Több mint 21 ezer tag képviseletében tanácskoztak
Hegyhez mentek
Demonstrációs dilemmák * Háromféle megoldás *
Beindult az EU-felkészítés
A hegyekbe vonultak a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók
Szakszervezete (BRDSZ) Intézőbizottsága (IB) és Országos Tanácsának (OT) tagjai, hogy a
szervezet dolgairól tanácskozzanak. Ez alkalomból jeles közéleti és belügyi
személyiségeket is magukhoz invitáltak.
A BRDSZ intézőbizottsága 2004. március 24-én Dobogókőn egyhangúan elfogadta a szervezet 2003.
évi pénzügyi beszámolóját. Az IB megtárgyalta a szegedi hivatásos önkormányzati tűzoltók
alapszervezete szétválásának ügyét, amely körül elvi vita bontakozott ki.
Kovács Hegedűs Tamás
titkárral is egyeztettek, sikertelenül.
Egy főnök, egy titkár
_ Három csoport van Szegeden, de az emberek más-más időbeosztásban dolgoznak, soha nem
találkoznak, ez is a válás egyik oka. Persze nagy az ellentét is. Azt javasoltam az IB-nek, egyelőre fogadjuk el
a kiválást _ mondta Terjéki
László, a katasztrófavédelmi tagozat vezetője, akit
dr. Bárdos Judit főtitkár
is elkísért a békéltetésre.
_ Hasonló szándékok és gyakorlat miatt szeretnénk még ebben az évben alapszabályt módosítani.
Az IB tagjai közül többen megfogalmazták aggályaikat amiatt, hogy egy-egy nagyobb szakmai
egységhez kapcsolódó alapszervezet megbomlik, ami legalábbis ronthatja az érdekérvényesítés hatékonyságát.
Valónak tűnik az is, amit többen megfogalmaztak: egy-egy igazgató, főkapitány, vezető szívesebben ül le
egy emberrel egyeztetni, mint többel.
Gyolcsos Györgyi, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság legnagyobb alapszervezetének titkára, IB-tag
arra figyelmeztetett, ha egy munkáltatónál több alapszervezeti titkár
van, akkor könnyebb az érdekvédőket
egymás ellen kijátszani.
Hosszas vita alakult ki a testületben, végül abban maradtak, hadd váljanak, erőszakkal senkit sem
lehet együtt tartani. Dr. Bárdos Judit főtitkár témát váltva elmondta: a határőr alapszervezeteknél megtörtént
a tisztújítás, ennek részleteiről az érdekeltek fognak beszámolni. Felvetette, igény merült fel azzal
kapcsolatban, hogy legyen neve a berekfürdői és a gyopárosi ingatlannak. Akinek a legjobb a pályázata,
javaslata, nyerjen egy hetet Berekfürdőn, illetve Gyopároson.
A főtitkár arra kérte a többieket, a BRDSZ-titkárok egyelőre a saját tagjaik közt mérjék fel, kinek
a gyereke szenved gyógyíthatatlan betegségben, mely családok nevelnek mozgássérült, fogyatékos
gyermeket. Hozzátette: felvethetnék a miniszternek, miszerint ne ad-hoc segítsék a családokat, a
minisztérium folyamatosan figyeljen oda rájuk és segítse őket. Kérte, legyen a határidő május 1-je.
_ Szeretnélek benneteket tájékoztatni, hogy a Köztársasági Őrezred BRDSZ alapszervezete szerzett
1500 belépőt az egyik nagykereskedelmi céghez, amelyeket szétosztunk az alapszervezetnek. Egy
belépővel hárman mehetnek be. Cserébe áprilisban két éjszakát adunk nekik Harkányban továbbképzésre, amit
mi finanszírozunk. A nagykereskedelmi cég Budapesten van, de nem zárunk ki senkit, mindenki kap,
nem határidős, bármikor felhasználható. Hozzájárultok? _ kérdezte. Kérdés sem volt.
A következő IB-ülésen arról is szó lesz, tüntessenek-e vagy ne. Dönteni kell. Rámutatott: van
egy-két határőr alapszervezet, ahol nem tudják elképzelni az érdekérvényesítést másként, csak az utcán.
_ Ne az IB-n kérjék számon, miért nem visszük ki az utcára az embereket! _ mondta a főtitkár,
majd megjegyezte, megalakítják a háttérintézmények, az iskolák, a kórház és a köztisztviselők tagozatát.
Támogatást kapnak
Az IB-ülés utáni országos titkári értekezletet
Szamosfalvi József, az OT elnöke nyitotta meg.
_ Ami a bevételeinket illeti, túlteljesítettünk, és a pénzt a szakszervezeti tagság érdekében használjuk
fel. Megvásároltuk a gyopárosfürdői ingatlant _ számolt be a főtitkár a titkároknak, aztán kitért arra, hogy
a BM-ben most zajlik az állami támogatás szétosztása.
Tizenötmillió forint van támogatásra, amiből 11 milliót létszámarányosan osztanak el, így a
BRDSZ-nek jut a legtöbb.
A legfrissebb, január végi adatok szerint a
Hivatásos Tűzolzók Független Szakszervezete
(HTFSZ) tagjainak száma közel 2400, a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ)
8109 tagot számlál, a
Fővárosi Tűzoltók 1189 érdekvédővel
képviseltetik magukat, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete
(HDSZ) 687, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövettsége
(PVDÉSZ) 304, Katasztrófavédelmi Dolgozók
Szakszervezete (KDSZ) 384, Közig. OSZT 421. A BRDSZ bejegyzett tagjainak száma január 31-én 21
402 fő volt!
Szamosfalvi József felszólítására a titkárok a 2003. évi pénzügyi beszámolót egyhangúan
elfogadták, aztán dr. Bárdos Judit elmondta: az IB úgy döntött, hogy a BRDSZ _ 1999 óta minden évben
folyamatosan fejleszti ezt a tevékenységét _ még inkább szolgáltató szakszervezetté válik. Lesz tagkártya, amely
egy budapesti nagykereskedelmi hálózatban vásárlásra jogosít, és többen is használhatják.
Régi nóta, új szlogen
Az országos tanácsban vita után hozzájárultak a szegediek negatív frigyéhez, örömmel fogadta az IB a két
ingatlan elnevezésével kapcsolatos felajánlását, bemutatkoztak az új alapszervezetek titkárai, majd a főtitkár ejtett szót
arról, hogy a BRDSZ Országos Tanácsának-nek név szerinti szavazással kell döntenie, adott esetben ki hány embert tud
az utcára vinni.
_ Nem csak követelni kell
a taggyűlésen, hogy miért nem megyünk az utcára, hanem oda kell állni, és
azt kell mondani, hogy én az enyémeket kiviszem. Kudarc esetén ugyanis kellemetlen a nagyvilág elé
állni. Gondoljátok meg! _ figyelmeztetett.
A bérpolitikai intézkedésekről a főtitkár elmondta: újra és újra azzal próbálják szembesíteni, mit értek
el, mit nem, s rámutatott, nem lehetnek kényelmetlen kérdések. Közalkalmazott, köztisztviselő és
munkavállaló ügyében van megállapodás, amelyre június 30-áig moratóriumot hirdettek. Így nincs hat százalék,
de többet nem tudtak kiharcolni. Emlékeztetett: soha nem hitegetett, a második félévben újra tárgyalnak a
BM-mel.
A hivatásos állományúakkal kapcsolatban háromféle variációt dolgozott ki a munkavállalói oldal: 1.
megemelik a rendfokozati szorzót 0,2 százalékkal, ezt elvetették, 2. mintegy hat hatszázalékos rendészeti
pótlék lett volna, ezt is elvetették. Maradt a 3. megoldás, amit a szakszervezetek javasoltak, hogy a területi
és a központi szerveknél az illetménykiegészítést megemelik öt százalékkal, ami belügyi szinten 1,7
milliárd forintot jelentene. Ez az egyetlen reális lehetőség mind a négy tárca és a szakértők számára. A
véleményt aláírta a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórumának munkavállalói oldala és a négy tárca is,
ugyanakkor nem vetették el, hogy a 0,2 százalékos szorzó emelésére az év végén, decemberben visszatérnek.
Mondhatja bárki, hogy ez semmi, hisz a helyi szervek ebből nem kapnak. Az ott tavaly év végén
bevezetett illetménykiegészítést, illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltóknál a tavalyi veszélyességi
pótléknak az 50 százalékára ráfejelték a másik ötvenet, ezáltal a belügyi ágazatban megvan az átlag
hatszázalékos keresetnövekedés.
Felelősség és figyelem
_ Azt mondtuk, nem létezhet olyan időszak a rendvédelmi szervek életében, hogy a területi és
központi szerveknél utoljára 2002. január 1-jén volt béremelés. Visszamenőleg az ötszázalékos
illetménykiegészítés megemelését január 1-jére javasolta a szakértői bizottság. Ezt el kell dönteni a kormánynak,
mert törvényt kell hozzá módosítani. A FRDÉSZ tagszervezetei készülnek valamire, hogy ha a kormány
ezt sem fogadja el, akkor mi legyen, és nekünk is készen kell állnunk egy rendkívüli OT összehívására,
s hogy mit tegyünk, de senki sem kötelez minket megállapodásra _ mondta.
A rendőrségi átszervezéseket előkészítő bizottságokban három jogász képviseli a BRDSZ-t, a
határőrök átszervezését egyelőre sikerült elodázni, de az a cél, hogy velük is olyan jó együttműködési
megállapodást kössenek, mint a rendőrségnél. A főtitkár szerint hálóba esik a munkavállaló, ha az átszervezéssel
érintetteket, annyira körülbástyázták.
Holecska József, a határőr tagozat elnöke azzal indokolta az utcai demonstrációt, hogy a vidéken
dolgozók jövedelme nagyon alacsony.
_ A cérna igen vékony, a felvetések a kollégáim részéről ebből fakadtak. A BRDSZ-nek meg kell találnia
a lehetőségeket a minisztériummal való tárgyalások során, hogy ezt a helyzetet kezelni tudja. Azért ne
feledjétek, otthon megkérdezik tőlünk: miről beszéltetek? Keressük a lehetőségét, ez a felelősségünk, és innen
jöttek a felvetések, így értékeljük. Arra kérem az országos tanácsot, a főtitkár asszonyt, az intézőbizottságot,
hogy ebben az évben is keressük tovább a lehetőséget, hogy a helyi szerveknél lévő nagyon alacsony
jövedelmű állomány valamilyen formában valamit kaphasson. Ha ezt megtesszük, úgy gondolom, a BRDSZ
további imázsa óriásira fog nőni a tagok szemében. Ne feledjük, hogy a döntő többséget ők adják, rájuk kell
építenünk a jövőt. Köszönöm, hogy meghallgattatok.
Fazekas István, a 24. alapszervezet titkára szerencsésnek tartaná, ha a legközelebbi
bértárgyalásoknál, amit a megállapodásban a BM megígér, oda be lehetne venni, hogy a bérfejlesztést központilag állják, ne
a helyi szerveknek kelljen kigazdálkodniuk. Az ő esetükben az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolában
vannak központilag biztosított járandóságok, de az adható juttatásokra szinte soha nincs fedezet, azt
elvették. Félnek, hogy amit még esetleg adnak, és nem garantálják központilag, mondjuk a közalkalmazotti
hatszázalékos bérfejlesztést, akkor megint az lesz, hogy gazdálkodjátok ki, és akkor megint el fogják venni a
különböző pótlékokat, ami csak adható, vagy embereket kell elbocsátani. Ezenkívül azért is kellene a
tárgyalási menetbe belevenni, mert például egy olyan költségvetésnél, amint éppen néztük az iskolák helyzeténél is,
hogy a dologi kiadások több mint 60 százalékát ki kell gazdálkodni, azt nem tudják, honnan vegyék el a
rá való pénzt.
Mindenben van jó is
_ László
Csaba pénzügyminiszterként megígérte a belügyminiszternek, hogy az 1,7 milliárd forintot
a kormány megfinanszírozza, majd történt egy váltás, és az új miniszter közölte, a BM-nek saját
költségvetéséből kell kigazdálkodnia a pénzt. Ha meglenne az 1,7 milliárd, akkor könnyedén ki lehetne fizetni
a területi szerveknél és a központban az ötszázalékos illetménykiegészítést. Harcoltunk, Körmend is
megmarad, de tegnap például azt hallottam, hogy a Bevándorlási Hivatalnál az átmeneti szállásokat
privatizálják. Draskovics
Tibor pénzügyminisztertől pedig azt, hogy az okmányirodákat is lehet privatizálni.
Emlékeztek, amikor választás elé állított minket a kormány: bért emelünk, vagy létszámot csökkentünk? Igaz, ez
az előző kabinet volt. Úgy döntöttünk, nem kérjük a béremelést, mert a munkahely megtartása ma is
fontosabb, mint ezer forint, mégsem tudjuk elképzelni, hogy a területi és központi szerveknél második éve ne
legyen béremelés! _ mondta Bárdos doktornő, aztán megjegyezte: a BM vezetése biztosan meg akar
állapodni hosszú távra, mert létérdeke, hogy 2005_2006-ban ne legyenek a választásokat negatívan
befolyásoló események, vagyis a választás előtti másfél évben adni fognak, jövőre mindenképpen el fog mozdulni
az illetményalap, és a minimálbért biztosan beépítik a közalkalmazotti bértáblába. Ez is azt mutatja,
mindennek van jó és rossz oldala.
A tanácskozás utolsó napján előadást tartott a résztvevőknek
dr. Szabó Endre, a Szakszervezetek
Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, aki összefogásra hívta fel az érdekvédőket.
CSÁSZÁR KÁLMÁN
Zsarunap, majális, jubileum
A Városligetben az idén is a BRFK lesz a főrendező, a BRDSZ érdekeit Dani Béláné és Gedeon
László képviseli. Nem sokkal később jön a május 1-jei majális a Vágóhíd utcában, ahova az összes
megye szokott autóbuszt küldeni. Mindenkit szeretettl várunk a rendezvényeinkre! Gyertek el, legyünk
együtt, képviseljük egymás társaságában egymást erősítve az álláspontunkat, a dolgozók követeléseit!
Novemberben lesz 15 éves a BRDSZ, ezért az intézőbizottság azt tervezi, hogy a jubileumi
emlékülésükre meghívják a rendszerváltás utáni belügyminisztereket is.
Miniszteri biztosíték
Lapzárta előtt a Belügyminisztérium sajtóirodája közölte: dr. Lamperth Mónika belügyminiszter fogadta
a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete főtitkárát. A dr. Bárdos Judittal folytatott rövid
megbeszélésén a főtitkár egyik felvetésére reagálva a miniszter leszögezte: a vezetése alatt álló tárca
nem támogat semmiféle olyan jogszabály módosítást, amely a fegyveres és rendvédelmi szervek
hivatásos állományú tagjait szolgálati nyugdíjba vonuláskor a jelenlegi feltételekhez képest hátrányosabb
helyzetbe hozná. A miniszter nem tartja indokoltnak, hogy megváltozzanak a hivatásos állomány
szolgálati nyugdíjra jogosultságának jelenlegi feltételei, valamint a nyugdíj összegének számítási alapja.
Lamperth Mónika mindezt különösen fontosnak tartja, hiszen a hivatásos állomány majdnem négy
százaléka, körülbelül 2000 fő betöltötte az 50. életévét.
Úgy tudjuk, a miniszter különösen bosszús volt amiatt, hogy a BRDSZ 2003. december 4-ei,
kaposvári nagygyűlésén a tárca vezetése piros lapot kapott, de most a főtitkár egy semleges, fehér
rózsával kiengesztelte.