Nem is olyan egyszerű mandátumot vizsgálni

Küldöttdömping

A BRDSZ Országos Tanácsa (OT) választotta a Mandátumvizsgáló Bizottság (MVB) elnökének. Hatfős testület munkáját irányítja, s komolyan veszi a dolgát. Horváth József megbízatása kézhez vételét követően nem sokkal máris szelet vetett, s vihart aratott.

_ Nem engedhetek az alapszabályban foglaltakból _ magyarázza, majd beavat néhány titokba. Abba, hogy bár október 20-áig kell beérkezni hozzájuk azoknak a taggyűlési jegyzőkönyveknek, amelyek alapján az ott megválasztott küldöttek mandátumát megvizsgálják és igazolják, előre dolgoztak. A több mint 400 küldött 15 százalékának a mandátumát máris igazolták.

_ Zavar van néhány dolog értelmezése körül, de mint minden probléma megoldásának, ennek is megvan a maga módja _ folytatja a tájékoztatást. _ Minden alapszervezet egy küldöttet jelölhet meg a létezése okán, s minden megkezdett száz főnként még egy-egy mandátum illeti meg. Három státust kap, aki 120 tagot igazol, de az is, aki 199-et, ez a szabály. Sokan persze több küldöttet választottak, mint amennyi kellett, velük még folyik az egyeztetés, hisz a bizottság nem dönthet, közülük ki a valóságos küldött. Nem ismer az alapszabály pótküldöttet sem, hiába hivatkoznak erre sokan.

Horváth József bizottsági elnök szerint egyetlen módja van a vélt vagy valós jogsérelmek orvoslásának. A bizottság október 19-én összeül, s az addig beérkezett további jegyzőkönyvek, egyeztetések alapján dönt a mandátumok sorsáról. A másnap még befutó dokumentumokat persze még figyelembe veszik. Az elnök egyébként úgy véli, a legegyszerűbb a jövőben az lenne, ha a tagozatok jelölhetnének és választhatnának küldötteket, létszámarányosan.

_ A küldöttválasztó taggyűlések jegyzőkönyveinek egy részéből nem derült ki egyértelműen, vajon titkosan történt-e a szavazás. Egyeztettünk a BRDSZ Felügyelő Bizottságával (FB), s arra jutottunk, ahol a szövegkörnyezetből sem derült ki, hogy szabályos volt-e a választás, akkor ismételni kellett. Az alapszervezet létszámát a munkáltató, a szolgálati hely igazolja, ezt vita nélkül elfogadjuk. A bizottság a novemberi kongresszus végéig dolgozik, hisz bárki megbetegedhet, s akkor soron kívül lehet a helyére választással új küldöttet állítani, akinél el kell végezni a mandátum igazolását. A küldöttek egyébként többszelvényes igazolványt kapnak, s amikor a szünetről visszatérnek, leadják a soron következő szelvényüket, így tudunk létszámot, határozatképességet megállapítani. A már alapszervezetbe felvett, de még tagdíjat nem fizetett tagokat is igazoljuk a létszám figyelembevételénél.

Az újraszavazással kapcsolatban felmerült, hogy kapjanak az alapszervezetek jegyzőkönyvi mintát, erről az FB gondoskodott, és ez nagy segítség volt a végeken dolgozók számára. Horváth József elnök szerint fontos, hogy a tisztségviselők: a főtitkár, az OT elnöke, az IB tagjai automatikusan küldött mandátumot szereznek, az ő státusukat minden vita nélkül igazolnia kell a bizottságnak. Az is nagyon lényeges, ha bármely küldött bármely okból nem tud részt venni a küldöttközgyűlésen vagy a kongresszuson, annak a mandátuma elvész, ugyanis másra nem ruházható át.

- csk -

Panaszjog, jogorvoslat

Ha a mandátumok igazolása után bárki nem ért egyet az eredménnyel, a bizottsághoz kell fordulnia írásban, s a panaszt, miután a MVB számára megküldte, az FB soron kívül elbírálja, és új MVB-ülést rendelhet el. Az ott született döntést már csak a küldöttközgyűlés bírálhatja felül, és az ott többségi szavazással igazolt mandátum érvényességét az MVB csak a felügyeleti szervnél támadhatja meg.

Szerkezetében, szellemében megújult alapszabály

Átgyúrt fogalmak,
tisztább tartalom

A jelenlegi alapdokumentum is biztosítja a működést, de az elmúlt években jelentős változások álltak be a BRDSZ életében, amelyek az alapszabály átformálását is indokolták. Ezzel kezdte dr. Zachar Kálmán, az Alapszabály Előkészítő Bizottság (AEB) elnöke azon intézkedések felsorolását, amelyek nyomán a régire alig hasonlító tervezet született.

_ Az egyik nagyon lényeges állomás a határőrök belépése volt. Jogos volt az igényük, hogy önálló tagozatot hozhassanak létre, és szerepet kaphassanak az Intézőbizottságban, vagy más pozíciókat is betölthessenek. Rajtuk kívül is csatlakoztak hozzánk új szervezeti egységek munkavállalói, és az egyes szervek átszervezése is új helyzetet teremtett _ indokol beszélgetésünk elején az elnök.

A tervezet a BRDSZ-en belül a legszélesebb nyilvánosságot kapta, bárki eljuttathatta észrevételeit az előkészítőkhöz. Nagyon sok javaslat érkezett hozzájuk, köztük számos igen figyelemre méltónak mutatkozott. Az elnök szerint lényeges elemként vették figyelembe az új szöveg megszerkesztésénél, hogy tükrözzön jogszabályra illő jegyeket, amelyekre pontosan lehet a későbbiekben hivatkozni.

_ A tagozatok működése még a jövőben teljesedik ki, a lehetőségeknek az alapszabályban is teret kell kapniuk. A három nagy szakmai tagozat, a rendőrségi, a határőr és a katasztrófavédelmi mellett indokolt lehet egy belügyminisztériumi, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy bármely más tagozat megalakítása is _ mondja az elnök. _ Az Intézőbizottságnak álláspontunk szerint 23 főre kellene kibővülnie, s abban 1500 főnként képviseletet kapna minden szakmai ágazat, állománycsoport, speciális rendeltetésű szervezet. A PEB és a FEB viszont a jövőben csak 5-5 fővel működne tovább.

Az alapszabály-tervezet szerint bármely BRDSZ-testület tagjai fele és még egy tag jelenlétekor határozatképes. A testületi tagok egyszerű többséggel hozzák meg határozataikat, vagyis: ha a küldöttközgyűlés elfogadja, és 23 fősre növekszik az IB, akkor 12 tag tanácskozásakor már tudnak érdemben bármiről tárgyalni, és hét fő igenlő voksával minden kérdésben dönteni képesek. Megjegyzendő: senki nem emlékszik olyasmire, hogy előfordult volna az IB-ülések bármelyikén határozatképtelenség.

_ Fontos, a jövőben esetleg a jelenleginél gyakrabban napirendre kerülő téma a visszahívás. Hibát követ el bármely testület, ha a nem vagy nem megfelelően tevékenykedő tagjától nem vonja meg a bizalmat. A tervezet szerint ez bármely testület esetében a tagok egyharmadának kezdeményezésére történhet, s a határozatképesen ülésező grémium tagjainak kétharmada mondhatja ki _ magyarázza Zachar doktor. _ Vegyünk egy példát, az FB-t. Öt tagból kettő felvetheti a visszahívást, három tag megtárgyalhatja, és ebből kettő igen szavazatával hatályba lép az intézkedés.

A tervezet készítői a beérkezett javaslatok alapján alternatívaként jelölték meg, hogy kevesebb küldött legyen a jelenleginél, vagyis ne 100 főnként, hanem 150 tag után állíthassanak az alapszervezetek a jövőben egy-egy küldöttet, de ahogy más lehetőségeket, ezt sem köteles a küldöttközgyűlés elfogadni. Új elem volna az is, hogy az alapszervezet léte szerint járó mandátum a mindenkori titkárt illetné meg. Az új alapszabály a megszavazás után és a bírósági jóváhagyást követően azonnal hatályba lép. - kcs -

Pótlás

Eddig nem volt ismeretes az alapszabályban a póttag fogalma, ezt a beérkezett indítványok alapján a bizottság bevette a tervezetbe. A dolog lényege az, hogy bizonyos tisztségviselőket póttagként arra az esetre előre megválasztanak _ például a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságba _, ha a rendes tag távozna a szakszervezettől, visszahívnák, vagy bármely ok miatt tartósan nem tudná a tisztét betölteni. Ez az érdemi érdekvédelmi munka folyamatosságát biztosítaná.

Ülésezett a BRDSZ Katasztrófavédelmi Tagozata

Súlyos nézetkülönbségek

A BRDSZ Katasztrófavédelmi Tagozata rendkívüli ülésén vendégül látta a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) humánpolitikai főosztályvezetőjét, aki a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács (KÉT) ülésen elhangzottakról is tájékoztatta a megjelenteket.

Babák László ezredestől azt várták, értelmezze az átszervezéssel kapcsolatban elhangzottakat. Az idézett mondandókat szerkesztett változatban, a szó szerinti jegyzőkönyvekből merítettük.

A főosztályvezető bevezetőjében elmondta: a költségvetés lebontásából arra kell következtetni, hogy nincs elég pénz az illetmények és más járandóságok kifizetésére, s csak akkor lesz, ha „kigazdálkodjuk".

Jobb az önkormányzati

Ehhez bértömeget, bérkiáramlást kell csökkenteni, az OKF költségvetése is biztosan csökkenni fog. Már ahhoz is létszámcsökkentést kell végrehajtani, hogy bizonyos kötelező járandóságokat ki tudjanak fizetni. Az érdekegyeztetéskor a munkaadó nem hagyott kétséget afelől, 2005-ben már csak így teremthető meg bármilyen illetmény-, illetve béremelés fedezete: ezt nevezte Bárdos Judit az egyik BÉT-ülésen kannibalizmusnak. Ezt a kifejezést Babák ezredes elfogadhatatlannak nevezte, úgy vélte, a kormányzati retorika megfelelőbb, ott a hatékonyság és a bérrel való gazdálkodás használatos.

Az önkormányzati tűzoltóságról a főkáderes azt mondta, ott a helyzet sokkal jobb, mint más belügyi költségvetési szerveknél: őket soha nem kényszerítették létszámleépítésre, és ez így lesz jövőre is.

_ El se tudnám képzelni, hogy tűzoltót kelljen elbocsátani, a közalkalmazotti állomány pedig minimális, semmit nem hozna a konyhára akár a 10 százalékuk elküldése sem _ jegyezte meg, majd kijelentette: az önkormányzati tűzoltósá-goknál létszámnövekedést tervezne és munkaidőcsökkentést.

Két ilyen projektet kellett benyújtani, pályázni kell a költségvetésen felül tervezett kiadásokra. A létszámnövelés egy 650 fős önkormányzati tűzoltóság létszámnövelését öt évre elosztva jelenítette volna meg. Ez már 2004-ben indulhatott volna 150, a következő évben 100 fővel. Ebben az évben elmaradt, a további 100 főről sincsenek jó hírek. Az ezredes azért az önkormányzati tűzoltók lobbierejét ismerve elképzelhetőnek tartja, hogy önálló képviselői indítványokkal be tudják suszterolni a költségvetésbe. Égető lenne a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság békásmegyeri új laktanyája létszámának rendezése, és van néhány önkormányzati tűzoltóság, ahol a műszaki mentőbázisok odaszervezésével létszámhiány alakult ki.

_ Bizonyára emlékeznek rá, Pintér Sándor miniszter úrnak volt a mondása, hogy ti a szocializmusban éltek, a daruhoz két embert akartok, és nem fogadta el, s azóta is hiányzik egy ember _ érvelt, s hozzátette: önkormányzati tűzoltóságok jelezték, nem tudják kiadni a szolgálatot, ami jogos, mert a tartalék létszám is alacsony.

Ígéretek, mérlegelés

A munkaidővel kapcsolatban április 1-jén nem sikerült dűlőre jutni, de mindenki egyetértett, hogy a tűzoltók 2808 órás munkaidejét lépcsőzetesen csökkenteni kell, és a cél a 12x8-as szolgálati nap körül lenne. Most 10 szolgálati nap van havonta, a szabadságokat is ide értve. Az OKF hat szolgálati nappal való csökkentést szeretett volna elérni, az önkormányzati tűzoltóknál és az OKF-nél most 5-6 szolgálati nap van, a tűzoltónak ehhez tettek volna még hatot, akkor egy évben 12 szolgálati szabadnap lett volna, 117-ről lemehettünk volna 111-re, mínusz a szabadság, ez 1,2 milliárd forint. Első körben nem fogadták el, most a hat nap van. Az OKF-nél nem lesz pénz az 1863 fő fizetésére, ott létszámot kell csökkenteni, ez megkezdődött. Mind a négy szakszervezetnek előterjesztett az OKF egy elképzelést, amely három ütemben menne végbe, de nem ért el átütő sikert. Az első ütem szakszervezeti bólintásra megkezdődött, itt nincs szó elbocsátásokól, csak _ többek között _ az egységes gazdasági főosztály kialakításáról. Szó esett feladatoknak a még meg sem lévő régióközpontokba telepítéséről, s talán olyanok is akadtak, akik értékelték a főosztályvezető ezzel kapcsolatos optimizmusát.

_ Folytatni kell a műhelyek dolgának vizsgálatát _ magyarázott az ezredes, és indokolt is: _ A tűzoltóságok átadása az önkormányzatoknak úgy történt, hogy az akkori, 1996-os kormányrendelet távlati gondolkodás nélkül azt mondta, az OKF kötelezően ingyen javítson az önkormányzati tűzoltóknak.

Akkor ez benne is volt a költségvetésben, de a támogatás elkopott 10 év alatt. Három műhelyt kénytelenek voltak megszüntetni, s még kettőt kell, a somogyit és a békésit, így kilenc marad. Az OKF-en további főosztályok, osztályok megszüntetése van tervbe véve, olyanoké, amelyek kicsik és/vagy összevonhatók más területtel, tehát nem szakmai főosztályokról van szó. Az OKF a háttérintézményben tervez radikális változást: a kényelmet akarják megsarcolni. Nem kell a főosztályvezetőknek gépkocsivezető, ügyeletes sofőrök lennének és buszvezetők meg a taxirendszer. A megyei igazgatóságokról az úgynevezett funkcionális feladatokat telepítenék a majdani régiókba, de a státusok a jobb szakmai munka ellátása érdekében ott maradnának. A humánpolitikai és a titkársági osztályokat összevonják, spórolni szeretnének minden nem szakmai teendőn.

A december 31-éig végrehajtandó létszámleépítés finanszírozásába a kormány besegít, ennek mikéntjét még nem tisztázták, így bele se fogtak az első ütembe. Az ezredes úgy emlékszik, már a kormány újjáalakulását megelőzően a miniszterelnök részéről elhangzott egy 40 milliárd forintos ígéret, ami állítólag a létszámleépítés támogatására van félretéve.

Dr. Bárdos Judit főtitkár kérdésére, hogy hány százalékkal kevesebb személyi juttatás előirányzatot kap az OKF, Babák László elhárította a választ, de annyit elkottyantott: öt százalékról tud. Elmondta, hogy az átszervezés szakmailag támogatott, ám pénzügyileg és politikailag nem. A főtitkár megköszönte a tájékoztatást, amelyet a maga részéről kimerítőnek és őszintének ítélt. Megjegyezte: a belügyi vezetés és a politika azért nem fogadta még be az elképzeléseket, mert a BM-et 1000 fővel érinti az elbocsátás, amelyet a költségvetés nem finanszíroz. Felvetette: Babák László úgy beszél a régióközpontokról, mintha már megtörtént volna a magyar közigazgatásban az átalakulás, amely tudomása szerint egyelőre nem érinti a rendvédelmi szerveket.

Ellentmondó ezredes

A főtitkár rámutatott: úgy látja, az OKF az indokoltnál jobban siet az átszervezésekkel kapcsolatban: ha belügyi-kormányzati szinteken más elképzeléseket hagynak jóvá, akkor duplán kell az érintetteknek terheket elviselniük. A munkáltató viselkedését álságosnak nevezte, mert kiszervezi a cégből a dologi szolgáltatásokat, amelyeket aztán meg kell venni külső cégektől. Ez hosszú távon drágább, mint megtartani és működtetni például a műhelyeket, indokolt. Szerinte hiba akár 100 fő elbocsátásról beszélni, amíg nincs felsőbb álláspont, ez csak riogatás.

Terjéki László tagozatvezető szomorúságának adott hangot, amiért nem látja, hogy komolyan harcolnának a vezetők a beosztottakért.

_ Attól félek nagyon, hogy a szakszervezeteket kész helyzet elé állítják, s azt várják tőlünk, bólintsunk az általunk elfogadhatatlan átszervezésekre, ilyenek a műhelyek. Nézzék meg, az egyik műhely mennyi pénzzel gazdálkodott, ami az OKF-nek kiadást jelentett, az más kérdés, hogy a társadalomnak, benne a tűzoltóknak mennyi előnyt. Úgy érzem sokszor, egyértelműen a pénz dominál, más nem, és ez a szakma rovására megy. Olyan emberek kerülnek felelős beosztásokba, akiknek nincs tapasztalatuk, az idősek elmenekülnek _ mondta, aztán kijelentette, kísérletezést lát az átszervezésben.

Koroknai Péter IB-tag a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal kapcsolatban felvetette, a létszámbővítés és a munkaidő-csökkentés között ellentmondást lát, s kijelentette, csatlakozik ahhoz a gyanúhoz, hogy olyan kollégák fognak elmenni a megyei igazgatóságokról, akikkel nem lesz kompatibilis a leépítendő személyzetis vagy gazdasági ember.

Vidák Péter (83-as alapszervezet) is az átszervezésről érdeklődött. Az ezredes hangsúlyozta: nem végleges döntésekről, elképzelésekről beszél, amelyek változhatnak, például szakszervezeti észrevételek nyomán. Bevallotta, ő sem lát tisztán a régiók ügyében, mégis, az OKF kénytelen előre gondolkodva tervezni, amelynek fontos sarokpontja, hogy előbb-utóbb mégiscsak lesznek régiók s központok. A műhelyek dolgában elhárította a kritikát azzal, hogy az egész OKF működése nem gazdaságos.

_ Legfeljebb annyit tudunk csinálni - mondta _, hogy a lehető legkevesebb legyen a veszteség.

Sérelmezte, miért kapja mindig azt, miért nem a főigazgatósággal kezdik a létszámleépítést , átszervezést.

_ Én erre azt mondom, 2000-ben a két központi szerv összevonásakor 450 státus, és több száz ember felmentése, kirúgása volt addig, amíg a megyei igazgatóságokon egyetlen hely sem szűnt meg.
A pévés és a tűzoltó egymás mellé lett téve, szóval a főigazgatóság ezt az attrakciót már 2000-ben elvégezte, amikor a megyékhez nem nyúltak.

CSÁSZÁR KÁLMÁN

Üdülés

Tájékoztatjuk a szakszervezet tagjait, hogy ismét lehetőség nyílt az úgynevetett szociális üdülés igénybevételére Berekfürdőn és Gyopárosfürdőn. Kérünk minden pihenni vágyót, vegye igénybe ezt a lehetőséget. Érdeklődni az alapszervezeti titkárnál vagy a BRDSZ IB Irodán a 12-174-es, vagy a 441-1245-ös telefonon.

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete szolidaritását fejezi ki az egészségügyben sztrájkoló dolgozókkal, és reméli, hogy a megkezdett tárgyalások sikeresen folytatódnak és eredményesen zárulnak.

A BELÜGYI ÉS RENDVÉDELMI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉnEk TÉZISEI 2004_2009 ÉVEKRE

EGYSÉGBEN A JÖVŐ

A rendszerváltáskor létrejövő Belügyi Dolgozók Szakszervezete megalakulása óta töretlenül harcol a belügyi munkavállalók tisztességes jövedelméért, a munkaköri pótlékokért, az emberhez méltó munkakörülményekért, a munkahelyek megvédéséért. Munkajogi védelmet nyújt a rászoruló szakszervezeti tagságának; szolidaritást vállal a nehéz körülmények között dolgozó kollégákkal, s ha igénylik, segíti a pályakezdőket és az időseket. Tagsága érdekeit szem előtt tartva véleményezi a törvény- és jogszabálytervezeteket, a szakszervezeti tagságot érintő megállapodásokat, a készülő munkahelyi szabályzatokat, utasításokat.

1. A BRDSZ JÖVŐKÉPE

Jelenleg több mint huszonkétezer szakszervezeti tag tartozik a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete közösségéhez. A BRDSZ jövőképe továbbra is a megalakuláskor megfogalmazott célok realizálását jelenti.

Bízunk abban, ha mindenki ennek a jövőképnek az elfogadása érdekében dolgozik, akkor ez a jövőkép megvalósul. Az élet nem engedi meg az egy helyben topogást, ha a cél jó, az eszközök a megvalósításhoz általában megtalálhatóak.

Érjük el az ágazaton belüli szakmai és területi lefedettséget, a belügyi ágazat összes munkavállalójának legalább az 51 százaléka a szakszervezet tagja legyen!

Közös fellépéssel, ha még többen leszünk, még nagyobb esélyünk lesz arra, hogy megjelenítsük tagságuk sajátos érdekeit!

A fenti célok megvalósulásával (bármilyen jogszabályi változás is következzen be a reprezentativitás mérésére) egyrészt a BRDSZ stabilan reprezentatív, másrészt Magyarország egyik legerősebb szakszervezete marad, és súlya a szakszervezeti mozgalomban tovább erősödik!

A szervezetfejlesztést a közösségépítésnek kell követnie. Az összetartozás fontosságát annak rendkívüli motiváló hatása adja, magas szervezettséggel, profi érdekképviselettel kell megvédenünk egymást és magunkat!

2. Európai szintű munkáért európai szintű munkahelyeket és európai szintű bért.

_ Továbbra is kötelességünknek tekintjük a meglévő munkahelyek megőrzését!

_ Harcolni fogunk a meggondolatlan átszervezések következében felszámolásra kerülő munkahelymegszüntetések ellen!

A mindenkori kormányhoz való lojalitásunkat a fizetésünkben ismerjék el!

Legfontosabb követelésünk a bérek folyamatos, évenkénti, az infláció mértékét meghaladó felzárkóztatása a 2004-ben csatlakozó országok bérszínvonalára öt éven belül, előre meghatározott és jogszabályban rögzített módon!

Érvényt akarunk szerezni elveinknek, amelyek szerint:

Adjon a munka megélhetést, biztonságot és önbecsülést!

Legyen a becsületes munka az egyéni érvényesülés feltétele!

A munkahelyeken méltánytalanságok ne érjék a munkavállalókat!

Vissza kell állítani a munkahelyi egzisztenciális biztonságot, meg kell állítani a jogszabályok által biztosítandó kiszámítható életpályák devalválódását!

Valódi egyenlőséget kell biztosítani a munkavállaló nőknek: egyenlő munkáért, egyenlő teljesítményekért biztosítsanak egyenlő juttatásokat!

Kezdeményezni fogjuk, hogy a munkahelyek európai minőségűvé váljanak (a központi költségvetés biztosítsa ennek az anyagi feltételeit)!

Kezdeményezni fogjuk a munkavédelmi törvény azon szabályának megváltoztatását, amely szerint rendvédelmi szerveknél az állami munkavédelmi és munkabiztonsági főfelügyelet ellenőrzést nem végezhet. Nem tudjuk tudomásul venni, hogy a belső rendszer erősen terhelt a függelmi rendszertől és a költségvetési elvonásoktól.

Erősítenünk kell a dolgozók munkahelyi védelmét, meg kell valósítani, hogy a szervezetek előtt álló átszervezések mindenhol csak a szakszervezetek bevonásával történhessenek meg. Meg kell adni széles körben a választ arra a kérdésre: mi a jó ebben a munkavállaló számára?

A szervezeti változások sikeressége alapvetően függ:

_ elegendő erőforrás áll-e a rendelkezésre,

_ a munkavállalók ugyanúgy elkötelezettek-e, mint a vezetők a változás mellett,

_ a változást az arra kötelezettek tudják-e menedzselni.

3. Meg kell szereznünk a nyomásgyakorlás legkeményebb eszközét, a sztrájkjogot!

Ennek érdekében újból és újból kezdeményezni fogjuk az 1989 évi sztrájktörvény felülvizsgálatát, mert a rendvédelmi szervek munkavállalói részére továbbra sem áll rendelkezésre ez a legalapvetőbb munkavállalói eszköz.

4. Tovább kell erősítenünk a BRDSZ érdekérvényesítő szerepét!

Meg kell őriznünk a jövőben is szakszervezetünk pártpolitikai semlegességét! Fenn kell tartanunk a megegyezésre való törekvési szándékunkat, ugyanakkor nem vethetjük el az érdekérvényesítés egyéb eszközeinek alkalmazási lehetőségeit sem.

5. El kell érnünk, hogy a belügyi ágazatban a juttatások egységes elvek alapján legyenek meghatározva a különböző belügyi munkavállalói csoportok között (és ehhez a költségvetés biztosítson pénzügyi fedezetet):

_ Érvényt kell szereznünk a rekreációs szabályoknak és szorgalmazni fogjuk megvalósításukat;

_ Nem engedhetjük meg, hogy a belügyi kórház a felszámolásával riogatatva állandó fenyegetettség közepette működjön!

_ El kell érnünk, legalábbis országos hatáskörű szerv szintjén, hogy kollektív szerződéseket kössünk munkáltató partnereinkkel!

_ Ki kell kényszerítenünk, hogy a munkáltatók részére a munkavállalók egészségének megőrzése a szolgálati feladatok ellátásával egyforma értékű legyen!

6. Tovább kell tökéletesíteni szakszervezetünk belső és külső kommunikációját!

_ Tovább kell fejlesztenünk azokat a lehetőségeket, melyek alkalmazásával az alapszervezetek a lehető leggyorsabban jutnak információkhoz!

_ El kell érnünk, hogy a modern számítástechnikai eszközök minden titkár rendelkezésére álljanak!

_ Évente rendszeresen biztosítani fogjuk továbbra is a titkárok továbbképzését, alapszervezeti szinten is szeretnénk bevezetni a bizalmiak képzését/továbbképzését!

_ Biztosítani fogjuk az egységes szakszervezeti gazdálkodás megvalósulását!

_ Biztosítanunk kell továbbra is a BRDSZ saját havilapjának a T-MA-nak rendszeres megjelenését, lehetőség szerinti bővítését!

_ A BRDSZ internetes weboldalát fel kell újítani, vitafórumot kell létrehoznunk rajta!

7. Szélesítenünk kell a BRDSZ szolgáltató tevékenységét!

A privatizáció az elkövetkező öt évben valószínűleg ismét utoléri a belügyi ágazatot is, s bár a belügyi érdekképviseletek az üdülők elidegenítéséhez nem fognak hozzájárulni, fel kell készülnünk bekövetkezésére. Ezért

_ tovább kell fejlesztenünk a BRDSZ üdülőhálózatát, kiépítését, valamint fel kell készülnünk további üdülők bérlésére, a meglévők állagának megóvására;

_ további lehetőségeket kell keresnünk más típusú szolgáltatások, például különféle biztosítások rendszerbe állítására;

_ továbbra is arra törekszünk, hogy a szakszervezeti tagok gyermekei mind nagyobb számban vegyenek/vehessenek részt a gyermeküdültetésben a BRDSZ ÉRTED, ÉRTEM ÉRTÜNK Alapítványa közreműködésével!

8. Fejlesztenünk, bővítenünk kell a nemzetközi szervezetekkel és más hazai érdekképviseleti partnerekkel az együttműködést!

_ Az Európai Unió belső biztonságának növelése Magyarország belső biztonságát is jelenti!

_ Bővítenünk kell meglévő nemzetközi szakszervezeti kapcsolatainkat!

_ Fel kell készülnünk a nyomásgyakorlás új és hatékony eszközeinek igénybevételére a hazai szakszervezeti mozgalommal és az európai uniós társszervek szolidaritásának közreműködésével!

_ Nagyobb szerepet kell vállalnunk az európai támogatások megszerzésének felkutatásában!

9. Meg kell akadályoznunk a sárkány hét fejének egymás ellen fordulását!

Meg kell értetnünk a BRDSZ tagságával a tézisek jelmondatát:

EGYSÉGBEN A JÖVŐ!

Üdüljön Dobogókőn!

BM Pilis Üdülőszállónk szeretettel várja kedves igényjogosult vendégeit kellemes környezetben egész évben!

Nálunk a nyugodt pihenéshez mindent megtalál:

felújított fedett uszoda, szauna, szolárium, masszázs, infraszauna, kondicionáló terem, söröző, presszó, bowlingpálya, biliárd, darts és egyéb szórakoztató játékok, új salakos teniszpálya, salakos és aszfaltos kézilabdapálya.

Hétfőtől péntekig 4156 Ft/fő/nap; péntektől vasárnapig 4860 Ft/fő/nap.

Az árak tartalmazzák a teljes ellátást, az uszoda és a szauna díjtalan használatát, valamint a helyi idegenforgalmi adót. Az étkezési igények egyénileg változtathatók!

Érdeklődni a 06-1-266-9016-os, valamint
a 06-26-347-522-es telefonszámon lehet.

Mondjon véleményt!

Szóljon hozzá!

A BRDSZ alapszervezetek 2004. november 15-éig véleményt nyilváníthatnak a BRDSZ elkövetkező évekre szóló feladatairól. A véleményeket várják

telefaxon: BM/12067-es számon, és a zalabaij@bm.gov.hu e-mail címen.

Köszönet

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete által alapított ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK Alapítvány ezúton köszöni meg támogatóinak
a személyi jövedelemadó
1 %-ának felajánlását, amely a
2003. évben 2 367 000 forint volt.
Az alapítvány ezt az összeget
a BRDSZ tagjai gyermekeinek
táboroztatására fordította.
A kuratórium tagjai továbbra is kérik a támogatók segítségét.
Adószám: 18095654-1-41