Folytatjuk az előző lapszámunkban megkezdett szemezgetést az EPU (European Police Union), az Európai Rendőrunió 2003. szeptember 8-ai ülésén egy a Knut Paul (Német Szövetségi Köztársaság) és Wim G. Groeneweg (Hollandia) által készített és a szervezet tagországainak rendőrségi tisztviselői által kitöltött kérdőív nyomán szerzett tapasztalatokról szóló beszámolóból.
Hány év alatt érik el a legmagasabb fizetést? - hangzott a következő kérdés. E tekintetben a franciák a legjobbak (kb. 25 év), az olaszok 30, a hollandok 33-35, a németek és az osztrákok 40 évvel követik őket az összehasonlításban, s a sor végén a spanyolok kullognak, náluk ez a ráta több mint 60 esztendő.
A minimális, illetve a maximális nyugdíj mindenkit izgató, fontos kérdés. A felmérés szerint a spanyolok e tekintetben a leggálánsabbak (100 százalék), a sorban következő hollandok és osztrákok kemény 20 százalékkal le vannak maradva tőlük, nem is beszélve a többiekről: a franciáknál és a németeknél csak 70 százalékos ez a mutató. Az olaszok elfelejtettek erre a kérdésre reagálni.
A nyugdíjak kiszámításánál mindenütt több-kevesebb szempont érvényesül. A szolgálati, a közterületen, illetve a rendőrségnél eltöltött évek száma éppúgy latba esik Németországban, mint a kiképzési idő és a sorkatonai szolgálat, itt a lista teljes, s e tekintetben a germánok a legfigyelmesebbek. A spanyolok csak a szolgálati éveket számolják, mindenki más a közterületi jelenlétet is, a rendőri éveket a hollandok és az olaszok, a képzési időt és a sorkatonaságot a franciák, utóbbit az osztrákok is.
A nyugdíjra jogosultsághoz szükséges életkort az alábbi táblázat szemlélteti.
A nyugdíj mértékének személyes befizetésekkel történő emelésére a hollandoknál, a franciáknál, a németeknél és az olaszoknál van lehetőség, az osztrákokat megkérdőjelezték, nem tudjuk miért, míg a spanyolok csillagot kaptak (?). Az előbb felsorolt országokban lehet munkát vállalni nyugdíj mellett, annyi a különbség, hogy itt már a kérdőjel helyett Ausztria is igenlő ikszet adott.
A munka, vagy szolgálati (törzs-) idő hetente Ausztriában a legmagasabb, 42 óra. Németországban kicsit több mint 38, Spanyolországban 37, Hollandiában és Olaszországban 36, Franciaországban csupán 35 óra.
A rendőrségnek Hollandiában, Németországban és Ausztriában van, Francia-, Olasz-, illetve Spanyolországban nincs betegbiztosítási rendszere, specifikus balesetbiztosítása csak a németeknek és a hollandoknak létezik.
Az éves szabadságok mértéke nem mutat hatalmas szóródást: a németeknél, az olaszoknál, az osztrákoknál és a spanyoloknál 25-30 nap/év, a franciáknál 25, a hollandoknál csak 20-25 nap. Rendkívüli szabadságot akkor kaphat a rendőr, ha rendszertelen a munkája, fogyatékos, beiskolázás vagy képzés alatt áll, magas életkora indokolja, vagy mert szakszervezeti munkát végez. A németek és az osztrákok valamennyi okra hivatkozva kaphatnak rendkívüli szabadságot, franciák csak az iskolázás-képzést veszik figyelembe, de azt a többiek is, az olaszok az életkort, a spanyolok a szakszervezeti munkát respektálják még.
A szakszer-vezetek eddigi érdekegyeztető tárgyalásai nem ígérnek közelítést az általuk megfogalmazott alapvető igényekhez. A BRDSZ szegedi tiltakozó nagygyűlésén ott volt és felszólalt dr. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke is, akivel a benyomásairól, a közszolgálati dolgozók általános gondjairól, a szakszervezeti követelésekről beszélgettünk.
- Elnök úr! Egyetért a Szegeden megfogalmazott követelésekkel?
- A BRDSZ a SZEF erős, igen aktívan tevékenykedő tagszervezetei közé tartozik, mindig szívesen veszek részt érdekkifejező rendezvényein. A Szegeden megfogalmazott igények, a belügyi szolgálatban állók bérhelyzetének és munkakörülményeinek javítását célzó követelések jogosak, indokoltak! Amit a BRDSZ szóvá tett, nemcsak a belügyi dolgozók szempontjából érdemel méltánylást, hanem az ország belső biztonságának a stabilitása miatt is. Nem megnyugtató a biztonságunk, ha a bűnözők technikai felszereltsége jobb, mint a bűnüldözőké. Az sem ideális, ha a rendőrnek, határőrnek, tűzoltónak - engedéllyel vagy suba alatt - maszek munkával kell kiegészítenie a keresetét, hogy el tudja tartani a családját. Nem vitás, hogy a rendvédelmi hivatásos állomány az átlagosnál nagyobb kockázatot vállal feladatai ellátása közben: nem csak ő lőhet, rá is lőhetnek. A nagyobb kockázattal, áldozat vállalásával arányban álló, erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemelnek. Ezért tartom indokoltnak, hogy a BRDSZ határozottan kiáll az érdekeikért, szót emel szolgálati körülményeik romlásának, reálkeresetük csökkenésének veszélye ellen.
- A belügyi és rendvédelmi dolgozók helyzete szorosan összefügg az egész közszolgálat sorsával. A mostani bértárgyalásokon milyen álláspontot képvisel a SZEF?
- A Medgyessy-kormány példa nélküli mértékben emelte 2002 őszén a közalkalmazottak bérét, s 2003. július 1-jétől a köztisztviselőknek is megadta az illetményszorzó 2001-es emeléséből hátralévő 30 százalékot. Ezt nem felejtettük el, de a kormánynak sem szabad elfelejtenie, hogy az idei infláció ezekből, az előző kormányok adósságát törlesztő emelésekből már jó öt százalékot levett. Ha a jövő évre vonatkozó bértárgyalásokon nem tudunk legalább az inflációt meghaladó emelést elérni, akkor további veszteség éri a közszolgálatban dolgozókat.
A másik követelésünk, hogy a minimálbér épüljön be a közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgálati viszonyban állók illetményrendszerébe. Ehhez ragaszkodunk, mert a közszférában a béremelések egyetlen garanciája az illetményrendszer, erről nyilván kemény vitákat fogunk folytatni.
- A pénzügyi illetékesek gyakori reakciója az érdekképviseleti bérigényekre, hogy vegyük figyelembe a gazdaság helyzetét.
- Ezt méltányolni kell, a felelősen gondolkodó szakszervezetek sehol nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják az ország teljesítőképességét. De a kormány sem teheti meg, hogy erre hivatkozva indokolatlan mértékű megszorításokat alkalmazzon, ami a munkavállalók teherbíró képességét is meghaladja. Olyan béremelést kell a közszférában biztosítani, amely legalább a versenyszférának ajánlott mértéket eléri.
- A kormány a közszolgálati reálbérek megőrzését ígéri 2004-re.
- A 2003-as inflációval csökkentett bérek reálértéke megőrzéséről hallunk, és a 2004-es költségvetés eddig ismert változata nem tartalmazza a béremelés fedezetét, a hiányzó részt az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. A működési-fenntartási költségek is hiányosak, így csak elbocsátások árán tudnak nagyobb fizetést adni a megmaradóknak. Ezt mi nem támogathatjuk!
- Az önök számára tabu a létszámcsökkentés?
- Nem, de nem tartjuk megnyugtatónak, ha elfelejtjük a hétszer mérj, egyszer vágj szólás bölcsességét. Most előbb vágott és utólag mér a kormány. Ha végbemegy egy dereguláció a közfeladatok ellátásában, ha széles körben elterjed az elektronikus közigazgatás, annak nyilvánvalóan lehetnek konzekvenciái, de előbb csökkenteni, és utólag vizsgálni, hogy hol milyen reformlépésekkel lehet racionálisabb létszámviszonyokat teremteni, kockázatos.
Egyértelműen szóvá tettük azt is, hogy a kormány meglepetésszerűen, a szakszervezetek bevonása nélkül hozta meg döntését a létszámcsökkentésről, pedig a közszolgálat munkavállalóit közvetlenül érintő ügyről van szó. Ez is azt erősíti, hogy reformintézkedéseket, például a létszám csökkentésről csak igen körültekintően lehet meghozni, hisz erre nagyon érzékeny a társadalom. Az ilyen ügyeket konszenzusra törekvő társadalmi párbeszéd, az érintettek bevonása nélkül nem lehet elrendezni. Most már csak abban reménykedhetünk, hogy a létszámcsökkentés végrehajtása során a közszolgálati intézmények vezetői mindenütt következetesen figyelembe veszik a szakszervezetek igényét, s körültekintően, a lehető leghumánusabb módon járnak el.
Rejtélyes hirdetés * Jöjjön a hévízi BM-szanatóriumba kedvezményesen! * Nem zörög a haraszt… * Mozgósítanak az „elmagánosítás" ellen
A belügyeseknek kizárólag Hévízen van lehetőségük gyógyüdülésre. Mivel az ágyak száma korlátozott, ádáz harc dúl a férőhelyekért. A BRDSZ tisztségviselői arról informálták szakszervezetünk főtitkárát és szerkesztőségünket, hogy
- némi lobbizó csoportokkal a háttérben - folyik a BM Központi Kórház és
Intézményei egyik gyöngyszemének számító gyógyüdülő privatizálásának az
előkészítése.
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) egyebek mellett mindig is azon
munkálkodott, hogy a belügyesek mind sikeresebben megőrizhessék munkaképességüket, s ennek érdekében
rendszeresen részesülhessenek gyógyüdülésben.
Nem csak az északkelet-zalai régióban csiripelik a madarak, hogy hatalmas ármány készül a belügyesek kárára, eljutottak a hírek Budapestre is.
A szóbeszéd pedig nem szól kevesebbről, mint hogy - a BM kórház és a Belügyminisztérium vezetését is kész helyzet elé állítva - egy ma még pontosan nem körülírható csoportosulás szándékozik a hévízi BM-gyógyüdülőt megszerezni magának. Kétségtelen, zsíros falat lenne, hisz a világhírű gyógyfürdő városában az ingatlanokat nem is arany, hanem gyémánt árában számolják, „mérik".
Beindult egy amolyan tőkegründo-lásnak tekinthető folyamat. Híreink szerint a gyógyüdülőből levél érkezett az ORFK, a határőrség, a katasztrófavédelem vezetőihez, mindegyiküktől néhány száz milliócskát kérve, járuljanak már hozzá a gyógyszálló Park utca felőli továbbépítkezésé hez. A magáno-sítás előkészítése és a levelek között szoros összefüggést vélünk felfedezni.
Felháborodott belügyi dolgozók hívták fel a figyelmünket a Népszabadság 2003. november 7-ei lapszámában napvilágot látott hirdetésre, amely azt bizonyítja, hogy a Hévízi BM Szanatórium egyre inkább „önjáróvá" lett.
A hévízi BM-szanatórium pedig ma még egyértelműen a BM Központi Kórház és Intézményei fennhatósága alá tartozik, a Városligeti fasori intézmény egyik osztálya - hívták fel erre a figyelmünket kollégáink.
Tudomásunk szerint a gyógyüdülő privatizációjára áhítozók a lépéseiket ugyanúgy titokban, a felettesek háta mögött készítgetik elő, mint ahogyan az ominózus újsághirdetés is a kórház vezetőinek az engedélye nélkül jelent meg. Amíg a titokban megindult tökegyűjtési akcióról a belügyi vezetők is csak a mendemondák útján értesülhettek, a hirdetés szövegét viszont saját szemükkel láthatták: igazolandó, nem zörög a haraszt…
Történetünk amolyan magyar módi. Az is az volt, amikor évekkel ezelőtt „elegánsan" megszüntették a BM-bölcsődéket, -óvodákat, aztán bezárták az egyik legnagyobb értéket képviselő BM-könyvtárat, és a könyv állományát szétszórták. S hogy maradjunk azért még kicsit a belügyi egészségügy portáján, komoly előkészületek folytak a szintén nem értéktelen ingatlanon fekvő, Budakeszi úti BM-kórházszárny elkótyavetyélése érdekében is.
Hogy ez utóbbi évekkel ezelőtt nem valósulhatott meg, ahhoz talán a belügyi érdekvédőknek, többek között a BRDSZ-nek is köze volt.
Bedros Róbert főigazgató már évekkel ezelőtt „leadta" a megyéknek, a belügyi szerveknek a „beutalási jogot", ott döntsenek, mikor ki kaphat beutalót, hogy egészségi állapotát kissé feljavítsák, betegségeiből kikúrálják. Esetenként erre éveket kell várni.
A T-MA-nak ezek után egyetlen kérdése van: hogy történhetett mindez? Azon dolgozunk, hogy erre felelős választ adhassunk. G. G.
Mindent bevetnek
A BRDSZ természetesen nem hagyja kihúzni a belügyesek alól az egyetlen, valamirevaló, hévízi rekreációs intézményt. Dr. Bárdos Judit főtitkár nyíregyházi beszédében kijelentette: mindent megtesznek, mindent bevetnek annak érdekében, hogy a sötét folyamatokat, a belügyi dolgozók kisemmizését megakadályozzák. A legnagyobb szakszervezet máris lépéseket tett: vigyázó szemükkel odafigyelnek, hogy alakulnak a dolgok a hévízi Park utca környékén. Az már biztos, a közvagyon megvédésére szólítják fel a Belügyminisztérium vezetőit. A hévízi BM-szanatórium mélyen igazságtalan „elmagánosítása" ellen pedig mozgósítani fogják a közvéleményt.
Nem jött el a pénzügyi államtitkár * Nincs pénz üdülésre, kulturálódásra * Hol a megbecsülés?
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) észak-magyarországi regionális nagygyűlése nyitányaként ismét felhangzott az „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa" kezdetű Illés-sláger, amelyet a a zsúfolásig megtelt teremben ülők fennhangon énekeltek, majd Horváth József főtitkárhelyettes megnyitó szavai következtek. Az ezt követő beszédek közben többször is magasba lendültek a résztvevők kezei, amelyekkel sárga lapot mutattak a belügyi vezetésnek és a kormánynak.
Gyenes József, a BRDSZ intézőbizottságának tagja, a nyírbátori BRDSZ megválasztott titkára először a hivatásosok esküjéből idézett, s kifejtette: ennek szellemében lépnek fel a bűnözés minden fajtájával szemben.
Tüzet oltanak, életet mentenek, embereket szabadítanak ki a roncsokból, időt, fáradságot nem kímélve, emberfeletti munkával, példás összefogással harcoltak az utóbbi években már háromszor is gigászi ellenfélnek bizonyult árvízzel. Komoly erőfeszítések árán állják útját a kelet-nyugati illegális „népvándorlásnak", a hatalmas migrációs nyomásnak, vagyis az esküben az „életem árán is" kitétel nem frázis, hanem mindennapos valóság. Gondoljunk csak a fegyveres bűnözőkkel folytatott tűzharcokban elesett, a halálra gázolt vagy a csodával határos módon megmenekült kollégáinkra, akiket leszorítottak az útról, pillanatokon múlt, hogy nem robban fel a kezükben a gázpalack, nem szakad rájuk a tető, és így tovább…
- Ezzel szemben mi úgy szolgálunk, hogy az illetményünk alig elég a megélhetésre. Ahhoz, hogy a családjainkat eltarthassuk, a gyerekeinket iskolába járathassuk, másodállást kell vállalnunk, ami igen korlátozottan engedélyezett. A harmadik gazdaságban, a földeken vagy segédmunkát végezve kell az utolsó erőnkig robotolnunk, aztán csodálkoznak a parancsnokok, ha fáradtan lépünk szolgálatba. Feszülten, stressztől terhesen, mert a legkisebb hibánkért is katonai ügyésszel fenyegetnek - mondta.
Arról álmodni sem mernek, folytatta, hogy nyaralni vigyék a családot, arról meg pláne nem, hogy két-háromévente alanyi jogon illessen meg mindenkit a regenerálódás céljából még meglévő, még nem privatizált üdülőinkben a pihenés.
Mit kapunk? - tette fel a költői kérdést az alezredes, és „éllel" felelt is rá: - „Csodálatos egyenruhát!". A ruhapénzt már rég nem kapják meg úgy, ahogy az járna, holott egyes szabóságok méretre elkészítenék a
hivatalosnak szinte a fele árán. A vadászboltokban is jobb minőségű, olcsóbb holmikat lehet kapni, mint amilyenek most vannak. Külföldi tapasztalatokra utalva rámutatott: hiába vagyunk az EU kapujában a kelet védőbástyája, nyugati kollégák illetménye, életkörülményei aligha hasonlíthatók a hazaiakhoz. A tíz csatlakozásra kész állam közül a legrosszabb helyzetben a magyar belügyi és rendvédelmi dolgozók vannak.
Emlékeztetett dr. Bárdos Judit főtitkár szegedi beszédére, megismételte az abban foglalt legfőbb követeléseket, majd mondandóját így zárta:
- Azt akarjuk, hogy munkánk végzése közben ne arra kelljen gondolnunk, hogy mit eszik holnap a családunk! Ne kelljen rohannunk, legyen időnk képezni magunkat, maximálisan tudjunk arra figyelni, hogy az ország értékeit, a magyar emberek életét megvédhessük, szolgáljuk a hazánkat, erre esküdtünk valamennyien. Nemcsak szeretni akarjuk a hivatásunkat, de teljesíteni is!
Sipos Zoltán őrnagy, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság kiemelt fővizsgálója felvázolta eddigi életpályáját: 1991-ben végezte el a tanárképző főiskolát, akkor választhatott, hogy nyolcezer forintért elmegy napközis nevelő-tanárnak, vagy a duplájáért rendőrnek. Ez utóbbi mellett döntött. 1994-ben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola átképző tagozatát, 1997-ig minden évben jutalommal ismerték el a jó teljesítményét, azóta semmi, csak mind több munka van. Kifejtette: túlórázni nem csak lehet, de muszáj is, csak semmi értelme, ettől nem lett magasabb a jövedelme, mert csak lecsúsztatni lehet a pluszórákat, viszont a hajnaltól késő estig tartó robot miatt felbomlott a családi élete, elvált. Havi 132 ezer forintos illetményéből 30 ezret elvisz a gyermektartási díj, 40 ezer forintért albérletet fizet, más költségek is vannak, magyarán 38 ezer forintból kell megélnie, a jövőjét anyagi szempontból is kilátástalannak ítéli.
A családos közalkalmazottaknak, ha lehet, még sanyarúbb a sorsa. Ez derült ki Kola Julianna, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság járőrszolgálati alosztálya előadójának hozzászólásából. A 47 éves, 32 éves munkaviszonnyal rendelkező asszony havi nettó jövedelme ugyanis 80 ezer forint! Rokkant nyugdíjas férjével és 14 éves gyermekükkel egy átlagos 1+2 fél szobás lakásban élnek, amelynek a hiteltörlesztését is ide sorolva havonta 80 ezer forint a rezsi költsége, vagyis pont annyi, amennyit az állam egy közalkalmazott munkája ellenértékeként fizet neki.
- Gyermekünk az iskolában nem ebédel, mivel az étkezési költségre már nem telik - hangzik a megdöbbentő panasz, de persze ezzel nincs vége. A férj nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot se, az egy főre eső havi megélhetési összeg 43 ezer forint.
- Ez a helyzet örökös feszültséget okoz, hiszen egyetlen hónapban sincs annyi bevételünk, mint amennyi a kiadásunk - érzékelteti a drámát Kola Julianna, aki még azt is hozzáteszi az eddigiekhez: a gyerek is beteg, ezért rá vannak szorulva a 80 éves, beteg szülők támogatására. Felháborodottságának ad hangot amiatt, hogy a közalkalmazotti fizetés „helyben jár", s nem érti, vajon ennek az üzenete az - ennyit érnek a társadalomnak. Ezzel szemben úgy érzi, éppen olyan értékes emberek, mint bárki az országban.
Egy környéki megyebeli tűzoltó tiszthelyettes azt kérte tőlünk, ne fényképezzük, és a nevét se áruljuk el az olvasóknak. Vagy szégyelli a szegénységet, vagy attól fél, a kimondott szavak miatt retorzió érheti! Nem kutattuk az okot, de egyik lehetőség borzasztóbb, mint a másik. A fiatalember a száraz számokat tárta elénk, ezzel mutatva be saját és sorstársai helyzetét. Illetmény: nettó 67 ezer, a feleség gyesen, ez 19 ezer forint havonta + a családi pótlék. A kiadások kicsit „izmosabbak": az OTP-hitel, 17 500/hó, a lakásbiztosítás 1700, az áramszámla 4700, a vízdíj 2500, a gázszámla az időjárástól függően 8-19 ezer forint/hó, a kommunális adó 800, a kötelező biztosítás 1950, a telefon 6000 forint/hó, az üzemanyagköltség 18 ezer, mert autóval jár be dolgozni. A súlyadó 500/hó, a kéményadó és egy áruhitel 1500 forint/hó. Az egyéves pici babaápolási költségei elérik a havi 10 ezer forintot is.
- Sajnos, nem bírtam magamon uralkodni, beiratkoztam a főiskolára. A tandíj évi 180 ezer forint, a tankönyvek 40 ezerbe kerülnek, az ezzel kapcsolatos utazás is elvisz évi 50 ezret - taglalja.
Összesen havi 79 116 forint a kiadás, a bevétel 104 600, a kettő különbsége 25 484, vagyis naponta 849 forint. Másodállást a hivatali munkarend miatt nem tud vállalni, a szülei támogatják, de amint mondja, így is borotvaélen táncolnak.
Azt hihetnénk, a minisztériumi közalkalmazotté zsírosabb állás, mint a többi, lássuk, így van-e! Marosi Andrea a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomásán dolgozik, gyermekét egyedül neveli. Az édesanyjánál laknak, albérletre nem telne. A bruttó fizetése 91 310 forint, ebből a levonások (szja, nyugdíj, munkavállalói, egészségbiztosítási és magánnyugdíj-járulékok, szakszervezeti tagdíj és az önkéntes nyugdíjjárulék) után 70 ezer 533 forintja marad, amely 5400 családi pótlékkal és 10 ezer forint gyermektartási díjjal egészül ki, vagyis 85 933 forintra tornázik fel. A lakás- (rezsi) költség 30 ezer, a gyermek iskolai étkeztetésére és egyéb befizetésekre havi 15 400 megy el, a saját ebéd befizetése 2000 forint. Marad 44 ezer forint, ami a gyermeket is figyelembe véve egy főre 22 000 forint „habzsi-dőzsire" elegendő havonta. Saját lakás megszerzésére, szórakozásra, kicsit igényesebb ruházkodásra, a többiről nem is beszélve az esély egyenlő a nullával.
Horváth Zoltán határőr tiszthelyettes kutyavezetőként teljesít szolgálatot, nettó havi jövedelme 84 ezer forint, a feleségéé családi pótlékkal együtt 76 000 forint. Disznót hizlalnak önmaguknak, és egyet évente eladásra, ebből 35-40 ezer forint bevételt szerez. Ehhez jön a bérbe adott föld utáni évi öt mázsa termény. Összegezve: havi 160 ezer forint a családi kassza pozitív oldala, 125 ezer a kiadásoké, 35 ezer forint jut az élelemre és ruházkodásra. A szülők nem tudnak segíteni, másodállásra nincs lehetőség, a faluban, ahol lakik, három család nem kap étkezési támogatást, mindegyik határőr-família. Tizenhárom év házasság, egy gyerek, nyolc év szolgálat, 19 év munkaviszony, ennyi idő alatt egy rendőr barátja jóvoltából egyszer voltak nyaralni, ő adta kölcsön a hétvégi házukat, így tudtak csak a pihenésre gondolni!
Tessék számolni, kalkulálni, elgondolkodni! A felszólítás egyértelműen a Belügyminisztérium, a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem vezetőinek szól, de nem elsősorban nekik. Sokkal inkább a kormány, de még inkább az országgyűlési képviselők felelőssége az, hogy szinte rabszolgasorban tartják a közszolgálatban dolgozókat! Tessék mondani, a belügyeseknek nem jár egy kissé emberibb élet, egy kis szórakozás, nyaralás, filléres gondok nélküli hétköznapok, csak a munka? Ez a kérdés, aminek meg kellene fordulni a fejekben például akkor, amikor a költségvetés megszavazása előtt a Parlamentben volna lehetőség kiállni az érdekeinkért! Nosza, csak rajta! Egyszer próbálják ki, hátha jó érzés!
Hozzon a miniszter Mikulást!
Emlékeztetik a belügyi vezetőket az ígéreteikre, ugyanis tavasszal aláírták velük a megállapodást, de a megvalósulásért a BRDSZ vezetői szerint nem tettek semmit, holott november 20-án lejár a kormány és a minisztériumi által vállat kötelezettségek határideje! A BRDSZ követelése az, hogy az elkövetkezendő években olyan illetmény- és béremelést biztosítson a Belügyminisztérium a dolgozói számára, amely garantálja az unióhoz csatlakozó országok élvonala illetményszintjének az elérését. Szűnjön meg a munkavállalók között még mindig fellelhető, indokolatlan különbségtétel! - hangzik az érdekvédők követelése, a juttatások segítsék a hátrányos szolgálati- és munkakörülmények között dolgozókat, ismerjék el a fokozott igénybevételt, a rendszertelen munkavégzést, az életüket és egészségüket rendszeresen veszélyeztetők erőfeszítéseit!
Szó esett a főtitkár beszédében a szociális támogatásokról, a személyes motiváltságról, a diszkrimináció kiszűréséről, és arról is, hogy meg kell akadályozni a szociális juttatásokat biztosító intézmények BM tulajdonból való kikerülését.
- Meg kell őrizni a belügyi egészségügyi hálózatot, sőt, tovább kell fejleszteni! - jelentette ki dr. Bárdos Judit -, és biztosítani kell minden dolgozónak a rekreációt, amely nem lehet a kiváltságos vezetők privilégiuma. - A belügyi egészségügyi tulajdon nem privatizálható! A kórház és annak hévízi gyógyító részlege nem eladó!
A jutalmazási, elismerési rendszerrel elégedetlen a BRDSZ, mutatott rá a főtitkár, és felvázolta az ezzel kapcsolatos szakszervezetek elképzeléseket is.
- Vannak, akik road show-nak tekintik a demonstrációinkat, szeretnénk tudatni, ez nem Lagzi Lajcsi szuperbuli! - mondta a BRDSZ vezetője befejezésül, majd meghívta dr. Lamperth Mónika belügyminisztert a következő, december 4-ei kaposvári nagygyűlésre és arra kérte, hozzon nekik Mikulást, karácsonyi ajándékot! Mondja el ott, az unióban milyen kilátások várnak a belügyi munkavállalókra. - csk -
CSÁSZÁR KÁLMÁN
Folytatják!
Az októberi nagygyűlésen - rendhagyóan - írásban adta le mondandóját Kulcsár László, a BM Központi Gazdasági Főigazgatóság közalkalmazottja, a BRDSZ 14-es alapszervezetének titkára.
- A közalkalmazottakhoz kellene szólnom, de én úgy gondolom, a problémákat, gondokat nem lehet szétválasztani: a hivatásosokéra, a köztisztviselőkére, a közalkalmazottokéra és a munkavállalókéra, amit mondok, mindenkihez szól - kezdte, majd kifejtette: a kormánynak és a belügyi vezetésnek meg kell tudnia, ez már nem a régi szakszervezet, hanem tömegeket mozgósítani tudó, felelős döntéseket hozó, egységes szervezet.
A megállapítást fontosnak nevezte, mint ahogyan azt is, hogy együtt legyenek, mert akkor bárki elmondja a problémáit, amelyre együtt keresnek megoldást. Kijelentette, tisztában van vele, hogy a széksorokban ülők is nehezen élnek, nap mint nap szembe kell nézniük az átszervezéssel, a létszámleépítéssel. Az intézőbizottság tagjaként jelezte: a BRDSZ megpróbál mindent megtenni azért, hogy ezek ne, vagy ha igen, akkor is csak a lehető legkisebb mértékben valósuljanak meg.
- Egyedül, elszigetelve ez nem sikerülhet! Nagyon nagy szükség van rátok, hogy minél többen mellénk álljatok, részt vegyetek a rendezvényeinken, a programjainkon! Sok ilyen és ehhez hasonló nagygyűlést tervezünk, mert úgy érezzük, hogy erre szükség van. A következő november 14-én lesz Miskolcon vagy Nyíregyházán. Oda is mindenkit szeretettel várunk! Végezetül: azt mondják, ha hangosan szólsz, az is meghallja, aki az utolsó sorban ül. Én azt szeretném, hogy az is meghallja, sőt meg is értse, amit mondunk, aki az első sorban ül, még akkor is, ha csak csendben mondjuk - szólt érzékletesen beszéde végén a titkár.
Szintén Szegeden, a BRDSZ határőr tagozata szakszervezeti tagjainak képviseletében lépett a pulpitushoz Szűcs Ferenc, a Röszkei Határforgalmi Kirendeltség bizalmija.
Mondanivalója kezdetén arra utalt, hogy a hétköznapokon is találkoznak más rendvédelmiekkel, akikkel közösen járőröznek, biztosítanak helyszínt, objektumot, fognak el bűnözőket, helyeznek el migránsokat, vagy elemi csapásoknál, rendkívüli eseményeknél dolgoznak együtt. Így volt ez legutóbb a Tisza-Maros-Körös-Duna gátjainál is.
- Ismerjük egymást jól, a másik körülményei is olyanok, mint a miénk - mondta. - Egy nagy belügyi családban testvérek vagyunk, összetartunk, összefogunk. Egyre jobban.
Történelmi visszatekintéssel ecsetelte azokat a harcokat, küzdelmeket, amelyeket az ellennel folytattak eleik, s amikor sokan elestek, vagyis életüket áldozták a hazájukért. Többször a magyar államiság léte is veszélybe került, utalt rá, miként arra is, hogy düledező, romos végvárakban éltek, hiányos volt a fegyverzet, a ruha, a felszerelés, és rossz bőrben lévő lovakkal voltak felszerelve. Az élelmezés, az ellátás is akadozott, a zsoldot többször nem küldték meg, amiért is a vezérek néha zsákmányszerző portyát szerveztek a pótlásra. A harc sikeres volt, az elődök nem éltek-haltak hiába. - De ez semmi ahhoz képest, hogy ma mi történik. Ma is jönnek
keletről-délről útlevéllel és illegálisan. Nyugatról csoportosan adják-szállítják vissza őket hozzánk. A nyugati utasok mások, ők legálisan utaznak, egyre többen és egyre gyakrabban. Jó kocsikkal és felszereléssel. Néha mintha sajnálnának, lenéznének bennünket. Lenézek, a cipőm új, de nyiladozik, törik a talpa. Ruhám a kékfestőnél készült, de anyagát-szövetét a török ingyen se kérné. A sapkám amerikai, télen-nyáron viselem. A dzsekimből kiesik a felszerelés, kilátszik a derekam, meg szoktam fázni. Két ingemet felváltva hordom - ecsetelte az állapotokat.
A végvári elődökhöz képest javult az ellátás. Ló helyett Nivával járnak a közvitézek. A vezéreknek jobb lovuk (autójuk) van, noha azzal nem kell terepen és szolgálatba járni. A Nivának meghatározott futáskilométer és benzin dukál, erre futja, illetve ezt futja. Nem üldöznek vele jobb autókat. A zsold időnként kevés, sok a kiadás, drága a megélhetés. A gyerek a modern flancot akarja, egyre több a kívánsága. Amikor emiatt vita kerekedik vele, azt mondja: el vagy varázsolva, a múltban élsz. Lehet. A határőr összevissza jár szolgálatba, többet éjszaka. Ott jó szándékú emberekkel alig találkozni, ellenőrökkel is ritkán. Utóbbiak mindent rajtuk kérnek számon. Sokszor csak őket marasztalják el, egyedül maradnak a felelősséggel. Felszerelésükben, szegényes ruhájuk zsebeiben pénzt keresnek, külföldi valutát. Érdekes, amikor ők próbálják, vagy az asszony, nincs benne semmi.
Valami csoda kéne! Csodaúnió vagy micsoda? Erről beszélnek. Majd utolérjük őket, mondják. A Nivával? Soha!
TÖBB TÍZEZER LEHET A MEGTAKARÍTÁS
Az Officium Közszolgálati Kft. úttörőnek számító, kizárólag a közszolgálatban dolgozók és házastársaik által igénybe vehető szolgáltatással jelent meg a biztosítási piacon. Erről kérdezzük Király Zsoltot, a cég ügyvezetőjét.
- Mi indította önöket arra, hogy a közszolgálati munkavállalók részére nyújtsanak speciális szolgáltatásokat?
- Hat éven át az egyik közszolgálati nyugdíjpénztár vezetője voltam. Ebből adódóan elég jól megismertem a közszférát is és az itt dolgozó embereket is. Közhely, de igaz, hogy a közszolgálatban nagyobb a munkabiztonság, ebből adódóan a dolgozók hosszú távú fizetőképessége biztosabb, mint a versenyszférában. Ezt a biztosítók és a bankok díjkedvezményekkel honorálhatják. Az Officium Közszolgálati Kft. ennek a filozófiának a jegyében alakult. Elhatároztuk, hogy olyan biztosítótársaságot és hitelintézetet keresünk, amelyek partnerek lesznek ehhez nekünk. Idén tavasszal kezdtünk tárgyalni az Union Biztosítóval, a nyár közepén megkötöttük az erre vonatkozó megállapodást, és október végén az Union meghirdette a jövő évre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását közszolgálati kedvezménnyel.
- Úgy tudom, működésük technikai újdonságnak is számít.
- Igen, az internetes honlapunkon (www.kozszolgalat.co.hu) kiszámolható a személyre szabott díj, és a szerződés ugyanott azon nyomban meg is köthető. Abban különbözik ez más biztosítók internetes szolgáltatásától, hogy nemcsak megrendelni lehet a biztosítást, hanem ténylegesen meg is lehet kötni. Internetes oldalunkon tehát a szükséges adatokat lehet rögzíteni, és ki lehet nyomtani az ajánlatot és a szerződést annak minden kellékével a szükséges példányszámokban. Aláírás után az ügyfél megőrzi a saját példányait, a biztosító példányait pedig postán feladja a címünkre, ez alapján kapja meg biztosítási kötvényét.
- A díjfizetés módja?
- A közszolgálati kedvezményes biztosítást csak csoportos beszedési megbízással - azaz inkasszó megbízással - lehet fizetni.
- Akinek jelenleg már van kötelező gépjármű felelősségbiztosítása, az átkötheti önökhöz?
- Természetesen, éppen erről szól a jelenlegi kampányunk. Akinek van autója, kell, hogy legyen kötelező felelősségbiztosítása. Jogszabály szerint a meglévő biztosítást november 30-ig lehet felmondani, és december 31-ig kell megkötni helyette az újat. Számításaink szerint a kedvezményes díj a közszolgálati dolgozók többségének kedvezőbb, mint a jelenlegi biztosításuk. Lesz, akinek éves szinten csak néhány száz forint, de sokak számára a megtakarítás akár több tízezer forint is lehet.
- Nyilván sok olyan család van, ahol csak az egyik házastárs belügyi dolgozó, a másik viszont nem közszolgálati dolgozó, de az ő nevén van az autó. Mi a teendő ilyen esetben?
- Ha az autó tulajdonosa nem közszolgálati dolgozó, de a házastársa az, akkor a házastárs jogán igénybe lehet venni a kedvezményt. Ebben az esetben is a gépkocsi tulajdonosa lesz a biztosítás szerződője, de a díjfizetőnek a közszolgálati dolgozó házastársnak kell lennie.
- Mi van azokkal, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel?
- Azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokan felkeresték a honlapunkat, kiszámolták a díjat, és megpróbálják megkötni a biztosítást, ami nem mindig sikerült, mert a szerződés kinyomtatása például jobb minőségű nyomtatót igényelt volna. Ezért a T-MA olvasóinak egy másik lehetőséget is felajánlunk. Az újság közepén található betétlapon lévő díjtáblázat segítségével kiszámolható, hogy mennyibe kerül az adott személy számára az általunk kínált biztosítás.
- Mi a teendő akkor, ha valaki önöknél szeretné megkötni a biztosítást?
- Aki úgy találja, hogy számára ez a legkedvezőbb, először is fel kell, hogy mondja a jelenlegi biztosítását, mert november 30. után ezt már nem teheti meg. A betétlapot a hajtás mentén szét kell vágni, és a nyilatkozatot kitöltve el kell küldeni a jelenlegi biztosító részére. A betétlap másik részéről le kell választani az adatlapot, majd azt kitöltve a 1145 Budapest, Bosnyák u. 28. posta címre kérjük elküldeni.
- Hogyan ellenőrzik, hogy valaki közszolgálati munkavállaló?
- Az ajánlati csomagban lesz egy nyomtatvány, amit a munkahelyen alá kell íratni. Értelemszerűen, ha a szerződő közszolgálati munkavállaló, akkor ezt ő igazoltatja a munkahelyén. Ha a szerződő nem közszolgálati dolgozó, akkor a házastársának kell igazoltatnia, hogy költségvetési szervnél dolgozik.
- Levélcímünk: Officium Közszolgálati Kft, 1145 Budapest, Bosnyák u. 28.
Telefonszámunk: 06/1/328-0039, 328-0040
E-mail-címünk: info@kozszolgalat.co.hu, internetcímünk: www.kozszolgalat.co.hu
1. Új gépjármű vásárlása esetén típustól függően 5-8% közötti engedmény
2. Az új gépkocsik üzembe helyezési költsége
3. Használt gépkocsik beszámítása emelt áron (Eurotax-katalógus szerint értékelve)
4.Használt gépkocsik 5-8% engedménnyel való értékesítése.
5. Egyedi hitelkonstrukciók kidolgozása akár használt, akár új gépkocsira (jelenlegi konstrukció 0% induló, 72 hónap futamidő, vagy 20% induló 100 hónap futamidő). A konstrukciókon belül akár forint, akár deviza (euró, CHF) alapú hitelek.
6. Egyszerűsített elbírálás
7. Szerviz- és alkatrészellátás (értékesítési darabszámtól függően mind az alkatrész, mind a szerviz, illetve javítás igénybevételénél 5-10% között.)
8. Karosszéria-javítás és fényezés biztosítási ügyintézéssel együtt.
Az engedmények a következő címeken vehetők igénybe:
1139 Budapest, Frangepán u. 41.
1047 Budapest, Váci út 39.
1192 Budapest, Nagykőrösi út 162.
1133 Budapest, Pannónia u. 17/B (alkatrészüzlet)
Újabb kedvezményes szolgáltatást vehetnek igénybe november hatodika óta a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) tagjai, valamint rokonaik.
A BRDSZ és a Csigavér Autósiskola közötti megegyezés alapján az autósiskola vállalja, hogy akciós áron - az alaptandíj B kategóriás jogosítvány megszerzésére 71 000 forint helyett most csak 54 000 forint - biztosítja szolgáltatásait az érdeklődők számára. A szakszervezeti tagsági kártyával, illetve az alapszervezeti titkár által kiállított - 30 napnál nem régebbi - tagsági igazolással rendelkező jelentkezők a kedvezményes árú oktatáson túl akár 36 hónapig terjedő kamatmentes részletfizetést, valamint díjmentes tankönyvbérlést is igénybe vehetnek. Adott szolgálati vagy munkahelyen dolgozó jelentkezők számára az iskola kihelyezett oktatást is vállal.
Az autósiskola alapítóinak fő célja az volt, hogy az iskola már külső megjelenésében is jókedvet, jó hangulatot ébresszen az elérhető áron tanulni vágyókban. Jelszavuk: Legnagyobb iskola, legkisebb ár és minden, ami a tanulónak jár!
A legújabb, 2003. évi statisztikák alapján a Csigavér Budapest leglátogatottabb autós-motoros iskolája. Az oktatók törekvése, hogy mindenki stresszmentesen, mosolyogva tanuljon vezetni: „Mindig csak Csigavér!"
Félfogadás:
Hétköznapokon: 9.00-17.00. szombat - vasárnap: 10.00-12.00. Az iskola elérhetősége: tel.: 215-4271, 06-20-960-8074, 06-20-934-8953
E-mail: info@csigajogsi.hu, weblap: www.csigajogsi.hu