Megtalálták a csata helyszínét, ahol eltűnt Petőfi Sándor
Régészeti módszerekkel meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét – írja az MTI Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának nyilatkozata alapján.A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét,hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új információnk van a csatáról, és tárgyakat is találtunk, amelyek láthatóak lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának új tárlatában
Forrás. 24.hu

Hogyan nem lett magyar a világ legnépszerűbb küzdősportja?
Szombaton kezdődik a XXXIII. nyári olimpiai játékok cselgáncstornája, amelyen három női és négy férfi
versenyző képviseli a magyar színeket. Szakági berkeken kívül még ma is alig ismert, hogy a 20 millió 
igazolt versenyző okán az egyik legnépszerűbb küzdősportnak számító judo (a Hepburn-féle átírásban jūdō) 
egyik első európai hídfőállása Magyarországon volt a múlt század legelső éveiben.
https://qubit.hu/2024/07/27/hogyan-nem-lett-magyar-a-vilag-legnepszerubb-kuzdosportja

A Vidám Park ikonikus játékai – Kicsit elavult, koszlott-kopott, de a miénk volt
Emlékszel még, milyen volt a 100 fokos Űrrakétában zötykölődni vagy a János vitézt hallgatni a 
Barlangvasút recsegő hangszóróiból? A budapesti Vidám Park ikonikus játékaira emlékezünk. 
Tizenegy éve zárt be a budapesti Vidám Park, és bár az utolsó évtizedekben veszteséges és 
elég korszerűtlen, sőt környezetszennyező is volt, legtöbbünknek még mindig hiányzik. Ebben talán 
a gyerekkorunk iránt érzett nosztalgikus érzés is benne van. Mert gyerekként nemcsak a máig
működő Schäftner-körhintát vagy a régi Lézerdodzsemet szerettük, de azokat a játékokat is, 
melyekről már a működésükkor is azt mondták, a roncstelepre valók. Jöjjön most – a teljesség igénye nélkül – 
néhány olyan játék, melyekre a mai napig jó és picit fájó szívvel gondolunk.
https://welovebudapest.com/cikk/2024/07/16/szabadido-budapesti-vidam-park-jatekai-hullamvasut-urraketa-elvarazsolt-kastely-oriaskerek/

Egyedülálló kulturális kísérlet – megnyílt az első Fortepan Fotógaléria
Kulturális kísérletként tekintenek az alapítók a Fortepan Fotógaléria megnyitására és működtetésére. A nyitó kiállítás anyagát a
privát fotóarchívum egy fontos szerzőjének a képeiből válogatták, de ezen kívül minden rendhagyó a kőszegi Táblaház utcában: 
a kiállítóhely szezonális, nincs teremőr, ráadásul a látogatók becsületére alapozzák a belépőjegyek megváltását is. Mielőtt azonban 
belépnénk, olvassuk el a Heti Fortepan sorozat 200. cikkét. Július 26-tól látogatható Kőszegen a Fortepan első galériája. A jelenleg 200 ezer
fényképet számláló digitális fotóarchívum anyagából az elmúlt évtizedben kiállítások sora válogatott, 
de saját nevű és koncepciójú galéria létrehozására ez idáig nem került sor.
https://24.hu/kultura/2024/07/27/kulturalis-kiserlet-heti-fortepan-fotogaleria-koszeg-lissak-tivadar-kepei/

Kvíz: Ismered a betegségek régies elnevezéseit?
Olvasmányélményeinkből, régi filmekből vagy nagyszüleink történeteiből egy sor olyan betegség-elnevezést 
(gümőkór, franciabaj, vagy épp hektika) ismerünk, amit ma már nem igazán használunk, mert a köznyelvbe is
átszivárogtak a pontosabb, a kórságokat jobban körülhatároló kifejezések
https://www.noklapja.hu/kikapcs/2024/07/29/betegsegek-regies-elnevezesei-kviz/

A legenda szerint a középkorban furkósbottal és ruhába tekert kövekkel csépelték egymást a válni akaró házasok
A középkori mindennapokról egy rakás olyan legenda kering manapság, amelyekről némi utánajárással viszonylag könnyen 
ki lehet jelenteni, hogy óriási marhaságok, de legalábbis érdemes egészséges szkepticizmussal állni hozzájuk. 
A középkorban nem volt nyakig mocskos és büdös mindenki, a középkori jobbágyok nem dolgoztak feleannyit, mint mi 
és az is minimum véleményes, hogy a középkori várkastélyokban a csigalépcsők azért az óramutató járásával megegyezően 
kanyarodnak, mert így a védők előnyben voltak a támadókkal szemben.Talán még ezeknél is furcsább az az időről időre 
feltűnő legenda, amely szerint Európában a középkorban létezett a válási párbaj intézménye, ahol a férfinak 
egy gödörből kikandikálva kellett furkósbotokkal agyoncsapnia a feleségét, aki közben ruhába csavart kövekkel 
próbálta betörni a fejét. Ja, és a végén a vesztest állítólag megölték. A dolog a legenda szerint annyira bevett volt,
 hogy még képes útmutató is készült hozzá, ennek ellenére valószínű, hogy ilyen a gyakorlatban soha nem történt. Na de miről is van szó pontosan?
https://telex.hu/eszkombajn/2024/05/29/kozepkor-valas-parbaj-kuzdelem-mitosz