A bíró bére közügy, nem „egyéni szoc. probléma”
Árulást, megalázást, visszaélést, megvesztegetést, lefizetést, zsarolást, kiéheztetést, gyeplőt, pórázt, arculcsapást, szembeköpést, sárba tiprást, kivéreztetést, diktátumot, sőt, még sunyi politikai játszmát is emlegetnek a függetlenségükért kiálló bírák a bírói egyesületek honlapján. A bírákat a bírósági vezetők, az Országos Bírói Tanács és a kormány között létrejött „Megállapodás”
késztette nyilvános megszólalásra. Ahogyan arra a bírák maguk is rámutatnak, itt nem egyenrangú tárgyaló felek jogállami keretek között lefolytatott egyeztetéséről volt szó. „A párbeszéd egyoldalú volt” és egyedül a kormány akarata érvényesült. Bő egy hét leforgása alatt, hétfő délelőttig 441 bíró (az összes hazai bíró 16%-a), valamint 530 egyéb bírósági dolgozó (titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok,ügyintéző, stb.) döntött úgy, hogy nyilvánosan és névvel vállalva ítéli el azt a négyoldalú „Megállapodást”, amelyet 2024. november 22-én írtak alá a kormányt képviselő Igazságügyi Minisztériummal (IM) a bírósági szervezetrendszer igazgatási csúcsszereplői: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, a Kúria elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke. A megállapodás aláírását megelőzően a magyar bírák legnagyobb egyesülete, a MABIE felhívással fordult a bírósági dolgozókhoz, hogy nyilvánosan is fejtsék ki véleményüket a paktumról, ami az igazságügyi szervezetrendszer megfelelő működését biztosító, égetően esedékes béremelés kérdését a kormány által előírt nagyívű bírósági átalakításokhoz kötötte. Hasonló felhívást tett közzé a Res Iudicata Egyesület is.
Forrás: helsinkifigyelo.hu
