A Kormány álláspontja az Emberi Jogok Európai Bíróság által feltett kérdésekre
A Kormány álláspontja szerint: fenntarthatatlan és igazságtalan közteherviselési rendszer része volt az is, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő rendőrök és katonák szolgálati idejük alatt az általános szabályok szerint fizettek nyugdíjjárulékot az általános Nyugdíjbiztosítási Alapba, azonban a szolgálati nyugdíjat az általánoshoz képest sokkal kedvezőbb feltételekkel folyósították részükre. A szolgálati nyugdíj 25 év szolgálati viszony után korhatárra tekintet nélkül igénybe vehető volt, ráadásul a 25 év szolgálati viszony egyes szolgálatot ellátók esetében 25 évnél rövidebb idő alatt is megszerezhető volt. A nyugdíjszámítás szabályai is sokkal kedvezőbbek voltak, nem az 1988-tól (illetve a szolgálati jogviszony kezdetétől) elért nettó átlagkereset, hanem az utolsó egy év keresete alapján számították, ami számos esetben a korábbi nettó keresetnél magasabb nyugdíj megállapítását eredményezte.
A Kormány álláspontja szerint: a nyugdíjas státushoz kapcsolódó további utazási és kulturális kedvezmények, amelyek elvesztését a kérelmező sérelmezi, nem társadalombiztosítási alapon járó kedvezmények, hanem ágazati, társadalompolitikai megfontolások alapján vagy a szolgáltatók által nyújtott kedvezmények voltak, amelyek kiterjesztése a 'szolgálati járadékban részesülőkre a szolgáltatók döntésétől függ.
A Kormány álláspontja szerint: a kérelmező elmulasztotta igénybe venni a rendelkezésére álló házai jogorvoslatokat, ezért kérelme az Egyezmény 35. kének 1. bekezdése értelmében elfogadhatatlan. (…)
A Kormány álláspontja szerint: a szolgálati nyugdíjasként korábban élvezett társadalombiztosítási jellegű kedvezmények, azaz az egészségügyi ellátásra való jogosultság, valamint az ellátás összegének nyugdíjakéval azonos módon történő emeléséhez való jog, a kérelmezőt továbbra is megilletik.
A Kormány álláspontja szerint: a kérelmező által sérelmezett intézkedés célja az igazságosabb közteherviselés megvalósítása volt. Az alkalmazkodáshoz szükséges időt illetően a Kormánynak pedig az az álláspontja, hogy a kérelmezőt érintően nem történt olyan intézkedés, amelyhez hosszabb alkalmazkodási időt kellett volna biztosítani.
A Kormány álláspontja szerint: fenntarthatatlan és igazságtalan közteherviselési rendszer része volt az is, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő rendőrök és katonák szolgálati idejük alatt az általános szabályok szerint fizettek nyugdíjjárulékot az általános Nyugdíjbiztosítási Alapba, azonban a szolgálati nyugdíjat az általánoshoz képest sokkal kedvezőbb feltételekkel folyósították részükre. A szolgálati nyugdíj 25 év szolgálati viszony után korhatárra tekintet nélkül igénybe vehető volt, ráadásul a 25 év szolgálati viszony egyes szolgálatot ellátók esetében 25 évnél rövidebb idő alatt is megszerezhető volt. A nyugdíjszámítás szabályai is sokkal kedvezőbbek voltak, nem az 1988-tól (illetve a szolgálati jogviszony kezdetétől) elért nettó átlagkereset, hanem az utolsó egy év keresete alapján számították, ami számos esetben a korábbi nettó keresetnél magasabb nyugdíj megállapítását eredményezte.
A Kormány álláspontja szerint: a nyugdíjas státushoz kapcsolódó további utazási és kulturális kedvezmények, amelyek elvesztését a kérelmező sérelmezi, nem társadalombiztosítási alapon járó kedvezmények, hanem ágazati, társadalompolitikai megfontolások alapján vagy a szolgáltatók által nyújtott kedvezmények voltak, amelyek kiterjesztése a 'szolgálati járadékban részesülőkre a szolgáltatók döntésétől függ.
A Kormány álláspontja szerint: a kérelmező elmulasztotta igénybe venni a rendelkezésére álló házai jogorvoslatokat, ezért kérelme az Egyezmény 35. kének 1. bekezdése értelmében elfogadhatatlan. (…)
A Kormány álláspontja szerint: a szolgálati nyugdíjasként korábban élvezett társadalombiztosítási jellegű kedvezmények, azaz az egészségügyi ellátásra való jogosultság, valamint az ellátás összegének nyugdíjakéval azonos módon történő emeléséhez való jog, a kérelmezőt továbbra is megilletik.
A Kormány álláspontja szerint: a kérelmező által sérelmezett intézkedés célja az igazságosabb közteherviselés megvalósítása volt. Az alkalmazkodáshoz szükséges időt illetően a Kormánynak pedig az az álláspontja, hogy a kérelmezőt érintően nem történt olyan intézkedés, amelyhez hosszabb alkalmazkodási időt kellett volna biztosítani.
