Korkedvezményes évek, akiknél még beszámítják
Korhatár alatti ellátásban részesülhet az, aki meghatározott szabályok szerint korkedvezményes nyugdíjra szerzett jogosultságot. Mit kell figyelembe venni a hivatásos szolgálati jogviszonyban állóknál? Az Adózóna.hu összefoglalta, mi pedig közreadjuk:
2012. január 1-jétől megszűnt a korkedvezményes öregségi nyugdíj, amely szintén korhatár előtti ellátásra váltott. 2013. január 1-jétől a korkedvezményes nyugdíjhoz 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2014 végéig megszerző személy csak korhatár előtti ellátásra szerezhet jogosultságot.
Ez azt jelenti, ahány év korkedvezményt szerez valaki – a 2011-ben hatályos szabályok szerint számítva – annyi évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását. Témakört érintően a következőkben a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejének korkedvezményre jogosító időként történő elismerhetőségével foglalkozunk.
Az 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tny.) 2012. január 1-je előtt hatályos 8-8/C §-ai határozták meg a korkedvezményre jogosultak körét és a beszámítás alapvető feltételeit. A 8. § (1) bekezdés szerint az részesülhet korkedvezményben, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez. A 8. § (2) bekezdése meghatározta a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozókat megillető kedvezmény mértékét. A törvény felhatalmazása alapján született szabályozás azonban nem tér ki a hivatásos szolgálati viszonyban állók által ellátott egyes munkakörökre. Ennek oka pedig az, hogy a Tny. 8/A §-a általános jelleggel, a betöltött munkakörre, beosztásra tekintet nélkül, korkedvezményes időként rendeli elismerni a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományban eltöltött tényleges szolgálati időt.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 326. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a tényleges hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a hivatásos állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart. Az ennek alapján megállapított tényleges hivatásos szolgálati időből kizárólag a Hszt. 330. §-ában meghatározott esetekben, továbbá az illetmény nélküli szabadság esetén lehet levonni időtartamot. Ugyanakkor a Hszt, valamint azt megelőzően az 1971. évi 10. tvr. is lehetőséget nyújt arra, hogy a hivatásos állományú személy a szolgálat alatt akár több év időtartamban is nappali rendszerű képzésben vegyen részt – a szolgálatot vezényléssel a Rendőrtiszti Főiskola/Bólyai Akadémia nappali tagozatán teljesítették –, vagy éppen szolgálati beosztást átmenetileg nem tölt be, úgynevezett rendelkezési állományba kerülhet. A vezénylés, illetve a rendelkezési állományba helyezés nem eredményezi a szolgálati viszony megszűnését, ezen időtartam alatt az érintett személy tényleges szolgálati viszonya továbbra is fennáll, ezen időszak alatt az érintett személyt megillette/megilleti a hivatásos szolgálati viszonyának megfelelő alapilletménye, mely illetményből természetesen vontak/vonnak nyugdíjjárulékot is.
A Hszt. 328. § (3) bekezdés korlátozó rendelkezése, miszerint a katonai és rendvédelmi felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak e jogviszonya a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek, nem vonatkozik a Hszt. hatályba lépése, azaz 1996. szeptember 1-je előtt megszerzett szolgálati időkre.
A Hszt. hatályba lépése után létesített szolgálati viszony esetén is csak azt a hallgatói (növendéki) jogviszony tartamot rekeszti ki korkedvezményes időből, amelyet nem hivatásos szolgálati viszonyban töltöttek el.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény háromféle hallgatói jogviszonyt különböztet meg, melyből az egyik a „kettős jogállású hallgató”, az, aki hivatásos szolgálatban áll valamelyik fegyveres szervnél és egyidejűleg hallgatója katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézménynek. Ez független attól, hogy nappali vagy levelező tanrendben tanul.
A fegyveres szervek és a honvédség tiszti utánpótlását szolgálja továbbá az úgynevezett „ösztöndíjas” hallgatói (növendéki) jogviszony, amely sajátos jogállást és kapcsolatot biztosít a hallgató és a fegyveres szerv között. A Hszt. 328. § (1) és (3) bekezdése az „ösztöndíjas” hallgatói (növendéki) jogviszonyról szól, azt szabályozza. Összegezve tehát, a korkedvezményre jogosultság szempontjából a hivatásos szolgálati időt kizárólag a Tny. 8/A § rendelkezései szerint lehet beszámítani, mégpedig a szolgálati viszony létesítése napjától annak megszűnéséig eltelt idő teljes beszámításával, annak mérlegelése nélkül, hogy az érintett személy ezen időszak alatt hol és milyen beosztást, feladatot látott el. Ez azt jelenti, hogy az elbírálás során nem a tanulmányok tényleges tartamának, hanem a hivatásos szolgálatba vétel tényleges időpontjának van jelentősége. Előfordulhat, hogy a hivatásos szolgálatba vétel időpontja nem azonos a tanulmányok kezdetével, hanem például második vagy harmadik tanulmányi évtől létesítették azt; úgy ilyen esetben csak az a tanulmányi idő vehető figyelembe, amelyet hivatásos állományban eltöltöttként igazolnak.
Az előzőek vonatkoznak azon esetekre is, amikor az érintett a hivatásos szolgálata alatt nappali tagozaton felsőfokú tanulmányait nem katonai, rendvédelmi felsőfokú oktatási intézményben folytatta. Olyan közép- vagy felsőfokú tanulmányok időszaka, mely alatt nem állt fenn hivatásos szolgálati jogviszony, korkedvezményre jogosító időként nem ismerhető el.
Az érintett kör nyugdíj-lehetőségeiről itt és itt olvashat még.
Forrás: Adózóna.hu
Korhatár alatti ellátásban részesülhet az, aki meghatározott szabályok szerint korkedvezményes nyugdíjra szerzett jogosultságot. Mit kell figyelembe venni a hivatásos szolgálati jogviszonyban állóknál? Az Adózóna.hu összefoglalta, mi pedig közreadjuk:
2012. január 1-jétől megszűnt a korkedvezményes öregségi nyugdíj, amely szintén korhatár előtti ellátásra váltott. 2013. január 1-jétől a korkedvezményes nyugdíjhoz 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2014 végéig megszerző személy csak korhatár előtti ellátásra szerezhet jogosultságot.
Ez azt jelenti, ahány év korkedvezményt szerez valaki – a 2011-ben hatályos szabályok szerint számítva – annyi évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását. Témakört érintően a következőkben a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejének korkedvezményre jogosító időként történő elismerhetőségével foglalkozunk.
Az 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tny.) 2012. január 1-je előtt hatályos 8-8/C §-ai határozták meg a korkedvezményre jogosultak körét és a beszámítás alapvető feltételeit. A 8. § (1) bekezdés szerint az részesülhet korkedvezményben, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez. A 8. § (2) bekezdése meghatározta a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozókat megillető kedvezmény mértékét. A törvény felhatalmazása alapján született szabályozás azonban nem tér ki a hivatásos szolgálati viszonyban állók által ellátott egyes munkakörökre. Ennek oka pedig az, hogy a Tny. 8/A §-a általános jelleggel, a betöltött munkakörre, beosztásra tekintet nélkül, korkedvezményes időként rendeli elismerni a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományban eltöltött tényleges szolgálati időt.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 326. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a tényleges hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a hivatásos állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart. Az ennek alapján megállapított tényleges hivatásos szolgálati időből kizárólag a Hszt. 330. §-ában meghatározott esetekben, továbbá az illetmény nélküli szabadság esetén lehet levonni időtartamot. Ugyanakkor a Hszt, valamint azt megelőzően az 1971. évi 10. tvr. is lehetőséget nyújt arra, hogy a hivatásos állományú személy a szolgálat alatt akár több év időtartamban is nappali rendszerű képzésben vegyen részt – a szolgálatot vezényléssel a Rendőrtiszti Főiskola/Bólyai Akadémia nappali tagozatán teljesítették –, vagy éppen szolgálati beosztást átmenetileg nem tölt be, úgynevezett rendelkezési állományba kerülhet. A vezénylés, illetve a rendelkezési állományba helyezés nem eredményezi a szolgálati viszony megszűnését, ezen időtartam alatt az érintett személy tényleges szolgálati viszonya továbbra is fennáll, ezen időszak alatt az érintett személyt megillette/megilleti a hivatásos szolgálati viszonyának megfelelő alapilletménye, mely illetményből természetesen vontak/vonnak nyugdíjjárulékot is.
A Hszt. 328. § (3) bekezdés korlátozó rendelkezése, miszerint a katonai és rendvédelmi felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak e jogviszonya a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek, nem vonatkozik a Hszt. hatályba lépése, azaz 1996. szeptember 1-je előtt megszerzett szolgálati időkre.
A Hszt. hatályba lépése után létesített szolgálati viszony esetén is csak azt a hallgatói (növendéki) jogviszony tartamot rekeszti ki korkedvezményes időből, amelyet nem hivatásos szolgálati viszonyban töltöttek el.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény háromféle hallgatói jogviszonyt különböztet meg, melyből az egyik a „kettős jogállású hallgató”, az, aki hivatásos szolgálatban áll valamelyik fegyveres szervnél és egyidejűleg hallgatója katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézménynek. Ez független attól, hogy nappali vagy levelező tanrendben tanul.
A fegyveres szervek és a honvédség tiszti utánpótlását szolgálja továbbá az úgynevezett „ösztöndíjas” hallgatói (növendéki) jogviszony, amely sajátos jogállást és kapcsolatot biztosít a hallgató és a fegyveres szerv között. A Hszt. 328. § (1) és (3) bekezdése az „ösztöndíjas” hallgatói (növendéki) jogviszonyról szól, azt szabályozza. Összegezve tehát, a korkedvezményre jogosultság szempontjából a hivatásos szolgálati időt kizárólag a Tny. 8/A § rendelkezései szerint lehet beszámítani, mégpedig a szolgálati viszony létesítése napjától annak megszűnéséig eltelt idő teljes beszámításával, annak mérlegelése nélkül, hogy az érintett személy ezen időszak alatt hol és milyen beosztást, feladatot látott el. Ez azt jelenti, hogy az elbírálás során nem a tanulmányok tényleges tartamának, hanem a hivatásos szolgálatba vétel tényleges időpontjának van jelentősége. Előfordulhat, hogy a hivatásos szolgálatba vétel időpontja nem azonos a tanulmányok kezdetével, hanem például második vagy harmadik tanulmányi évtől létesítették azt; úgy ilyen esetben csak az a tanulmányi idő vehető figyelembe, amelyet hivatásos állományban eltöltöttként igazolnak.
Az előzőek vonatkoznak azon esetekre is, amikor az érintett a hivatásos szolgálata alatt nappali tagozaton felsőfokú tanulmányait nem katonai, rendvédelmi felsőfokú oktatási intézményben folytatta. Olyan közép- vagy felsőfokú tanulmányok időszaka, mely alatt nem állt fenn hivatásos szolgálati jogviszony, korkedvezményre jogosító időként nem ismerhető el.
Az érintett kör nyugdíj-lehetőségeiről itt és itt olvashat még.
Forrás: Adózóna.hu
