1996.
évi XLIII. törvény
a
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A Magyar Köztársaság függetlenségének,
alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét
ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor
helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok,
valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek
feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot
teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb
áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés
indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról
a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a Határőrség, a rendvédelmi
szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási
szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt:
fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a
továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed
ki.
(2) E törvény
rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá - a
rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett
személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres
szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira is
alkalmazni kell.
(3) A szükségállapot és
a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára
- alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró: az a parancsnok,
vezető, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére,
tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség
megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére,
amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;
b) állományilletékes
parancsnok: az az általános munkáltatói
jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét
vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói
jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz
meg más parancsnok, vezető részére;
c) elöljáró
parancsnok: az állományilletékes
parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;
d) szolgálati elöljáró:
a hivatásos állomány tagjával szemben
a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy
munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
e) országos
parancsnok: a Honvéd Vezérkar főnöke,
a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a vám- és pénzügyőrség,
valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok
főigazgatói;
f) országos
parancsnokság: a Honvéd Vezérkar főnöke,
a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kivételével az e) pontban
meghatározott személyek által vezetett szervek;
g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter;
h) szervezeti egység:
a fegyveres szerv szervezeti rendszerében
elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes
parancsnok által vezetett szervezet;
i) szolgálati hely:
az a szervezeti egység, amelynek állományába
a hivatásos állomány tagja tartozik;
j) a szolgálatteljesítés
helye: az a földrajzilag körülhatárolható
területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;
k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése
hivatásos állományba történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az
első és a tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos
(hasonló) beosztásba helyezésről;
l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati
viszony megszüntetésének módja;
m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az
egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy
alacsonyabb beosztásba helyezés; az érintett miniszterek megállapodása alapján
ez történhet a fegyveres szervek között is;
n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló
rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott
beosztásban teljesítse szolgálatát;
o) szolgálati
viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben
és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett
törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;
p) közeli hozzátartozó:
a házastárs, az egyenes ágbeli rokon,
a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt
gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs;
r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti
egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti
egységhez időleges, illetőleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez,
valamint más szervhez időleges vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása;
s) magasabb beosztás:
nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel
és ennek megfelelően magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz.
t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással
járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az
egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyből eredően
új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszűnnek, illetve módosulnak
és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes
beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei
(munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória,
rendszeresített rendfokozat) módosulnak.
A Belügyminisztérium irányítása
alá tartozó rendvédelmi szerveknél működő érdekképviseleti szervekkel történt
egyeztetés értelmében a szakmai vezetés következetes szándéka, hogy a költségvetési
források mértékének megfelelő módon kerüljön sor a rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagjai részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) illetményrendszere
által biztosított juttatások bővítésére, mindenekelőtt azzal, hogy olyan illetményelem
kerüljön bevezetésre, amely az eddigieknél nagyobb mértékben preferálja a
hosszabb szolgálati idővel rendelkezőket. E követelménynek leginkább a korábbi
illetményrendszerből már jól ismert szolgálati időpótlék (korpótlék) felel meg.
Mindez tehát szükségessé teszi a Hszt. illetményrendszerének kiegészítését.
A fentiek mellett az elmúlt
években történt változások, a törvény végrehajtása során szerzett gyakorlati
tapasztalatok is indokolják a törvény néhány rendelkezésének pontosítását,
amelyek alapvetően többletköltséget nem igényelnek.
A törvény végrehajtása
során számos esetben okozott bizonytalanságot az átszervezés és annak következményeként
a szolgálati jogviszonyt érintő munkáltatói intézkedések megítélése, ezért
indokolt a fogalmi meghatározás törvényben történő megjelenítése.
A szolgálati
viszony jellege
3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány
tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét
felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más
jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik
meg.
(2) A hivatásos állomány
tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés
szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként,
szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes
alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
BH2004. 11. Nem állapítható meg a munkáltató kártérítési felelőssége
az alkalmazottja által okozott kárért, ha a károkozó tevékenység az alkalmazott
munkaviszonyával nincsen összefüggésben [Ptk. 339. § (1) bek., 348. § (1) bek.,
1996. évi XLIII. tv. 3. § (1) bek., 115/1991. (IX. 10.) Korm. r.].
Egyenruha és
rendfokozatok
4. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához
és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak
megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát
visel, és rendfokozattal rendelkezik.
(2) A rendfokozat
kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói
viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A
rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.
(3) A hivatásos állomány
tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi
rendfokozatokba előléptetik.
(4) A rendfokozatok a
szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
(5) A rendfokozatokat és
a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(6) A hivatásos állomány
tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a
szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl.
r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.).
BH1998.
II. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONYRA
VONATKOZÓ ALAPELVEK
A rendeltetésszerű
joggyakorlás és kötelezettségteljesítés
5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket
a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
(2) A jog gyakorlása különösen
akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására,
érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának
elfojtására irányul, vagy erre vezet.
(3) A kötelezettség
teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy
jogsérelmet okoz.
(4) A rendeltetésellenes
joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni
kell.
Az egyenlő bánásmód
követelménye
6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani.
(2) A fegyveres szerv
megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a
gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján a
rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány
tagjának előmeneteli lehetőségét.
Jognyilatkozatok
7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos
jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltérő rendelkezés hiányában - alaki kötöttség
nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot
akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem
minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati
feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.
(2) E törvény
rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére,
szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére,
előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére,
berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó
nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési és minősítő határozat, továbbá
a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és
az ellenőrzés eredményéről készült irat.
(3) Az írásbeli nyilatkozatot
közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek,
ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették.
A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan
megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
BH2002.
A jognyilatkozat
megtámadhatósága, semmissége
8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat
megtámadható, ha
a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében
meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. §-ban: fél) a
jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve,
hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;
b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében
téves feltevésben volt;
c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel
vették rá.
(2) A nyilatkozatot az
támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel
vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.
(3) A megtámadás határideje
30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes
fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre
az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás
joga nem gyakorolható.
(4) A megtámadást a
(3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel.
Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.
9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része,
amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.
(2) A semmisséget
hivatalból kell figyelembe venni.
BH2001.
10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott
jognyilatkozat.
(2) Ha a
jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra
vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül
nem állapodtak volna meg.
11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen
szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha
azok érvényesek lettek volna.
(2) Az érvénytelen
jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles
azonnali hatállyal megszüntetni.
(3) A fegyveres szerv
hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható
magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell
megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a feleknek a
jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési
felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A szolgálati
viszonnyal kapcsolatos igény elévülése
12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért
fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél
hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az igény elévülése
az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését
hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén
nem lehet visszakövetelni.
(3) Ha a jogosult az
igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított
6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy
abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére
irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel
történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést
megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző
eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést
megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A határidők számítása
13. § (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály
eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
(2) A napokban megállapított
határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés
(pl. kézbesítés) történt.
(3) A hetekben megállapított
határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak
megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának
napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat
hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(4) Ha valamely
nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy
munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
III. Fejezet
AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA
Általános rendelkezés
14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a
szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes
érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és
alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása
mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
A szabad mozgás és
a tartózkodási hely szabad megválasztása
15. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a
fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres
szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány
tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A hivatásos állomány
tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati
helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.
16. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési
helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon
hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési
időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető.
(2) A hivatásos állomány
tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek)
bejelenteni.
BH2004.
17. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről
- szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.
(2) A visszarendelésre
a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány
tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban
nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget
a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.
A véleménynyilvánítás
szabadsága
18. § (1) A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak,
és politikai tevékenységet nem folytathatnak [Alkotmány 40/B. § (4) bekezdés].
(2) A hivatásos állomány
tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési,
az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt
kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(3) A szolgálati
helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja
politikai tevékenységet nem folytathat.
(4) A hivatásos állomány
tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivéve - nem bírálhatja,
azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem
mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a
sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem
nyilváníthat.
(5) A szolgálati
rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja
nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy
emblémát nem függeszthet ki.
(6) A hivatásos állomány
tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a
helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.
Gyülekezési jog
19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján
nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető
rendezvény a szolgálati helyen, ha az
a) pártpolitikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem
ellen irányul, vagy azt bírálja,
c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására
alkalmas,
d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.
20. § A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli
politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját - a helyszínen szolgálatot
ellátó hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képviselő
személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
Egyesülési jog
21. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti
szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között
- hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.
(2) A hivatásos állomány
tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres
szerv feladataival ellentétes.
(3) A hivatásos állomány
tagja köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló,
illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes
parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok
a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a
hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a
szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(4) A hivatásos állomány
tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai
kamarának.
Az anyanyelv használata
22. § (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon
használhatja.
(2) A fegyveres
szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.
(3)
Választójog
23. § A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes
parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a
főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői
választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való
visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
24. § (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell
tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és kisebbségi önkormányzati
választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.
(2) Ha a hivatásos állomány
tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén,
erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben
lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem
rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.
A munka és
foglalkozás szabad megválasztása
25. § A hivatásos állomány tagja
a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő
szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati
beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja
meg;
b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására
vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;
c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről
szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.
A művelődéshez való
jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága
26. § (1) A hivatásos állomány tagja a művelődéshez, a tudományos
és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati
kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között
gyakorolhatja.
(2) Az előmenetelhez
szükséges képesítés megszerzése - külön törvények előírásainak megfelelően - a
katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben
folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében
történik.
IV. Fejezet
ÉRDEKKÉPVISELETI
SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM
27. § (1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati
viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti
szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti
fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.
(2) Az érdekképviseleti
szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat.
Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják
meg a fegyveres szerv rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.
28. § (1) A fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti
szervvel és biztosítani működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell
tenni, hogy az érdekképviseleti szerv
a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres
szerv kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)időn
túl, illetőleg a szolgálati időben térítésmentesen használja;
b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat,
valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos
vagy más megfelelő módon közzétegye.
(2) A fegyveres szerv
nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja az érdekképviseleti
hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg a hivatásos állomány tagjának
szolgálati viszonyát, és nem károsíthatja meg a hivatásos állomány tagját az érdekképviseleti
hovatartozása vagy tevékenysége miatt.
(3) Jogosultságot vagy
juttatást a fegyveres szerv az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól
nem tehet függővé.
29. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten - elnevezésétől
függetlenül - a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti
szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati
viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.
(2) A szakszervezet
jogosult, hogy
a) a fegyveres szerven belül működjön és tagjait tevékenységébe
bevonja;
b) a hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és
kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és
kötelezettségeikről tájékoztassa;
c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a
szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás
alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság,
más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.
(3) A szakszervezet a
szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:
a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a
hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális
és kulturális érdekeivel kapcsolatos;
b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki
(vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes
parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;
c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok
megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet,
melyet részére meg kell adni.
(4) A szakszervezet az
ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős
szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő
időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről
az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.
(5) A (3) és (4)
bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan
az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg.
30. § (1) A szakszervezettel való együttműködés keretében az
állományilletékes parancsnok köteles:
a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti
tevékenységét elősegíteni;
b) a szakszervezet által tett észrevételekre,
javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;
c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és
kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt - ha az a hivatásos állomány
legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érinti - a szervezeti egységen
belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek
parancsnokaira (vezetőire) is.
31. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező
szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül
érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés)
ellen kifogást benyújtani.
(2) A kifogást az állományilletékes
parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől
számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1
hónapon túl nem lehet benyújtani.
(3) Nincs helye kifogásnak,
ha az intézkedéssel szemben a hivatásos állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.
(4) Ha az állományilletékes
parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást
a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az
egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától
számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság
nemperes eljárásban, 15 napon belül dönt.
(5) A kifogásolt intézkedést
az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani
nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.
32. § (1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselője
számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.
(2) A munkaidő-kedvezmény
mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás
hiányában - minden 3., a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló
szakszervezeti tag után havi 2 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel
való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról
a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(3) A szakszervezet kérésére
a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot,
de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben
megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári
évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell
kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel
összefüggő célra használható fel.
(4) A fegyveres szerv
a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés időtartamára munkaidő-kedvezményt
köteles biztosítani.
(5) A szakszervezet
tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés
céljára - a szervezeti egység köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a
szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő szakszervezeti tag után évente egy
nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét
a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a szervezeti
egységet legalább harminc nappal értesíteni kell.
(6) A (2) és (5)
bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény időtartamára a hivatásos állomány
tagját távolléti díj illeti meg.
33. § (1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti
tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által
kezdeményezett - beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő
megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szerv
előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé,
vagy a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről
a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését
követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.
(3) Ha a választott
tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható
meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv
gyakorolja, amelyben a tisztségviselő a tevékenységét kifejti.
34. § (1) A 31. és 33. §-ban biztosított jogok a szervezeti
egységnél reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetőleg tisztségviselőjét
illetik meg. E jogok megilletik az előbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak
minősülő szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.
(2) Az (1) bekezdés
alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek
taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos
állományának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik,
azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.
(3) A reprezentatívnak
nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 31. § szerinti kifogás joga, ha a
munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt
rendelkezést sért.
34/A. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a
továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő
munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű
érdekegyeztetési fóruma.
(2) Az OKÉT-ban a Kormány
- az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos
önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3) Az OKÉT az
alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az
egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető
jogosítványokat.
(4) Az OKÉT működésének
feltételeit a Kormány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium útján
biztosítja.
35. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben
a miniszter - az országos parancsnok részvételével - az Ágazati Érdekegyeztető
Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztető Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztető Fórumban
minden, a 34. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérő érdekképviseleti
szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztető Fórum véleményezési, javaslattételi
jogkörrel rendelkezik.
(2) Az Érdekegyeztető
Fórum testületként működik, működési rendjét maga állapítja meg.
(3) A hivatásos állomány
egészét érintő kérdések esetenként Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumon megtárgyalhatók.
V. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE
A szolgálati
viszony alanyai
36. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében
a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.
(2) A szolgálati
viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel
- az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(3) Jogszabályban
meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe
tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete
alapján az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.
A szolgálati
viszony létesítésének feltételei
37. § (1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés
alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes,
állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz
meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető,
aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból
alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,
és - a külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.
(2) Hivatásos szolgálati
viszony létesíthető azzal a szerződéses szolgálati jogviszonyban lévő személlyel,
akinek szolgálati idejéből már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben
előírt feltételeknek.
(3) Tiszti kinevezés
esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a
munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet
a 47. életévét még be nem töltött személlyel.
(4) A szolgálati
viszony létesítéséhez szükséges, az állampolgárok által beszerezhető adatokat és
tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.
(5) Ha a szolgálati
viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való
megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban
nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul
ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez
való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát
is csatolni kell.
(6) A fegyveres szerv
a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való
megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.
BH2001. 205. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettében bűnösnek
kimondott, letelepedési engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárságú elkövetővel
szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának nincs helye [Btk. 53. §,
54. § (1) bek., 170. § (5) bek. 1. ford., 1990. évi LXIV. tv. 2. §, 1990. évi
LXV. tv., 1996. évi XLIII. tv. 37. §].
A hivatásos állomány
utánpótlása
38. § (1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. § (1)
bekezdésében előírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási
intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével,
a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezők),
valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével
kell biztosítani.
(2) A katonai és rendvédelmi
felsőoktatási intézmények hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények
rendelkeznek.
A szolgálati
viszony létesítése
39. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való
felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba
kinevezett személy esküt, illetve fogadalmat tesz, melyeknek szövegét a törvény
3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A hivatásos állományba
való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos
állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni.
A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdőt eggyel magasabb
rendfokozatba kell kinevezni.
(3) A hivatásos állománybavételről
készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó
minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos
állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási
osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü, illetve
fogadalom letételét és időpontját, továbbá - próbaidő kikötésénél - a próbaidő
tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés)
megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át
kell adni.
40. § (1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből
hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának,
életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével
kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a
vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének
elvégzésétől folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítők soron történt előléptetéssel
elért rendfokozatát és besorolását.
(2) Az (1) bekezdés
szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének
megfelelő, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét
kell előírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott
idő alatt nem fejezte be, illetőleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati
viszonya megszűnik.
Próbaidő
41. § (1) A hivatásos állományba felvett személlyel - a
katonai és rendvédelmi oktatási intézményt végzettek kivételével - a szolgálati
viszony létesítésekor legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. A próbaidő
kikötése kötelező, ha a jelentkező nem rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel
(szakképesítéssel).
(2) A hivatásos állomány
tagját a próbaidő alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő képzésben
kell részesíteni.
(3) A hivatásos állomány
tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és
lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb
ellátásra jogosult.
(4) A próbaidő alatt a
szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
(5) Ha a szolgálati viszony
a próbaidő alatt megszűnt, az együtt jár a próbaidős rendfokozat elvesztésével és
a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.
Állományba tartozás
és szolgálatteljesítés
42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres
szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és
szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti.
(2) Hivatásos szolgálat
a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a) a minisztériumban és közvetlen szerveinél (a miniszter
közvetlen irányítása alá tartozó minisztériumi hivatalok, háttérintézmények,
egyéb szervek),
b) a felsőoktatási intézményeknél,
c) a tudományos intézményeknél,
d) a közigazgatási szerveknél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató
vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél,
f) az egészségügyi intézményeknél,
g) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint
h) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál,
i) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként
foglalkoztatott, illetve az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi
együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként
(a továbbiakban együtt: más
szerv).
A Hszt. 42. §-a tételesen
felsorolja azokat a szerveket (más szerv), ahol a hivatásos állomány szolgálatot
teljesíthet. A felsorolásban nem szerepelnek az Európai Unió intézményeiben
nemzeti szakértőként foglalkoztatott és az Európai Unió, illetve a NATO
szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként
szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak. Az Európai Unió intézményeiben
nemzeti szakértőként foglalkoztatottakról azért kell külön rendelkezni, mert a
Hszt. 342. §-a (2) bekezdésének n) pontja meghatározza ezt a kört, mint olyat,
akiknek a személyzeti eljárásuk rendjét a miniszternek kell rendeletben meghatároznia.
(3) A miniszter a
hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré,
a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati
beosztássá átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást,
munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal
betöltheti.
(4) Ha a hivatásos állomány
tagját állami vezetői (közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár,
helyettes államtitkár) beosztásba nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és
illetményben a köztisztviselőkre vonatkozó illetményrendszer szerint részesül.
A hivatásos állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak
kell tekinteni. Amikor állami vezetői beosztásából felmentik, vele szemben a
64. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni. Ha szolgálati nyugállományba
helyezésére e beosztásból kerül sor, a felmentési időt részére a szolgálat felső
korhatára előtt kell biztosítani.
43. § (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - a
miniszter és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott
vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet
szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével
meghosszabbítható.
(2) A hivatásos állomány
más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései
szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű
juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek
és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira
vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek
megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény
szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A vezénylés időtartama alatt a
rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat a miniszter,
az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes
parancsnoka (vezetője) gyakorolja.
(3) A hivatásos állomány
más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre
vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése - a más szerv
vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának
és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti
fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok
szerint történik.
(4) A más szervnél
teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban
foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, valamint a
hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés
megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv
valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának
megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati
beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen
beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven
belül ez lehetővé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető.
Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának
megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok
nélküli illetményt kell folyósítani.
(5) Ha a hivatásos állomány
tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható,
illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba
helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. §
rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.
A fegyveres szerv hivatásos
állományú tagjának az eredeti szervhez történő visszahelyezésekor alkalmazott
szabályozás bővül. A 43. § (1) bekezdésben meghatározott megállapodáson kívül
megszűnhet a vezénylés más szerv (pl: a vezénylést megelőző szolgálati hely)
vezetőjének a kezdeményezésére, illetve a hivatásos állományú kérelmére. Megszűnik
- az előmeneteli szabályok figyelembevételével történő - kötelező szolgálati
beosztásba történő visszavétel. A hivatásos állományú vezénylésének megszűnésével
a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél végzettségének, képzettségének,
rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztást kell számára biztosítani. Ez a
beosztás, nem lehet alacsonyabb a vezénylését megelőző szolgálati beosztásánál.
Abban az esetben, ha
ilyen beosztás nincsen de 1 éven belül várható - pl. más hivatásos állományú
nyugállományba vonulása miatt, - akkor a hivatásos állományú rendelkezési állományba
helyezhető addig, amíg a beosztás meg nem üresedik.
Abban az esetben, ha a
fentiek alapján megfelelő szolgálati beosztás nem várható, az érintett nem
helyezhető rendelkezési állományba. Ilyen esetben a fenti követelmények
figyelembevételével alacsonyabb beosztást kell neki felajánlani. Ha ezt nem
fogadja el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni,
kivéve, ha a Hszt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján nem kerül rendelkezési állományba.
Rendelkezési állomány
44. § (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de
a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba
kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába
tartozik:
a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;
b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés
miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül,
a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt
meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig;
c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;
d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat
folytat, a tanulmányai befejezéséig;
e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott
tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem
biztosítható, legfeljebb 1 évig;
f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt
eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba
helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;
g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl.
gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem
tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;
h) akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak,
tisztsége betöltéséig;
i) akit állami vezetővé kineveztek, megválasztottak, a
tisztsége tartamára;
j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve
berendelés megszüntetését követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § d)
pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de
legfeljebb egy évig.
Abban az esetben ha a
hivatásos állományú vezénylése, berendelése megszűnt, és nincs végzettségének,
képzettségének és rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztás, de az várható,
akkor 1 évig rendelkezési állományba tartható. Ha az 1 év eredménytelenül telik
el és számára megfelelő szolgálati beosztás nincs, vagy alacsonyabb beosztást
nem fogad el, szolgálati viszonya felmentéssel megszűnik.
(2) Az (1) bekezdés a)
pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 43. § rendelkezései irányadók,
a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei
azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d)
pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény
szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza
meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási
járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés h)
pontja alattiak jogai és kötelezettségei - a tisztségük ellátására vonatkozók
kivételével - azonosak a szolgálati beosztást betöltőkével.
(4) Az (1) bekezdés i)
pontja alá tartozókra a 42. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy - eltérő törvényi
rendelkezés hiányában - velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye
szerinti miniszter gyakorolja.
(5) Az (1) bekezdés b),
e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati
feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró
köteles gondoskodni.
Pályázati rendszer
45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség
(szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való
felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot
lehet kiírni.
(2) A pályázatot a
katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, illetve a megpályázható
beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.
(3) A pályázat kiírásának
a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának
határidejét tartalmaznia kell, e határidőtől nem lehet eltérni.
(4) A pályázatot
titkosan kell kezelni. Tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető más
személlyel. A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével
írásban tájékoztatni kell.
(5) Pályázatra kiírt
beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati
feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre
is.
(6) A fegyveres
szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos
állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás
nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében
kell a felsőoktatási intézménybe vezényelni.
(7) A fegyveres
szervek egészségügyi intézményeiben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -
a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.
VI. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA
A szolgálati
viszony módosításának esetei
46. § (1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott
eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.
(2) A módosítás esetei
különösen:
a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,
b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós
megbízás,
e) a szolgálati viszony szüneteltetése,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó
oktatási intézménybe beiskolázás,
h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés.
Beosztásból felmentés,
más beosztásba kinevezés, áthelyezés
47. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében
felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, az 56. § (3) bekezdés esetét
kivéve beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg
azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak
megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.
(2) A hivatásos állomány
tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és az átszervezés
indokát kivéve - 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.
Alacsonyabb beosztásba
helyezés
48. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba
helyezhető:
a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;
b) a saját kérelmére;
c) ha minősítése alapján az általa betöltött szolgálati
beosztásra előírt követelményeknek nem felel meg;
d) fegyelmi fenyítésként.
(2) Az alacsonyabb
szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja
esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.
Vezénylés
49. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében
eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely
szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott
esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére
vezényelhető. A hivatásos önkormányzati tűzoltóra e szabály nem vonatkozik.
(2) A más helységbe
való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg.
A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre
nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre
e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3) A rendelkezési állományba
nem tartozók iskolai rendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel
történik. Az e célból történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben
meghatározott időtartamba.
(4) A nemzetközi
szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre
kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány
tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.
(5) A hivatásos állomány
tagját külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek,
ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a miniszter
vezényelheti, aki az érintettek részére az e törvény alapján járónál kedvezőbb
pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.
Megbízás
50. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás
ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott
személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati
beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra
alkalmas tagja átmenetileg megbízható.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás
történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel,
amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy hónapi időtartamot
meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.
A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a
fenti időkorlátozás alá.
(3) Ha a megbízott
személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással
betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti
illetményénél.
(4) Ha a hivatásos állomány
tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért
az illetményalap 25-100%-áig terjedő díjazásra jogosult. A szervezetszerű
helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár.
(5) A (3) bekezdés
szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás
esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.
A szolgálati
viszony szünetelése
51. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány
olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői,
illetve a főpolgármesteri, polgármesteri - ha a fegyveres erők, a rendőrség
vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül
helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba
vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás
befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2) A szünetelés időtartama
alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem
gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény
nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(3) Ha a hivatásos állomány
országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként
vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja
a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti
szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
A szolgálati
viszony korhatára
52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára a férfiak öregségi
nyugdíjkorhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.
A miniszter - a munkáltatói
jogkört gyakorló elöljáró, az állományilletékes parancsnok javaslatára - egy
alkalommal a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb a férfiak öregségi
nyugdíjkorhatáráig, a tábornok, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített
beosztást betöltő főtiszt esetében az Országgyűlés illetékes bizottságának előzetes
tájékoztatásával a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony
meghosszabbítása esetén az érintettet a 82. § szerint minősíteni kell.
VII. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY
MEGSZŰNÉSE
A szolgálati
viszony megszűnésének esetei
53. § A szolgálati viszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés
kiszabásával;
f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés,
lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
g) a hivatásos állomány tagja halálával,
h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott
esetekben.
Közös megegyezés
54. § A szolgálati viszony - a munkáltatói jogkört gyakorló
elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével - bármikor
megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba
kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek
egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti
jog alakulása stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele
a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.
BH1999.
Lemondás
55. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról
vagy azzal együtt a rendfokozatáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot
idejét, továbbá az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakot kivéve -
lemondhat.
(2) A lemondási idő 2
hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.
(3) Aki a szolgálati
viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti - a szolgálati nyugdíjra,
valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével -
a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.
(4) Aki a lemondáskor
szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A szolgálati
nyugdíj folyósítására a 182. § (7) bekezdése irányadó.
Felmentés
56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati
viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével -
felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig
- az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést
kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;
c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az
eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára
felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el;
d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi
szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után részére végzettségének, képzettségének
és rendfokozatának megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba
sem helyezhető.
(2) A hivatásos állomány
tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota
alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának
ellátására, valamint a 258. § (4) bekezdésben meghatározott okból hivatásos
szolgálatra alkalmatlanná vált;
b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált;
c) a vezetői kinevezés visszavonását követően a 245/D. §
(2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható, vagy ha az ott meghatározott
feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadta el.
(3) Az (1) bekezdés a)
és b) pontja esetén a hivatásos állomány tagja akkor menthető fel,
ha iskolai végzettségének (szakképesítésének), addigi beosztásának, rendfokozatának
és besorolásának megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás,
illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá,
ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg beosztásba való áthelyezéséhez
nem járult hozzá, és rendelkezési állományban sem tartható. Felmentéssel szüntethető
meg a szolgálati viszonya annak is, akinek alacsonyabb szolgálati beosztás
biztosítható, de azt nem fogadja el.
(4) Az (1) bekezdés c)
pontja alapján nyugellátásra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
rendelkezik a 182. § (1) bekezdésében meghatározott feltétellel.
(5) Ha a (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai
ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha állapotának
megfelelő betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs, vagy ha az ilyen
beosztásba történő kinevezéséhez nem járult hozzá, illetőleg rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.
(6) A hivatásos szolgálatra
méltatlan az:
a) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;
b) akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre
ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
c) aki szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres
szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.
(7) A miniszter a (6)
bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától
eltekinthet. A (6) bekezdés a) pontja esetén erre csak akkor kerülhet
sor, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.
(8) A munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie,
hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
BH2002.
57. § (1) A felmentési idő hat hónap, azonban a hivatásos állomány
tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.
A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség
teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti
a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(2) A hivatásos szolgálatra
méltatlanná vált személy szolgálati viszonya felmentési idő nélkül szüntethető
meg.
(3) Ha a hivatásos állomány
tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra
jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni. Ebben az
esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj
folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
58. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel
az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:
a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az
egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból,
illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott
illetmény nélküli szabadság;
c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg
a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli
szabadság;
d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott
illetmény nélküli szabadság.
(2) Az (1) bekezdésben
felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati
vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált
tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.
(3) Az (1) bekezdésben
meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja
az irányadó.
A szolgálati
viszony megszűnése a törvény erejénél fogva
59. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány
tagjának a szolgálati viszonya
a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése, a
szolgálati viszony meghosszabbításának lejárta;
b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása
[40. § (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, 336. § (2) bekezdése];
c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré,
főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré,
alpolgármesterré, valamint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok állományába tartozó esetén, az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású
polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé
történt megválasztás;
d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása
[66. § (2) bekezdése]
miatt.
(2) A szolgálati
viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói
jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.
Más fegyveres
szervhez történő áthelyezés
60. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén -
az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának
megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető.
(2) A hivatásos állomány
áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
Eljárás a szolgálati
viszony megszűnése esetén
61. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés
utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét,
egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.
(2) Az (1) bekezdésben
említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:
a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;
b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött
idejét;
c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján
levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása
nincs;
d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett
szabadsága időtartamát;
e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére
és folyósítására vonatkozó, a 182. § szerinti rendelkezést;
f) a kifizetésre került végkielégítés összegét.
(3) Az (1) és (2)
bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés
és a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.
Megtérítési kötelezettség
62. § (1) Ha a szolgálati viszony méltatlanság miatt, továbbá
az 53. § b), e)-f) vagy az 59. § (1) bekezdésének b) és d)
pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb
idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány
volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés
értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát,
amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények
mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány
tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.
(2) Amennyiben a hivatásos
állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak
egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége
ezzel arányos.
(3) Nem kell megtéríteni
azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított
tartamára esik.
(4) A hivatásos állomány
tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi
szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati
viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt
okból szűnt meg.
Végkielégítés
63. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a
197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel
- a felmentési időre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege,
ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje
legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3) A 64. § (1) bekezdése
alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának
felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést
követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.
(4) A végkielégítés összegének
felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az 56.
§ (3) vagy (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a
hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási
lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta
meg.
(5) A felmentés idejére
járó illetményt, illetőleg a végkielégítést a munkavégzési kötelezettséggel járó
utolsó szolgálati napon kell kifizetni.
(6) Végkielégítésre
nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a) a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra
jogosult;
b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre és
nyugdíjjogosultságot nem szerzett;
c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
BH2001.
BH1999.
A hivatásos állományba
való visszavétel
64. § (1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja,
vagy az 56. § (1) bekezdés a)-c) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés c)
pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében - kérelmére
- hivatásos állományba visszavehető. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal
kerülhet sor.
(2) Akinek a szolgálati
viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg, mandátumának
lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba
vissza kell venni.
(3) Akinek a rokkantságát
a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehető
vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(4) Akinek a rokkantságát
a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a
rokkantságát megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi
állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.
(5) Visszavétel esetén
a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint
amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel
elérhetett volna.
Összeférhetetlenség
65. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan
szolgálati beosztást
a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel
- közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba
kerül,
b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye
nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli
hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási
viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.
(2) A hivatásos állomány
tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt,
amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen.
Vezető beosztású személy - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel
járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(3) A hivatásos állomány
tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn
kívüli
a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony létesítését,
b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági,
felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői
viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté
válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.
(4) Nem kell
bejelenteni, illetve engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenység folytatását.
(5) Nem adható engedély,
ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a társadalmi szervezetben való részvétel
vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat
kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres
szerv tekintélyét veszélyezteti.
(6) A hivatásos állomány
tagja az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet
be.
66. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes
parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott
összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása
alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles
- a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve - felszólítani
a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles
a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.
(2) Ha a hivatásos állomány
tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette
meg, szolgálati viszonya megszűnik.
VIII. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY
TARTALMA
A szolgálat teljesítésére
vonatkozó szabályok
67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró köteles:
a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban
rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok
szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés
feltételeit biztosítani;
b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni,
hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait
gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást
megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
68. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles:
a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban
megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;
b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a
parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával
-, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;
c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni
és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával
elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse,
anyagi károsodását ne idézze elő;
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű oktatásban/képzésben
részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek
eleget tenni;
f) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és
beosztásához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A hivatásos állomány
tagja köteles megtartani az állami és a szolgálati titkot, valamint az adatok védelmére
vonatkozó szabályokat.
(3) A hivatásos állomány
tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat
nem fogadhat el.
BH2001. 447. II. A munkáltató az intézkedésének jogellenessége
miatt köteles a hivatásos állomány tagjának végkielégítést fizetni. Ez a kötelezettsége
független attól, hogy a szolgálati viszony - később jogellenesnek minősült -
megszüntetésekor fizetett-e végkielégítést, és milyen mértékben [1996. évi
XLIII. tv. (Hszt.) 68. § (2) bek., 197. § (4) bek.].
69. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése
során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve,
ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az (1) bekezdésben
foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs,
rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége
felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni.
Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére
fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs,
rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
70. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési
kötelezettsége alól:
a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;
b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább
2 munkanapra;
c) a kötelező orvosi vizsgálat - ideértve a terhességgel összefüggő
orvosi vizsgálatot is - teljes időtartamára;
d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati
helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra - időtartamra;
e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén
megjelenni;
f) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély
alapján.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti
díjra jogosult.
Az előmenetel feltételei
71. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán
belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati
beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges
feltételek megszerzéséhez.
(2) Az előmenetel feltétele:
a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve
rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);
b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat,
illetőleg vezetői készség;
c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;
d) a pályázat útján betölthető beosztás esetén pályázat
benyújtása.
(3) Az előmenetelhez
szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási
intézményi beiskolázáshoz) a hivatásos állomány tagjai részére pályázati
rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.
Iskolai végzettségi
(szakképesítési) követelmények
72. § A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez
egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött
beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban
meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség
esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.
BH2003.
73. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai
végzettség (szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi,
illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben,
iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell
biztosítani. A beiskolázásra pályázat útján kerül sor. Emellett lehetőséget
kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó,
saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(2) A hivatásos állomány
tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben,
illetve átképzésben kell részesíteni, amelyre az állományilletékes parancsnok
jelöli ki a résztvevőket.
74. § (1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben
vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés folytatása céljából a munkáltatói
jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet.
A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(2) A tanulmányi szerződésben
meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megillető támogatás formáját és
mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezően szolgálati
viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított
összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja
a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt hivatásos szolgálati
időt önhibából nem tölti le.
Egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmasság
75. § (1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a
miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és
szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és
az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A hivatásos állomány
tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.
(4) Ha a hivatásos állomány
tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést
meg kell ismételni.
(5) Ha a hivatásos állomány
tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. §
(5) bekezdése szerint kell eljárni.
Előmenetel a beosztásban
76. § (1) Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati
beosztásba kell kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz előírt
iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás
alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai alkalmassági
követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és
gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat
útján betölthető beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett.
(2) A hivatásos állomány
tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével biztosítani kell a
fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét, valamint
- a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési szintek szerinti fokozatos
előrehaladást.
Előmenetel a
rendfokozatban
77. § A rendfokozatban való előmenetel a magasabb
rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány
tagja előléptethető
a) soron,
b) soron kívül,
c) a 81. §-ban meghatározott egyéb okból.
Soron történő előléptetés
78. § (1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni
a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) a soron következő rendfokozatra előírt iskolai végzettséggel
(szakképesítéssel) rendelkezik;
b) az előléptetését a beosztásához rendszeresített
rendfokozat lehetővé teszi;
c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje
letelt.
(2) A várakozási időt
a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott
naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli
szabadság időtartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli
szabadságot kivéve - nem számít bele.
79. § (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja
a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági
ítélet végrehajtásának tartama alatt,
b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van
folyamatban.
(2) Ha a hivatásos állomány
tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás
nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős
befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni.
Soron kívüli előléptetés
80. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel
magasabb rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített
rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel
(szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és a meglévő
rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.
(2) A miniszter az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb
rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében
kimagasló helytállást tanúsított.
(3) A hivatásos állomány
tagját a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni:
a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba
kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített
rendfokozatnál;
b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt
rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.
(4) A békében
kinevezhető tábornoki létszámot az Országgyűlés állapítja meg.
Az előléptetés egyéb
esetei
81. § (1) A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel
magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba
helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően,
illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság
miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta
el.
(2) Eggyel magasabb
rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet,
főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb
rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.
A hivatásos állomány
tagjának minősítése
82. § (1) A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki
rendfokozatú tagját - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével -
magasabb beosztásba történő kinevezése, besorolása előtt, továbbá szakmai
alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidő megszűnése után, a véglegesítéskor,
a szolgálati viszony meghosszabbításakor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte,
de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minősíti. Egyéb
esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.
(2) A hivatásos állomány
tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati
jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön
jogszabály állapítja meg.
(3) A minősítés és a
szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének
megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek
értékelése, továbbá az előmenetelének elősegítése.
(4) A minősítés kötelező
elemeit a törvény 4. számú és a határőrség hivatásos állományára
vonatkozóan az 5. számú mellékletében foglalt minősítési lap
tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások
szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.
83. § (1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes
parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti
szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt
tegyen.
(2) A minősítést
ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt
tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.
(3) A hivatásos állomány
tagja a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a
bírósághoz fordulhat.
Szolgálatteljesítési
idő
84. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.
(2) A részben vagy egészben
készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb,
de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(3) A szolgálatteljesítési
idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, de
legfeljebb négyhavi keretben is meghatározható.
(4) A folyamatos ügyeleti
szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a
szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési
időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.
A munkaidő mértékére
vonatkozó Európai Uniós irányelveknek megfelelően szükség van a készenléti
jellegű beosztásban dolgozók heti munkaidejének csökkentésére, amelyre
ugyanakkor a költségvetési kondíciók miatt csak fokozatosan kerülhet sor.
A munkaidő szervezés
egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvének
(továbbiakban: irányelv) 16. cikkének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a maximális
heti munkaidő tekintetében a referencia időszak (munkaidőkeret) nem haladhatja
meg a 4 hónapot.
Az irányelv 19. cikke
azonban lehetőséget ad arra, hogy az irányelv 17. cikkének (3) bekezdésében
nevesített esetekben (így például többek között a biztonsági és felügyeleti tevékenységek,
a börtönök által nyújtott felvétellel, kezeléssel és/vagy gondozással
kapcsolatos szolgáltatások, tűzoltó és polgári védelmi szolgálatok vonatkozásában)
a tagállamok a munkaidőkeretet maximum 6 hónapra emelhessék.
Az irányelv 19. cikke
továbbá kimondja, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy objektív vagy
műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék,
hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek közötti egyéb megállapodások
a referencia időszakot legfeljebb 12 hónapban rögzítsék.
Azaz jogszabállyal
jelenleg nem lehetséges 6 hónapnál hosszabb referencia időszak rögzítése, és ezért
a törvény 4. §-a, valamint a jelenleg hatályos Hszt. 84. §-ának (3) és (4)
bekezdései ellentétben állnak a hatályos irányelvvel.
A módosítások a
referencia időszak tekintetében oly módon teremtik meg az összhangot az irányelv
rendelkezéseivel, hogy az irányelv által megengedett legrugalmasabb lehetőségeket,
legszélesebb plafonokat biztosító szabályozást eredményeznek. Mivel azonban a
hatályos jogszabályok értelmében a közszférában nincs lehetőség kollektív szerződések
kötésére, ezért az éves munkaidőkeret fenntartására a hivatásos állomány tagjai
vonatkozásában - amennyiben az irányelv előírásaival összhangba kívánjuk hozni
a magyarjogszabályokat - nincs lehetőség.
85. § (1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül
is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál
rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű
szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.
(2) Fokozottan veszélyes
szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési
idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
86. § (1) A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától
a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül
neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra
nem lehet beosztani.
(2) A munkaközi szünetet
a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.
(3) A hivatásos állomány
tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés
megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról
a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.
(4) A hivatásos állomány
tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni.
A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot
teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra
kell esnie.
(5) A (4) bekezdéstől
eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a
szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.
(6) A Munka Törvénykönyvében
meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres
szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott
napjai. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját
a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.
EBH2002.
BH2003.
BH2002.
Túlszolgálat
87. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset
(baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek
felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé
teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési
időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy
szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen
arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr- és készenléti
szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.
(2) Az elrendelhető túlszolgálat
tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben
további 50%-kal növelhető.
(3) A (2) bekezdésben írt
korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor.
88. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes
parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást
kell vezetni.
(2) A hivatásos állomány
tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével
- évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért
- beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is - díjazás illeti meg. Az állományilletékes
parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a
szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.
(3) A túlszolgálatért
annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon
vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő
szabadidő, illetőleg díjazás jár.
(4) A túlszolgálatért
járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon
belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési
idő keretében történt.
(5) A túlszolgálatért
annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban
kell kifizetni.
Szabadság
89. § A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi,
szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó
munkaidő-kedvezményre jogosult.
Alap- és pótszabadság
90. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.
(2) A pótszabadság évente
a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:
|
a) 0-2
év szolgálati viszonyban töltött idő után |
3 munkanap; |
|
b) 3-5
év szolgálati viszonyban töltött idő után |
4 munkanap; |
|
c) 6-10
év szolgálati viszonyban töltött idő után |
5 munkanap; |
|
d) 11-15
év szolgálati viszonyban töltött idő után |
6 munkanap; |
|
e) 16-20
év szolgálati viszonyban töltött idő után |
7 munkanap; |
|
f) 21-25
év szolgálati viszonyban töltött idő után |
8 munkanap; |
|
g) 25-30
év szolgálati viszonyban töltött idő után |
9 munkanap; |
|
h) 30 évnél
hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után |
10 munkanap. |
Ha a hivatásos állomány
tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke
1-1 nappal kevesebb.
(3) A (2) bekezdés
szerinti pótszabadság helyett meghatározott parancsnokokat (vezetőket) vezetői
pótszabadság illet meg. Ezek körét, valamint a vezetői pótszabadság 9-15
munkanapig terjedő mértékét fegyveres szervenként e törvénynek a különös szabályokról
szóló Második része tartalmazza.
(4) A parancsnoki pótszabadságra
jogosult a szolgálati idő után járó pótszabadság és a vezetői pótszabadság közül
a számára kedvezőbbet választhatja.
BH2001.
91. § (1) A szülők döntése alapján azt a hivatásos állományú
szülőt, aki a 16 évesnél fiatalabb gyermeket neveli, vagy 16 évesnél fiatalabb
gyermekét egyedül nevelő hivatásos állományú szülőt
a) egy gyermeke után 2,
b) két gyermeke után 4,
c) három vagy több gyermeke után összesen 7 munkanap
pótszabadság illeti meg.
Az Alkotmánybíróság
8/2004. (III. 25.) AB határozatával alkotmányellenesnek minősítette a Hszt. 91.
§-ának (1) bekezdését, mert az Alkotmány a férfiak és nők egyenjogúságát deklaráló
66. §-ának (1) bekezdésébe, és a nemre alapított hátrányos megkülönböztetés tilalmát
kimondó 70/A. §-ába ütközik. Az új szövegrész nem tesz megkülönböztetést a szülők
neme között. A szülők döntésére bízza azt, hogy melyikük kíván élni a 16 évesnél
fiatalabb gyermek után járó pótszabadság lehetőségével.
(2) A pótszabadság
szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban
az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
92. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon
felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése,
illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 90. § (2) vagy (3)
bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely
|
|
a) |
a fokozottan
veszélyes (nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek,
valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett, továbbá
föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti)
beosztásban |
|
|
|
b) |
repülőgép- és
helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek
kitett tűzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban |
|
(2) Tartós igénybevétel
(harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából
esetenként legfeljebb 5 nap szabadidő engedélyezhető. Ezt gyakorlattal
kapcsolatban a gyakorlatvezető engedélyezi.
Egészségügyi
szabadság
93. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány
tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat
ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának
rosszabbodását eredményezné, illetőleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása
pihenést vagy gyógyüdülést igényel.
(2) Az egészségügyi
szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de
legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.
(3) A szolgálatképtelenség
igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat
külön jogszabály állapítja meg.
(4) A hivatásos állomány
azon tagja, akinek a beosztásából történő felfüggesztésének időtartama alatt az
illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték,
az (1) bekezdés szerinti keresőképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek
idejét a (2) bekezdés szerinti egyéves határidőbe be kell számítani.
94. § A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi
szabadság illeti meg az alábbiak szerint:
a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt
álló gyermekét szoptatja;
b) az anyát, az egyedülálló apát, a nevelőszülőt,
valamint a helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;
c) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt és a
helyettes szülőt
ca) ha az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb
gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
cb) ha 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét
ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,
cc) ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét
ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.
Szülési szabadság
95. § (1) A hivatásos állomány terhes, illetve szülő nő tagját
a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy
kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
(2) A szülési szabadság
megszűnik, ha
a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét
elteltével;
b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;
c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő
napon.
(3) A szülési szabadság
időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.
(4) Ha a gyermeket a
koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság
igénybe nem vett részét - a szülést követő 1 évig - a gyermeknek az intézetből
történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(5) A nőnek - ha nem
veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás
első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta
1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának
megfelelő mértékben jár.
Gyermek születése
esetén járó munkaidő-kedvezmény
95/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény
illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének
megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj
jár.
(2) Az (1) bekezdésben
foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik,
vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés
alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti
vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény
tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet
alapján történik.
Illetmény nélküli
szabadság
96. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény
nélküli szabadságot kell engedélyezni:
a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása
céljából a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének
végéig - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve
betöltéséig;
b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében
a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;
c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra
vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából
annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen
végzi;
d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam
több részletben is igénybe vehető;
e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak
tartamára.
(2) A hivatásos állomány
tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokok alapján - így különösen;
nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén - ha az a szolgálat
érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó
idegen nyelvi képzés időtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési
jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.
A szabadság közös
szabályai
97. § (1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes
parancsnok jogosult.
(2) Az alap- és pótszabadság
együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot
pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell
kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A
fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb
köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.
(3) A szabadságot az
esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet
követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március
31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan
akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell
kiadni.
(4) Más szervhez történő
vezénylés, berendelés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot
az új szolgálati helyen kell kiadni. Más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezés
esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni,
mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.
(5) Szabadság pénzbeni
megváltására csak a (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve a szolgálati
viszony megszűnése esetén kerülhet sor.
(6) A szabadság címén
engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére távolléti
díjat kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő
tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, távolléti díjra nem
jogosult; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díja
legfeljebb 50%-kal csökkenthető.
(7) Az egészségügyi
szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától,
ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan
nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül
nem jelent meg.
EBH2002.
EBH2001. 401. III. Az alárendelt többiekhez képest hátrányos bánásmódban
részesítése elkövetési magatartás akkor valósul meg, ha a megkülönböztető bánásmód
valóságos és konkrét, olyan, amely más alárendeltek előtt nyilvánvalóan észlelhető
[Btk. 359. § c) és e) pont, 1996. évi XLIII. tv. 97. § (2) bek.].
BH2003.
BH2001. 415. III. Az alárendelt többiekhez képest hátrányos bánásmódban
részesítése elkövetési magatartás akkor valósul meg, ha a megkülönböztető bánásmód
valóságos és konkrét, olyan, amely más alárendeltek előtt nyilvánvalóan észlelhető
[Btk. 359. § c) és e) pont, 1996. évi XLIII. tv. 97. § (2) bek.].
Tanulmányi munkaidő-kedvezmény
98. § (1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása
alapján iskolarendszerű oktatásban/képzésben csak az állományilletékes
parancsnok felé tett előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes
parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt,
ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére
a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.
(2) A szabadidő mértékét
az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai
gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben
foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell
vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap
szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott
számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka
(szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.
(5) A (3) és (4)
bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben
részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.
(6) A hivatásos állomány
iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevő tagjának tanulmányi
munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra
vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.
(7) A hivatásos állomány
tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell
fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a
fegyveres szerv kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés
állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartama illetmény
nélküli távollétnek számít.
IX. Fejezet
AZ ILLETMÉNY
99. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya
alapján havonta illetményre jogosult.
(2) Az illetmény
beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből,
szolgálati időpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek
fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a
rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.
(3) Az illetmény megállapítása
a hivatásos állományba történő kinevezés, illetve más beosztásba történő
kinevezés (megbízás) alkalmával meghatározott besorolás alapján történik.
(4) Az illetmény
illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban
meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés
szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.
BH2004.
100. § (1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány
tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és
zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.
(2) A besorolási osztályok
beosztási kategóriákból és ezen belül emelkedő sorszámú fizetési fokozatokból állnak.
A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama
alapján emelkednek, amelyekhez növekvő szorzószámok tartoznak. A fizetési
fokozatba történő előresorolás szempontjából - a gyermek gondozása céljából igénybe
vett illetmény nélküli szabadság időtartamát kivéve - a 30 napot meghaladó
illetmény nélküli szabadság időtartama nem vehető figyelembe.
(3) A vezetői beosztást
betöltő hivatásos állományúak beosztási illetményét a vezetői munkakörökhöz
rendelt és a 6/B. számú mellékletben meghatározott szorzószámok alapján kell
megállapítani.
(4) A beosztási illetmény
összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott
szorzószámok és a mindenkori köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban:
illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente az állami költségvetésről
szóló törvényben kerül megállapításra.
(5) A rendfokozati
illetmények összegét a (4) bekezdés szerinti illetményalap és az egyes
rendfokozatokhoz a 6. számú mellékletben meghatározott szorzószámok
szorzata adja.
100/A. § (1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati
viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában
meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult:
a) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap
12,5%-a,
b) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap
15%-a,
c) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap
18%-a,
d) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap
20%-a,
e) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap
22,5%-a,
f) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap
25%-a.
(2) A szolgálati időpótlékra
jogosultság szempontjából kizárólag - a kedvezményesen számított szolgálati idő
nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe.
100/B. § A hivatásos állomány vezetőként szolgálatot teljesítő
tagja vezetői illetménypótlékra jogosult:
a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény
65%-a,
b) országos parancsnokhelyettes esetében a beosztási
illetmény 50%-a,
c) főosztályvezető esetében a beosztási illetmény 30%-a,
d) főosztályvezető-helyettes esetében a beosztási illetmény
20%-a,
e) osztályvezető esetében a beosztási illetmény 10%-a.
101. § (1) A hivatásos állomány tagját az első vagy magasabb
beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória
legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni.
(2) A hivatásos állomány
pályakezdő tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell
besorolni.
(3) Illetménybesorolás
szempontjából pályakezdőnek minősül a hivatásos állomány tagja az első beosztás
ellátásához szükséges végzettség megszerzését követő 1 évig.
(4) Az állományilletékes
parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a 245/F. §-ban
szabályozott teljesítményértékeléstől függően a hivatásos állomány tagjának
besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve
20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.
102. § (1) A magasabb fizetési fokozatba előre kell sorolni a
hivatásos állomány tagját, ha a fizetési fokozatra előírt várakozási idő
eltelt.
(2) Azonos vagy
alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet.
Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés
alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik.
103. § (1) A hivatásos állomány tagja a szervezeti hovatartozásától
függően illetménykiegészítésre jogosult.
(2) A felsőfokú
iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:
a) a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél és a
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál berendelés vagy vezénylés esetén a
beosztási illetmény 50%-a,
b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó
szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál
és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 40%-a,
A Nemzeti Nyomozó Iroda
(a továbbiakban: NNYI) 2005. január 1-jével az Országos Rendőr-főkapitányság részben
önálló területi besorolású szervvé alakul át. Ennek következtében az NNYI állományában
szolgálatot teljesítő felsőfokú végzettséggel rendelkező hivatásos állományú
tagjainak illetménykiegészítése a 2005. január 1-jét megelőző 40%-ról 35%-ra, a
középfokú végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagjainak illetménykiegészítése
20%-ról 15%-ra csökkenne. A módosítás alapján az NNYI-nél szolgálatot teljesítő
hivatásos állományúak továbbra is a központi besorolású szervek illetménykiegészítését
kapják.
c) a legalább megyei illetékességű középirányító szervnél
(főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthető
szervnél a beosztási illetmény 30%-a,
A fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak illetményéről a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hszt.) rendelkezik. Az illetmény összetevői: a beosztási és rendfokozati illetmény,
az illetménykiegészítés, valamint az illetménypótlékok.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében a belügyminiszter, valamint a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető
Fóruma munkavállaló oldalát alkotó szakszervezetek 2004. július 2-án megállapodást
írtak alá. A megállapodást aláíró felek egyetértenek abban, hogy a központi és
a legalább megyei illetékességű középirányító szerveknél az illetménykiegészítés
mértéke visszamenőleges hatállyal 2004. január 1-jétől 5-5 százalékponttal
emelkedjék. Ez a bérpolitikai intézkedés a Hszt. módosításával valósítható meg.
A felek az illetménykiegészítések
5-5 százalékpontos növelését tartották célravezető megoldásnak. A munkavállalói
oldal szakértői nyomatékosították továbbá azon igényüket, hogy az intézkedés
2004. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal kerüljön bevezetésre.
A Magyar Köztársaság
2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló
2003. évi CXVI. törvény 2004. január 1-jei hatállyal - a Hszt. módosításával -
a helyi szerveknél megvalósította az illetménykiegészítés emelését (felsőfokú végzettségűek
esetében 8%-ról 15%-ra, középfokú végzettségűek esetében 6%-ról 10%-ra), a
hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál pedig a tűzoltó veszélyességi pótlék az
illetményalap 22,5%-ról 45%-ra emelkedett.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében a belügyminiszter, valamint a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető
Fóruma munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek 2004. július 2-án megállapodást
írtak alá. A megállapodást aláíró felek egyetértenek abban, hogy a központi és
a legalább megyei illetékességű középirányító szerveknél az illetménykiegészítés
mértéke visszamenőleges hatállyal 2004. január 1-jétől 5-5 százalékponttal
emelkedjék. Ez a bérpolitikai intézkedés a Hszt. módosításával valósítható meg.
d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény
15%-a.
(3) A középfokú
iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:
A fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak illetményéről a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hszt.) rendelkezik. Az illetmény összetevői: a beosztási és rendfokozati illetmény,
az illetménykiegészítés, valamint az illetménypótlékok.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében a belügyminiszter, valamint a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető
Fóruma munkavállaló oldalát alkotó szakszervezetek 2004. július 2-án megállapodást
írtak alá. A megállapodást aláíró felek egyetértenek abban, hogy a központi és
a legalább megyei illetékességű középirányító szerveknél az illetménykiegészítés
mértéke visszamenőleges hatállyal 2004. január 1-jétől 5-5 százalékponttal
emelkedjék. Ez a bérpolitikai intézkedés a Hszt. módosításával valósítható meg.
A felek az illetménykiegészítések
5-5 százalékpontos növelését tartották célravezető megoldásnak. A munkavállalói
oldal szakértői nyomatékosították továbbá azon igényüket, hogy az intézkedés
2004. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal kerüljön bevezetésre.
A Magyar Köztársaság
2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló
2003. évi CXVI. törvény 2004. január 1-jei hatállyal - a Hszt. módosításával -
a helyi szerveknél megvalósította az illetménykiegészítés emelését (felsőfokú végzettségűek
esetében 8%-ról 15%-ra, középfokú végzettségűek esetében 6%-ról 10%-ra), a
hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál pedig a tűzoltó veszélyességi pótlék az
illetményalap 22,5%-ról 45%-ra emelkedett.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében a belügyminiszter, valamint a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető
Fóruma munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek 2004. július 2-án megállapodást
írtak alá. A megállapodást aláíró felek egyetértenek abban, hogy a központi és
a legalább megyei illetékességű középirányító szerveknél az illetménykiegészítés
mértéke visszamenőleges hatállyal 2004. január 1-jétől 5-5 százalékponttal
emelkedjék. Ez a bérpolitikai intézkedés a Hszt. módosításával valósítható meg.
a) a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél és a
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál a beosztási illetmény 15%-a,
b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó
szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál
és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 20%-a,
c) legalább megyei illetékességű középirányító szervnél
(főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthető
szervnél a beosztási illetmény 15%-a,
d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény
10%-a.
(4) Azok a felsőfokú végzettséggel
nem rendelkező főtisztek és tisztek, illetve középfokú végzettséggel nem
rendelkező zászlósok és tiszthelyettesek, akik a törvény felhatalmazása alapján
mentesültek a beosztáshoz előírt iskolai végzettség megszerzése alól, vagy
olyan beosztást töltenek be, amely a törvény rendelkezése alapján alacsonyabb
iskolai végzettséggel is ellátható, jogosultak főtisztek és tisztek esetében a
felsőfokú végzettségűeket megillető, zászlósok és tiszthelyettesek esetében a középfokú
végzettségűeket megillető illetménykiegészítésre.
103/A. § A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot
teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:
a) főosztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető
esetén a beosztási illetmény 30%-ára,
b) főosztályvezető-helyettes vagy vele azonos beosztású
vezető esetén a beosztási illetmény 20%-ára,
c) osztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén
a beosztási illetmény 10%-ára.
104. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány
tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata
szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.
(2) Az idegen nyelv
tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal
egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve
szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön
szerzett felsőfokú végzettség, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen,
illetve vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet
meghaladta.
(4) A pótlék mértéke
nyelvvizsgánként;
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap
50%-a, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén 25-25%-a,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap
30%-a, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén 15-15%-a,
c) alapfokú, bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap
10%-a.
(5) Az (1) és (4)
bekezdésben foglaltaktól eltérően az angol, francia, német nyelvek tekintetében
a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként;
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap
100%-a,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap
60%-a,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap
15%-a.
(6) Ha a hivatásos állomány
tagja az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú
nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt, C típusú nyelvvizsgára
meghatározott mértékű nyelvpótlékra jogosult.
(7) Ha a fegyveres
szerv a nyelvvizsga megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújt, akkor a hivatásos
állomány tagja mindaddig nem jogosult az így megszerzett idegennyelv-tudás
alapján idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege
nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.
105. § (1) Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell
megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell
kifizetni, vagy a hivatásos állomány tagja megbízása alapján a bankszámlájára átutalni.
(2) Ha a hivatásos állomány
tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén,
kérésére, az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó szolgálati helyén töltött
napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére
megküldeni.
(3) Ha a megszakítás nélkül
igénybe vett szabadság időtartama a 10 munkanapot eléri, és a szabadság időtartamába
az illetményfizetés esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési
napot megelőző hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat - a hivatásos állomány
tagja kérésére - a szabadság megkezdése előtt 2 munkanappal kell kifizetni.
(4) Az illetmény késedelmes
kifizetése esetén - ha az a fegyveres szerv hibájából következik be - a polgári
jogi szabályokban meghatározott kamat jár.
(5) A hivatásos állomány
tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell
adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege
ellenőrizhető.
106. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható
határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye;
ettől eltérni nem lehet.
(2) A fegyveres szerv
az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagja illetményéből
levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás
szabályai az irányadók.
(3) A jogalap nélkül
kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással visszakövetelhető a
hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető
a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról a hivatásos állomány
tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.
(4) A hivatásos állomány
tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes
illetményrészét nem ruházhatja át.
107. § (1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett,
előzetes letartóztatásban, illetve lakhelyelhagyási tilalom alatt lévő, vagy
ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés-büntetését
katonai fogházban töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet. A teljes illetményt vissza
kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés
kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig.
(2) A beosztásból való
felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a
kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel
zárul.
EBH2002.
BH2003.
108. § (1) Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a
havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes
alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben
(irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és külön juttatás együttes
összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.
(2) Ha a hivatásos állomány
tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete
megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában
az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és
juttatásokat kell figyelembe venni.
(3) Az irányadó időszakban
kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó
illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó
időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás
alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.
(4) Ha a hivatásos állomány
tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként
a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.
X. Fejezet
JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK,
KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK
Külön juttatás
109. § (1) A hivatásos állomány tagja egyhavi távolléti díjra
(tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati
viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a hivatásos állomány
tagját időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati
viszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem
vehető figyelembe a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.
(3) Az (1) bekezdésben
meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság
időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja
meg -
a) a keresőképtelenséget okozó betegség,
b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,
c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a
hivatásos állomány tagja átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült
figyelembe kell venni.
(4) A tizenharmadik
havi illetmény összege a tárgyév december hónapra megállapított távolléti díj összegével
egyezik meg.
(5) A tizenharmadik
havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve
ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell
intézkedni.
(6) Ha a hivatásos állomány
tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt
az utolsó munkában töltött napon a hivatásos állomány tagja részére ki kell
fizetni. Ebben az esetben - a (4) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi
illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított távolléti díj alapján
kell meghatározni.
Jubileumi jutalom
110. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra
jogosult, melynek mértéke:
a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött
idő esetén 7 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2) A jubileumi
jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.
(3) A hivatásos állomány
tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni:
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi
jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó
jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év
vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó
jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év
vagy ennél kevesebb van hátra,
d) a 40 év és az ezt követő minden 5 év szolgálati
viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra
jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(4) Ha a szolgálati
viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés
alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában
az örökösnek kell kifizetni.
Napidíj
111. § (1) A hivatásos állomány tagja a kiküldetése esetén az
illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra
jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.
(2) A napidíj kiszámításánál
havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra felkerekítve
kell megállapítani.
Távolléti díj
112. § Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére
az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok
együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.
Költségtérítések
113. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni
a) az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből
történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,
b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban váratlanul
felmerült,
c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő
visszarendeléssel összefüggő
költséget.
(2) A hivatásos állomány
tagjának a munkábajárás helyközi utazási költségeit az erre vonatkozó külön
jogszabály szerint kell megtéríteni. A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési
bérlet a hivatásos állomány tagja részére biztosítható.
Kedvezmények és támogatások
114. § (1) A hivatásos állomány tagja részére - szolgálati
viszonya alapján - visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti
és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:
a) kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagoknak
is),
b) családalapítási támogatás,
c) közcélú lakástelefon létesítéséhez támogatás,
d) szociális támogatás,
e) illetményelőleg,
f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.
(2) A hivatásos állomány
tagja kedvezményes étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra jogosult.
(3) A hivatásos állomány
tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél
jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.
Lakhatási támogatás
115. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások
nyújthatók, melyek különösen az alábbiak:
a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése
alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének
megállapításával;
b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása
kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő juttatással;
c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás
nyújtása;
d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése
alatt álló önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez
igazodó mértékű lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás;
e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség
esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés;
f) a lakással rendelkezők részére a lakhatással
kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás.
(2) A hivatásos állomány
tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bérlakást
a külön jogszabály szerint szolgálati érdekből kell biztosítani.
115/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához
hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály
szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan
hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát,
a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány
tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget
vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2) Az állam készfizető
kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál
vállalhat:
a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje
meghaladta a három évet;
b) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati
viszonyának megszüntetése;
c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;
d) aki ellen nem folyik büntetőeljárás;
e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással
biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban
élő házas- vagy élettársa - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással
biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.
(3) A (2) bekezdés a)-c)
pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás
alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását az állományilletékes
parancsnok igazolja.
(4) A (2) bekezdés d)-e)
pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt
nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A hivatásos állomány
tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés
megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett
változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az
állományilletékes parancsnokát.
(6) Amennyiben a hivatásos
állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és e)-f), valamint
az 56. § (2) bekezdés a)-b) pontja, továbbá az 59. § (1) bekezdés b),
d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi
költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat
kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség
összegének 2%-a.
(7) Az állományilletékes
parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés
szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány
tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja
és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés
szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány
tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító
hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a hivatásos állomány
tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon
belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a
negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a
hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett
részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az
adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam
a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a
kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget
kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj
megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány
tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek,
amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból
eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja
meg.
Természetbeni ellátás
116. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás
keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelő
fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott
esetben - élelmezéssel.
(2) Az ellátási normákban
meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal
alap-felszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány
jár.
(3) A hivatásos állomány
tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő összegű ruházati utánpótlási
ellátmányra jogosult, amelynek kifizetési időpontját évente a miniszter állapítja
meg.
(4) Újonnan rendszeresített
egyenruházattal történő ellátás esetén a hivatásos állomány tagja a mindenkori
ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott - de
legfeljebb az évi ellátmány 50%-áig terjedő - mértékben köteles a ruházat költségeit
fedezni.
(5) A hivatásos állomány
egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem kötelezett tagja polgári ruházati
cikkek vásárlása céljából az egyenruházati ellátási normáknak megfelelő pénzösszegre
jogosult. Ez a pénzösszeg a személyi jövedelemadó alkalmazásában egyenruha pénzbeli
megtérítésének minősül.
EBH2003.
Családi pótlék,
gyermekgondozási segély, anyasági támogatás
117. § A hivatásos állomány tagja a családi pótlékra, a
gyermekgondozási segélyre és az anyasági támogatásra a családi pótlékról és a
családok támogatásáról szóló jogszabályok szerint jogosult.
A kifizetés módjai
117/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati
viszonyukra tekintettel megillető valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk
meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton
történik.
(2) A juttatás bankszámlára
történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve postai úton történő kifizetése
a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.
117/B. § (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történő
kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.
(2) A nemzetbiztonsági
szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.
XI. Fejezet
AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE
118. § A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat
kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő
eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:
a) a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel
történő csökkentése,
b) egy fizetési fokozattal való előresorolás,
c) pénz- vagy tárgyjutalom,
d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy
lőfegyver, emléktárgy,
f) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj,
plakett, oklevél, emléklap stb.
g) soron kívüli előléptetés,
h) szolgálati jel,
i) kitüntetés.
XII. Fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG
A fegyelmi felelősség
általános szabályai
119. § (1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében
felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége
során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) Fegyelmi eljárás
keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését,
amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.
(3) A büntetőeljárásról
szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott
esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [Btk. 122. §
(1) bek.] tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban
kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező
cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen
nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel - a
fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi
döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási
cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.
A törvényből következő
joggyakorlat szerint a parancsnoknak a büntetőeljárás elrendelésétől függetlenül
intézkednie kell a fegyelmi eljárás elrendelésére. A katonai vétségek esetén a
Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) lehetővé
teszi a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálását. Egy ügyben nem
folyhat két fegyelmi eljárás, ezért rendelkezni kell arról, hogy a már
folyamatban levő fegyelmi ügyben az eljárás a katonai vétség miatt a Be. 485/A.
§ eltérő szabályainak (pl. jogorvoslat) figyelembe vételével, de fegyelmi eljárás
keretében folytatódjon tovább. A büntetőeljárásban végrehajtott eljárási
cselekményeket nem kell az ugyanazon cselekmény miatt folytatott fegyelmi eljárásban
megismételni.
BH2002.
120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme,
az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.
(2) A fegyelmi eljárás
elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan
csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a
szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél
figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.
(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés
elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és
annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi
eljárást haladéktalanul el kell rendelni.
121. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha
a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta,
hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. §
(2) bekezdésben előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
(2) A fenyíthetőséget
kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésből,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben
követte el. A fenyíthetőséget
kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Nem tekinthető a
(2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor
a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban
követte el.
122. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha
a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt.
(2) Nem indítható
fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a
fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap
eltelt.
(3) Ha a fegyelemsértést
megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési
ideje - eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bűncselekménynek
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott
elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör
gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a
fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként
történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon
belül lehet megindítani.
(4) Szabálysértés
fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban
meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben
szabálysértési hatóság járt el és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes
parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell
indítania.
(5) A fegyelemsértés
(1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:
a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,
b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása,
vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére
rendelkezésre álló határidő eltelt,
c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot
fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,
d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés
esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására
nincs lehetőség - a hazatérés napja.
Fő szabály szerint a
fegyelemsértés elévülési ideje (abszolút elévülés) három év. Amennyiben a Hszt.
122. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőtől számítva 3 év eltelt,
akkor a fegyelemsértés elévült. A (2) bekezdés rendelkezik az ún. szubjektív elévülési
határidőről, ami a fegyelemsértés tényéről, a fegyelmi jogkör gyakorlójának
tudomásra jutásától számított 3 hónapban határozza meg a fegyelmi eljárás elindításának
a határidejét.
Tehát a Hszt. 126. § (1)
bekezdésében meghatározottak szerint az állományilletékes parancsnok tudomásra
jutását követő 3 hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi eljárást, ellenkező
esetben - függetlenül attól, hogy az a 3 éves határidőn belül van-e - elévül.
Eltérő a helyzet, ha a
fegyelemsértés egyben bűncselekményt is megvalósít. Ebben az esetben a
fegyelemsértés elévülési határideje megegyezik a bűncselekmény elévülési idejével.
Abban az esetben ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértésre vonatkozó
elévülési határidő után szerzett tudomást az olyan fegyelemsértésről, ami
egyben bűncselekmény is, akkor a bűncselekmény elévülési idejéig jogosult
fegyelmi eljárást indítani. Ha a fegyelemsértést is megvalósító bűncselekmény
miatt büntetőeljárás indul és a hivatásos állományút gyanúsítottként hallgatják
ki, három hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi eljárást, ha a gyanúsításról
- amit a hivatásos állományúnak írásban kötelessége jelentenie a szolgálati elöljárójának
- a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerez. Fontos, hogy nem a közvetlen
parancsnoknak kell a fegyelemsértéssel kapcsolatos tényekről tudomást
szereznie, hanem a fegyelmi jogkör gyakorlójának. Tehát, ha a közvetlen
parancsnok (pl. osztályvezető) tud a fegyelemsértésről és ezt az állományilletékes
parancsnoknak nem jelenti, az elévülés nem szakad meg. Szolgálati viszonnyal
kapcsolatban elkövetett szabálysértés esetén az elévülési időre a szabálysértésre
vonatkozó elévülési szabályok vonatkoznak. Ez fő szabály szerint hat hónap, de
vannak olyan szabálysértési tényállások is, amik ettől eltérhetnek.
Fenyítések
123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő
fenyítések alkalmazhatók:
a) feddés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
e) a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási
idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő
visszavetés,
g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
h) a szolgálati viszony megszüntetése,
i) lefokozás.
(2) Pénzbírság fenyítés
csak a 119. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. A
119. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja
meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható
pénzbírság összegét. A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság
legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.
(3) A lefokozás fenyítés
következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.
124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés
c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre
felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.
(2) Ha a próbaidő
eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja
fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt
- a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve
- újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre
kell hajtani.
(3) A szolgálati
viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett
fenyítés nem hajtható végre.
A fegyelmi jogkört
gyakorló elöljáró
125. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás
lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.
(2)
(3) Az alacsonyabb
beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb
beosztású elöljárót is.
(4) A miniszter és az
országos parancsnok - ha e törvény kivételt nem tesz - az alárendeltjeire e törvény
szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.
126. § (1) A fegyelmi jogkört - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott
kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(2) A rendfokozatban
való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést
ezredesre csak a miniszter szabhat ki.
(3) A rendfokozatban
való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést
tisztre, főtisztre - ezredes kivételével - az országos parancsnok, az ennél
alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró
szabhatja ki, aki a kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.
(4) Az alacsonyabb
szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes
parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak
a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való kinevezésre jogosult.
(5) Az állományilletékes
parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró
parancsnok gyakorolja.
(6) Az országos
parancsnokkal, valamint szervezetszerű helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört
a miniszter gyakorolja.
127. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több
tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró
jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.
(2) Ha a fegyelemsértés
elkövetőjének szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása, illetve befejezése
előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására, illetve befejezésére az új
szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni.
Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 128. § (3) bekezdésében
meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbítható.
(3) Az országos
parancsnok a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró az általa irányított
szervek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához
vonhatja; vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót
felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás
lefolytatására.
(4) Az országos
parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre - a 274. és 275. §-ra
tekintettel - nem alkalmazható az önkormányzati tűzoltóság állományába tartozó
hivatásos állományú fegyelmi ügyében.
(5) Tábornok
rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának megszüntetésére és
lefokozására a miniszter tesz javaslatot a Magyar Köztársaság elnökének.
127/A. § (1) A rendelkezési állományba tartozóval szemben a
fegyelmi jogkör gyakorlója, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem
tartalmaz
a) ha a szolgálatát a fegyveres szervet irányító
miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási
intézménynél teljesíti, a miniszter által kijelölt vezető,
b) ha a rendelkezési állományba helyezés a 44. § (1)
bekezdés b)-c), e)-h) pontja alapján történt, az országos parancsnok
vagy az általa kijelölt vezető.
(2) A 49. § szerinti
vezénylés tartama alatt a vezényelt felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes
parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és beosztást érintő
fenyítést nem szabhat ki. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából
a 303. § (2) bekezdése alapján vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört - a
gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján - az állományilletékes
parancsnok gyakorolja.
A fegyelmi eljárás
128. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására
jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a
hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2)
bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.
(2) A fegyelmi eljárást
határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek
kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló
tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy -
bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás
befejezésének határidejét.
(3) A fegyelmi eljárás
során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt
az eljárás elrendelője egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja.
129. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás
alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a
magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból
eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.
(2) A vizsgálatban nem
vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság
nem várható.
130. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás
elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében
az érdekképviseleti szerv járjon el.
(2) Nem lehet képviselő
a szervezeti egység parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa,
jogi előadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak
meg.
(3) A jogi képviselő
munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a
fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos
költségeit meg kell téríteni.
131. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az
eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését
előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást
a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni. Ha
azonban előreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés
kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet.
(2) A fegyelmi eljárást
fel lehet függeszteni, ha
a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,
b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a
visszaérkezéséig,
c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ,
amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.
(3) A fegyelmi eljárás
felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló
időtartamba és az elévülési időbe.
BH2003.
132. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az
eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása
szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából
felfüggeszthető.
(2) Az elöljáró
parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Ha a fegyelmi eljárást
- a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján - büntetőeljárásra tekintettel
függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával
meghosszabbítható.
(4) Ha a szolgálati
beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott
eljárás befejezése előtt megszűnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg
- indokolt esetben - az eljárás alá vont személy más beosztásban
foglalkoztatható.
(5) A szolgálati
viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a hivatásos állományút
fel kell függeszteni a határozathozataltól az eljárás jogerős befejezéséig
terjedő időre.
(6) A felfüggesztést
haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást
a 140. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból
szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt 3
munkanapon belül ki kell fizetni.
(7) Aki beosztásból
felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét,
szolgálati elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait
és fegyverét beszolgáltatni köteles, szolgálati helyére csak az állományilletékes
parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben
biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.
(8) Felfüggesztés
elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése
érdekében az eljárás alá vont az elrendelő (meghosszabbításról rendelkező) parancsnok
elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A
panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással
ellátott határozatot hoz.
133. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút,
a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig
felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási
cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett
személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább 3
nappal kézbesíthető legyen.
(2) A fegyveres szerv
tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.
(3) A fegyveres
szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel kell keresni.
134. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni
kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket
egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából
jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve
a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.
(2) A fegyelmi eljárás
alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogaira ki kell oktatni.
(3) A fegyelmi eljárás
során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a
tanúk meghallgatását) jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szemléről és a helyszíni
szemléről jelentés is készülhet.
(4) A fegyelmi eljárás
alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról -
az állam és szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok szerint - feljegyzést,
másolatot készíthet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.
135. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá
vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen - melynek időpontját
közli - jelenjen meg.
(2) Az iratismertetés
során az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet.
A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen
jogorvoslatnak helye nincs.
(3) A vizsgáló az
iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás
alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy
lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat
befejezését követően 3 napon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.
136. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétől
számított 5 napon belül meghallgatást tűz ki, melyen az eljárás alá vont személy
és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.
(2) A fegyelmi határozat
meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson
alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn
belül nem terjesztette elő.
(3) Ha a tényállás
nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy
érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást
rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.
137. § (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú
fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás
alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása
alapján is elbírálható (egyszerűsített eljárás).
(2) Egyszerűsített eljárásban
megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 123. § (1) bekezdés a)-c) pontjai
szerinti fenyítés szabható ki.
(3) Ha a fegyelmi eljárás
alá vont a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást nem fogadja
el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a
vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben,
de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedik a 128. § (2) bekezdése szerint.
138. § A személyes meghallgatást követően az állományilletékes
parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést,
vagy - ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek - az
iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel
rendelkező elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott
eset áll fenn, az eljárást megszünteti.
139. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a
fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek,
valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
(2) Ugyanazon
fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal
nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak
egy fenyítés szabható ki.
140. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha
a) a cselekmény nem fegyelemsértés, nem fegyelmi jogkörben
elbírálható szabálysértés, illetve nem minősül a 119. § (3) bekezdése szerint
elbírálandó katonai vétségnek,
A törvény jelenleg hatályos
szövege jogértelmezési problémákat vet fel, ezért a pontosítással egyértelművé
teszi azt a jogalkotói szándékot, mely szerint meg kell szüntetni a fegyelmi
eljárást, ha a katonai ügyész által visszautalt ügyben nem állapítható meg a
katonai vétség elkövetése.
b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést
vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget
az eljárás alá vont elkövette,
c) a fegyelemsértést, vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható
szabálysértést, illetve katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,
d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,
e) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya
megszűnt,
f) a cselekmény elévült.
(2) Ha a fegyelmi eljárás
során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény
vagy a 119. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés
alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó,
illetve szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi
eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni.
(3) A (2) bekezdésben
foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 119. § (3) bekezdése
alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.
141. § A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni,
amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát
- ha államtitkot vagy szolgálati titkot nem tartalmaz - az eljárás alá vont
személy részére kézbesíteni kell.
Jogorvoslatok
142. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a
közlését követő 8 napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve - az ő
belegyezésével - a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A
panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.
(2) A panaszt az
iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.
(3) Az országos
parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására
jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.
(4) A miniszter által
kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.
143. § (1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész
eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti
és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül, melyet szükség esetén
további 15 nappal meghosszabbíthat, az első fokú fegyelmi határozatot
helybenhagyja, vagy megváltoztatja: a fenyítés mértékét csökkenti, enyhébb fenyítést
szab ki, illetőleg az eljárást megszünteti, vagy ha az elkövetett lényeges eljárási
hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók a fenyítést hatályon kívül
helyezi és az eljárást megszünteti.
(2) Az elöljáró
parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljárt
parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőnek.
144. § A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal
kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz
fordulhat.
BH1998.
Eljárás szabálysértés
esetén
145. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás
és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét
nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített
eljárás szabályai (137. §) alkalmazhatók.
(2)
(3) Ha a szabálysértés
miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró
a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából
az illetékes szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés
kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.
(4) Ha a fegyelmi eljárás
szabálysértés miatt indult - és az elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt
-, az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni.
(5) Amennyiben a szabálysértésben
más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában
a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.
(6) A pénzbírságot a
határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes
parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy
halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetményből
kell levonni.
A fenyítés végrehajtása
146. § (1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.
(2) A fenyítés jogerős,
ha
a) az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a
másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a
nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének
napjával,
b) a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás
napjával,
c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter,
képviselő-testület (közgyűlés), polgármester (főpolgármester) határozata ellen
benyújtott keresetet jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával.
(3) A másodfokú vagy a
miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés
szerinti határidő a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.
A Hszt. módosításáról szóló
2003. évi XLV. törvény alapján 2003. július 1-jével elvált egymástól a jogerő és
a végrehajthatóság. Azt megelőzően a másodfokú fegyelmi határozat végrehajtható
volt annak ellenére, hogy azt a munkaügyi bíróságon keresettel támadták meg.
Ezt követően felesleges a végrehajthatóságról külön rendelkezni, mert az
megegyezik a jogerővel.
A hivatásos önkormányzati
tűzoltóparancsnokok hatáskörében hozott intézkedése ellen benyújtott panaszt a
polgármester bírálja el, illetve hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokok
esetében hozott munkáltatói döntést első fokon polgármester (főpolgármester),
vagy a képviselő-testület (közgyűlés) hozza.
Az eddigi jogalkalmazás
során gyakran okozott gondot, hogy a 30 napos végrehajtási határidő és a
keresetindítási határidő egybeesett, és a határidő lejártakor nem lehetett
tudni, hogy az eljárás alá vont élt-e a keresetindítási jogával, vagy már jogerőre
emelkedett a fegyelmi döntés. A Hszt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint ez a
határidő a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.
BH1999.
A fenyítés hatálya
147. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt a
hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.
(2) A hivatásos állomány
tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül
még az alábbi időtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt:
a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában
meghatározott fenyítés esetén 6 hónapig,
b) a 123. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott
fenyítés esetén 1 évig,
c) a 123. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott
fenyítés esetén 3 évig.
A fenyítés hatálya
alóli mentesülés
148. § (1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya
alól, ha a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
időtartam eltelt.
(2) A fenyítés hatálya
alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam
eltelte előtt - kivételesen - akkor van helye mentesítésnek, ha a megfenyített
személy a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató
magatartást tanúsított.
Eljárás a szolgálattal
össze nem függő bűncselekmény esetén
149. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati
viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás
indul, a szolgálati beosztásából - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával - az
eljárás befejezéséig felfüggeszthető.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére
rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat
súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának
a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt
kezdeményezte.
(3) Ha a hivatásos állomány
tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte
vagy tetten érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hivatásos
szolgálatra méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján a
büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.
BH2001.
XIII. Fejezet
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
A hivatásos állomány
tagjának kártérítési felelőssége
150. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból
eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel
tartozik.
(2) A károkozó vétkességét,
a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres
szervnek kell bizonyítania.
151. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke -
a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó 1 havi
alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.
(2) A károkozó a 3
havi alapilletménye erejéig felel, ha
a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai
eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos
teljesítésével,
c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével
okozta a kárt, vagy
d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás
teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a
figyelmet felhívta.
152. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles
megtéríteni.
153. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül
felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény
alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ
vagy kezel.
(2) A pénz- és értékkezelő,
valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel
tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.
(3) Mentesül a hivatásos
állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan
külső ok idézte elő, vagy a fegyveres szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem
biztosította.
(4) Az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a
fegyveres szervnek kell bizonyítania.
(5) A megőrzésre átadott
dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi
felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség
bizonyítása őt terheli.
154. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget - a raktárosok
előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása
alapján lehet megállapítani.
(2) A raktárvezetőnek és
helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása
esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a
raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé
kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes
parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles
kijelölni.
(4) A raktáros a leltározással
kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.
(5) A leltárhiányért
való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni,
és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a
határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését
követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a raktárost kártérítésre nem
lehet kötelezni.
155. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban
(leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés
és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.
(2) A leltárhiányért
a) a raktárvezető és a raktárvezető helyettes 6 havi,
b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi
alapilletménye erejéig
felel.
(3) Ha a hivatásos állomány
tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat
(raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.
156. § A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet
megállapítani, ha
a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták
a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,
b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen
átadták, és azokat a raktáros átvette.
157. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük -
a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az
alapilletményük - arányában felelnek.
(2) Ha a kárt többen
szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.
(3) Nem kell a hivatásos
állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a fegyveres szerv közrehatása
következtében állt elő.
158. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének
megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az állományilletékes
parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének
és a károkozó személyének megállapítására.
(3) A kártérítési eljárás
során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan
személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására
bizottságot kell kijelölni.
(4) A kártérítési eljárásban
a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését
részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A hivatásos állomány
tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti
szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.
159. § (1) A kár összegének megállapítását követő 60 napon
belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak
mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel
összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő
az eljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.
(2) Az állományilletékes
parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15
napon belül panasszal élhet.
(3) Ha a károkozó nem él
panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.
(4) Az állományilletékes
parancsnok határozata elleni panaszt 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró
parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre
kötelezett bírósághoz fordulhat.
160. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági
végrehajtás szabályai szerint történik.
161. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag
mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett
be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.
(2) Méltánylást érdemlő
személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés
levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet.
A fegyveres szerv kártérítési
felelőssége
162. § (1) A fegyveres szerv - az e fejezetben foglaltak
figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért
a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben
keletkezett.
(2) Mentesül a
fegyveres szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén
kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása
okozta.
(3) Nem kell megtéríteni
a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
163. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania,
hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.
(2) A szolgálati
viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggő
magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából,
állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.
(3) Ha a hivatásos állomány
tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja,
az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell
tekinteni.
164. § (1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül
felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely
a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett,
vagy
b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen
súlyosbodott.
(2) A betegség súlyosbodását
akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha a munkaképesség 15%-ot meghaladó mértékben
csökkent.
(3) Az (1) bekezdésben
meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a
fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.
(4) A fegyveres szerv
a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére
tekintet nélkül felel.
165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a
164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelőssége alapján a hivatásos állomány
tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel,
illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles
megtéríteni.
166. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem
megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá
azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeni értékét, amelyekre a hivatásos
állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás
bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.
(2) A szolgálati
viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb
rendszeres keresetet kell megtéríteni.
(3) Az elmaradt jövedelem
megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek
meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.
(4) Meg kell téríteni
azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős
fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.
(5) Nem kell megtéríteni
az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés
esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.
167. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül
általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet - ha ez a hivatásos állomány
tagjára kedvezőbb - csak az emelés időpontjától kell számítani.
168. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a
dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján
kell meghatározni.
(2) A dologi kár összegét
az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték
csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe
venni.
169. § (1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány
tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és
indokolt költségeit is.
(2) Ha a károkozással összefüggésben
a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet,
amely szükségleteinek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét
is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
170. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell
vonni:
a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási
járulékot, munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó előleget,
b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében
járó ellátás ellenértékét,
azt a pénzösszeget:
c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával
megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak
hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított
kiadások eredményeként jutott hozzá.
EBH2001.
171. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani.
Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy
a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának
kiegészítését hivatott szolgálni.
(2) Ha a kárnak vagy
egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a fegyveres szerv olyan összegű
általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására
alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
(3) Ha a kártérítés
megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges
körülményeiben, mind a károsult, mind a fegyveres szerv, illetőleg - a felelősségbiztosítás
alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását
kérheti.
172. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról
való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének
előterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétől számított 15
napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az
eljárás módjáról.
173. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:
a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem
folytán csökkent kereset, valamint
b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági
nyugdíj
különbözetének megtérítése
iránti igényt.
(2) Ha a sérelemmel összefüggésben
több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik,
ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától
kezdődően, külön-külön kell számítani.
(3) Az elévülési idő
az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének
napjától,
b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett
munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,
végül
c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától
kezdődik.
(4) Járadékigény 6 hónapnál
régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés
érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a fegyveres szerv a 172. §-ban
meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg
járadékigény nem érvényesíthető.
174. § (1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre
jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó
jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.
(2) A fegyveres szerv
a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló
illetményemelést hajtott végre. A fegyveres szerv hivatalból módosítja a járadék
összegét.
175. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes
parancsnokához nyújthatja be.
(2) A vezénylés időtartama
alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell
benyújtani, amelynél a kár keletkezett.
176. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a
szervezeti egység fizeti ki, ha
a) a felelőssége nyilvánvaló;
b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű;
c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által
megállapított összeghatárt.
(2) Az (1) bekezdés alá
nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által
kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.
177. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől
számított 60 napon belül, a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében
meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban
kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetőleg annak mértéke alaptalan vagy részben
alaptalan, erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz
fordulhat.
(2) A károsult a határozat
ellen keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei
jogerőre emelkednek.
178. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből,
illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény
rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai
irányadók.
XIV. Fejezet
A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI
VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK
Egészségbiztosítási
ellátások
179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének
védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően
kell biztosítani.
(2) A hivatásos állomány
tagja egészsége megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapota javításához
- a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
(a továbbiakban: Eb. tv.) alapján - egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A
pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel
illetik meg a hivatásos állomány tagját.
(3) Az egészségügyi
szolgáltatás a fegyveres szerv által fenntartott, támogatott vagy az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi intézményeknél
vehető igénybe.
(4) A hivatásos állomány
tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel
összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében
jogosult.
A szolgálati kötelmekkel
összefüggő baleset, betegség megállapítása
180. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének
vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését
hivatalból kell vizsgálni.
(2) A hivatásos állomány
tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről
vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag
tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv
felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(3) A balesetnek,
betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által
kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat). Az önkormányzati
tűzoltóság tagjait az állományilletékes parancsnok minősíti.
(4) A minősítő határozatot
írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli
hozzátartozója - részére meg kell küldeni.
(5) A minősítő határozat
ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek
van helye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.
Nyugellátás
181. § (1) A hivatásos állomány tagját - saját jogán - szolgálati
nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra
szerezhet jogosultságot. A szerződéses állomány tagja szolgálati nyugdíjra nem
jogosult.
(2) A hivatásos állomány
tagja után a hozzátartozókat megillető hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi
nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátások.
(3) Az (1)-(2) bekezdés
szerinti nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
(a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.), valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A szolgálati nyugdíj
182. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra
jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után.
(2) A hivatásos állomány
tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött
szolgálati idő előtt is, ha a hivatásos szolgálat 52. §-ban meghatározott felső
korhatárának elérésekor tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött,
és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati
idővel.
(3) A szolgálati nyugdíjat
teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor
szűnt meg.
(4) A felső korhatár
elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a
hivatásos állomány tagja
a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel
rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja,
56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetőleg egészségi, pszichikai,
fizikai alkalmatlanság miatt szűnt meg;
b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel
rendelkezik, és szolgálati viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte,
vagy munkaképességének csökkenése az 50%-ot elérte, de nem rokkant.
(5) Ha a hivatásos állomány
25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát
az 50. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel szüntetik meg, részére a
szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 50. életéve betöltéséig, illetve
munkaképessége csökkenése 50%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati
nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.
(6) A miniszter a
szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel, az (5) bekezdés
esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.
(7) Nem folyósítható a
felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak,
akit hivatásos szolgálattal összefüggő kifogásolható életvitele miatti
alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy akinek a
szolgálati viszonya az 53. § b), e), f) pontja, illetve az 59. § (1)
bekezdésének d) pontja alapján szűnt meg.
(8) A hivatásos állomány
azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges, az (1)
bekezdésében meghatározott 25 év tényleges szolgálati időt megszerzi, a szolgálati
nyugdíja összegét - annak folyósítása nélkül 6 hónapon belül - hivatalból meg
kell állapítani.
(9) A szolgálati nyugdíj
összegének megállapítása alapján a hivatásos állományú nem minősül nyugdíjasnak.
(10) Ha a hivatásos állomány
tagja szolgálati nyugdíjának (8) bekezdés szerinti rögzítését követően legalább
365 naptári napra szolgálati időt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor
kiszámított szolgálati nyugdíj helyett - amennyiben ez számára kedvezőbb - választhatja
az (1) bekezdés szerint rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.
183. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony
megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati
viszony keretében elért illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak a számított
személyi jövedelemadóval csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.
A nyugdíj megállapítás
alapjául szolgáló időszak napokban történő meghatározása azért indokolt, mert
gyakran kerül sor a szolgálati viszony hónap közben történő megszüntetésére,
amelynek következtében bizonytalanság keletkezik a nyugdíjazást megelőző 12 hónap
egzakt meghatározásában. Mindezt kiküszöbölendő egyértelművé válik az adott időszakban
keletkezett illetmények, egyéb kereseti elemek megállapíthatósága.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási
jogszabályokban az öregségi nyugdíj megállapításánál előírt korlátozásokat.
(3) A repüléstől egészségi
okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíját a szolgálati viszonyának
megszűnésekor a vele azonos rendfokozatú, beosztású és minősítésű repülőhajózó
illetményének és illetmény jellegű juttatásainak alapulvételével kell az (1)
bekezdés szerint megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.
(4) Az (1) és (3)
bekezdésben említett illetményen és illetmény jellegű juttatáson az alapilletményt,
az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot, a külön juttatást és a jutalmat
kell érteni.
184. § A
szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe
vehető szolgálati idő tartamától és a 183. § (1) bekezdése alapján számított
illetmény és illetmény jellegű juttatások havi átlagától függ. Ezek figyelembevételével
a szolgálati nyugdíj összege:
|
Szolgálati idő/év |
Havi átlagkereset
%-a |
|
25 |
65,0 |
|
26 |
66,0 |
|
27 |
67,5 |
|
28 |
69,0 |
|
29 |
70,5 |
|
30 |
72,0 |
|
31 |
73,5 |
|
32 |
75,0 |
|
33 |
76,5 |
|
34 |
78,0 |
|
35 |
79,5 |
|
36 |
81,0 |
|
37 és ennél több |
83,0 |
Rokkantsági nyugdíj
185. § (1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági
nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, aki a szolgálat-(munka-)képességét
legalább 67%-ban elvesztette.
(2) A rokkantsági nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapításáig
szerzett, a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő
tartamától és a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelően a rokkantsági nyugdíj
összege:
|
Ha a teljes |
A rokkantság |
|
||
|
szolgálati |
III. |
II. |
I. |
|
|
évek száma |
csoportjában
az illetményátlag %-ában |
|
||
|
0 |
50,0 |
55,0 |
60,0 |
|
|
1 |
50,5 |
55,5 |
60,5 |
|
|
2 |
51,0 |
56,0 |
61,0 |
|
|
3 |
51,5 |
56,5 |
61,5 |
|
|
4 |
52,0 |
57,0 |
62,0 |
|
|
5 |
52,5 |
57,5 |
62,5 |
|
|
6 |
53,0 |
58,0 |
63,0 |
|
|
7 |
53,5 |
58,5 |
63,5 |
|
|
8 |
54,0 |
59,0 |
64,0 |
|
|
9 |
54,5 |
59,5 |
64,5 |
|
|
10 |
55,0 |
60,0 |
65,0 |
|
|
11 |
55,5 |
60,5 |
65,5 |
|
|
12 |
56,0 |
61,0 |
66,0 |
|
|
13 |
56,5 |
61,5 |
66,5 |
|
|
14 |
57,0 |
62,0 |
67,0 |
|
|
15 |
57,5 |
62,5 |
67,5 |
|
|
16 |
58,0 |
63,0 |
68,0 |
|
|
17 |
58,5 |
63,5 |
68,5 |
|
|
18 |
59,0 |
64,0 |
69,0 |
|
|
19 |
59,5 |
64,5 |
69,5 |
|
|
20 |
60,0 |
65,0 |
70,0 |
|
|
21 |
61,0 |
66,0 |
71,0 |
|
|
22 |
62,0 |
67,0 |
72,0 |
|
|
23 |
63,0 |
68,0 |
73,0 |
|
|
24 |
64,0 |
69,0 |
74,0 |
|
|
25 |
65,0 |
70,0 |
75,0 |
|
|
26 |
66,0 |
71,0 |
76,0 |
|
|
27 |
67,5 |
72,5 |
77,5 |
|
|
28 |
69,0 |
74,0 |
79,0 |
|
|
29 |
70,5 |
75,5 |
80,5 |
|
|
30 |
72,0 |
77,0 |
82,0 |
|
|
31 |
73,5 |
78,5 |
83,5 |
|
|
32 |
75,0 |
80,0 |
85,0 |
|
|
33 |
76,5 |
81,5 |
86,5 |
|
|
34 |
78,0 |
83,0 |
88,0 |
|
|
35 |
79,5 |
84,5 |
89,5 |
|
|
36 |
81,0 |
86,0 |
91,0 |
|
|
37 és ennél több |
83,0 |
88,0 |
93,0 |
|
(3) Akinek a rokkantságát
az orvosi felülvizsgálat megszüntette és a rokkantság idejét is beleszámítva a
szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére
szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.
Baleseti ellátás
186. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő
balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége alapján - ha a szolgálati-(munka-)képesség-csökkenése
a 67%-ot eléri - baleseti rokkantsági nyugdíjra, a 16%-ot elérő szolgálati-(munka-)képesség-csökkenés
esetén pedig baleseti járadékra jogosult.
(2) A baleseti
rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék mértéke azonos a társadalombiztosítási
rendelkezések szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj, illetőleg baleseti járadék
mértékével.
Hozzátartozói
nyugellátás
187. § (1) A hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományból
nyugállományba helyezett személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi
nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.
(2) Az özvegyi nyugdíj
az özvegyet az elhalt házastársa szolgálati viszonyának idejére tekintet nélkül
megilleti.
(3) A Tny. Tv. 50. §-ának
(1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a
60%-a, a Tny. Tv. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti özvegyi
nyugdíj a 36%-a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak,
amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
188. § (1) Az árvaellátás mértéke a Tny. tv. 56. § (1) bekezdése
szerinti árva esetében az elhunyt nyugdíjának 36 százaléka, a (2) bekezdése
szerinti árva esetében pedig a 72 százaléka.
(2) A szülői nyugdíj összege
az özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek
jogot, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.
189. §
A baleseti hozzátartozói
nyugellátások
190. § (1) A hivatásos állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő
baleset, sérülés vagy betegség következtében elhunyt tagjának a 187. § (1)
bekezdésben szereplő hozzátartozói baleseti hozzátartozói nyugellátásra
jogosultak.
(2) A baleseti
rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját a baleseti nyugellátás akkor is
megilleti, ha a nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés
vagy betegség következtében halt meg.
(3) A baleseti sérült
hozzátartozóinak akkor is jár a baleseti nyugellátás, ha a halál a szolgálati kötelmekkel
összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatti munkaképtelenség ideje alatt következik
be, és vélelmezhető, hogy a sérült életben maradása esetében baleseti rokkantsági
nyugdíjra lett volna jogosult.
(4) A hozzátartozói
baleseti nyugellátások mértéke - az (5)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel
- a 187-188. § szerinti hozzátartozói nyugellátások mértékével azonos.
(5) A hősi halott után
az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a 70 százaléka,
amely az elhunytat - halála időpontjában - a II. rokkantsági csoportban
megillette volna.
(6) A hősi halott után
járó ideiglenes özvegyi nyugdíjat követően folyósított özvegyi nyugdíj annak a
baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 50 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában
a II. rokkantsági csoportban megillette volna.
(7) A hősi halott esetében
az árvaellátás összege árvánként annak a nyugdíjnak a 42, illetőleg - a Tny.
tv. 56. §-ának (2) bekezdése esetén - a 84 százaléka, amely az elhunytat
baleseti rokkantsági nyugdíjként - halála időpontjában - a II. rokkantsági
csoportban megillette volna.
A nyugellátás megállapítása
191. § (1) Az e törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról
első fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.
(2) A határozat ellen
a kézbesítéstől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezés nyújtható
be. A miniszter határozata ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül
keresettel a bírósághoz lehet fordulni.
192. § (1) A nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba
helyezést követő 2 hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének
számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét kell kifizetni.
(2) Ha a hivatásos állomány
tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti összeget azoknak a nyugellátásra
jogosult hozzátartozóknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor
együttéltek.
A magánnyugdíj
192/A. § (1) Az Mny. tv. 3. § (1) bekezdése, valamint a Tbj.
tv. 4. § m) pontja alkalmazása szempontjából a hivatásos állomány tagját
37. életévének betöltése előtt kell pályakezdőnek tekinteni.
(2) A nemzetbiztonsági
szolgálatok tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói határozzák
meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz
csatlakozhat.
XV. Fejezet
KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI
JOGVITA
Kérelem
193. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával
összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.
(2) A kérelmet szolgálati
úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni,
akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.
(3) Az elöljáró a kérelem
tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.
Szolgálati panasz
194. § (1) A hivatásos állomány tagja - meghatalmazás alapján
nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is - szolgálati panasszal élhet,
ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést
vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja.
(2) A szolgálati
panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétől számított 15
napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség
megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintően a szolgálati
viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel
szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül
lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni.
(3) A panaszt a döntést
hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki - ha annak nem ad helyt - az ügyre
vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró
parancsnokhoz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok
azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő
egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(4) A panaszjog
gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz
megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos
fegyelemsértés, illetve szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg.
(5) A más jogszabályban
meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.
BH2004.
Határozat elleni
panasz, fellebbezés
195. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával
kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsőfokú határozat
ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kézbesítésétől számított 15
napon belül panaszt [142. § (1) és 159. § (2) bekezdés] vagy fellebbezést [180.
§ (5) és 191. § (2) bekezdés] nyújthat be.
(2) A hivatásos állomány
tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott
határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.
(3) A panaszt vagy
fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter által meghatározott
szerv - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 30 napon belül bírálja el. E
határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
A bírósági út
196. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból
származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha
a) a szolgálati panaszát, illetőleg az elsőfokú határozat
elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították;
b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;
c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon
biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés,
illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.
(2) A fegyveres szerv
a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz
fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.
(3) A 119. § (3)
bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja és annak védője három
napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerős határozat Be. szerinti bírósági
felülvizsgálatát.
(4) A keresetet a
hivatásos állományú azzal a jogi személynek minősülő szervvel szemben indíthatja
meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába
tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes
parancsnok hozta.
197. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő
megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési
tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.
(2) Ha a szolgálati
viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan
helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.
(3) A szolgálati
viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a
hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell
téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát.
Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a
részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával
megkeresett vagy megkereshetett volna.
(4) Ha a hivatásos állomány
tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell
tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének
napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés
jár.
(5) A fegyveres szerv
kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állományú eredeti munkakörbe történő
visszahelyezését, feltéve, hogy a hivatásos állományú továbbfoglalkoztatása a
fegyveres szervtől nem várható el.
(6) Ha a hivatásos állomány
tagja nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe
történő visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet - az eset összes körülményei,
így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a
hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének
megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.
(7) Nem alkalmazható
az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű
joggyakorlás követelményébe (5. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (6. §),
illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §).
(8) Ha a felmentés azért
jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak
meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati
viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
BH2002.
BH2001. 447. I. A rendőr szolgálati viszonyának megszüntetéséről
hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az
eredeti beosztásába vissza kell helyezni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati
viszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati
viszonya a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel
szűnt volna meg. Ebben az esetben a részére végkielégítés jár [1996. évi XLIII.
tv. (Hszt.) 197. § (3) és (4) bek.].
BH2001. 447. II. A munkáltató az intézkedésének jogellenessége
miatt köteles a hivatásos állomány tagjának végkielégítést fizetni. Ez a kötelezettsége
független attól, hogy a szolgálati viszony - később jogellenesnek minősült -
megszüntetésekor fizetett-e végkielégítést, és milyen mértékben [1996. évi
XLIII. tv. (Hszt.) 68. § (2) bek., 197. § (4) bek.].
BH2001.
BH2001.
BH1999.
198. §
XVI. Fejezet
SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS
199. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi
alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban
együtt: személyügyi nyilvántartások).
(2) Személyügyi
alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi
személyügyi nyilvántartást - a miniszter döntése szerint - a minisztériumban
vagy az országos parancsnokságon kell vezetni.
(3) A személyügyi
nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza.
200. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos
állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati
viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt
követően keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása
alatt készült minősítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.
(2) A szolgálati
viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható
adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban
állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.
201. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben
is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a fegyveres
szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak
az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény
felhatalmazása alapján kapcsolható össze.
(2) A személyügyi
alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv
folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak.
(3) A személyügyi
nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek
részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.
202. § A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve
abból adatot átvenni jogosult:
a) a saját adatait illetően a hivatásos állomány tagja;
b) az alárendeltjei vonatkozásában
- a minősítést végző
személy,
- a szolgálati elöljáró,
- az állományilletékes
parancsnok,
- az országos
parancsnok és az illetékes helyettese;
c) a miniszter, az államtitkár, felügyeleti hatáskörében
a helyettes államtitkár;
d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint
a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított
beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;
e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.
203. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett
személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv köteles
adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett
köteles 8 munkanapon belül bejelentést tenni az illetékes személyügyi szervnek.
(2) A hivatásos állomány
tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott
adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő
köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.
(3) A személyügyi
nyilvántartás adatai közül a fegyveres szerv megnevezését, a hivatásos állomány
tagja nevét, továbbá a beosztására, rendfokozatára és kitüntetésére vonatkozó
adatot a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet
hozni.
(4) A 202. §-ban
foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában
- más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi
nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet
adni.
(5) A személyi anyaggyűjtő
a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új
szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése
szerinti - minisztériumon kívüli - más szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával
adható át.
XVII. Fejezet
A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
204. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett
személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) - a 205. §-ban meghatározott
eset kivételével - egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra
utaló megjelöléssel használhatja.
(2) A nyugállomány
tagja, házastársa és az általa eltartott gyermeke a 179. § szerinti egészségügyi
szolgáltatáson túl jogosult - a külön jogszabályban meghatározott - kedvezményes
üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti.
(3) A nyugállomány
tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a
fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát.
(4) A nyugállomány
tagja rendfokozatban egy alkalommal előléptethető (kinevezhető), ha a fegyveres
szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.
(5) Az egyenruha viselésének
és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti
meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f)
pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló
felmentés miatt szűnt meg.
205. § (1) A nyugállomány tagja politikai rendezvényen
egyenruhát nem viselhet.
(2) Ha a nyugállomány
tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan,
annak viselésétől, illetve használatától eltiltható.
(3) Az egyenruha viselésére
és a rendfokozatra méltatlan az,
a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást
keltő magatartást tanúsít;
b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét
romboló tevékenységet folytat;
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság
szabadságvesztésre ítélt.
XVIII. Fejezet
SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI
GONDOSKODÁS
Szociális gondoskodás
206. § A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe
tartozik:
a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja,
valamint annak közeli hozzátartozója;
b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája,
amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú
nyugdíjat kap;
c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő
baleset, betegség miatt szűnt meg.
207. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról
és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a
fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes
gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.
A kegyeleti gondoskodás
208. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség
teljesítése során az életét feláldozta, őt az illetékes miniszter hősi halottá
vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.
(2) A miniszter,
illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány
tagját - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a
fegyveres szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.
209. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat -
a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai
tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően
egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(2) Nem illeti meg az
(1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát
szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult
állapotának következménye.
(3) Különös méltánylást
érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is
lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.
210. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a
szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit
a fegyveres szerv viseli.
(2) Az (1) bekezdés alá
nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50%-ban viseli a temetés költségeit;
míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat
a temetési költségekhez.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
XIX. Fejezet
211-245. §
EBH2003.
XIX/A. Fejezet
A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG,
A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG, A POLGÁRI
NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG
HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
245/A. § A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos
állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási
szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit
az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vagyonnyilatkozat
245/B. § (1) A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció
megelőzése céljából az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél osztályvezető,
illetve azzal azonos vagy annál magasabb vezetői beosztásba (a továbbiakban:
vezetői beosztás), a közbeszerzési eljárásban közreműködő, valamint a költségvetési
és egyéb pénzeszközökkel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési
jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a
gazdálkodás ellenőrzésére jogosult hivatásos állományú beosztásba csak az
nevezhető ki, illetve beosztásában csak az tartható meg, aki
a) önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-,
illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan a kinevezéskor, valamint a (3)
bekezdésben meghatározott időszakonként a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú melléklete szerinti
adattartalommal külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése
végett történő személyes adat kezeléséhez szükséges hozzájárulását a Ktv.-ben
foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek átadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozója
hozzájárulását személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - a Ktv.-ben
meghatározott szervek általi - kezeléséhez.
(2) A
vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére vonatkozóan a Ktv. 22/A-22/B. §
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a) az állami vezetőnek minősülő vezetők, valamint a központi
tisztikar tagjai évente,
b) az a) pont alá nem tartozó vezetők és az (1)
bekezdésben meghatározott egyéb beosztásúak kétévente tesznek
vagyonnyilatkozatot.
(3) A
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra egyebekben a Ktv. 22/A. § és 22/B. §
szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben
fel nem sorolt hivatásos állomány az e törvényben és a Ktv.-ben meghatározott
szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.
245/C. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya
a törvény erejénél fogva azonnali hatállyal megszűnik az 59. § (1) bekezdésében
meghatározottakon kívül a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségének
szándékos elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatában a valóságnak meg nem felelő
adat, tény szándékos közlése, vagy a személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásának
visszavonása miatt is.
(2) Az (1) bekezdés
alapján nem szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles hivatásos állományú
szolgálati viszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás
csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére
vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.
Vezetői beosztásba
történt kinevezés visszavonása
245/D. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából
indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető, illetve arról az érintett 30
napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.
(2) A vezetői kinevezés
visszavonása esetén - amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja
szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - az érintett részére a kinevezés
visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes
parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve,
hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - a végzettségének, képzettségének és
rendfokozatának megfelelő másik vezetői vagy más beosztotti munkakört kell
felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a hivatásos
állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban
nyilatkozik.
(3) Amennyiben a vezetői
kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem
biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a
vezetői besorolásának és illetményének változatlanul hagyása mellett - a beosztásba
helyezéséig, de legfeljebb 3 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez
esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes
parancsnok köteles gondoskodni.
(4) Ha a hivatásos állomány
tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának
megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben
alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelően
be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetői
beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani és - feltéve, ha ilyet részére
megállapítottak - az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásokat kell
biztosítani.
(5) A vezetői kinevezésről
történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott
fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - végzettségének,
képzettségének és rendfokozatának megfelelő munkakört kell felajánlani. A hivatásos
állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól
számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. A szolgálati viszonyról történő
lemondásnak kell tekinteni, ha a fegyveres szerv nem tud megfelelő beosztást
felajánlani, illetve a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő
lemondást követően a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő
felajánlott beosztást nem fogadja el.
(6) Ha a hivatásos állomány
tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (2)
bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el,
szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel
kell megszüntetni.
245/E. § A 80. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően a
hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba történő kinevezésekor a soron következő
rendfokozatba elő lehet léptetni.
Teljesítményértékelés
245/F. § (1) A hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét
az adott fegyveres szerv kiemelt céljának és az érintett munkakörének
figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján az állományilletékes
parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva, évente írásban értékeli.
(2) A teljesítménykövetelmények
alapját képező kiemelt célokat az illetékes miniszter - az önkormányzati tűzoltóságok
esetében a képviselő-testület - évente határozza meg.
(3) Az állományilletékes
parancsnok az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban
megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a hivatásos állomány tagjával szemben támasztott
követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények), amelyek
figyelembevételével legkésőbb a tárgyév végéig értékeli az állomány tagjának
teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását és az írásbeli értékelés
átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.
(4) A teljesítményértékelés
valótlan ténymegállapításai miatt a hivatásos állomány tagja szolgálati jogvitát
kezdeményezhet.
(5) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, valamint a többi
fegyveres szerv bűnügyi, felderítő tevékenységet ellátó tagja a teljesítményértékelést
bíróság előtt nem támadhatja meg.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben
meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja
munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az
esetben a hivatásos állomány tagja a 100. § szerinti illetményre jogosult.
Illetmény
245/G. §
EBH2003.
245/H. § (1) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek
országos szintű szerveinél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb négy,
a területi (megyei illetékességű) szerveknél - a szerv vezetőjét nem számítva -
legfeljebb kettő, a helyi szerveknél - a szerv vezetőjét nem számítva -
legfeljebb egy vezetői szint létesíthető.
(2) E szervek országos
parancsnokai államtitkári, helyetteseik helyettes államtitkári illetményre és
juttatásra jogosultak, a területi szervek vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet
eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi
vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi
vagy osztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője osztályvezetői beosztási
illetményre jogosult.
245/I. §
Központi tisztikar
245/J. § (1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú
tisztek, főtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök központi
tiszt címet adományozott. A központi tisztikar létszáma - ide nem értve a
245/K. § (1) bekezdésében meghatározottakat és a rendelkezési állományba
helyezetteket - nem haladhatja meg a 150 főt.
(2) A központi
tisztikar tagjának (a továbbiakban: központi tiszt) feladata, hogy a beosztásának
(munkakörének) ellátása során segítse a rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiai
döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő,
a fegyveres szervet érintő kormányzati feladatok ellátását, valamint a rendészet,
nemzetbiztonság szakmapolitikai szempontjainak gyakorlati érvényesítését.
(3) A központi tiszti
cím - pályázat alapján - annak a hivatásos állományúnak adható, aki
a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok állományában vagy minisztériumban, hivatalban - berendelés, vezénylés
alapján -, valamint a fegyveres szervek területi és helyi szerveinél teljesít
szolgálatot,
b) felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább ötéves hivatásos
szolgálati gyakorlattal és legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik,
c) sikeres pályázatot nyújtott be.
A pályázati kiírásban
tájékoztatást kell adni a főtisztviselői kinevezéssel együtt járó kötelezettségekről.
(4) A cím adományozása
határozatlan időre szól, amelynek visszavonására, illetve megszűnésére a Ktv.
31/D-31/E. §-ának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
245/K. § (1) A központi tiszti cím elnyeréséhez a pályázat kiírására,
a központi tisztikar tagjának munkavégzésére, továbbképzésére vonatkozóan a
Ktv. 31/A. § (1)-(2), (4)-(5) bekezdésének és 31/B. §-ának rendelkezéseit, a
fegyveres szervek államtitkári illetményre és juttatásra jogosult vezetői esetében
pedig a Ktv. 31/A. § (3) bekezdésének rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni
kell.
(2) A központi tiszti
cím a hivatásos állomány tagjának beosztását, vezetői kinevezését, a szolgálat
teljesítésének helyét - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem érinti.
(3) A központi tiszt a
miniszterelnök döntése alapján - a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve
- a fegyveres szerv rendeltetésének figyelembevételével, végzettségének és képzettségének
megfelelően - beleegyezése nélkül - a fegyveres szervek országos parancsnokságára,
területi és helyi szerveihez a fogadó miniszter véleményének kikérése mellett áthelyezhető.
A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően
legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a központi tiszt munkáltatójának,
valamint az új munkáltatójának a véleményét.
245/L. § (1) A központi tiszt alapilletményre jogosult,
amelynek összege a mindenkori illetményalap tizenháromszorosa.
(2) Az alapilletményen
túl a központi tisztet az alábbi mértékű illetménypótlék is megilleti:
a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok állományában vagy a minisztérium hivatali egységeinél, a hivatalok
központi szerveinél - berendelés, vezénylés alapján - szolgálatot teljesítő,
valamint a területi besorolású szerveknél szolgálatot teljesítő főosztályvezető
besorolású vezető esetében az alapilletmény 25%-a,
b) országos parancsnok-helyettes esetében az alapilletmény
50%-a,
c) országos parancsnok esetében az alapilletmény 100%-a.
(3) A központi tiszt
rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és - idegennyelv-tudási pótlék
kivételével - egyéb illetménypótlékra nem jogosult.
A központi tiszt a
104. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltak szerint idegennyelv-tudási pótlékra
jogosult azzal, hogy egy - legalább középfokú - nyelvvizsga után a pótlék nem jár.
A mérlegelési jogkörbe tartozó pótlékra jogosító nyelveket a munkáltatói jogkört
gyakorló vezető, illetve az állományilletékes parancsnok állapítja meg.
Az illetménnyel
kapcsolatos egyéb kérdésekre a Ktv. 31/C. § (2) és (5) bekezdéseinek rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
(4) A központi tiszt
alapilletményét - a rendelkezési állományban lévőket kivéve - a munkáltatói
jogkört gyakorló vezető, illetve az állományilletékes parancsnok át nem ruházható
hatáskörben, a szerv számára megállapított személyi juttatások előirányzatán
belül, szakmai munkája értékelése alapján legfeljebb 30%-kal megemelheti. Az
eltérítés a tárgyévre vonatkozik. Amennyiben a központi tiszt - az e törvény
245/K. § (3) bekezdése szerint - áthelyezésre vagy rendelkezési állományba kerül,
az eltérítés megszűnik.
245/M. § A központi tiszt szolgálati viszonya felmentéssel történő
megszüntetésének kezdeményezése esetén - választása szerint - felmenthető, vagy
annak hiányában a Ktv. 31/F. §-ában foglalt rendelkezési állományba kell
helyezni, és vele szemben az ott meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni.
Előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.
Vegyes rendelkezések
245/N. § (1) A Hszt. 245/D. § (1) bekezdés rendelkezéseit a törvény
e fejezetének hatálybalépésekor vezetői beosztásban lévők esetében úgy kell
alkalmazni, mintha vezetői beosztásba történt kinevezésük a törvény hatálybalépésének
napján kezdődne.
(2) E fejezet hatálya
alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2)
bekezdésének megfelelően a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges
képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat,
valamint a központi tisztikar működtetésére, továbbá - figyelemmel a Ktv. 80. §
(1) bekezdésének i) pontjára - a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére
és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat.
245/O. §
245/P. § (1) A törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépésétől
számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2001. július 1-jei
hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a hivatásos állomány tagjait
besorolni és illetményét az e törvény 5. számú mellékletével meghatározott 6/B.
számú mellékletben szereplő szorzószámok szerint megállapítani. 2001. december
31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 3. számú mellékletével megállapított
6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes
mértékű vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy
legkésőbb 2003. július 1-jétől a hivatásos állomány tagja az e törvény 3. számú
mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz
tartozó szorzószám alapján számított beosztási illetményre jogosult.
(2) Ha a Hszt. XIX/A.
fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi
illetményben részesül, az megszűnik azzal, hogy a már megszerzett illetmény összege
nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal
adatainak figyelembevételével évente legfeljebb az előző évi infláció mértékével
és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
(3) A törvény e
fejezetének hatálybalépésével a Hszt. 101. § (4) bekezdése szerint megállapított
beosztási illetményeltérítések megszűnnek, emiatt azonban a már megállapított
beosztási illetmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén az állományilletékes
parancsnok ismételten intézkedhet a beosztási illetmény eltérítésére azzal,
hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján számított beosztási illetményt kell
az eltérítés alapjának tekinteni.
(4) E fejezet hatálya
alá tartozó fegyveres szerveknél 2008. január 1-jétől tiszti beosztásba a 37. §-ban
meghatározott feltételeken túl pályakezdőként csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel
rendelkező személy nevezhető ki, illetve vezetői kinevezést csak az kaphat, aki
angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával
rendelkezik. Amennyiben a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához az előzőekben
felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvből meglévő államilag
elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga
helyett alkalmazási feltételként elfogadható.
(5) A hivatásos állomány
tagja a 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ruházati utánpótlási
ellátmány teljes összegére első alkalommal 2002. évben jogosult.
(6) Amennyiben e törvény
hatálybalépésekor a hivatásos állomány tagja részére biztosított ruházati utánpótlási
ellátmány összege az illetményalap 250%-ának megfelelő összeget nem éri el, úgy
az illetményrendszer bevezetési ütemezésének (2001. július 1-jétől 70%, a továbbiakban
a 245/P. § (1) bekezdésében foglaltak szerint) megfelelő mértékű ruházati utánpótlási
ellátmány kiegészítésre jogosult.
245/R. § Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a törvény
XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépését követően 6 hónapon belül, a törvény
alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét,
amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások előirányzatán
belül a Hszt. 104. § (5) bekezdése szerinti mértékű nyelvpótlék folyósítható.
XX. Fejezet
A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG,
A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
246. § A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, valamint
az állami és önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit
az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Közös szabályok
247. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél
az állományilletékes parancsnok:
a) országos parancsnok,
b) főigazgató,
c) megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, és a vele azonos
jogállású szervek vezetői,
d) határőr igazgató,
e) fővárosi polgári védelmi igazgató,
f) megyei katasztrófavédelmi igazgató, és a vele azonos
jogállású szervek vezetői,
A fegyveres és rendvédelmi
szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény
módosította a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 247. § (1)
bekezdését. A módosítás során technikai okokból kimaradt a megyei katasztrófavédelmi
igazgatót követően az és a vele azonos jogállású szervek vezetői szövegrész,
ezáltal a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója jelenleg nem minősül
állományilletékes parancsnoknak. A törvény ezt a hiányosságot pótolja.
g) önkormányzati tűzoltóparancsnok,
h) városi (kerületi) rendőrkapitány,
i) határőr kirendeltségvezető.
(2) Az állományilletékes
parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a belügyminiszter állapítja
meg.
248. § A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú
tagját határozott vagy határozatlan időre - beleegyezésével - a Belügyminisztériumba,
illetve a rendvédelmi oktatási intézményekbe szolgálatteljesítésre
berendelheti. A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter
határozza meg. A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel
kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára
vonatkozó szabályok az irányadók;
b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot,
illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;
c) a munkáltatói jogkört vele szemben a fegyveres szerv
irányításában és felügyeletében közreműködő minisztériumi egység vezetője
gyakorolja;
d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi
okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az érintett részére az eredeti
fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és
rendfokozatának megfelelő, de legalább a berendelést megelőző besorolásával
azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben ilyen beosztás nem
biztosítható - de egy éven belül az várható -, akkor egyetértésével rendelkezési
állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a berendelését megelőző
szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból
eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani;
e) Ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont
szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást
nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett
szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
A korábbi szabályozáshoz
képest megszűnik - az előmeneteli szabályok figyelembevételével történő - kötelező
szolgálati beosztásba történő visszavétel. A hivatásos állományú berendelésének
megszűnésével a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél végzettségének,
képzettségének, rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztást kell biztosítani.
Ez a beosztás nem lehet alacsonyabb a vezénylését megelőző szolgálati beosztásánál.
Abban az esetben, ha ilyen beosztás nincs, de 1 éven belül várható - pl. más
hivatásos állományú nyugállományba vonulása miatt - akkor, a hivatásos állományú
rendelkezési állományba helyezhető addig, amíg a beosztás meg nem üresedik.
Amennyiben a fentiek
alapján megfelelő szolgálati beosztás nem várható, nem helyezhető rendelkezési állományba.
Ilyen esetben a fenti követelmények figyelembevételével alacsonyabb beosztást
kell neki felajánlani. Ha ezt nem fogadja el, akkor az érintett szolgálati
viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve, ha a Hszt. 44. §-ának (1)
bekezdése alapján nem kerül rendelkezési állományba.
249. § A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség
(szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a felsőoktatási intézmény a belügyminiszter
jóváhagyásával írja ki.
250. § (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv más
szervezeti egységéhez - ha az a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával is
jár - beleegyezésével helyezhető át.
(2) A
tanfolyamrendszerű továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó időtartamra
vezényelni a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet.
251. § (1) A belügyminiszter határozza meg e fejezet hatálya
alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz
szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés,
sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhető legmagasabb
rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat.
(2) A középfokú rendvédelmi
oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket - a miniszter által
meghatározott rendben - az első oktatási év eredményes befejezését követően -
legalább 6, de legfeljebb 12 havi próbaidő kikötésével - hivatásos állományba
lehet venni.
BH2001.
252. § A fegyveres szervek hivatásos tiszthelyettesi állományát
a 82. § (1) bekezdése szerint kell minősíteni, a szerződéses állományban levőkről
szolgálati jellemzést kell készíteni.
253. § (1) A 90. § (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság
helyett a parancsnokokat (vezetőket) az alábbi mértékű vezetői pótszabadság
illeti meg:
a) osztályvezetői besorolású vezető esetén 11 munkanap;
b) főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető esetén 12
munkanap;
c) főosztályvezetői besorolású vezető esetén 13 munkanap;
d) helyettes államtitkári juttatásra jogosult vezető esetén
14 munkanap;
e) államtitkári juttatásra jogosult vezető esetén 15
munkanap.
(2) A 92. § (2) bekezdése
szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az országos
parancsnok engedélyezi.
254. § (1) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű
tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés
szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória
első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt
szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte előtt is sor
kerülhet.
(2) A 104. §-ban
meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában
pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és
felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett
munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell
meghatározni. A pótlékok mértéke:
a) egy hónapra számítva:
|
- különleges bevetési pótlék |
100-150% |
|
|
|
- lovasjárőri pótlék |
25% |
|
|
|
- kutyavezetői pótlék |
20% |
|
|
|
- gépjárművezetői pótlék |
13% |
|
|
|
- különleges gépjárművezetői pótlék |
25% |
|
|
|
- díszelgési pótlék |
25% |
|
|
|
- hajóvezetői pótlék |
20% |
|
|
|
- nyomozói pótlék |
65% |
||
|
- zenekari pótlék |
10% |
|
|
|
- nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak,
illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés
veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka |
45% |
|
|
|
- veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltói
beosztás pótléka |
45% |
||
|
- a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
(a továbbiakban: RSZVSZ) állománya belső ellenőrzési pótléka |
30% |
|
|
|
- rendőrségi közterületi pótlék |
45% |
||
|
- határőrségi határrendészeti pótlék |
45% |
||
b) teljesített óránként:
|
|
- repülőgép-(helikopter-)vezetői pótlék |
10% |
|
|
- éjszakai pótlék |
0,5% |
|
|
- délutáni pótlék |
0,25% |
|
|
- készenléti pótlék |
0,25% |
|
|
- tűzszerészpótlék |
15% |
|
|
- búvárpótlék |
5% |
|
|
- akció szolgálati pótlék |
0,5% |
c) szolgálatonként:
|
|
- ügyeleti pótlék |
3,8-7,4% |
|
|
- egyéb veszélyességi pótlék |
2,1% |
(3) A (2) bekezdés szerinti
pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges
kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár.
(4) Aki havi
rendszerességgel veszélyes tűzoltói beosztás pótlékában részesül, az - ha
jogszabály másképp nem rendelkezik - egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult.
BH2002. 286. Nyomozói pótlékra az jogosult, aki a beosztása ellátása
során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat, feltéve, hogy a pótlékra
jogosító beosztást a jogszabály felsorolása tartalmazza [1996. évi XLIII. tv.
(Hszt.) 254. § (2)-(3) bek., 342. § (1) bek. c) pont, 140/1996. (VIII. 31.)
Korm. r. 28-63. §-ok, 54. § (1) és (2) bek., 20/1997. (III. 19.) BM r. 49. §].
254/A. § (1) A Hszt. 7. számú - a személyügyi nyilvántartás
adatkörét tartalmazó - mellékletében az I. Személyügyi adatok pontja I/A. és
I/B. pontokra változik:
I/A. Személyi adatok:
- név (leánykori név),
- arcképmás, saját kezű
aláírásminta,
- születési hely, idő,
- anyja neve,
- lakóhely, lakáscím,
tartózkodási hely, telefonszám,
- családi állapot,
- házastárs (élettárs)
neve, lakcíme,
- társadalombiztosítási
azonosító jele,
- adóazonosító jele,
- bankszámlaszáma.
I/B. Eltartott
gyermeke(i)
- neve,
- születési helye,
ideje,
- anyja neve,
- eltartás kezdete,
- lakcíme,
- társadalombiztosítási
azonosító jele,
- adóazonosító jele,
- egyéb eltartottak száma,
eltartás kezdete.
(2) Az illetmény-számfejtési
feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül
jogosult a Hszt. 7. számú mellékletében foglalt adatkörökből - kivéve az V. és
XIII. pontokat - a hivatásos állomány illetményének számfejtése, illetve annak
ellenőrzése céljából a szükséges adatokat felhasználni.
A határőrség hivatásos
és szerződéses állományára vonatkozó szabályok
255. § (1) A határőrség hivatásos és szerződéses állományú
tagjaira (a továbbiakban e fejezetben együtt: hivatásos határőr) e törvény
rendelkezéseit a Hvt.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Ahol e törvény a
szerződéses állomány tagját külön nem említi, ott ránézve a hivatásos állomány
tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A határőrség hivatásos
állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 258. §, a 258/A-258/C. §,
valamint a 261-262. §-ok és a 322. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.
A hivatásos határőr
kötelessége
256. § (1) A hivatásos határőr a szolgálati elöljárójától
a) a Hvt. 22. § (1) bekezdésének a)-d), valamint a
34. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására
kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;
b) a Hvt. 22. § (1) bekezdés e)-f), h) és l),
valamint a 34. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtására
kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét
közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A hivatásos határőr
a szolgálati feladataihoz rendszeresített öltözetet az előírásoknak megfelelő módon
köteles viselni.
256/A. § (1) Szerződéses szolgálati viszony olyan szolgálati
beosztások ellátására létesíthető, amelyek a polgári iskolai végzettség és a
kinevezéskor kötelezően előírt rendészeti képzés keretében szerzett szakképesítés
alapján ellátható. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerződéses szolgálati
viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező
jelentkezővel is létesíthető.
(2) Szerződéses szolgálati
viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet. Ez alól a miniszter
indokolt esetben kivételt tehet.
(3) Szerződéses szolgálati
viszony az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak
akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti beosztás esetén legalább 5,
tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 3 év szolgálatot vállal.
(4) A szerződéses
szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes
időtartama a 20 évet nem haladhatja meg és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor
betöltésén.
256/B. § A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei
az 53. §-ban meghatározottakon túl;
a) a hivatásos állományba vétel,
b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő letelte,
ha annak meghosszabbítására nem került sor,
c) a szerződés felbontása
ca) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt,
cb) a szervezeti egység áttelepülése, megszűnése miatt, ha
az érintett más helységbe, illetve más szervezeti egységhez történő áthelyezéséhez
nem járul hozzá,
cc) a szerződéses határőr körülményeiben bekövetkezett, előre
nem látható változás miatt, a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget,
illetve hátrányt okozna.
256/C. § (1) A szerződéses határőrt, ha a szolgálati viszonya a
szerződésben meghatározott idő leteltekor szűnik meg, leszerelési segély illeti
meg. A leszerelési segély összegére a 63. § (2) bekezdésében meghatározottak az
irányadók.
(2) Nem jár leszerelési
segély annak a szerződéses határőrnek,
a) akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba
vettek,
b) akinek szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f)
pontja, illetve a 66. § (2) bekezdése miatt szűnt meg,
c) aki szolgálati viszonya megszűnésekor rokkantsági
nyugdíjra szerzett jogosultságot.
(3) Leszerelési segélyben
részesültek esetében az ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony
megszűnésekor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel
történő megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony
esetén a végkielégítés) alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban töltött időt
lehet figyelembe venni.
256/D. § A szerződéses határőr egyéni mérlegelés alapján lakhatási
támogatást kaphat, ha a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen
legalább 10 év szolgálatot vállalt.
257. § A határőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja június
27-e, Szent László napja.
A rendőrség hivatásos
állományára vonatkozó szabályok
258. § (1) Rendőri szolgálati viszony - a 37. § (1) bekezdésében
és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, illetve
tartható fenn, ha a jelentkező
a) életvitele kifogástalan és a szolgálat törvényes,
befolyástól mentes ellátását veszélyeztető körülmény nem áll fenn, továbbá
b) írásban hozzájárul
ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai
és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,
bb) életvitele kifogástalanságának a felvételét megelőzően
és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak
szerinti ellenőrzéséhez (biztonsági ellenőrzés).
(2) E törvény alkalmazásában
a kifogástalan életvitel alatt az érintett magatartásával, életvitelével
szemben a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárhatóságnak
megfelelést kell érteni. Így különösen vizsgálni kell az érintett jogkövető
magatartását, családi és lakókörnyezeti kapcsolatainak rendezettségét, bűncselekményt
elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát, anyagi-jövedelmi
viszonyainak rendezettségét.
(3) A biztonsági ellenőrzés
során az ellenőrzést folytató fegyveres szerv és az RSZVSZ kezelheti az ellenőrzöttel
egy háztartásban élők nevét, a vele fennálló kapcsolatuk jellegét, valamint a közeli
hozzátartozói nevét, lakcímét, illetve tartózkodási helyét.
(4) Ha a 258/A. §
alapján elrendelt biztonsági ellenőrzés megállapítja, hogy az életvitel kifogásolható
és a törvényes, befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülmény áll
fenn, a felvételt el kell utasítani, illetőleg a hivatásos állományú szolgálati
viszonyát - feltéve, hogy 30 napon belül a kifogásolt életvitelt nem változtatja
meg, illetve a törvényes és befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető
körülményt nem szünteti meg - alkalmatlanság miatt felmentéssel meg kell szüntetni.
(5) Ha a jelentkezés
alapján a hivatásos szolgálati viszony nem jön létre, illetve a szolgálati
viszony megszűnik, akkor az (1) bekezdés b) pontjában előírt biztonsági
ellenőrzés során szerzett adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.
A kifogástalan életvitel
ellenőrzése a rendvédelmi szerveknél speciális jogosultság, amely a rendvédelmi
szerv mint munkáltató helyzetéből adódik. A rendvédelmi szerv speciális közhatalmi
jogosultságai következtében az állományába jelentkezőktől és tartozóktól nem általános
életvitelt vár el, hanem ún. kifogástalan életvitelt, amely megalapozza az e
szerveknél elvárt fegyelmet. Ennek alapján a fegyveres szerv és az ellenőrzést
végrehajtó RSZVSZ ellenőrzi és kezeli a jelentkező, illetve a hivatásos állományú
személyes, valamint büntetőeljárásra és büntetésekre vonatkozó adatait.
A fentieken kívül lehetőség
van jelentkező, illetve hivatásos állományú életvitelének, valamint lakó- és
családi környezetének és körülményeinek ellenőrzésére, amely az adatok beszerzésére
vonatkozóan nem terjedhet túl az ellenőrzöttel egy háztartásban élők nevének,
vele való kapcsolatának ellenőrzésére. A közeli hozzátartozók tekintetében
adatkezelés a névre, lakcímre és a tartózkodási helyre terjedhet ki. Ennek
alapján az ellenőrzöttel egy háztatásban élő közeli hozzátartozóra vonatkozó környezeti
körülményekre vonatkozó ellenőrzésen túl az adatok kezelésére is lehetőség van.
A nem egy háztartásban élő közeli hozzátartozó esetében csak a felsorolt adatok
kezelésére van lehetőség.
Abban az esetben, ha a
biztonsági ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az életvitel kifogásolható, akkor
a felvételiző esetében a szolgálatra történő jelentkezést el kell utasítani, a
más hivatásos állományú esetén szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének
a) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve ha a kifogásolt életvitelét
30 napon belül megváltoztatja.
Amennyiben a szolgálati
viszony nem jön létre, mert a jelentkező jelentkezését elutasítják, vagy mert
attól eláll, illetve a hivatásos állományú szolgálati viszonya megszűnik, az ún.
biztonsági ellenőrzésből származó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(6) Többes állampolgárságú
magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a belügyminiszter engedélyezi.
258/A. § (1) A biztonsági ellenőrzést, külön jogszabályban
meghatározottak szerint a szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres
szerv, a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzést a fegyveres szerv és
az RSZVSZ közösen végzi.
(2) A biztonsági ellenőrzés
elrendelésére a felvételt megelőzően az illetékes miniszter által meghatározott
szerv, a szolgálati viszony fennállása alatt az állományilletékes parancsnok
jogosult.
(3) A szolgálati
viszony fennállása alatt a biztonsági ellenőrzést az illetékes miniszter által
meghatározott beosztásokban legalább ötévente végre kell hajtani. Soron kívüli,
illetve más beosztásban levők ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha az állományilletékes
parancsnok tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre, vagy a törvényes
és befolyásolástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülményre lehet következtetni.
258/B. § Az RSZVSZ az ellenőrzés végrehajtásáról - az ellenőrzött
személy előtt leplezett módon - kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak
az ellenőrzés célja érdekében használhatók fel.
258/C. § (1) A jelentkezőt, illetve a szolgálati viszonyban álló
személyt - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az ellenőrzés
befejezését követő 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenőrzés tényéről,
annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és a következtetésekről.
(2) Nem kell tájékoztatást
adni abban az esetben, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján
titkos információgyűjtés elrendelésére vagy büntetőeljárás megindítására kerül
sor, és a tájékoztatás a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárás
eredményességét veszélyeztetné.
(3) Ha a szolgálati
viszony nem jön létre, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés
jogsértést, illetőleg a kifogástalan életvitel megkérdőjelezésére alkalmas körülményt
nem állapít meg, a keletkezett iratokat, illetve adatokat az ellenőrzés befejezésétől
számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.
259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, illetve
azt a rendőrt, aki e törvény hatálybalépésekor még nem rendelkezik rendőri
szakképzettséggel, a feltételek biztosítása mellett megfelelő határidő kitűzésével
kötelezni kell a rendőri szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben
nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja
alapján megszűnik.
(2) A rendőri szakképzettséggel
nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő
beosztására rendőri szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben
alkalmazva kerülhet sor.
260. § (1) Próbaidő kikötése kötelező, ha a hivatásos állományba
jelentkező rendőri szakképzettséggel nem rendelkezik.
(2)
261. § (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a
rendőr, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati
feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási
jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával
bízható meg.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti feladat ellátása alatt a rendőr társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira
a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.
262. § A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat - a
hatályos jogszabályok keretei között - a belügyminiszter állapítja meg, továbbá
- a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok
tekintetében - az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.
263. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást
- a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az illetékes szolgálati
elöljáró köteles azt megelőzően legalább 1 héttel közölni a rendőrrel.
264. § A rendőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április
24-e, Szent György napja.
A polgári védelem
hivatásos állományára vonatkozó szabályok
265. § (1) A polgári védelem hivatásos állományú tagjai szolgálatot
teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési önkormányzatoknál,
valamint a védelmi bizottságoknál.
(2) A polgári védelem
meghatározott beosztásokra szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet.
(3) A szerződéses állomány
tekintetében a 256/A-256/D. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
266. § (1) A polgári védelem szerveinél kiemelt munkáltatói
jogkört gyakorló elöljáró az országos parancsnok, állományilletékes parancsnok
pedig a fővárosi, megyei parancsnok.
(2) Szolgálati elöljáró
a polgári védelem szerveinél:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy,
b) a főigazgató, igazgató a főigazgatóság, igazgatóság állománya,
c) a főosztályvezető, osztályvezető a főosztály, osztály állománya,
d) a körzetparancsnok a körzet állománya
tekintetében.
267. § A polgári védelem 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja
március 1-je, a polgári védelem napja.
Az állami és hivatásos
önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára vonatkozó szabályok
268. § (1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezése és
felmentése az önkormányzati képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület),
a Főváros esetén a közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés) hatáskörébe tartozik.
(2) Minden más munkáltatói
jogot - a fegyelmi és kártérítési jogkör kivételével - a polgármester (főpolgármester)
gyakorol.
269. § (1)
(2) A szolgálati
viszony az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság és a hivatásos önkormányzati tűzoltó
között, illetve az önkormányzat és a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok
között jön létre.
(3) Az önkormányzati tűzoltóparancsnoki
beosztást pályázat útján kell betölteni. A pályázatot a képviselő-testület (közgyűlés)
írja ki. A pályázati feltételeket a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnokkal
előzetesen egyezteti.
270. § (1) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság a legalább
1 évig tartó képzés, továbbképzés céljából más szervhez vezényelt hivatásos állományú
tagja helyettesítésére határozott időre szolgálati viszonyt létesíthet (szerződéses
tűzoltó).
(2) Szerződéses szolgálati
viszony létesíthető tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztásokra akkor, ha
a jelentkező legalább 1 év szolgálatot vállal, amely közös megállapodás alapján
meghosszabbítható. A szerződéses szolgálati viszony összidőtartama legfeljebb
10 év lehet.
(3) Határozott időre történő
alkalmazás esetén tiszthelyettesi beosztásba felvételre kerülő személyt
tisztesi rendfokozatba kell kinevezni, ha középiskolai végzettséggel nem
rendelkezik.
(4) Szerződéses szolgálati
viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidő kikötése kötelező.
(5) A szerződéses tűzoltó
a próbaidő alatt köteles az alapfokú tűzoltó tanfolyamot elvégezni.
(6) A szerződéses tűzoltót
az utánpótlás biztosításakor előnyben kell részesíteni.
(7) A szerződéses
szolgálati viszony az 53. §-ban foglaltakon túl megszűnik határozatlan idejű
kinevezés esetén, valamint a kinevezésben meghatározott szolgálati idő leteltével,
ha annak meghosszabbítására nem került sor.
271. § (1) A hivatásos állomány tagja vezetői beosztásba történő
kinevezéséhez 5 év tűzoltó szakmai gyakorlat szükséges.
(2) Ha a hivatásos önkormányzati
tűzoltóparancsnokot beosztásából felmentik, alacsonyabb beosztásba helyezhető,
vagy más állami, illetve önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába áthelyezhető.
Amennyiben ezt nem fogadja el, vele szemben a felmentés szabályait kell
alkalmazni.
(3) A hivatásos tűzoltó
- beleegyezésével - az állami vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokságról más állami
vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába vezényelhető, ha a vezényléssel
kapcsolatos költségek viseléséről az érintett parancsnokságok írásban megállapodtak.
272. § (1) A tűzoltóság szakképzettséggel nem rendelkező
hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tűzoltói
szakképzettség szükséges.
(2) Bármely beosztásba
történő első kinevezés esetén kötelező az alapfokú tűzoltó tanfolyam elvégzése.
Ez alól felmentést a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok adhat.
(3) A századosi
rendfokozati állománycsoportba tartozó tűzoltói beosztások betöltéséhez középfokú
állami és szakmai iskolai végzettség is elfogadható.
(4) A hivatásos önkormányzati
tűzoltóparancsnokot a polgármester (főpolgármester) minősíti a szakmai felügyeletet
ellátó tűzoltóparancsnok véleményének a figyelembevételével.
(5) A szakmai felügyeletet
ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgató (főigazgató) soron kívüli minősítést
kezdeményez, ha a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokkal szemben szakmai
alkalmatlanság merül fel.
273. § Az önkormányzat saját költségvetése terhére a törvényben
meghatározottakon túl további juttatásokat állapíthat meg.
274. § (1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok helyettese
felett a fegyelmi jogkört a polgármester (főpolgármester) gyakorolja.
(2) A fegyelmi eljárást
a) hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében az önkormányzati
képviselő-testület (közgyűlés),
b) parancsnokhelyettes esetében a polgármester (főpolgármester)
rendeli el.
(3) A fegyelmi eljárás
elrendeléséhez ki kell kérni a szakmai felügyeletet ellátó katasztrófavédelmi
igazgató (főigazgató) véleményét. Ha pedig a katasztrófavédelmi igazgató vagy a
főigazgató szakmai felügyeleti jogkörébe tartozó ügyben kezdeményezi, a
fegyelmi eljárást el kell rendelni.
(4) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok
és helyettesével szemben elrendelt fegyelmi eljárásban a vizsgálatot - a (3)
bekezdés szerinti kezdeményezésre elrendelt esetben - a képviselő-testület,
illetve a polgármester kezdeményezése alapján a szakmai felügyeletet ellátó
katasztrófavédelmi igazgató (főigazgató) által kijelölt személy is
lefolytathatja. A vizsgálatba ezekben az esetekben az érintett hivatásos
katasztrófavédelmi szervek képviselőjét mindenképpen be kell vonni.
(5) A katasztrófavédelem
állományából megbízott vizsgáló a feladat ellátásával összefüggésben a fegyelmi
jogkört gyakorló képviselő-testület (polgármester) rendelkezései szerint jár
el.
A szakmai felügyeleti
jogkör hatékony érvényesítéséhez jelenleg nincs eszköztára a katasztrófavédelmi
szerveknek. A törvény ezért egyrészről lehetőséget teremt soron kívüli minősítés,
valamint fegyelmi eljárás kezdeményezésére szakmai mulasztás vagy szakmai
alkalmatlanság felmerülése esetén. Amennyiben a tűzvédelem helyzetét vagy a
hivatásos szolgálati jogviszonyt érintő szakmai mulasztás esetén az illetékes
katasztrófavédelmi szerv a fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezi, azt el
kell rendelni, és a vizsgálatot a szakmai felügyeletet ellátó szerv képviselője
(bizottsága) folytatja le. Az eljárás lefolytatását követően javaslatot tesz a
döntés meghozatalára. Így biztosított egyrészről az, hogy a tűzvédelmi illetve
hivatásos jogviszonnyal kapcsolatban kellő ismerettel rendelkező személy
folytassa le az eljárást, ugyanakkor ez az eljárásrend nem érinti a munkáltatói
jogkört gyakorló végső döntési kompetenciáját.
A hivatásos önkormányzati
tűzoltóságok tagjai a Hszt. hatálya alá tartoznak, mint hivatásos állományúak,
esetükben egy speciális kettős munkáltatói jogkör érvényesül.
(6) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok
felfüggesztéséről a polgármester vagy az eljáró bizottság javaslatára a képviselő-testület
határoz, parancsnokhelyettes esetében a polgármester intézkedik.
(7) A felelősségre vonásról
vagy annak mellőzéséről az önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a polgármester
előterjesztése alapján a képviselő-testület hoz határozatot.
(8) A 123. § (1)
bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott fenyítések helyett
a polgármester (főpolgármester) a parancsnok, illetve a parancsnokhelyettes
beosztásból történő felmentését kezdeményezheti.
(9) Ha a fegyelemsértést
több önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték
el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az az önkormányzati tűzoltóparancsnok
intézkedik, akinek a működési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi
döntést azonban az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes
tűzoltóparancsnokok hozzák meg.
275. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok hatáskörében
hozott intézkedése, fenyítési és kártérítési határozata ellen benyújtott
panaszt a polgármester bírálja el.
(2) A képviselő-testület
(közgyűlés), illetve a polgármester (főpolgármester) által a munkáltatói jogkörében
hozott határozattal (minősítéssel) szemben közvetlenül a munkaügyi bírósághoz
lehet fordulni.
276. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok és
helyettese személyi anyagába - a 202. §-ban meghatározottakon kívül, és az érintett
beleegyezésével - a polgármester (főpolgármester) megbízottja tekinthet bele.
(2) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság
a belügyminiszter által meghatározott rendben szolgáltatja a szükséges adatokat
és okmányokat a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság részére.
(3) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság
személyzeti és munkaügyi tevékenységének felügyeletét a szakmai felügyeletet
ellátó tűzoltó-parancsnokság látja el.
(4) A tűzoltóság napja
május 4-e, Szent Flórián napja.
XXI. Fejezet
A POLGÁRI
NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
277. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjaira e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
A szolgálati
jogviszony jellege
278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül.
Az alapvető állampolgári
jogok érvényesülése
279. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát
köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség
esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja.
280. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható
időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes
parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja,
illetőleg korlátozhatja.
(2) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - az elöljáró parancsnok
által elrendelt időszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási
helyét.
Az érdekképviseleti
szervek és érdekvédelem
281. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére
szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány
egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az
egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem
csatlakozhatnak.
(2) Az érdekképviseleti
szervet egyetértési jog illeti meg a szolgálat költségvetésében előirányzott jóléti
célú pénzeszközök felhasználásával és a jóléti jellegű intézmények, ingatlanok
hasznosításával kapcsolatban.
(3) Az érdekképviseleti
szervet véleményezési jog illeti meg az illetményfejlesztésre és az egyéb járandóságok
fedezetére rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával, a szociális juttatásokkal,
lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel
összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.
(4) Az érdekképviseleti
szerv - halasztó hatállyal nem bíró - kifogást nyújthat be a munkáltatói jogkör
gyakorlójánál a hivatásos állomány nagyobb csoportját közvetlenül érintő
jogellenes elöljárói intézkedés (mulasztás) ellen. Ha a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.
(5) A (4) bekezdésben
foglalt kifogás benyújtására a jogellenes intézkedést (mulasztást) követő,
illetőleg a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül van lehetőség. A
határidő jogvesztő. A kifogást a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 5
munkanapon belül elbírálja. Az egyeztetésre ezt követően 8 munkanapon belül kerül
sor. Az eredménytelen egyeztetést követően az érdekképviseleti szerv a
miniszterhez fordulhat.
282. § (1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány
tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság előtt
nem jogosult képviselni.
(2) Az érdekképviseleti
szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű
tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.
A szolgálati
viszony alanyai
283. § (1) E törvény alkalmazása során a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat
kell érteni.
(2) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes főigazgató a 2. számú
mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is
gyakorolja:
a) főtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése;
b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás
ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi
rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében;
c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával);
d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira főtiszt,
tiszt beiskolázása;
e) főtiszt, tiszt más szervhez vezénylése, más fegyveres
szervhez történő áthelyezése;
f) személyi illetmény megállapítása főtiszt, tiszt számára;
g) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség
feloldása;
h) tanácsosi és főtanácsosi cím adományozása.
A szolgálati
viszony létesítésének feltételei
284. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos
szolgálati viszony azzal létesíthető, aki - a 37. §-ban meghatározott általános
feltételeken túl - rendezett családi, illetve magánéletet él, és titoktartási kötelezettséget
vállal.
(2) A miniszter további
alkalmassági követelményeket határozhat meg; kivételes elbírálás során engedélyezheti
többes állampolgárságú magyar állampolgárral szolgálati viszony létesítését.
(3) Ahol e törvény
katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a nemzetbiztonsági szolgálatok
esetében - a 38. § (2) bekezdése kivételével - a szolgálatok oktatási intézményeit
is érteni kell.
(4) A nemzetbiztonsági
szolgálatok próbaidőre felvett hivatásos állományú tagja a próbaidő alatt is részesíthető
lakhatási támogatásban.
Állományba tartozás
és szolgálatteljesítés
285. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja - a 42. §-ban meghatározottakon túl - a külön törvényben meghatározott
intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.
(2) A miniszter a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - határozott
vagy határozatlan időre az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe
berendelheti. A berendelt hivatásos állományú tagra a 43-44. §-ok szabályait a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományára vonatkozó szabályok irányadók;
b) vele szemben a munkáltatói jogkört - a kinevezés és
felmentés kivételével - az irányítási feladatok ellátását segítő szervezet
vezetője gyakorolja;
c) a berendelés megszűnése után - ha az nem fegyelmi okból
vagy alkalmatlanság miatt történt - a berendelés alatt elért előmenetelének
megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell részére biztosítani.
(3) E törvény minisztériumokban
szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagokra vonatkozó rendelkezéseit a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását
segítő szervezetben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagra is
alkalmazni kell.
286. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató
polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.
(2) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban
van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve - azt
felhasználva - látja el.
(3) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott
eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített
munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de
szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a
rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja
terhére illetményben és egyéb bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek,
szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.
Vezénylés
287. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagját külföldi szolgálatra - a miniszter jóváhagyásával - a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljárója vezényli.
A szolgálati
viszony tartalma
288. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az
elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A titoktartási kötelezettség
alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést;
e jogkör nem ruházható át.
A minősítés
289. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott
lőkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjának minősítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.
(2) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minősítését bíróság előtt
nem támadhatja meg.
Vezetői pótszabadság
290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit
parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg:
|
|
-
csoportvezetőt |
10 munkanap, |
|
|
- referatúravezetőt,
alosztályvezetőt |
11 munkanap, |
|
|
- osztályvezetőt
és helyettesét |
12 munkanap, |
|
|
- főosztályvezetőt
és helyettesét |
13 munkanap, |
|
|
- igazgatót |
14 munkanap, |
|
|
- főigazgatót
és helyettesét |
15 munkanap. |
Az illetmény
291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási
osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat
és a beosztásokban elérhető rendfokozatokat a miniszter határozza meg.
Pótlékok
292. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék
adható.
293. § (1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos
állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik
meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között
állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános
munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.
A polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok tekintetében is indokolt a közterületi pótlék bevezetése, mivel a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál is vannak olyan műveleti területek
(figyelők, környezettanulmányozók), amelyek a rendvédelmi szervekkel együtt,
vagy azok megrendelésére végzik szolgálati feladataikat és a munkakörülményeik
is a fent említett szervek tevékenységéhez hasonló.
A pótlék mértéke:
|
Egy hónapra
számítva: |
|
|
|
|
- személyi pótlék |
50-100% |
|
|
|
- tanácsosi pótlék |
50% |
|
|
|
- főtanácsosi
pótlék |
100% |
|
|
|
- gépjárművezetői
pótlék |
13% |
|
|
|
- a 285. § (2) bekezdésében meghatározott
szerv állományának pótléka |
30% |
|
|
|
- közterületi pótlék |
45% |
||
|
Teljesített óránként: |
|
|
|
|
- délutáni pótlék |
0,25% |
|
|
|
- éjszakai pótlék |
0,5% |
|
|
|
- készenléti
pótlék |
0,25% |
|
|
|
- akciószolgálati
pótlék |
0,5% |
|
|
|
Szolgálatonként: |
|
|
|
|
- ügyeleti díj |
3,5-7,4% |
|
|
|
- egyéb veszélyességi
pótlék |
2,1% |
|
|
(2) Az (1) bekezdés
szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység
tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár.
(3) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március
1-je, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.
Érdemek elismerése
294. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjainak tanácsosi és főtanácsosi cím adományozható; a főtanácsos ezredessé előléptethető.
Fegyelmi felelősség
295. §
Kártérítési felelősség
296. §
Szolgálati panasz és
fellebbezés
297. § (1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd
nem járhat el.
(2) A nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést
hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja
el.
(3) A hivatásos állomány
tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez.
(4) A (2) bekezdés
szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja
a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett
döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint
kell eljárni.
(5) A munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró által hozott elsőfokú határozat, illetve nem felülvizsgálati
jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány
tagja a miniszterhez panasszal, illetve fellebbezéssel fordulhat.
Bírói út
298. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz,
ha a szolgálati viszonyára vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem
tartozó - döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek
tartja, és a fegyveres szerven belüli - illetve a 297. § (5) bekezdése szerinti
- jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
Személyügyi nyilvántartás
299. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi
személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi
alapnyilvántartást nem vezetnek.
(2) A személyügyi központi
nyilvántartásba a 202. § a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon
túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfőnök,
valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását
segítő szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által
meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek
jogosultak.
300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a
- 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően - a miniszter utasításban
állapítja meg:
a) a minősítés és a szolgálati jellemzés készítése, továbbá
a személyügyi nyilvántartás rendjét, az ezekkel összefüggő személyügyi hatásköröket
és a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat;
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket,
az azoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen
nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati
beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért
adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 245/I. § (1) bekezdésében
meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékű
nyelvpótlék adható, illetve több nyelvvizsga után a nyelvpótlék az illetményalap
200%-át meghaladhatja;
d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati
viszonyban töltött idő számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok
szerint történik, ezen belül azokat a körülményeket, amelyek a számítás
szempontjából különösen veszélyesnek minősülnek.
(2) A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól
eltérően az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró utasításban állapítja
meg:
a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez
a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb
iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése
szükséges;
b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján
tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
c) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának
módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés
összeghatárát, és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
d) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok
körét.
XXII. Fejezet
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI
SZERVEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
301. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára
e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira megfelelően
alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, a
258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.
A szolgálati
viszony létesítésének feltételei
302. § (1)-(2)
(3) A büntetés-végrehajtási
szervezetnél a hivatásos szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy az érintett
hozzájárul a személyes adatai kezeléséhez, illetve beszerzi közeli hozzátartozói
és a vele közös háztartásban élő nagykorú személyek írásos hozzájárulását személyes
adataik kezeléséhez.
(4) A büntetlen előélet
ellenőrzéséhez a (3) bekezdésben felsoroltak írásbeli hozzájárulását csatolni
kell.
(5) A büntetlen előéletnek
való megfelelést a büntetés-végrehajtási szerv a szolgálati viszony létesítésekor
ellenőrzi, annak fennállása alatt pedig ellenőrizheti.
Állományba tartozás
és szolgálatteljesítés
303. § (1) A 42. § (2) bekezdés a) és b) pontja
alapján az Igazságügyi Minisztériumhoz és a fegyveres szervek felsőoktatási intézményéhez
vezényelt hivatásos állomány tagjára a 43-44. §-ok rendelkezéseit a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szolgálati viszonyára a büntetés-végrehajtás hivatásos
állományú tagjára vonatkozó szabályok irányadók,
b) ha e törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói
jogkört a minisztériumhoz vezényelt személy esetén a fegyveres szerv felügyeletét
ellátó minisztériumi vezető, a felsőoktatási intézményhez vezényelt személy
esetén - az országos parancsnokkal egyetértésben - a felsőoktatási intézmény
vezetője gyakorolja,
c) a vezénylés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi
okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az annak tartama alatti előmenetelének
megfelelő beosztást kell részére a büntetés-végrehajtási szervezetnél biztosítani.
(2) A 42. § (2) bekezdés
e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak kötelező
foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot.
Az így szolgálatot teljesítő személyt vezénylésével egyidejűleg a büntetés-végrehajtási
intézet rendelkezési állományába kell helyezni.
Iskolai végzettségi
(szakképesítési) követelmények
304. § A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási
szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges
- a 72. §-ban meghatározottakon túli - iskolai végzettségi (szakképesítési) követelményeket,
a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz
tartozó illetménykategóriákat.
A szabadság
305. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet vezető beosztású
hivatásos állományú tagjait a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett évente
vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
|
|
- osztályvezető-helyettesnél |
9 munkanap, |
|
|
- osztályvezetőnél |
11 munkanap, |
|
|
- főosztályvezető-helyettesnél,
parancsnokhelyettesnél |
12 munkanap, |
|
|
- főosztályvezetőnél,
parancsnoknál |
13 munkanap, |
|
|
- országos
parancsnokhelyettesnél |
14 munkanap, |
|
|
- országos
parancsnoknál |
15 munkanap. |
(2) A 90. § (2) bekezdése,
valamint a 92. § (1)-(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5
munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati
feladatait a különleges biztonsági körletben látja el.
(3) A büntetés-végrehajtási
szervezet napja szeptember 8., Adorján napja.
Illetménypótlék
306. § A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos
állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál,
ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges
mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége
alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
|
|
- gépjármű-vezetői |
havonta |
13% |
|
|
- lovasjárőri |
havonta |
25% |
|
|
- kutyavezetői |
havonta |
15-20% |
|
|
- őrzési pótlék |
havonta |
5% |
|
|
- orvosi ügyeleti díj |
ügyeletenként |
15-20% |
|
|
- ügyeleti díj |
szolgálatonként |
3,8-7,4% |
|
|
- különleges gépjármű-vezetői szolgálat |
naponként |
10% |
|
|
- készenléti |
teljesített óránként |
0,25% |
|
|
- éjszakai |
teljesített óránként |
0,5% |
|
|
- délutáni |
teljesített óránként |
0,25% |
|
|
- fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért |
teljesített óránként |
0,5%. |
XXIII. Fejezet
A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG
HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
307. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára e törvény
rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Vám- és
Pénzügyőrség hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok,
továbbá a 258. § (1) bekezdésének, valamint a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.
Értelmező rendelkezések
308. § A 2. § alkalmazásában:
a) munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró: az országos
parancsnok és helyettesei tekintetében a pénzügyminiszter,
b) állományilletékes
parancsnok: az országos parancsnok és
a középfokú szerv parancsnoka,
c) területi szerv: a középfokú szerv,
d) helyi szerv: a vámtörvény végrehajtására kiadott kormányrendelet által
meghatározott alsó fokú szervek.
A szolgálati
viszony létesítésének feltételei
309. § (1) A vám- és pénzügyőrséghez - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - legalább középiskolai végzettségű személy vehető
fel.
(2) Középiskolai végzettség
nélkül is felvehető a jelentkező a vám- és pénzügyőrség őrszolgálatának állományába.
A hivatásos állomány
utánpótlása
310. § (1) A vám- és pénzügyőrségnél a hivatásos állomány utánpótlása
- a (2) bekezdés kivételével - a 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
közvetlenül hivatásos állományba vétellel történik. Az így felvettek szakmai képzésére
a hivatásos állományba vételt követően kerül sor.
(2) A 38. § (1) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően történik a hivatásos állomány utánpótlása a Rendőrtiszti
Főiskolát végzettek esetén.
311. § (1) A 310. § (1) bekezdés alapján hivatásos állományba
vett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek
esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező.
(2) Speciális szakterületen
foglalkoztatottak felvételéhez a munkakörnek megfelelő végzettség írható elő.
312. § A 39. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kiváló
eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Rendőrtiszti Főiskola vámigazgatási
szakon végzett tagja lehet.
313. § A vám- és pénzügyőrségnél pályázat kiírására az országos
parancsnok jogosult.
Vezénylés
314. § (1) A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja más
helységbe 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú
folyamatos vezényléshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(2) Ha a hivatásos állomány
tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik,
akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően egy éven belül más szolgálati
helyre nem vezényelhető.
Megtérítési kötelezettség
315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a
62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a bentlakásos tanfolyamoknak a pénzügyminiszter
által meghatározott összegű költségeit, valamint az általa elvégzett olyan
tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki,
ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok
miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek
a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.
Összeférhetetlenség
316. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja nem végezhet
olyan gazdasági tevékenységet, amely a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységéhez
kapcsolódik.
Alkalmasság
317. § A hivatásos állomány egészségügyi, pszichikai és
fizikai alkalmasságát a Vám- és Pénzügyőrség Egészségügyi Szolgálata vizsgálja és
minősíti.
Beosztáshoz
rendszeresített rendfokozatok
318. § A vám- és pénzügyőrségnél az egyes beosztásokhoz
rendszeresített tiszti és tábornoki rendfokozatokat a szerv állománytáblájában
kell meghatározni.
Előléptetés
319. § A hivatásos állománynak a szaktanfolyamot kiváló eredménnyel
elvégzett tagja - állománycsoportján belül - eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.
Ha az előléptetés állománycsoport-változás miatt nem lehetséges, a meglévő
rendfokozatában a várakozási ideje tiszthelyettes és zászlós esetében 1 évvel,
tiszt és főtiszt esetében 2 évvel csökken.
Szolgálatteljesítési
idő
320. § (1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos
szolgálatnak minősül a határvámhivataloknál, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatokat
ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél
negyedéves keretekben kell meghatározni.
(2) A folyamatos szolgálatot
ellátókat - amennyiben részükre szabadidő nem biztosítható - a túlszolgálat időtartamára
az alapilletmény alapján számított díjazásban kell részesíteni.
(3) A 86. § (6) bekezdésének
alkalmazásában a vám- és pénzügyőrség tekintetében munkaszüneti napnak minősül
január 26-a, a nemzetközi vámnap.
(4) A túlszolgálat
elrendelésére a vám- és pénzügyőrségnél a szolgálati elöljáró jogosult.
Szabadság
321. § (1) A hivatásos állomány tagja részére járó szabadságot
a szolgálati elöljáró engedélyezi.
(2) A parancsnoki,
illetve vezető beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság
helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
|
|
a) vámhivatali
parancsnoknál |
12 munkanap, |
|
|
b) középfokú
szerv vezetőnél |
13 munkanap, |
|
|
c) országos
parancsnoksági vezetőnél |
14 munkanap, |
|
|
d) országos
parancsnoknál |
15 munkanap. |
Illetménypótlék
322. § (1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a
hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg.
Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható
meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől
való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
|
|
a) ügyeleti pótlék |
szolgálatonként |
3,8-7,4% |
|
|
b) készenléti pótlék |
teljesített óránként |
0,25% |
|
|
c) akciószolgálati pótlék |
teljesített óránként |
0,5% |
|
|
d) éjszakai pótlék |
óránként |
0,5% |
|
|
e) gépjármű-vezetői pótlék |
havonta |
10% |
|
|
f) hajóvezetői pótlék |
havonta |
10% |
|
|
g) kutyavezetői pótlék |
havonta |
10% |
|
|
h) nyomozói pótlék |
havonta |
20% |
|
|
i) zenekari pótlék |
havonta |
10% |
|
|
j) utasforgalmi pótlék |
havonta |
10% |
|
|
k) éjszakai pótlék |
havonta |
10% |
|
|
l) veszélyességi pótlék |
havonta |
45% |
|
|
m) szemlepótlék |
havonta |
10% |
|
|
n) képviseleti pótlék |
havonta |
15% |
|
|
o) pénzkezelői pótlék |
havonta |
5%. |
(2) A vám- és pénzügyőrség
külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját
naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék
illeti meg.
323. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai
lakhatási támogatására a 115. §-ban meghatározottakat értelemszerűen kell
alkalmazni.
Besorolás
324. § (1) A zászlósokat és a tiszthelyetteseket a középfokú,
illetőleg a felsőfokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után egy fizetési
fokozattal előre kell sorolni.
(2) Egy fizetési
fokozattal előre kell sorolni a tiszteket a felső fokú szaktanfolyam sikeres
elvégzése után.
(3) Eggyel alacsonyabb
fizetési fokozatba kell sorolni a hivatásos állomány tagját, aki középiskolai végzettséggel
nem rendelkezik.
Vegyes szabályok
325. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének
megállapítására, illetőleg a kártérítés összegének mérséklésére
(2) A 329. § (1)
bekezdés c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel
járó beosztásnak minősül a határ-vámhivataloknál, a kábítószer-felderítési
szervezeteknél, az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített
szolgálat, valamint a nyomozati tevékenységet ténylegesen ellátók által teljesített
szolgálat.
(3) A hivatásos állomány
tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 261-262. §-ok rendelkezéseit.
HARMADIK RÉSZ
VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXIV. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A szolgálati idő számítása
326. § (1) A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a
jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély
szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában
hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt
szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.
(2) Az e törvény hatálybalépése
után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időbe
csak a 328. § (1) bekezdése szerint van helye beszámításnak.
(3) A hivatásos szolgálati
viszonyban töltött idő a kinevezési okmánnyal történt állománybavétel napjától
a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.
(4) E törvény hatálybalépését
követően a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött időt szerződéses
szolgálati viszonyban töltött szolgálati időnek kell tekinteni. Ha a szerződéses
állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses
szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött
időnek számít.
EBH2003.
EBH2002.
327. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az
e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági
és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendővel azonos
jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.
328. § (1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából
szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a
tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a
fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá
a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően
hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt.
(2) A szolgálati nyugdíj
mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati
időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati
időket is.
(3) A katonai és rendvédelmi
felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) e szolgálati ideje
a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító
szolgálati időnek.
(4) A más közszolgálati
(közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek,
illetve közvetlenül kinevezettek esetében pótszabadság mértéke és a jubileumi
jutalomra jogosultság szempontjából az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az
ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni.
EBH2003.
EBH2002.
329. § (1) A 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból
az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
a) 2-szeresen a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának,
a külföldön háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között
szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak,
b) 1,5-szeresen a hangsebesség alatti repülőgépek és a
helikopterek hajózó állományának, az ejtőernyősöknek, aknakutatóknak, tűzszerészeknek,
búvároknak, az a) pont alá nem eső, nemzetközi szerződés alapján békefenntartói
tevékenységet folytatóknak, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
c) 1,2-szeresen a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek,
a fogva tartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak,
valamint a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítő végrehajtói
feladatokat ellátó állománynak.
(2) Nem számítható
kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak nem a
beosztásuknak megfelelő feladatot látnak el.
BH2002.
BH2001.
330. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe
venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás,
valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés -
a katonai fogdát kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene
emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.
331. § (1) Az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó
tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít szolgálati időnek.
(2) A szolgálati
viszony szünetelésének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
XXV. Fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ
RENDELKEZÉSEK
332. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik hónap
első napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
- a fegyveres erők és
a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló
1971. évi 10. törvényerejű rendelet, az ezt módosító 1974. évi 21. tvr., az
1981. évi 33. tvr., az 1984. évi 7. tvr. és az 1988. évi 15. törvényerejű
rendelet, valamint az 1990. évi LXXXII. törvény;
- a honvédelemről szóló
1993. évi CX. törvény 46. §-a, valamint az előtte lévő cím, az 51. §-ának
(2)-(5) bekezdése [az (1) bekezdés számozás nélkül marad], az 52. § (3)-(6)
bekezdése, az 53-55. és 57-64. §-a, a 261. §-ának (5) bekezdése, valamint a
melléklet 3. pontja;
- a rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (3)-(12) bekezdése;
- az egyes törvények és
törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló
1990. évi XXII. törvény 13-19. §-a;
- a helyi önkormányzatok
és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű
szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. §-ának (2)
bekezdése;
- a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 77. §-a;
- a tűz elleni védekezésről
és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendeletnek a helyi önkormányzatok
és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű
szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 10. §-ával megállapított
5. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint a 7. §-a.
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7) a)
b)
BH2001.
BH1998. 55. Fegyelmi büntetés kiszabásának feltételei a rendőrségnél
vezető munkakört betöltő rendőrrel szemben [1971. évi 10. tvr. 35. § (2) bek.
].
BH1997.
XXVI. Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
333. § A törvény hatálybalépését megelőzően létrehozott érdekképviseleti
szervek működésére, illetőleg e szervek tisztségviselőinek jogosultságaira és
kedvezményeire is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
334. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a
fegyveres erőknél továbbszolgálatot teljesítők szolgálati viszonya szerződéses
szolgálati viszonnyá alakul át, ez azonban nem érinti a megszerzett továbbszolgálói
jutalomra való jogosultságot.
(2) Ha a továbbszolgáló
állomány tagja nem vállalja a szerződéses szolgálati viszonyban való szolgálatot,
továbbszolgálói viszonyát a törvény hatálybalépése előtti szabályok alapján
kell megszüntetni, ha az részére kedvezőbb.
(3) A katonai felsőoktatási
intézmény hallgatóját, akit a hatályos szabályok szerint az utolsó tanulmányi év
megkezdése előtt hivatásos állományba vesznek, ezzel egyidejűleg rendelkezési állományba
kell helyezni.
335. § (1) E törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésére
és módosítására vonatkozóan folyamatba tett ügyekben e törvény szabályait, a
szolgálati viszony megszüntetésére - beleértve a nyugállományba helyezést is -
folyamatba tett ügyekben e törvény hatálybalépése előtti szabályokat kell
alkalmazni.
(2) A 75. § (5) bekezdésében
foglalt rendelkezés e törvény hatálybalépésétől számított 5 év eltelte után
alkalmazható.
336. § (1) A 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségi
(szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha
a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, illetőleg ha a képesítési
követelményeknek való megfelelését a korábbi szabályok szerint elismerték.
(2) A hivatásos állomány
45. évét még be nem töltött, és az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel)
nem rendelkező tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben,
illetve polgári oktatási intézményekben e törvény hatálybalépésétől számított 3
éven belül meg kell kezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére
irányuló tanulmányait, és azokat az oktatási intézmény kötelező tanulmányi idején
belül be kell fejeznie. Ennek elmulasztása esetén alkalmazni kell az 59. § (1)
bekezdésének b) pontját.
(3) Az előírt iskolai
végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítésének hiánya a (2) bekezdés
alá tartozók esetében nem akadálya e törvény hatálybalépése előtti követelmények
szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.
(4) E törvény hatálybalépése
előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a megkezdett tanulmányokkal
kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetőleg a tanulmányok
megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
BH2003.
337. § A hivatásos állomány tagjának a törvény szerinti minősítésére,
szolgálati jellemzésére, valamint személyi nyilvántartására a törvény hatálybalépését
követő 1 éven belül kell áttérni.
338. § (1) A törvény szerinti illetményrendszerre 1999. január
1-jéig kell áttérni. A korábbi áttérés lehetőségét az éves költségvetések tárgyalásakor
vizsgálni kell.
(2) A hivatásos állomány
tagját e törvény 6. sz. melléklete szerinti fizetési fokozatba e törvény hatálybalépését
követő 6 hónapon belül kell visszamenő hatállyal besorolni.
339. § (1) E törvény hatálybalépése után létesített szolgálati
viszonynál a hivatásos állomány tagja számára az e törvény szerint járó illetménynél
magasabb illetmény - más törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem
állapítható meg.
(2) E törvény hatálybalépésével
a hivatásos állomány tagjának illetménye - az új illetményrendszer bevezetése
miatt - nem csökkenhet.
(3) E törvény alapján
végkielégítésre a hivatásos állomány volt tagja a törvény hatálybalépését követő
időben történt felmentése esetén jogosult.
(4) A 30 év szolgálati
viszonyban töltött idő esetén járó jubileumi jutalmat ki kell fizetni a hivatásos
állomány azon tagjának is, akinek e törvény hatálybalépését követő 2 éven belül
- a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt - a törvény erejénél
fogva szűnik meg a szolgálati viszonya [59. § (1) bekezdés a) pont] és a
nyugállományba helyezésekor a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a
30 évet, de nem érte el a 110. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti időt.
340. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő
fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok
alapján kell eljárni.
(2) A törvényben
meghatározott új fenyítéseket [123. § (1) bekezdés c)-d) pont] csak a törvény
hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben lehet alkalmazni.
341. § (1) Aki e törvény hatálybalépésekor a hatályos jogszabályok
alapján szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett, vagy azt a törvény hatálybalépése
évének december 31. napjáig megszerzi, e jogosultságát a törvény nem érinti.
(2) A hivatásos állomány
(1) bekezdésben meghatározott tagja nyugdíjának megállapítására és folyósítására
a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az rá nézve kedvezőbb.
(3) A hivatásos állomány
tagja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogával e törvény hatálybalépését követő
5 évig élhet.
(4) Az (1) bekezdés
szerint járó nyugdíjjogosultságról a hivatásos állomány tagját írásban értesíteni
kell, és a kérésének megfelelő időpontban nyugállományba kell helyezni.
341/A. § A hivatásos szolgálat felső korhatára - az öregedési
nyugdíjkorhatár emeléséről és ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
1996. évi LIX. törvény 1. §-a (3) bekezdésének megfelelően -, ha a hivatásos állomány
tagja
a) 1943. január 1-je előtt született, az 55.,
b) 1943-ban született, az 56.,
c) 1944-ben és ezt követően született, az 57.
betöltött életév.
XXVII. Fejezet
FELHATALMAZÁSOK
342. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen
szabályozza:
a) a más szervhez vezénylésre és áthelyezésre kerülők
szolgálati viszonya módosításának rendjét, a foglalkoztatásukkal, jogaikkal és
kötelezettségeikkel összefüggő kérdéseket, továbbá a velük kapcsolatos személyügyi
igazgatást;
b) a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét;
c) a besorolási osztályok beosztási kategóriáiba történő
besorolás, valamint az illetménypótlékok fizetése feltételeinek általános szabályait;
d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85.
§ (2) bekezdése, a 92. § (1) bekezdésének a) pontja, a 237. § (1) bekezdése,
a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. §, a 322. § (1) bekezdésének
l) pontja, valamint a 329. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazása
szempontjából;
e) az állami készfizető kezesség vállalásra vonatkozó további
szabályokat;
f) a 258. §-ban meghatározott biztonsági ellenőrzés végrehajtásának
szabályait.
(2) Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, a törvény
alapján rendeletben részletesen szabályozza:
a) az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés,
a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a
rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
b) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának,
megszüntetésének, a szolgálat ellátásának keretében a szolgálati viszony
tartalmának, az előmenetelnek, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének,
a személyügyi nyilvántartásnak, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök és
a személyügyi igazgatás rendjét;
c) a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét,
a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség
megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
d) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit,
az azoknak való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel
való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, az egészségügyi
szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a csökkentett napi szolgálati időre
vonatkozó szabályokat, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson
kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás és az arra jogosultak körét,
valamint a szolgáltatás térítésének eltérő módját;
e) az illetmény megállapítása (illetményfokozatba besorolás,
előresorolás, kifizetés, levonás stb.), a juttatások, a költségtérítések, a
kedvezmények és támogatások (beleértve a lakhatási jellegűeket is), a természetbeni
ellátás feltételeit és az azokban való részesítés, a kedvezményes üdültetés,
valamint a végkielégítés, leszerelési segély, továbbszolgálói jutalom kifizetésének
rendjét, az illetménypótlékra jogosultak körét;
f) azokat a szolgálati beosztásokat,
- amelyekben az idegen
nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati
beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért
adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét,
- amelyek betöltéséhez
a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb
iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése
szükséges,
- amelyek pályázat útján
tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
g) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának
módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés
összeghatárát és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
h) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok
körét;
i) a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos
feladatokat;
j) az egyes elismerések adományozására jogosultak körét,
az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
k) a fegyelmi eljárás, valamint az 56. § (6) bekezdés c)
pontja szerinti méltatlanság megállapítása rendjének részletes szabályait,
illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;
l) a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében
nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogkörök táblázatát;
m) a nyugellátás eljárási rendjét;
n) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként
foglalkoztatott, továbbá a nemzetközi szervezetekben pályázat útján elnyert
jogviszonyban alkalmazott hivatásos állományúak jogviszonyára, a velük
kapcsolatos személyzeti eljárás rendjére vonatkozó szabályokat;
o) az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya
részére szolgálati és kiegészítő igazolványok rendszeresítésével, azokkal történő
ellátás rendjével összefüggő szabályokat.
(3) A (2) bekezdés k)
pontjában meghatározottakat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében
az illetékes miniszter utasításban is szabályozhatja.
BH2002. 286. Nyomozói pótlékra az jogosult, aki a beosztása ellátása
során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat, feltéve, hogy a pótlékra
jogosító beosztást a jogszabály felsorolása tartalmazza [1996. évi XLIII. tv.
(Hszt.) 254. § (2)-(3) bek., 342. § (1) bek. c) pont, 140/1996. (VIII. 31.)
Korm. r. 28-63. §-ok, 54. § (1) és (2) bek., 20/1997. (III. 19.) BM r. 49. §].
1. számú melléklet az
1996. évi XLIII. törvényhez
A rendfokozatok és a rendfokozati várakozási idők
A rendfokozatok
rendfokozati állománycsoportok szerinti sorrendben:
a) tisztesek:
- őrvezető,
- tizedes,
- szakaszvezető;
b) tiszthelyettesek:
- őrmester,
- törzsőrmester,
- főtörzsőrmester;
c) zászlósok:
- zászlós,
- törzszászlós,
- főtörzszászlós;
d) tisztek:
- hadnagy,
- főhadnagy,
- százados;
e) főtisztek:
- őrnagy,
- alezredes,
- ezredes;
f) tábornokok:
- dandártábornok,
- vezérőrnagy,
- altábornagy,
- vezérezredes.
Az egyes
rendfokozatokban eltöltendő várakozási idő:
|
|
- tisztesi
rendfokozatokban |
6 hónap, |
|
|
- őrmesteri
rendfokozatban |
3 év, |
|
|
- törzsőrmesteri
rendfokozatban |
4 év, |
|
|
- zászlósi
rendfokozatban |
6 év, |
|
|
- törzszászlósi
rendfokozatban |
7 év, |
|
|
- hadnagyi
rendfokozatban |
3 év, |
|
|
- főhadnagyi
rendfokozatban |
4 év, |
|
|
- századosi
rendfokozatban |
5 év, |
|
|
- őrnagyi
rendfokozatban |
6 év. |
A hangsebesség feletti
repülőgépek hajózó állományának várakozási ideje egy-egy évvel csökken.
A főtörzsőrmesteri, főtörzszászlósi,
alezredesi, ezredesi és tábornoki rendfokozatokban nincs várakozási idő.
A polgári felsőoktatási
intézményben végzett hadnagy várakozási ideje a tanulmányi idő figyelembevételével:
|
|
- öt év
tanulmányi idő esetén |
2 év, |
|
|
- hat év
tanulmányi idő esetén |
1 év. |
2. számú melléklet az
1996. évi XLIII. törvényhez
Táblázat
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
|
A hatáskör
területe |
A munkáltatói
intézkedés tartalma |
A munkáltatói jogkör |
|
|
|
|
miniszter |
országos parancsnok |
|
Szolgálati
viszonnyal kapcsolatos intézkedések |
Hivatásos állományba
vétel |
|
|
|
|
- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése
a KE-höz |
X |
|
|
|
- főtiszt, tiszt esetében |
X |
X |
|
|
Szolgálati
viszony megszüntetése |
|
|
|
|
- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése
a KE-höz |
X |
|
|
|
- főtiszt, tiszt esetében |
|
X |
|
|
Hivatásos
szolgálat meghosszabbítása |
|
|
|
|
- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós,
tiszthelyettes esetében |
X |
|
|
|
Szolgálati
viszony szüneteltetése |
|
|
|
|
- tábornokok esetében |
X |
|
|
|
- főtisztek, tisztek, zászlósok,
tiszthelyettesek esetében |
X |
X |
|
|
Hivatásos állományba
visszavétel |
|
|
|
|
- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése
a KE-höz |
X |
|
|
|
- főtiszt, tiszt esetében |
X |
X |
|
Rendfokozatot
érintő döntések |
Első tiszti
kinevezés |
X |
|
|
|
Magasabb
rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés |
|
|
|
|
- tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
|
- ezredesi előléptetés |
X |
|
|
|
- főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése |
X |
X |
|
Szolgálati
beosztásra vonatkozó döntések |
Minisztériumi
szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása |
X |
|
|
|
Beosztásba történő
kinevezés |
|
|
|
|
- Határőrség parancsnokának kinevezésére,
felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a KE-höz |
X |
|
|
|
- országos rendőrfőkapitány kinevezésére,
felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz |
X |
|
|
|
- tábornoki beosztásokba történő kinevezés,
felmentés, megbízás |
X |
|
|
|
- ezredesi beosztásokba történő kinevezés,
felmentés, megbízás |
X |
X |
|
|
- tábornokok, főtisztek, tisztek más
fegyveres szervhez történő áthelyezése |
X |
|
|
|
- zászlósok, tiszthelyettesek más fegyveres
szervhez történő áthelyezése |
X |
X |
|
Fegyelmi hatáskörök |
Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő
fegyelmi fenyítések kiszabása |
|
|
|
|
- tábornokokra vonatkozó előterjesztés a
KE-höz |
X |
|
|
|
- főtisztek, tisztek esetében |
X |
X |
|
|
Egyéb
fegyelmi fenyítések kiszabása |
|
|
|
|
- tábornokok esetében |
X |
|
|
Vezényléssel
kapcsolatos intézkedések |
- tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok,
tiszthelyettesek külszolgálatra történő vezénylése |
X |
|
|
|
- tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok,
tiszthelyettesek külföldi tanintézetbe, tanfolyamra történő vezénylése |
X |
|
|
|
Hazai tanintézet
alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés |
|
|
|
|
- tábornokok esetében |
X |
|
|
|
- főtisztek, tisztek esetében |
X |
X |
|
|
- zászlósok, tiszthelyettesek esetében |
X |
X |
|
Egyéb döntések |
Egyenruha-viselési jog engedélyezése, megvonása |
|
|
|
|
- tábornokok esetében |
X |
|
|
|
Illetménynélküli
szabadság engedélyezése |
|
|
|
|
- tábornokok esetében |
X |
|
|
|
Elhunytak minősítése |
|
|
|
|
- hősi halottá, szolgálati halottá nyilvánítás |
X |
|
|
|
- a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás |
|
X |
|
|
Elismerések
adományozása |
|
|
|
|
- kitüntetésre vonatkozó javaslat
felterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
|
- miniszteri elismerések odaítélése |
X |
|
|
|
Összeférhetetlenség
feloldása |
X |
|
|
|
Ágazati, Tárcaközi
Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés |
X |
|
|
|
|
|
|
3. számú melléklet az
1996. évi XLIII. törvényhez
A rendőrség és a határőrség hivatásos állományának esküje
Az eskü szövege:
Én
................................. a Magyar Köztársaság
................................................................... tagja esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság
alkotmányához, törvényeihez és más jogszabályaihoz híven, becsületesen teljesítem
kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem.
Esküszöm, hogy hazám alkotmányos
és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell, életem kockáztatásával is
hűségesen megvédem. Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem
előtt, és a nép érdekeinek megfelelően járok el.
Esküszöm, hogy elöljáróimat,
munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom.
A szolgálati ismereteket
elsajátítom. A rendet és fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Alárendeltjeimről
a legjobb tudásom szerint gondoskodom, őket öntudatos hazafiakká, a népek kölcsönös
tiszteletére nevelem. Minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság
fejlődését szolgálom.
Az állam- és szolgálati
titkot híven megtartom. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamutatóan
viselkedem.
Az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó egyéb rendvédelmi szervek és a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának esküje, illetve
fogadalma
Az eskü szövege:
Én
................................. a Magyar Köztársaság
................................................................... tagja esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz
hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a szolgálati
kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és
a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat
megvédem, fegyveremet, felszerelésemet
megóvom.
A szolgálati ismereteket
elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Az alárendeltjeimről
a legjobb tudásom szerint gondoskodom. Az. állam- és szolgálati titkot megőrzöm,
kötelezettségeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak
megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.
Esküszöm, hogy minden erőmmel,
törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom.
A fogadalom szövege:
Én .................................
a Magyar Köztársaság
................................................................... tagja fogadom, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz
hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a szolgálati
kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és
a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat
megvédem, fegyveremet, felszerelésemet
megóvom.
A szolgálati ismereteket
elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Az alárendeltjeimről
a legjobb tudásom szerint gondoskodom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm,
kötelezettségeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak
megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.
Fogadom, hogy minden erőmmel,
törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom.
4. számú melléklet az
1996. évi XLIII. törvényhez
MINŐSÍTÉSI LAP
1. Személyi adatok
Név (leánykori név):
Anyja neve:
Születési hely:
Születési idő:
Rendfokozata (besorolása):
Vezetői megbízatás:
2. Az adott pályaszakasz kezdete:
3. A minősítés időpontja:
4. Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő
indoka:
5. A jogszabályban előírt és a rendvédelmi szerv által
meghatározott feltételek, feladatok:
6. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének
megítéléséhez:
- szakmai ismeret és jártasság
- elemzőkészség
- ítélőképesség
- fizikai állóképesség,
terhelhetőség
- pszichikai állapot,
tűrőképesség
- lőkészség
- felelősségérzet,
hivatástudat
- pontosság
- írásbeli kifejezőkészség
- szóbeli kifejezőkészség
- kapcsolatteremtő,
-fenntartó készség
- szorgalom, igyekezet
Vezető esetében:
- a vezetett szervezet
munkájának színvonala, hatékonysága
- a szolgálat
szervezettsége
A megjelölt szempontok
egységes értékelése:
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
7. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb
szempontok:
8. A minősített alkalmasságának megítélése (a 6-7.
pontban megjelölt szempontok alapján), indokolása
1. Kiválóan alkalmas
2. Alkalmas
3. Kevéssé alkalmas
4. Alkalmatlan
9. A minősítést a minősítettel ismertettem.
10. A minősítő neve, aláírása, szolgálati beosztása:
11. A minősítés tartalmát megismertem.
12. Észrevételeim:
13. A minősített aláírása:
14. Az érdekképviseleti szerv észrevételei:
|
|
|
|
|
|
|
minősítő |
minősített |
5. számú melléklet az
1996. évi XLIII. törvényhez
SZERVEZET MEGNEVEZÉSE:
MINŐSÍTÉSI LAP
I. SZEMÉLYI ADATOK
1. Név (leánykori név):
2. Anyja neve:
3. Születési hely, idő:
4. Családi állapot:
- gyermekek száma:
II. SZOLGÁLATI ADATOK
1. Iskolai végzettség: előírt:
meglévő:
2. Szolgálati viszony: jellege:
kezdő napja:
3. Szolgálati beosztása:
mikortól tölti be:
4. Rendfokozat: - rendszeresített:
- meglévő (mikortól):
5. Beosztási kategória és fizetési fokozat (mióta?):
6. Érdem utáni díj, kitüntetés, szolgálati jel
(mikor?):
7. Hatályban lévő fenyítés - neme:
- kiszabás ideje:
8. Az előző minősítés alkalmasságra vonatkozó
megállapítása:
- elért pontszám:
- szöveges megítélés:
9. Az előző minősítésben meghatározott képzési,
továbbképzési, egyéb feladatok:
10. A meghatározott
feladatok teljesítésének helyzete:
11. A minősítés készítésének
oka:
III. A MINŐSÍTÉS
TARTALMA ÉS SZEMPONTJAI
|
A minősítés |
Értékelés |
|
|
||||||
|
|
|
5 |
4 |
3 |
2 |
1 |
Össz- |
Pont- |
|
|
fő területei |
szempontjai |
kiemel- |
átlag |
átlagos |
átlag |
nem |
pont- |
átlag |
|
|
1. Tulajdonságok |
Személyiség
pszichikai jellemzői |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Viselkedés,
magatartás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Testi-fizikai
felépítés, adottság, erőnlét, ügyesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Tudás, képesség |
Általános műveltség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Általános
katonai ismeretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beosztáshoz
előírt szakmai ismeretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ismeretek
gyarapítása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alkotókészség
(kreativitás) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Teljesítmény |
Ismeretek
alkalmazása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Önfejlesztés,
beosztottak nevelése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katonai kiképzés
eredménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lőkiképzés
eredménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Technika üzemeltetése,
karbantartása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. Vezetői képesség |
Tervező-,
szervezőkészség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elemző-értékelő
készség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Döntési készség,
határozottság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Követelménytámasztás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gondoskodás
emberről, anyagról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. Tekintély |
Tulajdonságok
alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felkészültség
alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az alkalmasság
megítéléséhez elért összesített eredmény |
|
|
|||||||
IV. A MINŐSÍTETT
ALKALMASSÁGÁNAK ÖSSZEGEZETT MEGÍTÉLÉSE
1. Elért összpontszám:
............... (pontátlag: ....................)
2. Szöveges minősítés:
V. A MINŐSÍTŐ ÁLTAL LÉNYEGESNEK
TARTOTT EGYÉB SZEMPONTOK
[minősítő
értékítélet alkalmazás (osztályozás) nélkül]
1. A minősített különleges adottságai, képességei:
2. A minősített személy képzési, továbbképzési, egyéb
feladatai:
3. Következtetések, javaslatok:
- Milyen más szolgálati beosztásba alkalmas?
- FÜV döntés alapján egészségi állapota megfelel-e a
beosztásának, ha nem, milyen más területre alkalmas?
- Milyen M beosztásra alkalmas?
- Mikor, milyen tanintézeti képzésre van tervezve?
VI. A MINŐSÍTŐ ÁLLOMÁNYILLETÉKES
PARANCSNOK ÁLLÁSFOGLALÁSA
Kelt, ................
év ....................................... hó .................. nap
..............................................
állományilletékes
parancsnok
VII. A MINŐSÍTETT SZEMÉLY
ÉSZREVÉTELEI
Kelt, ................
év ....................................... hó .................. nap
..............................................
a
minősített személy
VIII. AZ ÉRDEKKÉPVISELETI
SZERV ÉSZREVÉTELEI
(A
minősített személy kérelmére)
Kelt, ................
év ....................................... hó .................. nap
.................................................
érdekképviseleti szerv
vezetője
ÚTMUTATÓ
a minősítés szempontjainak értékeléséhez
|
Az elérhető |
A pontszámokhoz |
|||
|
összpontszám |
pontátlag |
kapcsolódó
minősítés |
|
|
|
91-100 |
4,51-5,00 |
kiválóan
alkalmas |
|
|
|
51-90 |
2,51-4,50 |
alkalmas |
|
|
|
40-50 |
2,00-2,50 |
kevésbé
alkalmas |
|
|
|
40 alatt |
2,00 alatt |
alkalmatlan |
|
|
A pontátlag: az összpontszám osztva a szempontok számával.
Az elért összpontszám összegétől
függetlenül is alkalmatlan az a minősített személy, aki a 3 vagy több nem
kielégítő értékelést kapott.
6. számú melléklet az
1996. évi XLIII. törvényhez
I. Besorolási osztály
|
Beosztási |
Fizetési |
Beosztásban |
|
|
Pályakezdő |
1 |
0-1 |
1,25 |
|
I. |
2 |
2-3 |
1,50 |
|
|
3 |
4-6 |
1,65 |
|
|
4 |
7-9 |
1,80 |
|
|
5 |
10- |
1,95 |
|
II. |
6 |
0-3 |
2,10 |
|
|
7 |
4-6 |
2,25 |
|
|
8 |
7-9 |
2,40 |
|
|
9 |
10- |
2,55 |
|
III. |
10 |
0-3 |
2,70 |
|
|
11 |
4-6 |
2,85 |
|
|
12 |
7-9 |
3,00 |
|
|
13 |
10- |
3,15 |
|
IV. |
14 |
0-3 |
3,30 |
|
|
15 |
4-6 |
3,45 |
|
|
16 |
7- |
3,60 |
|
V. |
17 |
0-3 |
3,75 |
|
|
18 |
4- |
3,90 |
|
VI. |
19 |
0-3 |
4,05 |
|
|
20 |
4- |
4,20 |
|
VII. |
21 |
0-3 |
4,35 |
|
|
22 |
4- |
4,50 |
|
VIII. |
23 |
0-3 |
4,65 |
|
|
24 |
4- |
4,80 |
|
IX. |
25 |
- |
4,90 |
II. Besorolási osztály
|
Beosztási |
Fizetési |
Beosztásban |
|
|
Pályakezdő |
1 |
0-1 |
1,00 |
|
I. |
2 |
2-3 |
1,25 |
|
|
3 |
4-6 |
1,30 |
|
|
4 |
7-9 |
1,35 |
|
|
5 |
10- |
1,40 |
|
II. |
6 |
0-3 |
1,50 |
|
|
7 |
4-6 |
1,60 |
|
|
8 |
7-9 |
1,70 |
|
|
9 |
10- |
1,80 |
|
III. |
10 |
0-3 |
1,90 |
|
|
11 |
4-6 |
2,00 |
|
|
12 |
7-9 |
2,10 |
|
|
13 |
10-13 |
2,20 |
|
|
14 |
14-17 |
2,30 |
|
|
15 |
18-21 |
2,40 |
|
|
16 |
22-25 |
2,50 |
|
|
17 |
26- |
2,60 |
Rendfokozati illetmények táblázata
|
|
|
Rendfokozat |
Szorzószám |
|
|||
|
|
|
őrvezető |
0,34 |
|
|||
|
|
|
tizedes |
0,35 |
|
|||
|
|
|
szakaszvezető |
0,36 |
|
|||
|
|
|
őrmester |
0,38 |
|
|||
|
|
|
törzsőrmester |
0,40 |
|
|||
|
|
|
főtörzsőrmester |
0,41 |
|
|||
|
|
|
zászlós |
0,42 |
|
|||
|
|
|
törzszászlós |
0,43 |
|
|||
|
|
|
főtörzszászlós |
0,44 |
|
|||
|
|
|
hadnagy |
0,56 |
|
|||
|
|
|
főhadnagy |
0,59 |
|
|||
|
|
|
százados |
0,63 |
|
|||
|
|
|
őrnagy |
0,69 |
|
|||
|
|
|
alezredes |
0,75 |
|
|||
|
|
|
ezredes |
0,84 |
|
|||
|
|
|
dandártábornok |
0,95 |
|
|||
|
|
|
vezérőrnagy |
1,06 |
|
|||
|
|
|
altábornagy |
1,28 |
|
|||
|
|
|
vezérezredes |
1,50 |
|
|
|
|
6/A. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
|
Beosztási kategória |
Fizetési fokozat |
Beosztásban eltöltött idő |
Szorzószám |
|
Pályakezdő |
1 |
0-1 |
3,10 |
|
I. |
2 |
2-3 |
3,20 |
|
|
3 |
4-6 |
3,30 |
|
|
4 |
7-9 |
3,40 |
|
|
5 |
10- |
3,50 |
|
II. |
6 |
0-3 |
3,60 |
|
|
7 |
4-6 |
3,85 |
|
|
8 |
7-9 |
4,00 |
|
|
9 |
10- |
4,25 |
|
III. |
10 |
0-3 |
4,45 |
|
|
11 |
4-6 |
4,70 |
|
|
12 |
7-9 |
4,90 |
|
|
13 |
10- |
5,10 |
|
IV. |
14 |
0-3 |
5,30 |
|
|
15 |
4-6 |
5,40 |
|
|
16 |
7- |
5,60 |
|
V. |
17 |
0-3 |
5,70 |
|
|
18 |
4- |
5,80 |
|
VI. |
19 |
0-3 |
5,90 |
|
|
20 |
4- |
6,00 |
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
|
Beosztási kategória |
Fizetési fokozat |
Beosztásban eltöltött idő |
Szorzószám |
|
Pályakezdő |
1 |
0-1 |
1,60 |
|
I. |
2 |
2-3 |
1,90 |
|
|
3 |
4-6 |
2,00 |
|
|
4 |
7-9 |
2,10 |
|
|
5 |
10- |
2,20 |
|
II. |
6 |
0-3 |
2,30 |
|
|
7 |
4-6 |
2,40 |
|
|
8 |
7-9 |
2,50 |
|
|
9 |
10- |
2,60 |
|
III. |
10 |
0-3 |
3,00 |
|
|
11 |
4-6 |
3,20 |
|
|
12 |
7-9 |
3,40 |
|
|
13 |
10- |
3,60 |
|
IV. |
14 |
0-3 |
4,10 |
|
|
15 |
4-6 |
4,20 |
|
|
16 |
7-9 |
4,30 |
|
|
17 |
10- |
4,40 |
6/B. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
Vezetők beosztási illetménytáblázata
|
- országos parancsnok |
az illetményalap
9-szerese, |
|
- országos parancsnokhelyettes |
az illetményalap
8,5-szerese, |
|
- budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi tűzoltó
parancsnok, a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális
parancsnoka, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fővárosi
polgári védelmi igazgató |
az illetményalap
8,3-szerese, |
|
- főosztályvezető |
az illetményalap
8-szorosa, |
|
- főosztályvezető-helyettes |
az illetményalap
7,5-szerese, |
|
- osztályvezető |
az illetményalap
7-szerese |
7. számú melléklet az
1996. évi XLIII. törvényhez
A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE
I/A. Személyi adatok:
- név (leánykori név),
- arcképmás, saját kezű
aláírásminta,
- születési hely, idő,
- anyja neve,
- lakóhely, lakáscím,
tartózkodási hely, telefonszám,
- családi állapot,
- házastárs (élettárs)
neve, lakcíme,
- társadalombiztosítási
azonosító jele,
- adóazonosító jele,
- bankszámlaszáma.
I/B. Eltartott
gyermeke(i)
- neve,
- születési helye,
ideje,
- anyja neve,
- eltartás kezdete,
- lakcíme,
- társadalombiztosítási
azonosító jele,
- adóazonosító jele,
- egyéb eltartottak száma,
eltartás kezdete.
II. Iskolai végzettségek,
egyéb képesítések:
- legmagasabb iskolai
végzettség (több végzettség esetén valamennyi),
- szakképzettség(ek),
- katonai rendvédelmi
szakmai képesítés(ek),
- tudományos fokozat,
- iskolarendszeren kívüli
oktatás keretében szerzett képesítés(ek), valamint meghatározott beosztás betöltésére
jogosító okirat adatai,
- idegennyelv-ismeret és
annak foka,
- gépjárművezetői
engedély megszerzése, kategóriája.
III. Korábbi
alkalmazási (foglalkoztatási) adatok:
Munkajogi jogviszonyra
(munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti stb.) vonatkozó adatok:
- munkahely,
- munkakör,
- besorolás,
- jogviszony időtartama,
- megszűnésének ideje,
módja.
IV. A szolgálati
beosztásra vonatkozó adatok:
- a fegyveres szerv
megnevezése, címe, statisztikai számjele,
- állománykategória,
- rendszeresített
rendfokozat,
- előírt iskolai végzettség,
- a beosztás megnevezése,
- illetménykategória,
- szolgálati igazolvány
típusa, száma,
- közterületi jelvény
száma,
- fegyver típusa, száma.
V. Az alkalmazási
feltételek fontosabb adatai:
- erkölcsi bizonyítvány,
- egészségi alkalmasságra
vonatkozó adatok,
- fizikai, pszichikai állapotra
vonatkozó adatok.
VI. A szolgálat
teljesítésének adatai:
- állományviszony,
- a szolgálati viszony
kezdete, kinevezés ideje,
- a szolgálati
viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,
- a FEOR száma,
- elért
rendfokozat(ok),
- a szolgálat során elért
címek,
- betöltött beosztás(ok),
- helyettesítési megbízások,
- a fegyveres szervek
tanintézeteiben folytatott tanulmányok,
- szolgálati besorolás
fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág,
- továbbképzés(ek),
- tanulmányi szerződés,
- berendelés, vezénylés,
- kitüntetések, egyéb
elismerések,
- fenyítés(ek) és a
folyamatban levő fegyelmi eljárások adatai,
- folyamatban levő büntetőeljárás(ok),
büntetőügyben hozott érdemi döntések adatai,
- legutóbbi minősítés
ideje,
- külföldi szolgálati
hely(ek), idő,
- szabadságolási
adatok,
- sebesülések,
- a szolgálati viszony
meghosszabbítása,
- a szolgálati viszony
megszűnésének jellege, oka, ideje,
- végkielégítés.
VII. Szolgálatteljesítési
kötelezettséggel nem járó távollétek adatai:
- a szolgálatteljesítés
alóli mentesítés,
- fizetés nélküli
szabadság,
- a szolgálati viszony
szünetelése.
VIII. Összeférhetetlenségre
vonatkozó adatok:
- közeli hozzátartozóval
engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenőrzési kapcsolat,
- engedélyezett, más
kereső foglalkozás,
- a bejelentéshez kötött
egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok,
- a szolgálati viszony
összeférhetetlenség miatti megszűnésének jogcíme.
IX. Illetmény,
juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások adatai:
X. Fegyelmi, kártérítési
adatok:
- a fegyelmi fenyítés
neme, hatálya, mentesítés,
- kártérítési kötelezettség
mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.
XI. Társadalombiztosítási
adatok:
- a társadalombiztosítási
jogosultságot igazoló adatok,
- a társadalombiztosítási
igazolvány,
- társadalombiztosítási
ellátások.
XII. A nyugállományúakra
vonatkozó adatok:
- szolgálati lakásra
jogosultság,
- a nyugállományba
helyezés ideje,
- a nyugdíjfolyósítási
törzsszám,
- egyenruha viselésének
a joga.
XIII. A szociális és
kegyeleti gondoskodás adatai:
- elhalálozás ideje,
oka,
- a haláleset minősítése,
- a temetés helye,
ideje,
- visszamaradt hozzátartozók
neve és címe,
- segélyezés,
- járadékfizetés.