Madách-200 – Madách Imre élete (1. rész)
Kétszáz éve született Madách Imre, a világirodalmi szempontból máig legjelentősebb magyar irodalmi mű szerzője. Az ember tragédiájának 113 fordításáról van tudomásunk, összesen 40 nyelven. Ez a legtöbbet játszott mű a magyar színpadokon, de jó néhány helyen bemutatták határainkon túl is.
Forrás: ado.hu
Széchényi István csendesen ünnepelte a házasságkötését
A legnagyobb magyar csendben, kevés rokon és barát társaságában fogadott örök hűséget feleségének, 1836. február 4-én. Gróf Széchényi István minden alkalmat megragadott, hogy közel legyen Zichy Károly házastársához, Seilern Crescencehez,
színházba, családi eseményekre járt miatta, azonban a nő minden közeledést elutasított, beleértve a leveleket is. A sorsnak köszönhették, hogy szerelmük beteljesült. Miután 1834. december 15-én Zichy Károly 55 évesen elhunyt, a gyászévet követően egybekeltek. „Tíz év óta, amióta szeretni tudok, szívem egészen az öné, esküszöm erre” – írta Crescence 1835 októberében, majd néhány hét múlva megerősítette szavait: „Tudhatja 10 év óta mennyi kínt állottam ki, csak az ön iránt való vonzalom éltetett.”
https://ng.24.hu/kultura/2023/02/04/szechenyi-istvan-csendesen-unnepelte-a-hazassagkoteset/
Ő lehetett a Rhode Island-i vámpír
https://24.hu/tudomany/2023/01/28/vampir-rhode-island-tortenelem/
Az eltűnt Budapest nyomában (II. rész) – A pesti oldal
Cikksorozatunk első részéből kiderült, hogy mi volt a Mammut Bevásárlóközponttal szemben, és az is, hogy miért van a Gellért Szállóban fürdő. Most viszont azt fogja megtudni a kedves olvasó, hogy mi volt a Szent István-bazilika helyén – és nézni fog egy nagyot. Nemcsak a budai, de a pesti oldalon is számos szép és érdekes épületet tüntetett el a föld színéről a történelem vagy a városfejlesztési politika, melyek közül be is mutatunk pár fájó hiányt, egykor fontos vagy neves épületet és helyszínt, melyek ugyan már nincsenek, de nélkülük a főváros és története nem lenne teljes.
https://welovebudapest.com/cikk/2022/9/30/latnivalok-es-kultura-az-eltunt-budapest-nyomaban-ii-resz-a-pesti-oldal
Művészet a felhők fölött – Budapest legmagasabb lakóépülete, az újpalotai Víztoronyház és galériája
Az Újpalotai lakótelep sematikus bérházai közül szinte kiugrik, sőt a méreténél fogva már messziről is jól látszik a Víztoronyház, melynek felső része nemcsak a gigantikus víztartályokat rejti, hanem két művészlakást is, és az egyiken belül a Víztoronyház Műterem nevű galériát. Az itt élő és alkotó meg a galériát is vezető Krnács Ágotának köszönhetően kielégíthettük a kíváncsiságunkat, mert bejutottunk hozzá, szétnéztünk, majd jól tátva maradt a szánk.
https://welovebudapest.com/cikk/2022/9/30/latnivalok-es-kultura-az-eltunt-budapest-nyomaban-ii-resz-a-pesti-oldal
Vesztőhely a Rákóczi úton – Botrányba fulladt a kivégzés, olyan sokan akarták nézni, mi történik
Az azért nem mindennapos, hogy az ember elolvas egy hírt és jószerével egy mukkot sem ért belőle.
https://nepszava.hu/3183168_budapest-tortenelem
Kincseket találtak egy ókori fürdő lefolyóiban
Több mint 30 féldrágakő került elő egy 2000 éves római fürdőház lefolyóiból – írja a BBC. Az épület maradványait 2017-ben találták meg az észak-angliai Carlisle területén.
https://24.hu/tudomany/2023/02/01/anglia-romai-kori-furdo-feldragakovek-ekkovek/
Gyertyaszentelő napja, február 2-a: ezek a hagyományok, népszokások kapcsolódnak hozzá
A katolikus egyház február 2-án ünnepli Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét, amely naphoz számos néphiedelem is kapcsolódik. Ehhez a naphoz Magyarországon is számos időjósló szokás köthető, illetve világszerte ez a dátum, amikor az állatok viselkedéséből megjövendölik, meddig tart még a tél. Európának ezen a felén a medve az időjós, aki enyhe idő esetén téli álmát megszakítva előbújik a barlangjából, más népek az ott őshonos téli álmot alvó állatok (mint a mormota), vagy például a farkasok viselkedéséből következtetnek a várható időjárásra.
https://www.penzcentrum.hu/otthon/20230201/gyertyaszentelo-napja-februar-2-a-ezek-a-hagyomanyok-nepszokasok-kapcsolodnak-hozza-1133514
Hazudhattak az egyik legnagyobb magyar királyról
Könyves Kálmán királyról a magyarok többsége két tulajdonságot sorolna fel kapásból: „mesebeszédnek” tartotta a boszorkányságot, és fizikai adottságait tekintve a lehető legmesszebb esett az eszményi uralkodótól: sánta volt, púpos, félszemű… Túl azon, hogy ebben a formában az első kijelentés egyszerűen nem igaz, a másik pedig gyanúsan egy középkori karaktergyilkosság része, eltereli a figyelmet a lényegről: Kálmán a magyar középkor egyik legjelentősebb királya volt.
https://24.hu/tudomany/2023/02/03/boszorkany-kiraly-kronika-konyves-kalman-tortenelem/