A jogszabály mai napon hatályos állapota
a közalkalmazottak jogállásáról
1. § (1) E törvény hatálya - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési
szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a
feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak
közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2) A 25/A-25/B. § hatálya - az ott
meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a
munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony
létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(3) A 25/A-25/B. § hatálya - az ott
meghatározottak szerint - kiterjed a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó munkáltatóra és a köztisztviselőre, illetve a
munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására
tekintettel a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e
törvény szabályai szerint kerül sor.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól
eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a
költségvetési szerv által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés
keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel
foglalkoztatott munkavállalóra.
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal
összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá
kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) A kollektív szerződés és a
közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a
rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a
Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(4) Amennyiben e törvény
közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(3)
bekezdésben foglaltakat kell érteni.
3. § A Munka Törvénykönyve bevezető
rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3.
§ (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű
adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés
4. § (1) Az Országos Közszolgálati
Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a
Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen
érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos
szintű érdekegyeztetési fóruma.
(2) Az OKÉT-ban a Kormány - az
alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos
önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3) Az OKÉT az alapszabályában maga
határozza meg szervezetét, működésének rendjét, az egyeztetés célját és
tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(4) Az OKÉT működésének feltételeit
a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
5. § (1) A Közalkalmazottak Országos
Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos
szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.
a) a reprezentatív, valamint az
alapszabályában meghatározott országos szakszervezeti konföderációk, továbbá
b) az alapszabályában meghatározott
országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3) A KOMT az alapszabályában maga
határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és
tárgyköreit, valamint az egyes oldalakat megillető jogosítványokat.
(4) A KOMT működésének feltételeit a
Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
(5) E törvény II. részének
alkalmazásában országos szakszervezeti konföderáción ágazati szakszervezeteket,
illetve ágazati szakszervezeti szövetségeket tömörítő, legalább három különböző
ágazatot képviselő munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet kell érteni.
6. § (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a
közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az
ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati
érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban,
szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel,
az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű
kérdésekben az önkormányzat az érintett, helyi-területi szinten reprezentatív
szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban
(2) A miniszter az országos
önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő
szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba) tartozó
közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,
b) az ágazatra (alágazatra) vonatkozó
munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli
szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.
(3) Az önkormányzat döntése előtt az
érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer
pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő
intézkedés tervezetét.
(4) A (3) bekezdésben foglalt
tervezeteket az azokról történő döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell
küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.
(5) Az (1) bekezdés szerinti
érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és
anyagi feltételeinek biztosítása a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége.
Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás
útján - maguk alakítják ki. Az érdekegyeztető fórumok létrehozására és
működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az
önkormányzati érdekszövetségekkel, az érintett költségvetési intézményekkel,
illetve az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel kötött megállapodás
alapján az ágazaton belül a tárcaszintű társadalmi párbeszéd egyéb fórumait
alakítják ki.
6/A. § (1) A 6. §-ban meghatározott jogosítványokat
az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(3) Amennyiben a reprezentativitás
kérdésében vita merül fel, erről az érdekelt fél kérelmére soron kívül,
nemperes eljárásban bíróság dönt.
7. § (1) A Munka Törvénykönyve Munkaügyi
kapcsolatokról szóló Második részének bevezető rendelkezései közül a 15/B. §
(2) bekezdése a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a következő eltéréssel
alkalmazandó: „a 65. § (3) bekezdésének a) és f) pontjaiban”
szövegrészen e törvény 16. § (2) bekezdésének c) pontját kell érteni.
(2) A Munka Törvénykönyvének az
országos érdekegyeztetésről szóló rendelkezései (Második rész I. fejezet) a
közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazhatók.
A szakszervezetek, a kollektív szerződés
8. § A szakszervezet az e törvényben
foglalt szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.
9. § (1) A munkáltatónál azt a
szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amelynek a munkáltatónál
közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai létszáma eléri a munkáltató által
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b) amely munkahelyi szervének az azonos
foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább
kétharmada tagja, de legalább a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak
létszámának 5%-a.
(2) Területi-helyi szinten azt a
szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amely közalkalmazotti jogviszonyban
álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b) amely közalkalmazotti jogviszonyban
álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az
adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
c) amely az adott önkormányzat által
fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy
ágazatban.
(3) Ágazati szinten azt a
szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti
jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 10%-át.
(4) Országos szinten azt az országos
szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább
három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a
közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.
10. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti
szervet előzetesen értesíteni kell a választott szakszervezeti tisztséget
betöltő közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról.
11. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései
(Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható.
(2) A Munka Törvénykönyve 25. §-át
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat, az érintett
munkáltatók és a szakszervezet megállapodása alapján, a több munkáltató
szakszervezeti tagságának képviseletében az önkormányzati szintű
érdekegyeztetésen eljárni jogosult szakszervezeti tisztségviselő részére a
munkaidő-kedvezmény vagy annak egy része az egyes munkáltatóknál meglévő
szakszervezeti taglétszám alapján összevonható. Az összevont
munkaidő-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tisztségviselő havi
munkaidejének ötven százalékát.
12. § (1) A kollektív szerződés hatálya
kiterjed arra a munkáltatóra, amely
a) a kollektív szerződést kötötte, vagy
b) a kollektív szerződés megkötése
idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja,
illetőleg
c) később a munkáltatói
érdekképviseleti szervhez csatlakozott.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselettel rendelkező
szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a
munkáltatóra kiterjedjen.
(3) A kollektív szerződésben meg
kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett
munkáltatók mely körére terjed ki.
12/A. § (1) A munkáltatónál működő egyetlen
szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha
közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 25%-át.
(2) Ha a munkáltatónál több
szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi
szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek
közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltató által
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.
(3) Ha a szakszervezetek együttes
kollektív szerződéskötése a (2) bekezdés alapján nem lehetséges, a
reprezentatív szakszervezetek együttesen köthetik meg a kollektív szerződést,
feltéve, ha a szakszervezetek közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri
a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.
(4) Ha a reprezentatív
szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (3) bekezdés alapján nem
lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti
meg, amely közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 50%-át.
(5) Ha az (1) bekezdésben foglalt
esetben a szakszervezet, illetve a (2)-(4) bekezdés esetén a szakszervezetek
kollektív szerződéskötése nem lehetséges, a kollektív szerződés megkötésére
irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez
szükséges a közalkalmazottak jóváhagyása. A közalkalmazottaknak erről
szavazniuk kell. A szavazás akkor érvényes, ha azon a közalkalmazottak legalább
50%-a részt vesz.
(6) Ágazati kollektív szerződés
megkötése esetén az (1)-(5) bekezdést megfelelően, az ágazat közalkalmazottai
létszámát alapul véve, kell alkalmazni,
13. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló
rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 33. § (2)-(7) bekezdése, a
34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, valamint a 41. §
nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 39. §-ának (5) bekezdését
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a „33. § (5) bekezdése” szövegrészen
e törvény 12/A. § (4) bekezdését kell érteni.
A közalkalmazottak részvételi jogai
14. § (1) A részvételi jogokat a
munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége
nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve
közalkalmazotti képviselő gyakorolja.
(2) Közalkalmazotti tanácsot kell
választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a
tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató
munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.
(3) A közalkalmazotti képviselőre a
közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
15. § A Kormány a KOMT-ban történt
egyeztetést követően rendeletben meghatározza a reprezentativitás feltételei
igazolásának rendjét.
16. § (1) A közalkalmazotti tanácsot
együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú
pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok
hasznosítása tekintetében.
(2) A munkáltató döntése előtt a
közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:
a) a munkáltató gazdálkodásából
származó bevétel felhasználásának tervezetét,
b) a munkáltató belső szabályzatának
tervezetét,
c) a közalkalmazottak nagyobb
csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét,
d) a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott
munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,
e) a közalkalmazottak képzésével
összefüggő terveket, valamint
f) a munkáltató munkarendjének
kialakítását és az éves szabadságolási tervet.
(3) A munkáltató legalább félévente
köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott
időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.
(4) A miniszter a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közalkalmazottak
közössége, vagy meghatározott csoportja részére az (1)-(2) bekezdésben
foglaltakon túl további részvételi jogokat is megállapíthat.
17. § (1) A közalkalmazotti tanács e törvényben
meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a
közalkalmazotti szabályzatot.
(2) A közalkalmazotti tanács és a
munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti
szabályzatban állapíthatók meg.
(3) A közalkalmazotti szabályzat
kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.
(4) A közalkalmazotti szabályzatra a
Munka Törvénykönyve 38. § (1)-(3) bekezdését, 39. § (1)-(2) bekezdését,
valamint a 40. § (1) bekezdésének első mondatát megfelelően alkalmazni kell.
19. § A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló
rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42. §-a, a 43. §-ának (1)-(3)
bekezdése, valamint (6) bekezdése, a 44. §-a, az 50. §-ának (1) bekezdése, az
53. §-ának (3) bekezdése, az 57. §-ának (2) bekezdése, a 64/A. §-a és a 65.
§-a, valamint a Második rész V. fejezete nem alkalmazható.
A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása
20. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.
(2) A miniszter meghatározhatja
azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű,
valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető
közalkalmazotti jogviszony, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez
a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. A közalkalmazott
vagyonnyilatkozatát a miniszter által kijelölt szervezet tartja nyilván és
ellenőrzi.
(3) Vagyonnyilatkozat-tételre azt a
közalkalmazottat lehet kötelezni, aki a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel,
az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési
jogosultsággal rendelkezik, valamint azon közalkalmazottat, aki a pénzeszközök
felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult.
21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A
kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott
munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő
kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében
foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. Ezen túlmenően a
határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé
módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történő részvételéhez
hozzájárul.
(3) A kinevezési okmánynak
tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési
osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét.
A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is
meghatározható.
22. § (1) A miniszter meghatározhatja azt
a munkakört, ahol gyakornoki idő kikötése és gyakornoki vizsga letétele
kötelező, továbbá megállapíthatja a gyakornoki vizsga feltételeit. A gyakornoki
idő tartamát és a gyakornoki vizsga letételét a kinevezéskor kell előírni.
(2) Abban a munkakörben, ahol
gyakornoki idő kikötése és gyakornoki vizsga letétele kötelező, próbaidőt
kikötni nem lehet.
(3) A gyakornoki idő három évig
terjedhet. Ebbe nem számít be:
a) a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat,
b) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó
betegség,
c) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
valamint
d) a szabadságvesztés, a szigorított javítónevelő munka
és a javítónevelő munka
23. § (1) A közalkalmazott magasabb
vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak
elfogadását írásba kell foglalni.
(2) A magasabb vezető, valamint a
vezető beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza
meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.
(3) A magasabb vezető, valamint a
vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. A
miniszter határozott időre szóló megbízást is előírhat.
(4) A megbízás visszavonását - a
közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának
világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és
okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást
a visszavonás kézhezvételétől számított három napon belül, írásban kérheti; a
munkáltató az indokolást további három napon belül köteles a közalkalmazott
részére írásban megadni.
(5) A magasabb vezető, valamint
vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A magasabb vezető,
valamint a vezető beosztásról való lemondásra - ha a (7) bekezdésben foglaltak
szerint a közalkalmazott eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatására,
ennek hiányában más munkakör felajánlására nincs lehetőség, illetve a
közalkalmazott a más munkakört nem fogadja el - a közalkalmazotti jogviszonyról
való lemondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(6) A megbízás visszavonását és a
lemondást írásba kell foglalni.
(7) A megbízás visszavonása,
határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte, valamint a
megbízásról való lemondás után a közalkalmazottat az eredeti munkakörében kell
továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában más munkakört kell részére felajánlani.
(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy
a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat - kérelmére - az eredeti
magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen
túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell
téríteni.
(9) A bíróság mellőzi a
közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő
visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás
visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a
vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.
(10) A közalkalmazottat, ha a
határozott időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a
magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői
pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.
(11) A közalkalmazott, ha a
határozatlan időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a
magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a részére
korábban megállapított vezetői pótlék egyévi összegére jogosult.
(12) A vezetői pótlék (8)-(11)
bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott
felmerült kárát is köteles megtéríteni.
23/A. § (1) A munkáltató évente, illetve -
ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint köteles
megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a
jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a
részmunkaidőben történő munkavégzésre.
(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2)
bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles
tájékoztatni a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, amelyeknél -
közalkalmazotti kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő
köthető ki.
24. § (1) Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe
tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj)
is megilleti.
(2) A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony
létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik
rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (4)-(5)
bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata,
a vezető munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-192/B. §) nem
alkalmazható.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése
25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
megszűnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott
idő lejártával,
b) a közalkalmazott halálával,
c) a munkáltató jogutód nélküli
megszűnésével, valamint
d) a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
e) a prémiumévek programban történő
részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint.
(2) A közalkalmazotti jogviszony
megszüntethető:
2. e törvény és a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses
szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
hatálya alá tartozó munkáltatók között.
f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
valamint
25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért
változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató
egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak
vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve
vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete,
illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti
jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató
legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a
közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a
közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
c) a közalkalmazottakat érintő jogi,
gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti
tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a
közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak
ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények
elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó
eszközökre.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott
tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban
tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a
közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak
tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve
kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. §
rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell
azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony
létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása
érdekében köteles eleget tenni.
(4) Ha a (2) bekezdésben
meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került
sor, az átvevő munkáltató számára a (2)-(3) bekezdésben előírt kötelezettség
teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(5) A közalkalmazott a (3)
bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál
történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt
határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a
további foglalkoztatásához.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő
munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó
munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a
közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles
a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával
megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2)
bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni.
(7) Ha az átvevő munkáltató a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet
közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a
közalkalmazotti jogviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés
rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő
munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat.
25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevő
munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő
munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Ha az átvevő
munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik,
köteles a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy
munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése, illetve a kinevezés során az
átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás,
az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet
eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a
közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti
megszűnéséről.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál
munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére
(személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege)
nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó
illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó
illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti
illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés
megkötését követően már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti
illetménypótlékok beépíthetőek.
(3) Ha az átvevő munkáltatónál
közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati
jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott
esetében az átadást közvetlenül megelőző illetmény összege meghaladja a
jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és
vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt a különbözet mértékével, de
legfeljebb olyan összeggel kell megnövelni, amely az alapilletménytől történő
eltérést húsz százalékkal nem haladja meg.
(4) Határozatlan időtartamú
közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az
átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni.
Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes
munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő
jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(5) Az átvevő munkáltatóval
létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony
esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál
közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt
az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(6) Ha a munkaszerződés megkötésével
(a kinevezéssel) létesített jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén
a közalkalmazottat felmondási (felmentési) idő, valamint végkielégítés illeti
meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött
idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok
alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási (felmentési) idő,
valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál
jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e
törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha
az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
(7) Ha az átadó munkáltatónál az
átadás időpontjáig működött közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti képviselő),
az átadással érintett szervezeti egység közalkalmazottainak részvételi jogát az
átvevő munkáltatónál a Munka Törvénykönyve 56/A-56/B. §-ában előírt
rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell biztosítani, kivéve, ha a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő
munkáltatónál az érintettek vonatkozásában üzemi tanács nem hozható létre.
26. § (1) Az áthelyezésben a két
munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.
(2) Az áthelyezés során meg kell
állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az
áthelyezés időpontjában.
(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak
az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha
az új munkáltatójánál töltötte volna el.
27. § (1) A határozott idejű
közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg.
(2) A határozott idejű
közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdés a)-c) és e)
pontjában foglalt okok alapján a munkáltató - a 25. § (2) bekezdésétől eltérően
- azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi,
ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre
jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni.
28. § (1) A közalkalmazott a határozatlan
idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő
két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató
mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
29. § (1) Rendkívüli lemondással a
közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a
munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból
eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős
mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a
közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) A rendkívüli lemondás jogát az
annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon
belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,
bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló
elévülési idő alatt lehet gyakorolni.
(3) Rendkívüli lemondás esetén a
munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles
kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti
jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő
figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült
kárának megtérítését is.
(4) Rendkívüli lemondás esetén - e
törvényben előírt kivételektől eltekintve - a lemondás szabályai nem
alkalmazhatók.
30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti
jogviszonyt - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor
szüntetheti meg, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben
a közalkalmazottat foglalkoztatták;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője
vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen
a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás
csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs
lehetőség;
c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás
ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás
esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti vagy más
munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség;
d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására
tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá
e) a közalkalmazott a felmentés
közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak
minősül [37/B. §].
(2) A munkáltató a felmentést
köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell
tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és
okszerű.
(4) Ha az (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a
közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi
állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő
áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
(5) Ha az (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy
magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a
vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes
körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(6) Az (1) bekezdés c)
pontjától eltérően a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú
visszavonása esetén a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető
meg, ha a közalkalmazott eredeti, ennek hiányában más munkakörben való
továbbfoglalkoztatására a munkáltatónál nincs lehetőség.
31. § A közalkalmazotti jogviszonyt a
munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott
időtartam és az azt követő harminc nap alatt:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél,
vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb
intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot
teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban
részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi
tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam,
valamint
d) a munkáltató által vagy
hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli
képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés
32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel
a) ha a közalkalmazott házastársa
(élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb
munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;
b) ha a közalkalmazott egyedülálló,
eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint
c) ha a közalkalmazott házastársa
sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.
(2) Ha a munkáltatónál van olyan
munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott
alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel
megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve,
hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a
felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1)
bekezdésének d) pontján alapul.
33. § (1) Felmentés esetén a felmentési
idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a
felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a
hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
(3) A munkáltató legalább a
felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés
alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább
felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben
kell felmenteni.
34. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy
a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen
szüntette meg, a közalkalmazottat - kérelmére - eredeti munkakörében kell
továbbfoglalkoztatni.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság
mellőzheti a közalkalmazott eredeti munkakörbe történő visszahelyezését,
feltéve, ha a közalkalmazott továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható
el.
(3) Nem alkalmazható a (2)
bekezdésben foglalt rendelkezés, ha
a) a munkáltató általi felmentés vagy elbocsátás a
rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az
egyenlő bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési
védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdés] ütközik,
vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó
rendelkezéseket [30. § (3)-(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése], vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti
tisztségviselő közalkalmazotti jogviszonyát a 45-54. §-okba, illetőleg a Munka
Törvénykönyve 28. §-ába ütköző módon szüntette meg.
(4) Ha a közalkalmazott nem kéri
vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a közalkalmazott eredeti
munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes
körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának
mérlegelésével - a közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi
átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(5) Ha a közalkalmazott nem kéri
vagy a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a
közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre
emelkedése napján szűnik meg.
(6) A közalkalmazotti jogviszony
jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a közalkalmazott elmaradt
munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a
illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan
megtérült.
(7) A közalkalmazottat, ha
közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (6) bekezdésben
foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó
átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.
35. § Amennyiben a közalkalmazotti
jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó
szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni,
mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szűnt volna meg.
36. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti
jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad.
(2) A közalkalmazotti igazolásnak -
a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3)
bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) a közalkalmazott munkakörét,
b) a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) minden olyan, a közalkalmazotti
jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a
közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,
e) a jubileumi jutalom kifizetését és
ennek időpontját,
f) a közalkalmazott 37. § (7)
bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését,
továbbá
g) a közalkalmazotti jogviszony
megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a
megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti
igazolásból mellőzni kell.
37. § (1) Végkielégítés illeti meg a
közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya
c) a munkáltató jogutód nélküli
megszűnése következtében szűnik meg.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a
közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós
alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár
továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti
jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon
munkáltató, egymást követően több esetben létesít határozott időre szóló
közalkalmazotti jogviszonyt a miniszter vagy a kollektív szerződés - a 25. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti esetben is - végkielégítésre való
jogosultságot írhat elő. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az
összeget, amelyre a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok
együttes időtartama alapján a közalkalmazott határozatlan idejű jogviszony
felmentéssel történő megszüntetése esetén jogosult lenne.
(4) A végkielégítésre való
jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott
időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott
végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve -
nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A
végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell
hagyni a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott
időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek
gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége
esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság
időtartamát.
(5) A végkielégítésre való
jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni
a) jogutódlás esetén a jogelődnél,
b) a munkáltató egészének vagy egy
részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti
jogviszonyban töltött időt is [Mt. 86/C. § (5) bekezdés, 25/B. § (6) bekezdés].
(6) A közalkalmazott végkielégítésének
mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább
átlagkeresetének megfelelő összeg.
(7) A végkielégítés a (6)
bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik,
ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. §
(1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való
jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az
emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban
már emelt összegű végkielégítésben részesült.
(8) A végkielégítés mértéke az
(6)-(7) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a
közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.
(10) Amennyiben a közalkalmazotti
jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a munkáltató a
felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.
(11) A végkielégítést a munkáltató
költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.
(12) Ha a közalkalmazott a
munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési
szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló
bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának
haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő
tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult,
azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása
során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító
idejét is számításba kell venni.
37/A. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában
töltött napon - a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell
fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a
közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban
előírt igazolásokat.
(2) A közalkalmazott a munkavégzési
kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő
részletekben jogosult.
37/B. § (1) E törvény alkalmazása
szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha
a) a hatvankettedik életévét betöltötte
és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi
nyugdíjra való jogosultság), illetve
b) az a) pontban említett
korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban,
vagy
d) előrehozott (csökkentett összegű
előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
f) korengedményes nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy
tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági)
nyugdíjban
(2) A közalkalmazott akkor részesül
az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást
kérelmére megállapították.
(3) A közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és
megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet), a
85/A. §-ának (5)-(6) bekezdése, a 86-86/A. §, a 87. §-ának (1) bekezdése, a
87/A. §, a 88. §, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának
(1)-(2) bekezdése, a 95-96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99-101. §-a nem
alkalmazható.
(2) A Munka Törvénykönyve 85/A. §
(1) bekezdés b) pontjában az „e törvény hatálya alá tartozó szervezet
vagy személy” kifejezésen a jelen törvény hatálya alá tartozó szervezetet kell
érteni.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a
nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének 94/A-94/F. §-a rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.
(4) A létszámcsökkentést eredményező
döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban,
az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az
érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.
38/A. § (1) A Munka Törvénykönyve 94/A. §
(1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy csoportos
létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt
a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint
a) húsz fő vagy annál kevesebb
közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő,
b) húsznál több és száznál kevesebb
közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,
c) száz vagy annál több, de
háromszáznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a
közalkalmazottak tíz százaléka,
d) háromszáz vagy annál több
közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc közalkalmazott
közalkalmazotti jogviszonyát kívánja harmincnapos időszakon (Munka
Törvénykönyve 94/C. §) belül megszüntetni.
(2) A Munka Törvénykönyve csoportos
létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy rendes felmondáson felmentést, illetve a Munka Törvénykönyve 88. § (2)
bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése
által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek
közlésére a 30. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján kerül sor.
(3) A miniszter és az önkormányzat a
létszámcsökkentést eredményező döntésének meghozatala előtt az ágazati (alágazati)
érdekegyeztető tanácsban, illetve az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban -
az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - egyeztetést kezdeményez.
39. § (1) A munkáltató elősegíti a
közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való
részvételét.
(2) A közalkalmazott a munkaköri
feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb
szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak
megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.
(3) A munkáltató tartósan magas
színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén
a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési
osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J”
fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi
(4) A miniszter a (3) bekezdésben
foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás
feltételeit.
40. § (1) A közalkalmazottak minősítésének
rendjét a miniszter állapítja meg.
(2) A közalkalmazott kérésére,
közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a munkáltató köteles
minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig
fennállt.
(3) A minősítést a közalkalmazott
közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör
gyakorlója készíti el.
(4) A minősítés a közalkalmazott
személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a
ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat.
(5) A közalkalmazottal minősítését
annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a
közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti
esetleges észrevételeit is.
(6) A minősítés egy példányát annak
ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni.
41. § (1) A közalkalmazott nem létesíthet
munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony
alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.
(2) Az összeférhetetlenség egyes
eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg.
(3) A munkáltató az
összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles
nyolcnapos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az
összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
41/A. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre
kötelezett munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a foglalkoztatás
megkezdésekor, majd azt követően háromévente tesz vagyonnyilatkozatot.
(2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozatára
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
42. § A munkáltató a vele közalkalmazotti
jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására
munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
43. § (1) Amennyiben a közalkalmazott
munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további
jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre
irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli
hozzájárulásával létesíthető.
(2) A hozzájárulás megtagadásával
szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.
44. § (1) A közalkalmazott munkaidejét nem
érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott
köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség
esetén a további jogviszony létesítését megtiltja.
(2) A munkáltatónak a munkavégzésre
irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi
jogvita kezdeményezhető.
45. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a
közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges
kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető
közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
b) az előmeneteli rendszerben történő
várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;
c) a jogszabály alapján adományozott
címtől való megfosztás;
d) magasabb vezető, illetve vezető
beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint
(3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában
foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható.
(4) A (2) bekezdés b)-c) pontjában
foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre fel lehet
függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el
olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy
kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont
ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a
felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.
(5) Az elbocsátás büntetés jogerőre
emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott az e törvény hatálya alá
tartozó munkáltatónál nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető
beosztásban.
46. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását
- a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója,
magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra
jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni
kell.
(2) Kötelező a fegyelmi eljárás
megindítása:
a) jelentős súlyú fegyelmi vétség
elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá
b) ha az eljárás lefolytatását a
közalkalmazott maga ellen kéri.
(3) Nem lehet fegyelmi eljárást
indítani, ha
a) a fegyelmi vétség elkövetésének
alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy
b) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy
év
(4) A (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult
tudomásszerzésétől kell számítani.
(5) Ha a kötelezettségszegés miatt
büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel
(az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidő a jogerős határozatnak a
munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves határidő az eljárás jogerős
befejezésétől számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli
szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtől számított öt napon
belül a jogerős határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult
részére megküldeni.
(6) Külföldön elkövetett
kötelezettségszegés esetén a határidőket a közalkalmazott belföldre történő
visszatérésétől kell számítani.
a) magasabb vezető beosztású
közalkalmazott esetében három évre,
b) vezető beosztású közalkalmazott
esetében két évre
(8) Mellőzhető a fegyelmi eljárás
lefolytatása - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, ha a kötelezettségszegés
csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is
meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről a fegyelmi eljárás megindítója dönt és
legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.
47. § (1) A fegyelmi eljárás során
vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója
az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost
jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi
eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve
besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni.
(2) Nem lehet vizsgálóbiztos az a
közalkalmazott, akivel szemben a 49. § (3) bekezdés b)-d) pontjában
meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől
számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek
keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat
meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.
(4) A vizsgálat során a
közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos
megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra
észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell
számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott
védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A közalkalmazott a vizsgálat
folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon
jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt a (3) bekezdés alapján
megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi
képviselője jelen lehessen.
(6) Ha a közalkalmazott szóbeli
meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem
kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat
és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és nyolcnapos határidő
kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.
(7) A vizsgálóbiztos javaslatára a
fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti
a) legfeljebb az akadály elhárultáig,
ha a közalkalmazott védekezését a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem
tudja előterjeszteni, illetve
b) ha a kötelezettségszegés miatt
büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős
befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható.
(8) A vizsgálóbiztos a vizsgálat
lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait
saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
48. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a
fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a
fegyelmi eljárás befejezéséig állásából felfüggesztheti, ha
a) jelenléte a tényállás tisztázását
gátolná, vagy
b) a kötelezettségszegés súlya és
jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, továbbá
c) a fegyelmi eljárást a 47. § (7)
bekezdésének b) pontja alapján függesztették fel.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az
elbocsátás fegyelmi büntetéssel - a határozat jogerőre emelkedéséig - a
felfüggesztés együtt jár.
(3) Azonnal meg kell szüntetni a
felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
(4) A felfüggesztés idejére
távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés
megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes távolléti díjat vissza kell
tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak
jogerőre emelkedéséig.
(5) A visszatartott összeget a fegyelmi
határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Nem kerülhet erre sor, ha
az elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Ha pedig a közalkalmazott a
45. § (2) bekezdésének c), d) pontja alapján illetménypótlékra
való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok
levonásával kell kifizetni.
49. § (1) Az ügy érdemében háromtagú
fegyelmi tanács határoz.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a
fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá
vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára
átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a
munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos
beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki.
(3) A fegyelmi tanács eljárásában és
döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:
b) az eljárás alá vont közalkalmazott
közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése];
c) akit a vizsgálat során mint tanút
vagy szakértőt meghallgattak, valamint
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan
elbírálása nem várható el.
(4) Ha a fegyelmi eljárás
megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a (2) bekezdés
első mondata nem alkalmazható.
50. § (1) A fegyelmi tanács a
vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart.
A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az
értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják.
(2) A tárgyaláson a munkáltatót az
ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe
vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy
szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont
kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.
(3) Ha valamelyik fél, vagy
képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet
érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselőjét
szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a
közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván
részt venni.
(4) A fegyelmi tanács a tényállás
tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében
különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet
igénybe, szemlét tarthat.
(5) Amennyiben az ügy a tárgyaláson
nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
51. § (1) A fegyelmi tanács az első
tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel
határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.
(2) Nem kell fegyelmi büntetést
kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés
kiszabása is indokolatlan.
(3) A közalkalmazott a határozat
ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.
(4) A közalkalmazottnak a fegyelmi
eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a
fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem kerül sor.
51/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi
eljárást, ha
a) annak tartama alatt a
közalkalmazotti jogviszony megszűnik;
b) a fegyelmi eljárás megindítására a
46. § (3)-(7) bekezdésében meghatározott határidő után kerül sor.
(2) A 47. § (1) bekezdése szerinti
vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi eljárás
megindítója, egyébként a fegyelmi tanács határoz.
52. § (1) A fegyelmi határozatot az
ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha
azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte,
vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát
megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik.
(2) Az elbocsátást kimondó fegyelmi
határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.
(3) Ha a közalkalmazotti jogviszony
a 45. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott
fegyelmi büntetés végrehajtása előtt, vagy annak végrehajtása közben megszűnik,
a büntetést vagy annak hátralevő időtartamát e törvény hatálya alá tartozó
munkáltatónál végre kell hajtani, feltéve, ha a büntetés végrehajthatóságától
számított egy éven belül a közalkalmazott e munkáltatónál közalkalmazotti
jogviszonyt létesít.
53. § (1) Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. §
(1) bekezdésében és a 49. § (2)-(3) bekezdésében előírt személyi feltételek a
munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost,
valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti
szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb
beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá
vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.
(2) Ha a fegyveres erőknél, valamint
a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében a 47. §
(1) bekezdésében, valamint a 49. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltétel
a munkáltató közalkalmazottai közül nem biztosítható, vizsgálóbiztosként,
valamint a fegyelmi tanács tagjaként a fegyveres, illetve a rendvédelmi
szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai
végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagja is kijelölhető.
(3) A (2) bekezdésben előírt
feltételek hiányában a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervnél
foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében is az (1) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése)
által indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok
53/A. § (1) A helyi önkormányzat
képviselő-testülete (közgyűlése), vagy a fővárosi önkormányzat bizottsága, a
főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású
közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi
büntetés kiszabása a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben
a 46. § (3) bekezdésének a) pontjában megállapított határidőt a
polgármester (főpolgármester), illetve a megyei közgyűlés elnöke tudomásszerzésétől
kell számítani.
54. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavégzésről és a tanulmányi
szerződésről szóló szabályai közül (Harmadik rész, V. fejezet) a 106/A-106/B.
§-nak, valamint a 108-109. §-nak a rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2) A Munka Törvénykönyve 106.
§-ának az (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a közalkalmazott
kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a kirendelés alapján a közalkalmazott az e
törvény, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.
(3) A Munka Törvénykönyve Harmadik
részének XI. fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kölcsönzés
keretében munkavállaló közvetlenül a munkáltató alaptevékenysége körében nem
foglalkoztatható. A miniszter meghatározhatja, hogy a kölcsönzés szempontjából
a munkáltató mely tevékenysége minősül alaptevékenységnek.
(4) A miniszter a Munka
Törvénykönyve 115-116. §-ában foglaltakon túlmenően további kedvezményt állapíthat
meg a továbbtanuló közalkalmazott számára.
55. § A munka jellegétől függően a
miniszter meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen
töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes
sajátos szabályait.
55/A. § Az elrendelhető rendkívüli
munkavégzés felső határa naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív
szerződés rendelkezése alapján legfeljebb kétszáznyolcvan óra.
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési
osztályban évi húsz munkanap,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J”
fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi
huszonegy munkanap
57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési
fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban
a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
(2) A magasabb vezető állású
közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap
pótszabadság illeti meg.
(3) A bölcsődékben, a
csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú
oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát
végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből
legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az
oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és
neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg.
(4) Évenként öt munkanap
pótszabadság jár a tudományos munkatársnak - ideértve a közkönyvtárak,
levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottait - és az
ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A pótszabadságra való
jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét a miniszter állapítja
meg.
(5) A föld alatt állandó jelleggel
dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább
három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha
a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz
munkanap pótszabadságra jogosult.
(6) A sugárártalomnak kitett
munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben
meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen
kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy
az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
58. § (1) A pótszabadság a
közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt
kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó
[57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3)-(4) bekezdése] alapján járó
pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(3) A munkakör és a beosztás [57. §
(2) bekezdése] alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze
kell számítani.
58/A. § A közalkalmazottnak - kérelmére - a
külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a
közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
59. § (1) A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló
rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117/A. § (1) bekezdése, a
117/B. § (2) bekezdése, a (3) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése,
a 127. § (4) bekezdése, a 131. §-a, valamint a 132. § (4)-(6) bekezdése nem
alkalmazható.
a) a 123. § (3) bekezdésében
foglaltakról a miniszter eltérően rendelkezhet,
b) a 127. §-ában és 129. §-ában foglaltakon
túl a miniszter szabályozhatja a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a
készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt
elrendelt munkavégzés, illetve az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt
munkavégzés díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét.
A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere
60. § E törvény biztosítja a
közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.
61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az
ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által
elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat,
valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai
végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem
igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
ba) az alapműveltségi vizsgához kötött
munkakör,
bb) az alapfokú iskolai végzettséget
igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában
említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb) az alapműveltségi vizsgát igénylő
szakképesítéshez kötött munkakör,
cc) a középiskola utolsó évfolyamának
elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) a középiskolai végzettséghez kötött
munkakör;
da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában
említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettséget igénylő
szakképesítéshez kötött munkakör;
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget
nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
eb) a középiskolai végzettséghez kötött
akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
a főiskolai végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;
a főiskolai végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban
előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát
igazoló oklevélhez kötött munkakör;
ha) az egyetemi végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez
kapcsolódó tudományos fokozat;
ia) az egyetemi végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban
előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát
igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je
előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi
végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után
szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
ja) az egyetemi végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló
törvény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai
rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.
(2) Az (1) bekezdésben említett
iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a
szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell
értelmezni.
(3) A miniszter határozza meg az
egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1)
bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más
többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket,
továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a
munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek
elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.
(4) A miniszter jogszabályban
rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben
lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges
iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven
belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam,
amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A miniszter jogszabályban
rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség,
illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés
szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai
végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési
osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.
62. § A fizetési osztályok fizetési
fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési
fokozatot tartalmaznak.
63. § (1) A közalkalmazott fizetési
osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a
legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek,
doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a
közalkalmazott rendelkezik.
(2) A művészeti területen
foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési
osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell
besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról
szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló
1991. évi XXXI. törvény, és a művelődési és közoktatási miniszter által
adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM
rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes
művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996.
(VII. 10.) Korm. rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E
rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján
Kossuth-díjban vagy állami-díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban
szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben
részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál
is.
(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése
szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve
szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton,
valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.
64. § (1) A közalkalmazott fizetési
fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell
megállapítani.
(2) A fizetési fokozat
megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a
87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony
létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. §
(3)-(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet
venni.
65. § (1) A közalkalmazott a
közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb
fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a
magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a
hároméves várakozási idő újra kezdődik.
(2) A fizetési fokozatok közötti
várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 37. § (4)
bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság
tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A közalkalmazott várakozási
ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye
esetén csökkenthető. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő
időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
(4) A várakozási idő csökkentésének
mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.
(5) A közalkalmazotti jogviszonyra
vonatkozó szabály meghatározhatja a várakozási idő csökkentésének kötelező
esetét. A várakozási idő csökkentésének mértéke ebben az esetben sem haladhatja
meg a (4) bekezdésben foglalt időtartamot.
66. § (1) A fizetési osztályok első
fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő
számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált
illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat e törvény 1. számú melléklete határozza
meg.
(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a
munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve
szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további
szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott
rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye
a) egy további szakképesítés esetén
legalább 5%-kal,
b) kettő vagy több további
szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele,
hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában
hasznosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti
illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt
közalkalmazott által megszerzett
a) egy további szakképesítés esetén
legalább 7%,
b) kettő vagy több további
szakképesítés esetén legalább 10%.
(4) Azokban az esetekben, ahol a
további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az
illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg.
(5) További szakképesítésként a
közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett
szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása
során a képzettségi szintek a következők:
a) alsó képzettségi szint az „A”
fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
b) közép képzettségi szint a „B”, „C”
és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve
szakképesítés;
c) felső képzettségi szint az „E”, „F”,
„G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség,
illetve szakképesítés, szakképzettség.
(10) A garantált illetmény összegét
a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell
megállapítani.
(11) A (2)-(4) bekezdésben említett
illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a
további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb
nem lehet.
67. § (1) A közalkalmazott a fizetési
fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet.
(2) A kollektív szerződés határozza
meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen
feltételek szerint fordítják illetménykiegészítésre.
(3) A munkáltató, ha az elért
teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát
illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában
kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal
külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés
feltételeit és mértékét.
68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik
havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti
jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat
időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti
jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető
figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott
időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát,
valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -
a) a keresőképtelenséget okozó
betegség,
b) a 30 napot meg nem haladó fizetés
nélküli szabadság,
c) a tartalékos katonai szolgálat
időtartamát, valamint
d) minden olyan munkában nem töltött
időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj
fizetésben részesült
(4) A tizenharmadik havi illetmény
összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik
meg.
(5)
Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi
illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján
kell meghatározni.
(6)
A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény
kifizetésével egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított
illetmény egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem
fizethető ki a tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete,
a)
ha a kifizetés esedékességének időpontjában a közalkalmazotti jogviszony
még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy
b)
ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony
a (3) bekezdés a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból,
illetőleg fizetés nélküli szabadság miatt szünetelt.
(7)
Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény,
illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a)
nem éri el, úgy a különbözetet
aa)
a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy
vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)
a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot
megelőzően történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
a
közalkalmazott számára ki kell fizetni;
b)
meghaladja, úgy a különbözetet
ba)
a közalkalmazott tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől
kezdődően az illetményéből,
bb)
a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot
megelőzően történő megszűnése esetén a közalkalmazott számára a jogviszony
megszűnésekor kifizetett juttatások összegéből
a
Munka Törvénykönyve 161. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.
69. § Az e törvényben megállapított feltételek
mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A
70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban:
pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.
70. § (1) A magasabb vezetőt, valamint
vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg.
a) magasabb vezető beosztású
közalkalmazott esetén a pótlékalap kétszáz-háromszáz százaléka,
b) vezető beosztású közalkalmazott
esetén a pótlékalap száz-kétszáz százaléka.
(3) A pótlék mértékét a (2)
bekezdésben foglalt keretek között a miniszter állapítja meg.
71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat,
a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.
a) munkatársi cím esetén a pótlékalap
huszonöt százaléka,
b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap
ötven százaléka,
c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap
hetvenöt százaléka,
d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap
száz százaléka.
(3) A miniszter által alapított cím
esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.
(4) Amennyiben a közalkalmazott
vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.
72. § (1) A közalkalmazott
illetménypótlékra jogosult, ha
a) foglalkoztatására munkaideje
legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között
kerül sor, vagy
b) a védelem csak egyéni védőeszköz
olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott
számára fokozott megterhelést jelent.
(2) A pótlékra jogosító munkaköröket
a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék mértéke a pótlékalap
100%-a.
74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra
jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv
mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2) A munkáltatónál az
idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a
kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának
további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami
nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű
igazolással rendelkezzék.
(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási
pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói)
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges
idegen nyelv használata alapján.
a) középfokú nyelvvizsga esetén a
pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a
pótlékalap száz százaléka.
75. § (1) A miniszter a 69-74. §
rendelkezésein túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további
illetménypótlékot állapíthat meg.
(2) A kollektív szerződés a
jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha
jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt
meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív
szerződés sem állapíthat meg.
76. § (1) Nem jár rendkívüli munkaidőben
végzett munkáért díjazás
a) a magasabb vezető és vezető állású,
továbbá
b) a kollektív szerződésben
meghatározott olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje
beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben
foglaltak alól kivételt tehet, továbbá a rendkívüli munkaidőben végzett munka
díjazására a Munka Törvénykönyve 146-148. §-ban meghatározottaktól magasabb
mértéket állapíthat meg.
(3) A miniszter az egészségügyi tevékenységre
vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok
ellátása érdekében a Munka Törvénykönyve 146-149. §-ában meghatározottaktól
eltérő szabályokat állapíthat meg.
77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató
meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok -
ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított
személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre
szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti.
(2) A kereset-kiegészítés
feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan
jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti.
78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve
negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi
jutalom jár.
a) huszonöt év közalkalmazotti
jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év közalkalmazotti
jogviszony esetén háromhavi,
c) negyven év közalkalmazotti
jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya
a 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés
évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki
kell fizetni.
(4) Ha a közalkalmazott
közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és - legkésőbb a megszűnés időpontjában -
nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi
közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti
jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki
kell fizetni.
(5) A (4) bekezdésben szereplő
rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor
is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.
78/A. § (1) Az állam készfizető kezességet
vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől
igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint
kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél
szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére,
legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2) Az állam készfizető kezességet
az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a közalkalmazottnál vállalhat, aki:
a) határozatlan időre létesített
közalkalmazotti jogviszonyt;
b) legalább hároméves közalkalmazotti
jogviszonnyal rendelkezik;
c) felmentési vagy lemondási idejét nem
tölti;
d) ellene nem folyik fegyelmi eljárás,
vagy
e) nem áll büntetőeljárás alatt, és
f) az (1) bekezdés szerinti
kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette,
illetve a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs - az igénylés
időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel
törlesztésére nem kötelezett;
g) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső
szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe
véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban
foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló
közalkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója
igazolja.
(4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban
foglalt feltételek teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó
hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A közalkalmazott a munkáltatói
jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt
munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet
nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással
biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett
változásokról a közalkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a
munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben a közalkalmazott
közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontjai
alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés
javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie.
A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség
összegének 2%-a.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának (6) bekezdés szerinti
megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közalkalmazott által az (5)
bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja, és
8 napon belül írásban közli a közalkalmazottal a (6) bekezdés szerint
megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a közalkalmazott a
hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító
hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a közalkalmazott a (6)
bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
hitelintézet erről, valamint a közalkalmazott adatairól 8 napon belül értesíti
az állami adóhatóságot.
(10) A hitelintézet a negyedévet
követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a közalkalmazottnak nyújtott
kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló
állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás
egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a
készfizető kezességvállalás alapján a közalkalmazott helyett a
kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget
kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj
megfizetését a közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen
tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az
állami adóhatóság adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő
helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja
meg.
79. § (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű
szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak
munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek
juttatását jogszabály kötelezővé is teheti.
(2) A munka- és formaruha juttatásra
jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a
juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató
állapítja meg.
(3) A juttatási idő eltelte után a
munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a
közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív
szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott
részéről történő megváltás tekintetében.
79/A. § (1) A közalkalmazottat az e törvény
60-79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által
meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai
úton történik.
(2) Az illetmény bankszámlára
történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő
illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.
79/B. § A felsőoktatási intézményben - e
törvény 2. számú mellékletében meghatározott - oktatói, valamint a központi
költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó,
költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört
betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61.,
63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65.
§-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.
79/C. § (1) A felsőoktatási intézményben az
oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyes
kérdéseit (határozott időre történő foglalkoztatás, a pályázati eljárás
kérdései, várakozási idő csökkentése, további szakképesítés figyelembevétele,
illetménykiegészítés, vezetői pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány határozza
meg.
(2) Tudományos kutatói munkakörként
- a felsőoktatási intézmények kivételével - kutatóprofesszor, tudományos
tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs
munkakör létesíthető. Az e bekezdésben meghatározott tudományos munkakörbe
történő besorolás feltételeit a Kormány határozza meg.
79/D. § (1) A felsőoktatási intézményben az
egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai docensi,
egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a
Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó
intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos
főmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási
intézményben az egyetemi tanársegédi és a főiskolai adjunktusi munkakörök két
fizetési fokozatra tagozódnak.
(2) A közalkalmazott fizetési
fokozatát a bármely felsőoktatási intézménynél, illetve a központi költségvetési
szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési
rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben - a megbízási jogviszony
kivételével - munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell
megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben
munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy
számítható be.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt
munkakört betöltő közalkalmazott, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek
megfelel, magasabb fizetési fokozatba lép
a) egyetemi tanár, főiskolai tanár,
kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó az adott munkakörben az előző fizetési
fokozatban eltöltött öt évet követően,
b) egyetemi docens, főiskolai docens,
tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus az
adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően,
c) egyetemi tanársegéd (gyakornok) az
előírt feltételek teljesítését követően. A közalkalmazottat a tárgyév első napján
kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.
(4) A második és a harmadik fizetési
fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott
fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában
meghatározott oktatói, kutatói követelménynek.
(5) A (3) bekezdés szerinti fizetési
fokozatok közötti várakozási időbe nem számíthatók be a 22. § (3) bekezdésében
említett időtartamok.
(6) Munkakör változása esetén a
közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni.
Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a
közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú
melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot
állapít meg.
79/E. § A felsőoktatási intézményben oktatói
munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak
garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint kell
meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált
illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában.
80. § A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munka díjazására vonatkozó szabályai
(Harmadik rész, VII. fejezet) közül a 142. §-a, a 143. §-a, a 144. §-ának (6)
bekezdése, a 147. §-ának (6)-(7) bekezdése, a 154. §-a (1) bekezdésének utolsó
két mondata, a 154. §-ának (2) bekezdése, a 155. §-ának (2) bekezdése és a 165.
§-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.
A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési
felelőssége
81. § Gondatlan károkozás esetén a
közalkalmazott háromhavi illetménye erejéig felel, amennyiben
a) a munkáltató gazdálkodására
vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség
elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy
c) a kár olyan - jogszabályba ütköző -
utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az
utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta.
82. § Amennyiben a kollektív szerződés
lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre
kötelezze, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre
vonatkozó rendelkezések az irányadók.
83. § A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló és a munkáltató
kártérítési felelősségéről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VIII-IX.
fejezet) a 167. § (2)-(3) bekezdése, a 173. § (2) bekezdésének második mondata
és a 175. § nem alkalmazható.
Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban
állókra vonatkozó eltérő szabályok
83/A. § (1) Az önkormányzattal
közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében a kinevezés és felmentés, a
fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való
felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb
munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
(2) A fegyelmi felelősségre
vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 46. § (3)
bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében megállapított határidőket a
polgármester tudomásszerzésétől kell számítani, a fegyelmi tanács tagjait és a
vizsgálóbiztost a képviselő-testület saját tagjai közül jelöli ki.
(3) Ha a fegyelmi eljáráshoz
szükséges személyi feltételek - a képviselő-testület létszáma vagy
összeférhetetlenség folytán - a képviselő-testület tagjai közül nem
biztosíthatók, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a
képviselő-testület a polgármesteri hivatalnak a fegyelmi eljárás alá vontnál
magasabb besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal
azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül jelöli ki.
(4) Ha a vizsgálóbiztos kijelölése a
(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával sem lehetséges, a képviselő-testület a
vizsgálóbiztosi feladatok ellátására a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos
szintű iskolai végzettségű független személyt kérhet fel.
(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben
a 14-19. §, a 23. §, a 30. § (1) bekezdésének c) pontja és (6)
bekezdése, (3) bekezdéséből a c) pontra utaló szövegrész, valamint az
53/A. § nem alkalmazható.
A közalkalmazott nyilvántartás
83/B. § (1) A munkáltató a közalkalmazottról
az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő
nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). Az 5.
számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének
hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.
(2) A közalkalmazotti
alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve,
továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a
közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet
hozni.
83/C. § (1) A munkáltató közalkalmazotti
alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más
adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
(2) A közalkalmazotti
alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan
módon szolgáltatható adat.
83/D. § A munkáltatónál vezetett
közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők
jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó
jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:
a) a közalkalmazott felettese,
c) feladatkörének keretei között a
törvényességi ellenőrzést végző szerv,
d) a fegyelmi eljárást lefolytató
testület vagy személy,
e) munkaügyi, polgári jogi,
közigazgatási per kapcsán a bíróság,
f) a közalkalmazott ellen indult
büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
g) a személyzeti, munkaügyi és
illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott
munkatársa feladatkörén belül,
h) az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket
kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
84.
§ (1) E törvény 1992. július elsején lép hatályba.
(2) E törvény nem érinti a
hatálybalépése előtt kiadott jogszabály műszakpótlékra vonatkozó
rendelkezéseit.
85. § (1) E törvény alkalmazásában
miniszteren az ágazati minisztert kell érteni. Ettől eltérően e törvény 4. §
(3) bekezdésében, a 23. § (2) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdés b) pontjában
szereplő rendelkezésben miniszteren a felügyeletet ellátó minisztert is érteni
kell.
(2) A felügyelete alá tartozó
költségvetési szervek tekintetében a honvédelemért felelős minisztert kell az
ágazat irányításáért felelős miniszternek tekinteni.
(3) E törvényben kapott
felhatalmazás alapján
a) az ágazati miniszter a költségvetési
szerv felügyeletét ellátó miniszterrel;
b) a honvédelemért felelős miniszter az
(1) bekezdés első mondatában meghatározott ágazati miniszterrel egyetértésben
ad ki rendeletet.
(4) A helyi önkormányzatok által
fenntartott intézmények tekintetében, ahol e törvény miniszteri rendeletet
említ - a közalkalmazottak képesítési követelményei kivételével -
rendeletalkotásra a Kormányt kell feljogosítottnak tekinteni.
(5) A központi költségvetési
szervként működő kutatóintézetekben, a nem kutatóintézetként működő központi költségvetési
szerveknél tudományos kutatói munkakörökben és a Magyar Tudományos Akadémiához
tartozó, kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szerveknél,
valamint a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál, valamint a Magyar Távirati
Irodánál foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya tekintetében, ahol e
törvény miniszteri rendeletet említ, rendeletalkotásra a Kormányt kell
feljogosítottnak tekinteni.
(7) Eltérő rendelkezés hiányában,
ahol jogszabály
a) munkaviszonyra vonatkozó szabályt
említ, azon közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt;
b) munkaviszonyt említ, azon
közalkalmazotti jogviszonyt;
c) munkavállalót említ, azon
közalkalmazottat;
d) munkaszerződést említ, azon
kinevezést;
e) rendes felmondást említ, azon
felmentést;
f) munkavégzés alóli felmentést említ,
azon munkavégzés alóli mentesítést;
g) üzemi tanácsot, illetve üzemi
megbízottat említ, azon közalkalmazotti tanácsot, illetve közalkalmazotti
képviselőt;
h) munkabért említ, azon illetményt,
illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi különjuttatást,
keresetkiegészítést és jutalmat;
i) személyi alapbért említ, azon
illetményt
j) bérpótlékot említ, azon
illetménypótlékot
86. § A közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a Munka Törvénykönyvének Vegyes és Átmeneti rendelkezései közül
(Ötödik rész) a 206. § (1)-(2) bekezdése, a 210. §, valamint a 211. § (2)
bekezdése nem alkalmazható.
87. § (1) E törvény hatálybalépésével a
hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya
közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.
87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor
közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó
munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban,
közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a szolgálati jogviszony időtartamát,
továbbá
d) a bíróságnál és ügyészségnél
szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
e) a hivatásos nevelő szülői
jogviszonyban,
f) az e törvény, illetőleg a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó
szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban
(2) Ha jogszabály, kormányhatározat
vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony
megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá
munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel
összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990.
május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.
(3) A közalkalmazott fizetési
fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell
venni
a) a munkaviszonynak azt az
időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában
betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel
rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően
fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a sor- vagy tartalékos katonai
szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
d) az (1) bekezdés f) pontja alá
nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött időt.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a
közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell
hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári
szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként
közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony
megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük
erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
88. § (1) E törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévő fegyelmi eljárást e törvény szabályai szerint kell
lefolytatni, a fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi pert pedig meg kell
szüntetni, és a munkáltató a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől
számított harminc napon belül indíthatja meg a fegyelmi eljárást.
(2) Amennyiben a fegyelmi
határozatban nem elbocsátás büntetés került kiszabásra, az újabb fegyelmi
eljárásban sem szabható ki ez a büntetés.
89. § (1) E törvénynek a közalkalmazottak
illetményelőmenetelére vonatkozó rendelkezését 1994. január 1-jétől kell
alkalmazni. A közalkalmazott illetménye a megállapítást megelőző személyi
alapbérénél nem lehet alacsonyabb mértékű.
92.
§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami költségvetési szervek
[1. § (1) bekezdés] tekintetében az áttérés végrehajtásának ütemezését
rendeletben szabályozza.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok
személyi állományába tartozó közalkalmazottak tekintetében a 79/A. §
rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
94. § E törvény a Magyar Köztársaság és az
Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló,
Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a
Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai
Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a
határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról
szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény
irányadó rendelkezéseivel együtt;
b) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a
részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK
irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel
együtt;
c) a munkavállalók jogainak a
vállalkozások, üzletek, vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére
vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, a Tanács 2001/23/EK
irányelvével, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel
együtt.
1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti
garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz
tartozó legkisebb szorzószámok 2006. április 1-jétől
|
Fizetési |
Fizetési osztályok |
foko- |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
1. |
62 500 |
66 300 |
68 500 |
70 800 |
82 300 |
114 600 |
120 400 |
123 200 |
137 500 |
151 800 |
2. |
1,025 |
1,0375 |
1,0375 |
1,0375 |
1,0375 |
1,04 |
1,04 |
1,06 |
1,06 |
1,06 |
3. |
1,050 |
1,0750 |
1,0750 |
1,0750 |
1,0750 |
1,08 |
1,08 |
1,12 |
1,12 |
1,12 |
4. |
1,075 |
1,1125 |
1,1125 |
1,1125 |
1,1125 |
1,12 |
1,12 |
1,18 |
1,18 |
1,18 |
5. |
1,100 |
1,1500 |
1,1500 |
1,1500 |
1,1500 |
1,17 |
1,17 |
1,24 |
1,24 |
1,24 |
6. |
1,125 |
1,1875 |
1,1875 |
1,1875 |
1,1875 |
1,22 |
1,22 |
1,30 |
1,30 |
1,30 |
7. |
1,150 |
1,2250 |
1,2250 |
1,2250 |
1,2250 |
1,27 |
1,27 |
1,36 |
1,36 |
1,36 |
8. |
1,175 |
1,2625 |
1,2625 |
1,2625 |
1,2625 |
1,32 |
1,32 |
1,42 |
1,42 |
1,42 |
9. |
1,200 |
1,3000 |
1,3000 |
1,3000 |
1,3000 |
1,37 |
1,37 |
1,48 |
1,48 |
1,48 |
10. |
1,225 |
1,3375 |
1,3375 |
1,3375 |
1,3375 |
1,42 |
1,42 |
1,54 |
1,54 |
1,54 |
11. |
1,250 |
1,3750 |
1,3750 |
1,3750 |
1,3750 |
1,47 |
1,47 |
1,60 |
1,60 |
1,60 |
12. |
1,275 |
1,4125 |
1,4125 |
1,4125 |
1,4125 |
1,52 |
1,52 |
1,66 |
1,66 |
1,66 |
13. |
1,300 |
1,4500 |
1,4500 |
1,4500 |
1,4500 |
1,57 |
1,57 |
1,73 |
1,73 |
1,73 |
14. |
1,325 |
1,4875 |
1,4875 |
1,4875 |
1,4875 |
1,62 |
1,62 |
1,80 |
1,80 |
1,80 |
2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört,
valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált
illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a
költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő
arányszámok
Fizetési fokozat |
Arányszám (%) |
Egyetemi tanár |
3. |
106 |
Egyetemi tanár |
2. |
103 |
Egyetemi tanár |
1. |
100 |
Egyetemi docens |
3. |
76 |
Egyetemi docens |
2. |
73 |
Egyetemi docens |
1. |
70 |
Egyetemi
adjunktus |
3. |
53 |
Egyetemi
adjunktus |
2. |
50 |
Egyetemi
adjunktus |
1. |
50 |
Egyetemi
tanársegéd |
2. |
40 |
Egyetemi
tanársegéd (gyakornok) |
1. |
37 |
Főiskolai tanár |
3. |
81 |
Főiskolai tanár |
2. |
78 |
Főiskolai tanár |
1. |
75 |
Főiskolai
docens |
3. |
61 |
Főiskolai
docens |
2. |
58 |
Főiskolai
docens |
1. |
55 |
Főiskolai
adjunktus |
2. |
48 |
Főiskolai
adjunktus |
1. |
45 |
Főiskolai
adjunktus |
- |
45 |
Főiskolai
tanársegéd |
- |
40 |
Kutatóprofesszor,
tudományos tanácsadó |
3. |
106 |
Kutatóprofesszor,
tudományos tanácsadó |
2. |
103 |
Kutatóprofesszor,
tudományos tanácsadó |
1. |
100 |
Tudományos
főmunkatárs |
3. |
76 |
Tudományos
főmunkatárs |
2. |
73 |
Tudományos
főmunkatárs |
1. |
70 |
Tudományos
munkatárs |
- |
50 |
Tudományos
segédmunkatárs |
- |
40 |
3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
5. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre
- TAJ száma, adóazonosító jele
- lakóhelye, tartózkodási hely,
telefonszáma
- gyermekeinek születési ideje
- egyéb eltartottak száma, az
eltartás kezdete
- legmagasabb iskolai végzettsége
(több végzettség esetén valamennyi)
- iskolarendszeren kívüli oktatás
keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör
betöltésére jogosító okiratok adatai
- korábbi munkaviszonyban [64. § (2)
bek., 87. § (2)-(4) bek.] töltött időtartamok megnevezése
- a megszűnés módja, időpontja
- a közalkalmazotti jogviszony
kezdete
- a jogviszony létesítéséhez
szükséges, az erkölcsi bizonyítvány száma, kelte
- a jubileumi jutalom és a
végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
- a közalkalmazottat foglalkoztató
szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél a jogviszony kezdete
- a közalkalmazott jelenlegi
besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma
- címadományozás, jutalmazás,
kitüntetés adatai
- a minősítések időpontja és
tartalma
- a közalkalmazott munkából való
távollétének jogcíme és időtartama
- a közalkalmazotti jogviszony
megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja,
módja, a végkielégítés adatai
A közalkalmazott munkavégzésére
irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].