Az EPU (European Police Union), az Európai Rendõrunió 2003. szeptember 8-ai ülésén egy, a Knut Paul (Német Szövetségi Köztársaság) és Wim G. Groeneweg (Hollandia) által készített és a szervezet tagországai rendõrségi tisztviselõi által kitöltött kérdõív nyomán szerzett tapasztalatokról számoltak be.
Az igencsak tanulságos kérdõívek összesítését Pusztai István fordította magyarra. Ezekbõl szemezgetünk minden kommentár nélkül, felhívva arra a figyelmet, súlyos hiba egyenes valutaátszámolás alapján a honi viszonyokkal összevetni a nyugatit, ugyanis a Lajtán túl bizonyos megélhetési költségek magasabbak a mieinknél, igaz, sok minden olcsóbb is. Következtetések persze így is levonhatók, érdemes tallózni a válaszok között. Lényeges, hogy mindegyik feltüntetett összeg bruttó, adózás elõtti érték.
Az elsõ nagy kosárba a szociális juttatások kerültek. Kiderült, hogy a vizsgált államok közül Hollandia (NL), Franciaország (F), Németország (D), Olaszország (I), Ausztria (A) és Spanyolország (E) mindenütt kapnak az érintettek munkanélküli és/vagy szociális segélyt, lakbértámogatást, illetve családi pótlékot, egy helyütt továbbá (E) szociális segélyt és lakbértámogatást.
Ami a munkavállalók bruttó átlag jövedelmét illeti, az Hollandiában meghaladja, Németországban pedig megközelíti a 3000 eurót. Ausztriában valamivel 2500, Olasz- és Spanyolországban pedig kissé 1500 felett van ez a mutató. Franciaország hozzájuk képest is le van maradva pár száz euróval.
A pályakezdõk illetménye és jutalmazása együttes szóródása Hollandiában a legnagyobb (1200_2000 euró), Franciaországban és Ausztriában 1300 euró körül van, s szinte nincs ingadozás, Németországban 750_800 euró, Spanyolországban is, de ott a lefelé való eltérés eléri az 500 eurót, amennyi az olasz átlag.
A rendõrök illetménye, jutalmazása sokkal kedvezõbb az elõbbi adatoknál. Két államban 2500 euró feletti az átlag (NL, D), további kettõben 2000_2500 közötti (F, A) a maximum, ugyanez Spanyolországban 1500_2000, Olaszországban a legalacsonyabb, 1000_1500 euró. Szinte mindenütt számottevõ az ingadozás: a minimum 1100_1200 euró (Olaszország), a maximum 2700 euró (Németország).
A holland tiszthelyettesek. 1900_2900 eurót kapnak havonta, õket a németek követik 1800_2700 euróval, aztán a franciák következnek (2100_2400), majd az osztrákok (1400_2300) és a spanyolok (1500_2100) az olaszok 1400_1700 eurója elõtt.
A tiszti jutalmakkal megfejelt illetmények még nagyobb szóródásúak az eddigiekhez képest. A franciák nem adtak információkat. Négy államban 2000 euró körül van a minimum (NL, D, I, E) míg Ausztriában ennél is kevesebb, úgy 1700_1800 euró. Ami ebben a sávban a maximumot illeti, a német tisztek vezetik a listát 5000 euróval, a hollandok se sokkal vannak lemaradva (4200 euró), az osztrákokat (3200 euró) az olaszok követik (3000 euró), s végül a spanyolok következnek 2200_2400 euróval.
A pótlékok összegét az alábbi táblázatunk mutatja.
Lapzárta után értesültünk arról, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter október 21-én közleményben kinyilvánította: a korábbi belügyminiszter és a szakszervezetek között megkötött, (a Belügyi Közlöny 2000. évi 1. számában közzétett) együttműködési megállapodást önmagára nézve is irányadónak tekinti. Emlékeztetõül: az együttműködési megállapodás, a BM munkáltatóknál történõ átszervezések, létszámleépítések esetén a munkavállalókat érintõ hátrányos jogkövetkeztetések enyhítését szolgálja. Ez garanciája lehet annak, hogy a közvetlen vezetõk biztosítják a dolgozóknak járó juttatásokat.
DEMONSTRÁCI(J)Ó?!!!
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) október 18-án, szombaton Szegeden tartotta meg tiltakozó demonstrációsorozatának elsõ programját. A Csongrád Megyei Közgyűlés nagytermében megrendezett találkozó célja a kormány figyelmének felhívása, az ágazatban dolgozók bérei emelésének a szükségességére, a belügyi tárca által tervezett leépítések elkerülésére.
A szegedi megyeházán a bejáratnál a szervezõk minden résztvevõ kezébe egy-egy szál sárga rózsát adtak, ezzel az Illés együttes egykori slágerére utalva jelezték: már nem hallgatnak a hazug szóra.
Dr. Bárdos Judit, a BRDSZ fõtitkára a rendezvényt megnyitó, érzelmeket is felkavaró beszédével megadta a rendezvény alaphangját. A fõtitkár mondandója részeként bejelentette: a szegedi nagygyűlést további négy követi, a következõt az ország északi régiójában tartják, további kettõt a Dunántúlon, egyet pedig a fõvárosban. Beszéde nagy sikert aratott a hallgatóság körében, amit több elkeseredett hangú felszólalás követett.
Tóth Antalné, a BRDSZ intézõbizottságának tagja, a BM Központi Hivatala egyik alapszervezetének titkára közel 4500 belügyi köztisztviselõnek a nevében szólt a demonstrálókhoz. Bevezetõjében azt mondta: kis idõ elteltével a pályakezdõk azt veszik észre, hogy soha nincs náluk a labda, sõt sokszor érzik úgy, hogy éppen õk a labda! Tóth Ági szerint talán a magyar focipályákon érdemes labdának is lenni, hisz potenciális rugdosóik havonta több mint félmilliót keresnek. Igaz, hangsúlyozta, õk egy szűk réteg szórakozását biztosítják csupán. A 102 ezer köztisztviselõ hány állampolgár ügyét-baját oldja meg nap mint nap? _ tette fel a költõi kérdést.
_ Mi vagyunk, akiket egy tollvonással „kiszervezhetnek" a közszolgálatból, aztán egy másikkal visszaszervezhetnek, csak sokkal rosszabb feltételekkel, mint voltunk. Egyszer köztisztviselõnek hívnak, máskor munkavállalónak, harmadszor pedig ügykezelõnek. Lehet, hogy a versenyszférában vagyunk? Megmérettetünk a próbaidõvel, az alapvizsgával, a szakvizsgával, majd évente a teljesítményértékeléssel is. Azok is mi vagyunk, akiket munkába állásunkkor, aztán késõbb is az európai gyakorlattól eltérõen, ellentételezés nélkül nemzetbiztonsági ellenõrzésnek vetnek alá!
_ De ébresztõ! Biztosan tévedünk, ez nem a versenyszféra, hiszen nincs mirõl kitöltenünk a vagyonnyilatkozatot. Mi egy tanulni szeretõ réteg vagyunk. Azok vagyunk, akiknek tanulni van jogunk, de alapvizsgát, szakvizsgát tenni kötelességünk, ha az életpályán szeretnénk maradni. Sok olyan tudománynak is a birtokában vagyunk, amit ugyan naponta használunk, lehet, hogy oklevelünk is van, csak ez mégsem elég ahhoz, hogy a köztisztviselõi törvény elismerje. Képzettségi pótlékra nem, kizárólag munkavégzésre jogosító dokumentum.
A jogokról sem feledkezett el a titkár. Joguk van a 40 órás munkahéthez, de kötelességük évi esetleg több száz óra túlmunkát ellátni, természetesen szabadidõ-megváltással, amit joguk van kivenni, de nincs mikor, mert akkor másnak keletkezik túlórája. Õk azok, akik kedvesek az ügyfelekhez, állampolgárokhoz, készen állnak éjjel és nappal, hétvégén és ünnepnapon is. Akik sokszor fásultan veszik tudomásul, hogy nem emelkedik az illetményalap, nem változnak a szorzók. Akik sokszor több műszakban, hétvégén is dolgoznak pótlékok nélkül. Õk még nem hagyták el a pályát, mert ismerik a szakma fortélyait, szeretik a munkájukat, visszatérnek hozzájuk az ügyfelek, és már bizonyították, tényleg a köz szolgái. Vagy inkább a rabszolgái?
_ Évek óta reménykedtünk, hogy a törvényalkotók, a sorsunkról döntõk, az alapot nem emelõk, a szorzókat nem változtatók, a minket mókuskerékbe állítók majd gondolnak ránk. Nos, ez megvalósult, itt a létszámleépítés! Eszükbe jutottunk! _ hangzott a beszéd végén a slusszpoén.
Pappné Fehér Júlia, a BRDSZ 38-as, Bács-Kiskun megyei alapszervezetének titkára a belügyi közalkalmazottakért emelte fel a szavát.
_ Amikor a kormány az illetményük átlag ötvenszázalékos emelésérõl döntött, úgy éreztük, felfigyeltek rájuk, ha késve is, de az örömbe üröm vegyült, a rájuk vonatkozó illetménytábla bértételei messzemenõen elkülönítették a közép-, illetve felsõfokú végzettségűeket _ mondta, majd arról szólt, a rendvédelmi közalkalmazottaink 85_90 százaléka középfokú végzettségű.
_ Ha ez hiba, kinek a hibája? _ tette fel a kérdést Fehér Júlia. _ Olyan munkakörökbe vettek fel közalkalmazottakat, amelyekhez nem volt képesítési követelmény. Ha mégis tanulni szeretett volna a közalkalmazott, a munkáltató elzárkózott támogatásuktól, mondván nincs szükség munkaköre betöltéséhez magasabb végzettségre, így maradt számára a jól ismert D osztály.
Ez 10_15 éves közalkalmazotti jogviszonyt feltételezve 70_80 ezer forintos bruttó illetményt jelent, mutatott rá a szónok, aki megjegyezte: tapasztalt, felelõsséggel bíró emberek önhibájukon kívül nem lettek diplomások, de annak hiányában is tisztességgel teljesítik a feladataikat, nélkülük a rendvédelmi szervek nem tudnának a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Kérdezzük meg közösen, mondta, kell-e a munkájuk, s ha kell, csak ennyiért? Kijelentette: ebben a mi szakszervezetünk nem lehet, de nem is akar partner lenni.
Szabó János fõtörzszászlós, a Kecskeméti Rendõrkapitányság járõre és a BRDSZ tagja „bemutatkozott"
a jelenlévõknek. Elmondta, hogy egy rendõr Bács-Kiskunból, a legnagyobb megyébõl, s egy nemrég
meghallgatott elõadáson elhangzottakat idézte fel. Az volt a polémia tárgya, milyen legyen a rendõr. A
válasz: minden más állampolgártól meg kell különböztetni, mert fegyvert használ, kockára teszi az életét,
iszonyatos 1e1ki teher alatt él, akár le is lõhetik, vagy éppen neki kell mást lelõnie, és õviseli az alkotmányos
terhet is. Ugye milyen hangzatos szavak? _ élcelõdött, majd két példával szemléltette a valóságot: fiatal,
okos, művelt, rendészeti szakközépiskolát végzett, 21 éves, nõtlen õrmester, aki járõrként kezdi a pályafutását.
A köztisztviselõi illetményalap 2,3-es szorzója alapján az illetménye 75 900 forint, júliustól 6
százalékos emelést kapott, ez plusz 4500 forint. õrmesteri rendfokozata 12 400 forintot ér, így a havi bruttó
illetménye 92 800 forint. Kezdõ, energikus, viszi még valamire, továbbtanul, hisz nem akar örökre járõr maradni.
A másik kolléga 33 éves, fõtörzsõrmester, tiszthelyettesképzõt végzett,
felesége, gyermekei vannak, járõr.
Gyakorlott, több mint 10 éve rendõr. A köztisztviselõi illetményalap 2,6 szorosát kapja, ez 85 800 forint, õ
is megkapta a 6 százalékot, ez további 5100 forint, a rendfokozati illetménye 13500, azaz összesen bruttó
104 400 forintot. Szolgálatiidõ-különbségük
10_11 év, illetményük különbsége
11 600 forint. Ugye milyen hatalmas elismerés a 10 éves rendõri szolgálat után, évenként 1000 forint
bruttó összeggel.
A példák fõszereplõi járõrök, a közbiztonsági szervek egyenruhás állományának 60_65 százalékát õk teszik ki. A rendõr szolgál és véd, ezt tudjuk, de tudják-e azok is, akiket szolgál és véd, és tudják-e, hogy ennyiért és mostoha körülmények között anyagi és technikai eszközök biztosítása nélkül teljesíti szolgálati feladatait? _ fejezte be mondandóját Szabó János.
A katasztrófavédelem területi és helyi szerveinél és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál foglalkoztatott hivatásos és közalkalmazotti állományúak gondjaival foglalkozott Szabó György, a Csongrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság titkára.
Titkárként rámutatott: gyakran szembesül azzal, hogy a hétköznapokban túl sokszor kell feleslegesnek tűnõ adatszolgáltatást teljesíteni az országos fõigazgatóság felé. A közel azonos idõben, témában felterjesztett adatokat sokszor egy másik fõosztály felé rövid idõn belül meg kell ismételni. Bosszantónak nevezte a jelenséget akkor, amikor a takarékossági intézkedésekre hivatkozva megnyirbált anyagi eszközökkel dolgoznak az emberek. Az alapfeladatok végrehajtását sokszor nem az ésszerűség, hanem az anyagi lehetõségek határozzák meg, a felügyeletet és az ellenõrzést a korlátozott gépjárműhasználat miatt nem lehet teljesíteni. A gazdasági megszorító intézkedések következtében a megyei igazgatóságok gyakorlatilag az ellehetetlenülés határán állnak.
_ Meglehetõsen furcsa helyzetet teremt, hogy azok a polgári védelmi kirendeltségek és irodák, amelyek az önkormányzatok ez irányú munkáját ellenõrzik, a feladat végrehajtásához szükséges anyagi eszközöket tõlük kapják. Ezt az áldatlan helyzetet a mai napig nem sikerült felszámolni _ ismertetett egy súlyos anomáliát.
A titkár súlyos problémának tartja, hogy miközben a prevenciós tevékenység és a katasztrófák felszámolásával kapcsolatos feladatok a területi és a helyi szerveknél jelentkeznek, az országos fõigazgatóság szervezete lett mind szerteágazóbb, nagyobb létszámú. Úgy véli, a rendszernek alulról építkezõ piramisnak kellene lenni, ahol a végrehajtók vannak legtöbben. A jelenlegi piramis fejre álltnak minõsítette. Kijelentette: a területi és helyi szervek helyzete nem javult, sorsuk ismét a túlélés.
Kifejtette: a szervezet korszerűsítése során a döntési szinteket a hatékonyabb munka érdekében közelebb kellene vinni a végrehajtókhoz. Az országos fõigazgatóság koordinációs központ legyen, ám sajnos a legutóbbi SZMSZ-tervezetben szó sincs ilyesmirõl. A munkavállalók jövõjérõl pesszimistán nyilatkozott. A 2004. évi költségvetés harmadik éve változatlan köztisztviselõi illetményalappal számol, a hivatásos állományúak folyamatosan reálbér-csökkenést érzékelnek. A közalkalmazotti bértábla Az 1-es fokozatánál az illetmény nem változik. Az uniós csatlakozással remélt bérfelzárkózási folyamat nem tud elindulni, a vásárlóerõ hanyatlása mutatkozik. A megyei és országos szerveknél egyáltalán nem volt béremelés, a kompenzációról semmi konkrét hír nincs. Az önkormányzati tűzoltóságoknál hasonló a helyzet.
Régóta napirenden van a tűzoltók szolgálati idejének a csökkentése, nem sok sikerrel. A BÉT-határozatával elindult a folyamat, de a megoldás nem látszik közelinek, hisz a jelenlegi létszámmal ezt nem lehet megoldani, annak növeléséhez pedig pénz kell, ami nincs. Az önkormányzati tűzoltók védõruhával való ellátására beharangozott beszerzések leálltak, jelentõs hányaduk elavult, foltozott, bizonytalan hatásfokú védõruhában oltanak tüzet.
A vízszállítók beszerzésére évek óta nem volt pályázat, a jövõ évre ígért pályázati 20 százalékos önerõ is komoly gondokat okoz.
A dologi normák hosszú ideje majd változatlanok, mert az anyagi források korlátozottak. A katasztrófavédelmi hivatásos és közalkalmazotti állomány élet- és munkakörülményei jobbítása érdekében jelentõs erõfeszítésekre van szükség, nem lehet érdeke a kormányzatnak az alulfinanszírozottság okán demoralizált állomány hitegetése. Az érdekképviseletek nem jártak eredménnyel, bár a BM vezetése tárgyalási szándékát hangoztatja, mégsem sikerült érdemi elmozdulást elérni sem a 2004. évi bérfejlesztést, sem a hároméves bérfejlesztést illetõen.
_ Úgy gondolom, céljaink elérése érdekében ennek a rendezvénynek a megszervezése jó ötlet volt, és attól tartok, hogy késõbb az erõteljesebb nyomásgyakorlás eszközeire is szükség lesz _ mondta befejezésül.
A nagygyűlésen részt vett Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, aki felszólalásában felhívta a figyelmet a kormány kétszer száznapos _ a belügyi dolgozókra is kiterjedõ _ jóléti intézkedéseire. Gratulált a szakszervezet tagjainak, úgy vélekedett, s ennek hangot is adott, nagyszerű vezetõket sikerült választaniuk, akikkel kulturált hangnemű és érdemi vitát lehet folytatni. Az államtitkár kijelentette: igen nehéz tárgyalások állnak a Belügyminisztérium és a szakszervezet elõtt, de mint mondta, õ optimista a jövõt illetõen.
*
A beszédek elhangzása után felolvasták a BRDSZ felhívását, amelyben a szakszervezet kinyilvánítja: folyamatos akciókat szerveznek a munkabéke újbóli helyreállításáig. A feszült kérdéseket is érintõ nagygyűlést a Princess együttes triójának fergeteges koncertje zárta.
A nagygyűlésen felszólalt dr. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke, Szűcs Ferenc, a röszkei határforgalmi kirendeltség bizalmija is (írásban küldte el hozzászólását Koroknai Péter és Kulcsár László). Hozzászólásaikat a következõ lapszámban közöljük, amelyben interjúra kértük a SZEF elnökét is.
CSK-RA
Csillagjegye: köztisztviselõ. Elõrejelzés 2-3 évre: az év hátralévõ részében gondok várhatók a munkahelyén, elbocsátásokra, konfliktusokra számíthat. Anyagi helyzete a közeljövõben nem javul. Az ön számára nagy megterhelést jelentõ pénzügyi tranzakciókban, például karácsonyi ajándékozás, téli ruha vásárlása ne gondolkodjon! Ez az idõszak az állandó feszültség miatt nem kedvezõ a munkahelyi, családi kapcsolat javítására. Nagy, hosszú távú elképzeléseket ne szövögessen sem erkölcsi, sem anyagi téren. Pihenésre ne számítson. Munkabírása csökkenõben van, tűrõképessége elérte a kritikus küszöböt.
_ Mi hozott bennünket Szegedre? Az, hogy elégedetlenek vagyunk az elmúlt évtized jóléti intézkedéseivel, és a helyzetünk a közeljövõben sem változik lényegesen _ mondta nyitó beszéde elején dr. Bárdos Judit, a BRDSZ fõtitkára, aki elõre- bocsátotta, zárt helyen demonstrálnak, nehogy bárki azt mondhassa, az utcára vitték a politikát. Kijelentette: indulatmentesen tudatják a közvéleménnyel, a BM vezetésével, elégedetlenek a munkavállalóik élet- és munkakörülményeivel, s úgy vélik, az EU-követelmények teljesítésének összhangban kell lenniük a dolgozók javadalmazásával.
A gyűlés szimbóluma egy nagy felkiáltójel volt, amelynek a jelentése: együtt szólítsák fel a kormányt reáljövedelmük, munkahelyeik megõrzésére.
_ A felkiáltójel tiltakozás a közszolgálatban állókat érintõ létszámcsökkentés ellen is _ hangsúlyozta a fõtitkár.
Arról is szó esett, a kormány nem szándékozik a közszolgálati jövedelmeket a várható infláció mértéke fölé emelni, a 2004_2006-os költségvetés és bérpolitika sem ígér elõrelépést, nem tartalmaz bérfelzárkóztatási programot. Dr. Bárdos Judit: a köztisztviselõk, a közalkalmazottak, a rendõrök, a határõrök és a katasztrófavédelem munkavállalóinak a sorsa hányatott. Részletesen kifejtette, miért, s hogy emiatt legális vagy fekete különmunkára kényszerülnek a belügyesek.
_ A BÉT legutóbbi ülésén nem volt érdemi szó a jövõ évi illetményemelésrõl _ fakadt ki a BRDSZ elsõ embere, aki a többéves megállapodásra célozva elmondta: a belügyesek a nincset kapják csatlakozási ajándékul, hisz a kormány 10 százalékos leépítést jelentett be, de nem egyeztetett a szakszervezetekkel, és nincs szó az ésszerűtlen állami feladatok megszüntetésérõl.
A fõtitkár szerint elfogadhatatlan a fűnyíró elvű létszámleépítés, s a képviselõk és a kormány figyelmét felhívta: az elbocsátások nem hozhatnak megtakarításokat.
_ A közszolgálatban 808 ezer dolgozók ötöde rendvédelmi munkavállaló. Ha az állam most is fűnyíró elven csökkenti a közigazgatásban dolgozók reáljövedelmét és létszámát, azzal jóvátehetetlen károkat okozhat az egész társadalomnak _ váltott témát a szónok. Kijelentette: a BRDSZ az erõs, racionális és hatékony közszolgálat, és a takarékos állam megteremtésében érdekelt, az erre irányuló kormányzati törekvéséket támogatják.
_ Követeljük, hogy a ránk vonatkozó törvények tükrözzék az uniós munkajogi és emberi jogi normákat, váljanak EU-komforttá _ hangoztatta a jelenlévõ demonstrálók akaratát is dr. Bárdos Judit. _ Elvárjuk, hogy minden munkáltató tartsa be velünk szemben a hatályos jogszabályokat, ne csapjanak be bennünket, és ne sértsék meg írott jogainkat. Elvárjuk a tisztességes emberi hangnemet és bánásmódot. Távolítsák el azokat a munkahelyi vezetõket, akik erre nem képesek! A BM erõsítse meg egészségügyi intézményeit, rekreációra tartsa meg az üdülõit.
A BRDSZ képviseli és megvédi tagjai jogos, megalapozott érdekeit! A fõtitkár felhívta az országgyűlés, a kormány és a belügyminiszter figyelmét, hogy belátható idõn belül az EU-hoz velünk együtt csatlakozók belügyesei bérszínvonalát érjék el. Felhívta a BRDSZ-tagokat, a munkavállalókat, jelezzék, ha jogsérelem éri õket.
A fõtitkár szükségesnek tartja a BM erkölcsi megújulását, vissza kell szorítani a korrupciót! Elvárja, hogy megszüntessék a kiváltságokat, a vezetõk és a beosztottak illetménye közötti tarthatatlan aránytalanságot is.
_ csk _
_ Ismerve a kormányzat hozzáállását, csak reménykedni lehet abban, hogy ez az akció-sorozat valamilyen eredményre vezet _ fejtette ki véleményét Majoros András alezredes (Köztársasági Õrezred), aki szerint a béremelés központi kérdés.
A márciusban a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) közreműködésével aláírt megállapodás alapján a helyi szerveknél dolgozó felsõfokú végzettségű tisztek nyolc, a középfokú végzettségű tiszthelyettesek hat százalékos illetmény kiegészítésben részesültek. Ez az ígért összeg fele, amelyet 2004. január 1-jétõl 15, illetve 10 százalékra kell kiegészíteni. Ebben a megállapodásban Lamperth Mónika belügyminiszter azt is vállalta a teljes állományt érintõen, hogy 2003. november 20-áig azok, akik reálkereset csökkenést szenvednek, kompenzációt kapnak.
_ Meg kell adni a lehetõséget a teljesítésre, ami remélhetõen meg fog történni. A rendvédelmi szerveknél dolgozóknak a jogszabályok nem engedik meg a sztrájkot, ezért erre nem célszerű buzdítani senkit. A kormány által elrendelt tíz és hat százalékos létszámleépítés a rendõrséget nem érinti _ mondta dr. Bárdos Judit fõtitkár.
A BRDSZ nem kíván a létszámleépítést elrendelõ miniszteri elõterjesztésrõl véleményt formálni, hiszen a létszámleépítéshez a szakszervezet az egyetértését nem adta, de ragaszkodik ahhoz, hogy az 1999-ben az érdekképviseletek és az akkori belügyminiszter által megkötött megállapodást az érintett munkáltatók tartsák be. Azt kérték a minisztertõl, aláírásával erõsítse meg és hirdesse ki a dokumentumot. A személyes elbeszélgetéseknél, ha a munkavállaló igényli, jogász és szakszervezeti tisztségviselõ közreműködését biztosítják.
T.
_ Visszafogott, intelligens, méltóságteljes demonstráció volt, amelynek az volt a célja, hogy figyelmeztessen rá, nemcsak a BRDSZ-tagok, de a belügyi munkavállalók többsége is elégedetlen a helyzetével. Nem titkolom, akadtak, akik élesebb hangnemet kívántak volna használni, de a többség ezzel nem értett egyet. Köszönöm nekik, hogy megértették és elfogadták az intézõbizottság álláspontját, és azt üzenem mindenkinek: „Lesz folytatás, ne adjátok fel!" _ nyilatkozta a T-MA-nak Horváth József, a BRDSZ fõtitkárhelyettese.
A nagygyűlés résztvevõi felhívásban fordultak a nyilvánossághoz, s egybek mellett kinyilvánítják: megakadályozzák körülményeik romlását, a reálkeresetek csökkenését. Kijelentik: megmozdulásukat nem a Belügyminisztérium vagy a kormány ellen rendezték meg, a gyűlésen megfogalmazott követeléseik sem irányulnak egyéb szervezetek vagy más munkavállalói érdekek ellen. Ismételten megerõsítették a BRDSZ célkitűzéseit.
Eszerint a szervezet a jövõben is megakadályozza a belügyi munkavállalók élet- és szolgálati körülményeinek további romlását, a reálkeresetek csökkenését. Mozgósítja tagságát és a munkavállalókat, hogy a kormánytól kapjon garanciát az illetmény- és bérfelzárkózási megállapodás létrejöttéhez és megvalósításához.
A tagság megköveteli, hogy a BM-ben is érvényesüljenek az uniós normák. A BRDSZ egyeztetést vár a BM-tõl a szociális gondoskodás és ellátás, a ruházati utánpótlás, a jutalmazás és a teljesítményelismerés kérdéseirõl, az indokolatlanul magas vezetõi juttatásokról és kedvezményekrõl.
A résztvevõk egyhangúan támogatják a BRDSZ aktív részvételét és együttműködését a belügyi vezetéssel az egészségügy megújításában, a munkavállalók és családjuk üdültetés megszervezésében, a hátrányos helyzetbe kerültek segítésében. Meg vannak gyõzõdve követeléseik jogszerűségérõl, megalapozottságáról, idõszerűségérõl: folyamatos, tiltakozó akcióikat az elfogadható megállapodás aláírásáig, a munkabéke helyreállításáig nem szüneteltetik. Kérik a szakszervezetek szolidaritását, a közvélemény és a sajtó támogatását.
A rendvédelmi dolgozók, köztisztviselõk esküjükhöz híven ellátják szolgálati és közfeladataikat, a közalkalmazottak pedig fenntartás nélkül szolgálják hazánkat és a magyar népet.