A be nem váltott ígéretek időszakát éljük

Hosszú harc

Van hangjuk és erejük * Váltsák meg
a sztrájkjogot! * A kis eredmény is siker

Lassan a választási ciklus félidejéhez érünk, minden- esetre beléptünk a 2004-es esztendőbe: itt az ideje, hogy megnézzük, mire mentünk tavaly, és melyek az idei kilátások. A számvetésben dr. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára segített.

- Beszéljünk a múltról, vagy nézzünk mindjárt a jövendőbe? - Először tegyünk néhány alapvetést! Hadd mondjam el például azt, hogy most sokkal nehezebb társadalmi környezetben kell megvívni a bércsatákat, mint ahogyan azt akár egy-két hónapja gondolni lehetett. Ennek társadalmi, ágazati-belügyi okai egyaránt vannak. A BRDSZ csatlakozott a közszolgálati sztrájkbizottsághoz, mi vagyunk az egyetlen olyan szakszervezet a tárcán belül, amelynek a Belügyminisztériumban mindenütt vannak tagjai, mindenütt tudja képviselni a munkavállalók érdekeit, legyenek hivatásosok, köztisztviselők, közalkalmazottak vagy az Mt. hatálya alá tartozók. - A BRDSZ által egykor létrehozott sztrájkbizottság sokáig szüneteltette a működését. Most újra tevékenykedik?

- Igen, ezt közhírré is tettük. Három nagygyűlést is szerveztünk 2003-ban. A szegedi, a nyíregyházi és a kaposvári demonstrációk látványosak, figyelemfelkeltőek voltak, amelyekkel a BRDSZ elérte a kívánt hatást, azt, hogy tudassa a kormánnyal, a belügyi vezetőkkel: az emberek türelme véges. Nem tűrik, hogy a hatalom packázzon velük, hogy kijátsszák őket egymás ellen, és hangzatos ígéretekkel elodázhassák a járandóságok megadását, a normális, EU-kívánalmakhoz közelítő munkafeltételek biztosítását.

- Alakul!

- A BRDSZ megkezdte a 2004-re vonatkozó bértárgyalásokat a minisztériummal. Az eddigi egyezetések eredménye az, hogy a kormány és a BM is másként viszonyul az egyes munkavállalói csoportokhoz. A bérharcot a BRDSZ-nek az átlagosnál jóval nehezebb megvívnia, hisz a rendvédelmi szerveknél (rendőrség, katasztrófavédelem, határőrség) dolgozóknak nincs sztrájkjoguk, s a hatalom eddig arra sem mutatott hajlandóságot, hogy - e korlátozás miatti hátrányokat ellentételezendő - kiegészítő juttatást kalkuláljon az érintetteknek.

- Elevenítsük fel, ha kérhetem! Miről is van szó?

- Arról, hogy amint ezt a BRDSZ javasolta, a szakszervezeti tagjaink, de minden e tárgyban érintett munkavállaló is kapjon egy hat-tíz százalékos mértékű jövedelem- kiegészítést annak fejében, hogy nem sztrájkolhat. Biztos hallott erről már ön is, ennek ellenére értetlenül néz, pedig az EU-államok némelyikében sem ismeretlen ez a megoldás.

- Elhiszem, csak olyan, hogy mondjam, nem ízléses, hogy így próbáljuk megvetetni magunkat! Vagy csak nekem furcsa?

- Erre azt szokták mondani, csak jönne már valaki, aki meg akarna venni, és nem bagóért! De félre a tréfával, én nem látok ebben kivetnivalót. Mindenesetre a javaslatot elutasították, és azt sem közölték, hogy ennél alacsonyabb mérték tárgyalási alap lehetne-e. Szerintem egyértelmű, hogy nem is végeztek számításokat, hogy a felvetés reális-e és mennyibe kerül.

- Mi lesz a reakciójuk - mert ahogy ismerem, úgysem hagyják ezt szó nélkül. Igazam van?

- Mindegy, hogy igaza van-e vagy sem, de nemsokára elindul egy aláírásgyűjtési akció, a szervezők a BM minden területén dolgozók csoportjait megcélozzák. Az aláírók kifejezhetik a szándékukat, hogy a Parlament tűzze napirendre a sztrájkjogról szóló törvény módosítását, és adja meg a rendvédelmieknek az illetménykiegészítéshez való jogot.

- A köztisztviselőknek van sztrájkjoguk, de más panaszaik is.

- Vannak bizony! A kormány 2004-ben nem kívánja emelni a köztisztviselők illetményét, mert a tavalyi 100 százalékra történő beállítás áthúzódó hatása az idénre vonatkozóan hatszázalékos jövedelemnövekedéssel kalkulálható, ez megfelelő. Ezt a BRDSZ sem vitatja, ám azt már sérelmezi, hogy a köztisztviselői illetményalapot - 33 600 forint - sem akarja a kabinet emelni, ami 2004-et is ide értve már harmadik éve van befagyasztva. Ez mindenképp sérelmes, és indokolatlan hátrányt jelent. A köztisztviselők leghatékonyabb fegyvere a sztrájkjog, ott is vannak a sztrájkbizottságban.

- Mit sikerült még kiharcolni nekik?

- Az étkezési hozzájárulás az eddigi 2000 helyett havi 3500 forintra emelkedik, ez nettó 1,2 százalékos béremelésnek felel meg. A ruházat pótlására szolgáló, évente egyszer fizetendő juttatás a BRDSZ javaslata szerint 200-ról 250 százalékra, 16 500 forintra emelkedett volna, de ezt nem fogadták el. Üdülési hozzájárulás mindenkinek jár, a mértéke azonos az illetményalappal. Felvetődött az évente háromszor adandó, 5000 forintos juttatás, erre még nincs válasz.

- Továbbra is a közalkalmazottak a leginkább legatyásodottak?

- Magyarországon 600 ezer közalkalmazott van, a kormány a minimálbért be kívánja építeni az illetményrendszerbe, ennek a hatása kedvezőtlen. Kértük az állami kezességvállalás rájuk történő kiterjesztését is lakásvásárlás esetére, továbbá, hogy legyen adómentes a munkáltatói hitel lakásfelújítás esetén. Korábban ettől az állománycsoporttól ezt elvették. Ennél többet a kormány nem biztosít a közalkalmazottaknak, vagy talán még ennyit sem. Szeretnék ágazati szintre leszorítani az érdekegyeztetést.

- Mi a megfejtés?

- A 22-es csapdája kialakítását nem hagyjuk, mert akkor elkezdődik az egymásra mutogatás a tárca és a kormány között, aminek meg persze mi innánk meg a levét. Na, ebből nem kérünk! A BM adna költségtérítést bizonyos százalékban, ennek kellene az arányát megemelni, de a kórháznak például semmit sem akarnak juttatni. Valamennyit adnának a táblára kötelező háromévenkénti beállítással kapcsolatban is, de ez még nem lefutott kérdés. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók a közalkalmazottakhoz hasonló helyzetben vannak. A hosszú távú megállapodás lenne a cél és a megfejtés is egyben.

- Mit szól az ORFK átszervezéséhez?

- Megpróbálok visszafogott lenni! Először is: semmilyen szervezetet nem lehet belülről hatékonyan átszervezni. Másodszor: emlékezhet bárki, súlyos összegekért a holland Team Consult egyszer már elvégezte a teljes átvilágítást, mégsem történt semmi, a javaslatok az íróasztalfiókokba kerültek! A jelenlegi átalakításról azt mondhatom, hogy véleményem szerint elkapkodott és elsietett a döntés, de ha már csinálják, ott akarunk lenni, és ott is vagyunk már az előkészítésnél is. Szakértőink nem rejtik véka alá a véleményüket. A BRDSZ nem látja biztosítottnak a költségvetési támogatást, amely ehhez kell, és a megnyugtatást, hogy az átszervezés a munkavállalókért van, s nem ellenük!

Mennyi az annyi?

A hosszú távú megállapodás a BRDSZ szerint minimum 2006-ig, a kormányzati ciklus végéig tartana, de akkor lenne igazán értelme, ha legalább 2008-ig sikerülne megállapodni az illetményekről, a járandóságokról és a juttatásokról. A Belügyminisztérium vezetése régóta ígéri, hogy meglesz az egyezség, annak előkészületének a mai napig nincsenek a BRDSZ számára látható jelei.

Ruhapénz levélben

Jenei Zoltán, a BM közgazdasági és informatikai helyettes államtitkára levelet intézett a BRDSZ főtitkárához, amelyben arról ad hírt, hogy heteken belül igyekeznek az érintetteknek a ruházat pótlására szolgáló elmaradt illetményeket a számlájukra utalni. Ez annak az ígéretnek a legújabb változata, amelynek az eredetije Kaposvárott 2003. december 4-én hangzott el, és az átutalás határnapját a karácsonyban jelölte meg. Reméljük, nem kell újra fenyőt venni, mire teljesedik az adott szó.

Nem főhadnagy, felügyelő

A BRDSZ álláspontja szerint most meg lehetne alkotni a rendészeti köztisztviselő státusát, hogy például a nyomozó az lehessen, ami, rendfokozata pedig csak az egyenruhásoknak legyen.

CSÁSZÁR KÁLMÁN

megint elsikkad a lényeg?

Igazi átszervezést!

A Tolna megyeieket a 2004-es
fizetésemeléssel kapcsolatos hírek most valamivel kevésbé izgatják, mint azok, amelyek az átszervezésekkel vannak összefüggésben. Lőcziné Polányi Jusztina rutinos titkár, sokat tud tagjai
érzékenységéről, de a rendőri vezetők reakcióiról is.

- Azért nincs élénk szóbeszéd a 2004-es járandóságokkal kapcsolatban, mert tudják az emberek, hogy még most folyik az egyezkedés. Persze, azt várják tőlünk, hogy ezen a téren is érjünk el eredményt, de kevesen vannak, akik bíznak abban, hogy valóban sikerül - mondja, majd a most ennél kényesebb témának számító átszervezések körüli mizériák taglalásába fog. - Mit várnak az ORFK átalakításától azok, akiket ez egyelőre nem is érint?

- Most nem, de később nyilvánvalóan ide is elérnek az átszervezés hatásai. Hogy mit várunk? Hát azt, hogy végre valóban történjen valami, ne az, hogy meghirdetjük a leépítést, aztán nem történik semmi. Mert ezt már annyiszor, de annyiszor megéltük… Ez nem csak az én véleményem, az emberek többsége úgy érzi, függetlenül attól, hogy ki és mit nyilatkozik, hogy megint egy jó nagy átverésnek lesznek a szemtanúi.

- Kemény szavak.

- Sajnálom, a legtöbb belügyi és rendőri vezető elvesztette a hitelét, az emberek nem vagy csak nagyon nehezen hisznek nekik! Ott volt az októberi bejelentés, miszerint mindenkinek kifizetik a ruhapénz pótlását, amivel elmaradtak, de nemhogy karácsonyig nem kapták meg a rendőrök, még a mai napig sem láttak egy fillért se belőle. Lehet hivatkozni, hogy nem tudták összeszedni az erre valót, de nem elfogadható. Vagy felelős vezető valaki, és állja a szavát, vagy nem, de ilyet túl sokszor nem lehet megtenni. Illetve lehet, itt nálunk, Magyarországon.

- Dühös?

- Naná, hogy dühös vagyok. Nekem kell szembeállnom az emberekkel, és nyilván engem szidnak meg a BRDSZ-t! Nekem kell hallgatnom, hogy nem tudunk elintézni semmit.

- Most már ne álljon meg félúton, mondja a többit is!

- Mondom is! A nagy végrehajtó állományt támogató illetménykezelés oda vezetett, hogy akik a főkapitány-ságon dolgoztak, de kiszervezték őket kapitányságra, őrsre, azok ráfizettek. A szó szoros értelmében, mert itt már nem kaptak az 500 millióból rájuk eső hányadot, ott pedig még nem voltak jogosultak a kapitányságiakat, őrsieket megillető hányadra. Ugye érthető?

- Számomra igen.

- Akkor jó, de van még! Nem baj?

- Persze, hogy nem!

- Akkor jó. Szerencsére nálunk tényleg ott lehetek az állományt érintő döntéseknél. Most is kérdezte a főkapitány a költségvetésünk tervezé-sekor a gazdasági igazgatót, hogy rendben lesz-e úgy, ahogy kiszámított mindent. Azt mondta, még nincs jóváhagyva, de ha igen, akkor is csak úgy jövünk ki belőle, ha nem lesz újabb megszorítás, korlátozás.

CSK

Képzett rendőrök is áldozatul eshetnek

Zűrös átszervezés

Partnere lesz mindenkinek * Nem lesznek,
de kellenek a kisfőnökök * Gondolkodjon a miniszter!

Dr. Zachar Kálmánt a BRDSZ nemrég újjáalakult rendőrségi tagozatának a vezetőjévé választották.

A több mint 30 éve szolgáló főtiszt most a Köztársasági Őrezrednél dolgozik, de tagja az ORFK átszervezését előkészítők csapatának is.
A BRDSZ-ről, a rendőri tagozatról és arról faggattuk, ami most a leginkább foglalkoztatja, az átszervezésről.

- Úgy látom, azzal, hogy a határőrök is csatlakoztak hozzánk, a belügyi ágazatban elérkeztünk az érdekképviseletnek arra a szintjére, amikor már azt mondhatjuk, egységes, minden állománycsoportot és szervezetet átfogó a BRDSZ. Egy ilyen nagy és befolyásos szakszervezet egyik legjelentékenyebb tagozatának a munkáját irányítani számomra megtiszteltetés - mondja a tagozatvezető, aztán kicsit a pályájáról mesél. Arról, hogy 30 évvel ezelőtt talpas járőrnek szerelt fel egy vidéki rendőrkapitányságon, s azóta megjárt a belügyben, illetve a rendőrségnél jó néhány beosztást.

Az alezredes egyik legfontosabb céljának azt tekinti, hogy meg tudja értetni magát a szakmai vezetőkkel, hogy a főkapitányoknak is partnere tudjon lenni, és el tudja érni a szakszervezeti célokat. Az idei évben úgy látja, az alapszabály-módosítás, a küldöttközgyűlés és az ehhez kapcsolódó tisztújítás ad sok munkát mindannyiuknak, és persze az átszervezés is. Azt mondja, a 2/2004. számú belügyminiszteri utasítás egyértelműen meghatározza a feladatokat.

- Sok mindenről szó esett, előkészítették a bizottságok a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Készenléti Rendőrség bázisán létrejövő új biztonsági szervezet megalakításával kapcsolatos teendőket, és február 2-án, hétfőn lesz újabb egyeztetés dr. Salgó László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány és az érdekvédők között - sorolja a fejleményeket Zachar doktor.

Nem titkolja, már most látni, sokan fognak élni a lehetőséggel, hogy elmenjenek nyugdíjba. Információink szerint a készenlétieknél lehet, hogy több mint 100 ilyen rendőr van, köztük speciálisan kiképzett szakemberek is, akiknek a jelenlegi szintre hozása akár személyenként több millió forintot is felemésztett, és nem tudni, kik állhatnak a helyükbe. A megszűnő, illetve a gazdaságvédelmi szervezetbe betagozódó egykori pénzügyi nyomozók közül - egyelőre a logisztika területéről - 70-80 főt máshol kell elhelyezni, de nem ők lesznek az egyedüliek.

A szolgálati törvény nem ismeri az osztályvezető alatti vezetői szinteket, a bizottságokban ennek ellenére arra a következtetésre jutottak, hogy például a 40-50 fős egységek egyetlen parancsnokkal szolgálatszervezési szempontból is kezelhetetlenek lennének, vagyis úgy kell tenni, hogy a helyettesítéseket mégiscsak meg lehessen oldani.

- A pénzügyi nyomozók vezetői státusainál nyer valamennyit a szervezet, onnan a tervek szerint a vidékiek is bekerülnének a főkapitányságok gazdaságvédelmi szervezetébe, és az osztályvezető-helyettesi szintek, az alosztályvezetői és ennél alacsonyabb vezetői beosztásokat kell áttekinteni - mond el néhány részletet az alezredes.

Úgy tudjuk, első lépésként egy budapesti, központi logisztikai központot hoznak létre, és az ezzel kapcsolatos feladatokat feltehetően az ORFK Gazdasági Ellátó Igazgatósága kapja, így megszűnnek a funkcionális szervezetek párhuzamosságai. Az egyeztetések lapzárta után folytatódnak, dr. Zachar Kálmán pedig arra figyelmeztet, hogy jön az EU-csatlakozás, és a közösségbe belépő országok belügyi szervei közül az utolsó helyen kullogunk, már ami az illetményeket, juttatásokat illeti. A főtiszt azt hiszi, persze nagyon sokan mások is, főként az érdekvédők, hogy a kormánynak, na és a belügyi vezetésnek is volna bőven min elgondolkodnia. Emlékeztetett rá, amikor a 90-es évek elején a hatalom kihátrált a rendőrök mögül, az utcai járőrök elkezdtek nem intézkedni. Legutóbb nem vették észre a zászlóégetést. Nem biztos benne, hogy ez véletlen volt.

- kcs -

Fejtetőn

Az átszervezés végrehajtásának rengeteg buktatója lehet, például az, hogy sokak szerint néhány, úgynevezett kétharmados törvény módosítása nélkül az átalakítás egyszerűen lehetetlen. Számosan vélik úgy, bölcsebb dolog lett volna a tervezeteket bevinni az Országgyűlés rendészeti bizottsága elé, ott lobbizni és megszerezni a politikai támogatást az átrendezéshez, úgy kevesebb lenne a döccenő, nem beszélve az áthághatatlannak tűnő akadályokról. Alulról haladva ezeket majdnem lehetetlennek látszik leküzdeni.

Logikátlan

Több szempontból sem logikus, hogy dr. Lamperth Mónika belügyminiszter 2003. december 13-án aláírta és ezzel jóváhagyta az ORFK szervezeti-működési szabályzatát, amely gyakorlatilag a jelenlegi, avíttnak mondott felállást rögzíti, aztán két héttel később sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem tűri a szükséges átalakítások további elodázását. Főként az nem volt szerencsés, hogy a közvélemény számára úgy tűnt, utasítása végrehajtásának azonnali megkezdését a Molnár Csaba-ügy kirobbanása indukálta.

Lapzárta után

Rendkívüli intézőbizottsági ülés

A T-MA szerkesztősége a január 30-ai lapzárta után arról értesült, hogy dr. Bárdos Judit főtitkár 2004. február 2-ára rendkívüli ülésre hívta össze a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete intézőbizottságát. A tanácskozáson a Horváth József BRDSZ-főtitkárhelyettes által vélt, a szakszervezet különböző szintű, választott vezetőit érintő személyi problémákat kívánják tisztázni.

Pihenőnapra eső ünnepnapok

Az idén tíz munkaszüneti nap közül négy a heti pihenőnapra esik, így ennyivel nő az általános munkarendben a munkaidőalap. A tíz munkaszüneti nap közül május 1-je, október 23-a, december 25-e és december 26-a esik szombatra vagy vasárnapra.

A „9/2003. (VII. 18.) FMM-rendelet a 2004. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről" szóló szabályozás szerint a 2004. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő:

a) január 10., szombat munkanap,

január 2., péntek pihenőnap,

b) december 18., szombat munkanap,

december 24., péntek pihenőnap.

Visszatérő tagozatvezető

Nyughatatlan a főtűzoltó

Terjéki László egykori főtitkárhelyettes egy darabig betegeskedett, kissé visszavonult az érdekvédelem élvonalából, ám akik ismerik, tudták, úgysem bírja a viszonylagos tétlenséget sokáig. Újra a régi, az a harcos, kemény ellenfél, aki feltehetően réme a packázó parancsnokoknak, döntésképtelen vezetőknek. Terjéki a BRDSZ katasztrófavédelmi tagozatának a vezetője.

Azt mondja, muszáj volt ismét bevetnie magát, mert elégedetlen volt a katasztrófavédelmi érdekegyeztetéssel. Szerinte a legtöbb főnök emlékszik rá, nem volt az olyan régen, hogy gyakran összecsaptak, ha indokolt volt, szóval úgy véli, a respekt megvan. - Persze, hogy felbőszítettem magam a legutóbbi átszervezés végrehajtásán. Tizenkét státust kiszerveztek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságról (OKF) úgy, hogy végeredményként pár megyei műhely szűnt meg, s onnan küldtek el embereket. Na most, nekem ebből elegem van, és valószínűleg nem vagyok vele egyedül - replikáz vehemensen, majd rátér arra, milyen próbálkozások voltak az elmúlt hónapokban. Sokat mond, de közli, még nem újságba való, egyet azért "elenged". Azt, amikor szociális bizottsági ülésre hívták a BRDSZ-t, ők felkészítették a kollégájukat, hogy mit képviseljen, majd miután lezajlott ez a téma, az ott lévő prominens vezető közölte az érdekvédelmi szervezetekkel, hogy most pedig átmennek érdekegyeztetésbe. Erre természetesen nem készült a képviselőjük, aki nem hagyta szó nélkül a példátlan esetet. Az alezredes 2004-re kevés esélyt lát arra, hogy egyetlen fillért is láthatnának, ami a katasztrófások jövedelmét gyarapíthatná. Állítja, nem pesszimista, és harcol is azért az átlagosan hatszázalékos követelésért, amelyet a BRDSZ az egész tagságra fogalmazott meg a kormánnyal, illetve a Belügyminisztériummal szemben.

- Érdekes, hogy a központi állomány hivatásos állománya például már a második évet éli meg úgy, hogy nulla az illetményemelési ígérvénye. Örülök, hogy a vonulósoknak és a végrehajtó állománynak sikerült egy minimális bérfejlesztést kiharcolni, de azért a többiek is kapjanak valamennyit! Nincs igazam? - veszi át a kérdező szerepét, aztán búcsúzik, nem ér holmi firkásszal trécselni, várja a munkája és a szakszervezeti tagjai.

Erős a BRDSZ

A cél csak a felzárkózás lehet

Ötéves tapasztalatai alapján

- A BRDSZ tagozatai közül a tűzoltó és katasztrófavédelmi meghatározó jelentőségű, meglehetősen aktívan és kritikusan alkotunk véleményt a BM és a katasztrófavédelem munkájáról, a vezetők általában partnernek tekintenek bennünket, és kikérik a véleményünket az állományt érintő kérdésekről - mondja, aztán emlékeztetőül kitér a tavalyi célokra.

Első helyen a hároméves megállapodást említi a BM-mel, aztán a tűzoltók veszélyességi pótlékának az emelését, az inflációkövető bérfelzárkóztatást, az egyenruha-beszerzés körüli gondok megoldását, a 14. havi illetmény kiharcolását és még sok minden mást. Megállapítja, volt, amit sikerült elintézni, vagy előbbre lépni a cél felé (veszélyességi pótlék, részleges bérkompenzáció), de maradt még feladat például a hosszú távú megállapodással kapcsolatban.

- Az idei feladatok között első helyen kell szerepelnie azoknak, amelyeket tavaly nem vagy nem teljesen sikerült megoldani, de van mit tenni a bérfejlesztéssel, -felzárkóztatással, az EU-csatlakozással kapcsolatban is - mutat rá befejezésül a legsürgetőbb gondokra.