Szolgálati panasz az elmaradt távolléti díj és a 13. havi juttatás iránt

Minták a jogsegélyhez

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének jogászcsapata sok egyéb mellett azzal is segíti a szakszervezeti tagok érdekvédelmét, hogy a legkülönfélébb mintákat biztosítja számukra ahhoz, hogy beadványokat tudjanak szerkeszteni. Ezek a dokumentumminták egyébként a www.brdsz.hu honlapon is megtalálhatóak, onnan letölthetők. A nevek és szolgálati helyek értelemszerűen helyettesítendők.

Gergényi Péter r. vezérőrnagy úr

Budapesti Rendőr-főkapitányság

Vezetője

1139 Budapest, Teve u. 4_6.

Ember Ibolya

1113 Budapest, Kiskatona u. 11.

BRFK nyomozó főosztály

Tisztelt Vezérőrnagy Úr!

1991 óta a nyomozó főosztályon dolgozom közalkalmazottként.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 68. §-a alapján a közalkalmazottak 13. havi illetményre, illetve külön juttatásra jogosultak.

A hivatkozott jogszabályhely hatályos szövege szerint: „A közalkalmazott minden naptári évben _ külön juttatásként _ egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll."

A jogszabály kötelezi a munkáltatót, hogy annak, aki adott naptári év január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll, ki kell fizetni a 13. havi illetményt, külön juttatást. Én 2004. január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban álltam, ezért, ahogy 2003 és 2005-re, úgy 2004-re vonatkozóan is jogosult vagyok a 13. havi illetményre, külön juttatásra.

Általános jogelv, hogy a jogszabályokat a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 4.§-a). A rendeltetésszerű joggyakorlás akkor valósul meg, ha a munkajog előírásainak alkalmazása jogszerű cél érdekében történik, és kiváltja azt a joghatást, amelyet a jogalkotó a törvényi szabályozással elérni kívánt, és ez nem eredményezi a másik fél jogainak csorbítását, korlátozását. A jogalkotó elérni kívánt célja nem más, mint _ ahogyan a Kjt. 68. §-ához kapcsolódó kommentár is megfogalmazza _ „a tizenharmadik havi illetmény kifizetésére vonatkozó szabályok közszférán belüli egységesítése" és nem a 2004. évi illetmény munkáltatók részére történő megspórolása.

Álláspontom szerint tekintettel kell lenni továbbá a Magyar Köztársaság alkotmányának 2. § (1) bekezdésére is, mely szerint „a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam". A jogállamiság kiemelt eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság alkotmányos elve pedig megköveteli a megszerzett jogok védelmét. Amennyiben az engem megillető 13. havi illetményt, külön juttatást a munkáltató nem fizeti ki, a fenti alkotmányos elveket sérti meg.

Fentiekre tekintettel, azon kérelemmel fordulok Önhöz, mint a munkáltatói jogok gyakorlójához, hogy a jogszabályoknak megfelelően a 2004. évre járó 13. havi illetményem, külön juttatásom kifizetéséről rendelkezni szíveskedjen.

Intézkedését előre is köszönöm!

Budapest, 2005. február 11-én

Tisztelettel:

Ember Ibolya közalkalmazott

A köztisztviselők szolgálati panaszában a megfelelő helyen a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) 49. §-ára kell hivatkozni, ez alapján ugyanis a köztisztviselők is 13. havi illetményre, illetve külön juttatásra jogosultak. A hivatkozott jogszabályhely hatályos szövege szerint: „A köztisztviselő minden naptári évben _ külön juttatásként _ egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll."

A kérelem megszövegezése a továbbiakban az előzővel azonos, az ott írt bekezdések értelemszerűen emelendők be a megfelelő helyre.

Sok sikert a járandóságok kiharcolásához! - kcs -

Nyolc szakszervezeti vezető
és a belügyminiszter egy asztalnál

Sikeres megállapodás

Soha nem látott, példás gyorsasággal született meg a Belügyminisztérium hatálya alatt dolgozó valamennyi állománycsoportra vonatkozó, 2005. évi bérmegállapodás, amellyel _ úgy tűnik _ mind a belügyi vezetők, mind az érdekvédők elégedettek. A megállapodás szövegét az alábbiakban közöljük, annak tanulmányozását mindenki figyelmébe ajánljuk.

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács megállapodása

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) keretein belül 2004 novemberében kezdődtek meg a tárgyalások. Az elfogadott ütemterv alapján folyamatos és nyitott egyeztetések zajlottak a munkáltatói és a munkavállalói oldal között. A felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy legkésőbb 2005. január 31-éig megegyezésre jutnak.

A Belügyminisztérium valamennyi felvetődő javaslatot megvizsgált, ezeket _ az elkészített pénzügyi hatásvizsgálatok után _ további szakértői bizottságok vitatták meg.

Az intenzív tárgyalások eredményeképpen _ az elmúlt évekhez képest _ jóval hamarabb sikerült konszenzust kialakítani a személyi juttatásról: ehhez mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal őszinte párbeszédére és folyamatos egyeztetési készségére volt szükség.

A szakértői bizottság 2004. december 22-ei, utolsó ülésén a felek egyhangúan támogatták a közösen kialakított tervezetet.

Az aláírt megállapodás mintegy 60 ezer dolgozó számára teremti meg a nyugodt munkavégzés feltételeit 2005-ben.

A megállapodás rögzíti, hogy a hivatásos és a köztisztviselői állomány számára az illetményalap 33 ezer forintról 35 ezer forintra emelkedik. A közalkalmazotti állomány illetménye részben az illetménytábla kétlépcsős (január 1-jével 7,5%-os és szeptember 1-jével 4,5%-os) emelésével változik. Ez január 1-jétől átlagosan havi 6300 forintos, majd szeptember 1-jétől újabb havi 4000 forintos növekedést eredményez. A közalkalmazotti állománynál a háromévenkénti kötelező előresoroláskor elérendő minimális illetményemelkedés mértéke változatlanul 4700 forint marad, és ez nem képezi részét az előbbi, kétlépcsős illetményemelésnek.

A tárcánál foglalkoztatott, a Munka Törvénykönyve alá tartozó állomány (munkavállalók) illetményfejlesztése egységesen legalább 6%-os lesz, amely átlagosan havi 5100 forintos béremelést jelent.

Az illetménybe nem tartozó egyéb juttatások a következőképpen alakulnak 2005-ben:

A munkáltatók által fizetett étkezési hozzájárulás _ utalvány formájában _ a korábbi 3500 forintról személyenként havi 4000 forintra emelkedik. A munkahelyi étkeztetés, illetve az ezzel egyenértékű szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány a tavalyi 6000 forintról az idén személyenként havi 8000 forintra növekszik.

A hivatásos és köztisztviselői állomány ruházati költségtérítése az illetményalap emelésével kötelezően emelkedik, a hivatásosok esetében 82 500 forintról
87 500 forintra, míg a köztisztviselőknél 66 000 forintról 70 000 forintra változik. A közalkalmazotti és a közigazgatásban dolgozó munkavállalói ruhapénz mértéke a 2004. évi mértékkel megegyezően 45 000 forint.

A közalkalmazottak és a munkavállalók részére a ruházati költségtérítés kifizetésével egy időben 2500 Ft értékű ajándékutalvány, a teljes személyi állomány részére december folyamán ajándékutalvány jár 4000 forint értékben.

Az iskolakezdési támogatás 2005-ben minden gyermeknek jár, minimális mértéke gyermekenként 10 500 forint. Az összeg _ az adómentes 17 000 forintos határig _ az intézmények költségvetési helyzetétől függően, saját hatáskörben tovább emelhető.

2005-től minden belügyi intézménynek biztosítania kell az önkéntes magánnyugdíjpénztár-befizetésekhez munkáltatói támogatást. A hozzájárulás minimális mértéke személyenként havi 1000 forint. Azon költségvetési szerveknél, ahol ilyen juttatási forma nem létezett korábban, ott 2005. január 1-jétől alkalmazni kell.

A Belügyminisztérium vállalja továbbá, hogy az adómentesen biztosítható napidíj összegének emelése céljából kezdeményezi a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendelet felülvizsgálatát és módosítását.

A fenti bérpolitikai intézkedések mintegy 11 milliárd forintos kiadással járnak, amelynek fedezetét a tárca biztosítja.

A munkavállalói oldal az aláírt megállapodás értelmében vállalja, hogy a mellékelt utasításban szereplő kérdésekben, témakörökben a 2005. év folyamán nem él a szakszervezeti nyomásgyakorlás eszközeivel, nem kezdeményez aláírásgyűjtést, illetve demonstrációt.

A bérmegállapodást a belügyi szakszervezetek vezetői 2005. január 10-én ünnepélyes keretek között írták alá:

Dr. Lamperth Mónika

belügyminiszter

Dr. Bárdos Judit

a BRDSZ főtitkára,

valamint a többi belügyi
érdekképviselet első számú vezetője.

Budapest, 2005. január 10.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) dőlt el a vita

Közalkalmazottak középpontban

Az idei béremelésnél a közalkalmazottak jártak legjobban a négy belügyi állománycsoportba tartozók közül.
Az előzetes küzdelmek részleteiről dr. Bárdos Juditot,
a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkárát kérdeztük.

_ Mikor kezdték az idei bérkövetelések koncepciójának kialakítását?

_ Még ősszel megkezdődtek az ezzel kapcsolatos munkálatok. Sok lépcsőben folyt a munka és nagyon sok szakemberrel, érdekvédelmi vezetővel konzultáltunk. Miután az utóbbi években felértékelődött a munkahelyek megtartása, nem hittük, hogy ekkora sikert érhetünk el a béremelések terén.

_ Lesz most is emberáldozata az emelésnek?

_ Minimum a közszolgálatban kötelezően előírt évi félszázalékos leépítést most is teljesíteni kell, de ez a nyugdíjazásokkal mindig kordában tartható. Nem is ez a baj ezzel, hanem az, hogy újabb és újabb feladatokat kapnak az emberek, ám ezzel nem tart lépést sem az informatikai technológia, sem a létszámgazdálkodás. Így nehéz az elvárásoknak megfelelni. Ha pedig valaki kinyitja a száját, mehet, fel is út, le is út.

_ Mit tart a legnagyobb sikernek az illetményemelési csomagon belül?

_ Mindenképpen azt, hogy a közalkalmazottak esetében elválasztották egymástól a táblához kapcsolódó járandóságokat a munkáltató által adandóaktól. Ez azért fontos, mert a BM-ben, mondhatni, minden közalkalmazott bére „túlnőtt" a táblán, vagyis ha ide csapódtak volna a béremelésnek szánt összegek, akkor csak papíron kaptak volna pénzt a kollégák, a valóságban nem.

_ Vagyis akkor most tényleg megkapják a 7,5 százalékot, majd szeptemberben még négyet? Ez több mint tíz százalék! Hogy sikerült ezt elérni?

_ Az OKÉT-nál dőltek el a dolgok kormányzati szinten, de egy ekkora nagy és összetett problémacsomagot nem is lehetett volna ágazati szinten kezelni, egyeztetni. Az előkészítésben természetesen nyakig benne voltunk. A legfontosabb dolog, amit én áttörésnek tekintek, az volt, hogy a közalkalmazotti illetmények bértáblához kötött hányadát sikerült elszakítani az úgynevezett munkáltatói kompetenciába tartozó béremelési hányadtól.

_ Mit jelent ez?

_ Ez azt jelenti, hogy a bértábla szerint adhatónál több az alapbérük, amire ráadásul különféle pótlékok is rakódnak. Korábban bőven volt arra példa, hogy kizárólag ide telepítették a béremelést, akkor az érintettek voltaképpen nem kaptak semmit. Szóban, hangzatos kijelentésekben igen, de a valóságban nem. Most történt meg először, hogy a szakszervezeti szövetségek ennek a lehetetlen állapotnak a felszámolását kikényszerítették a kormányból: elegánsabban fogalmazva, sikerült megállapodniuk erről a hatalommal.

_ Vagyis?

_ Vagyis a most kapott 7,5 százalék valóban ennyi, és szeptemberben erre még jön újabb négy százalék, plusz az előresorolással összefüggő juttatás. Ez a Belügyminisztériumban háromévente 4700 forint, és ez a második év, hogy nem számít bele az éppen aktuális béremelésbe.

_ A kormányzati egyeztetéssel kapcsolatban az önkormányzatokkal összefüggésben említett korábban súlyos ellentmondásokat. Miről is van szó?

_ Az önkormányzatok helyzete egész más, mint a közigazgatási szervezeteké, hisz ők nem kizárólag az állami büdzséből táplálkoznak, hanem saját bevételekre is számíthatnak, már persze a jól működők. Ebből azonban nem kevesebb következik, hogy az önkormányzatoknál a köztisztviselőket jobban meg tudják fizetni, mint mi a közszférában. Az átlagos köztisztviselői illetményalap abban a szférában 40 700 forint, a miénk még csak most lett 35 000. Nem vagyunk egy súlycsoportban, nem tudunk és nem is akarunk velük versenyezni.

_ De ha egy önkormányzat, mert például kis településen működik, szegényebb az átlagosnál, vagyis modernül mondva súlyosan forráshiányos?

_ A köztisztviselők és a közalkalmazottak ebben az esetben sem kaphatnak kevesebbet, mint a közszférában dolgozó kollégáik, vagyis az eltérés csak pozitív lehet.

_ Ön szerint mi lenne a megoldás?

_ Az, ha köznapian mondva nem vennének minket egy kalap alá. A BRDSZ a hivatásos jogviszonyban állókkal kapcsolatban javasolni fogja, hogy az illetményük ne függjön a köztisztviselői illetménytáblától, például úgy, mint a bíráké. Bízom benne, hogy ezt is el tudjuk fogadtatni a kormányzattal, igaz, hogy ehhez már több kétharmados törvény módosítására is szükség lenne. Egyébként úgy gondolom, automatizmust kellene kikötni, és az illetményalapot mondjuk a minimálbérhez kellene igazítani, ami jelenleg 50 ezer forint felett van.

_ Akkor lehetne végre tényleges életpálya terv?

_ Nem csak lehetne, de nagy szükség volna rá, hogy a pályakezdő fiatal láthassa, tudhassa, mire juthat, és ahhoz, hogy elérje az egészséges karrierív állomásait, mit kell tennie. Ez teheti vonzóvá a közszolgálatot, ami egyébként is kezd újra mind népszerűbb lenni.

_ Volt szó itt bizonyos 1,2-es szorzóról is, ami, úgymond, nem ment át. Újabb kudarc?

_ Így is mondhatjuk, de azért nem fogalmazható szerintem így, mert természetesen nem adtuk fel! Most kezdődnek a tárgyalások.

Elavult, kezelhetetlen

A szolgálati jogviszonyban állókra az úgynevezett szolgálati törvényen kívül számos, úgynevezett végrehajtási jogszabály, belső norma is vonatkozik. Ezek rendszere szinte már a joghoz értő szakemberek számára is áttekinthetetlen, minden esetre nyilvánvalóan elavult, vagyis kezelhetetlen. Egy erre a feladatra felkért szakértői bizottság március 15-éig áttekinti a hivatásosok helyzetét a Belügyminisztériumban, és javaslatokat tesz nem csak a javadalmazási rendszer megváltoztatására, hanem a pótlékrendszer átalakítására is.

Kétféle értékelés

A Belügyminisztérium vezetői hibátlan sikerként ünnepelték a bérmegállapodás aláírását, a miniszter, dr. Lamperth Mónika valamennyi együttműködőnek nyilvánosan köszönetet mondott a színfalak mögött egyszerűnek a lehető legkevésbé sem nevezhető egyezkedés előkészítéséért, elsőként Juhász Gábor politikai államtitkárnak, aki a BÉT-üléseket vezette, de jutott a dicséretből a szakszervezeteknek is. Akkor még nem volt nyilvánvaló, és dr. Bárdos Judit sem említette nyilvánosan, hogy a közalkalmazotti járandóságokkal kapcsolatban értelmezési vita alakult ki a tárca és a BRDSZ között.

CSÁSZÁR KÁLMÁN

Tájékoztató a BRDSZ honlapjáról

Megújuló tartalom

Az elmúlt hetekben a honlap felújításának koncepcionális kérdéseiről több alkalommal megbeszélést tartott dr. Bárdos Judit főtitkár, dr. Zachar Kálmán főtitkárhelyettes, Fazekas István fórumszerkesztő-moderátor, valamint a Dura Stúdió webszerkesztői, programozói és webdizájnosai.

Megállapodtak az új honlap tartalmi, szerkezeti, megjelenési elképzelésinek megvalósításáról. Ezek szerint az új honlap rövid bemutatkozással és toborzással indul, de felteszik ide a legutóbb megválasztott tisztségviselők névsorát, telefonjegyzékét is. Külön fejezeteket szentelnek a BRDSZ legfrissebb alapszabályának, programjának és felépítési struktúrájának. Újdonság lesz a saját tárfelületén működő BRDSZ-fórum, a BRDSZ legfrissebb aktualitásairól szóló „ablak".

A honlapról közvetlenül megnyithatók lesznek a BM, az ORFK, a határőrség, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a BM Központi Hivatal, a BM Rendőrtiszti Főiskola, a BM Központi Kórház és Intézményei, valamint a kormányportálról elérhető OÉT-, OKÉT-, EU-hírközlés és a Nemzeti ILO Tanács webinfor-mációi.

Felülvizsgálják, aktualizálják a Munkajogi Tudnivalók, és a BRDSZ Jogtár alkönyvtárak tartalmát. Ellenőrzik, felújítják a jelenlegi honlap linkgyűjteményét. Jelenlegi honlapunkról „áthozzák" a BRDSZ konkrét, az általános szakszervezeti, és az EU munkavállalói sajtófigyelő alkönyvtárokat. Megőrizik, újra feltelepítik a Belügyi Érdekegyeztetőtanács, a T-MA, BRDSZ-üdültetés, a szolgáltató szakszervezet rovatokat, archív fotókat. A jelenlegi honlapot az archívumból továbbra is elérhetővé teszik, kutatható marad.

A kollégák elosztották egymás között a tennivalókat, terveik szerint 2005. február első napjaitól a www.brdsz.hu domain alatt a megújult honlap lesz elérhető, az egységes honlapdizájn kialakítása március első felére lesz kész.

- csk -

Támogatás, üdülés, nyugdíjasok

Intézőbizottsági határozatok

A BRDSZ Intézőbizottsága (IB) mostantól lapunkban is számot ad határozatairól, hogy bárki láthassa, miről is esett szó, s a témák nyomán milyen elhatározások születtek.

Az IB 2004. november 30-ai ülésén az Érted, Értem, Értünk alapítvány támogatását egymillió forintra emelte fel, hogy egyebek mellett többet lehessen fordítani a gyerekek ingyenes nyári táboroztatására. A Nemzedékek Biztonságáért alapítvány támogatását szintén megnövelte a testület, mégpedig 250 ezer forinttal. Egyébként a BRDSZ 2005. évi költségvetési tervezetét az IB elfogadta, ugyancsak igenlően szavaztak a bizottsági tagok a zalakarosi bérleti ajánlattal kapcsolatban. Ennek lényege: a főidényre (3 hónap) egymillió 872 ezer forintért kapnak lehetőséget a BRDSZ-tagok és családjaik pihenésre.

A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola részére 300 ezer forintot adott az IB, a hallgatók karácsonyi ajándékára.

Az idei, januári ülésen a tagság pihenésének még szélesebb körű biztosítása érdekében az IB üdülési lehetőségek hosszú távú bérléséről határozott, de szükséges a gyopárosfürdői saját üdülőingatlanon javítási munkálatok elvégzése, és arról is döntöttek, hogy már a közeljövőben megvizsgálják a szakszervezeti nyugdíjasok helyzetét, megnézik, kinek és miben lehetnek a segítségére. Nemsokára lejárnak a BRDSZ-tagok Vodafone-szerződései.

- cs -

Szakszervezeti elismerések

Sokat tettek a közért

A BRDSZ Intézőbizottsága a közösségért végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen emlékérmet adományozott 71 aktivistájának. Az emlékérmet 2004. december 16-án az országos titkári értekezleten nyújtotta át az érintetteknek dr. Bárdos Judit főtitkár.

Elismerésben részesültek: Nyizsnyik György (Miskolci Rendőrkapitányság), Bak Józsefné (BM Központi Hivatal), Rasch Sándor, Kovács Lászlóné, Glemba Istvánné és Szoták András (ORFK Köztársasági Őrezred), Novák Csaba (BM Gondnokság), Harsányi Lajosné (Miskolci Rendészeti Szakközépiskola), Kun Gáborné (BM Központi Hivatal), Dajka Tünde és Lukács Zsuzsanna (Gödöllői Rendőrkapitányság), Pázmándy Csaba (BM Rendőrtiszti Főiskola), Dombrádi Imre és Bálint Dénes (ORFK Kutyavezető-képző Iskola), Balogh Sándor, Domján Emilné, Olajos Anikó, Péter Imréné és Schild Lajos (BRFK), Szajcsán Istvánné (Mohácsi Rendőrkapitányság), Kiliánné Hell Ilona (Siklósi Rendőrkapitányság),

Varjú Sándorné és Kotcián Rajmundné (Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság), Székely Katalin, Gyánti Istvánné, Kerti István, dr. Zaláné dr. Simon Tünde, Csőgőrné Görög Éva és Ferenczi Róbert (Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság), Lukács N. Györgyné és Drabant Istvánné (Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság), Kása Pálné és Hizsnyán Ferencné (Heves Megyei Rendőr-főkapitányság), Huszárné Szabó Veronika (Ceglédi Rendőrkapitányság), Pásztor Ferencné (Nagykátai Rendőrkapitányság), Szabó Jánosné és Helmeczi Tiborné (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság), Kis Károlyné (Szolnoki Rendőrkapitányság), Merklné Szeiler Orsolya és Kökény András (Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság), dr. Herczeg Sándorné és Halmi Júlia (Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság), Nagy Zoltánné (BM Központi Hivatal), Sági Miklós (BM Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Főosztály), Csák Lajos

(BM-nyugdíjas), Mester Éva (Sziget-szentmiklósi Rendőrkapitányság), Dudás Gábor (Szegedi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság), Gábrielné Gösch Eszter (Szombathelyi Határőr Igazgatóság), Borsos Péter (Nagykanizsai Határőr Igazgatóság), Simon András (Pécsi Határőr Igazgatóság), Hajas József (Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság), Adamik Andrea, Balázs Tibor, Benizs Andrea, Gyulavári Mónika, Lakatos János és Lengyel Mihály (Orosházi Határőr Igazgatóság), Tőkés Imre és Huszti László (Nyírbátori Határőr Igazgatóság), Soltész Sándorné, Tóth Béláné, Deber Imre és Béres Zoltán (Miskolci Határőr Igazgatóság), Jakab Zoltán, Bodor Péter és Kalácska Vilmos (Balassagyarmati Határőr Igazgatóság), Besnyői Gábor (Budapesti Határőr Igazgatóság), Pósa Zoltán (Határőrség Országos Parancsnoksága), Medve János (Heves Megyei Rendőr-főkapitányság), Fábián Ferencné (Országos Rendőr-főkapitányság és Galambos Éva (BM Központi Hivatal). Mindannyiuknak szívből gratulálunk!

CS. K.

Ünnepeltünk

Eljött jó néhány főember, köztük miniszterek is, a BRDSZ 15 éves fennállása volt az apropó. Az ünnepi pillanatokat követően délután választottunk is. Az Intézőbizottság tagjainak többsége kicserélődött, nyilvánvalóan ettől is azt reméltük, új lendületet kap a szakszervezet. Hogy így lesz-e, az még ezután fog kiderülni.