Interjú
Nehéz időszak után van a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), és talán még munkásabb napoknak, heteknek, hónapoknak néz elébe. A legnépesebb belügyi érdekvédők túl vannak a 2003-ra vonatkozó bértárgyalásokon, viszont most következik a Határőr Szakszervezettel (HSZ) történő egyesülés, s még mennyi minden. Dr. Bárdos Judit főtitkárt e kérdések mellett a szervezeti átalakításokról is faggattuk.
_ Hogy látja ön a gejzírszerűen előtörő átalakítási szándékot?
_ Úgy vélem, túlélésről van szó, amely leginkább gazdasági vetületű. A valóságos átszervezés tényleges előkészítése és a végrehajtás előtt szerintem két dolgot mindenképpen el kell dönteni. Először is azt, milyen lesz a magyar közigazgatás szervezete, a belügyi-rendőrségi átszervezés csak erre a biztos alapra építhető fel. Másodszor azt, mely feladatok maradjanak a rendőrségnél, melyek vihetők ki a testületből úgy, hogy szolgálatásként megfizetik, vagy háttér intézménybe kerül.
_ Ennyi az egész?
_ No, azért nem. Fontosnak tartanám azt is _ ennek eldöntése egy átfogó átalakításba abszolút belefér _, hogy lesz-e polgáriasítás vagy sem, hisz e tekintetben sem lehet _ legalábbis nem tisztességes _ az embereket hosszú távon bizonytalanságban tartani.
_ Az átalakítási folyamat egyéni és csoportos érdeksérelmekkel fog járni. Hogy készül a BRDSZ erre?
_ Kényszerűen tudomásul vesszük, hogy egy ekkora átszervezés nem múlhat el érdeksérelmek nélkül. Nem küzdünk a röghöz kötöttségért belátjuk, némi racionalizálásra nyilvánvalóan szükség van. A mi feladatunk az, hogy odafigyeljünk, egzisztenciális hátrány ne érje a kollégáinkat. Nekünk is kitűzött célunk, hogy az illetmények 2006_2007-re érjék el az EU- átlag 60_70 százalékát erre van reális esély. Az a cél, hogy a belügyi munkavállalók biztonságosan tudják eltartani a családjukat a bérükből, és legyenek képesek taníttatni a gyermekeiket. A munka értéke nem függhet attól, hogy valaki őrsön, kapitányságon, főkapitányságon, illetve az országos központban dolgozik.
_ Milyen átszervezést szeretne?
_ Korrektet, átláthatót, előre ütemezettet, amelynek részese vagyunk mi is, hogy testközelben lehessünk, amikor a tagjaink és más munkavállalók sorsáról van szó. Ehhez pénz kell, nagyon sok pénz, e nélkül nem lehet ennyi embert megmozgatni. Minden rendőrfőkapitánynak írtunk, kértük őket, adjanak tájékoztatást az elképzeléseikről. Sok helyről kaptunk választ, de legtöbben udvariasan elutasították a kérésünket, azt kérték, forduljunk az ORFK-hoz.
_ Mit tud kezdeni a szakszervezet a költségvetési korlátokkal? Illik ilyen helyzetben bombázni a hatalmat?
_ Az érdekvédelem nem illemtan- óra. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, amíg az emberek helyzete romlik arra hivatkozva, a kétéves költségvetés miatt nem tudhat adni a hatalom. Nemhogy csökkent volna például a rendőrség bevételi kötelezettsége, hanem a korábbi kétszeresére emelkedett. Nemcsak feladatunk, kötelességünk is bombázni a hatalmat, ezt tesszük, ez a dolgunk.
_ Most a hivatásosok bérharca volt soron, morognak-e ezért a többiek, például a közalkalmazottak?
_ Ők biztosan nem, hisz tavaly nagyon szép emelést kaptak, még ha az nem is volt 50 százalék, de az biztos, megfelelő egyensúlyt kell teremteni a négyféle állománycsoport között, különben könnyen egymás ellen fordulnak, és akkor a munkahelyi békétlenség kerül előtérbe, s vége a nyugalomnak. Van épp elég dolog, ami miatt idegesek az emberek!
CSÁSZÁR KÁLMÁN
Személyeskedő, éles vita a parlamenti bizottság előtt
Ellenzéki képviselők indítványára az Országgyűlés Rendészeti Bizottsága 2003. április 15-én meghallgatta a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségét (FRDÉSZ) alkotó szakszervezeteket. A BRDSZ- küldöttség meglepte a honatyákat.
A bizottság elnöke, azért, hogy megakadályozza a diszkriminációt, az ülésre meghívott még néhány belügyi szakszervezetet: a BRDSZ-t, a Határőr és a Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete elsőszámú vezetőit. A téma az FRDÉSZ-t alkotó szervezetek követelése volt, a bizottság csak a belügyi ágazat problémáival foglalkozott.
Dr. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára tájékoztatott arról, hogy a belügyi megállapodást aláíró szak
szervezetek a belügyi ágazat több mint 40 százalékát képviselik (24 000 tag), és a hivatásos állomány több mint 30 százaléka az érintett szakszervezetek tagja. Ez meglepetést keltett, mert a másik oldal olyan utalásokat tett a sajtóban, mintha ennek a három szervezetnek egyáltalán nem lenne hivatásos állományú tagsága.
A bizottság mintegy kétórás vita után azt ajánlotta a kormánynak, hogy még ebben az évben vizsgálja felül, és az aláírt megállapodásnak megfelelően akadályozza meg az ágazatban a reáljövedelem csökkenést. A bizottság szerint mielőbb el kell kezdeni a szervezeti reformot. Egyetértettek a hároméves megállapodást előkészítő tárgyalások beindításával is. Felkérték a kormányt, hogy jelöljön ki az öt tárca nevében eljáró partnert, hogy az érdekvédők tudjanak kivel tárgyalni.
_ kcs _
Végrehajtóipanaszóra
Meg-, le-, ki-,oda-, vissza-, át?
Milyen eza szervezés?
Csakúgy, mint korábban a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) üléseinek jegyzőkönyvei, a rendőrségi, belső informatikai hálózaton elérhető intranet is bőséggel szolgáltat számunkra témát. A Holdudvaron kendőzetlenül jelennek meg a vélemények, ez üdítő színfolt nemcsak az érdekvédőknek, hanem az ő munkájukról tudósító számára is. Ezekből szemezgettünk, és szerkesztett formában, ám lényegét nem érintve, közöljük az eredményt, amely több mint tanulságos. A topicokban olvasható véleményekkel kapcsolatban a legfontosabb újdonság az, hogy dr. Bárdos Judit főtitkár az ott megfogalmazott problémákra válaszokat keresett, talált, aztán levelezni kezdett a belső világhálón kalandozókkal. A véleményformálók inkognitóját megőrizzük.
lA kapitányomnál láttam egy kimutatást, miszerint a megyénkben több tucat státusnak kellene megszűnnie, mert nincs elég pénz a bérekre. A megyében 11, a kapitányságokon kb. 20 státus szűnne meg, szóval a végrehajtó állomány úgy meg lesz erősítve, hogy csak...
Amortizált család
lEz az átszervezés is magyar módra fog lezajlani! Ismered Hofi poénját Rákosi elvtárs malacairól? Na, a négy malac jut majd nekünk!
lHa központilag tényleg eltörlik a rendőrséget, semmi baj, majd beállunk valamelyik helyi kiskirály magánhadseregébe, és ott folytatjuk a bűnözés elleni harcot.
lNekem lenne ötletem, hogy lehetne spórolni a cégnél, de ha leírom, másnaptól rajtam is fognak pár forintot...
lElőször azokat a státusokat szüntetik meg, amelyiken nincs ember. Ha még átszervezés előtt olyan státusokat szüntetnek meg, amelyek nem üresek, akkor az azokon lévő embereket el kell bocsátani. Valószínű, ez az oka a főkap. és a kapitányságok közötti ellentétnek.
lHa jól tudom, a költségvetésünket (a tavalyi 60 százaléka!) az Országgyűlés szavazta meg.
lÚgy tudom (friss hír), a betöltetlen helyekre nem lehet felvenni sem RSZKI-sokat, sem RTF-en végzetteket. Így is sok rendőr „hiányzik" a közterületről, mi lesz ebből? Ezt nevezik megerősítésnek? Visszájára sül el az átszervezés, nem ezt vártuk, el vagyok keseredve!
lAz átszervezéssel kapcsolatban mást akar az országos főkapitány (átszervezést) és mást az országos és megyei vezetés (ülni a langyosban). Én reformpárti vagyok, bár területi szervnél dolgozom.
lÉn is. Hiszem, hogy jobb lesz! Nálunk ötfős osztály is működik, ez gazdaságos? Évek óta nem tesz ellene senki semmit!
lAz előző kormány tudatosan nullázta le az államkasszát. A jelenlegi nem tud mit csinálni. Hogy ezen ki tollasodik meg még jobban, majdcsak kitaláljátok, de most befejezem, megyek az analitikusomhoz.
lTöbbször felmerült bennem, azoknak a kollégáknak a bérét miből fizették ki, esetleg évekig, ahol a költségvetési létszám felett van a létszám?
lEngem közel 20 éves BM-es tapasztalattal az nem hagy nyugodni, hogy lesz nekünk július 1-jétől elég bajunk az új Be-vel! Nem tudod, mikor indul ez az átszervezés? Ugyanis az az érzésem, hogy a sok-sok új feladat és a kevés ember előbb-utóbb oda vezet, hogy káosz lesz!
lHa megvan a 25 éved, és nem fogadod el az alacsonyabb beosztást, akkor mehetsz nyugdíjba. Ha nincs, és úgy nem fogadod el, akkor időarányosan végkielégítésben kell részesíteniük és leszerelhetsz. Harmadik eset: kénytelen vagy elfogadni. Az átszervezése engem azért aggaszt, mert előfordulhat, hogy nem a lakóhelyed szerinti kapitányságon ajánlanak fel helyet. Hajnalban mész szolgálatba, késő este érsz haza, tuti, hogy rámegy a családi és magánéleted, aztán mi lesz?
lAz átszervezést én úgy értelmezem, hogy ástunk egy gödröt a főkapon, de a földet nincs hova tennünk, ezért ásunk neki egyet a kapitányságon, ahol minden státus be van töltve. Azt sem értem, ha 15 éve dolgoztak ki egy állománytáblát, figyelembe véve, hány ismeretlenes és ismert bűnügy van, és ehhez mekkora erő kell, az azóta ötszörösére növekedett bűnügyeket hogy fogja feldolgozni a megnyirbált bűnügyi állomány.
Káosz van
lÉs ha már létszám-átcsoportosítás lesz, miért van kussban mindenki, holott a folyosói pletyi kész nevesített listákról szól. Ha az érintetteket időben nem készítik fel a jövőjükre, sejthető, milyen módszerrel fog dolgozni a szelektáló bizottság: célpontkijelölés, árgus- szem bevetés, hibafelfedezés, fegyelmi kilátásba helyezése, közös megegyezés, bizalmas vállveregetés, háta mögött tenyérösszedörzsölés, ottmaradtak teher általi összeszakadása, de ez senkit nem érdekel.
lAz én megyém 20 fővel már feliratkozott a halállistára.
lMi többen vagyunk, és a leépítés úgy van, ha valaki elmegy, a helyére nem lehet felvenni senkit. S honnan mennek el legtöbben? A végrehajtóktól. Azt soha nem fogom érteni, miért kell tisztnek, főtisztnek lenni az informatikusnak, a garázsmesternek, az anyagi és pénzügyi szolgálat szinte minden dolgozójának, és így tovább. Én elvenném tőlük a hivatásos státust, persze a közalkalmazotti béreket meg rendezni kellene.
lNehogy azt higgyétek, hogy az átszervezés úgy lesz, ahogy azt a „BM asszony" kitalálta! A végrehajtást éppen azokra bízza, akiknek a helyét meg kell szüntetni, ők pedig azon lesznek, hogy az eddigi munkatársaikat minél alacsonyabb beosztásba, sz@rabb helyre rakják.
lAzok a helyek azért hivatásos helyek, mert a szar közalk. pénzért nem vállalná senki...
lNekem az átszervezéssel kapcsolatban az a gyanúm, már megint csak látszatintézkedések lesznek. Kérdem én, mivel lesz jobb és erősebb a kapitányság attól, ha például a forgalom-ellenőrző alosztály oda átkerül a megyéről? Nem ugyanúgy fognak trafizni, mint előtte? Létszámban gyarapodik, de a közterületi szolgálat nem fog szaporodni és a bűnügyi végrehajtók sem. Az átkerülők viszik a feladataikat, és azokat ott is el kell végezni, igaz, alacsonyabb beosztásban, területi pótlék nélkül.
lMegértem, hogy akik hosszú évekkel a hátuk mögött vesztik el az állásukat vagy a beosztásukat, de így ez a rendszer csak veszteséget termel. Tudok olyan nyugdíjas kollégáról, aki havi nettó 80 ezerért járt vissza tanácsadónak, panaszfelvevőnek, kapusnak, objektumőrnek. És nem csak ennyivel terheli a költségvetést. Mi meg pofázunk a túlórapénzért, veszekszünk az ügyésszel, hogy nem kell ide szakértő, mert sok a díja.
lMindenki tudta, hogy a területi pótlék ellentétet szül, minden pótlék ide vezet, lásd a Budapest pótlékot. Nem pótlékok kellenek ide, hanem hogy a munkája alapján fizessék meg a rendőrt.
lAz egész átszervezés jól hangzik, de félek, a lényeg elsikkad. Hollandiában az ottani ORFK hivatásos állománya információim szerint 50 fő körüli. Ennyi nálunk is elég lenne, nem?
Oszd meg!
lCsak annyit, hogy a területi pótlék az alapilletmény 20 százaléka a tiszteknél. Na most, egy kiemelt főnyomozó a megyén kap 260 ezret, akkor annak a 20 százaléka 52 ezer. Nem hiszem, hogy a most beígért nyolcszázalékos emelés behozná a területi pótlékot. A tiszthelyetteseknél még nagyobb a szakadék. Ha ezt feljebb visszük, pl. Budapestre, vagy az ORFK-ra, akkor még több a _ szerintem _ semmiért kifizetett területi pótlék.
lSikerült szétzilálni a rendőröket! Titeket olvasva egyértelműen bevált az oszd meg és uralkodj elv. Amíg rendőr a rendőrt marja, addig nincs összefogás és nincs egységes érdekképviselet. Ügyesek vagytok!
lSok tiszti helyen vezényeltek, illetve tiszthelyettesek dolgoznak, akik tudnának menni az utcára, ha a területi szerveket karcsúsítva, helyi szervekhez helyeznék át őket. Konkrét példa, státus fogdaőri, vezényelve a vizsgálatra. Gondolom, ti is tudtok rengeteg ehhez hasonlót.
lHivatalosan meg nem erősített hírek szerint a rendőrség átszervezését követően a kisebb létszámú kapitányságok megszűnnek, illetve őrsként vagy rendőrállomásként működnek tovább.
lSzerintem jobban járunk, hogy a végrehajtói állomány gyarapodik, ráadásul magasabban képzett megyei kollégákkal, vagyis azoknak nem kellene rettegni, akik szeretnek dolgozni!
lGyerekek! Ne egymást b...ogassuk! Úgyse mi döntjük el, hogy lesz-e átszervezés, és hogy! De az tény: amikor megszűnnek a megyék, megszűnnek a perspektívák is a magasabb beosztásba, jobb jövedelmi helyzetbe kerüléshez. A főkapitányságok ugyanis olyan nagy területhez tartozó, kis létszámú irányítói tevékenységet ellátó egységek lesznek, hogy az oda való bejutáshoz kevés lesz, hogy jól dolgozol, esetleg kiváló zsaru vagy! Nem hiszem, hogy ez csak a jelenlegi megyei állománynak lesz rossz.
lNe b.sztassuk egymást! Ezerszer megbeszéltük, lógósok, dilettánsok vannak mindenütt, megyén, városon is. A kérdés nem ez volt. Nálunk konkrét kapitányságokat is megneveztek, persze a főnökök hallgatnak, mint süket disznó a búzában, kínosan kerülik a témát. Gondolom, amíg egymás közt szét nem osztják az új helyeket, addig nem akarnak konkrétumot mondani a plebsznek. Ami a pletykákat illeti, ezzel a hozzáállással csak öntik az olajat a tűzre.
lLány vagyok, és az én sorsom elég kacifántos. Az életen dolgozom hat éve, vizsgálóként, tiszti helyen, és még csak tavaly kezdtem el egy főiskolát. A munkámmal meg vannak elégedve a főnökök, és bízom benne, hogy azért, mert nincs meg az a vacak RTF-em, nem fognak visszaminősíteni. Szerintetek mire számíthatok?
Szerintem vissza fognak, és ezt nem rosszindulattal mondtam.
Lejegyezte: CSÁKÁ
Regionalizáció!!! _ Éljen, vagy pfúj!
Soha rosszabbkor lapzártát! * Egyelőre nem születtek visszavonhatatlan döntések * Előbb a központi közigazgatás, aztán a többi * Határőrök, katasztrófások * Átnyúlik a választási cikluson?
Február 8-án robbant a bomba, amikor Lamperth Mónika belügyminiszter az ORFK tavalyi munkáját értékelő állománygyűlésen egyebek mellett bejelentette a regionalizációt. Kitört a pánik, ám azóta sok minden történt. Mindenki várta, hogy az ott fellebbentett gyors és érdemi lépéseket kívánó folyamat mikor indul el, de hetekig szinte semmi sem történt, illetve valami mégiscsak: gyülekeztek a fekete felhők, amelyek április második hetére kiadós politikai vihart hoztak. S hogy mi lesz a vége? Erre ez idő szerint senki nem tud felelősséggel elfogadható választ adni.
Amint arra később még kitérünk, nemcsak a rendőrséget, hanem a Belügyminisztérium egészét, sőt a teljes közigazgatást érinti _ mégpedig érzékenyen _ az átfogó átszervezés, amely az intézmények működési rendjének fenekestül való felforgatását jelenti. Erre rögvest magyarázat kívánkozik, nos, tessék, kérem!
Példának okáért a rendőrség szervezeti átalakítása az ominózus bejelentés szerint arról szól, hogy a cselekvési súlypontokat a belügyminiszter az eddigi „vízfejek" felől a végpontok irányába közelítené. E mögött pontosan az húzódik, hogy az érdemi rendőri munka a rendőrkapitányságokon és a rendőrőrsökön folyjék, a főkapitányságokon és az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) semmi esetre sem.
Költségvetésen belül
Mi több, főkapitányságokból a jövőben az eddigi húsz helyett bőségesen elegendő lesz hét úgynevezett régiós szervezet, amelyek élére a tárcafő sürgősen miniszteri biztosok állítását ígérte. Ez nem történt meg, és mára már az is világossá vált mindenki számára, annyira forró ez a kása, hogy Hűbelebalázs módján nem szabad magunkba dönteni.
Információink szerint _ nyilván a Belügyminisztériummal (BM) egyeztetetten megkezdődött a jelenlegi főkapitányságok és a nekik alárendelt szervezetek (igazgatóságok, osztályok és kapitányságok, valamint az őrsök) anyagi-technikai ellátottsága és személyi állományuk racionalizálása. Humán erőforrás (munkaerő, hivatalos zsargon szerint rendőr, köztisztviselő, közalkalmazott) csak annyi lehet, amennyinek a költségvetésből fedezni lehet a juttatásait. Ezért született gyors döntés arról, hogy minden szerződést, amely a kereten felüli foglalkoztatás érdekében köttetett, haladéktalanul fel kell mondani. Ez _ úgy tudjuk _ nagyrészt megvalósult, s indokoltnak is látszik, hisz mit is lehetne érvül felhozni ama miniszteri „kiszólással" szemben, aminek az a lényege, hogy a nincsből nem tudunk senkit fizetni.
Nyugtalanok
Eddig is ismert, viszont alig használatos fogalmak kerülnek terítékre az állami és a közéletben egyaránt, érthetően, hisz a múlt nyáron hatalomra jutott új kormány közigazgatási reformja nemcsak a szakmát tartja izgalomban, de a közvéleményt is élénken foglalkoztatja. Ilyenek többek között az államháztartási reform, maga a regionalizáció, a kistérségek, vagy éppen a feladatalapú költségvetés. Ki gondolta volna, hogy ezek a jogi és közgazdasági kérdések egyszer a belügyi szerveket, így a rendőrséget, a határőrséget, vagy a katasztrófavédelmet is érinteni fogják. Senki, illetve kevesen, mégis így van. A rendőrt, a határőrt, a polgári védelmi dolgozót, a tűzoltót, szóval a belügyi munkavállalókat viszont az foglalkoztatja: mi lesz velük. Attól ugyanis nem lettek nyugodtabbak, hogy a belügyminiszter sietett kijelenteni az ORFK-n, hogy minden rendőrre szüksége van a testületnek. Csapjunk a közepébe, s nézzük meg, hogy áll az átszervezés!
Fontos előzmény, hogy az ORFK vezetése _ hirtelen? _ „rájött", hogy a testület belső átalakítása nem odázható tovább. A rendőrségi belső információs hálón, az intraneten és az interneten is megjelent, az ezzel összefüggő elképzelésekről szóló beszélgetés Kopasz Árpád dandártábornokkal, az ORFK Fejlesztési Programirodája vezetőjével _ igen tanulságos.
Van pénz illetményre
A tábornok sajnálkozva jelzi, hogy azért nem történt korábban érdemi lépés a komoly átalakításra _ bár több nekifutás is volt _, mert mindig akadt más feladat. Megjegyzi: ugyanakkor a rendőrséggel elégedetlen a lakosság, a politika, de a rendőrök is. A kormány egyértelműen kifejezésre juttatta, nem ad korlátlanul pénzt a rendőrségnek, előbb az eddiginél hatékonyabb, takarékosabb működést szeretne tapasztalni.
Kopasz Árpád kijelenti, a költségvetés által biztosított pénzből nem lehet kijönni, ennek ellenére a kormányzat év végén nem kívánja kifizetni a testület esetleges adósságait. Annak érdekében, hogy a krízis elkerülhető legyen, a szakemberek szerint hezitálás nélkül át kell térni a bázisalapú költségvetésről a feladatalapúra. Ez dr. Salgó László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány álláspontja is, aminek ellentmondani látszik a tény, hogy a testület nem kiszámítható módon működik. S bár ez több év átlagában kiegyenlítődik, ilyen összefüggésben mégis kalkulálható az éves költségvetés. Kormányzati elvárás a nagyobb biztonság, ez többe kerül, az idei év viszont válságkezelő időszak, vagyis minden trükköt be kell vetni, hogy elég legyen a pénz. Április első harmadában Lamperth Mónika egy tévéműsorban felháborodottan cáfolta, hogy például a rendőrségnél ne lenne keret az emberek illetményére.
Mindenkit értékelnek
A szervezet átalakítása is kétségtelenül hozhat a konyhára, a közbiztonság javítása szempontjából mindenképpen, ha valónak fogadjuk el Kopasz Árpád állítását, miszerint a biztonság az első vonalban dől el, az utcán, ezért azt kell erősíteni, vagyis a kapitányságokat. A főkapitá-nyoknak április 15-éig kellett kidolgozniuk a koncepcióikat, amelyeket e hónap végén Fadd-Domboriban egyeztetnek, visszavonhatatlan döntés tehát még nem született. Kopasz tábornok tiltakozik ama feltételezés ellen, hogy bárkit szívesen elengednének, állítja, náluk jobban senki nem tudja, milyen átalakításra van szükség, aztán az attitűd és kultúraváltás fontosságáról beszél. Rámutat: az egyéni teljesítményértékelésből mindenki tudja, mit várnak tőle, és azt is, hogy a teljesítménye szerint kap majd illetményt. A minőségfejlesztés alapja e koncepció szerint az Európai Kiválósági Modell (EFQM), amely elindít egy önértékelési folyamatot, amelyhez társul a hivatalos értékelés, amelynek folyamatában vizsgálni kell az összes érdekelt elégedettségét. Ugyanilyen lényegesnek véli az irodavezető a kommunikáció, főleg a belső-információ-áramlás fejlesztését.
Háromlépcsős tervezés
_ Olyan rendszerre van szükség _ mondja _, amelyik folyamatosan képes a változásra, az állandó megújulásra.
A nyertesekről és a vesztesekről sem hallgat, úgy véli, az, hogy ki hova tartozik majd, mindenkin magán áll. Most mindenki kap egy lehetőséget, ezzel kell tudni élni. A megyei rendőr-főkapitányságok április 15-éig konszolidációs tervet készítettek, amelyből kitűnik, mit tudnak tenni a kapitányságok megerősítéséért. Kopasz Árpád óv attól, hogy bárki azt gondolja: az ötveneseket nyugdíjazzák, vagy elküldik a nyomozót járőrnek, és a jól működő bűnügyi technika is marad a megyénél. Az első lépés egy rövid távú cselekvési program és ütemterv 2003/2004-re, amely konkrét feladatokat határoz meg, határidőkkel, felelősökkel. Ezt 10-én megtárgyalta a BM Kollégium, a jóváhagyott változatot olvashatják a rendőrök az intraneten. Lesz középtávú szervezeti stratégia és feladatterv 2003_2006-ra, amely helyzetértékelés és annak összefoglalása, hogy milyen rendőrséget szeretne a rendőrség 2006-ban. Ehhez kapcsolódik egy pénzügyi feladatterv és a projektek ismertetése. Az első változatot már benyújtották a minisztériumnak. A harmadik egy hosszú távú reformstratégia, 2003-tól 2012-ig. Ez az államreformhoz kapcsolódó nagyívű elgondolás arról, hogy 2010 körülre milyen legyen az EU-konform rendőrség. Felmérések segítik a kimunkálást arról, milyen legyen egy rendőrőrs, hány lakosra jusson egy rendőr, milyen legyen a beosztott-vezető arány… és a tartalékképzésre is oda kell figyelni, mert ahogy a tábornok fogalmaz: „Nem lehet folyamatosan csúcsra járatni a rendőrséget".
Zöldek és a pirosak is
Hogy a legfontosabbról el ne feledkezzünk: az átfogó állami közigazgatási reform nyomán haladó belügyi átszervezési elképzelések leglényegesebb, s talán legelőremutatóbb eleme is, hogy a felálló régiókban (kistérségekben) ne maradjanak a rendőrök árván. Magyarán szólva: egyes szakemberek, akiknek a hangja és lobbija egyre erőteljesebbnek tetszik, amondók, a zsaruknak, a határőröknek és a katasztrófavédelmieknek legyenek közös funkcionális szerveik: humánerőforrás kezelés, anyagi-technikai, informatikai szolgálat, orvosi, mentálhigiénés ellátás és így tovább. A legmesszebbre mutató koncepció szerint a szakmai szervezeteknek is egységes felső irányítás alá kellene tartozniuk. Nem egyediek azon vélekedések, hogy önmagában a civil közigazgatás átalakítása sem fér bele ebbe a kormányzati ciklusba, azt mindenképp _ szükségszerűen _ átíveli, annyira bonyolult.
Legfrissebb
Lapzártakor érkezett hírek szerint a súlypontok annyira eltolódtak az eredeti elképzelésekhez képest, hogy most már szó sincs hét régióról, megmarad mind a 20 főkapitányság, az alárendeltségükbe tartozó, jövőbeni kistérségeknek lesznek kapitányságai.
CSÁSZÁR
Mit harcolt ki a BRDSZ?
A Belügyminisztérium (BM) a kormány nevében a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) többfordulós vitája után megállapodott a belügyi érdekvédőkkel a hivatásos állomány 2003. évi illetményemeléséről. Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter a BRDSZ főtitkárával tartott közös sajtótájékoztatóján ismertette döntését.
Eszerint január 1-jétől visszamenőleg bevezetik a hivatásos állomány diplomásait érintő 100 ezer forintos minimálbért, és két lépcsőben visszaállítják a tűzoltók veszélyességi pótlékát. Most az illetményalap 22,5 százalékát kapják (7425 forint/hó), de 2004. január 1-jétől a pótlék az illetményalap 45 százalékára emelkedik. A természetbeni étkeztetés esetén a havi hozzájárulás 4000 forint, utalványban 2000 forint értékű. A ruhapénz a köztisztviselőknél 49 500, a közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40 ezer, a hivatásos állománynál 82 500 forint lesz. A köztisztviselők bérfejlesztésének második üteme idén nyáron fejeződik be, az ügyviteli és fizikai munkakört betöltő munkavállalók pedig ötszázalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A háromévenként kötelező közalkalmazotti előresorolás a jövőben legalább 3000 forintos illetményemeléssel jár. A BM _ a személyi juttatások kiszámíthatósága érdekében _ vállalta egy három évre szóló keretmegállapodás előkészítését. Az érdekképviseleti szervezetek többsége által elfogadott megállapodás alapján a kormány a Parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint 2003. július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél (városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, őrsök) szolgálatot teljesítő tisztek 8, a tiszthelyettesek 6 százalékos illetménykiegészítést kapnak. Hétezer tiszt havi 15 ezer, több mint 23 ezer tiszthelyettes havi 6000 forintot meghaladó többletilletményben részesülhet. A központi és területi szervek (országos, megyei és fővárosi parancsnokságok) hivatásos állománya az év negyedik negyedévében egyszeri juttatásként 500 millió forintot kap, amelynek személy szerinti elosztása a szakszervezetek bevonásával történik. Törvénymódosítás készül arra vonatkozóan, hogy a köztisztviselők körében már érvényes, a lakásépítésre, lakásvásárlásra felvett hitel állami kezességvállalása kiterjedjen a hivatásosokra is. A BM kezdeményezi, hogy 2004. január 1-jétől az illetménykiegészítés a tiszteknél 15, a tiszthelyetteseknél pedig 10 százalékkal emelkedjen. A törvénymódosítások érintik az önkormányzati tűzoltóságok, a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú munkavállalóit is.
_ csl _
Mire jó a szakszervezet?
Prókátor és a többiek * Sztrájkjog kellene *
Tilos az uszítás
A Holdudvar topicjai sok mindenről szólnak. Bár úgy ítéltük meg, legfontosabb a regionalizáció, a béremelések, vagy nem emelések kapcsán elengedhetetlennek láttuk, hogy bepillantást engedjünk abba, ez sem gerjeszt kisebb indulatokat, mint az előző probléma, s a grafománokban (nyilván másokban is) felvetette a kérdést: mire jó a szakszervezet?
Lássuk, szerintük mi az ábra!
Barci _ mintha a BRDSZ prókátora lenne _ felidézi a látogatóknak, mit írt Liszy dr. Bárdos Juditra, a BRDSZ főtitkárára hivatkozva.
Szeretett érdekvédők
Barci mindjárt megjegyzéseket is fűzött a hírekhez, amelyekből kiderül, mégse a szakszervezetek ügyvédje: A január 14-ei BÉT-ülésen ugyan nem sikerült béremelést kiharcolni, de a következőket értük el: 1. elosztottuk az üdülési férőhelyeket _ na és kinek lesz pénze üdülni? 2. módosítottuk a ruházati utánpótlás szabályzatot _ na de hol a jogtalanul visszatartott ruhapénz? 3. Pál Tibor, a BM politikai államtitkára hivatalosan is bejelentette, hogy a Hszt. márciusi módosításával az állami kezességvállalás intézményét kiterjesztik a hivatásos állományú munkavállalókra _ már akkor is kételkedtem, de azt mondták, egy államtitkár szava csak ér valamit. Szerintetek lesz egyáltalán Hszt-módosítás (nemhogy állami kezességvállalás)? Plusz még 4. 5. 6. pont., amelyek már akkor se tartalmaztak még csak ígéretet se semmire, nem is értettem, hogy miért szerepeltek az elért célok között. Szóval a szakszervezetek ennyit értek el eddig.
Tilos a sztrájk
Dakó már Barci topicjára reagált és mintha ő is védte volna az érdekvédőket:
_ Én is nyitottam egy hasonló topicot, egy Danubius rádióban elhangzott hír alapján, a címe: szakszervezeti bértárgyalás 2003. Sajnos, ma egyik közszférában működő ágazat sem mondhat magáénak erős szakszervezeti érdekképviseletet, pláne egy fegyveres testület, ahol a sztrájkjogot tiltja a törvény. Így a szakszervezetiek keze és persze a dolgozóké is erősen meg van kötve, de én azért bízom abban, hogy jó szándékú és valóban az állományt képviselő emberek tárgyalnak a minisztérium vezetésével a béreket, illetve az egyéb problémákat illetően. Azért is mondom ezt, mert elhangzott: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, március 20. körül autós demonstráció engedélyezését fogják kérni a BRFK vezetésétől. Szóval, próbáljunk meg bízni a tárgyaló felekben, beleértve a kormányoldalt is, hiszen néhányszor már elhangzott állami vezetők szájából, hogy arra van pénz, amire a kormányzat jónak látja. Hátha most eljutnak odáig, hogy emelik a bérünket!
Szerintem senki nem akar irreálisan magas emelést, de az inflációval lépést tartó bér legalább a vásárlóérték csökkenésének útját állná. Üdv, Dezső!
Lyukas a gatya
Később Karmi is csatlakozott a véleményt formálókhoz:
_ Sziasztok! Valóban akkor lenne jó, ha egyszer olyan emberek mennének tárgyalni, meg az ülésekre, akik ki merik mondani a dolgokat. Azon viszont valóban el kell gondolkozni, hogy lehet-e bármennyire is hatékony egy olyan szakszervezet, amelyet a munkáltató tart el. Arra gondolok, nézzétek meg, milyen házban székel például az FRSZ, amelynek én is tagja vagyok! BM-tulajdon. Milyen pénzekből tartja fenn magát, és a többi, és a többi... Nincs önállóság, így nincs erő. Na meg aztán a legnagyobb fegyver, ami lehet egy szakszervezet kezében, a sztrájk, az nekünk, kérem szépen tilos! Arról már nem is beszélve, hogy hiába kiabálnak segítségért szegények, ha a tv-ben az embereket a rendőri vezetők meg olyan dumával etetik, hogy havi nettó 150-et keresünk. Persze, hogy mindenki ellenünk van, amikor hallatjuk a hangunkat. Szóval szerintem igazán jó megoldás nincs.
Azért remélünk, bár kerekperec kimondták: 2003-ban ne is álmodjunk béremelésről. Dehát akkor hogy megyünk így az EU-ba? Lyukas gatyával, cipő nélkül, hajléktalan újságot lobogtatva a kezünkben? Ugye, ti is úgy látjátok, ez indokolt kérdés, vagy nem?
Barci újra visszavette a szót:
_ Igen, ami a ruhapénzpert illeti, nem tudom, mire várnak. Nekem úgy tűnik, nem elég szervezett a szakszervezet. Ráadásul a friss híreket is mindig máshonnan kell megtudni.
Amint szemelvényeinkből kiolvasható, a BRDSZ-ről, s általában a szakszervezetekről árnyalt kép él a rendőrökben. Ha szidják is néha az érdekvédőket, számunkra úgy tűnik, így fejezik ki nemtetszésüket azért, hogy maga a testület nem biztosítja kellően, hogy megkapják, ami jár neki, vagyis nem gondoskodik róluk megfelelően.
Vérlázító
Barci nem akarja bántani az érdekvédőket, úgy véli, biztos vannak, akik lelkiismeretesen dolgoznak közöttük, de az az érzése, hogy a szakszervezetek csupán kiharcolják, hogy az őket megillető jogok közül legalább néhánnyal valóban élhessenek. Nem pluszt adnak csak éppen megakadályozzák a már tényleg vérlázító jogtalanságokat.
Mit várunk?
Veszélyes hely ez a Holdudvar, ugyanis az archívumban évekre visszamenően meg lehet találni a be nem tartott (felelőtlen?) ígéreteket. Ez a topic nem a szakszervezetek szidalmazására született, hanem annak tisztázására, mit is várhatunk tőlük.
_ csk _