Az elmúlt évek legfontosabb határőrségi feladata az Európai Uniós csatlakozás feltételeinek megteremtése, a Schengen- kompatibilitás biztosítása köré rendeződött.
A 2002. január 1-jén hatályba lépett 2001. évi XXXIII. törvény elfogadásával, – amely a schengeni normák figyelembe vételével a teljes körű jogharmonizáció megteremtése érdekében módosította a Határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvényt – valamint kiegészítve a 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, az új és módosított végrehajtási rendeletekkel a határellenőrzés terén teljesült a legfőbb jogharmonizációs feladat.
Az „illegális migrációt ellenőrző háló” (Cheknet) működtetéséhez szükséges jogszabályi hátteret biztosította a 2/2002. sz. BM-PM-SzCsM együttes utasítás. A rendszer 2002. június 01-től már működik, a Határőrség koordinációja mellett együtt tevékenykednek a határőr, rendőr, vám- és pénzügyőr, bevándorlási és munka-felügyeleti munkatársak.
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény megalkotása megteremti a lehetőségét a Cheknet határokon való átnyúlásának.
A kormány áttekintette az egységes határellenőrzés és a határátkelőhely fejlesztés megvalósítását (2013/2001. (I. 17.) Korm. határozat) és a még hátralevő feladatok végrehajtását megtervezte. (2365/2002. sz. korm. hat.) A schengeni akcióterv (17/2001. BM utasítás) is áttekintésre és módosításra került (32/2002. BM utasítás).
A Büntető Törvénykönyv 2002 áprilisában hatályba lépett módosítása az embercsempészet és az emberkereskedelem megítélését és szankcionálását EU konformá tette.
A Schengeni Közös Kézikönyv magyar változata év végére elkészült, a 2002/2003-as tanév második félévében már az oktatás részét képezi.
Az egységes EU határőrizet kialakítása érdekében – a sevillai csúcson, illetve a római uniós országok belügyminisztereinek találkozóján elfogadott okmányokkal összhangban – a Határőrség megfigyelőként, de javaslataival aktívan részt vesz a SCIFA és SCIFA+ programokban.
A jogharmonizációt követően szakterületenként a következő feladatok és fejlesztések jelentkeztek.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledtével egyre aktívabbá és fontosabbá vált a zöldhatár őrizete, különösen a leendő külső határokon. A Határőrség kiemelt feladatként kezelte a határőrizet hatékonyságának javítását és ennek érdekében létszámemelést, technikai eszközökkel való ellátást valósított meg. Az eredményességet javította az igazgatóságokon a határőrizeti-, bűnügyi- és felderítő, valamint a bevetési szolgálati ágak tevékenységének összehangolása, az információáramlás biztosítása, a rendszerbe állított korszerű technikai eszközök szakszerű alkalmazása.
A Határőrség korszerűsítette a határőrizeti rendszert, működtette a migrációs ellenőrző hálót, a hazai és nemzetközi együttműködő szervek bevonásával akciókat szervezett és hajtott végre.
A határőrizetben rendszerbe állított technikai eszközök hatékonyságot növelő és terelő hatást eredményeztek. Rövid idő alatt befolyásolták és részben megváltoztatták a migrációs irányok aktivitását.
A határellenőrzési rendszer korszerűsítésének és átalakításának legfőbb elemei :
- Az illegális migrációt ellenőrző háló működtetése.
o Közúti ellenőrzések végzése az ország egész területének közútjain.
o Mozgó, mobil ellenőrzések az ország teljes mélységében.
o A határ közelében több hatóság közreműködésével közös járőrök vezénylése.
o Célzott mélységi ellenőrzések.
o Előre megtervezett akciók bevezetése, több hatóság részvételével.
o Szomszédos országok rendvédelmi szerveivel koordinált ellenőrzés.
o Tranzit-útvonalak fokozott ellenőrzése.
o Specialisták alkalmazása.
o Átfigyelések, átüldözések megvalósítása.
- A külső határok megerősítése, a követelményeknek megfelelő területi és helyi szervek létrehozása, azok személyi, technikai feltételeinek megteremtése,
o A helyi szervek önálló, hatékony működése, a mobilitás növelése
- A belső határokon a jelenlegi határellenőrzési rendszer működtetésével összhangban területi szervek racionalizálása,
o A határellenőrzési kirendeltségek létrehozása, a feltételek megteremtése,
o A mobil ellenőrzési rendszer megteremtése,
o A kapcsolattartási szolgálati helyek kialakítása és működtetése,
o Összekötő tiszti rendszer működtetése.
A Kormány döntése értelmében 2002-ben megkezdődtek a kishatárforgalomról szóló egyezmények felmondására irányuló tárgyalások.
A schengeni ellenőrzési követelményrendszernek megfelelő fülkén kívüli ellenőrzés alkalmazásával az utasok és az útlevélkezelők közötti kontaktus közvetlenebb lett, biztonságosabbá vált a határforgalom ellenőrzése, eredményesebbé vált a járműben megbújt személyek felfedése, valamint javult a határátkelőhelyek rendjének fenntartása.
A határátkelőhelyekre és a kapcsolódó infrastruktúrára vonatkozó európai uniós és a schengeni előírások több minisztérium és országos szerv hatáskörét érintik és jelentős költségekkel járó beruházásokat kívánnak. A csatlakozás szempontjából ezért 2000-2001-ben a fejlesztések felgyorsítása vált szükségessé.
Jelentős határátkelőhely-fejlesztési beruházások fejeződtek be 2002-ben. Igy megtörtént a letenyei kamionterminál, Kétvölgy közúti határátkelőhely, Röszke autópálya határátkelőhely átadása, valamint Írottkő Natúr Park, Szentgotthárd Ipari Park, Fertőrákos közös vízi határátkelőhely magyar területen és Fertőrákos közös közúti határátkelőhely osztrák területen történő megnyitása. Az év során befejeződött Ártánd, Záhony és Gyula közúti határátkelőhelyek rekonstrukciója, valamint Sopron közúti határátkelőhelyen a buszsáv bővítése.
A bűnügyi szakterületet tekintve a Határőrség 1999. óta több az EUROPOL által szervezett projektben vett részt, melynek során az együttműködés sikeresnek bizonyult. EU integrációs felkészülés során a Phare-Twinning projektek keretében, így például a bűnelemző képzésben, valamint a kábítószer elleni regionális programban is jelen van.
Európai Uniós igény szerint került létrehozásra a Szervezett Bűnözés Elleni Központ, a Bűnügyi és Felderítő Főosztályon belül két újabb osztály, a Központi Nyomozó és a Bűnügyi Elemző–értékelő Osztály, akik intenzíven vesznek részt a szervezett bűnözés elleni harcban.
Az Európai Uniós tagállamokkal, a tagjelölt országokkal, valamint a későbbiek során csatlakozni kívánó államokkal, így Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal szükséges mind műveleti, mind információs területen a szorosabb együttműködés kialakítása.
2001. évi XXXIII. törvény hatályba lépése óta a migrációkezelési problémákat felismerve a Magyar Köztársaság Belügyminisztere kezdeményezte a migrációkezelésről szóló jogszabályok felülvizsgálatát.
A Belügyminisztérium részére készített határőrségi koncepció szerint – amely már az EU migráció kezelésével kapcsolatos elvárásait is tartalmazza - a legális migráció kezelése tartozna a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hatáskörébe, az illegális migráció kezelése – több EU tagállam szabályozásnak tanulmányozása alapján – a Határőrség hatáskörébe kerülne.
Mindezek igen komoly jogalkotó munkát vonnak maguk után, hiszen az illegális migráció kezelése az Európai Unió államai részéről is folyamatosan erősödő kihívást jelent.
A Határőrség jelentős szerepet vállal az ún. visszafogadási egyezmények érvényre juttatásában. Jelenleg – Ukrajna kivételével - a környező országokkal megkötött egyezmény megfelel az Unió 1995-ben e tárgykörben elfogadott ajánlásainak.
A központi idegenrendészeti nyilvántartás egyes részelemei már működőképesek, végleges kialakítására 2004-ben kerül sor. Ez biztosítja majd az idegenrendészeti jogalkalmazás során keletkezett határozatok egységes kezelést, az ujjnyomat-azonosítás teljes rendszerét, illetve a SIS-2-höz történő kapcsolódás zökkenőmentes végrehajtását és kiszolgálását, valamint az EU által is mintaként szolgáló határregisztrációs rendszer kapcsolódását.
A Határőrség célkitűzéseinek, feladatainak sikeres és eredményes végrehajtása megkövetelte a Bevetési Főosztály szervezetének folyamatos és dinamikus fejlesztését, a kor követelményeihez igazodó műszaki, technikai, informatikai háttér biztosítását. Az Európai Uniós csatlakozással és a schengeni normákkal összefüggő teendők, a szakterület operatív és egyéb pozícióinak bővülése, a mélységi ellenőrzés végrehajtásából adódó feladatok, az egyre több erőszakos cselekmény szükségessé tette, hogy az ilyen jellegű feladatok megoldására alkalmas szervezet kerüljön kialakításra.
A Bevetési Főosztály 2001. október 01-ével történő létrehozását követően fizikálisan és pszichésen jobban felkészített és kiképzett állományból áll, a Határőrség rendészeti szakterületén alkalmazható szervezet alakult meg, amely központi szinten tartalék erőként biztosítja a határőrségi feladatok (határellenőrzési, bűnügyi, idegenrendészeti) végrehajtásához szükséges erőösszpontosítást, manőverező-készséget, valamint a váratlan helyzetek kezelését. A Főosztály az egyik legjobban felszerelt – a már említett feladatokon túl a schengeni követelmények egyik alappontjaként kezelt komplex mélységi mobil ellenőrzési feladatok végrehajtásáért, illetve a kialakított migrációs háló működtetésében résztvevő, országos szintű szervezet tevékenységének összehangolásáért, a koordinációs vezérszerep betöltéséért felelős – szervezeti elem lett.
A szervezeti fejlesztés mellett az EU-PHARE projektek és COP programok keretében 2000. évben kerültek rendszeresítésre a Lunos-1 típusú éjjellátó eszközök, ipari endoszkópok, CO és sugárzásmérők, valamint a Bíbor típusú hordozható okmányvizsgálók. A következő év jelentős fejlesztése a magyar gyártmányú MHR 1A típusú mobil hőképfelderítő rendszer volt, amely nagymértékben járult hozzá a határőrizeti feladatok eredményes végrehajtásához. A főosztály által végrehajtott feladatok dokumentálásához a legkorszerűbb digitális fényképezőgépeket és digitális kamerákat használja.
A kísérleti projekt részeként három, jövőbeli külső határon lévő kirendeltségek, Záhony, Tompa és Gyula határforgalmi- és Biharkeresztes, Tompa határőrizeti kirendeltség a schengeni/EU követelményeknek megfelelően megkezdte a működését, melynek tapasztalatai és a Twinning programban szerzett információk alapján a Határőrség 2002-ben elkezdte szervezetfejlesztés, átalakítás tervezését.
Alapvető cél az Országgyűlés által jóváhagyott 14000 fős szervezet megvalósítása. A folyamatos létszámfejlesztés hatásaképpen 2003. március 31.-én a Határőrség meglévő létszáma 11949 fő.
Kialakításra került az Uniós csatlakozáshoz elengedhetetlen EU szakértői gárda. Az elmúlt évben valamennyi határőr igazgatóságot érintően kialakultak az elemző-értékelő és a bevetési, valamint a bevetés-irányítási szervezeti egységek.
A képzési programon belül folytatódott a határőrök acquis-specifikus és idegen nyelvi továbbképzése, valamint megkezdődött – COP’2001 Twinning program keretében 50 fő jövőbeli összekötő tiszt és 100 fő okmányszakértő schengeni elvárásoknak megfelelő képzése.
Az új diszlokáció miatt több új határőrizeti kirendeltség kialakítása vált szükségessé. A meglévőkre az elhelyezési feltételek javítása érdekében jelentős felújítások és átalakítási feladatok vártak és várnak.
Az új schengeni normáknak megfelelő elhelyezési körülmények figyelembevételével került felújításra a
Mohácsi HŐK (Határőrizeti Kirendeltség)
Lónyai HŐK
Zajtai HŐK
Körmendi HŐK
Létevértesi HŐK
Biharugra HŐK
Kelebia HŐK
Ez év április 16.-án átadásra került Kiszombor HŐK.
2003. évben PHARE támogatásból finanszírozva megkezdődik az új típustervek alapján a Kölcse HŐK és a Fehérgyarmat HVSZD (Határvadász Század) épület kialakítása, az elhelyezési normák alapján felújításra kerül a Záhonyi és Szegedi HŐK, valamint átalakításra a Nyírbátor Határőr Igazgatóság idegenrendészeti körlete.
Saját felújítási keretből valósul meg a Vörösmarty utcai objektum átalakításával a Bevetési Főosztály és a Központi Nyomozó Osztály elhelyezése.
A Határőrség technikai színvonalának az Európai Unió által megkívánt szintre történő emelése alapvetően az 1999.-ben indult Cop programok szolgáltak.
A főbb fejlesztési irányok meghatározását követően a 2000. év elején megvalósult Cop ’97 program fő célkitűzéseként a határátkelőhelyeken alkalmazott technikai eszközök, okmányvizsgáló eszközök, valamint rakterek, járművek üregeinek átvizsgálására alkalmas berendezések kerültek beszerzésre 650 ezer ? értékben, amiből Phare forrás 158 ezer ? volt.
A Cop ’98–as program a vízi mozgékonyság és az éjszakai felderítő képesség javítását célozta meg. Ennek keretében 10 db navigációs eszközzel felszerelt járőrhajó és 5 készlet mobil hőkamerás felderítő rendszer került beszerzésre, valamint a bűnügyi felderítő szakterület jutott speciális eszközökhöz. A Cop 98 programban beszerzett eszközök összértéke közel 4,5 millió ? volt, melyből Phare forrásokból 3,1 millió ? került finanszírozásra.
A Cop ’99 program fő célkitűzése a vízi mobilitás növelése (13 járőrhajó), az egyéni járőrfelszerelés korszerűsítése (3000 készlet járőrfelszerelés, 412 útzár) az éjszakai felderítő képesség további javítása (10 db mobil hőkamerás gépjármű, 111 db kézi hőkamera) és a schengeni határőrizeti rendszerben fontos szerepet játszó un. Schengen-buszok (26 db) beszerzése volt. Ugyanakkor 263 elemből álló GPS rendszer, 9 rádió bázis állomás, 250 db kézi- és 400 db járműbe szerelt rádió, valamint bűnügyi technikai eszközök (12 fajta, összesen 616 db eszköz) kerültek beszerzésre. Mindezek összértéke 11,2 millió ? volt.
A Cop 2000 program a szárazföldi mobilitás javítására, valamint az éjszakai felderítő képesség fokozására irányul (7 hőkamerás gépjármű, 76 kézi- és 8 stabil hőkamera, 12 csapatszállító busz, 55 terepjáró mikrobusz, 166 db különböző típusú határforgalom ellenőrzést segítő eszköz), amelyre közel 11 millió ? áll rendelkezésre. A Cop 2000 program befejezésének várható határideje 2003 év közepe.
A német belügyminisztériumtól műszaki eszközökön kívül 3 db nagyteljesítményű Opel Vectra típusú követő gépjárművet és 3 db. Mitsubishi terepjárót kapott.
Összesen a COP 97 program keretében 1.145.246 Euro, COP 98 program keretében 2.621.849 Euro, COP 99 program keretében 10.536.000 Euro támogatást kapott. A COP 2000 program keretében 10.4 millió Euros összegből 366.103 Euro értékű eszköz lett leszállítva.
Mindezek mellett a Határőrség a részére jóváhagyott költségvetésből 2002.-ben több mint tízmillió forint értéken Schengen kompatíbilis határátléptető bélyegzőket szerzett be és megkezdte a PA-63 mintájú pisztolyok cseréjét, melyre az elmúlt években több mint hetvenmillió forintot fordított.
A Határőrség egyik legfontosabb távközlési hálózatfejlesztési stratégiai célja egy olyan integrált szolgáltatású digitális távközlő hálózat létrehozása, amely megalapozza az Európai Unió követelményeinek – különös tekintettel a Schengeni Információs Rendszer kommunikációs feltételeire – megfelelő távközlési infrastruktúrát.
A COP’98 társfinanszírozás programból, valamint a Határőrség költségvetéséből finanszírozott (összességében mintegy 2,1 milliárd forint) projektek a Határőrség távközlő hálózata korszerűsítésére irányult, amely megfelelően integrálható a Belügy minisztérium egységes digitális hálózatába.
A külső határok őrizetének további javításával, a mélységi migrációs ellenőrzési háló működtetésének teljes körűvé tételével, a szomszédos országokkal való szolgálati együttműködés fokozásával biztosítani az elmúlt időszakban elért szakmai eredmények megőrzését, tovább javítását. A BM BÁH befogadó állomásokat érintő illegális migrációhoz kapcsolódó embercsempészés elleni aktív és folyamatos fellépés.
Megfelelni a Schengen Acquis I. kategóriás joganyag teljesítését ellenőrző EU Bizottság monitoring követelményeinek.
A Határőrség szervezeti továbbfejlesztéséhez kapcsolódó tervező – szervezőmunka végzése, az Uniós határellenőrzési rendszerhez igazodó, új típusú, integrált helyi, területi és központi szervezeti elemek kialakítása, helyi szinten ennek a kísérleti bevezetése, a működés tapasztalatainak gyűjtése, elemzése és hasznosítása. A határőrizeti és a határforgalmi szolgálati ágak integrációjának előkészítése a központi és területi szerveknél. A helyi szervek integrált feladatellátásának előkészítése, a kísérleti kirendeltségek felállítása. A leendő schengeni külső határokon tervezett diszlokációs rendnek megfelelően (Záhony, Nyírbátor, Kölcse, Fehérgyarmat, Szeged) a megvalósuló PHARE program keretében az objektum-beruházásokat beindítani.
Az átmeneti időszak (2003-2007) belső határos határforgalom-ellenőrzési módszereinek kidolgozása és bevezetése, a fülkén kívüli ellenőrzési technológia további kiszélesítése.
Az alaptevékenységet végrehajtó állomány feladatvégzéséhez szükséges informatikai háttér továbbfejlesztése. A határőrségi idegen nyelvképzési rendszer kialakítása
A Magyar Köztársaság várhatóan 2004. májusban csatlakozik az Európai Unióhoz. A csatlakozás a határforgalom ellenőrzésben és az államhatár őrizetében is változásokat jelent. A határforgalom ellenőrzésében várható változások 3 időszakra bonthatók. A változások első szakasza 2003. áprilisától a csatlakozás időpontjáig, második szakasza a csatlakozástól a belső határokon a határforgalom-ellenőrzés megszűntetéséig - 2006, vagy 2007 -ig - tart, a harmadik szakasz a határforgalom-ellenőrzés megszüntetésétől kezdődik.
A "zöldhatár" őrizetében a változások folyamatosan valósulnak meg. A külső határokon és az ország belső területein a létszám- és technikai fejlesztéssel összhangban a Határőrség munkája intenzívebbé és hatékonyabbá válik.
A határforgalom ellenőrzésében az első szakaszban a következő változások várhatók:
Az uniós tagországok és a tagjelölt országok állampolgárai a határátkelőhelyeken egyszerűsített úti okmányellenőrzésben vehetnek részt, ami a gyakorlatban a személyazonosítást jelenti külön regisztráció nélkül. Ezzel egyszerűbbé válik és tovább gyorsul az átléptetés.
Azokkal a szomszédos országokkal szemben - Ukrajna, Szerbia-Montenegró - amelyeknek állampolgárai az Európai Unióban vízumkötelezettek, Magyarország is vízum kötelezettséget léptet életbe. A kölcsönösség várhatóan csak Ukrajnával szemben fog fennállni, a magyar állampolgárok Szerbia-Montenegróba továbbra is vízummentesen utazhatnak.
II. A második szakaszban várható változások a következők:
A belső határ határátkelőhelyein megszűnik a vámellenőrzés.
A magyar állampolgárok új típusú személyi igazolvánnyal utazhatnak az Európai Unió országaiba és ott, külön engedély nélkül, 3 hónapig tartózkodhatnak. Az engedély nélküli tartózkodás nem vonatkozik a jövedelemszerző, vagy munkavállalói tevékenységre, amely külön engedélyhez kötött.
III. A harmadik szakaszban a következő változások várhatók:
A belső határt az Unió állampolgárai - így természetesen a magyar állampolgárok is - ellenőrzés nélkül bárhol átléphetik, és az Unió más tagállamaiban 3 hónapig külön engedély nélkül tartózkodhatnak. A személyazonosság igazolásához szükséges okmányokat az ellenőrzés nélküli határátlépések esetén is magunknál kell kell tartani, mert a közúti ellenőrzéseknél a rendőrök vagy a határőrök kérhetik azokat.
A külső határ átkelőhelyein a belépő - az Európai Unión kívüli országokhoz tartozó utasok a Schengeni Egyezmény követelményeinek megfelelően szigorúbb, alaposabb ellenőrzésre számíthatnak.
Ideiglenes határátkelőhely a leendő külső határokon továbbra is nyitható. Ennek feltétele azonban, hogy az átlépők ellenőrzése teljes mértékben meg kell hogy feleljen a Schengeni Egyezményben megfogalmazott, a külső határok átlépésére vonatkozó előírásoknak. Az ehhez szükséges technikai feltétellel - az úgynevezett schengen buszokkal - a Határőrség már rendelkezik.
IV. Az államhatár, a "zöldhatár" őrizetében a külső határon a Határőrség a határőrizeti szervezetek átalakításával, a technikai eszközök fejlesztésével, a határőrizeti módszerek korszerűsítésével, a létszámemeléssel, a nemzetközi és belső együttműködés javításával olyan hatékony határőrizeti rendszert épít ki és működtet, amely minden területen meg fog felelni a Schengeni Egyezmény követelményeinek és így nem lesz akadálya a belső határokon a határforgalom-ellenőrzés megszüntetésének.
A belső határon az ellenőrzés nélküli átlépés nem jelenti az államhatár megszűnését. Továbbra is ott maradnak például azok a határjelek, amelyek a magyar állam területének határát jelzik. Ezeknek a határjeleknek a megrongálása, vagy megsemmisítése - a cselekmény súlyától függően - továbbra is szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek számít. A határőrökkel továbbra is lehet majd találkozni a belső területeken, ahol ellenőrizni fogják, hogy a külföldiek jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén és betartják-e törvényeinket.
Változik a határrendsértések megítélése is. A belső határon néhány egyszerűbb, a határrenddel összefüggő cselekmény megszűnik, mivel értelmét veszíti. Ilyen például az áttévedés, átfényképezés, vagy a határvízi közlekedési szabályok megsértése. Az egyszerűbb esetekben - pld. állat átkóborlás - éppen úgy következmény nélkül lehet visszavinni az állatot, mintha a szomszéd faluba kóborolt volna. Amennyiben károkozás történik, akkor a károsult bírósági úton szerezhet érvényt kárigényének.
Schengen-kompatibilitás: schengeni normáknak való megfelelés
SIS: Schengeni Információs Rendszer
Twining program: legalább 2 ország között, adott témakörre vonatkozó szakértői támogatás, felkészítés
Schengen Acquis: schengeni jogszabályok gyűjteménye
Acquis-specifikus: schengeni jogszabályok alkalmazására való felkészítés
PHARE: Lengyelország és Magyarország számára nyújtott gazdasági fejlesztési támogatás
COP: PHARE-on belül adott időszakra való nemzeti program
SCIFA: Egységes Európai Határőrség kialakítására vonatkozó program
Sevillai csúcs: EU Tanács 2002 júniusi ülése
Schengen busz: speciálisan kialakított ellenőrző busz
GPS rendszer: Földi helymeghatározó rendszer