Úristen, már megint ez a sok politikai kavar! Az már biztos, hogy új országos rendőrfőkapitányunk van, de az sem lehetetlen, hamarost friss belügyminisztert is kapunk. Ki tudja ezt már követni, megint új első számú vezetők, akiknek az elképzeléseit így vagy úgy, de figyelembe kell venni, amikor érdekeket érvényesítünk. Dr. Bene László immáron vezérőrnagyként megérkezett a Teve utcai rendőrpalota 14. emeletére. Hogy viszonyult dr. Salgó László a BRDSZ-hez, és mit várhatunk az új ORFK-vezértől? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk válaszokat adni.
Ami Salgó doktort illeti, vérbeli diplomataként, hivatalba lépésekor leszögezte, a korábbinál korrektebb együttműködést szeretne a szakszervezetekkel. Érdemben ez a BRDSZ-szel és az FRSZ-szel volt elképzelhető. Ahogy teltek a hónapok, bebizonyosodott, Salgó főkapitány sokat szeretne adni, ehhez képest a lehetőségei behatároltak. Bizonyára ezért alakult ki az a helyzet, amelyet az érdekvédők amolyan hoztam is meg nem is, adtam is, de mégse, tárgyalok veletek, de ne most, mert annyi a szakmai elfoglaltság, szóval, a problémák elodázásaként jelent meg a felszínen. Érdekes, közben az egytemi oktató főrendőr igyekezett korrekt maradni, a nem hivatalos csatornákon azt kommunikálta: „Gyerekek, tennék többet, de látjátok, meg van kötve a kezem!", s emellett, amit tudott, megcselekedte.
Nem mondhatjuk tehát, hogy Salgó Lászlóval nagy baj lett volna, akkor igazságtalanok lennénk, sőt, a mérleget úgy kell megvonnunk, hogy az pozitív. Pozitív, csak nem elégséges: a főkapitányt ugyanis lekötötte a Belügyminisztériummal, a belügyminiszterrel való küzdelem, annak belátása, hogy a rendőrség semmivel sincs jobb állapotban, mint a társadalom, s ezen belül a közszolgálat. Márpedig Salgó doktor nehezen viselte a negatív híreket, jobbat-szebbet várt a valóságosnál, s azt gondolta, belátható időn belül révbe tudja juttatni a testület hajóját. Több esélye lett volna, ha megtett volna olyan személyzeti intézkedéseket, amelyek ezt jobban elősegítették volna, összességében azonban mégis azt kell mondanunk: soha rosszabbat, köszönjük, főkapitány úr! Azért a végén kötélnek állhatott volna a megbeszélt interjúra, de sebaj, nem dőlünk a kardunkba.
Dr. Bene Lászlót még annyira lekötötte a beilleszkedés, hogy nem kapacitáltuk interjúra. Ehelyett felidézzük, amit az RSZVSZ vezetőjeként a BRDSZ-eseknek tartott előadásakor mondott idén márciusban Dobogókőn. A Megyünk Európába, utunk Európába címmel meghirdetett háromnapos előadás-sorozat első etapjában a rendvédelem volt terítéken. Az első előadó dr. Bene László volt.
_ Gyakran éri vád a szolgálatot, miszerint amennyiben valaki ellen megszüntetik a nyomozást, vagy a bíróság felmenti, a szolgálat ügyeket indít az egyes szervezeteknél dolgozókkal szemben. Erről szó nincs: a mi munkánk csak a büntető feljelentésig tart, ami megalapozott gyanút jelent. Ez gyakorlatilag a korábbi alapos gyanú más, gyengébb változata, eddig folyik a munka. A szolgálatnál áttekintettem a szervezet működését, és megpróbáltam elindítani egy új munkastílus irányába. Addig a felderítő munka dominált, de az élet azt kívánja, hogy a megelőzés és a védelem legyen a prioritás. A megelőzésnek két feladata van: hogy megszüntessük azokat a körülményeket, amelyek bűncselekmény, vagy más jogsértő cselekmények elkövetésére adnak lehetőséget, a másik, hogy mentsük meg a jogsértő cselekményektől azokat, akik még megmenthetőek. Ha például a bűnügyi nyomozó olyan bűnözőkkel tart kapcsolatot, ami egyébként a munkájából nem következik, tájékoztatni kell a parancsnokát. Beszélgessen el ő a munkatársával, hogy talán ezt nem kellene, próbáljuk meg így visszatartani. Ezzel azt is üzenjük az állománynak, ha valaki úgy érzi, hogy őt vagy a családját veszély fenyegeti, fordulhat hozzánk. Ekkor ugyanúgy titkos információgyűjtéssel szedjük össze az információkat, amelyek segítségével elkaphatjuk azokat, akik diszkriminálni akarják.
Azt kértem a munkatársaimtól, hogy alakítsanak ki a parancsnokokkal és az állománnyal a korábbinál sokkal jobb kapcsolatot, és ebben volt előrelépés. Tudomásul kell venni, hogy a munkánk beavatkozás ezeknek a szervezeteknek az életébe, amelyekért a főkapitány, a határőr igazgató felelős. Úgy gondolom, úgy is segítenünk kell őket, hogy megfelelő tájékoztatást adjunk számukra, és működjünk együtt velük. A rendőrségen belül nagyon jók a kapcsolatok, és jó az együttműködés. Egy veszélyt látok, ami sok parancsnokra igaz _ és azt hiszem nekik, de a másik oldalon állóknak is el kellene gondolkodniuk _, divatossá vált az úgynevezett közéleti szívességek rendszere. Egyes rendőri vezetők a közélet egyes tagjainak, illetőleg a gazdasági szféra meghatározó személyiségeinek szolgáltatásokat nyújtanak: például gyorshajtás, ittas vezetés esetén ügyintézés. Ezekért nincs ellenszolgáltatás, nem azért történik, hogy pénzt kapjon az érintett rendőri vezető, hanem szívességek láncolata alakul ki a helyi közéletben, és ennek elég súlyos következményei lehetnek. CS. K.
Lapzárta után, szeptember 28-án a BRDSZ Intézőbizottsága (IB) áttekinti a személyijövedelemadó-törvény módosítását, adómentes juttatásainak körét, a belügyi dolgozók 2005. évi béremelésének lehetséges útjait, figyelemmel arra, hogy szeptember 26-án, szombaton a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) ügyvivői testülete, majd a rá következő hétfőn az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) első alkalommal tárgyalta a kormány előterjesztését a költségvetési szférában javasolt 2005. évi bérpolitikáról.
Az adójogszabály változásának lényegi vonásai: az étkezési utalvány összege 4000 forintra emelkedik, 17 000 forint lesz az adható iskolakezdési támogatás, a napidíj 1500 forintra emelkedik, az üdülési kedvezmény megilleti a hozzátartozókat is. Az adótábla kétkulcsos marad, egymillió 500 ezer forintig az adó 18 százalék, ettől felfelé 38 százalék lesz.
A belügyi dolgozók helyzetét elemezve egyértelműen megállapítható, hogy eddig az időpontig egyetlenegy munkavállalói körnél sem valósult meg ebben az évben a kormány ígérete, miszerint átlag 6 százalékkal emelkednek a bérek. Igaz ez a köztisztviselői és a közalkalmazotti körre, és fokozottan igaz a központi és területi szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásosokra, és sajnos a helyi szerveknél dolgozó hivatásosok sem mondhatják el, hogy ezt a százalékos összeget megkapták volna.
A köztisztviselők és szolgálati viszonyban állók illetményalapja 2002 óta nem emelkedett, és a 2005. évre szóló, mostani kormányzati ajánlat (négyszázalékos alapemelés) se a túlfizetés irányába hat. Ugyanakkor ismételten be kívánják vezetni a már egyszer eltörölt plusz 40 százalékos eltérítési lehetőséget az illetményalap mértékétől, ezzel honorálva a kiemelkedő teljesítményt. Ez most 20 százalék. A központi közigazgatásban ugyanakkor ennek a minimális béremelésnek, valamint a 13. havi illetménynek a fedezetét se biztosítja a költségvetés, hanem az érintett szerveknek kell azt szervezeti, szervezési helyi intézkedésekkel megalapozni. Ez a költségvetési intézkedés nem érinti a rendvédelmi szervek szolgálati viszonyban álló munkavállalói körét.
A közalkalmazottakat illetően a javaslat a bértábla 8 százalékos emelése és a pótlékalap 4 százalékos növelése, valamint a teljesítmény értékelésére adnak általánosságban 2 százalékot.
A SZEF ügyvivő testületének álláspontját azért nem lehet még leírni, mert csak hétfőn reggel, 7.30-kor lesz a munkavállalói oldal egyeztetése. Amit az OKÉT-on képviselünk a hivatásosok érdekében:
Annyi százalékos illetményalap-emelést kérünk, amennyit százalékban kapnak a közalkalmazottak a táblában. Kérjük eltörölni a plusz 40 százalékos eltérítési lehetőséget.
Az Intézőbizottság döntése szerint ismételten kezdeményezni kell a 2004. évi bérpolitikai intézkedések felülvizsgálatát. Sajnálatos módon még nem történt meg az Országgyűlés által a szolgálati törvény első módosítása, amely szerint a központi és területi szerveknél dolgozók illetménykiegészítése 5 százalékkal emelkedik, így nem valószínű, hogy tartható a megállapodás, miszerint ez az összeg január hónapra visszamenőleg a november 5-ei illetményben megjelenik. (Erre költségvetési fedezetet biztosít a kormány.) A belügyi közalkalmazottak részére a kormány által biztosított 570 millió forintot oly módon osztják fel, hogy minden közalkalmazott havi 2300 forint bruttó béremelést kap visszamenőleg 2004. január elsejétől, ami már a november 5-ei fizetéskor megjelenik. A tárgyalások legközelebb október 15-e után az OKÉT-on folytatódnak.
Jó lenne végre feladni a jelenlegi békaperspektívát. Elvárjuk, hogy ezért ne csak az érdekképviseletek harcoljanak, hanem mindazok a vezetők is, akiknek ez munkaköri kötelezettségük lenne, ezért feltesszük a kérdést közeledve a decemberhez: kezdhetjük újra?
J. Z.
Ismét ülésezett a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT).
A 2004. szeptember 10-ei soron kívüli tanácskozáson, ahol
a közalkalmazottak ez évi béremelése volt a téma, dr. Tiborcz
János, a BM humánpolitikai helyettes államtitkára elnökölt.
A kormány novemberben tárgyal a közalkalmazotti béremelés
végleges teljesítéséről. Régi jó szokásainkhoz híven idézünk
a szó szerinti jegyzőkönyvből, hogy ismételten
„testközelből lássátok" az ott folyó küzdelmet.
Jenei Zoltán, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Az utolsó alkalommal a közalkalmazottak átlag 2,2 százalékos béremelésének feltételeiről állapodtunk meg, s hogy szakértők készítsenek javaslatot, azt közösen terjesszük a BÉT elé. Persze, ha észrevétel van, megvitatjuk. A belügyi kórházban dolgozó közalkalmazottak juttatásáról van némi vita, nem egyértelmű a kormányhatározat, vajon az ottani közalkalmazottak részesülhetnek-e a juttatásból. Megkerestük az OEP-et ez ügyben, de nem jött válasz. Szóbeli információ, hogy a kórháziak nem kapnak tőlük bérfejlesztési fedezetet, így a szakszervezetek azt javasolták, kapjanak a BM-től. Elfogadtuk.
Dr. Bárdos Judit:
Azt javasoljuk, aki december 31-én közalkalmazott volt, és 2004-ben bármilyen jogcímen szűnik meg a jogviszonya, s ha fizettek is végkielégítést, őket is megilleti az emelés. A hivatásosoknál volt már ilyen per, megnyertük. Örülünk, hogy az ügy a miniszter asszony elé kerül, de azért még ennek a körnek hátra van mintegy 2,2 százalékos hiánya a hatszázalékos emelésből. Azt semmiképpen se tudjuk elfogadni, hogy 2004-ben csak ennyi legyen az emelés! Kérjük a miniszter asszonyt, tegyen meg mindent azért, hogy a fennmaradó 2,2 százalék a közalkalmazottakhoz december 31-éig eljusson!
T. J.: Formális megállapodás nem készül, nincs mit aláírni. Megegyezés születik mindenki szavazatával. Egyeztetés után a miniszter dönt. Az összes szakszervezetet szeretném biztosítani, Jenei úr és munkatársai folyamatosan törekedtek arra, hogy a meglévő 2,2 százaléknyi különbségre anyagi fedezetet teremtsenek, tehát a tavaszi megállapodásnak eleget tettünk, de a „mundér becsületét" Jenei úr fogja megvédeni.
J. Z.: Védeni kell? Legközelebb napirendre tűzzük! A kormányhatározat arról szól, hogy a BM-es közalkalmazottak számára 570 millió forintot biztosít, hogy január 1-jéig visszamenőleg újabb béremelési ütem legyen. Nem írja elő kötelezően, hogy a hat százaléknak meg kell lennie, ez csak egy újabb ütem lehet. Nem szeretném, ha ebben félreértés lenne.
Felmerül a kérdés: hogyan tovább? Valóban vállaltuk, folyamatosan vizsgáljuk, hogy lehet további béremelést adni a közalkalmazottaknak. Nem titok, néhány BM-szerv máris adóssággal küzd, ez augusztus végén milliárdokban mérhető. Amíg így van, új kötelezettségvállalást nem tehetnek. Az 570 milliónak megvan a jövő évre áthúzódó hatása, intézményenként szétbontjuk, és mindenki számára biztosítjuk, ezt a Pénzügyminisztérium elfogadta. De ha bármelyik tárca önként vállal további béremelést, az áthúzódó hatást is vállalnia kell, mert akkor magasabb bázisra fog ráépülni a jövő évi béremelés. Hogy lássuk, mi lehet, el kell jutnunk szeptember végéig, a kormány ekkor nyújtja be a 2005-ös költségvetést. Nem tudok mást mondani, csak ez után lehet tárgyalni újabb béremelésről.
T. J.: Megállapíthatjuk, a munkavállalói és a munkáltatói oldal egyetért, hogy a közalkalmazotti béremelésre juttatott támogatást fejkvóta alapján osztja szét.
B. J.: Szeretném, ha a munkáltatói oldal tájékoztatást adna rövid határidőn belül, a 2005. évi költségvetés köztisztviselői és közalkalmazotti bértáb-laemelésének pénzügyi fedezetét képező létszámelbocsátásokról. Ez mintegy 1000 embert érint a belügyi ágazatban, közalkalmazottakat és köztisztviselőket, mert részükre a 2005. évi költségvetés nem biztosítja azt az illetménytábla-emelést, amiről itt beszéltünk a közalkalmazottaknál, illetve illetményalap-emelést, ami a köztisztviselőkről szól, és gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy, ha és amennyiben ezt 2005. január 1-jével kellene hatályba léptetni, akkor legkésőbb október 1-jével valamilyen formában már erről a körről, vagy egyáltalán az elvekről, vagy bármiről, de egyeztetni kéne.
Szeretnénk tájékoztatást kapni, mi az igazságtartalma annak, hogy 2005. január 1-jével a hivatásos állomány nyugdíja kiszámításának alapját meg kívánják jogszabály szerint változtatni, a 2013-as már ismert változatást előre kívánják hozni 2005. január 1-jére, magyarul, hogy a hivatásos szolgálati viszonyban állók nem egy év, hanem ugyanúgy, ahogy más polgári munkavállaló, tíz év átlagkeresetének számításai alapján mehetnének nyugállományba.
J. Z.: A nyugdíjszámítás alapjának változásáról semmilyen információm nincsen. Tudom, hogy nagyon sokféle új módszer, elképzelés van, hogy lehet a közszférában dolgozóknál a jelenlegi juttatási rendszert átalakítani: egy törvény legyen, a különös részek hogy fognak alakulni, de nem tudok arról, hogy kimondottan a hivatásos állomány nyugdíjszámításának az alapja, alapvetése megváltozna. Ettől még elképzelhető, hogy van ilyen anyag, van ilyen tervezet, de nálunk nincs, a Belügyminisztériumban ilyen munka nem folyik.
Még van lehetőség új házat vásárolni tavaszi beköltözéssel, akár készpénz befizetése nélkül, állami kezességvállalással, teljes körű hitelügyintézéssel. A zárt udvarban lévő 65 m2-es, 2 szobás, önálló 300 m2-es telekrésszel, idén megkötött szerződéssel megvásárolt ház bruttó 15 M Ft, kulcsrakészen, ill. 80 m2-es, 3 szobás 17 M Ft. Érdeklődni:
Sáska Gyula, 06-70/367-2301
Jelölések
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete Intézőbizottsága
szeptember 28-ai ülésén döntött a közelgő kongresszuson megválasztandó
szakszervezeti tisztségviselők jelölésének módjáról. A közeli napokban valamennyi
alap
szervezet titkárához jelölőlapokat juttatnak el, amelyeket
október 20-áig kell visszajuttatni a kongresszusi jelölőbizottság (JB) címére. Ezek után
a JB személyes beszélgetéseket kezdeményez a jelöltekkel.
Utazás
1. 2005. február 4-e és március 1-je között 26 napos Mexico-Guatemala-Honduras körutazás a maja, azték, olmék, tolték, totonák, zapoték kultúrák nyomában.
2. 2005. július-augusztus 35 napos: Peru-Bolívia-Brazília (Iguazu
vízesés) körutazás az inkák földjén.
Oktatás
Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem 1-4 éves egyiptológia oktatást
indít (évi 270 óra). Érdeklődni és jelentkezni a
ww.vambery.research.hu honlapon, vagy 06/1-357-5164-es telefonszámon lehet.
BELÜGYI ÉS RENDVÉDELMI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE
INTÉZŐBIZOTTSÁGA
K Ö Z L E M É N Y (Budapest, 2004. szeptember 14.)
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében tiltakozásunkat fejezzük ki a közszolgálati reform kapcsán a napokban napvilágra került, a közszférában tervezett létszámcsökkentés ellen.
A központi közigazgatásban a jelenlegi adatok szerint kb. 50 ezer köztisztviselő dolgozik. Az írott és elektronikus sajtóban megjelent hírek szerint a hivatalba lépő kabinet, a hatékony és olcsó állam megteremtését célzó program keretén belül, a hírek szerint legalább 20 ezer főt érintő létszámcsökkentést kíván megvalósítani.
Tiltakozunk minden olyan megoldás ellen (ld. Magyar Hírlap szeptember 14-ei száma, Vadász János nyilatkozata), amellyel a közszféra egyes ágazataiban (pl: egészségügy, oktatás) meglévő létszámhiányt _ átképzéseket követően _ a szóban forgó elbocsátásokkal orvosolnák.
Újfent felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közszolgálati reform ily módon történő végrehajtása a teljes magyar közigazgatás széteséséhez vezet, amelynek eredményeként a reformmal kitűzött célok ellenkezője fog megvalósulni.
Álláspontunk szerint az uniós csatlakozással egyre növekvő követelményeknek az egyes konkrét feladatok teljesítése során a fent leírtak miatt a szolgáltatásokban megjelenő minőség- és hatékonyságromlással lesz képes a közszolgálati apparátus „megfelelni".
E hír bejelentése nem teremti meg a közigazgatás nyugalmát, ellenkezőleg, frusztrálttá teszi a köztisztviselői kart, amely ronthatja a jelenlegi szolgáltatás színvonalát.
Dr. Bárdos Judit
főtitkár
Tudjátok, született egy megállapodás a Belügyminisztérium és az RSZTÉF, a hivatásos állomány érdekképviselete között, hogy 2004. évben január 1-jére visszamenőlegesen módosítják a szolgálati törvényt, és a központi, illetve területi szerveknél szolgálati viszonyban álló kollégák _ végre három év után _ kapnak keresetnövekedést, öt százalékkal megemelik az illetménykiegészítést.
Védelmezett illetmény
A szakszervezetek ezt véleményezték, és azt hittük, ennek megfelelően továbbítják az anyagot. Utóbb kiderült, kis hiba csúszott be, kis légy került a levesbe: a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatához, illetve a Belügyminisztériumba vezényelt hivatásos diplomás állomány részére az illetménykiegészítés mértékét 55 százalékpontra kívánják megemelni.
A BRDSZ tiltakozik, hogy 55 százalékra emeljék fel ennek a 300 embernek az illetmény kiegészítés mértékét, mert ez teljes mértékben aláássa az illetményrendszert, amelyet megpróbáltak egymáshoz igazítani a köztisztviselők és a szolgálati viszonyban állók esetében. Tiltakozó levelünket pénteken elküldtük a belügyminiszter asszonynak. Nem örültek, megpróbáltak rávenni, hogy módosítsuk a véleményünket. Anélkül, hogy felhatalmazásom lett volna, nem módosítottam.
Másképpen kell megoldani a 300 ember illetményemelését, nem egy rendszer felrúgásával eleget tenni. Egyébként is, a minisztériumi hivatásosok eleve 50 százalékos illetménykiegészítéssel rendelkeznek. Ez illetményemelés volt részükre, amikor ide kerültek. Tessék megoldani a problémákat máshogy. Természetesen minden igaz, amit a legutolsó Országos Tanács ülésén elmondtam.
A 2005. évi költségvetés fő számai azt vetítik előre, hogy csak akkor lehet a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak jövőre bért emelni, ha a szervek létszámleépítést rendelnek el. Ennek ellenére _ az Intézőbizottság csütörtökön tartott ülést _ hétfőn, tegnap volt a közalkalmazottak 2004. évi bérpolitikai intézkedésével kapcsolatban egy szakértői tárgyalás, és az ott született döntést szeretném, ha az Országos Tanács megerősítené.
Bérpolitikai kilátások
2004-ben a közalkalmazotti körben semmiféle illetményemelés nem történt, kivéve a Belügyminisztériumban, ahol a háromévenként kötelező előresorolását a tavalyi 3000 forinthoz képest 4700 forintra emelték meg. Ez a 15 ezer közalkalmazott egyharmadát érinti, pénzügyi vonzata átlagban 1,6 százalék volt.
Ebbe nem számít bele _ ezt is tegnap tudtuk meg _ a ruházati költségtérítés 5000 forinttal való megemelése, az étkezési hozzájárulás, és az egyszer 5000 forintos juttatás. A kormány tárgyalt a Közszolgálati Sztrájkbizottsággal, amelynek _ ma már azt mondom hála istennek _ a BRDSZ is tagja, amelynek az lett az eredménye, hogy a közalkalmazottak egy része részesül valamilyen további illetményemelésben erre az évre. Ebből a BM-ben a 4,4 százalékos hiány 50 százalékát adta meg első körben a kormány.
Az Intézőbizottság kimondta: nem tudjuk elképzelni, hogy az 570 millió forintot úgy ossza el a munkáltató, hogy differenciáljon a közalkalmazotti körben. Éppen ezért az IB csak azt tudja elfogadni, hogy 2004-ben a pénzt, egyenlő összegben kapja meg minden közalkalmazott.
Ha lefordítjuk a számok nyelvére, ez azt jelenti, ha az 570 millió forint havonta 2200 vagy 2300 forintot ér, akkor tessék ezt megszorozni 12+1-gyel, mert a 13. havinak is ez képezi az alapját, és ennyit fog kapni a közalkalmazott a novemberi fizetésével, illetve 10 hónapot kap egy összegben, és a többit pedig a fizetéséhez hozzárakva. És természetesen az is az IB döntése volt, hogy nem tudunk elállni a további 2,2 százalék követelésétől, és felszólítjuk a minisztérium vezetését, hogy tegyen meg intézkedéseket, illetve november hónapban térjünk erre a kérdésre vissza. Továbbra is követeljük a hiányzó 2,2 százaléknak a forintosodott összegét!
A szolidaritás jegyében
A munkáltatói oldal kimutatta, ha a kórház létszámát nem számítjuk bele a közalkalmazotti körbe, akkor mindenki 200 forinttal többet kapna. A munkavállalói oldal úgy döntött a szolidaritás jegyében, hogy ha nem kap az OEP-től külön pénzt, akkor a 200 forintot közalkalmazottként a kórház 1100 közalkalmazottja részére beáldozza a szolidaritás jegyében.
Felhívtuk a miniszter figyelmét, hogy a szervezet nem tud lemondani a 2,2 százalék követeléséről, és nem érdekel minket, hogy a milyen intézkedéssel fogják az átlag 2,2 százalékot megszerezni.
El kell már következnie annak a világnak, amikor nem tőlünk kérdezik meg, hogy honnan teremtsük elő a pénzt.
Ha az Országos Tanács az IB döntése alapján a tárgyaló delegáció előterjesztését jóváhagyná, akkor kiadnánk egy közleményt a mai Országos Tanács után, hiszen ez a 15 ezer belügyi közalkalmazott azért várja, hogy hogyan és mi módon kerül ez a 2,2 százalék, az 570 millió közvetítésre.
Végezetül azt szeretném kérni, ha az elnök úr megszavaztatná, hogy az Országos Tanács jóváhagyja az Intézőbizottságnak azt a döntését, amivel a tárgyaló delegáció a tegnapi tárgyaláson részt vett.
Császár
Hiábavalónak bizonyulhat a kormánnyal történt érdekérvényesítő szakszervezeti megállapodás, ha a Parlament nem szavaz időben egy bizonyos törvény módosításáról. Pedig nagyon is fontos lenne, s nem csak azért mert kizárólag a szakszervezetek nyomásgyakorló fellépésére született, hanem mert a központi és a területi rendvédelmi szervek hivatásos állománya illetménykiegészítésének ötszázalékos, visszamenő hatályú emeléséről szól. Ezért küldött levelet a BRDSZ dr. Lamperth Mónika belügyminiszterhez, amelyre lapzártáig nem érkezett válasz.
BELÜGYI ÉS RENDVÉDELMI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE
INTÉZŐBIZOTTSÁGA
Szám. 51- 482 /2004
Dr. Lamperth Mónika Asszony,
Magyar Köztársaság Belügyminisztere
Helyben
Tisztelt Belügyminiszter Asszony!
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében fordulok Miniszter Asszonyhoz.
Az RSZTÉF keretén belül a rendvédelmi szervek hivatásos állománya körében, a 2004. évi bérek reálértékének megőrzése céljából létesítendő megállapodás tervezetével, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló kormányelőterjesztés-tervezetével kapcsolatban kérjük, szíveskedjék szakszervezetünket tájékoztatni, hogy a fenti tartalmú rendelkezés, amely a területi és központi szervek illetménykiegészítésének ötszázalékos emelését célozza, mikor lép hatályba.
Szakszervezetünk javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a helyi szerveknél dolgozó, hivatásos állományú kollégák _ úgy, mint tavaly a központi és területi szerveknél dolgozó, hivatásos állományúak _ részesüljenek egy kompenzációs, egyszeri juttatásban. Álláspontunk szerint ez azért indokolt, mert a hivatkozott munkavállalói kör a szolgálati jogviszonyban állók közül a legalacsonyabban fizetett. Javasoljuk mindezt annak ismeretében, hogy tudjuk, a 2004. január 1-jei módosítást követően, a Hszt. 103. §-a helyi szervek illetménykiegészítését szabályozó rendelkezései is módsultak, középfokú végzettségűek esetén 6%-ról 10 %-ra, illetve felsőfokú végzettségűek esetén 8 %-ról 15 %-ra. Tájékoztatom Miniszter Asszonyt, hogy a fenti tartalmú levelet szakszervezetünk tájékoztatás céljából megküldi Pál Tibor politikai államtitkár úrnak, Jenei Zoltán és Dr. Tiborcz János helyettes államtitkár uraknak, valamint megküldi Dr. Bene László r. vezérőrnagy úrnak, Béndek József hőr. vezérőrnagy úrnak, Tatár Attila tű. vezérőrnagy úrnak.
Tájékoztatom, hogy fenti tartalmú levelünket feltesszük a BRDSZ honlapjára, illetve megjelentetjük a T-MA újságban.
Budapest, 2004. szeptember 21.
Tisztelettel:
Dr. Bárdos Judit
Lapzárta után értesültünk róla, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) legutóbbi ülésén a kormány jelenlévő képviselői elismerték, hogy június 30-áig elmulasztották módosítani a tizenharmadik havi juttatásra vonatkozó jogszabályokat.