Rendkívüli ülést tartott
a BRDSZ Országos Tanácsa

Viharosan kezdődött és feszültségekkel telve folytatódott
a BRDSZ Országos Tanácsának (OT) legutóbbi,
február 11-ei ülése. Nem csoda, hisz az alapszervezeti
titkároknak nem kisebb súlyú kérdésben kellett dönteniük, ha a szakszervezeti konföderációk dűlőre jutnak
a kormánnyal, a BRDSZ adjon-e előre hozzájárulást ehhez a döntéshez. Erről, de sok más fontos problémáról is
szó volt a rendkívüli titkári értekezleten.

Miután Szamosfalvi József, az OT elnöke köszöntötte a titkárokat, dr. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára egy, a fegyelmi bizottság (FB) által az intézőbizottsághoz (IB) eljuttatott dokumentumot ismertetett. Az FB közölte, nemrég számos beadványt megtárgyaltak, érdemben döntöttek, de azok írásba foglalása és a beadványtevők értesítése még nem történt meg, ezért annak tartalmáról csak a következő OT-n adnak tájékoztatást. Horváth József főtitkárhelyettesnek a FEB-elnök eljárását kifogásoló beadványa megtárgyalását az ugyanezen ügyben az ügyészséghez beadott panasz elbírálásáig felfüggesztették.

Megváltandó sztrájkjog

A főtitkár tájékoztatta a megjelenteket, hogy a szakszervezeti konföderációk és a kormány közötti egyeztetés a 2004. évi bérkondíciókról még mindig tart, így az MSZOSZ, a SZEF, az ÉSZT és a Liga életben tartják a közösen megalakított sztrájkbizottságukat.

_ Azért kértük a mai rendkívüli OT megtartását, hogy megismerjük az álláspontjaitokat. Jövő héten kedden a SZEF szövetségi tanácsülése lesz, ahol a BRDSZ nevében nyilatkozni kell, szakszervezetünk támogatja-e az aláírást, vagy sem _ mondta dr. Bárdos Judit, majd rátért arra, hogy a tárgyalások során a BRDSZ felvetette a fegyveres, rendvédelmi dolgozók sztrájkjogának egy úgynevezett rendvédelmi pótlékkal történő megváltásának a lehetőségét, míg a többi érdekvédő a hivatásosok rendfokozati szorzójának az emelését kérte.

A kormányt képviselők a javaslatokat elvetették, mint ahogy a köztisztviselőkkel kapcsolatos, a ruházat pótlására szolgáló juttatás megemelésére vonatkozó indítványt is. A közalkalmazottak érdekében egyedül a közalkalmazotti pótlékalap július 1-jétől 17 100 forintról 18 200-ra emelését fogadták el, és azt, hogy októberben az A1 bérkategóriába soroltaknál a béralapban rögzítik az 53 ezer forintos minimálbért. Tehát egyrészt az A1-ben A_D-ig, másrészt az F1-ben F_J-ig a minimálbér kétszeresét.

Fontos az állásuk

_ Az érdekegyeztetést le kívánják szorítani ágazati szintre. Igazi megállapodás akkor volt, ha a kormány nem az illetményalapot emelte meg, ha nem táblát módosított, akkor minden más juttatási rendszer belefért ebbe. Így aztán a kérdés ma úgy merül fel: mi történik, ha a konföderációk aláírnak a kormánnyal, de nekünk nem tetszik, és a második körben nem írjuk alá? Mit hozhat ez? _ kérdezte a főtitkár, s a bizonytalan, mégis számon kérhető kormányzati garanciáról beszélt, amit talán rögzíteni is lehet.

A következő elemként 60 ezer belügyi dolgozóról, munkavállalóról szólt, s arról, kockázatos most sztrájkról beszélni. A munkavállalók ennél most fontosabbnak tartják az állásukat, ehhez képest nem érdekli őket a 4-5 százalékos bizonytalan keresetnövekedés 2004-ben. Eszerint a BRDSZ nehéz helyzetben van, mert például a határőr titkárok a tagozatuk ülésén felvetették, a végeken azt várják, hogy a BRDSZ vigye az utcára az embereket demonstrálni. Dr. Bárdos Judit óva intett az elhamarkodott döntéstől, ugyanakkor kijelentette, az OT határozatát végrehajtja.

Vélemények

Koroknai Péter IB-tag ezt követően érdemi javaslatokat tett, amelyeket végül csekély változtatásokkal, néhány ellenvéleménnyel és tartózkodással a titkárok megszavaztak, elfogadtak.

Mátyás Judit, a 65-ös alapszervezet titkára kifejtette, a köztisztviselők úgy értékelik az elmúlt évek illetményemelését, hogy az áthúzódó hatásokkal, halogatásokkal háromévi béremelésnek felel meg. Elmondta: más európai országokban munkaidő-csökkentéssel kompenzálják, ha elmarad a bérfejlesztés, de a munkát akkor is el kell végezni, ha kevesebb a munkaidő, úgyhogy ez nem megoldás. A Ktv. rendelkezik a 13. havi illetményről, törvény biztosítja, elégedettek vele, szükségtelen hozzányúlni, áttekinteni, nincs miért.

Németh Béla, a 28. alapszervezet titkára rámutatott: a közalkalmazotti szféra utoljára 2002 szeptemberében kapott bért, vagyis ha a reálbért meg akarják őrizni, akkor ehhez viszonyítva kell. Nem hiszi, mondta, hogy az a hat százalék elegendő, mert akkor mindenki négy hónapot bukott azzal, hogy szeptembertől szeptemberig húzódott a bérrendezési időszak. Felhívta a figyelmet rá: az étkezési hozzájárulás személyi juttatás, nem bér.

Ha béremelést mond a kormány, akkor követjük el a legnagyobb hibát, jelentette ki, ha belemegyünk abba, hogy megemelték az étkezési hozzájárulást, az nem bér. Hozzáfűzte: tapasztalata szerint a vezetők átlagkeresete a háromszorosa az átlagosnak, így illetlennek tartja annak a figyelembe vételét.

Hogy mindenki számára egyértelmű legyen, az OT-nak arról kellett határoznia, hogy amennyiben azt itt tett kiegészítések többségét a konföderációk érdemben beépítik a kormányhoz benyújtandó követelések rendszerébe, s ennek nyomán ésszerű kompromisszummal egy elfogadható megállapodást kívánnak aláírni a kabinettel, ahhoz a BRDSZ a nevét adhatja. Tekintettel arra, hogy az ördög a részletekben rejlik, hosszas vita bontakozott ki a módosító javaslatokról, s hogy a belügyi munkavállalók számára mit hozott az OT-tanácskozás, azt a Belügyi Érdekegyeztető Tanács üléséről szóló tudósításunkból részben leszűrhetitek. Amire pedig itt _ sajnos _ nem jutott hely, arra még visszatérünk! Addig is, látogassátok bátran a www.brdsz.hu portált, kérdéseitekre ott is választ kaphattok!

Nem lehet
számon kérni

Pósa Zoltán, a 107-es alapszervezet titkára nem értett egyet a megállapodás aláírásával: _ Amikor decemberben indult a megállapodás előkészítése, legalább a közalkalmazottak tekintetében arról volt szó, hogy a hat százalék garantált legyen. Januárban láttam egy szakértői tervezetet, abban legalább a közalkalmazottak tekintetében törvénymódosítási paragrafustervezet szerepelt. Ebben az anyagban már ez sem szerepel, tehát már a közalkalmazottak számára sem garantált ez a hat százalék. Itt megint csak valami olyan dolgot tesz le az asztalra a kormány, amit szinte nem lehet számon kérni, tehát az én részemről nem támogatom a megállapodás aláírását!

CSÁSZÁR

Fontos témákat tárgyalt a BÉT

A „Biztos Érdekel Téged (BÉT)" mozgalom keretében tartotta legutóbbi, február 19-ei ülését a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT), amelyet Pál Tibor, a BM politikai államtitkára nyitott meg, majd kérésére
a munkavállalói oldal jelölte a levezető elnököt Talabér Zoltán személyében. Minden más javaslatot elvetve a felek az illetmények és bérek kivételével, kizárólag a 2004-es juttatások mértékéről vitatkoztak. A döntések a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat és az Mt. hatálya alá tartozókat érintette, a hivatásos jogviszonyban állókról ezúttal kevesebb szó esett.

A belügyi szakszervezetek egységes álláspontot képviseltek a közalkalmazotti (2004. évi) keresetjavító intézkedésekről. Dr. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára a ruházati költségtérítéssel kapcsolatban elmondta: letelt a munkavállaló számára adott határidő, ameddig nyilatkoznia kellett az adóköteles jövedelméről. Ezért, de más okok miatt sem fogadta el a munkavállalói oldal a ruhapénz ez évre szóló bruttósítását. A főtitkár azzal állt elő, inkább meg kell nézni, hogy az első félévben hogy lehet egyszeri 5000 forintos vásárlási utalványt adni a dolgozóknak. További követelés, hogy a munkáltató ősszel, az iskolakezdést megelőzően folyósítson számukra adó- és járulékmentes beiskolázási segélyt, amelyből iskola- és tanszereket vásárolhatnak.

Kiszervezettek

_ A munkáltató kötelezettséget vállalt, hogy szeptember 1-je és 15-e között visszatérünk ennek a körnek a helyzetére, és ha az infláció mértékét nem éri el a támogatás, akkor napirendre vesszük, miként lehet kiegészíteni. Nem mi tehetünk arról, hogy a belügyi közalkalmazottak nem a legjobban fizetett diplomások _ mondta a főtitkár.

A köztisztviselőkkel kapcsolatban a BRDSZ, ha nehezen is, de elfogadta a korábbi illetményemelés áthúzódó hatását, amelynek a mértéke durván 5,9 százalék. A belügyi köztisztviselőknek kért egyszeri, 5000 forintos kiegészítést a szakszervezet a közalkalmazottak számára is kéri megadni. Bárdos Judit közölte: július 1-jéig moratóriumot hirdettek a köztisztviselők, a közalkalmazottak és a munkavállalók tekintetében, hogy velük kapcsolatban nem lépnek fel újabb követelésekkel. A főtitkár rámutatott: a Belügyminisztériumban egyre több a munkavállaló. Ez azt mutatja, hogy bizonyos státusokat kiszerveznek a cégtől, az ügykezelőknek csak egy része került vissza a Ktv. alá, a többiek maradtak a Munka Törvénykönyve hatálya alatt. A munkavállalók részére ugyanazokat a juttatásokat kérik, mint a közalkalmazottaknak.

Üdülési áremelés _ nem

A főtitkár a munkavállalói oldal nevében azt kérte, az üdülési térítési díjak megemeléséről szóló intézkedés úgy jelenjen meg, hogy azzal nem értettek egyet.

_ Államtitkár úr! Miután a jogszabály nem kéri kötelezően a BÉT egyetértését az üdülési térítési díjak emelésére, önöknek meg kell érteniük, hogy az érdekképviseletek ebben a megállapodásban, amely 20 ezer ember kereseti-jövedelmi viszonyait foglalja össze, nem rögzíthetik azt, hogy tudomásul veszik a 10_12 százalékos térítési díjemelést. Ha ön azzal jött volna, hogy a köztisztviselők, a közalkalmazottak és a munkavállalók részére átlag 15 százalékos béremelkedésről fogunk tárgyalni, akkor talán azt mondtuk volna, kérem, ebben az esetben hozzájárulunk az üdülési térítési díjak emeléséhez _ provokált eredménytelenül a BRDSZ első embere, majd kifejtette, déjá vu érzése van amiatt, hogy a munkaadó nevében Pál Tibor rábólintott a szeptemberi tárgyalásokra.

_ Ebben a teremben már alkudoztunk száz-kétszáz forintokról. Most a BRDSZ nevében csak július 1-jéig tudok moratóriumot ígérni, amíg látszik, hogyan alakulnak az első félévi kereseti viszonyok, tovább nem. Ez nem azt jelenti, hogy július 15-ével valamilyen akciót szervezünk, de a moratórium, a munkabéke idáig biztos. Ez az utolsó ajánlata, a 45 ezer és a 4500 forint? _ utalt a főtitkár a ruhapénz és a háromévenkénti előre sorolás körüli vitákra, majd így folytatta: _ Jó, rendben van, akkor a munkavállalói oldal elfogadja a 45 ezer forintos ruhapénzt, de az egyszeri, háromévenként kötelezőt szeretnénk 4700 forintra megemeltetni. A munkavállalói oldal hajlandó 24 órán belül aláírni a megállapodást, hogy a Belügyminisztérium a sajtó nyilvánossága elé tudja vinni, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a munkavállalók tekintetében erre az időszakra a megállapodást megkötötte. Reméljük, hogy annyira változik az ország gazdasági helyzete, hogy ennek a körnek valamilyen módon kompenzálni lehet a keresetkiesését.

Dr. Bárdos Judit főtitkár a BRDSZ nevében kezdeményezte a rekreációs szabadságra, illetve a jubileumi jutalomra vonatkozóan kedvezőbb eljárás bevezetését a Ktv.-be egy módosítás keretében. Ennek az a lényege, hogy a felmentés évében fizessék ki a nyugdíjasoknak a jubileumi jutalmat, majd jelezte, hogy a körmendi iskola megszüntetése ügyében a BRDSZ szeretne külön BÉT-ülés keretében tárgyalni.

_ A BRDSZ részéről a miniszter asszonyhoz eljutott egy kérés, az 1,2-es szolgálatiidő-szorzóval kapcsolatban. Hivatkozva a szolgálati törvény egyik szakaszára, ami a vám- és pénzügyőrségre vonatkoztatva meghatározza, hogy a határterületen dolgozók részére 1,2-es szorzó van érvényben, a kérdés az, hogy ez miért nem terjedhet ki az ugyanott dolgozó határőrökre is. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnénk mondani, hogy a felvetés jogos _ reagált egy másik problémára Jenei Zoltán, a BM közgazdasági és informatikai helyettes államtitkára. _ A szolgálati télikabátokkal kapcsolatban száz százalékban pozitív visszajelzések voltak a határőrök részéről is _ váltott új témára az államtitkár. _ Folyamatos volt a minőségvizsgálat, bevezetés előtt egy svájci, illetve magyar cég mérte be, a sorozatgyártásnál ismét minőségi tanúsítványt kapott a termék, illetve utoljára, amikor a panaszok elkezdtek jelentkezni, megint volt egy vizsgálat: mindegyik megerősítette, hogy a kabáttal semmiféle gond nincs. A hőtartó képessége 75 százalék felett kiváló, ez az érték 80 százalék fölött van. Az volt a probléma, hogy a kabátok többségénél rosszul adták meg az emberek a méreteiket, két-három számmal nagyobbat rendeltek, ami így nem zár rendesen.

A hévízi Park utcával kapcsolatos problémára utalva elhangzott, hogy a múlt év közepén Jenei Zoltán feladatokat határozott meg: szűnjön meg az a tarthatatlan állapot, hogy az ingatlan 10 éve üresen áll, nem hasznosul, csak kiadás van miatta.

Mekkora a szorzó?

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselőivel történt megállapodás szerint mindazokat felülvizsgálják, akiknek saját költségen kötelezően előírták a társasági egyenruha megvételét. A BÉT-ülésen elhangzott ígéret szerint az érintettek visszakapják a nekik járó összeget.

_ Nem csak a körmendi iskola bezárása van napirenden, úgy tudjuk, a Soproni Rendészeti Szakközépiskola bezárásáról is döntöttek, készült róla előterjesztés. Több mint 380 közalkalmazottat, hivatásost és munkavállalót érint munkajogi szempontból, ha a két iskolát bezárják. A kollégák jövője bizonytalan. A BRDSZ és a Független Rendőrszakszervezet a döntés előtt szeretne a tárgyalóasztalhoz ülni a munkáltatóval, ehhez ragaszkodunk _ közölte Bárdos doktornő, majd tovább sorolta a gondokat: _ Szeretnénk határidőt kérni a szolgálati törvény felülvizsgálatára, hiszen az 1,2-es szorzó nemcsak a határőrség, a vám- és pénzügyőrség tekintetében kétséges, hanem a büntetés-végrehajtásra és a rendőrségi fogdaőrökre vonatkozóan is. A rendőrségi fogdaőrökre bevezették a kvázi veszélyes munkahely kategóriát, de amíg a bévés ezért 0,5 százalékot kap óránként, a rendőrségi fogdaőrök csak 2,1 százalékot 24 órára. A kettő között óriási a különbség, a feladat pedig döntően azonos. Nem kaptunk tájékoztatást az idegenrendészeti központok tekintetében. A megvont és átalakított veszélyességi pótlékkal kapcsolatban is előterjesztéssel fordultunk a BM-hez, hisz miniszterfüggő a helyreállítása, vagy elutasítása.

Az utolsó felvetés aznap az volt, hogy aki múlt évben területi, vagy központi szervnél állt szolgálati viszonyban, nem kapott béremelést, hiszen elvileg az egyszeri 500 millióból jutott neki. Az átszervezéssel, akiket ez érintett, október-novemberben a helyi szervekhez kerültek, és nem kaptak ebből a pénzből, mert a miniszteri utasítás úgy szólt, hogy annak jár, aki december 1-jén ott állományban volt.

_ Önök megígérték, hogy ezt felülvizsgálják. Száz-százötven ember érintett ebben, de nekik se legyen keserű a szájuk íze, hogy azt a nettó 13 ezer forintot sem kapják meg _ mondta a főtitkár, Jenei Zoltán pedig azonnal válaszolt, de korábbról kezdte:

_ A kabinet megtárgyalta az oktatás jövőjét, a fejlesztési elképzeléseket. Szó nincs arról, hogy végleges döntés született volna, ezt most tényleg nyugodt lelkiismerettel merem mondani. Különféle anyagok születtek arról, hogy a folyamatosan csökkenő képzési igényt hogyan lehet hatékonyabban ellátni. Valószínű, hogy a mostani oktatási rendszer nem tartható fenn, ugyanis nem lehet folyamatosan ráfizetéssel fenntartani az iskolákat. Úgy tűnik, az oktatási igény a következő 5-6 évben sem fog bővülni. Fiatal az állomány, kevesebben mennek el nyugdíjba, mint korábban. Elfogadom, hogy a végleges döntés előtt akár BÉT-ülés keretében, vagy a két érintett szakszervezettel a részletekről tárgyaljunk, és jussunk közös nevezőre. A hévízi Park utcai épülethez csak annyit, hogy magunkra nézve továbbra is kötelezőnek tartom, ha mégis értékesítenénk, akkor a bevételnek az egészségügyi szektoron belül kell maradnia, nem tervezzük az innen származó bevételt normál működtetés finanszírozására.

K. CS.

Aszi

Érdekvédők találkoznak, s az egyik megkérdi a másikat:

_ Hát ti ma mit csináltok? Kedd, szerda, vagy csütörtök?

_ Dehogy! Nem is tudom, bétünk, ótézunk, ibézünk, de az is lehet, hogy csak aszi lesz!

Mire a harmadik:

_ BÉT, OB, IB, ez mind rendben van, de mi az az aszi? _ kérdezi. A másik kettő kórusban felel:

_ Alapszervezeti izgalom amiatt, hogy ma kit gyalázunk le!

Bocs, főnök, bocs!

Meglehet, érdemtelenül kapott lapunk legutóbbi számában Jenei Zoltán, a BM közgazdasági és informatikai helyettes államtitkára éles kritikát amiatt, hogy akkor még nem kezdődött meg az elmaradt ruhapénzek kifizetése. A belügyi vezetés legfeljebb azért volt hibáztatható, hogy nem, illetve nem időben kommunikálta: a helyzetért nem ők hibáztathatók, hanem Draskovics Tibor új pénzügyminiszter kényszerű spórolása miatt a BM-nek kell kigazdálkodnia az ehhez szükséges 1,7 milliárd forintot. Épp most kaptuk a hírt, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter utasítást adott a kifizetések megkezdésére. Mire e sorokat olvassátok, a járandóság, mintegy 60_70 ezer forint, feltehetően már a számlátokon van.

Lapzárta után

Megállapodás a Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány között

A Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány megbízott képviselői (továbbiakban: a Felek), a köztük lezajlott tárgyalások eredményeként, az alábbiakról állapodnak meg:

1/ A Felek egyetértenek abban, hogy

a/ a közszférában dolgozók bérének reálértékét 2004-ben meg kell őrizni, ezért felhívják (a helyi önkormányzati körben felkérik) a költségvetési szféra intézmény-fenntartóit és munkáltatóit arra, hogy _ költségvetési törvény által meghatározott keretek között _ intézkedjenek az illetmények (a bérek) 2004. évi átlagosan bruttó 6%-os növelése érdekében.

b/ a Kormány hívja fel a közszféra egyes szektorainak és ágazatainak irányításáért felelős minisztereket _ bele értve a rendvédelem területét és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket is _, hogy az ágazati, szektorális érdekegyeztető fórumok keretében a megállapodás szándékával érdemi ágazati, szektorális bértárgyalásokat folytassanak, és az érintett munkavállalói érdekképviseletek bevonásával a 2004. évi tényleges évközi bér- és keresetalakulást folyamatosan kísérjék figyelemmel. A tárcák vezetői folytassanak konzultációt a munkavállalói érdekképviseletekkel a költségvetési megtakarításoknak a közszférában dolgozókat érintő elemeiről.

c/ amennyiben a költségvetési szféra 2004. I.-III. havi, 13. havi illetmények nélküli keresetnövekedése a közös szándékoktól (6%-os bruttó bérnövekedés) eltérően alakulna, a Felek az OKÉT keretében legkésőbb május 31-éig meghatározzák, milyen jogi és pénzügyi intézkedések indokoltak és szükségesek az előirányzott bruttó 6%-os bér- (illetmény-) növelés érvényesítése érdekében. Az OKÉT által javasolt intézkedésekről a Kormány dönt.

d/ a közszférát érintő létszámváltozások során nem sérülhet a közszolgáltatások minősége; létszámváltozások csak a törvényi követelmények megtartása mellett, a szakszerűség alapján, a feladatokkal összefüggésben történhetnek.

2/ A Felek rögzítik, hogy

a/ a köztisztviselők 2003. július 1-jei 10-14%-os alapilletmény- és illetmény-kiegészítés növekedésének a fele (5-7%-a) a 2004. évi kereseteket növeli. Hasonlóan ehhez, az ügykezelők „visszaszervezésével" egyidejűleg bevezetett új illetménytáblázatban rögzített illetménytételek átlagosan 14%-al növekedtek, amelynek 2004-ben áthúzódó illetménynövelő hatása van.

b/ a Kormány kezdeményezi a közalkalmazotti pótlékalap emelését 2004. július 1-től 17 100 forintról 18 200 forintra, ami évközi többlettámogatást nem igényel sem önkormányzati, sem központi körben, pénzügyi fedezete a 2004. évi költségvetés előirányzataiban biztosított.

c/ a közoktatásban dolgozó közalkalmazottak kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésének _ a 2004. évi költségvetésben elfogadott _ számítási alapja 2004. szeptembertől 3900 forintról 5000 forintra, az osztályfőnöki pótlék minimuma a pótlékalap 12%-áról 30%-ára (2052 forintról 5460 forintra) emelkedik.

d/ a Bolyai János kutatási ösztöndíj havi mértéke _ a 2004. évi költségvetési törvény alapján _ 2004. január 1-jétől 6%-kal nőtt.

e/ az egészségügyi dolgozók munkaidő-rendjének, túlmunkájának újraszervezéséből keletkező kötelezettségek teljesítéséhez mintegy 10 milliárd forintos keretösszeg került elkülönítésre a 2004. évi költségvetésben.

3/ A szakszervezetek és a Kormány folytatják, és szándékaik szerint augusztus 31-ig eredményesen lezárják a tárgyalást egy átfogó, középtávú együttműködési megállapodásról, amely tartalmazza az egyes bérrendszerek _ a teljesítmény növekedéssel összhangban lévő, az európai uniós felzárkózást is elősegítő _ átalakításával, a közszférában dolgozók bérének, szociális juttatásainak és járandóságainak jövőbeni alakulásával, az érintettek át- és továbbképzésével kapcsolatos intézkedéseket is.

4/ A Felek javasolják, hogy az OKÉT

a/ 2004. augusztus 31-ig bezárólag tárgyaljon a közszolgálati reform gyakorlati kérdéseiről, valamint az egységes közszolgálati törvényről.

b/ tárgyaljon és 2004. október 31-ig állapodjon meg a közszférában megvalósítható munkaidő-csökkentés mértékéről és módjáról.

c/ 2004 szeptemberében kezdje meg és lehetőleg az OÉT-ban kötendő éves bérmegállapodással egyidejűleg, de legkésőbb november 30-áig zárja le a tárgyalásokat a közszféra 2005. évi bér- és keresetalakulásáról, valamint az illetményrendszerekben garantált bérekről, finanszírozásukról, melynek során a Felek figyelembe veszik a közszférában megvalósuló béremelkedések és az infláció 2004. évi várható alakulását. A Felek a közszféra 2004-ben megvalósuló béremelkedését tekintsék a 2005. évi bértárgyalások kiindulási bázisának.

d/ június 30-ig tárgyalja meg a 13. havi illetmény helyébe lépett egy havi külön juttatás szabályait és tegyen javaslatot a szabályozás pontosítására.

5/ A Kormány és a szakszervezetek képviselői 2004. május 31-ig tárgyaljanak és egyezzenek meg a közalkalmazotti tanácsok jövőjével kapcsolatos kérdésekről.

6/ Jelen megállapodással a sztrájkbizottság felfüggeszti működését. A Felek a továbbiakban az OKÉT keretében folytatják a bérekkel és más kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásokat.

7/ A jelen megállapodás pontjaiba foglaltakat, továbbá az Országgyűlés, a Kormány törvényalkotási programját és munkatervét figyelembe véve, a Felek közösen kezdeményezik, hogy az OKÉT legkésőbb 2004. március közepéig fogadja el 2004. I. félévi munkatervét.

Budapest, 2004. február 25.

A Kormány nevében:

Csizmár Gábor

Dr. Veres János

A Közszolgálati Sztrájkbizottság

nevében:

Dr. Szabó Endre
Dr. Vígh László

Baskiné Lipka Gabriella

Perényi József

Záradék

A jelen megállapodáshoz további közszolgálati szakszervezetek csatlakozhatnak.

Tisztázott félreértések

A BRDSZ határőr alapszervezeteinél megkezdődtek a szakszervezeti választások. Dr. Bárdos Judit főtitkár a meghívásokat elfogadva részt vett a nagykanizsai és a győri BRDSZ-esek tanácskozásain, március 18-án pedig az orosházi határőr kollegákat látogatja meg. A főtitkár rendkívül hasznosnak ítélte a személyes találkozást a határőrségi BRDSZ-tagsággal, mert jó alkalmat kínált többféle félreértés tisztázására. A főtitkár számos olyan problémával szembesült, amelyekről az országos vezetésnek eddig nem volt tudomása.

by