2013. december |
A szakszervezeti taglétszámcsökkentés megállt
Bárdos Judit: kemények a szabályok, tilos a véleménynyilvánítás a munkahelyeken Úgy tűnik, hogy nagy csönd van a rendvédelem felől, nem jönnek hírek. Sem arról, hogy tárgyalnának, sem arról, hogy emelik esetleg a rendvédelemben dolgozók bérét, mi a helyzet? Mi ez a nagy csönd? – tette föl a kérdést a Klubrádió, Szolidaritás.hu műsorvezetője dr. Bárdos Juditnak, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkárának. - A rendvédelem területén, már ami a belügyi ágazatot illeti, azt kell, hogy mondjam, hogy semmiféle érdekegyeztetés minisztériumi szinten nem működik, legalábbis ami a szakszervezeteket illeti. Azt, hogy esetleg fogadja a Rendvédelmi Kar elnökét és főtitkárát a miniszter, ez egy másik dolog. Semmiféle ígéret nem hangzott el, hivatalosan, hogy 2014. január elsejétől történik valamilyen általános intézkedés a jövedelmek emelésére. Orbán Viktor miniszterelnök az egyik nyilatkozatában úgy aposztrofálta, hogy nagyon szívesen emelné a rendvédelemben dolgozók bérét, de nincs rá pénz. Híreket hallunk, hogy milyen intézkedéseket próbálnak tenni. Felmerült, az a lehetőség is, hogy csajk a végrehajtói szolgálatban dolgozók kapnak egy pár ezer forintos pótlékot. De mi az, hogy ami a végrehajtásban dolgozók? Tehát akik effektív kint vannak az utcán, akik... - Igen, hogy esetleg ezeknek megemelik adott esetben pár ezer forinttal, de hogy ezt milyen feltételekkel adnák és végül kiknek adnák ezt vagy egyáltalán adják ezt, nem tudom. A legnagyobb problémát nem biztos, hogy csak a béremelés elmaradása jelenti, hiszen a kollégák egy része, akik még nem rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy nyugdíj előtt álljanak öt évvel, hat évvel, ha egészségügyileg alkalmatlanok pl. nincs rendezve a sorsuk, az utcára kerülnek. Adott esetben egy 28 ezer forintos jövedelempótló ellátással. Merthogy nem mehet már el... - Már nem mehet el szolgálati nyugdíjba, mert ilyen nincs. Akkor se, ha beteg? - Akkor se, ha beteg. És sok embert érint ez? Mert korábban a statisztikák szerint, a rendőrségen aki végrehajtói állományban dolgozott, nagyon sok embernek voltak mentális problémái 10,15,20 év után és egyéb betegségei. Tehát ha azt lehet mondani, hogy azért ez rendesen leamortizálta az egészséget. - A kollégák leamortizálódnak 15-20 éves utcai szolgálat után, de mondjuk adott esetben még az a bűnügyi vizsgáló is amortizálódhat, aki az irodában dolgozik, tehát itt nem csak az utcai szolgálatról van szó. És ilyenkor arra sincs lehetőség, hogy hogyan látja, hogy más munkakörbe áttegyék? - Szerintem tömegével nincsenek olyan munkahelyek a rendőrségen vagy a rendvédelem területén, ahova az egészségileg szolgálatra alkalmatlan kollégákat el lehessen tenni. Hát ezért nem lehetett, nem tudták visszavenni a foglalkoztatásba adott esetben azt a több száz embert, aki visszajöhetett volna, mert nincs olyan munkahely a részükre, amely könnyed munkahelyet jelentene. Ez egy dolog, ezekkel a beteg kollégákkal is probléma lehet, és még nem találtak semmiféle kimenetelű útra. Azt mondták, hogy könnyebb lesz munkáltatói hitelhez jutni és megpróbálják támogatni az itt dolgozóknak a lakásépítési, lakásvásárlási ügyeit, a letelepedést segíteni, a munkahely …ez sem valósult meg. Akkor szeretném én megkérdezni, hogy mi valósult meg azon kívül, hogy egyre rosszabbul élnek a kollégák? Meg azon kívül, hogy igazán meggyengültek a rendvédelmi szakszervezetek, a rendvédelmi kar megalakításától, sőt, olyan pletykákat is hallottam, hogy sok korábbi szakszervezeti tag is került át a rendvédelmi karba, majd amikor oda bekerült, akkor hátat fordított a szakszervezeteknek, konkrétan kilépett, igaz ez a pletyka? - Hát a pletyka igaz, ilyen is előfordult, hiszen ezek a magatartási formák magát az embert minősítik, aki esetleg szakszervezeti támogatással bekerült a karba, és úgy érzi, hogy akkor neki most már itt a lehetőség, hogy megszabaduljon attól a tisztségtől vagy attól a tagságtól, amiről úgy érezte, hogy ma már nem biztosít neki annyi előnyt, ami esetleg régen előny volt a részére. De hát ez emberi magatartás és motiváció kérdése. Én azt hiszem, hogy a rendvédelmi kar nem vette át az érdekképviseletek szerepét. A munkáltató egyre kevesebbet tud az állományáról. Nem is nagyon érdekli szerintem, hogy milyen problémák gyötrik a kollégákat, hiszen itt minden csak a hivatásos szolgálatot ellátóról beszél. A rendvédelem területén több mint 10 ezer közalkalmazott dolgozik és több ezer kormánytisztviselő is, vagy közszolgálati tisztviselő, nevezzük bárminek, akikről nem szól a fáma. Közmunkások vannak itt és munkavállalók. De mit csinálnak itt a közmunkások? - Hát, ki tudja? Hol irodában dolgoznak, nem udvart takarítanak, az biztos. Térjünk egy picit vissza a rendvédelmen belül lévő bérekre, megint csak alátámasztani nem tudom, csak ismerősök általi elmondásból, hogy nagyon nagy szakadék van a különböző, mondjuk a rendőrségen belül a bérek között. Az, aki a TEK-nél dolgozik, az nyilván, hogy azok nagyon-nagyon jól keresnek de az hírlik, hogy a Készenléti Rendőrség is ismét egy ilyen kiemelt pont lett, mondjuk 15-20 éve is így volt, tehát akik ott dolgoztak, azoknak a bére, mondjuk egy BRFK dolgozónak a duplája. - Hát én azt kell, hogy mondjam, hogy a készenléti rendőrség létszáma lassan eléri a Budapesti Rendőr Főkapitányság létszámát, legalábbis megközelíti az ott dolgozó hivatásos állomány létszámot. Na de, ennek mi értelme? - Meghatározott tevékenységek elvégzésére csak őket kéri fel és ezért a Készenléti Rendőrségen mások a fizetési kondíciók, ami nagyon helyes lenne, hogyha mindenütt ugyanezt alkalmaznák mondjuk a Budapesti Rendőrkapitányság területén is és adott esetben pedig az összes rendőrségi dolgozó esetében is. Legutolsó információm szerint csak a Készenléti Rendőrségnél fizetik pénzben a túlórákat, a többi helyen pedig le kell csúsztatni, szabadidőt kell adni. Ide fiatalokat küldenek, az iskola elvégzése után ide kerülnek a fiatalok, s a fiatalokat itt tanítják meg az alap dolgokra, amit az iskolában nem sikerült nekik elsajátítani és gyakorlatilag talán ez is inspirálja őket a maradásra, hogy nagyon jók a bérezési feltételek a Készenléti Rendőrségen. És az egyéb feltételek is, mert hogy ha jól tudom, budapesti fiatalok nem mennek tömegével a rendőrségre, még a jó fizetés sem csábítja őket oda, hanem vidéken próbálnak toborozni kis rendőröket, őket meg el kell helyezni. Régen voltak rendőrszállók. Hogyan áll most a Készenléti Rendőrségnél ilyen szempontból is jobb helyzetben vannak-e akik odamennek dolgozni? - Hát a rendőrszállók esetében a Készenléti Rendőrség nem áll jobb helyzetben, hiszen a Budapesti Rendőrkapitányságon most adtak át egy 180 vagy 130 fős szállodát, amit elfoglalhatnak a kollégák. Pont a Készenléti Rendőrségnél meghatározott időt töltenek csak itt fönt, utána mennek haza. hogy aztán a szabadidejüket hol töltik el, az igazából senkit nem érdekel. Az, hogy milyen körülmények között élnek, hát, lehet, hogy albérleti támogatással, ezzel-azzal megpróbálják őket segíteni. Nincs annyi elhelyezési lehetőség amennyit el kellene helyezni, de azért tévedés azt hinni, hogy ez a több ezer ember csak Budapesten van, hiszen a Készenléti Rendőrségnek megyeszékhelyeken is vannak kitelepített részei. Rendőrségen korábban három évvel ezelőtt óta folyamatosan elhangzott, hogy nagyon nagy a rendőrhiány, mégpedig azokból a rendőrökből nagy a hiány, akik effektív utcai feladatokat hajtanak végre. Enyhült-e ez valamelyest? - Hát hogyne enyhült volna, hiszen a Készenléti Rendőrség egy része ezt a munkát is végzi, persze. Akkor azt lehet mondani, hogy egy átszervezéssel,egy más fókusszal egy csapással megoldódhatott az a probléma, ami hosszú évekig kísért minket? - Nem, csak enyhülhetett. Megoldódni sose fog, hiszen a leszerelőket nem lehet a képzésekkel pótolni. Több a leszerelő, mint a kiképezhető éves szintről beszélek teljesen természetesen. Hiszen nem vonzó a pálya, mert azért a Készenléti Rendőrségnél nem biztos, hogy annyira vonzó dolgozni. Van, aki adott esetben pl. nyomozó szeretne lenni vagy más területre szeretne menni dolgozni, de olyan alacsonyak a bérek, hiszen a 130-140 ezer forintos bruttó keresettel rendelkeznek az 5-8 éves vagy 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező kollégák. És akkor itt nem beszélek arról, ami mondjuk most a pedagógusokat érintette. A Rendészeti Szakközépiskolában közalkalmazott pedagógusok is dolgoznak. A közalkalmazott pedagógusok esetében most a béremelés nem azt a pozitív hatást érte el, mint amire számítottunk, vagy számítottak a kollégák. Itt eltörölték azt a bérezési lehetőséget,amely érintette a közalkalmazotti bértáblát, hiszen azt mindenki tudja, hogy két részből állt alapjaiban a pótlékokon kívül , tábla szerinti illetményből és jó munka esetén, a munkáltató döntésén alapuló kiegészítésből. Itt pedig beépítették a kiegészítéseket és a hiányt pótolták béremeléssel. Volt olyan kolléga, akinek 80 ezret kellett volna kapni és mégse kapott csak 35 ezret kapott. Nem úgy tűnik, egy külső szemlélő számára, hogy egység van és összefogás különben nem lenne nyolc szakszervezet a rendvédelem területén. De mit tudnak ezek a jelentősen meggyengült szakszervezetek tenni az ott dolgozók érdekében is. Megfordítom, egyáltalán érdekli-e az ott dolgozókat vagy hisznek-e abban, hogy a szakszervezetek tudnak segíteni, vagyis megállt-e a szakszervezeti taglétszám csökkenése? - Ez nagyon érdekes. A szakszervezeti taglétszámcsökkentés megállt, jelenleg stagnál. Szerintem mindenki arra vár, hogy milyen események történnek majd 2014-ben. Még mindig azt mérlegelik a kollégák, hogy érdemes-e odaállni és adott esetben véleményt nyilvánítani bárki mellé vagy pedig jobb ha behúzom fülemet-farkamat és aztán nézem a munkámat az íróasztal mellett vagy kint a területen, letelik a munkaidőm és eltűnök. A többség még mindig ilyen. Egyáltalán annyira kemények a szabályok, a magatartási szabályok, hogy a véleménynyilvánítás a munkahelyeken tilos. És azáltal, hogy nem beszélgetnek egymással a kollégák, a baráti viszonyok is megrendülnek. Nincsenek közösségi megmozdulások, nincsenek közösségi életek. Nem áldozzák rá a szabadidejüket a szakszervezeti megmozdulásokra munkaidő után és hétvégéken. Nagyon kevés az a kisközösség, aki ezt megcsinálja. Na, de akkor el fognak sorvadni a szakszervezetek. - Nem fognak. Például kollektív szerződést csak szakszervezetek köthetnek, itt egy következő stáció lesz, hogy mennyire méri fel a saját közalkalmazotti közege egy rendőrségnek, hogy mit fog veszteni még azzal a maradék kollektív szerződés felmondással is, hogyha nem lesz szakszervezet, aki helyette megköti. Lehet, hogy el kell menni a falig ahhoz, hogy aztán kitudja, hogy hol vannak a határok? - Körülbelül így néz ki az egész országban... Műsorvezető:- Köszönjük szépen, hogy a rendelkezésünkre állt: dr Bárdos Juditot, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát hallották. Elhangzott a Klubrádió Szolidaritás.hu c. műsorban 2013. november 11-én. |