkumulátordaráló felépítéséről. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa
írásában libbenti fel a fálylat a törvényszegő praktikákról. Kevesen tudják, mi az a Pusztazámori Nyilatkozat.
2025. április 4-én nyolc település 14 civil szervezete közös nyilatkozatot írt alá, kifejezve tiltakozásukat a veszélyes
ipari üzemek és technológiák megvalósítása ellen a térségben. Pár nappal előtte hét polgármester fogott össze,
egy látványos fáklyás felvonuláson, majd egy szakértőket is felvonultató lakossági fórumon. „Hogy mi polgármesterek
így össze tudtunk fogni az pazar jó érzés és erre nagyon jó lesz később visszaemlékezni” – mondta itt Csőzik László,
Érd vezetője.Ezt a ritka szolidaritást az váltotta ki, hogy az Alsózsolcáról, majd Sóskútról már elkívánt kétes hírű szlovén
akkumulátor-daráló üzem, az Andrada a sóskúti önkormányzatot megkerülve 2025. január 24-én megkapta a
Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyét, Tarnai Richárd főispán aláírásával, később pedig a
NAV fémkereskedelmi engedélyét is (ez egy vasárnap este 22 óra után egyszer csak megjelent a NAV frissített listáján).
A lakosság viszont olyannyira nem akarta ezt a céget, hogy az ügybe belebukott a sóskúti polgármester is a 2024 áprilisi választáson.
https://hvg.hu/velemeny/
Mivel jár, hogy nemzeti gyászt hirdet a kormány Ferenc pápa temetésének napjára?
A hétfőn elhunyt egyházfőt leszámítva négy olyan személy halt meg a rendszerváltás óta, akiről nemzeti gyásznappal emlékezett meg
a kormány, közülük is csak ketten voltak magyarok. Mik az emléknap kihirdetésének feltételei, milyen más események után hirdették ki
és mit érzékel egy átlagember abból, ha gyásznap van? Összeszedtük a tudnivalókat. Hétfőn, pár órával Ferenc pápa halála után
jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánítja az egyházfő temetésének napját,
mert „ez megfelel a hagyományoknak és kifejezi a nemzet háláját a Szentatya iránt, és a nemzet gyászát”.Keddre az is kiderült,
a pápát április 26-án, szombaton helyezik végső nyugalomra Rómában, a szokásoktól eltérően azonban Ferenc
úgy rendelkezett, hogy ne a Vatikánban, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el. Ezt követi a
kilencnapos gyász, majd várhatóan valamikor május 5-e és 10-e között kezdődik a konklávé, amelyen a
következő pápát választják meg a bíborosok.De mit jelent a nemzeti gyásznap? Jogszabályi definíciója szerint
„a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés”
Gyásznapot a kormány rendeletben hirdethet a társadalmat mélyen megrázó katasztrófák, illetve olyan személyek
halála miatt, akik a nemzet érdekében végzett munkásságuk, közéleti tevékenységük okán kiemelkedőnek bizonyultak.
https://hvg.hu/itthon/
