Tisztaság, nyugalom, kényelem az üdülőkben

Nem csak a jogsegélyszolgálat a BRDSZ sikerágazata, a szolgáltató szakszervezet elvét valló legnagyobb belügyi érdekvédelmi szervezet másik igencsak bevált „terméke” az üdültetés. Vannak persze topon lévő intézmények, mint a gyopárosi vagy a berekfürdői, de máshonnan sem érkezik panasz. A nyaralók levelei legalábbis elégedettséget tükröznek.

Tisztelt Főtitkár Asszony!

Örülök, hogy sikerült ezt a gyönyörű helyet nyaralásunkra kifogni. Csend és nyugalom, valamint szépen rendezett környezet fogadott, amelyet a gondnok úrnak is megköszönök ezúton.
Tisztelettel, 2004. augusztus 29.
Tóth András és neje, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, Nyugdíjas Klub

Jól éreztük magunkat, ha lehet, visszajönnénk!
2004. 08. 22., a Balogh család, Szolnok

Nagyon jól éreztük magunkat, minden jó volt!
2004. 08. 22., a Simon család, Kapuvár

Köszönet az itt eltöltött szép napokért! Csodálatos, rendezett, csendes, valóban pihenésre alkalmas hetet töltöttünk itt. Szerencsénkre az idő is segített, igazán nyár volt. Szép emlékekkel távozunk, reméljük, máskor is el tudunk jönni, munkatársainknak is szívesen ajánljuk.
Gyopárosfürdő, 2004. július 25.
Mázsa László, Mázsa Lászlóné, Mázsa Bendegúz

Mindennel maximálisan meg voltunk elégedve, az üdülő gyönyörű, a gondnok kiválasztása főnyeremény. Rendkívül tiszta szobákat, ápolt parkot találtunk, az üdülő felszereltsége minden képzeletünket felülmúlta. Köszönet érte!
2004. július 16. Dudás József és családja, Köztársasági Őrezred

Mielőtt köszönetet mondanánk a kellemes pihenés lehetőségéért, szeretnénk gratulálni az üdülővásárláshoz! Ez jó választásnak bizonyult a pihenni vágyók részére. Kulturált, tiszta, csendes, nyugalmas ez a hely, reméljük, hogy bővítését követően még sok kollégának nyújt majd kikapcsolódást. Kevés helyen jönnek így össze a körülmények a zavartalan pihenéshez, amiben a gondnok úrnak is nagy szerepe van. Mindenkinek további sikereket kívánunk, szeretnénk majd visszatérni.
Veliczky Gábor és felesége, Budapest

Telítődik a főtitkár-helyettesi hócipő

Az idei bérharcon túl vagyunk, a Belügyminisztérium végül is sokak megelégedésére rendezte a hivatásosok, a köztisztviselők, a közalkalmazottak és a munkavállalók illetményét, keresetét. Nyitott kérdések azért maradtak, példának okáért az elmaradt 13. havi juttatással kapcsolatban. Ezekről faggattuk dr. Zachar Kálmánt, a BRDSZ főtitkárhelyettesét.

A szolgálati törvény változásai, a korábban kalácspénznek becézett plusz havi pénz, a távolléti díj és időnként-helyenként a béremelés gyakorlati megvalósítása dúlja a kedélyeket.

– Mi a baj a szolgálati törvénnyel?

– Sok baj van vele, több ponton „vérzik”, módosításra szorul, többek között az önkormányzati tűzoltók követelése, a Hszt. munkaidőrendszerének megreformálása. A BM alakított egy ezzel foglalkozó bizottságot, amely két albizottságban munkálkodik az előkészítésen. Mi azt is javasoltuk, a rendvédelmi szerveknél térjünk át a 40 órás munkahétre. A váltásos szolgálati rendben dolgozók ugyanis 52 órát teljesítenek, amely kompenzálását a mostani rend szerint nem lehet tisztességesen megoldani.

– Sokan az áttekinthetetlenséget bírálják, a rengeteg pótlékot, amelyek adhatók, de el is vonhatók, szóval sok a bizonytalanság, nem?

– Valóban. A BRDSZ már a Hszt. megszületésekor is ellenezte a végeláthatatlan pótlékok rendszerét, azt támogatta, hogy „alapból” fizessék meg érdemei, fáradságos munkája szerint az embereket. Javaslataink közt ott van a minimálbér illetményalapként történő megjelenítése. Számításaink szerint a pótlékok elvonásával így lenne arányos a mostani juttatásokkal az illetmény. Ez biztosíthatná az EU-átlaghoz való közelítést is, ami szintén az egyik legfontosabb követelésünk.

– Minden pótlék megszűnne tehát?

– Nem, például a veszélyességi pótlékot továbbra is fenntartandónak véljük, és lennének más Eu-kompatibilis maradványok is.

– Mikorra várható érdemi változás?

– A BM által alakított bizottságnak a mi tudomásunk szerint 2005 őszéig olyan javaslatcsomaggal kell előrukkolnia, amely alkalmas a parlamenti megvitatásra. Addig azonban még BÉT ülésre is elhozzák a témát, és ott ismételten lesz lehetőség az egyeztetésre.

– A legnagyobb vihar a 13. havi körül van. Miért?

– Mindenkit érzékenyen érint, hisz egy teljes havi járandóság nem kevés pénz, ez mindenkinek hiányzik. Az egyik legsúlyosabb hiba az volt ebben a folyamatban, hogy amikor mind a négy állománycsoportra vonatkozóan módosították az idevágó normákat, előtte a szakszervezetek nem gyakorolhatták jogaikat, vagy-is nem kapták meg a tervezeteket. A törvényt nem sikerült közérthetővé, alkalmazhatóvá tenni. A rendelkezés jogszabály-szerkesztési pontosítást tartalmaz, a szolgálati panaszok beadásának az volt a célja, hogy az összeget ne a munkáltató sajátos jogértelmezése szerint fizessék ki, hanem a bíróság állapítsa meg a követelés jogosságát.

– Mindenkire vonatkozik ez?

– A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók esetében a 13. havi csak adható, nem kötelező a kifizetése, kivéve, ha közigazgatási szervnél dolgoznak. A belügyesek ilyenek. A többieknél nincs vita.

- A távolléti díj jogosan jár, vagy felfújt joghézag?

– Pontatlan a törvényszöveg, és ezzel, azt hiszem, elmondtam mindent. Többféleképpen értelmezhető, ez ügyben még hosszas vita várható. A jogszabályokból nem derülnek ki egyértelműen, hogy milyen juttatások járnak, és a kifizető rendszerben sem rögzíthető, hogy megkapta-e az érintett vagy sem. A jogalkotásról szóló 1987. évi. XI. törvény 18. §. (2) bekezdése szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan kell megfogalmazni. Ez nem sikerült, ezért is bele lehet kötni, márpedig, ha a munkavállaló javára szólóan lehet értelmezni a normaszöveget, akkor nekünk az a dolgunk, hogy ennek az élére álljunk.

– Egyéb óhaj-sóhaj?

– Tele van a hócipőm az ilyen és ehhez hasonló történetekkel, helyzetekkel, de nem panaszkodom, én és a kollégáim is tesszük a dolgunkat.

Egyikük főtiszt, a másik közalkalmazott

Amint azt a BRDSZ tagjai jól tudják, a szakszervezet legfőbb döntéshozó testülete a legutóbbi választáson megújult: négyen maradtak a régiek közül, tizenöt jelöltnek most szavazott bizalmat a kongresszus. Elkövetkezendő lapszámainkban őket és elképzeléseiket fogjuk bemutatni, elsőként Mátyás Mária és dr. Kassai László kerül terítékre.

Az IB későn és lassan reagál

Dr. Kassai László alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője 46 éves. Büszke rá, hogy a 80-as években társaival felismerte, a hivatásos állományúaknak, a rendőröknek is szükségük van szakszervezetre.

A múlt év novemberében lezajlott tisztújításkor intézőbizottsági tagnak választották. A főtiszt akár eretneknek is tekinthető nézeteket vall az érdekvédelemről.

Amikor a jelölés volt napirenden, nyíltan vállalta a megmérettetést, egyszer már bemutatkozott, de közel sem „vallott” mindenről. Pedig mostanában is rengeteg aktuális probléma foglalkoztatja.

– Például a távolléti díjjal kapcsolatban hamarabb kellett volna reagálnunk, nem lett volna szabad hagyni, hogy egy „szakadár” titkár álljon ennek az ügynek az élére Tolnából, de persze ez most már késő bánat. Amit lehetett, a 13. havi juttatással kapcsolatban is megtett a BRDSZ, de a reagálás nem volt kellően meggyőző a kívülállók számára, halogató taktikaként jelenhet meg, és az nem jó. Ha úgy érzik a tagok, hogy a vezetés azért hallgat, mert nem tud dönteni, az rombolhatja az imázsát, ezzel együtt az érdekérvényesítés erejét, és az már nem is baj, az már nagyon-nagyon rossz – veti fel legfrissebb észrevételeit, aztán az érdekképviselet szelektált erősítéséről beszél.

Kifejti: a jövőben többet kellene fordítani a rászorulók megsegítésére. Segélyezésre is, de ide sorolja azt a mindennapi problémát, amely az egyes szolgálati és munkahelyeken a közvetlen parancsnokokkal, vezetőkkel történő szükségszerű ütközések nyomán keletkezik. Ebben is több segítséget kell kapniuk a szakszervezettől a tagoknak, de a munkavállalóknak általában is, ez Kassai doktor szent meggyőződése. Rámutat: nehogy azt higgyem, csak bírálni tud, hiszen nem is így látja a problémafelvetéseket, hanem a tenni akarás megnyilvánulásának.

– Túl nagy szervezet a miénk ahhoz, hogy az intézőbizottságból lehessen mindent normálisan koordinálni, ezért én a jövőt a tagozatokban kifejtett munka hatékonyságának növelésében látom. A jelenleginél jóval szorosabb együttműködést tartok indokoltnak a másik nagy érdekvédő csapattal, az FRSZ-szel is, mert ami most van, ez az erők szétforgácsolása, és közvetlen oka annak, hogy a szakszervezetek nem tudnak a munkaadók fölébe kerekedni – mutat rá néhány fajsúlyos gondra, majd az EU felé fordulás fontosságát elemzi.

Állítja, azt a bűvkört áttörni, hogy egyebek mellett ma Magyarországon csak azt lehessen az érdekvédelemben elérni, amit a kormány, illetve saját házunk táján a Belügyminisztérium akar, a pályázatok jobb megismerésével, a kapcsolatok felvételével és életben tartásával, működtetésével lehet.

– A jelenleginél mindenképpen sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk az úgynevezett hangulatjavító programok megszervezésére. Mind központi, mind helyi bulikra gondolok, legyen az kulturális vagy sportprogram, a lényeg az, hogy legyenek az emberek egymás társaságában, és kapcsolódjanak ki, érezzék jól magukat, természetesen a családjukat is bevonva ebbe. Én ezt is kiemelten fontosnak tartom. Az IB-ben most nagy tempójú munkát érzékelek, de ezután várom még, miként lehet egy-egy tag kreativitására alapozva is új dolgokat kitalálni, megvalósítani – említi befejezésül, és még siet leszögezni, ő örök optimista, s reméli, ezután is így lesz.

Agilis optimista

Mátyás Mária tíz éve tagja a BRDSZ-nek, 1996 tavaszán került Gödöllőre, a kapitányságra, ahol rögtön „toborozni” kezdte kollégáit szakszervezetünkbe. Ezt látva hamar felkérték, legyen ő a bizalmi. Eszébe sem jutott, hogy ne vállalja, sőt, örült a bizalomnak.

S hogy már akkor megfelelt az elvárásoknak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy éven belül elérték a bűvös 100-as számot, ennyi tagja lett a csoportnak. Kinőtték magukat.

Szinte magától értetődően vetődött fel 2001-ben, hogy hozzanak létre önálló alapszervezetet. A gondolatot gyorsan tett követte, az új érdekvédelmi egységet 19-es alapszervezetként jegyezték be a BRDSZ központi irodáján. A titkár – természetesen – ő lett, ki más is lehetett volna. Ma már 189-en vannak.

– A mi kis csapatunk mindig aktívan részt vett saját és központi programokban is, a tisztújítás előtt pedig javaslatot tettek személyemben az IB-tagságra. Megtisztelő feladat ez számomra, hisz komoly terhet ró minden tisztségviselőre az érdekképviseleti munka. Nem mindig hálás feladat, valljuk be, mert kevés munkáltató tudja tolerálni a pluszmunkánkat. Nagyon sokszor hallottam, hogy első a munka, aztán jöhet a szakszervezet. Ennek ellenére, amikor kell, igyekszem megtalálni a lehetőséget, hogy tudjak segíteni, és a főnök lelke se sérüljön – mondja a titkár, majd hozzáteszi az előzőekhez: – Nekem mindig az a legfontosabb, hogy a szakszervezeti tag elégedett legyen, érezze, hogy az ügye jó kezekben van.

Mátyás Mária szeretné megmutatni titkártársainak, lehetséges hatékonyan együttműködni a vezetéssel. A vezetőkkel ezzel szemben azt szeretné megértetni, ha problémát jeleznek feléjük, az ő érdekük is az, hogy vegyék ezeket komolyan. Ezt el kell érni, és azt is, hogy a meg nem értés miatt ne legyen szükség a szolgálati panaszok tömegére, ahhoz, hogy a jogos járandóságát megkaphassa mindenki. El kell érni, hogy az 1998-ban „Ültessenek a kapitányságok helyére kukoricát, az legalább hasznot hoz!” szlogen értelmetlen legyen, hogy a működőképesség ne „egye meg” a szakmát! Ezeket a célokat a titkár szerint összefogással, az egy mindenkiért, mindenki egyért elv érvényesítésével elérhetik.

Ne legyen többé a közalkalmazott „kiszolgáló személyzet”, ez a fogalom tűnjön el a köztudatból! A felelősség ugyanis sokszor nem kisebb, mint egy tiszté, ám bérben, juttatásokban, szociális megítélésben mégis mások.

– Munkámmal szeretném kollégáimnak bebizonyítani, hogy méltó vagyok a bizalmukra, a vezetők számára pedig azt, hogy érdemes velünk tárgyalni, minket komolyan venni – mondja végezetül.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete pozitív kampányba kezdett annak érdekében, hogy ne meggondolatlanul, kellő körültekintés nélkül szülessenek döntések a közszolgálatban dolgozókról. A lobbisták közösen fordultak a miniszterelnökhöz, hogy megértést kérjenek a közös célok megfogalmazásához.

Gyurcsány Ferenc úr
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke
Budapest

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ismereteink szerint megtörtént az a belső egyeztetés, amelynek alapján kormányzati döntés várható a közszolgálat humánpolitikai reformjáról, s ehhez kapcsolódóan az egységes közszolgálati törvény megalkotásáról.

E levél aláírói – a rendvédelem és a közigazgatás területén működő szakmai és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek képviselői –

a kormány konstruktív partnereként részt kívánnak venni a közszolgálati foglalkoztatással kapcsolatos szabályok korszerűsítésében.

Örömünkre szolgálna, ha a kormány erre lehetőséget biztosítana.

Álláspontunk szerint a korszerűsítésnek – a közszolgáltatásokat igénybe vevők érdekében – a nagyobb teljesítményre képes, szolgáltató állam megteremtését kell eredményeznie. Mindezek alapján a közszolgálati személyzetpolitika egyik kulcskérdésének tekintjük, hogy a kormány tegye egyértelművé: a rendvédelmi és a közigazgatási feladatellátás az állam közhatalmi funkcióinak gyakorlását jelenti. Ezen állami – közszolgálati – tevékenység értékét kizárólag a kormányzat képes és jogosult megállapítani, tekintettel arra, hogy a sikeres kormányzati munka feltételrendszerének egyik eleméről van szó.

A köztisztviselők szolgálják az állampolgárokat, és hozzájárulnak a központi és a helyi hatalom stabilizálásához. A rendvédelmi szervek személyi állománya – magas szakmai és fizikai követelményeknek eleget téve – szinte állandó készenléti szolgálatot lát el. Ez mind a közigazgatásban, mind a rendvédelmi szerveknél dolgozók esetében olyan többletkötelezettségeket és különösen szigorú felelősségi rendszert jelent, amely miatt továbbra is indokolt a köztisztviselői jogállás és a szolgálati jogviszony – a közszféra más ágazataiban foglalkoztatottakétól – elkülönülő szabályozása.

Az általunk képviselt szakemberek, munkavállalók nem tudják elfogadni sem az egységes közszolgálati törvény koncepcionális megalapozottságát, sem az egységes törvény megalkotására vonatkozó szabályozási elgondolásokat és módszereket.

Megtévesztőnek és morálisan is kifogásolható megnyilatkozásoknak tartjuk azokat a megismétlődő állításokat, amelyek szerint a rendvédelem és a közigazgatás területén dolgozókat az ún. privilégiumaikhoz való ragaszkodás, a megszerzett előnyök tartósításának szándéka motiválja akkor, amikor a közszférára vonatkozó egységesítő szabályozással kapcsolatos ellenvetéseiket hangoztatják.

Nem kifogásoljuk – sőt: általunk is képviselt közalkalmazottak érdekében mi is kezdeményezzük –, hogy a közszféra munkavállalói kötelezettségeikkel és felelősségi viszonyaikkal arányosan részesüljenek a különböző béren kívüli juttatásokból és más kedvezményekből, mert mi is fontosnak tartjuk, hogy megszűnjenek az e területen dolgozók közötti indokolatlan és bizonyíthatóan méltánytalan különbségek.

Meggyőződéssel állítjuk azonban, hogy a különböző juttatások indokolt egységesítése, a jogviszonyok közötti rugalmas átmenet biztosítása, a jogintézmények harmonizációja nem teszik szükségessé – az össze nem hasonlítható munkavégzési körülmények, az egyformán nem érvényesíthető követelmények, az eltérő teljesítményelvárások pedig nem teszik lehetségessé - a foglalkoztatási jogviszonyok egyetlen, egységes törvénybe történő foglalását.

Tisztelettel azt kérjük Miniszterelnök úrtól, hogy döntése előtt ismerje meg a közigazgatás személyi állománya teljesítőképességének növeléséről szóló kormányzati javaslatot támogató álláspontunkat is.

Ezúton is kifejezésre juttatjuk, hogy – szakmai és érdekvédelmi alapon egyaránt – érdekeltek vagyunk a közszolgálat versenyképességének, rugalmasságának, a helyi viszonyokhoz és az aktuális feladatokhoz való alkalmazkodóképességének növelésében, amelyet – szerintünk – csak egy differenciált és decentralizált humánpolitikai rendszer biztosíthat.

Megtisztelő válaszát – előre is köszönve – az alábbi címre várjuk:

Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ)

1088 Budapest, Puskin u. 4.
Budapest, 2005. január 31.

Dr. Bárdos Judit főtitkár
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete

Dési Albert elnök
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szakszervezete

Fehér József főtitkár
Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete

Dr. Gyergyák Ferenc főtitkár
Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége

Dr. Havadi Tamás titkár
Oktatási Minisztérium Szakszervezete

Michalkó Péter elnök
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa

Schneider Istvánné elnök
Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete

Dr. Szabó Lajos elnök
Magyar Közigazgatási Kar

Dr. Sziklavári Vilmos elnök
Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezete

Nyaralj velünk!

A BRDSZ idén is széles skálán mozgó ajánlatokkal bombázza tagjait, és arra biztat mindenkit, a kedvezményes lehetőségeket kihasználva ne múljon el ez az évad sem pihenés nélkül.

A közszolgálat éppen eléggé kizsigereli a munkavállalókat ahhoz, hogy az őszitéli hónapok fáradalmai előtt legalább egy kicsit feltöltődjetek. Van itt minden, mint a búcsúban: belföldtől külföldig, Soprontól Görögországig számtalan út között választhattok.

Aki kempingezni szeret, ne hagyja ki Szabadit, itt lakókocsikban és sátrakban kaphattok helyet magatoknak és családotoknak. De ha valaki kényesebb és kényelmesebb annál, semhogy a nomádiát válassza, annak ajánljuk Nyíregyháza-Sóstót, Harkányt, a vadonatúj Berekfürdőt, és azért valljuk be, Gyopároson sem utolsó dolog néhány napot eltölteni. Zalakaroson nyolc kétágyas szoba biztosítja a nyugodt pihenést, a mezővesdi Zsóry-fürdőben bármikor megmártózhattok, ha a Mezőkövesdi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság vendégházában szálltok meg. Körmend az Alpok közelsége miatt lehet vonzó, a Sopron melletti Lőwérek erdeiben császkálni pedig, tanúsíthatom, felemelően egyedi életérzés.

Szeged és környéke az Alföldet kedvelők gyöngyszeme, s ha valaki a nyári játékok idején látogat a délvidéki nagyvárosba, színi élményeit is gazdagíthatja. Miskolcot a tapolcai barlangfürdő, a közeli Bükk lankái, vagy az Aggteleki-cseppkőbarlang miatt is érdemes felkeresni, de vonzó lehet, hogy tényleg egy ugrás a szlovák határ, és talán odaát is érdemes szétnézni.

A külföldi utak sorát a horvátországi, adriai lehetőségek nyitják meg, de igencsak kecsegtetőek az isztriai, dalmáciai, görögországi, olasz, spanyol ajánlatok is. Körutazások, tengerparti nyaralások, történelmi, művészeti séták gazdagítják a programot, és nem megvetendőek – teljesen friss, új lehetőségként – a baltikumi utazások sem. A hagyományos kínálat részei Hollandia, Svájc vagy éppen Ausztria és Németország nevezetességeit megismertetni szándékozó ajánlatok, de van párizsi és Loire-völgyi kirándulás is a programban. A helyetekben én semmiféleképpen nem hagynám ki a latolgatásból Csehországot, Prágát és környékét, Karlovy Varyt, a Magas-Tátrát és persze Erdély csodálatos tájait.

Higgyétek el, van miből választani, rengeteg a kedvezmény, és egyébként sem magasak az árak! Vágjatok bele, ne hagyjátok magatokat kipihenetlenül!

Az üdülésekről munkanapokon, péntek kivételével dr. Puskás Józsefné és Bergmanné Balla Ibolya, a BRDSZ üdülési csoportjának munkatársai adnak felvilágosítást a 12-117-es BM-, vagy a 441-1245-ös postai telefonszámokon. Hívjátok őket, és az ajánlatokat – ha erre van lehetőségetek – nézzétek meg bővebben a www.brdsz.hu weblapon is. Jó pihenést mindenkinek!

Nem szűnik meg a 65 évesek közalkalmazotti jogviszonya

Nem lép hatályba a közszolgálati jogviszonyt 65 éves korban megszüntető törvényi rendelkezés – ígérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) február 18-ai sajtótájékoztatóján, ahol a béremeléséről elmondta: megértést kérnek, a kormány négyéves ciklusra tett ígéretét túlteljesítette.

– Számos kérdésben egyetértettünk – hangsúlyozta dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke. Elmondta: abban, hogy közszolgálati reform nem volt az elmúlt években, és itt az ideje elkezdeni erről az érdemi vitát. Szó volt a közszolgálatot érintő létszám-, vagyon- és kereseti viszonyokról, voltak nézeteltérések is. A SZEF azt kérte, tegyen többet a kormány, hogy megszűnjenek, csökkenjenek a munkaügyi jogsértések, bővüljenek a szakszervezeti és a munkavállalói jogok, javuljanak a szakszervezetek működési feltételei.

Gyurcsány Ferenc elmondta: a közszolgáltatás azoknak az ügye, akik azt kapják, vagyis mintegy tízmillió embert érint. A közhatalmi intézmények finanszírozása, felügyelete kizárólag állami kézben maradhat, ez nem tárgya a közszolgálati reformnak, mint ahogy az sem, hogy a közszolgáltatásnak a tudás, egészségi és kulturális javak területén döntően a köz által finanszírozottnak kell maradniuk.

Túl nagy a különbség a közszolgáltatás minőségében azok között, akik kis falvakban vagy nagyvárosokban laknak. Biztosítani kell az igazságos, egyenlő hozzáférést, hogy az ország ne szakadjon szét tehetősekre és elesettekre.

Megköszöntem elnök úr megjegyzését, miszerint a 2002-es, 50 százalékos közszolgálati béremelés történelmi, életmentő lépés volt. Amit a négyéves ciklusra ígértünk jövedelemfelzárkóztatásban és növelésben, túlteljesítettük. Egyetértettünk, hogy a költségvetési törvényben foglalt döntést, amely szerint a közszolgálati jogviszony fenntartását 65 év felett tilalmazzuk, meg kell változtatni. Ez egy át nem gondolt törvényhozási válasz volt, nem szabad engedni, hogy július 1-jén hatályba lépjen. Át kell gondolni a szakszervezetek állami támogatását, közelíteni lehet az egyházak és a szakszervezetek támogatásának tartalmát, módját, mértékét. A szakszervezeteknek több lehetőséget, szerepet kell kapniuk a felnőttképzésben, a munkabiztonság felügyeletének területén, ki kell terjeszteni, javítani és hatékonyabbá tenni a szociális párbeszédet. Támogatjuk, hogy a munkavállalók és a munkáltatók befizetéseiből képződő két nagy társadalombiztosítási alapban teremtsék meg a közvetlenebb társadalmi szerep a lehetőségét – fogalmazott a miniszterelnök.

A 13. havi bér 0. havivá tételéhez kapcsolódóan Gyurcsány Ferenc elmondta: létezik egy beadvány, és ő az Alkotmánybíróság döntésének értelmében fog eljárni. A jövedelmek dolgában megértő magatartást kérnek. Miután minden korábbit meghaladó volt az ezt megelőző kétéves bérnövekedés, és a tervezettet meg fogja haladni az idei növekedés, fogadják el a közalkalmazottak és a köztisztviselők, hogy közös költéseinkből ma erre a rendkívüli mértékű jövedelememelkedésre van lehetőség. Arra a kérdésre, hogy van-e már elképzelés a szakszervezetek támogatásának növelésére, a miniszterelnök elmondta: a javaslatot a szakszervezetek fogják kidolgozni, amelyet a kormány meg fog vitatni, és azt a 2006-os költségvetési törvénybe fogja beilleszteni.

Szabó Endre, a SZEF elnöke kifejtette: a kormány és a közszolgálati szakszervezetek közötti egyik véleménykülönbség abban van, hogy a szakszervezetek a humán közszolgáltatásokat közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak útján tarják ellátandónak. A miniszterelnök azt mondta, különbséget kell tenni aközött, hogy közhatalomellátá-sáról vagy közszolgáltatásról van szó. Gyurcsány az állami felelősségvállalást és az állami finanszírozás dominanciáját nem vonta kétségbe.

A 13. havi fizetés 0. havi fizetéssé csúsztatásában azzal tért ki a válasz elől, hogy ebben az ügyben alkotmánybírósági beadvány történt.