a köztisztviselők jogállásáról
A társadalom közmegbecsülését
élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket
pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel
rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék. Ennek érdekében az
Országgyűlés, figyelembe véve a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeit
is, a következő törvényt alkotja:
1.
§ (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a
kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi
államigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a közigazgatási hivatal, a
Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv), valamint
a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási
társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban:
képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati
jogviszonyára terjed ki.
(2)
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az
Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos
hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Földalap
kezeléséért felelős szerv, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a
Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Nemzeti
Hírközlési Hatóság köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az
Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos
hivatala és az Állami Számvevőszék esetében a próbaidőre, a pályázatra, a
versenyvizsgára és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek
szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök
esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.
(3) Az Alkotmánybíróság Hivatalának
vezetője, valamint az Országgyűlés Hivatalának vezetői az államtitkárral, az
Országgyűlés Hivatalának helyettes vezetői, valamint az Alkotmánybíróság
Hivatalának helyettes vezetője a szakállamtitkárral azonos illetményben,
illetőleg juttatásban részesülnek.
(4)
A 10. §, a 10/A-10/C. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik
pályázati eljárásban, közigazgatási versenyvizsgán vesznek részt, illetve
felvételüket kérik a toborzási adatbázisba.
(5)
A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük
munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony
létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor.
(6)
A 22/A-22/B. § hatálya kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő
házas-, illetve élettársára, gyermekére.
(7)
A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő
munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell
alkalmazni.
a) köztisztviselő az (1) és (2)
bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv)
feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a
közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre,
illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel
foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős
saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és
időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére
megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások
és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok
ismeretében és betartásával végzi;
b) ügykezelő az, aki a közigazgatási
szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység
gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el;
c) közigazgatási szerv az (1) és (2)
bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken
szereplő szerv;
d)
pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai
végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási
jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít;
e)
a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője alatt - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - minisztériumok esetében a minisztert kell
érteni,
f)
munkakör-térkép a munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához
szükséges összefoglaló leírás, amely tartalmazza a munkakör valamennyi
általános adatát (így különösen a betöltendő munkakört, közigazgatási szerv
megnevezését, illetményt, munkakör betöltésének várható helyét és idejét), az
ellátandó feladatokat, valamint a munkakör betöltőjével szemben a munkáltató
által meghatározott követelményeket (így különösen a képzettséget,
végzettséget, szakmai tapasztalatot, kompetenciákat),
g)
kompetencia-vizsgálat a pályázóval szemben a különböző munkakörökre előírt
követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése,
munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági
teszt, értékelő központ alkalmazható.
(9)
A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének
gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására
kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki
b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a
Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a
Tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a
büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség
szerveire;
c) jogszabály eltérő rendelkezésének
hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások
ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra;
d) a közhasznú munkavégzés, a közmunka,
közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi
munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.
3. § (1) E törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni
b)
a 10. §, a 10/A-10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23-30/B. §, a 32-36. §, a
40/C. § és a 49/N. § (3) bekezdés - ide nem értve a vezető megbízással
rendelkező politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót - kivételével a
politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett
köztisztviselőre.
(2) Az igazságügyért felelős
miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra, illetve ügyészre, ha
törvény másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
(3) A prémiumévek programban részt
vevő köztisztviselőre és ügykezelőre, ha az erről szóló törvény másként nem
rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
4. § Az önkormányzati képviselő-testület
a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között
rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi
juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
A közszolgálati jogviszony alanyai
5. § A közszolgálati jogviszony az állam,
illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott
köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából
létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen
együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet
többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha
törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv
hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a
testület gyakorolja. Az Alkotmánybíróság Hivatalának köztisztviselői felett a
munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja. Törvény eltérő
rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású
köztisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem
ruházható tovább.
(2) Ha a köztisztviselő kinevezése
testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az
összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és
a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az 51. § (2) bekezdését - a testület
nem ruházhatja át.
A közszolgálati jogviszony létesítése
7.
§ (1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, - a 10. §
(4)-(7) bekezdésében, a 10/A. § (7) bekezdésében foglaltak, valamint ügykezelői
feladatkör kivételével - közigazgatási versenyvizsgával, és legalább
középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű
szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.
Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati
jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a
nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek
megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a
követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes
nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a
külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha
az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó
kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas
munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.
(2) Ha a központi államigazgatási
szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő
köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az
(1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a köztisztviselőnek angol
vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell
rendelkeznie. Ha a központi államigazgatási szervnél betöltendő munkakör
ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata
szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsga az
angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási
feltételként elfogadható.
(3) Jogszabály - vagy jogszabály
által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati
jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott
iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez,
valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.
(4) Az e törvényben meghatározott
alkalmazási feltételek alól a (5) bekezdésben, valamint a 8. § (2) bekezdésében
foglaltak kivételével felmentés nem adható.
(6) központi államigazgatási szerv
alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem
alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési
követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe
utal, továbbá amit a miniszter, kormányhivatal vagy központi hivatal vezetője e
körben alaptevékenységként határoz meg.
(7)
Köztisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás - a 22/A. § (8)
bekezdésének b)-h) pontjaiban felsorolt köztisztviselők esetében - csak
annak adható, aki
a) az e törvényben meghatározott módon
önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára,
gyermekére vonatkozóan a jogviszonya létesítésekor, valamint a 22/A. § (8)
bekezdésében előírt időszakonként a 6. számú mellékletben meghatározott
vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban
foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges
beleegyezést az e törvényben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra
illetékes szerveknek megadja,
c) megszerzi az a) pontban
megjelölt hozzátartozók nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos - e törvényben meghatározott szervek általi kezeléséhez.
(8) Az (1) bekezdéstől eltérően
ügykezelői feladatkörre közszolgálati jogviszony - a jogszabály által
meghatározott fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a 68. § (3)
bekezdésében meghatározott vezetői megbízás esetét kivéve - a külön törvény
szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel is
létesíthető, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel
rendelkezik.
c)
az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban résztvevő államok
állampolgáraival
8. § (1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei
jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt:
jegyző) az nevezhető ki, aki
a)
igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy
okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és - a (4) bekezdésben
meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az
Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a
teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján
adott mentesítéssel rendelkezik, és
b) legalább kétévi közigazgatási
gyakorlatot szerzett.
(2) A községi önkormányzati
képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője
kivételével
a)
felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt
igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy az
okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az
előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított
két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén
a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés
esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől
kell számítani,
b) az (1) bekezdés b) pontjában
előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.
(3) Főjegyzővé - valamint a főjegyző
helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki
a)
állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy
okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és - a (4) bekezdésben
meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az
OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített
tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és
b) közigazgatási szervnél legalább
kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.
(4) A képviselő-testület
közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve,
hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási
szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljeskörűen
közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott
mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző,
főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A
határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott
időtartamok.
9. § (1) Nem létesíthető közszolgálati
jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási
(felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(2) A községi önkormányzat
képviselő-testülete és a külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter -
ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól
- különösen indokolt esetben - felmentést adhat.
Nyilvános közzététel és pályázat
10. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a közigazgatási szerv vezetői és köztisztviselői álláshelyének megüresedéséről
15 napon belül a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter által meghatározott rendben tájékoztatást küld a központi
közszolgálati hatóságnak, feltéve, ha e határidőn belül az üres álláshelyet nem
tölti be.
(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál,
minisztériumnál - ide nem értve a külpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztériumot -, illetve a kormányhivatalnál főosztályvezetői
megbízás - kivéve a 31. § (8) bekezdés, a 31/C. § (6) bekezdés, a 31/F. § (5)
bekezdés és az e szerveknél legalább egy éve alkalmazásban álló
köztisztviselőnek adott vezetői megbízás esetét - csak pályázat alapján adható.
(3) Ha a köztisztviselői állás
betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat
kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia
kell:
- a közigazgatási szerv
megnevezését;
- a betöltendő munkakör, vezetői
megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését;
- az ellátandó feladatok
ismertetését;
- a munkakör betöltéséhez, illetve a
pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi
feltételt;
- az illetményre és az egyéb
juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
- a pályázat benyújtásának
feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;
- a pályázati eljárásra és a
pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
- a képesség-, illetve alkalmassági
vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;
- az állás betöltésének időpontját;
- a pályázathoz csatolandó iratok
felsorolását.
(4) A pályázat betöltött állásra is
kiírható, feltéve, ha legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás
betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8
nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.
(5) A pályázati felhívást hivatalos
értesítőben közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is
alkalmazható. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak
a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem
lehet.
(6) Képesség-, illetve alkalmassági
vizsgálat csak abban az esetben írható elő a pályázati eljárásban való
részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a
vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt
a pályázati felhívás tartalmazta.
(7) A pályázatok előzetes
értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább
háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre.
Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő
munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(8) A pályázatokról az előkészítő
bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb
eredményt elért közül, egyéb esetben anélkül - a benyújtásra előírt határidőt
követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen - a munkáltatói
jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója - kérelemre - köteles a
pályázóval reá vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott vizsgálatok
eredményeit megismertetni. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a
köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati
feltételeknek megfelelt.
(9) A pályázat eredményéről a
pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8
napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az
értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A
pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat
elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott
betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető
harmadik személlyel.
(10) A (3)-(9) bekezdésben
foglaltaktól a Kormány a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztériumra és a külszolgálatra eltérő szabályokat állapíthat meg.
(11) A képviselő-testület legkésőbb
a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc
napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A
pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot
kell kiírni.
(12) A jegyzői, illetve a főjegyzői
állás betöltésére kiírt pályázatról a képviselő-testület legkésőbb a pályázat
benyújtására előírt határidőt követő legközelebbi ülésén dönt.
10/A.
§ (1) A minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál
köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi hivatalnál
vezetői kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél
vezetői kinevezés, vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői
kinevezés, vezetői megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés,
vezetői megbízás (a továbbiakban együtt: köztisztviselői hely) csak a
szolgáltató központ által történő pályáztatás útján adható.
(2)
A pályázati eljárás során kompetencia-vizsgálatot kell végezni. A pályáztatás
és a kompetencia-vizsgálat lebonyolítását a munkáltató nevében - a Kormány
által meghatározott rendben - a szolgáltató központ végzi.
(3)
A pályázati felhívást az (1) bekezdésben meghatározott államigazgatási szerv (a
továbbiakban: pályázati kiírást kezdeményező szerv) által meghatározott
munkakör-térkép alapján, a pályázati kiírást kezdeményező szerv, illetve a
kinevezési jogkör gyakorlójának nevében a szolgáltató központ írja ki.
(4)
A pályázati felhívás közzétételéről - a pályázati kiírást kezdeményező szerv
egyidejű tájékoztatása mellett - a szolgáltató központ gondoskodik. A pályázat
benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a szolgáltató központ
által történő közzétételétől számított 10 napnál nem lehet rövidebb. A
pályázati kiírást kezdeményező szerv a szolgáltató központ által közzétett
pályázati felhívást egyéb módon is közzéteheti.
(5)
A szolgáltató központ által lefolytatott pályáztatási eljárást követően a
pályázati kiírást kezdeményező szerv tájékoztatja az érvényesen pályázót a
kiválasztás további menetéről. A pályázati kiírást kezdeményező szerv
kiválasztási eljárásában a végleges döntéshez egyéb kiválasztási módszert,
illetve eljárást alkalmazhat, akkor, ha az a közszolgálati jogviszony
létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást
nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.
(6)
A kinevezési jogkör gyakorlója a szolgáltató központ által megküldött érvényes
pályázatok megérkezését követő 10 munkanapon belül dönt az eredményes
pályázatról és a köztisztviselő kinevezéséről. Kinevezést és vezetői megbízást
adni - a 10. § (12) bekezdésében foglalt feltételeket is ideértve - csak annak
a köztisztviselőnek lehet, akit a szolgáltató központ is alkalmasnak talált a
munkakör betöltésére és pályázatát megküldte a munkáltatónak. A kinevezési
jogkör gyakorlója végső döntéséről tájékoztatja a szolgáltató központot. Ha a
szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok közül - figyelemmel az
általa lefolytatott kiválasztási eljárásra - egyiket sem minősítette
eredményesnek, döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.
(7)
Az e törvényben meghatározott pályázati eljárás alól indokolt esetben - a Kormány
rendeletében meghatározott kiválasztási eljárás lefolytatása érdekében - a
központi közszolgálati hatóság vezetője mentesítést adhat. A mentesítéssel
egyidejűleg a jelölt számára halasztás adható a közigazgatási versenyvizsga
letételére is, az így kinevezést kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell
közigazgatási versenyvizsgát tennie.
(8)
Ha az (1)-(7) bekezdés eltérően nem rendelkezik, akkor a pályáztatásra a 10.
§-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
10/B.
§ (1) A szolgáltató központ nyilvántartja és kezeli a versenyvizsgával, a
10/A. §-ban meghatározott pályázati eljárással (a továbbiakban: pályázati
eljárás) és a kompetencia vizsgálattal, a tartalékállománnyal, a toborzási
adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati eljárás lefolytatását követően -
függetlenül annak eredményességétől - a szolgáltató központ a pályázati
eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon
statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással
kapcsolatos adatokat a szolgáltató központ a pályázati eljárás lezárását
követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további
kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről
tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A
szolgáltató központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége
lejártát követően törli a nyilvántartásából.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó
a)
természetes személyazonosító adataira,
b)
önéletrajzára, motivációs levelére,
c)
versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
d)
a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,
e)
a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,
f)
kompetencia-vizsgálat eredményére,
g)
a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
(3)
Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a
versenyvizsgázó
a)
természetes személyazonosító adataira,
b)
versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
c)
a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
(4)
Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a köztisztviselő
a)
természetes személyazonosító adataira,
b)
önéletrajzára, motivációs levelére,
c)
versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
d)
a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,
e)
a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,
f)
az 5. számú mellékletben meghatározott adatokra,
g)
kompetencia-vizsgálat eredményére,
h)
a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra terjed ki.
(5)
A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartás célja a kiválasztási eljárás
segítése. A szolgáltató központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok
védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a
szolgáltató központ vezetője felelős.
(6)
Adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének
adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a pályázó, a
versenyvizsgázó, a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga
biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a
betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő
köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének
szabályait. Az adatvédelmi szabályzatot a központi közszolgálati hatóság
vezetője hagyja jóvá.
(7)
A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - jogszabályban
meghatározott módon - az (5) bekezdésben meghatározott célra a pályázatot kiíró
közigazgatási szerv számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai
célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
(8)
A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásba - eljárásában indokolt
mértékig - jogosult betekinteni, illetve a szolgáltató központ hozzájárulásával
abból adatokat átvenni:
a)
a szolgáltató központ vezetője,
b)
meghatározott körben a szolgáltató központ vezetője által feljogosított,
szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy,
c)
a szolgáltató központ felügyeletét ellátó Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított
köztisztviselő,
d)
saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,
e)
a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
f)
munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g)
feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a
közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó
hatóság, az ügyész és a bíróság,
h)
az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész.
(9)
Kormányrendeletben meghatározott módon a szolgáltató központ által vezetett
nyilvántartásból - személy azonosítására alkalmas adatokat nem tartalmazó -
adatszolgáltatás végezhető. A pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára
személy azonosítására alkalmas adatokat tartalmazó adatszolgáltatás végezhető.
11. § (1) A közszolgálati jogviszony
kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben és a 11/A. §-ban
foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak
elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő
jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
(2) Közszolgálati jogviszony
helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is
létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban meghatározott feltételeknek
megfelel. A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag,
vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott feladat elvégzéséhez vagy
esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon
túlmenően a határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszony határozott
idejűvé módosítandó, ha a köztisztviselő a prémiumévek programban történő
részvételéhez, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezéséhez
hozzájárul.
(4) A (2) bekezdés alapján
kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a
42-49. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet
nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem
kell alkalmazni.
(5) A közszolgálati jogviszony
létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony
fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a
köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése
napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási
jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
(6) A kinevezési okmánynak
tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási
osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása
szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, továbbá a munkakörét
és meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt
kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb
kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a
köztisztviselő munkaköri leírását.
(7) A kinevezéssel egyidejűleg a
munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt tájékoztatja:
b) a jubileumi jutalomra jogosító
szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének
várható időpontjáról,
c) az egyéb juttatásokról és azok
mértékéről,
d) az illetmény átutalásának napjáról,
f) a felmentési idő megállapításának
szabályairól,
g) a rendes szabadság mértékéről és
kiadásának rendjéről.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított 30
napon belül írásban is köteles a köztisztviselő részére átadni. Az írásbeli
tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással
is megadható. A (7) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában
meghatározottak változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a
változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni a
köztisztviselőt.
11/A. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter kormányfőtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a Miniszterelnöki
Hivatalban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök
tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(2) A miniszter miniszteri
főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai
tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve - ennek
hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására.
(3) A képviselő-testület - a községi
önkormányzat kivételével - önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói
(a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket
hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és
bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester,
megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez
közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben
meghatározott munkakörök száma nem haladhatja meg a közigazgatási szervnél
foglalkoztatott köztisztviselők létszámának nyolc százalékát. Az (1)-(3)
bekezdésekben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és
működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(5) Politikai főtanácsadói,
politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai
végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik.
A kinevezés a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a
képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának
idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói
jogokat
a) az (1) bekezdés esetében a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,
b) a (2) bekezdés esetében a miniszter,
c) a (3) bekezdés esetében a
polgármester
(6) A politikai főtanácsadó,
politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött
idejére -
a) az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott esetben vezető-főtanácsos vagy főtanácsos,
b) a (3) bekezdésben meghatározott
esetben főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást kap.
A politikai főtanácsadó, politikai
tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül az (5) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(7) A vezetői megbízással nem
rendelkező politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a köztisztviselőkre
vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák
költségei a politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót terhelik, mely
költségeket a közigazgatási szerv átvállalhatja.
(8) Ha a politikai főtanácsadó,
politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a Kormány, a miniszterelnök, a
miniszter, a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának,
illetve feladata ellátásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés
címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói,
politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.
(9) A végkielégítés megfizetésére a
jogviszony megszűnését követő 31. napon kell intézkedni.
(10) Amennyiben a politikai
főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának a (8) bekezdésben
szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörre kap kinevezést, végkielégítésre
nem jogosult, de a (8) bekezdés szerinti végkielégítés szempontjából jogviszonyát
folyamatosnak kell tekinteni.
(11) Amennyiben a politikai
főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának a (8) bekezdésben
szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb
közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(12) A vezetői megbízással
rendelkező politikai tanácsadóra, politikai főtanácsadóra e törvény 34. §-át és
49/O. §-át alkalmazni kell.
(13) Az (1)-(3) bekezdésben
meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai főtanácsadói,
politikai tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.
11/B.
§ (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább
három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(2)
A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a
gyakornoki időbe be kell számítani.
(3)
A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül
azonnali hatállyal megszüntetheti.
12. § (1) A köztisztviselőnek
kinevezésekor esküt kell tennie.
(2) Az eskü szövege a következő:
Én ..............................................
esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek.
Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és
szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül,
lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan,
etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb
tudásom szerint, nemzetem (és ............................ önkormányzat)
érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan
viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság
fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
(3) Az eskütételt a közigazgatási
szerv köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a
munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt
szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.
13. § (1) Ha a kinevezés érvénytelenségét
a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok
megszüntetéséig a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség
oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt
az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
(2) Az eskütétel elmaradása
érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható
hivatalba, erre bárki hivatkozhat.
14. § (1) A kinevezés tartalmát módosítani
csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem
kell a köztisztviselő beleegyezése
a) fizetési fokozatban történő
előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása,
b) a közigazgatási szerven belüli
átszervezés esetén, a közszolgálati jogviszony, a munkakör, a feladatkör és az
illetmény változatlanul hagyása, továbbá a munkavégzés helyének kizárólag a
település területén belüli megváltoztatása mellett, valamint
c) ha - a közszolgálati jogviszony, a
feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása
nélkül - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett
változás
indokolja a kinevezés módosítását.
(2) A közigazgatási szerv, a
köztisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a
köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott idejű,
illetőleg végleges áthelyezésében. A határozott idő elteltével a
köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell
helyezni a korábbi közigazgatási szervhez. Végleges áthelyezés esetén az
áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve, hogy
a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a
két hónapot meghaladja.
(3)
Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő
illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni,
mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna.
(4) Ha a jegyző jogviszonyának
fennállása alatt másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot
nyújtott be és közszolgálati jogviszonyát - erre tekintettel - közös
megegyezéssel szüntette meg, a jogviszonya megszüntetésének jogkövetkezményeire
az áthelyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) Nem minősül a kinevezés
módosításának, ha a köztisztviselő - a közigazgatási szerv hatékony működéséhez
szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy
eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el
(átirányítás). Az átirányítás csak akkor rendelhető el, ha a másik munkakörbe
tartozó feladatok ellátása megfelel a köztisztviselő képzettségének. Az
átirányítás a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi
állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem
járhat.
(6) Az átirányításról, illetőleg
várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább három munkanappal korábban
írásban tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés
időtartama nem haladhatja meg naptári évenként - a munkáltatói jogkör
gyakorlója és a köztisztviselő eltérő megállapodása hiányában - a negyvennégy
munkanapot. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások
időtartamát össze kell számítani. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon
belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(7) Egy naptári éven belül az
átirányítás, a kirendelés és a kiküldetés időtartamát össze kell számítani és
ezek együttes időtartama - a munkáltatói jogkör gyakorlója és a köztisztviselő
eltérő megállapodása hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
14/A. § (1) A közigazgatási szerv évente,
illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint
köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony,
szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van
lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.
(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2)
bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles
tájékoztatni a köztisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél -
köztisztviselői kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő
köthető ki.
A közszolgálati jogviszony megszűnése
15. § (1) A közszolgálati jogviszony
megszűnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott
idő lejártával;
b) a köztisztviselő halálával;
c) e törvény erejénél fogva az e
törvényben meghatározott esetekben;
d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel;
e) az igazságügyért felelős miniszter
által vezetett minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi
beosztásának megszűnésével;
g) a prémiumévek programban történő
részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az
erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint.
(2) A közszolgálati jogviszony
megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével;
b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy
hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó
szervekhez;
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
16. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati
jogviszonyról bármikor lemondhat.
(2) A köztisztviselő lemondási ideje
két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű
közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a
kinevezésben meghatározott időtartamon.
16/A. § (1) Ha a határozatlan időre
kinevezett köztisztviselő
a) állam- vagy kormányközi nemzetközi
szervezetnél,
jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonyát közös
megegyezéssel kell megszüntetni.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak
szerint szűnt meg a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, annak
megszűnésétől számított hat éven belül - a köztisztviselő írásban bejelentett
kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt
munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles
számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az
esetben terheli, ha a köztisztviselő kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az
Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak
megszűnésétől számított harminc napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha
a köztisztviselő az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül
elfogadja, a köztisztviselőt ki kell nevezni.
(3) Mentesül a volt munkáltató a
munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha a köztisztviselő
a) az (1) bekezdés szerinti
jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg;
b) a 19/A. § szerint nyugdíjasnak
minősül.
17. § (1) A közszolgálati jogviszony
felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a
költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a közigazgatási szerv
vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a
közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani,
és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) megszűnt a közigazgatási szervnek az
a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;
c) átszervezés következtében munkaköre
feleslegessé vált;
d) a köztisztviselő nyugdíjasnak
minősül;
e) az alkotmánybíró törzskarába
beosztott köztisztviselő esetében az alkotmánybíró megbízatása bármely okból
megszűnt.
(2) A közszolgálati jogviszonyt
felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül
megszűnik;
b) a köztisztviselő feladatai
ellátására alkalmatlan;
c) a vezetői megbízás visszavonását
követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való
továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott
másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9)
bekezdés];
e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági)
nyugdíjjogosultság 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező
köztisztviselő azt kérelmezi.
(3) A munkáltató a felmentést
köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell
tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és
okszerű.
(4)
A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében
történő létszámcsökkentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező
munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.
(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő
akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló
közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának
megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való
áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(6) Ha a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a
köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató
minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.
(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult
vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt,
ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1)
bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő
kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés. E rendelkezések nem
alkalmazhatók abban az esetben, ha a köztisztviselő korábbi közszolgálati
jogviszonya a (8) bekezdésben foglaltak szerint szűnt meg.
(8) Ha a köztisztviselő rokkantsági
(baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során
a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő
megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor
az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a közszolgálati
jogviszonyát - kérelmére - a 17. § (2) bekezdés e) pontja alapján
felmentéssel meg kell szüntetni.
(9) Ha a közigazgatási szerv jogutód
nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint
a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos
munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.
(10) Amennyiben a körjegyzőség
megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e
változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor,
vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat
részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés
következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek
minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. §
(1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.
(11)
Az (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel akkor is megszüntethető a
köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha az átszervezés következtében a
köztisztviselő munkaköre nem válik feleslegessé, de a köztisztviselő nem járul
hozzá a kinevezésében szereplő munkavégzés helyének módosításához. Ez esetben a
munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentés közlését követő 30 napon belül a
köztisztviselő számára, ha a hivatali szervezetben a köztisztviselő
képzettségének és a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör van,
akkor azt - feltéve, hogy a köztisztviselő írásban a felmentés közlését követő
10 napon belül kéri - fel kell ajánlania. Ha a köztisztviselő az
állásfelajánlás iránti kérelmét nem terjeszti elő határidőben, akkor azt úgy
kell tekintetni, mintha az állásfelajánlást nem igényelné és a munkáltatói
jogkör gyakorlója mentesül az állásfelajánlási kötelezettség alól. Ha a
köztisztviselő a felajánlott állást elfogadja, akkor a felmentését vissza kell
vonni és a kinevezését megfelelően módosítani kell. Ha a hivatali szervezetben
nincs ilyen munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez a
köztisztviselő nem járul hozzá, akkor a köztisztviselő közszolgálati
jogviszonya a közölt felmentéssel megszűnik.
17/A. § (1) A közszolgálati jogviszony a 17.
§ (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak alapján szűnik meg, ha a
munkáltató szervezeti vagy jogállás változása miatt az e törvény hatálya már
nem terjed ki a jogutód munkáltatóra.
(2) A munkáltató a köztisztviselőt a
szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal a változásról
értesíti. Ezzel egyidejűleg a köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell arról,
hogy az új munkáltató a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását vállalja-e.
(3) Ha az új munkáltató a
továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati jogviszonyban álló a
tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a
továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása esetén költségvetési szervhez
áthelyezik, más munkáltató esetében munkaszerződést köt.
(4) Ha a köztisztviselő nem járul
hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy a (3) bekezdésben meghatározott határidőn
belül nem nyilatkozik, közszolgálati jogviszonyát a 17. § (2) bekezdésének a)
pontja alapján kell megszüntetni.
(5) Ha a köztisztviselő
munkaszerződést köt, a megkötést megelőző közszolgálati jogviszonyát úgy kell
tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű
közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell
létesíteni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól
eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál
eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell
számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző
közszolgálati jogviszony időtartama alapján, az (1) bekezdésében meghatározott
időpontban irányadó szabálya szerint számított felmentési időt és a
végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(7) Az (1)-(6) bekezdés szabályait
kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége)
szűnik meg és ezzel egyidejűleg a feladat ellátására az e törvény hatálya alá
nem tartozó szervet létesít.
17/B. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek
minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének a)-c) pontja
alapján - harminc napon belül - felmentésre tervezett köztisztviselők száma
a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő
foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b) 20-nál több és 100-nál kevesebb
köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c) 100 vagy annál több, de 300-nál
kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a,
d) 300 vagy annál több köztisztviselő
foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.
Az a)-d) pontban
meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati
jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
(2) A közigazgatási szerv a
csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél
működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét kikérni.
(3) A közigazgatási szerv a
csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket,
továbbá az állami foglalkoztatási szervet a felmentés közlését megelőzően
legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv az állami
foglalkoztatási szervvel köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett
köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti
tájékoztatás közlésének időpontjában a köztisztviselő felmentési tilalom alatt
áll, a felmentés csak a védelem megszűnését követően közölhető.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott
tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.
(6) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak
megszegésével közölt felmentés érvénytelen.
18. § (1) A felmentési idő hat hónap.
(2) Határozott idejű közszolgálati
jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az
időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés
nélkül is megszűnt volna.
(3) A köztisztviselőt a felmentés
időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni
kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3)
bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a
munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.
(4) A köztisztviselő a munkavégzési
kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő
részletekben jogosult.
19. § (1) A köztisztviselőt felmentése
esetén - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a
felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
- a felmentési idő kezdetekor
irányadó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi
illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya
az öregségi nyugdíjra [19/A. § (1) bek. a) pont], vagy a korkedvezményes
öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik
meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köztisztviselőt, ha
valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A
kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.
(3) A végkielégítés mértékének
meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban
eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(4) A 11. § (2) bekezdése szerint
határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő
megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és
a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.
(5) A (3) és (4) bekezdés
alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül
b) áthelyezés esetén a költségvetési
szervnél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati
jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál
munkaviszonyban,
c) a 11/A. § (11) bekezdése szerint
folyamatosnak tekintendő közszolgálati jogviszony esetében a politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyban,
d) átminősítés esetén a hivatásos
szolgálati viszonyban eltöltött idő is.
(6) A végkielégítés összegének a
felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17.
§ (5) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a
hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
a) a felajánlott illetmény összege
kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
b) a korábbi kötelező heti
munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel
együttjáró munkakört ajánlanak fel,
c) a korábbi határozatlan idejű
alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,
d) az új munkahely és a lakóhely között
- tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két
órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél
órát meghaladja.
Az a) pont alkalmazása
szempontjából akkor is a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell
figyelembe venni, ha besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben,
címadományozásban, főtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült.
(7) A végkielégítést a felmentési
idő utolsó napján kell kifizetni.
(8) Végkielégítésre nem jogosult a
köztisztviselő, ha
a) a felmentés a gyakornoki idő alatt
történt;
b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony
megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [19/A. § (1) bekezdés];
c) egészségügyi okot kivéve
alkalmatlanság címén mentették fel;
d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. §
(1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése
szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.
(9) Ha a köztisztviselő a
munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési
szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló
bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának
haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő
tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult,
azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása
során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító
idejét is számításba kell venni.
19/A. § (1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja,
a 19. § (8) bekezdés b) pontja, valamint a 71. § (2) bekezdés b) pontja
alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a) a hatvankettedik életévét betöltötte
és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi
nyugdíjra való jogosultság);
b) az a) pontban említett korhatár
betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban,
vagy
d) előrehozott (csökkentett összegű
előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
f) korengedményes nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy
tekintet alá eső nyugellátásában, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági)
nyugdíjban
i) a 17. § (8) bekezdése alapján
felmentését kéri.
(2) A köztisztviselő akkor részesül
az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a
nyugellátást kérelmére megállapították.
(3) A köztisztviselő köteles
tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
(4) A 17. § (7) bekezdés alkalmazása
szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az (1) bekezdés a)-c) pontokban
szabályozott esetben jogosult.
20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél
alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1)
bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában
meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára
beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni abból a célból, hogy számára
másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő
köztisztviselői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba
helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá
irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony
megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.
(2) A tartalékállományba helyezésről
a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője intézkedik.
Intézkedéséről - a Kormány által meghatározott rendben - haladéktalanul
értesíti a központi közszolgálati hatóság központi közszolgálati
nyilvántartását (62/A. §).
(3) A tartalékállományba helyezés
alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által
meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott
szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek
felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A tartalékállományba
helyezésről megküldött értesítést követően tájékoztatja a betöltetlen
köztisztviselői munkakörrel rendelkező közigazgatási szervek vezetőit a
tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben
meghatározott adatairól.
(4) A megkeresett közigazgatási
szerv vezetője a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési
jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról.
Döntéséről - a Kormány által meghatározott rendben - tájékoztatja a központi
közszolgálati nyilvántartást. A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről
- a köztisztviselő beleegyezése esetén - rendelkezni kell. Ebben az esetben a
felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést - az áthelyezés idejének
megfelelően - vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idő alatt a
felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény jogalapját. Ha a
köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében
foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A tartalékállományba helyezés
alatt a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat az
alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a köztisztviselő a felmentési időre
járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult,
(6) A tartalékállományba helyezés
nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve
kötelezettségeket.
(7) Meg kell szüntetni a
tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:
a) a köztisztviselőt új munkakörbe
helyezik át;
b) a köztisztviselő tartalékállományból
való törlését kéri.
21. § (1) Köztisztviselő nem lehet -
törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati,
kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt
alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.
(2) A köztisztviselő munkavégzésre
irányuló egyéb és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,
továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói
jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(3) Vezetői megbízású köztisztviselő
- tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá
eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további
jogviszonyt nem létesíthet.
(4) A (3) bekezdésben foglalt
tilalom nem vonatkozik a Közigazgatási Eljárási Szakértői Bizottság
tevékenységében való részvételre.
(5) Másik jegyző helyettesítése
céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy
közszolgálati jogviszonyt létesíthet.
a) nem folytathat olyan tevékenységet,
nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely
pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
b) pártban tisztséget nem viselhet,
párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve
a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve -
közszereplést nem vállalhat;
c) nem lehet gazdasági társaságnál
vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági
társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami
tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító
részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy
közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.
22. § (1) A köztisztviselő köteles
haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott
összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának
fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör
gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az
összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az
összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem
szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(2) Ha a 9. § szerinti
összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik,
akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti
el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.
22/A. § (1) Az alapvető jogok és
kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet
tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a (7)-(8)
bekezdésben meghatározott köztisztviselő (a továbbiakban együtt:
nyilatkozattételre köteles köztisztviselő) a 6. számú melléklet szerinti
adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint
vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: köztisztviselői vagyonnyilatkozat),
illetőleg számot ad a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest
bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okáról. A nyilatkozattételre
köteles köztisztviselő a vele közös háztartásban élő házas-, illetve
élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz
(a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat), ha e törvény másként nem
rendelkezik a köztisztviselői vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok szerint.
(2) A köztisztviselői
vagyonnyilatkozat és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt:
vagyonnyilatkozat) egymástól elkülönülő, személyi adatokat (a továbbiakban:
személyi rész) és a nyilatkozatot tartalmazó (a továbbiakban: vagyoni rész)
részekből áll.
(3) A nyilatkozattételre köteles
köztisztviselő a személyi részeket két példányban tölti ki, amelyekből egy-egy
példányt külön-külön zárt borítékban helyez el. A zárt borítékokat átadja a
munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a borítékokra rávezeti a közszolgálati
alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját. A
köztisztviselő a másik példányt magánál tartja.
(4) A nyilatkozattételre köteles
köztisztviselő a köztisztviselői vagyonnyilatkozat vagyoni részét három
példányban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét kettő példányban
tölti ki. A köztisztviselői vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányát,
illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének egy példányát zárt
borítékban átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a borítékokra
rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai
azonosító kódját. A zárt borítékban elhelyezett és átadott vagyoni részek
minden oldalát a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a nyilatkozattétel
dátumával látja el. A köztisztviselő a köztisztviselői vagyonnyilatkozat,
illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részeinek harmadik, illetve
második példányát magánál tartja. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban
igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét.
(5) A köztisztviselői vagyonnyilatkozat
vagyoni részének két példányából egyet a munkáltatói jogkör gyakorlója zárt
borítékban magánál tart, a másikat, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozat
vagyoni részének példányát zárt borítékban a 22/B. § (2) bekezdésében
meghatározottak szerint kezeli.
(6) A közigazgatási szerv valamennyi
nyilatkozattételre köteles köztisztviselőjének vagyonnyilatkozattal kapcsolatos
összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a
közigazgatási szerven belül kezelni.
(7) A nyilatkozattételre köteles
köztisztviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve
élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön felhatalmazást
csatol, amelyben felhatalmazza a központi közszolgálati hatóságot, hogy a rájuk
vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz
szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettséget
c) a főosztályvezető, a
főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, a kormány-, illetve a miniszteri
(fő)tanácsadó, továbbá a politikai (fő)tanácsadó kétévente,
d) a főjegyző és a jegyző kétévente,
e) a közigazgatási hatósági ügyben
döntésre jogosult köztisztviselő kétévente,
f) a közbeszerzési eljárásban
közreműködő köztisztviselő kétévente,
g) a költségvetési és egyéb
pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás
tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök
felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő
kétévente,
h) az a)-g) pont hatálya alá nem
tartozó, de a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény,
továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek
szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő kétévente
köteles megtenni. Az e)-h) pontokban meghatározott
feltételek alapján a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó
munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell
feltüntetni.
(9) A (8) bekezdésben fel nem sorolt
köztisztviselő az e törvényben meghatározott szabályok szerint
vagyonnyilatkozatot tehet.
(10)
A vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében március 31-ig
kell megtenni az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan.
Köztisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás esetén a munkáltatói
intézkedést megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan kell teljesíteni
a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget.
(11) A köztisztviselői
vagyonnyilatkozat vagyoni részének átadását követően hatvan napon belül a
munkáltatói jogkör gyakorlója azt a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő
jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatának vagyoni részével. Ha a
munkaviszonyból, illetve egyéb jogviszonyból származó jövedelme vagy a
munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme a
vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a közigazgatási szerv vezetője a
köztisztviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részei, valamint a
(7) bekezdésben meghatározott felhatalmazást tartalmazó borítékok megküldésével
a köztisztviselői vagyonnyilatkozatok vagyoni részei összevetésének napjától
számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez a központi
közszolgálati hatóságnál. Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt a
köztisztviselőt meg kell hallgatni. Az összevetésről, a köztisztviselő
meghallgatásáról, illetve az eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell
felvenni, amelynek egy példányát a köztisztviselőnek át kell adni.
(12) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a (8) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat
tételére kötelezheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, ha olyan
bejelentést tesznek vagyoni helyzetére vonatkozóan, amely szerint alaposan
feltehető, hogy vagyongyarapodása közszolgálati jogviszonyából, illetve a
munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem
igazolható. Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételére kötelezni a
köztisztviselőt, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan
alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a
munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételére hívta fel a
nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt. A soron kívüli vagyonnyilatkozat
átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére
és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
(13) A köztisztviselői
vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni saját beosztottjai tekintetében a
munkáltatói jogkör gyakorlója, a hivatali szervezet vezetője és a miniszter, a
képviselő-testület hivatalában a jegyző, a jegyző tekintetében a polgármester,
illetve a 22/B. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az
ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, közszolgálati jogvitával összefüggésben
a bíróság, saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles
köztisztviselő. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni a
22/B. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az
ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, közszolgálati jogvitával összefüggésben
a bíróság, saját vagyonnyilatkozatába a hozzátartozó.
(14) Ha a nyilatkozattételre köteles
köztisztviselő a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségét
szándékosan elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak
meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a
személyes adat kezelésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a
közszolgálati jogviszonyát - kivéve a (8) bekezdés a) pontjában
meghatározott személyeket - azonnali hatállyal a törvény erejénél fogva meg
kell szüntetni.
(15) A (14) bekezdés alapján nem
szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati
jogviszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás
csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére
vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.
(16) A vagyonnyilatkozatban foglalt
adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő,
illetőleg a rá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő
házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható
tájékoztatás. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a köztisztviselői
vagyonnyilatkozatot, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét a
nyilatkozattételre köteles köztisztviselő részére vissza kell adni. A
nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-,
illetve élettárs, gyermek számára a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi
részét vissza kell adni, ha a közös háztartásban élés megszűnik. Közigazgatási
szervek közötti áthelyezés esetén a vagyonnyilatkozat szempontjából úgy kell
eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna és a
nyilatkozattételre köteles köztisztviselő új jogviszonyt létesítene.
(17) A munkáltatói jogkör
gyakorlója, valamint a központi közszolgálati hatóság vezetője - saját
eljárásuk körében - felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi
szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat a (13) bekezdésben
meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A vagyonnyilatkozat
munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályait a helyi közszolgálati adatvédelmi
szabályzatban kell meghatározni.
22/B. § (1) A 22/A. § (11) bekezdésében
említett ellenőrzési eljárást a központi közszolgálati hatóság folytatja le. A
vagyonnyilatkozat tételére, az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó
részletszabályokat a kormány állapítja meg.
(2) A 22/A. § (5) bekezdésében
meghatározott vagyoni részek egy-egy példányát zárt borítékban a közigazgatási
szerv vezetője megküldi a központi közszolgálati hatóságnak, amelyet 10 évig,
de legfeljebb a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati
jogviszonyának fennállásáig kell megőrizni. A vagyoni részek adatait a központi
közszolgálati hatóság elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja a
vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából. Az
adatokat a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel szembeni eljárás
támogatására kezelheti. Az adatok számítógépes nyilvántartása más
adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze
nem függő feldolgozás nem kezdeményezhető. A határidőt követően a vagyoni
részek adatait meg kell semmisíteni, a számítógépes nyilvántartásból törölni
kell. A közös háztartásban élés megszűnése esetén a 22/A. § (16) bekezdésében
foglaltak szerint kell eljárni és az adatokat a számítógépes nyilvántartásból
törölni kell.
(3) Ellenőrzési eljárás
kezdeményezése esetén a központi közszolgálati hatóság a vagyonnyilatkozat
személyi részeiben feltüntetett adatok segítségével egymáshoz rendeli a
személyi és a vagyoni részek adatait és lefolytatja az ellenőrzési eljárást. Az
ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejeznie és a befejezést követően
a személyi és a vagyoni részek egymáshoz rendelését megszünteti és a személyi
részekben foglalt adatokat tartalmazó iratot a közigazgatási szerv vezetője
részére visszaküldi és a személyi részek adatait a számítógépes
nyilvántartásból is törli.
(4) A nyilatkozattételre köteles
köztisztviselő a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre
vonatkozóan, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozó a reá
vonatkozó rész tekintetében betekinthet a központi közszolgálati hatóságnál
vezetett, a személyi és vagyoni részt tartalmazó nyilvántartásba, valamint az
(5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba, függetlenül az adatok
nyilvántartásának módjától.
(5) Az ellenőrzési eljárás célja a
vagyongyarapodás okának megállapítása. A központi közszolgálati hatóság
feladatkörében eljárva:
a) a nyilatkozattételre köteles
köztisztviselőt, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és
gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat,
c) más szervektől, személyektől
adatokat szerezhet be.
A meghallgatni kívánt személyek nem
kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a
megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak
a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni.
Eljárásainak megállapításairól a központi közszolgálati hatóság a munkáltatót
értesíti. A jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata.
(6) A központi közszolgálati hatóság
az (5) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, ha megállapításai alapján
munkajogi vagy büntetőjogi eljárás nem indul - a 22/A. § (11) bekezdésében
meghatározott eljárás befejezése után tovább nem kezelheti, azokat meg kell
semmisíteni.
A közszolgálati jogviszony tartalma
23. § A köztisztviselőt az e törvényben
meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 26. § (2) bekezdésében és a 32.
§-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.
24. § (1) A pályakezdő köztisztviselő - a
27. § (3)-(4) bekezdései kivételével - gyakornoki besorolást kap.
(2) A felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselő
a) egy év gyakornoki besorolásban
töltött idő után fogalmazó,
b) három év közszolgálati jogviszonyban
töltött idő után tanácsos,
c) nyolc év közszolgálati jogviszonyban
töltött idő után vezető-tanácsos,
d) tizenhat év közszolgálati
jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,
e) huszonöt év közszolgálati
jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos
(3) A középiskolai végzettségű
köztisztviselő
a) két év gyakornoki besorolásban
töltött idő után előadó,
b) tizenkét év közszolgálati
jogviszonyban töltött idő után főelőadó,
c) harmincegy év közszolgálati
jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs
(4) A kormányhivatal esetében a
Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete, illetve jogszabály a
köztisztviselő tevékenységének jellegére utaló - a besorolási fokozatot nem
érintő - munkaköri megnevezést állapíthat meg.
25. § (1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban
meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően -
magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha
a) a feladatainak ellátására - a reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével -
legalább alkalmas minősítést kap, és
b) a következő besorolási fokozathoz
jogszabályban előírt feltételeket, vagy
c) a közigazgatási szerv által írásban
meghatározott feltételeket teljesítette.
(2) A közszolgálati jogviszonyban
töltött idő 24. § szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem
járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a sor- és
tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a 14 éven aluli gyermek
ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő
dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes
időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.
(7) A pályakezdőként kinevezett
köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási
szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő
nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.
(8)
Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő
tehet, aki közigazgatási versenyvizsgát tett vagy az alól mentesült,
közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik és
részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon. A jegyző,
főjegyző és a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő
közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási
szakvizsgát.
(9) E törvény alkalmazásában
közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az OKV
elnöksége által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos
fokozat és az annak alapján adott mentesítés. Az OKV elnöksége részben is
közigazgatási jellegűnek minősítheti a köztisztviselő tudományos fokozatát,
ebben az esetben a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a
részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.
(10)
Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati
jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási versenyvizsgát tett vagy
állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász
képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett.
(11) Az (1) bekezdés c) pontjában
említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen
ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére
irányulhatnak.
26. § (1) Ha a köztisztviselő a 7. § (4)
bekezdése szerint felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig a 23. §
szerinti besorolásánál eggyel alacsonyabb besorolási fokozat legmagasabb
fizetési fokozatába kell sorolni.
(2) A köztisztviselő I. besorolási
osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú
iskolai végzettséget szerzett.
27. § (1) Ha a köztisztviselő a 25. § (1)
bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a
következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt
teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába
kell sorolni.
(2) Ha a következő besorolási
fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket
[25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő
legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetben hasznosítható új
ismereteket szerez, vagy kiválóan alkalmas minősítést kap, illetve kimagasló
munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb
besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni. Ha a
vezető-főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt
köztisztviselő kiválóan alkalmas minősítést kap, eggyel magasabb fizetési
fokozatba sorolható.
(3) Azt a köztisztviselőt, aki
állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász
képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett, a fogalmazó
besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha
közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt
időtartamot nem éri el.
(4) Azt a pályakezdő
köztisztviselőt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő
minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába,
illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.
(5) A (3)-(4) bekezdésben
meghatározott besorolás esetén a köztisztviselő mindaddig nem léphet magasabb
besorolási fokozatba, ameddig a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje,
illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
28. § (1) Ha a köztisztviselő kevéssé
alkalmas minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási
ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(2) Ha a 25. § (1) bekezdés b) vagy
c) pontjaiban meghatározott feltételeket a köztisztviselő nem teljesíti
az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető
figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.
29. § (1) A nem pályakezdő köztisztviselőt
kinevezésekor, áthelyezésekor a 23. § rendelkezésének megfelelően kell
besorolni.
(3) Ha a nem pályakezdő
köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik
közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének,
áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles
letenni. A határidő számítására a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni
kell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott
határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési,
besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A
közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 23. § rendelkezésének megfelelően
kell besorolni és illetményét megállapítani.
(5) A köztisztviselő az (1)-(3)
bekezdésben, a 26. §-ban meghatározott esetekben - a 28. § (1) bekezdés esetét
kivéve - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az
előmenetelre.
(6) Ha az (1) bekezdés szerint
kinevezett, áthelyezett köztisztviselő gyakornoki vagy fogalmazói besorolású és
kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával,
akkor a (3) bekezdés szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni,
előmenetelére a (4)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(7) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján
határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet
meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni
kell. Ha a köztisztviselő ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszonyt
létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű
jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.
30. § (1) A hivatali szervezet vezetője a
tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási
szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes
főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű
köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.
(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a
legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi
cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati
jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.
(3) A köztisztviselő a címzetes
vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési
fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es
fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos
besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a
főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a
köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel
járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a köztisztviselő
további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.
(4) Ha a köztisztviselő
közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására,
valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként
is viselheti.
30/A. § (1) A hivatali szervezet vezetője
szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2)
bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az
adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a
közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az
adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv
felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 20%-át.
(2) Szakmai tanácsadói cím annak az
I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy
jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített
tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím
annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási
vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek
minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható,
aki kiválóan alkalmas minősítésű.
(3) A szakmai tanácsadó, illetve
szakmai főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői
pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői
illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és
vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a vezetői
illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.
(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet
kevéssé alkalmas minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a
köztisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti
illetményére jogosult.
30/B.
§ (1) A miniszterelnök - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
együttes javaslatára - határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat
annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az
aljegyzőt -, aki
a) a cím adományozását megelőző tíz
évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve
körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be;
b) kiválóan alkalmas minősítésű;
c) a közigazgatási hivatal támogató
véleményével rendelkezik.
A cím adományozására, valamint a (3)
bekezdésben meghatározott címadományozási juttatás kifizetésére minden évben a
Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.
(3) A címzetes főjegyző címe alapján
évente egyszeri címadományozási juttatásra jogosult, melynek összege a
költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap
huszonnégyszerese. A címadományozási juttatás összegét és járulékait a központi
költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítja.
(4)
A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a közigazgatási
hivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői
szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért
felelős miniszterhez felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelős
miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért
és személyzetpolitikáért felelős miniszternek. A cím adományozását a
közigazgatási hivatal is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a
képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv
véleményét.
(5) Nem jogosult a jegyző, valamint
a körzetközponti jegyző a címzetes főjegyzői címre és a címadományozási
juttatásra, ha a jegyzői közszolgálati jogviszonya - a (6) bekezdésben foglalt
eseteket kivéve - megszűnt, illetve körzetközponti jegyzői feladatokat már nem
lát el.
(6) A címzetes főjegyzői címet
továbbra is használhatja és az a) pontban foglalt esetet kivéve a (3)
bekezdésben meghatározott címadományozási juttatásra jogosult az,
a) akinek közszolgálati jogviszonya
nyugállományba helyezése miatt szűnt meg;
b) aki a cím adományozását követően
jegyzői közszolgálati jogviszonyát megszünteti és az azt követő munkanapon
másik jegyzői közszolgálati jogviszonyt létesít.
(7) A címzetes főjegyzői címet
vissza kell vonni attól, aki az (1) bekezdés b)-c) pontjában
meghatározott feltétellel már nem rendelkezik, vagy akivel szemben jogerős
fegyelmi büntetést szabtak ki. Az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltétel hiánya esetén a képviselő-testület köteles
haladéktalanul kezdeményezni a közigazgatási hivatal útján a cím visszavonását.
A képviselő-testület kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai
vétséget követett el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel
hiánya esetén a közigazgatási hivatal kezdeményezi a cím visszavonását.
(8)
A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes
javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza.
(9)
A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes
javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétől azt a nyugdíjas jegyzőt,
aki a cím viselésére érdemtelenné vált.
(10) A címre való jogosultság
megszűnése, a cím visszavonása a már kifizetett címadományozási juttatást nem
érinti.
(11) A főjegyző részére is
megállapítható a címadományozással együtt járó külön címadományozási juttatás.
A juttatás megállapítására, illetve visszavonására az (1), (3)-(4), (7)-(8) és
(10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főjegyző legalább öt
éve folyamatosan tölti be tisztségét és a cím viselésére nem jogosult.
(12)
A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának
eljárási szabályait a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
együttes rendeletben állapítja meg.
31. § (1) A köztisztviselő - külön
törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi,
főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás
szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. Legfeljebb kettő
főosztályvezető-helyettesi megbízás - a főosztályvezető helyettesítésére -
szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály
vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a
főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi.
Megbízás esetén a vezető részére a vezetői beosztással kapcsolatos munkaköri
leírását át kell adni.
(2) Vezetői megbízást, kinevezést
csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy
a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező
köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási
szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal azzal a
feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított
egy éven belül le kell tennie. A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének
elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva
megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében
meghatározott időtartamok.
(3) A köztisztviselő a 25. § (1)
bekezdésében előírt feltételek teljesítése esetén vezetői megbízatásának ideje
alatt is magasabb besorolási fokozatba lép.
(4) A jegyző, főjegyző előmenetelére
a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) Törvény eltérő rendelkezése
hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül
azonnali hatállyal visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő
bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat.
A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(6) A vezetői megbízásról történt
lemondás esetén a köztisztviselőnek az (5) bekezdésben meghatározott időtartam
alatt a közigazgatási szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel
rendelkezik - köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a
felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól
számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a
munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő
önhibáján kívül eső okból következett be. A köztisztviselő elfogadó
nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és
besorolásának megfelelő illetményre jogosult.
(7) A vezetői megbízásról lemondást
közszolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a
közigazgatási szervnél a (6) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, vagy a
felajánlott munkakört a köztisztviselő nem fogadja el. Ilyenkor a 16. §
rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lemondási idő kezdete a
vezetői megbízásról szóló lemondásban megjelölt nap, ennek hiányában a lemondás
kézbesítésének napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a
köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, erre az
időre átlagkeresetre jogosult.
(8) A vezetői megbízás visszavonása
esetén - a (2) bekezdést, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontját
kivéve - a köztisztviselőnek a visszavonással egyidejűleg a közigazgatási
szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - köztisztviselői
munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör
elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül
írásban nyilatkozik. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja,
akkor a vezetői megbízás visszavonása időpontjától kezdődően új munkakörének
megfelelően kell besorolni, és amennyiben korábbi illetménye magasabb az új
munkaköre szerinti illetményénél - kivéve, ha a vezetői megbízás visszavonására
külszolgálatra történő ki- vagy berendelés miatt került sor - hat hónapig a
korábbival azonos illetményre, azt követően besorolásának megfelelő illetményre
jogosult. A különbözetet a foglalkoztató közigazgatási szervnek kell
biztosítania.
(9) Ha a köztisztviselő a
felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását a
közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni és a felmentési
idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi
átadását-átvételét követően a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól
mentesíteni kell, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult.
(10)
A központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik,
továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - hat évre szól. Vezetői kinevezés, megbízás
helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adható. A vezetői határozott
idejű kinevezés, illetve megbízás meghosszabbítható.
(11)
A kinevezés, megbízás visszavonását - a köztisztviselő kérelmére - indokolni
kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. A
visszavonás indoka átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése,
valamint a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható
olyan tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a
vezető nem hagyható a beosztásában. Vita esetén a visszavonás indokának
valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A köztisztviselő
az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított három munkanapon belül,
írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három munkanapon belül
köteles a köztisztviselő részére írásban megadni.
(12)
Ha a bíróság megállapítja, hogy a kinevezés, megbízás visszavonása jogellenes,
a köztisztviselőt - kérelmére - az eredeti vezetői beosztásában kell
továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a köztisztviselői és a vezetői illetmény
közötti különbözet összegét a köztisztviselő részére meg kell téríteni.
(13)
A bíróság mellőzi a köztisztviselő vezetői beosztásba történő visszahelyezését,
ha a jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás visszavonás nélkül
is megszűnt volna. A köztisztviselőt ebben az esetben a köztisztviselői és a
vezetői illetmény közötti különbözetnek a határozott idő leteltéig számított
összege illeti meg. A köztisztviselőt, ha a határozott időre szóló kinevezés,
megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a vezetői beosztásba való
visszahelyezését, a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti
különbözetnek a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.
(14)
A köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet megtérítésén
túlmenően a munkáltató a köztisztviselő felmerült kárát is köteles megtéríteni.
(15)
Ha a (10) bekezdésben meghatározott vezetői megbízást átszervezés,
létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése miatt visszavonják, akkor a
köztisztviselőnek köztisztviselői munkakört és szakmai főtanácsadói címet -
Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet - kell felajánlani,
feltéve, hogy vezetői megbízatását legalább 1 évig betöltötte, és a
közigazgatási szervnél felajánlható munkakör van. Ez esetben a szakmai
főtanácsadói cím adományozásakor a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott
létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.
(16)
A (10) bekezdésben meghatározott vezetői kinevezés, megbízás esetében a (2),
(3) és (6)-(9) bekezdést is megfelelően alkalmazni kell.
(17)
A (11)-(15) bekezdés csak a (10) bekezdés szerinti vezetői megbízás, kinevezés
esetében alkalmazható.
32. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalban a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kormányfőtanácsadói és
kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben - ennek hiányában a miniszteri
titkárságon - a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a
továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.
(2) A főtanácsadói, tanácsadói
munkakör betöltésére vonatkozó megbízás határozatlan időre szól, nem minősül
vezetői megbízásnak, és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A
megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. Az e
munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejére - vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi
besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású köztisztviselő
főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő
főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak
szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat
(ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.
(4) Főtanácsadói munkakör ellátására
megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges
szakirányú egyetemi végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy
a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel
és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) Tanácsadói munkakör ellátására
megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges
szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási
szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes
körű mentesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Ha a főtanácsadó, illetve
tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a
köztisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés -
nyugalmazott jelzővel kiegészített - használatára.
(7) A köztisztviselőt, ha a
főtanácsadói, tanácsadói munkakörben történő alkalmazása megszűnik, újra be
kell sorolni.
(8) Az 1. § (2) bekezdésében
felsorolt szerveknél a (2)-(7) bekezdésben meghatározott feltételekkel
főtanácsadói és tanácsadói munkakörök létesíthetők.
A köztisztviselő képzése, továbbképzése
33.
§ (1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag
vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy
átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban
együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel
rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz
eleget, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2)
bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, köteles a továbbképzés
költségeit megtéríteni.
(2) Az iskolarendszeren kívüli
továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben fejezeti
kezelésű célelőirányzatként kell biztosítani. A célelőirányzat mértékét úgy
kell megállapítani, hogy az legalább a köztisztviselők előmeneteléhez a
jogszabályban jogosultságként meghatározott továbbképzés állam által elismert
költségeit fedezze. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről és
a köztisztviselő előmeneteléhez szükséges továbbképzés mértékének
meghatározásáról, valamint a köztisztviselők továbbképzésére fordítható egyéb
pénzügyi forrásoknak a továbbképzés tervezési rendszerében történő koordinált
felhasználásáról a köztisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben
kell intézkedni.
(3) Az iskolarendszerű továbbképzés
költségeit a közigazgatási szervek saját költségvetésükből fedezik.
(4) A közigazgatási szerv az
előmenetelhez és a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt
iskolarendszeren kívüli továbbképzés (2) bekezdésben nem említett feltételeit
köteles biztosítani. A köztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a
központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt továbbképzés és az ezzel
összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső
munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. A
közigazgatási szakvizsga díja, valamint a vizsga letételéhez szükséges és
jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam költsége a közigazgatási
szervet terheli.
(5)
A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles megtéríteni, ha neki
felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket
nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. §
(2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a
köztisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el,
illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles
megtéríteni. Nincs megtérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az
iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az
idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.
(6) A köztisztviselők
továbbképzésének rendszerességét és tervszerűségét középtávú és éves tervek
alapján kell biztosítani. A terveket a központi államigazgatási szervek,
valamint az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervek és a közigazgatási
hivatalok állítják össze a központi közszolgálati hatóság koordinálásával.
(7)
A polgármester és a helyi önkormányzati képviselő jogosult részt venni az (1) bekezdésben
meghatározott képzéseken. Ezek költségét a helyi önkormányzat biztosítja. A
költségek a (2) bekezdésben meghatározott célelőirányzatból, illetve egyéb
forrásból is biztosíthatóak, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a
köztisztviselői továbbképzések pénzügyi feltételeit.
A köztisztviselő teljesítményének értékelése,
minősítése
34. § (1) A köztisztviselő
munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak
figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói
jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre.
(2) A miniszter, az 1. § (2)
bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó
közigazgatási szervekre is kiterjedően a teljesítménykövetelmények alapját
képező kiemelt célokat.
(3) A helyi önkormányzat esetében a
teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja
a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket
(a továbbiakban: teljesítménykövetelmények). Figyelembevételükkel a munkáltatói
jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő
teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés
átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.
(5) A helyi önkormányzatnál a
jegyző, főjegyző a (3) bekezdés szerint kijelölt célok alapján évente
meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges
teljesítménykövetelményeket.
(6) A jegyző, főjegyző esetében a
polgármester állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott
teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről
tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A teljesítményértékelés tartalma
hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a köztisztviselő
közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.
(8) A Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter nyilvántartást vezet a (11) bekezdésben meghatározott
adattartalommal a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek
teljesítményértékelésével kapcsolatos adatairól.
(9) A nyilvántartás célja a
teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek
teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az
ellenőrzésre jogosult számára.
(10) A Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter a teljesítményértékeléssel kapcsolatos adatkezelői feladatait
a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.
(11) A központi államigazgatási
szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton
adatot szolgáltat
a)
a köztisztviselő technikai azonosító kódjáról,
b) a szervezeti egységéről,
besorolásáról, vezetői megbízásáról,
c) a részére megállapított
teljesítménykövetelményekről,
d) a köztisztviselő teljesítményének
értékeléséről,
e) a köztisztviselő teljesítményének
értékelésével összefüggő vezetői intézkedésekről.
(12) A Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter a (11) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az
adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.
(13) Felhatalmazást kap a Kormány
arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél,
azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők
teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat és a
teljesítményértékeléssel összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra
vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(14)
A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
ellenőrzi a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi
szerveinél a teljesítményértékelés szabályainak érvényesülését, azok megsértése
esetén jelzéssel fordul a szerv vezetőjéhez és felhívja a jogsértés
orvoslására. A szerv vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért
és személyzetpolitikáért felelős minisztert a megtett intézkedésekről.
34/A. § (1) A köztisztviselőt előmeneteli
pályáján - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év
kivételével - legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba
sorolása előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése
óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve -
minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő
legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.
(2) A minősítés a munkáltatói jogkör
gyakorlójának feladata. Ha a hivatali szervezet vezetője e jogát átruházta, a
minősítő a minősítést közvetlen felettesének - a köztisztviselővel történő
ismertetése előtt - bemutatja.
(3) A minősítés célja a
köztisztviselő szakmai teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló
ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés
elősegítése.
(4) A minősítés kötelező elemeit az 1.
számú mellékletben foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítő a
munkaköri követelményekhez igazodó további szempontok szerint is értékelheti a
köztisztviselő tevékenységét.
(5) A minősítésben csak kellően
alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített
alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.
34/B. § A köztisztviselőt soron kívül
minősíteni kell, ha a 34. § (4) bekezdése szerinti teljesítményértékelés
alapján megállapítható, hogy a köztisztviselő a teljesítménykövetelményeket nem
vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.
35. § (1) A köztisztviselő kérésére a
minősítő a minősítés kialakításába a közigazgatási szervnél működő
munkavállalói érdekképviseleti szervet köteles bevonni és a minősítésben
foglalt megállapításokra tett észrevételeit a minősítési lapon rögzíteni.
(2) A köztisztviselővel a minősítést
ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés tényét a
köztisztviselő a minősítésen aláírásával igazolja.
(3) A köztisztviselőnek a minősítés
egy példányát az aláíráskor át kell adni.
36. § A köztisztviselő a minősítés hibás
vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának
megsemmisítését a bíróságtól kérheti.
37. § (1) A köztisztviselő feladatait a
köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően,
szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai
szerint köteles ellátni.
(2) A köztisztviselő köteles
megtartani az állam- és szolgálati titkot.
(3) A köztisztviselő illetéktelen
személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek
tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a
közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy
jogellenesen előnyös következményekkel járna.
38. § (1) A köztisztviselő köteles
felettese utasítását végrehajtani.
(2) A köztisztviselő köteles
felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:
a) bűncselekményt, illetve
szabálysértést valósítana meg;
b) más személy életét, testi épségét
vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(3) A köztisztviselő az utasítás
végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy
testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba
ütközne.
(4) A köztisztviselő köteles az
utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba
foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy
teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat,
vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes
az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba
foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
(5) Ha az utasítást adó a
köztisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján
kell az írásba foglalást kérni.
(6) A köztisztviselő, ha felettese
döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba
foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.
39. § (1) A munkaidő heti negyven óra,
hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart. A
képviselő-testület a heti munkaidő figyelembevételével a napi munkaidő
beosztását eltérően is megállapíthatja.
(2) A munkaidő az (1) bekezdésben
foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt
arányosan csökkenteni kell.
(3) A munkaidőt - az (1)-(2)
bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével - a munkáltatói jogkör
gyakorlója legfeljebb négyhavi, illetve tizennyolc heti keretben is meghatározhatja.
(4) A köztisztviselő
munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben
foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
(5) A köztisztviselő napi, illetve
heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A
heti munkaidő e bekezdésben meghatározott legmagasabb időtartamába az ügyelet
teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés
időtartamát is be kell számítani.
(6) Munkaidőkeret megállapítása
esetén az (5) és (10) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell
figyelembe venni.
(7) Rendkívüli esetben a
köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles
munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a
munkavégzésre készen állni.
(8) Az (5)-(6) bekezdés alkalmazása
során a készenlét teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a
munkavégzés időtartama nem mérhető.
(9) Ügyelet elrendelése esetén az (5)
bekezdéstől eltérően a köztisztviselő napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra
lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli
munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát.
40. § (1) A rendkívüli munkavégzést
írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának
és elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
(2) A köztisztviselőt a rendkívüli
munkavégzés esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a
köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka
ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű
szabadidő jár.
(4) A köztisztviselőt a napi
munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak
időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre,
készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon
kerül sor, részére a (3) bekezdés szerinti szabadidő jár.
(5) A rendkívüli munkavégzés
időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli
munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi húsz munkanap
szabadidő átalány állapítható meg.
(6) A szabadidőt a rendkívüli
munkavégzést követően, legkésőbb harminc - az Országgyűlés Hivatalában
száznyolcvan - napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani.
A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre
járó arányos összege.
(7) A rendkívüli munkavégzésért járó
szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással
rendelkező köztisztviselő nem jogosult.
40/A. § Ha a napi munkaidő a hat órát
meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés
megszakításával - napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés
után a köztisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell
biztosítani.
40/B. § (1) A köztisztviselő a közigazgatási
szervek között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő
munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés), feltéve, ha a másik munkakörbe
tartozó feladatok ellátása megfelel a köztisztviselő képzettségének. A
kirendelés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi
állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem
járhat.
(2) A kirendelésről, illetve annak
várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban
írásban tájékoztatni kell. A kirendelés időtartamára, valamint az időtartamok
számítására a 14. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni
azzal, hogy más helységbe történő kirendelés esetén a kirendelés időtartama nem
haladhatja meg a huszonkét munkanapot.
a) a nő terhessége megállapításának
kezdetétől gyermeke hároméves koráig,
b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő
köztisztviselő,
c) tartósan ápolásra szoruló közeli
hozzátartozóját gondozó köztisztviselő.
(4) A kirendelés a köztisztviselő
közszolgálati jogviszonyát nem érinti. A kirendelés időtartama alatt a
köztisztviselő a kirendelés időpontjában érvényes illetményére jogosult, de ha
a kirendelés helye szerinti közigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne
jogosult, akkor illetményét ennek megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan
kell eljárni a külön és egyéb juttatások tekintetében is. A köztisztviselő
illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a
kirendeléssel felmerülő költségeket az a közigazgatási szerv viseli, ahova a
köztisztviselőt kirendelték.
(5) A kirendelésről írásban kell
rendelkezni és meg kell határozni:
c) a (4) bekezdés szerinti illetményt,
külön és egyéb juttatást,
d) a kirendeléssel felmerült
költségeket,
e) a munkáltatói jogok gyakorlójának
személyét,
f) a kirendeléssel kapcsolatos egyéb
lényeges kérdéseket.
(6) A köztisztviselő az (1)-(5)
bekezdésben foglaltaknak megfelelően a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz is kirendelhető.
40/C.
§ (1) A miniszterelnök döntése alapján - az érintett miniszterek
véleményének kikérését követően - kormányzati érdekből a központi
államigazgatási szerv vezető megbízású köztisztviselője ideiglenesen kirendelhető
másik központi államigazgatási szervhez a végzettségének, képzettségének és
vezetői megbízásának megfelelő munkakörbe. A miniszterelnök döntése alapján -
az érintett miniszterek véleménynek kikérését követően - minisztériummal
közszolgálati jogviszonyban álló nem vezető beosztású köztisztviselő másik
minisztériumba, kormányhivatallal és központi hivatallal közszolgálati
jogviszonyban álló köztisztviselő minisztériumba ideiglenesen kormányzati
érdekből kirendelhető a végzettségének és képzettségének megfelelő munkakörbe.
A kirendelésről, illetve annak várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább
tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell.
(2)
A kormányzati érdekből történő kirendeléshez a köztisztviselő hozzájárulása nem
szükséges. A kormányzati érdekből történő kirendelés a köztisztviselőre nézve -
különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire
tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem rendelhető ki a
köztisztviselő, ha a kirendelés
a)
a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező
munkaidővel együtt járó munkakört kell ellátnia,
b)
a kirendelés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10
éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja,
továbbá nem rendelhető ki
c)
a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig,
d)
kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,
e)
tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő.
(3)
Ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kirendelés ideje alatt
következik be, akkor a kirendelést meg kell szüntetni.
(4)
A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy
évet, melynek lejártát követően a köztisztviselőt eredeti munkakörébe kell
visszahelyezni. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb
egy évvel meghosszabbítható.
(5)
A kormányzati érdekből kirendelt köztisztviselő illetménye és juttatásai nem
csökkenhetnek a kirendelést követően. Ha a köztisztviselő a kirendelés helye
szerinti közigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult, akkor
illetményét ennek megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a
külön és egyéb juttatások tekintetében is. A kirendelt köztisztviselő
illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a
kirendeléssel felmerülő költségeket az a közigazgatási szerv viseli, amelyhez a
köztisztviselőt kirendelték.
(6)
A kirendelésről írásban kell rendelkezni és meg kell határozni:
b)
az (5) bekezdés szerinti illetményt, külön és egyéb juttatást,
c)
a kirendeléssel felmerült költségeket,
d)
a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét,
e)
a kirendeléssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.
(7)
A kinevezés, a közszolgálati jogviszony megszüntetése kivételével a kirendelt
köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat annak a közigazgatási szervnek a
vezetője gyakorolja, ahova a köztisztviselőt kirendelték.
41. § (1) A köztisztviselőt évi 25
munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) A köztisztviselőnek az
alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.
(3) A felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
3 munkanap, |
b) tanácsos besorolásnál |
5 munkanap, |
c) vezető-tanácsos besorolásnál |
7 munkanap, |
d) főtanácsos besorolásnál |
9 munkanap, |
e) vezető-főtanácsos besorolásnál |
11 munkanap. |
(4) Középiskolai végzettségű
köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
5 munkanap, |
b) főelőadó besorolásnál |
8 munkanap, |
c) főmunkatárs besorolásnál |
10 munkanap. |
(5) A vezető beosztású
köztisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői
pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente
osztályvezetőnél |
11 munkanap; |
b) |
főosztályvezető-helyettesnél |
12 munkanap; |
c) |
főosztályvezetőnél |
13 munkanap; |
d) |
|
|
e) |
|
|
(6) Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és
a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg.
(7) Ha a föld alatt állandó
jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó
köztisztviselő naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló
sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap
pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet
eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.
(8) A sugárártalomnak kitett
munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (7) bekezdésben
meghatározott pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres
kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy
az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
(9) Ha a szabadság mértékét érintő
változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára a szabadság
arányos része jár.
41/A.
§ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének
megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet
készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja.
A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak
rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő ezzel
összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a
köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő
kérelmére az alapszabadság kettőötödét - a közszolgálati jogviszony első három
hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban
kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete
előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
(2) A tárgyévet követő hónap végéig
a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a köztisztviselő tárgyévben
igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem
adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója
köteles nyilvántartani a köztisztviselők szabadságának kiadásával, egyéb
munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.
(4) A szabadság kiadásának
időpontját - a köztisztviselő előzetes meghallgatása után - az éves
szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
(5) A szabadságot esedékességének
évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén a
szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati
érdek esetén legkésőbb március 31-ig,
b) a köztisztviselő betegsége vagy a
személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás
megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
(6)
Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül
különösen, ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható
a)
a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése,
b)
előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása,
kivételesen
fontos szolgálati érdeknek minősül a közigazgatási szerv működési körében
fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).
(7)
A szabadságot kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére lehet
kiadni.
(8)
A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő már megkezdett szabadságát
kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti
tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a
munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a
megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a
közigazgatási szerv köteles megtéríteni.
(9)
A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi
szerveire nézve igazgatási területenként az adott évre rendeletben
megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a szabadságot
ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője, a Kormány
által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti
egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a
szabadság kiadását, illetve kivételét. A képviselő-testület - a Kormány
ajánlásának figyelembevételével - igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen
módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő
adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.
41/B. § Fizetés nélküli szabadságot kell
biztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársa
külszolgálatot teljesít.
42. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati
jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra
kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen
alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.
(2) Az illetmény a 43. § (2)
bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint - az e törvényben
meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból
áll.
(4) A felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az
ügykezelőt a III. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási
osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.
43. § (1) Az illetményalapot a
közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás
figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja
meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.
(2) Az egyes osztályok emelkedő
számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az
illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz
tartozó alapilletményt.
(3) A besorolási osztályokat és a
fizetési fokozatokat e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) A hivatali szerv vezetője - az
(5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a
megállapított személyi juttatások előirányzatán belül szakmai munkája
értékelése alapján a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz
tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre
jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - legfeljebb 30%-kal
megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. A
főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől
függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult.
(5) A főosztályvezető
alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható
hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal
csökkentett mértékben állapíthatja meg:
a) a Miniszterelnöki Hivatalban,
minisztériumban a főosztályvezető esetében a miniszter,
b) költségvetési fejezet felügyeletét
ellátó szervnél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is -
a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény
eltérő rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet vezetője,
c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt
szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben
- törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a szerv vezetője.
(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazása
során a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb
20%-kal csökkenhet.
(7) Az illetmény-összetevők - ide
nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az
illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a
köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.
44. § (1) Az Országos Rádió és Televízió
Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos
Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési
Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési
fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél - a Központi Statisztikai Hivatal
területi szervezeti egységei kivételével -, a Területpolitikai Kormányzati
Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei
kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar
Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Kormány
által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi
szervezeti egységei kivételével -, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Levéltáránál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos
hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló,
illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint
- a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, valamint a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú
iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a,
középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett
központi közigazgatási szervnél, valamint a közigazgatási hivatalnál az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 15%-a.
(3) A központi közigazgatási szerv
legalább megyei illetékességű területi szervénél, valamint az állami
adóhatóság, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél
az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 10%-a.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt
közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű, valamint az
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár legalább helyi illetékességű belső szerveinél az illetménykiegészítés
mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az
alapilletményének 10%-a.
(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a
Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az
országgyűlési biztos hivatalában és az Állami Számvevőszéknél az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 35%-a.
44/A. § (1) A helyi önkormányzat rendeletben
egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek
illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő
alapilletményének
a)
a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti
feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 40%-a,
b)
községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a,
c)
az a)-b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a.
(2)
A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést
állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű
köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.
(4) A fővárosi kerületi, illetve a
fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének megállapítására az (1) bekezdés a)
pontját, illetve a (2) bekezdést kell alkalmazni.
(5) A helyi önkormányzat a már
megállapított illetménykiegészítés mértékét nem csökkentheti.
44/B. § Az önkormányzati hivatalnál,
teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó
köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó
szabályoktól eltérő - az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb
20%-áig - személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a
főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a
főjegyző.
45. § (1) A vezető alapilletménye:
e) főosztályvezető esetében az
illetményalap 8-szorosa,
f) főosztályvezető-helyettes esetében
az illetményalap 7,5-szerese,
g) osztályvezető esetében az
illetményalap 7-szerese.
(2) A jegyző, illetve a főjegyző
alapilletménye:
a) a 3000-nél kevesebb lakosú
településen az illetményalap 6,25-szorosa,
b) a 3000-10 000 lakosú településen az
illetményalap 7,75-szorosa,
c) a 10 000-100 000 lakosú településen
az illetményalap 8-szorosa,
d) a fővárosi kerület jegyzőjének,
valamint a kistérségi társulás székhely településének jegyzője az illetményalap
8,25-szorosa,
e) a megyei jogú város jegyzőjének és a
megyei főjegyzőnek az illetményalap 8,5-szerese,
f) a fővárosi főjegyző esetében az
illetményalap 8,75-szorosa.
(3) A körjegyző, illetve a
körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző
illetményének a (2) bekezdés, 46. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a
körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az
érintett nagyközség vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul
venni.
(4) Az aljegyző illetményét
kinevezésekor a képviselőtestület, azt követően a jegyző a (2) bekezdés alapján
összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét és
nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.
(5) Ha a köztisztviselő vezetői
beosztása megszűnik, illetményét a 43. és 44. § figyelembevételével kell meghatározni.
(6) E törvény alkalmazásában
körzetközponti jegyző az a jegyző, aki a körzetközponti feladatot ellátó
önkormányzatnál törvény vagy kormányrendelet alapján más településekre is
kiterjedő illetékességgel államigazgatási hatáskört gyakorol.
(7) A 44. § (3) bekezdésében
felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb kettő,
fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 44. § (4) bekezdésében
felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb egy vezetői
szint létesíthető. A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ha
törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői,
szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői,
fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője főosztályvezetői
vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a 44. § (4) bekezdésében
felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője
osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő
illetékességgel rendelkező, a 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője -
ide nem értve a közigazgatási hivatal vezetőjét - a 46. § (2) bekezdésének b)
pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.
(8) Törvény felhatalmazása alapján a
felügyeletet ellátó miniszter a 44. § (3)-(4) bekezdésben felsorolt szerveknél
a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további két vezetői szintet
is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében
a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn.
Ha a fővárosi illetékességű közigazgatási szervnél a szerv vezetője vezetői
beosztásának szintje megegyezik a szervezeti egység vezetői beosztásának
szintjével, a vezetői pótlék tekintetében 10%-os mértékű különbség állhat fenn.
(9) A 44. § (3) bekezdésében
felsorolt szervnél, amennyiben a szervezet legalább tízezer főt foglalkoztat -
ide nem értve a szerv vezetőjét - négy vezetői szint létesíthető. A szerv
vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -
főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezetői vagy
főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői alapilletményre jogosult. A
szerv vezetője és helyettese a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően
30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.
(10) A helyi önkormányzatnál a
főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően
a) a 3000-nél kevesebb lakosú
településen - ide nem értve a városokat - vezetői megbízás nem adható,
b) a 3000-10 000 lakosú településen,
valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek
megfelelő vezetői megbízás adható,
c) 10 000 feletti lakosú településen,
valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi
önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi
önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő
vezetői megbízás adható.
(11) A központi hivatal vezetőjének
és helyettesének, testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének
és tagjainak, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének és helyettesének
illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az
illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.
(12) Az Állambiztonsági Szolgálatok
Történeti Levéltára főigazgatója és főigazgató-helyettese főosztályvezetői
illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató alapilletménye az illetményalap
11-szerese, a főigazgató-helyettesé 9,5-szerese, s egyéb juttatásaikat az
Országgyűlés elnöke állapítja meg.
(13)
A regionális államigazgatási szerv - ide nem értve a regionális közigazgatási
hivatal -
a)
vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet közvetlenül irányító
vagy felügyelő miniszter, ennek hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója - a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
egyetértésével - legfeljebb az illetményalap 22-szeresében,
b)
vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb
az illetményalap 17-szeresében,
a
szervezet feladat- és hatásköreinek, létszámának, valamint az általa vezetett
szervezeti egységek számának figyelembevételével állapítja meg.
46.
§ (1) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (1) és (5) bekezdésekben
meghatározott közigazgatási szervnél:
c)
főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a,
d) főosztályvezető-helyettes esetén az
alapilletmény 20%-a,
e) osztályvezető esetén az
alapilletmény 10%-a.
(2) A 44. § (2)-(3) bekezdésekben
meghatározott közigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető
alapilletményének:
b) főosztályvezető esetén az
alapilletmény 25%-a,
c) főosztályvezető-helyettes esetén az
alapilletmény 15%-a,
d) osztályvezető esetén az
alapilletmény 10%-a.
(3) A 44. § (4) bekezdésben
meghatározott közigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető
alapilletményének:
a) főosztályvezető esetén az
alapilletmény 20%-a,
b) osztályvezető esetén az
alapilletmény 10%-a.
(4) A jegyző, főjegyző vezetői
illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) a 3000-nél kevesebb lakosú
településen az alapilletményének 10%-a,
b) a 3000-10 000 lakosú településen,
valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletményének 20%-a,
c) a 10 000-100 000 lakosú településen
az alapilletményének 30%-a,
d) a megyei jogú város, fővárosi
kerület jegyzőjének, kistérségi társulás székhely településének jegyzője és a
megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40%-a,
e) a fővárosi főjegyző esetében az
alapilletményének 50%-a.
(5) A 3000-nél kevesebb lakosú
település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a
helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a (4)
bekezdésben meghatározott esetet kivéve - egységesen valamennyi vezetőre
kiterjedően, amelynek mértéke:
a) a 3000-10 000 lakosú település,
valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének
legfeljebb 10%-a,
b) az a) pontban meghatározott
település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető
alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek
megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a.
A már megállapított vezetői
illetménypótlék nem csökkenthető.
(6) A körjegyző a vezetői
illetménypótlékon felül körjegyzői illetménypótlékra jogosult, amelynek
mértéke:
a) két községből álló körjegyzőség
esetén az alapilletményének 10%-a,
b) három községből álló körjegyzőség
esetén az alapilletményének 15%-a,
c) négy vagy több községből álló
körjegyzőség esetén az alapilletményének 25%-a.
(7) A körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi,
városi (megyei jogú városi) jegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői
feladat-illetménypótlékra jogosult, melynek mértéke:
a) a székhelyén kívül egy község esetén
az alapilletményének 5%-a,
b) a székhelyén kívül két község esetén
az alapilletményének 10%-a,
c) a székhelyén kívül három vagy több
község esetén az alapilletményének 20%-a.
(8) A (6)-(7) bekezdésben
meghatározott községek számának változását az illetményben a bekövetkezett
változástól kezdődően kell érvényesíteni.
(9) A 45. § (2) bekezdés a)-c) pont,
a 45. § (10) bekezdés a)-c) pont, a 46. § (4) bekezdés a)-c) pont,
valamint az (5) bekezdés a) pont alkalmazása során a költségvetési
törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám
az irányadó. A lakosságszámtól függő illetményelemek változását a tárgyév
január 1-jétől kell érvényesíteni.
(10) A (8)-(9) bekezdés alkalmazása
során a köztisztviselő illetménye csökkenhet is.
47. § (1) Az e törvényben meghatározottak
alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult.
(2) Az illetménypótlék mértékét az
illetményalap százalékában kell meghatározni.
(3) Éjszakai pótlékra az jogosult,
aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A
pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,14%-a. Abban az esetben, ha a
munkaidő-beosztás részben esik 22,00 és 6,00 óra közé, az éjszakai pótlék
időarányosan jár.
(4) Ha a köztisztviselő rendszeresen
hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása
szükségtelen, gépjárművezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az
illetményalap 13%-a.
(5) A köztisztviselő
illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében
egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak
olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg,
amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke
az illetményalap 45%-a.
(6) A (4)-(5) bekezdésben
meghatározott illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet
vezetője állapítja meg.
48. § (1) Ha a köztisztviselő olyan
munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges
idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
(2) Az idegennyelv-tudást az
államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal
egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából
államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának
minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú
végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve
vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy
meghaladja.
(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra
jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja
meg.
(5) A pótlék mértéke
nyelvvizsgánként
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga
esetében az illetményalap 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében
25-25%-a;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga
esetében az illetményalap 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(6) A (4)-(5) bekezdéstől eltérően
az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár,
amelynek mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga
esetében az illetményalap 100%-a,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében
az illetményalap 60%-a,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga
esetében az illetményalap 15%-a.
(7) Ha a köztisztviselő a (6)
bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával
rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott
mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.
(8) Ha a köztisztviselő ugyanazon
idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú
és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(9) Ha a közigazgatási szerv -
kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi
támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő a (6)
bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult,
amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi
szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(10) A 7. § (2) bekezdésében előírt
idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja
meg.
48/A. § (1) A feladatkör szakszerűbb
ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli
szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a
közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a
közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi
pótlékot állapíthat meg.
(2) Képzettségi pótlék állapítható
meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai
végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik,
feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.
(3) A képzettségi pótlékra jogosító
munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend)
mellékletében kell feltüntetni.
(4) A képzettségi pótlék mértéke:
a) doktori (PhD) fokozat vagy a
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-ának (5) bekezdése
alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az
illetményalap 75%-a,
b) felsőfokú iskolai rendszerű
képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség
esetén az illetményalap 50%-a,
c) akkreditált iskolai rendszerű
felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben
szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a,
d) iskolarendszeren kívüli középfokú
szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az
illetményalap 30%-a.
(5) A több feltételnek is megfelelő
köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-d)
pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos
szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható
meg.
(6) A felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában
meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik.
49. § (1) A köztisztviselő tizenharmadik
havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálati
jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a köztisztviselőt
időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közszolgálati
jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető
figyelembe a közszolgálati jogviszony szünetelésének időtartama.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott
időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát,
valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -
a) a keresőképtelenséget okozó
betegség,
b) a 30 napot meg nem haladó fizetés
nélküli szabadság,
c) a tartalékos katonai szolgálat
időtartamát, valamint
d) minden olyan munkában nem töltött
időt, amely alatt a köztisztviselő átlagkereset, illetve távolléti díj
fizetésben részesült
(4) A tizenharmadik havi illetmény
összege a köztisztviselő tárgyév december havi illetményének összegével egyezik
meg.
(5) Ha a közszolgálati jogviszony év
közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában
töltött napon irányadó illetmény alapján kell meghatározni.
(6) A tizenharmadik havi illetményt
a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével egyidejűleg, a kifizetés
hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény egytizenkettedének megfelelő összegű
részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a tizenharmadik havi illetmény
esedékes részlete,
a) ha a kifizetés esedékességének
időpontjában a közszolgálati jogviszony még nem áll fenn legalább három
hónapja, vagy
b) ha a kifizetést megelőző hónap
teljes tartama alatt a közszolgálati jogviszony a (3) bekezdés a), c), illetve
d) pontjában meghatározott okból, illetőleg fizetés nélküli szabadság
miatt szünetelt.
(7) Ha a tárgyév során kifizetett
részletek összege a tizenharmadik havi illetmény, illetve annak időarányos
része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a) nem éri el, úgy a különbözetet
aa) a tárgyévet követő január hónap
16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első
munkanapon,
ab) a közszolgálati jogviszonynak az aa)
pontban foglalt időpontot megelőzően történő megszűnése esetén az utolsó
munkában töltött napon
a köztisztviselő számára ki kell fizetni;
b) meghaladja, úgy a különbözetet
ba) a köztisztviselő tárgyévet követő
januári illetményének kifizetésétől kezdődően az illetményéből,
bb) a közszolgálati jogviszonynak az aa)
pontban foglalt időpontot megelőzően történő megszűnése esetén a
köztisztviselő számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett juttatások
összegéből
a Munka Törvénykönyve 161. § (2)-(3) bekezdésének
alkalmazásával le kell vonni.
49/A. § (1) A köztisztviselőt az e törvény
42-49. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által
választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla
hiányában postai úton történik.
(2) Az illetmény bankszámlára
történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő
illetménykifizetés a köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat.
49/B. § (1) Ha a köztisztviselő a munkáltató
intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti
munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is
megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő
köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj
mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a
helyettesítés első napjától jár.
(2) A köztisztviselő akkor is
jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt
helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen
munkakört lát el.
(3) Nem jár helyettesítési díj, ha
a) a helyettesítés a vezető munkaköri
kötelezettsége,
b) a helyettesítés rendes szabadság
miatt szükséges.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre
azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve,
feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.
49/C. § (1) A közigazgatási szerv a szokásos
munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a
köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a
kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján
végezze a munkát. Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját - a
munka természetéből eredően - szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül
végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a közigazgatási szerv
szervezetszerű működéséhez tartozik. Így különösen nem minősül kiküldetésnek,
ha a körjegyző vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője a
körjegyzőséghez, valamint a társuláshoz tartozó településen látja el munkaköri
feladatait.
(2) Nem kötelezhető a beleegyezése
nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának
kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni
kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.
(3) A kiküldetés a köztisztviselőre
nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb
körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. A kiküldetés
időtartamára, illetve az időtartamok számítására a 14. § (6) bekezdésében
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A kiküldetésben lévő
köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a
kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.
(5) A napidíj mértéke a
költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső
összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és
azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(6) A napidíj átalányként is
elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez
munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári
napok figyelembevételével kell meghatározni.
(7) A napidíj fele jár, ha a
kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.
(8) Nem számolható el napidíj, ha a
kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.
(9) Kiküldetés esetén a napidíjon
túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés
során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.
49/D. § A közigazgatási szerv a
köztisztviselő önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagságához egyéb
juttatásként támogatást nyújthat. A központi költségvetés támogatásának
részletes szabályait a Kormány határozza meg.
49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35,
illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra
jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött
idő betöltésének a napján esedékes.
a) 25 évi közszolgálati jogviszony
esetén kéthavi,
b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén
háromhavi,
c) 35 évi közszolgálati jogviszony
esetén négyhavi,
d) 40 évi közszolgálati jogviszony
esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító
idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban
töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A köztisztviselő nem jogosult
jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.
(5) A közszolgálati jogviszonyának
megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni
a) a nyugdíjazása évében esedékessé
váló jubileumi jutalmat;
b) a 30 év közszolgálati jogviszony
után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati
idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35 év közszolgálati jogviszony
után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati
idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d) a 40 év közszolgálati jogviszony
után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati
idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(6) Ha a közszolgálati jogviszony a
köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály
alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.
49/F. § (1) A köztisztviselő a munkáltató
által természetben nyújtott kedvezményes étkeztetésre vagy étkezési utalványra
jogosult, kivéve azt az időtartamot, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre
nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(2) Az étkezési utalvány, illetve a
természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló
törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás
legnagyobb mértéke.
(3) A közigazgatási szerv vezetője
az étkezési hozzájárulás - (2) bekezdés szerint meghatározott - összegét
legfeljebb kétszereséig felemelheti.
49/G. § (1) A köztisztviselő naptári
évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.
(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű
szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek
munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést
állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha
ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.
(3) A közszolgálati jogviszony hat
hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év
közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos
része jár.
(4) A közszolgálati jogviszony
megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza
kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha
a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt
szűnik meg.
(5) A hivatali szervezet vezetője
állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának
feltételeit.
49/H. § (1) A köztisztviselő részére
további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti,
kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet,
különösen:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi
közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási
támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési,
továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,
i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő
biztosítási támogatás.
(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben
vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési
csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke
naptári évenként az illetményalap 75-100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet.
Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási
lehetőségét biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben foglalt
korlátozás figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás
és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet
vezetője állapítja meg.
49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakás
építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege
meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által
meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető
kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az
állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti
igénybe.
(2) Az állam készfizető kezességet
az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki:
a) határozatlan időre létesített
közszolgálati jogviszonyt;
b) legalább hároméves közigazgatási
gyakorlattal rendelkezik;
c) felmentési vagy lemondási idejét nem
tölti;
d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás,
vagy
e) nem áll büntetőeljárás alatt, és
f) az (1) bekezdés szerinti
kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette,
illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés
időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel
törlesztésére nem kötelezett.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban
foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló
közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
(4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban
foglalt feltételek teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó
hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A köztisztviselő a munkáltatói
jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt
munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet
nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással
biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett
változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a
munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben a köztisztviselő
közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdésének c) vagy d),
valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a
még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a
hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A
kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség
összegének 2%-a.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése
esetén erről 8 napon belül értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés
alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja, és
8 napon belül írásban közli a köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint
megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a köztisztviselő a
hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító
hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a köztisztviselő a (6)
bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti
az állami adóhatóságot.
(10) A hitelintézet a negyedévet
követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a köztisztviselőknek nyújtott
kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló
állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás
egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a
készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a
kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget
kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj
megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen
tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az
állami adóhatóság adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő
helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja
meg.
49/J. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a
szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy
természetbeni támogatásban részesíthető.
(2) Szociális és kegyeleti támogatás
céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani
(szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható
át.
(3) A szociális támogatások
körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők
szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság
megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok
bevonásával - a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles
intézkedni.
(4) A szervek vezetői a személyügyi
szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és
érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a
nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a
tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a
gondozottakkal.
(5) A szociális keret terhére
nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
f) egyes szolgáltatások kedvezményes
igénybevétele.
49/K. § (1) A 49/J. § (4) bekezdésében
meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az
érintett nyugállományba került.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a
feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt
szerv látja el.
49/L. § (1) A nyugállományú köztisztviselők
szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának
elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató
nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló
egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így
különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében
elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas
köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot
tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.
(2) A központi államigazgatási szerv
vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a
49/J-49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség
esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az
értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.
(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem
hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható
meg.
49/M. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a
hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt
nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha
közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás
eredményeként szüntették meg.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a
feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt
szerv látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott
szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit
részben vagy egészben átvállalja.
49/N. § (1) A köztisztviselő az adott
közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb
időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:
b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
c) a miniszter által adományozott,
névre szóló emléktárgy,
d) a miniszter által alapított
kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai
alkalmazása szempontjából a miniszteren saját hivatal tekintetében a
köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, az
országgyűlési biztost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a közgyűlés
elnökét, a főpolgármestert, a polgármestert és a közigazgatási szerv vezetőjét
is érteni kell.
(3)
Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzjutalom a Kormány által
meghatározott teljesítményértékelési rendszert alkalmazó közigazgatási szervnél
kizárólag a teljesítményértékelés alapján fizethető ki.
(4)
Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elismeréssel
járó, köztisztviselőnek kifizetett pénzjutalom összege a naptári évben nem haladhatja
meg az illetményalap 10-szeresét.
49/O. § (1) A központi államigazgatási szerv
a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek jutalmazásáról a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot
szolgáltat.
(2) Az adatszolgáltatás kiterjed:
a)
a köztisztviselő technikai azonosító kódjára,
b) szervezeti egységére, besorolására,
vezetői megbízására,
g) a közszolgálati jogviszonyának
keletkezésére, megszűnésére és áthelyezésére,
h) munkáltatójának, szervezeti
egységének jutalomkeretére.
(3) A nyilvántartás célja a
jutalmazással kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének
ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre
jogosult számára.
(4) A Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter az (1) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az
adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.
(5) A Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter a jutalmazással kapcsolatos adatkezelői feladatait a
kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.
(6) Felhatalmazást kap a Kormány
arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél,
azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők jutalmazására
vonatkozó részletes szabályokat és a jutalmazással összefüggő adatkezelésre és
adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(7)
A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
ellenőrzi a minisztériumoknál a Kormány rendeletében meghatározott kötelező
eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a
miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A miniszter a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert tájékoztatja a megtett
intézkedésekről.
FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
50. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a
köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen
megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető
köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
b) az előmeneteli rendszerben a
várakozási idő meghosszabbítása;
c) a 49. § szerinti juttatás - még ki
nem fizetett összegének tárgyévre történő - csökkentése, megvonása;
d) az előmeneteli rendszerben visszavetés
egy fizetési fokozattal;
e) az előmeneteli rendszerben
visszavetés egy besorolási fokozattal;
g) az e törvény szerinti címtől való
megfosztás, vezetői megbízás visszavonása;
(3) A (2) bekezdésben foglalt
büntetések közül a juttatás csökkentése, megvonása - a megrovás kivételével - a
többi büntetéssel együtt is kiszabható.
(4) A (2) bekezdés b) pontja
szerinti meghosszabbítás időtartama legfeljebb 2 év lehet.
(5) A köztisztviselő a fegyelmi
büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés
- b) pontjában meghatározott
büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;
- d), e) pontjában
meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt
eléréséig;
- c), g) pontjában
meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;
- h) pontjában meghatározott
büntetésnél 3 évig.
Az időtartam elteltével a fegyelmi
büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.
(6) A köztisztviselő a hatályos
fegyelmi büntetéséről a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot
adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt
köztisztviselő közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.
51. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének
alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást - a
(2) bekezdés esetét kivéve - megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani,
ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi
vétség elkövetése óta három év eltelt.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója
megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat,
amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a
köztisztviselő elismeri.
(3) Ha a kötelezettségszegés miatt
büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy
megállapították volna a köztisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt
az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat közigazgatási szerv részére
történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell
számítani.
(4) Külföldön elkövetett
kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől
kell számítani.
(5) A fegyelmi eljárás során
vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás
megindítója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban
vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá
vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető megbízású köztisztviselői
közül. Ha ilyen köztisztviselő nincs
a) az önkormányzati képviselő-testület
hivatalában a fegyelmi eljárás megindítója képviselő-testületi tagot is
felkérhet,
b) más közigazgatási szerv esetében a
felettes közigazgatási szerv vezetője saját köztisztviselőjét jelölheti ki
a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.
(6) Nem lehet vizsgálóbiztos az,
akivel szemben az 53. § (3) bekezdés b) és d) pontjában
meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(7) A testület által kinevezett
köztisztviselő fegyelmi és kártérítési ügyében a kinevező testület eljárására
az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadók.
(8) Ha az összeférhetetlenségi
szabályok miatt a fegyelmi határozat meghozatalára a testület
határozatképtelenné válik, akkor háromtagú fegyelmi tanácsot kell kialakítani a
testület tagjaiból. Ez esetben a testület a fegyelmi tanács határozatát nem
változtathatja meg.
51/A. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől
számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a
fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt
meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálat során a
köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos
megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra
észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell
számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő
védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A köztisztviselő a vizsgálat
folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérelmére a fegyelmi
eljárás során a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti
szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.
A köztisztviselő meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője,
illetve - a köztisztviselő ilyen irányú kérését követően - az érdek-képviseleti
szerv képviselője is jelen lehessen.
(4) Ha a köztisztviselő
meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem
kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat
és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő
kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.
(5) A vizsgálóbiztos javaslatára a
munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti:
a) - legfeljebb az akadály megszűnéséig
-, ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését a (4) bekezdésben
meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve
b) - legfeljebb az eljárás jogerős
befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési
eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.
(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat
lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát
saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
52. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a
munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt
legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha
jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és
jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés
büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés
együtt jár.
(2) Azonnal meg kell szüntetni a
felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
(3) A felfüggesztés idejére
illetmény jár, ennek azonban 50%-át - az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját
kivéve - a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes
illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat
kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.
(4) A visszatartott összeget a
fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a
hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé.
53. § (1) Az ügy érdeméről a
vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül háromtagú fegyelmi
tanács határoz. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozza
meg.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a
munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá
vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg vezető megbízású köztisztviselők.
Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő ilyen
köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a
fegyelmi tanácsba tagokat.
(3) A fegyelmi tanács eljárásában és
döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:
a) az ügyben vizsgálatot folytatott
vizsgálóbiztos, illetőleg annak hozzátartozója,
b) az eljárás alá vont köztisztviselő
hozzátartozója,
c) akit a vizsgálat során mint tanút
vagy szakértőt meghallgattak, valamint
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan
elbírálása nem várható el.
54. § (1) A fegyelmi tanács tárgyalását
úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább
három munkanappal korábban megkapják.
(2) A tárgyaláson a közigazgatási
szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a köztisztviselő jogi képviselőt is
igénybe vehet, vagy kérelmére a közigazgatási szervnél működő munkavállalói
érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását
lehetővé kell tenni.
(3) Ha valamelyik fél vagy
képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet
érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a köztisztviselőt vagy képviselőjét
szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható, ha a köztisztviselő vagy
képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(4) Ha a köztisztviselő tartós
akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács
elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti.
(5) A fegyelmi tanács a tényállás
tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt
vehet igénybe, szemlét tarthat.
(6) Amennyiben az ügy a tárgyaláson
nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
55. § A fegyelmi eljárás lefolytatásával
összefüggő költségeket a közigazgatási szerv viseli. Ha azonban a
köztisztviselő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a
köztisztviselő köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási
cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.
55/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi
eljárást, ha
a) annak tartama alatt a közszolgálati
jogviszony megszűnik;
b) a fegyelmi eljárás megindítására az
51. § (1) és (3)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő után kerül sor;
c) a köztisztviselő a terhére rótt
fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;
d) felelősségre vonást kizáró ok áll
fenn.
(2) A fegyelmi eljárás
megszüntetéséről az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör
gyakorlója, a b)-d) pontok esetében a fegyelmi tanács dönt.
56. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene
benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a
köztisztviselő a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a
kereset jogerős elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a
határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
(2) A hivatalvesztést kimondó
fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.
(3) Ha a közszolgálati jogviszony az
50. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában meghatározott, jogerősen
kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben
megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá
tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a
köztisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül
ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.
57. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati
jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért
kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő
háromhavi illetménye erejéig, a tartósan külföldön foglalkoztatott
köztisztviselő - a külszolgálata alatt - három havi ellátmánya erejéig felel,
amennyiben
a) a közigazgatási szerv gazdálkodására
vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség
elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével
c) hatósági intézkedés során a
jogszabályok megsértésével
kárt okozott, vagy a kár olyan - jogszabályba ütköző -
utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított
köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta.
57/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója -
vétkességre tekintet nélkül - teljes kártérítési felelősséggel tartozik azért,
ha az illetmény megállapítására vonatkozó intézkedése jogszabályba ütközik és
ezzel összefüggésben kerül sor kifizetésre. Amennyiben a kifizetést a
képviselő-testület jogszabálysértő döntése alapozza meg, a kártérítési
felelősség a döntést megszavazó képviselő-testületi tagokat egyenlő arányban
terheli.
57/B. § (1) Leltárhiány a kezelésre
szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben)
ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a
kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek
után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható
el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali
szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes
mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is
megállapítható.
(2) Az a köztisztviselő, akinek
kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére
szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a
keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.
(3) A leltárhiány miatt való
felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha
a) a köztisztviselő kinevezési okirata
tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét;
b) a leltári készlet szabályszerű
átadása és átvétele megtörtént;
c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv
által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári
készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.
(4) Ha a leltárhiányért kinevezési
okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan
munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül
kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.
(5) A leltárhiányért kinevezési
okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi
köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.
(6) Leltározásnál a köztisztviselő,
illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani
kell. Ha a köztisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, a közigazgatási
szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles
kijelölni.
(7) A köztisztviselő a
leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással
kapcsolatban észrevételt tehet.
(8) A leltárhiányért fennálló
felelősség megállapítására az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal az
eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon
belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság,
illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A
60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős
köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.
58. § A köztisztviselő kártérítési
felelősségének megállapítására e törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó
szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására
az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
59. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati
jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a
bírósághoz fordulhat.
(2) A munkáltatói jogkör
gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő
bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.
(3) A keresetet a munkáltatói
intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a
bírósághoz benyújtani
a) a közszolgálati jogviszony
megszüntetésével,
b) az összeférhetetlenség
megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
c) a minősítés és a
teljesítményértékelés megállapításaival,
d) a fegyelmi és kártérítési ügyben
hozott határozattal,
e) a kinevezés egyoldalú módosításával,
g) a 33. § (1) bekezdésében foglalt
vezetői pótlék csökkentésével
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az
igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(4) A keresetlevél beadására
megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett
keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a
keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
(5) A (3) bekezdés b)-f) pontjaiban
foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem
hajtható végre.
60. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy
a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette
meg, a köztisztviselőt - kérelmére - eredeti munkakörében kell tovább
foglalkoztatni.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság
mellőzheti a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését,
feltéve, ha a köztisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható
el.
(3) Nem alkalmazható a (2)
bekezdésben foglalt rendelkezés, ha
a) a munkáltató általi felmentés vagy
hivatalvesztés fegyelmi büntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe
(Mt. 4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (Mt. 5. §), illetve a felmentési
védelemre, korlátozásra vonatkozó szabályokba [Mt. 90. § (1) bek., e törvény
17. § (3)-(5) bek.] ütközik, vagy
b) a munkáltató a választott
szakszervezeti tisztségviselő közszolgálati jogviszonyát az Mt. 28. §-ába
ütköző módon szüntette meg.
(4) Ha a köztisztviselő nem kéri
vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a köztisztviselő eredeti
munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes
körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának
mérlegelésével a köztisztviselő legalább két, legfeljebb tizenkét havi
átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(5) Ha a köztisztviselő nem kéri,
vagy a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a
közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre
emelkedése napján szűnik meg.
(6) A közszolgálati jogviszony
jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt
illetményét, egyéb járandóságait és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az
illetménynek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan
megtérült.
(7) A köztisztviselőt, ha
közszolgálati jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (6) bekezdésben
foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó
átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.
(8) A felmentést nem teszi
jogellenessé, ha a közigazgatási szerv e törvényben előírtnál rövidebb
felmentési időt állapít meg. Ilyen esetben a közszolgálati jogviszony az e
törvény szabályai szerint megállapított felmentési idő utolsó napjáig tart.
60/A. § (1) A köztisztviselő, ha a
közszolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg,
köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő
összeget megfizetni.
(2) Ha a köztisztviselő a határozott
időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1)
bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a
határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató
csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.
(3) A munkáltató jogosult az (1),
illetve a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának
érvényesítésére is.
(4) A munkáltató (1)-(3) bekezdés
alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére, a köztisztviselő által okozott
kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS
EGYES SZABÁLYAI, A KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS
61. § (1) A közigazgatási szerv a
köztisztviselőről az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott
adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati
alapnyilvántartás). A 3. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény
eltérő rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot
nyilvántartani nem lehet.
(3) A közszolgálati
alapnyilvántartás célja a közszolgálati jogviszonyból származó jogok
gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének
biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára.
(4)
A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az
adatkezelés jogszerűségéért, valamint a 62. § (1) bekezdésében, a 62/A. §-ban
előírt adatszolgáltatásokért - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a
köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője,
képviselő-testület hivatala esetén a jegyző, főjegyző felelős.
(5) Közszolgálati adatvédelmi
szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az
adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a
köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a
harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog
gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének
és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. A szabályzathoz a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
ajánlást ad.
62. § (1) A közszolgálati
alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és
változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a
szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a Kormány által megállapított rendben a
közigazgatási szervek adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás
részére.
(2) A köztisztviselőknek, valamint a
közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóknak az (1) bekezdésben
meghatározott időpontra vonatkozó létszám- és illetményadatait, kereseti
adatait a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs
rendszer a Kormány által meghatározott rendben átadja a központi közszolgálati
nyilvántartás számára az (5) bekezdés b) pontjában előírtak, valamint a
közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók adatainak elemzése
céljából.
(3) A központi közszolgálati
nyilvántartás adatkezelője a központi közszolgálati hatóság. A központi
közszolgálati nyilvántartás kezeléséért, az adatkezelésre vonatkozó
döntésekért, az adatkezelés jogszerűségéért, a kapcsolódó iratok, adatok
védelméért és a feldolgozott adatokból történő adatszolgáltatásokért a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a
felelős.
(4) A közigazgatási hivatalok
ellenőrzik az illetékességi körükbe tartozó közigazgatási szervek
adatszolgáltatását és adatgyűjtői feladatokat látnak el. A központi
közszolgálati hatóság - a Kormány által meghatározott rendben - a közigazgatási
hivatalok rendelkezésére bocsátja az illetékességi körükbe tartozók adatainak
feldolgozott, karbantartott adatállományát. A közigazgatási hivatalok a
közigazgatási szervek adatszolgáltatásának ellenőrzése céljából, valamint a
közszolgálati ellenőrzéshez, a törvényességi ellenőrzéshez, a közigazgatási
képzési, továbbképzési feladatokhoz, illetve - a Kormány által meghatározott körben
- a közvélemény tájékoztatásához hasznosíthatják a rendelkezésükre bocsátott
adatállományt, amelyből hivatali adatfeldolgozást kizárólag e célból
végezhetnek.
(5) A központi közszolgálati
nyilvántartás célja:
a) a Kormány közszolgálati
személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges, a
köztisztviselői életpályával összefüggő adatok és elemzések biztosítása;
b) a köztisztviselői életpálya
előmeneteli és illetményrendszerének országos működtetéséhez szükséges létszám-
és illetményadatok elemzése az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést
előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok
részére;
d) az európai integrációval összefüggő
esetenkénti adatszolgáltatás biztosítása az illetékes szervek számára;
e) a köztisztviselői tartalékállomány
információs bázisának működtetése;
f) a Kormány által meghatározott körben
a közvélemény tájékoztatása a köztisztviselői életpályával összefüggő
adatokról.
(6) A közigazgatási szerv
közszolgálati alapnyilvántartási rendszere és a központi közszolgálati
nyilvántartás törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem
kapcsolható össze.
(7)
A központi közszolgálati nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon -
a 20/A. §-ban meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra
alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon
szolgáltatható adat.
62/A. § A tartalékállományba helyezett
köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól, valamint az
üres álláshelyekről és azok betöltéséről a közigazgatási szerv folyamatos
adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a közigazgatási
hivatalok útján a központi közszolgálati nyilvántartás részére.
63. § (1) A közigazgatási szervnél
vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig
jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson
túlmenően abból adatokat átvenni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a köztisztviselő felettese,
d) a törvényességi ellenőrzést végző,
e) a fegyelmi eljárást lefolytató
testület vagy személy,
f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g) feladatkörükben eljárva a
nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal
összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a
bíróság,
h) az ügyészi törvényességi
feladatkörében eljárva az ügyész,
i) a személyes adatok kezelésével
összefüggésben az adatvédelmi biztos,
j) a személyzeti, munkaügyi és
illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott
munkatársa feladatkörén belül, e törvény 3. számú mellékletének I/A., I/B.,
II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökből a köztisztviselő
illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából,
k) a központi közszolgálati
nyilvántartás vezetésével összefüggésben a központi közszolgálati hatóság és a
közigazgatási hivatal köztisztviselője feladatkörében.
(2) A központi közszolgálati
nyilvántartásba jogosult betekinteni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a kormányzati döntések
megalapozásához szükséges körben a miniszter,
d) illetékességi területének adatai körében a
közigazgatási hivatal vezetője.
(3) Kormányrendeletben meghatározott
módon a központi közszolgálati nyilvántartásból - személyi azonosításra alkalmas
adatokat nem tartalmazó - adatszolgáltatás végezhető.
(4) A főtisztviselői kinevezéssel
rendelkező köztisztviselő adatainak változásáról a közigazgatási szerv
folyamatos adatszolgáltatást végez a 62. § (1) bekezdésében szereplő központi
közszolgálati nyilvántartás számára a Kormány által megállapított rendben. A
központi közszolgálati nyilvántartás a főtisztviselő nevét is tartalmazza. A
főtisztviselői kar adatállományát a központi közszolgálati nyilvántartáson
belül elkülönítetten kell feldolgozni, kezelni és védeni.
(5) A köztisztviselő jogosult a róla
nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat
törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő
köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.
64. § (1) A köztisztviselő közszolgálati
jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a köztisztviselő öt évnél nem régebbi
fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, az
erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a
főtisztviselői kinevezést, a vezetői megbízást és annak visszavonását, a
címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az
áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a
közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi
büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen
kell tárolni (személyi anyag).
(2) A személyi anyagba való
betekintésre a 63. § (1) bekezdésben foglaltak jogosultak.
(3) A köztisztviselő személyi
anyagát a közigazgatási szerv fekteti fel, illetve kéri meg, ha a
köztisztviselő korábban közszolgálati jogviszonyban állt.
64/A. § (1) A Kormány ellenőrzi - a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, és
a közigazgatási hivatalok közreműködésével - a közszolgálati jogszabályok
végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározza a
vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1)
bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A
célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente
tájékoztatja.
(2) A közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult - a cél-
és témavizsgálatok keretében - a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban,
a kormányhivataloknál és a központi hivataloknál:
a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó
iratokba betekinteni,
b) jogszabálysértés esetén intézkedést
kezdeményezni a közigazgatási szerv vezetőjénél vagy - vita esetén - annak
felettes szervénél,
c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást
kezdeményezni.
(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában
meghatározott esetekben a közigazgatási szerv vezetője köteles a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter megkeresését
érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert -
a megkereséstől számított 30 napon belül - tájékoztatni.
(4) A (2) bekezdésbe nem tartozó
vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkört a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter koordinálásával a
közigazgatási hivatal gyakorolja.
A KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETÉS
65. § A közigazgatási szervek, a
köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése,
megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a
köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek
tárgyalócsoportja részvételével érdekegyeztetési fórumok működnek.
A központi érdekegyeztetési fórumok
65/A. § (1) Az Országos Közszolgálati
Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, és a
Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen
érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos
szintű érdekegyeztetési fóruma.
(2) Az OKÉT-ban a Kormány - az
alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos
önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3) Az OKÉT az alapszabályában maga
határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és
tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(4) Az OKÉT működésének feltételeit
a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
65/B. § (1) A közigazgatási szervek - ide
nem értve a helyi önkormányzatokat -, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése,
a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása
céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói
érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével
Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: KÉT) működik.
(2) A KÉT hatáskörébe az
államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire,
foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel
kapcsolatban:
a) a közszolgálati jogviszonnyal
összefüggő kérdésekben,
b) a központi és a
társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat
érintő rendelkezéseivel összefüggésben,
c) az igazgatási munkaerővel és
személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
d) a Köztisztviselői Etikai Kódex
szabályait az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanáccsal
együtt állapítja meg és adja ki.
(3) A KÉT a hatáskörébe utalt
ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult.
(4) A KÉT szervezetének és
működésének szabályait a Kormány nevében eljáró közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az
érdekegyeztetésben részt vevő munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek
közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a központi
közszolgálati hatóság látja el.
65/C. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testületének
hivatala, valamint az általa alkalmazott köztisztviselők érdekeinek
egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése és megállapodások
kialakítása céljából országos szinten a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter, az országos önkormányzati
érdek-képviseleti szervezetek, illetve az önkormányzati köztisztviselők
országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja
részvételével Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a
továbbiakban: OÖKÉT) működik.
(2) Az OÖKÉT hatáskörébe az
önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire,
foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. A közszolgálati
jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, valamint a közigazgatási munkaerővel és
személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben véleményezésre és
tájékoztatáskérésre jogosult.
(3) Az OÖKÉT ajánlást adhat ki a
képviselő-testületek, illetve a munkáltatók köztisztviselőket érintő
szabályozásának összehangolására. Így különösen:
b) a szociális, jóléti, kulturális,
egészségügyi juttatásokra, szociális és kegyeleti támogatásokra vonatkozó
szabályozásra,
c) a közigazgatási munkaerővel és
személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseire.
(4) Az OÖKÉT szervezetének és
működésének szabályait a Kormány nevében eljáró közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az
érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza.
Titkársági feladatait a központi közszolgálati hatóság látja el.
Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés
66. § (1) A munkahelyi közszolgálati
kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A
munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv vezetője és
a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv
választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések
egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2) A közigazgatási szerv vezetője
köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét a
köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására,
valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt
szabályozásról.
(3) A helyi munkavállalói
érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt
tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok,
számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,
b) a közszolgálati jogszabályok
végrehajtásáról,
c) a helyi megállapodások betartásáról,
d) legalább félévente a részmunkaidős
és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.
(4) A helyi munkavállalói
érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet:
a) a közigazgatási szerv részére a
köztisztviselőket érintő intézkedésekre,
b) a köztisztviselőket érintő helyi
szabályozás egységes értelmezésére, valamint
c) a köztisztviselőket érintő helyi
szabályozási tárgykörökre.
(5) A munkahelyi köztisztviselői
érdekegyeztetés keretében a képviselő-testület, közgyűlés köteles kikérni a
helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét az illetményalap
mértékének megállapítása tekintetében.
AZ ÜGYKEZELŐK KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYÁRA VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
67. § (1) Az ügykezelők közszolgálati
jogviszonyában az e törvény 4-7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában,
12-19/A. §-aiban, 21-22/B. §-aiban, 33. §-ában, 37-40/B. §-aiban, 41. § (7)-(9)
bekezdésében, 41/A-42. §-aiban, 43. § (1)-(3) és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában,
48. § (1)-(5) bekezdésében, 49-49/N. §-aiban, a IV., V., VI. és IX.
fejezetében, továbbá az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell
alkalmazni. A 44. § (1)-(3) és (5) bekezdésében meghatározott szerveknél
kinevezett ügykezelő a középiskolai végzettségű köztisztviselőre irányadó
illetménykiegészítésre jogosult. A 44/A. § (2) és (4) bekezdésében
meghatározott önkormányzatoknál kinevezett ügykezelő részére a középiskolai
végzettségű köztisztviselőre irányadó szabályok szerint állapítható meg
illetménykiegészítés.
(2) Az ügykezelők szabadságának
mértékére a Munka Törvénykönyve 131. §-ában foglaltak az irányadók.
68. § (1) Az ügykezelőt a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell a fizetési fokozatba
besorolni. Az ügykezelőnek a közszolgálati jogviszony keletkezésétől számított
hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az ügykezelő az
alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le,
közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(2) Nem kell ügykezelői alapvizsgát
tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán
szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával
rendelkezik.
(3) Az ügykezelő - a 31. § (1),
(5)-(9) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával - ügykezelőkből álló
szervezeti egység vezetésére osztályvezetői megbízást kaphat.
(4) Az ügykezelő osztályvezető
alapilletménye az illetményalap három és félszerese.
69. § Az ügykezelő tevékenységét legalább
ötévenként értékelni kell. Az értékelés szempontjait - a 34/A-36. §-okban
meghatározott minősítési szabályok alapulvételével - a munkáltatói jogkör
gyakorlója határozza meg.
71. § (1) A közszolgálati jogviszonyra a
Munka Törvénykönyve szabályait akkor kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten
elrendeli.
(2) A Munka Törvénykönyve
rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:
a)
3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28.
§-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át,
97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4)
bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3)
bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118.
§-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2)
bekezdését és az (5) bekezdését, 119/A. §-át, 120-121. §-át, 123-126. §-át,
127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129.
§-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át,
134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1)
bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154.
§-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át,
165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3)
bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának
(1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205.
§-át, 207. §-át;
b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését - kivéve a jogutód
nélküli megszűnés esetét - azzal, hogy a védelem nem vonatkozik arra a
köztisztviselőre, aki a vezetői megbízás visszavonása esetén a felajánlott
munkakört nem fogadta el, s emiatt kerül sor a felmentésére, továbbá ha
öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. §
(4) bekezdését azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos
létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében
meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;
c) 110-115. §-ának rendelkezéseit azzal
az eltéréssel, hogy a köztisztviselő más közigazgatási szervvel, illetőleg más
munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetes engedélyével köthet;
d) 158. §-át azzal, hogy az (1)
bekezdés első mondatának rendelkezésétől az e törvény 49/A. §-ában szabályozott
fizetési módok esetén lehet eltérni.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában,
ahol jogszabály
- munkaviszonyt említ, ott
közszolgálati jogviszonyt,
- munkáltatót, ott közigazgatási
szervet,
- munkavállalót, ott közszolgálati
jogviszonyban állót,
- munkaszerződést, ott kinevezést,
- munkáltatói rendes felmondást, ott
felmentést,
- munkaügyi vitát, ott közszolgálati
jogvitát,
- munkabért vagy távolléti díjat,
ott illetményt,
- hátrányos jogkövetkezménnyel járó
intézkedést, ott fegyelmi eljárást,
-
személyi alapbért, ott a köztisztviselő alapilletményét,
illetménykiegészítését, valamint a vezetői illetménypótlékát,
71/A. § A Köztisztviselők Napja július 1-je,
amely a közigazgatási szerveknél - a munkaviszonyban állókra is kiterjedően -
munkaszüneti nap.
72.
§ (1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban,
bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve
munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban,
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési
kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó
időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai,
valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására,
illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett
fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása
szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként
jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak
ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony
fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be
kell számítani.
(3) E törvény alkalmazása során
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói
munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti
tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen
alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi
társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.
(4) Az országgyűlési, az európai
parlamenti, az önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás
időtartamát - ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten
közszolgálati jogviszonyt létesít - a közszolgálati jogviszonyban töltött
időnek kell tekinteni.
(5) E törvény alkalmazásában
hozzátartozó:
a) az egyeneságbeli rokon és annak
házastársa,
b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő,
c) az örökbe fogadott és a nevelt
gyermek,
d) a testvér, a házastárs, az élettárs,
e) a házastársnak, az élettársnak
egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.
a) államigazgatási szervet említ, azon
közigazgatási szervet;
b) államigazgatási vezetőt vagy
ügyintézőt említ, azon köztisztviselőt;
c) ügyviteli dolgozót említ, azon
ügykezelőt;
d) államigazgatási dolgozót említ, azon
köztisztviselőt és ügykezelőt
(7) E törvény alkalmazásában
közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve
annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási
munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony
folyamatosan fennállt-e vagy sem.
73. § (1) E törvény 21. § (1) bekezdésében
foglaltakat csak a törvény hatálybalépése után kiírt választásnál kell
alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó
szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé.
(3) E törvény hatálybalépését
követően a közigazgatási szerv létrehozásakor rendelkezni kell vezetőjének és
alkalmazottainak jogállásáról.
(5) E törvény hatálybalépésével az
1. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatottak
munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Az érintetteket e törvény
hatálybalépését követő hat hónapon belül - a közszolgálati idő és az iskolai
végzettség alapján - be kell sorolni. Aki az e törvényben előírt feltételeknek
nem felel meg, csak ideiglenes besorolást kaphat.
74. § (1) E törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévő fegyelmi eljárást e törvény szabályai szerint kell
lefolytatni. A fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi pert meg kell
szüntetni, és a munkáltatói jogkör gyakorlója a megszüntetésről szóló határozat
kézbesítését követő 30 napon belül indíthatja meg a fegyelmi eljárást.
(2) Amennyiben a fegyelmi
határozatban nem elbocsátás büntetés került kiszabásra, az újonnan lefolytatott
fegyelmi eljárásban hivatalvesztés büntetés nem szabható ki.
75. § (1) E törvény által előírt
közigazgatási alapvizsga kötelezettségnek 1995. december 31-ig kell eleget
tenni. E határidő eredménytelen elteltével - a 25. § (7) bekezdésében
foglaltakra is figyelemmel - a közszolgálati jogviszony megszűnik.
(3) A köztisztviselő véglegesen csak
akkor sorolható be, ha a besoroláshoz szükséges, a törvényben előírt
vizsgafeltételeknek eleget tett, kivéve, ha 1992. július 1-jén a
nyugdíjkorhatár eléréséhez
a) közigazgatási alapvizsga esetén öt
évnél
(5) E törvény hatálybalépésekor
központi közigazgatási szerv alaptevékenységét ellátó szervezeti egységében
dolgozó középfokú végzettségű köztisztviselő közszolgálati jogviszonya - a 7. §
(5) bekezdésében meghatározott feltétel hiánya miatt - nem szüntethető meg, ha
a) az öregségi nyugdíjkorhatára
eléréséig kevesebb mint öt év van hátra, vagy
b) felsőfokú oktatási intézményben
alapképzésben legkésőbb az 1993/94-es oktatási tanévben megkezdi tanulmányait
és az előírt idő alatt a képesítést megszerzi.
(6) A (5) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott feltételek hiányában nem lehet megszüntetni a
közszolgálati jogviszonyt, ha központi közigazgatási szerv alaptevékenységéhez
nem tartozó feladatot ellátó szervezeti egységében történő alkalmazásra
lehetőség van. Ha a köztisztviselő ehhez az alkalmazáshoz nem járul hozzá,
akkor a közszolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
(7) A 25. § (3)-(4) bekezdéseinek
rendelkezései és a 68. § (1) bekezdésének az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó
rendelkezései nem alkalmazhatók azzal a köztisztviselővel és ügykezelővel
szemben, aki kinevezésekor vagy a közalkalmazotti jogviszonyt, hivatásos
szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervektől
történő áthelyezésekor az öregségi nyugdíjra már jogosultságot szerzett.
(8) A köztisztviselő az
összeférhetetlenségi okot e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül
köteles megszüntetni. E határidő elmulasztása esetén a 22. §-ban foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(9) E törvény hatálybalépése előtt
vezetett adatnyilvántartást az új nyilvántartás bevezetéséig - az e törvényben
meghatározott adatok körére kiterjedően - folyamatosan vezetni kell.
(10) E törvény hatálybalépése előtt
elnyert főtanácsosi és tanácsosi cím a végleges besorolással megszűnik, de a
címmel járó pótlékot az illetménybe be kell építeni.
76. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével - 1992. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az illetményrendszer szabályai e
törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. E szabályokat - kivéve az
illetményrendszer szerinti illetményeket - 1992. január 1-jétől alkalmazni
kell. Az illetményrendszer szerinti illetményeket 1995. január 1-jéig kell
elérni. Az illetményrendszerre vonatkozó kedvezőbb szabályok 1992. január
1-jétől alkalmazhatók azon szerveknél, ahol ennek feltételeit
bérmegtakarításból, illetve költségvetési fedezetből (címzett tartalékból)
tudják biztosítani. Az illetményalap mértéke 1992. évben 15 000 Ft.
(3) E törvény hatálybalépése után
létesített közszolgálati jogviszonyban a köztisztviselő számára megállapított
illetmény nem lehet magasabb az e törvény szerint járó illetménynél.
(4) E törvény hatálybalépésével
közszolgálati jogviszonyba kerülő köztisztviselő illetménye - az új
illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet.
(5) E törvény alapján
végkielégítésre e törvény hatálybalépését követő időpontban felmentett
köztisztviselő jogosult.
77. § (1) Ha e törvény hatálybalépését
követően jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörben
foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság
jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, a hivatali szervezet
vezetője kezdeményezi a köztisztviselő - vezető esetében a vezetői megbízás,
kinevezés visszavonásával együtt - képzettségének és iskolai végzettségének
megfelelő enyhébb megítélésű fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és
bizalmasnak nem minősülő munkakörbe történő áthelyezését.
(2) Ha a köztisztviselő az
áthelyezést nem fogadja el, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a
közszolgálati jogviszony megszüntetését közös megegyezéssel. Ha a
köztisztviselő ehhez nem járul hozzá, a közszolgálati jogviszonyt az 1995. évi
CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 72. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
tájékoztatás időpontjával azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
(3) Ha a köztisztviselő úgy
nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró
kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a
biztonsági feltételeknek nem felel meg, s közszolgálati jogviszonya a törvény
erejénél fogva megszűnik.
(4) Ha a hivatali szervezet vezetője
a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatás alapján úgy dönt, hogy a
fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az
állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági
feltételeknek, de a köztisztviselő az Nbt. 72. §-ának (3) bekezdése alapján
panasszal él a biztonsági szakvéleményben szereplő megállapításokkal
kapcsolatban, a tájékoztatás időpontjától kezdődően a panasz elbírálásáig a
köztisztviselőt a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a
köztisztviselő illetményre jogosult.
(5) Az Nbt. 72. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott szakvéleményről szóló tájékoztatást a titkos
ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.
78.
§ (1) A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést -
rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a köztisztviselő részére,
amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet
jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A hivatali szervezet
vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a köztisztviselő illetményén
felül - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások
előirányzatán belül. A céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a
köztisztviselők besorolása szerinti megoszlásáról a hivatali szervezet vezetője
tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.
(2)
A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes
összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
(3)
A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen
teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.
(4)
A hivatali szervezet vezetője alatt, az (1)-(4) bekezdés szerinti jogosultság
gyakorlása szempontjából, a 43. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell érteni.
(5)
A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő
részére megállapított feladattal.
78/A.
§ (1) A stratégiai kormányzati célok elérése érdekében a miniszter, illetve
a kormánybiztos javaslatára a miniszterelnök összkormányzati projekt
indításáról dönthet. Az a projekt tekinthető összkormányzati projektnek, amely
legalább három minisztériumot érint - ideértve a Miniszterelnöki Hivatalt is -,
és időtartama legalább három hónap. A projektet vezető minisztert vagy
kormánybiztost a miniszterelnök jelöli ki. Az összkormányzati projektben
résztvevő köztisztviselő személyéről - a köztisztviselőt foglalkoztató
miniszter véleményének kikérését követően - a miniszterelnök dönt.
(2)
Az összkormányzati projektben résztvevő köztisztviselők díjazására fordítható
keretösszeget a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezete tartalmazza.
(3)
A projektet vezető miniszter vagy kormánybiztos - a miniszterelnök által az
adott projekt tekintetében meghatározott összegen belül - dönt a projekttagok
egyéni prémiumainak összegéről, amelyek kifizetéséről a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter gondoskodik.
(4)
A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított projekt-prémium együttes
összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
(5)
A projekt-feladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a
köztisztviselő részére megállapított feladattal, valamint a célfeladattal. Nem
fizethető projekt-prémium, ha a köztisztviselő a 40/C. §-ban megállapított
kormányzati kirendelés keretében látja el a feladatot.
(6)
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az
összkormányzati projektre vonatkozó részletszabályokat.
80. § (1) A Kormány rendeletben határozza
meg
a) a képesítésre, továbbképzésre,
közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, a
közigazgatási vezetőképzésre,
b) a közszolgálati nyilvántartásra,
c) a közszolgálati jogviszonnyal
összefüggő személyi iratokra,
d) a nemzeti szakértőként az Európai
Unió intézményeiben alkalmazott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára,
sajátos jogállására,
e) a tartósan külföldön foglalkoztatott
köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára, a munkavégzés
sajátosságaira,
f) a köztisztviselők, ügykezelők
ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére,
g) a tartalékállományba helyezésre,
i) a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az
abban foglalt adatok védelmére
j)
a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására,
teljesítésére, költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, valamint
tartalmára, a versenyvizsga alóli mentesítésre, valamint a közigazgatási
versenyvizsga vizsgaszabályzatára,
k)
a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e
törvény alapján vezetett nyilvántartásokra, adatkezelésre és
adatszolgáltatásra,
l)
a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által
lefolytatott pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a
pályázati eljárás alól adott mentesítésre, a kompetencia-vizsgálatra és a
toborzási adatbázisra
vonatkozó további szabályokat.
(2) A közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter szervezi,
összehangolja a köztisztviselők képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a
közigazgatási vezető-képzéssel kapcsolatos feladatokat.
81. § Ez a törvény a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a munkaidő szervezésének néhány
vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével,
b) a munkáltatónak a munkavállalóval
szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási
kötelezettségéről szóló, a Tanács 91/533/EGK irányelvével,
c) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a
határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról
szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével,
d) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a
részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK
irányelvével,
e) az Európai Parlament és a Tanács
2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról,
továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a
75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről, 24. cikk,
az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt.
Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések a
köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény módosításaihoz
2001. évi XXXVI. törvény a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb
törvények módosításáról 102. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak
kivételével - 2001. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvénnyel módosított Ktv.
7. §-ának (2) bekezdésében a nyelvvizsgára vonatkozó rendelkezést 2008. január
1. után adott köztisztviselői kinevezésre kell alkalmazni, valamint a Ktv. 7.
§-ának (5) bekezdése 2004. január 1-jén hatályát veszti.
(3) Az e törvény 8. §-ának (2)
bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével
egyidejűleg a Ktv. 7. §-ának (4) bekezdésében a (4) bekezdésben, hivatkozás
az (5) bekezdésben, hivatkozásra változik; a 11/A. §-ának (1) bekezdésében a
Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára szövegrész helyébe a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szövegrész lép; 17/A. §-ának (1)
bekezdésében a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozás a 17. §
(2) bekezdésének a) pontjában hivatkozásra változik; 17/A. §-ának (4)
bekezdésében a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozás a 17. §
(2) bekezdésének a) pontjában hivatkozásra változik, a (6) bekezdésében
az e törvénynek az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó
szabályai szövegrész helyébe az (1) bekezdésben meghatározott időpontban
irányadó szabálya szövegrész lép; a 19. § (6) bekezdésében a 17. § (3)-(4)
bekezdése hivatkozás a 17. § (4)-(5) bekezdése hivatkozásra változik és e
bekezdés utolsó mondatában a személyi illetményben, szövegrész helyébe a besorolása
szerinti illetményénél magasabb illetményben, szövegrész lép; a 19/A. § (1)
bekezdésében a 17. § (1) bekezdés f) pontja hivatkozás a 17. § (1)
bekezdés d) pontja hivatkozásra változik és a (4) bekezdésében a 17. §
(6) bekezdés hivatkozás a 17. § (7) bekezdés hivatkozásra változik; a 20/A.
§-ának (2) bekezdésében a (62. §) hivatkozás a (62/A. §) hivatkozásra
változik; a 25. § (2) bekezdésében a 10 éven aluli szövegrész helyébe a 14
éven aluli szövegrész lép és a (6) bekezdésében okleveles közgazda
szövegrész helyébe okleveles közgazdász szövegrész lép; a 27. §-ának (1)
bekezdésében a legmagasabb fizetési fokozatába szövegrész helyébe a
legalacsonyabb fizetési fokozatába szövegrész lép; a 29. § (4) bekezdésében a
11. § (2) bekezdése hivatkozás a 11. § (2)-(3) bekezdése hivatkozásra
változik; a 32. § (2) bekezdésének a harmadik és negyedik mondatában a
szak-főtanácsosi szövegrész helyébe a vezető-főtanácsosi szövegrész lép; a
37. §-ának (1) bekezdésében a kultúrált szövegrész helyébe a kulturált
szövegrész lép, a (2) bekezdésében az állami szövegrész helyébe az állam-
szövegrész lép; a 48/A. §-ának (5) bekezdése második mondatában a jelenlegi a)-c)
pontra hivatkozás a)-d) pontra és a (6) bekezdésben a c) pontra
hivatkozás d) pontra változik; a 49. §-ának (1) bekezdésében az a
tárgyévet követő első hónap 15-éig szövegrész helyébe az a tárgyév december
31-éig szövegrész lép; a 61. §-ának (2) bekezdésében a közérdekű szövegrész
helyébe nyilvános szövegrész lép; a 72. § (1) bekezdésének második mondatában
a 10 éven aluli szövegrész helyébe a 14 éven aluli szövegrész lép; a 75.
§-ának (7) bekezdésében az öregségi nyugellátásra szövegrész helyébe
öregségi nyugdíjra szövegrész lép; a Ktv. 5. számú melléklete VI. pontjának
számozása V. pontra változik.
- 9. §-ának (1) bekezdésével
megállapított Ktv. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést az e
törvény hatálybalépését követően,
- 10. §-ának (2) bekezdésével
megállapított Ktv. 11. § (3) bekezdésben meghatározott rendelkezést az e
törvény hatálybalépését követően adott kinevezésekre,
- 11. §-ának (1) bekezdésével
megállapított Ktv. 11/A. § (4) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően
megállapított munkakörökre, illetve adott kinevezésekre,
- 15. §-ával megállapított Ktv. 15.
§ (1) bekezdése f) pontját e törvény hatálybalépését követő egy év
eltelte után,
- 55. §-ával megállapított Ktv.
49/G. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést 2002. január 1-jét követően
(6) Az e törvény 36. §-ával
megállapított Ktv. 34. §-ában foglaltakat 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.
2002. december 31-ig a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján
teljesítményértékelés nélkül is el lehet térni az alapilletménytől.
(7) E törvény hatálybalépését követő
30 napon belül a hivatali szervezet vezetője - 2001. július 1-jei hatállyal -
megszünteti a vezetői megbízás visszavonása miatti, valamint az ügykezelő és
fizikai alkalmazott tartalékállományba helyezését. Az ügykezelő és fizikai
alkalmazott részére intézkedni kell a még hátralévő felmentési időre járó
illetménynek, valamint a végkielégítésnek a Ktv. 19. § (7) bekezdésében
foglaltaknak megfelelő kifizetésére.
(8) A törvény hatálybalépésekor már
közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő az e törvény 12. §-ával
megállapított Ktv. 12. § (2) bekezdése szerint esküt tesz a törvény
hatálybalépését követő 60 napon belül. Eskütétel hiányában a köztisztviselő
közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(9) Ha a törvény hatálybalépésekor a
jegyző másik jegyző helyettesítése céljából egynél több további közszolgálati
jogviszonyt tart fenn, e jogviszonyokat egy kivételével a törvény
hatálybalépésétől számított 120 napon belül köteles megszüntetni.
103. § (1) A törvény hatálybalépésétől
számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2001. július 1-jei
hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a köztisztviselőt besorolni és
illetményét megállapítani.
(2) A köztisztviselőt - kivéve a
vezetőt, jegyzőt, főjegyzőt - a Ktv. 23. §-ában foglaltak alapján az e törvény
73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti
fizetési fokozatba kell sorolni, és alapilletményét 2001-ben - az
államigazgatásban érvényes illetményalappal - az e törvény 4. számú
mellékletében meghatározott szorzószámok szerint kell megállapítani.
(3) 2001. december 31-ig külön
törvény határozza meg az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv.
2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes
mértékű egy vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon,
hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a köztisztviselő az e törvény 73. §-ának
(2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési
fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított alapilletményre jogosult. A
vezető és a jegyző, főjegyző alapilletményét legkésőbb 2003. július 1-jétől az
e törvény 48. §-ával módosított Ktv. 45. §-ában megállapított szorzószám
alapján kell megállapítani.
(4) A vezető és a jegyző, főjegyző -
a minisztert, politikai államtitkárt kivéve - alapilletményének megállapítására
a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az e törvény hatálybalépése után
hozott, a köztisztviselői besorolást érintő munkáltatói intézkedések - ideértve
a kinevezést is - esetében az alapilletmény megállapítása szempontjából a
(2)-(4) bekezdés figyelembevételével kell eljárni.
(6) Ha e törvény hatálybalépésekor a
helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja
az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, s
a helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő korábbi
szorzószám alapján megállapított alapilletménye meghaladja a (2)-(4) bekezdések
alapján megállapított alapilletményt, a már megszerzett alapilletmény összege
nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal
adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a
bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető. E
szerint kell eljárni mindaddig, amíg a helyi önkormányzat képviselő-testülete
által megállapított illetményalap meghaladja az államigazgatásban érvényes
illetményalapot.
(7) A törvény hatálybalépésekor
körjegyzői vezetői illetménypótlékra jogosult körjegyző, illetve körjegyzői
feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző vezetői
illetménypótlékát meg kell szüntetni és annak összegét az alapilletményébe be
kell építeni. Ez az e törvény 49. §-ával megállapított Ktv. 46. §-ának (4)
bekezdésében meghatározott vezetői illetménypótlékra való jogosultságát nem
érinti.
(8) E törvény hatálybalépésével a
Ktv. 43. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított
alapilletmény eltérítések megszűnnek és az alapilletményt a (2)-(4) bekezdés
alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy a már
megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. Ha az meghaladja az ily
módon számított alapilletményt, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai
Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció
mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének
felével emelhető.
(9) E törvény hatálybalépésével a
Ktv. 27-28. §-ai alapján hozott munkáltatói intézkedések érvényüket vesztik,
emiatt azonban a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. A
feltételek megléte esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten
intézkedhet a Ktv. 27-28. §-ai szerinti besorolásról és annak megfelelő alapilletmény
megállapításáról azzal a feltétellel, hogy a Ktv. 28. §-a szerinti várakozási
idő meghosszabbítása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amennyi az e
törvény hatálybalépése előtt hozott várakozási idő meghosszabbítására vonatkozó
intézkedés határidejéből e törvény hatálybalépésekor még hátra volt.
(10) Ha e törvény hatálybalépésekor
a köztisztviselő a Ktv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján eggyel alacsonyabb
besorolási fokozatban van, a fizetési fokozathoz tartozó közszolgálati
jogviszonyban töltött időnek megfelelően kell őt besorolni, amíg a képesítési
előírásnak megfelelő iskolai végzettséget, illetve szakképesítést meg nem
szerzi.
(11) Ha e törvény hatálybalépésekor
a köztisztviselő a Ktv. 50. § (2) bekezdésének b), d), e) pontjában
meghatározott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, őt a fegyelmi büntetésben
megállapított besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó közszolgálati
jogviszonyban töltött időnek megfelelő fizetési fokozatba kell sorolni, amíg a
fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Azt követően a közszolgálati jogviszonyban
töltött idő alapján kell besorolni.
(12) A törvény hatálybalépésekor
közigazgatási szakvizsgapótlékkal rendelkező köztisztviselő szakvizsgapótlékát
meg kell szüntetni, s annak összegét a köztisztviselő alapilletményébe be kell
építeni.
(13) Az Állami Számvevőszék és a
Gazdasági Versenyhivatal külön törvény szerint besorolt köztisztviselői
esetében a besorolást és az alapilletmény megállapítását az (1)-(12) bekezdések
megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.
(14) A hivatali szervezet vezetője
2001. évben ruházati költségtérítést állapíthat meg, amelynek mértéke az
illetményalap 100-150%-áig terjedhet.
(15) A törvény hatálybalépésekor
fennálló politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói kinevezéseket az e
törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 11/A. § (4) bekezdésében
meghatározott létszámkorlát nem érinti.
(16) Az e törvény 97. §-ában az
országgyűlési képviselőcsoportok köztisztviselőire megállapított
illetménykereteket a Ktv., illetve annak 2. számú melléklete alapján számított
illetmények figyelembevételével kell a törvény hatálybalépésétől biztosítani.
104. § Ha a köztisztviselő e törvény
hatálybalépésekor személyi illetményre jogosult, személyi illetményét meg kell
szüntetni és illetményét a 103. § (2)-(5) bekezdés alapulvételével kell
megállapítani azzal a feltétellel, hogy illetménye nem csökkenthető azon
közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre
jogosultságot szerzett. Ha a személyi illetmény összege meghaladja az ily módon
számított illetményét, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal
adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a
bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
105. § (1) Ha a törvény hatálybalépésekor
közszolgálati jogviszonyban álló I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő
nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, a közigazgatási szakvizsgát a
törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül kell letennie. A határidő
számítására a Ktv. 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A határidő
eredménytelen eltelte esetén magasabb fizetési, illetve besorolási fokozatba
nem sorolható. Ha később a közigazgatási szakvizsgát megszerzi, a Ktv. 23. §
rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(2) Ha a törvény hatálybalépésekor
közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő - ide nem értve a vezetőt, a
jegyzőt és a főjegyzőt - betöltötte az ötvenötödik életévét, mentesül a
közigazgatási szakvizsga letétele alól, s számára a besorolása szerinti
fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell megállapítani. Hasonlóan kell
eljárni, ha e köztisztviselőt a törvény hatálybalépése után másik közigazgatási
szervhez áthelyezik mindaddig, amíg a közszolgálati jogviszonya meg nem szűnik.
(3) A törvény hatálybalépése előtt
adományozott címzetes tanácsosi és címzetes szak-főtanácsosi címet címzetes
főtanácsosi és címzetes vezető-főtanácsosi címnek kell tekinteni. A törvény
hatálybalépésekor e címekkel, valamint címzetes főtanácsosi és címzetes
főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőtől a címeket akkor sem lehet
visszavonni, ha a köztisztviselő a címadományozás feltételeként e törvényben
megállapított közszolgálati jogviszonyban töltött idővel, illetve közigazgatási
szakvizsgával nem rendelkezik. A törvény hatálybalépése előtt a címzetes
tanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a főtanácsosi besorolási fokozat
13. fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező
köztisztviselőt a vezető főtanácsos besorolási fokozat 15. fizetési fokozatába,
a címzetes szak-főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a
vezető-főtanácsosi besorolási fokozat 17. fizetési fokozatába, a címzetes
főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőt a főmunkatárs besorolási fokozat
16. fizetési fokozatába kell sorolni.
(4) 2002. december 31-ig az e
törvény 31. §-ával megállapított Ktv. 30/B. § (1) bekezdésében meghatározott
címzetes főjegyzői cím annak a körzetközponti jegyzőnek is adható, aki
folyamatosan legalább 3 éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be.
106. § (1) A köztisztviselő 2001. évre járó
szabadságát az e törvény 42. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 41.
§-ának (3)-(4) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon
belül kell megállapítani azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt reá
irányadó pótszabadság nem csökkenhet. Ezzel egyidejűleg meg kell állapítani a
köztisztviselőnek az e törvény hatálybalépése előtt ki nem adott szabadságnapok
számát. A ki nem adott szabadságot 2002. december 31-ig kell kiadni.
(3) Az e törvény hatálybalépését
követő 120 napon belül - a 2000. december 31-i állapotnak megfelelően -
vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor közszolgálati
jogviszonyban álló vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőnek. Ha e
kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél
fogva megszűnik.
(4) Az e törvény 26. §-ával
megállapított Ktv. 26. §-ának (2) bekezdésében, valamint az e törvény 51.
§-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 48. §-ának (9) bekezdésében
meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépése után megkezdett
tanulmányok, illetve nyújtott pénzügyi támogatás esetében kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 18. §-ának (1)
bekezdésével megállapított Ktv. 18. §-ának (3) bekezdésében, 19. §-ának (4)
bekezdésével megállapított Ktv. 19. §-ának (7) bekezdésében meghatározott
átlagkeresetre vonatkozó rendelkezést, 19. §-ának (1) bekezdésével
megállapított Ktv. 19. §-ának (2) bekezdésében szereplő emelt összegű
végkielégítésre vonatkozó rendelkezést, 32. §-ával megállapított Ktv. 31.
§-ának (5)-(9) bekezdéseiben meghatározott vezetőkre vonatkozó rendelkezést,
35. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 33. §-a (4) bekezdésének utolsó
mondatát, 53. §-ával megállapított Ktv. 49/B. § (1) bekezdésének utolsó két
mondatát, 57. §-ával megállapított Ktv. 57/A. §-át az e törvény hatálybalépését
követően meghozott munkáltatói intézkedésekre kell alkalmazni.
(6) A hivatali szervezet vezetőjének
általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a
közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni. A közszolgálati szabályzatot e
törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell elkészíteni. A
szabályzatban foglaltakról a köztisztviselőket tájékoztatni kell.
(7) Az e törvény hatálybalépését
követő 120 napon belül a képviselő-testület köteles felülvizsgálni, s e törvény
szabályainak megfelelően módosítani a Ktv. alapján hozott rendeleteit.
(8) Ha a munkáltatói jogkör
gyakorlója az e törvény hatálybalépésekor fennálló közszolgálati jogviszony
tekintetében nem az e törvény 10. §-ának (4) bekezdésével megállapított Ktv.
11. § (7)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően járt el, az e
törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles a tájékoztatást
írásban megadni.
(9) Az e törvény 14. §-ának (3)
bekezdésével megállapított Ktv. 14. §-a (5)-(6) bekezdésének, az e törvény 41.
§-ával megállapított Ktv. 40/B. §-ának, az e törvény 54. §-ával megállapított
Ktv. 49/C. §-ának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően
elrendelt átirányításra, kirendelésre, kiküldetésre kell alkalmazni.
(10) E törvény hatálybalépésének
évében az e törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított Ktv. 14. §-a
(6)-(7) bekezdésében, az e törvény 41. §-ával megállapított Ktv. 40/B. §-a (2)
bekezdésében, az e törvény 54. §-ával megállapított Ktv. 49/C. §-a (3)
bekezdésében meghatározott időbeli korlátozást - a hatálybalépés időpontjától
kezdődő, december 31-ig tartó időszakra figyelemmel - arányosan kell
megállapítani és alkalmazni.
(11) A hivatali szervezet vezetője e
törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles felülvizsgálni és az
e törvény szabályai szerint megállapítani a munkarendre, munkaidőkeretre,
munkaidő-beosztásra és munkavégzésre vonatkozó szabályokat.
107. § (1) E törvény hatálybalépésekor a
Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ügykezelők és
fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonya 2001. július 1-jén
munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás tényéről a munkáltatónak intézkedni
kell.
(2) A munkáltatói intézkedésben
rendelkezni kell a közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá történő
átalakulásáról azzal, hogy a személyi alapbér nem lehet alacsonyabb az
átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre az ügykezelő és
fizikai alkalmazott jogosult volt - illetménykiegészítés együttes összegénél.
(3) A közigazgatási szervnél a
munkaviszony fennállásáig, illetve, ha a közigazgatási szerv közfeladata
ellátására új szervezetet alakít és a munkaviszonyban álló e szervezetben a
továbbfoglalkoztatást vállalja, továbbra is biztosítani kell részére azokat a
juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt
közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett. A jubileumi jutalomra való
jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak
kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte
volna el.
(4) A közszolgálati jogviszonyból
átalakult munkaviszonyt munkáltatói rendes felmondással csak a 2001. június
30-án hatályos Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban
meghatározott okok alapján lehet megszüntetni, és a felmondási idő, valamint a
végkielégítés mértékének megállapítására a 2001. június 30-án irányadó
szabályok szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét kell
figyelembe venni, ha az érintett számára kedvezőbb.
108. § (1) 2001. június 30-án az ügykezelő
és fizikai alkalmazott ellen folyamatban lévő, vagy általuk kezdeményezett
fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő
munkaügyi pert - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell
szüntetni.
(2) Ha a per hivatalvesztés
tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására nyitva álló
határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően
alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54-56.
§ szabályait is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a
Ktv. 59. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az
ügykezelő, fizikai alkalmazott jogviszonya a per tartama alatt e törvény
erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át.
109. § (1) A határozott időre szóló
fegyelmi büntetések végrehajtását az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében
2001. június 30. napjával meg kell szüntetni.
(2) A fegyelmi büntetéshez fűződő
hatály az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával
megszűnik.
(3) Az ügykezelő és fizikai
alkalmazott közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2001. július 1-jét
megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény
érvényesítésére a 2001. július 1-jén hatályba lépett szabályok az irányadóak.
(4) Amennyiben az ügykezelő és a
fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001.
június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát
képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói
intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
- ha az ügykezelő, fizikai
alkalmazott a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára
a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
- ha az ügykezelő, fizikai
alkalmazott a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit
illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
110. § Amennyiben az ügykezelő és fizikai
alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június
30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező
jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony
tekintetében a munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben
meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
111. § (1) A Ktv. 57/B. §-ának szabályai
szerint leltárhiányért felelős ügykezelő és fizikai alkalmazott munkaviszonnyá
alakult jogviszonya tekintetében a Ktv. 57/B-58. §-ainak rendelkezéseit 2001.
december 31-ig lehet alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a leltárhiányért való
kártérítési igényt közvetlen kártérítésre kötelezés helyett, az Mt. 173. §-a
szerint kell érvényesíteni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója
legkésőbb 2001. szeptember 30-ig köteles gondoskodni a leltározás
elrendeléséről. A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében az
Mt. szabályait kell alkalmazni.
2003. évi XLV. törvény a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények
módosításáról 127. § (1)
Ez a törvény a (2)-(5) bekezdés kivételével 2003. július 1-jén lép hatályba.
- 7. §-ával megállapított Ktv. 17. §
(2) bekezdésének e) pontját az e törvény hatálybalépése után
kezdeményezett kérelmekre,
- 16. §-ával megállapított Ktv. 31.
§ (6)-(8) bekezdését az e törvény hatálybalépése után közölt vezetői
megbízásról lemondásra, vezetői megbízás visszavonására,
- 23. §-ával megállapított Ktv.
44/A. §-a (1)-(2) és (5) bekezdésének, valamint az e törvény 25. §-ának (2)
bekezdésével megállapított Ktv. 46. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit az e
törvény hatálybalépését követően megállapított illetménykiegészítésre, illetve
vezetői illetménypótlékra,
- 27. §-ával megállapított Ktv. 48.
§ (5)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésétől,
- 30. §-ával megállapított Ktv.
49/I. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése után igényelt
kezességvállalásokra
129. § (1) E törvény hatálybalépésétől
számított 60 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2003. július 1-jei
hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a köztisztviselő illetményét
megállapítani.
(2) A köztisztviselő alapilletményét
az államigazgatásban érvényes illetményalap és a Ktv. 2. számú melléklete
szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján kell megállapítani.
(3) E törvény hatálybalépésével a
Ktv. 43. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított
illetményeltérítésekről a hivatali szervezet vezetője a (2) bekezdés szerint
megállapított alapilletmény alapulvételével az alapilletmény eltérítéséről
ismételten határoz.
(4) A vezető - a minisztert, politikai
államtitkárt kivéve - alapilletményét az államigazgatásban érvényes
illetményalap és a Ktv. 45. § (1) bekezdésében megállapított szorzószám
alapulvételével kell megállapítani. Vezető esetében a (3) bekezdésben
foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(5) Ha a vezető és a köztisztviselő
2001. július 1-jét megelőzően megállapított személyi illetménye - figyelembe
véve az azóta bekövetkezett emeléseket is - magasabb, mint az e törvény szerint
megállapítható illetménye, akkor a korábbi illetményére jogosult, s az nem
csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a
személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ez esetben az illetményemelés
mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az
illetménymegállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban
megállapított személyi illetmény összege az illetményrendszer szerint
megállapítható illetményét el nem éri.
(6) Ha e törvény hatálybalépésekor a
helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap
meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes
illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető, s mindaddig érvényesnek
kell tekinteni, amíg az államigazgatásban megállapított illetményalap azt el
nem éri.
(7) Az e törvény hatálybalépésétől a
helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában a jegyző, vezető és
köztisztviselő alapilletményét - a (8)-(9) bekezdés esetét kivéve - az
államigazgatásban érvényes illetményalappal, az illetményalaphoz kötődő
illetményelemeket és juttatásokat a (6) bekezdés szerinti illetményalap
figyelembevételével kell megállapítani.
(8) Ha e törvény hatálybalépésekor a
jegyző, vezető és köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti illetményalap és a
2001. június 30-án hatályos Ktv. 45. §-a és a 2. számú melléklete szerinti
szorzószámmal számított alapilletménye - figyelembe véve az azóta bekövetkezett
emeléseket is - magasabb az e törvény szerint megállapítható alapilletményénél,
akkor a magasabb alapilletményre jogosult. Ez esetben az illetményemelés
mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az
alapilletmény-megállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban
megállapított alapilletmény összege az illetményrendszer szerint megállapítható
alapilletményt el nem éri.
(9) Ha a jegyző, vezető és a
köztisztviselő 2001. július 1-jét megelőzően megállapított személyi illetményre
jogosult, illetményének megállapításánál az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés
megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
130. § Felhatalmazást kapnak a fejezet
felügyeletét ellátó szervek vezetői, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak kezelői arra, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény hatálya alá tartozók ruházati költségtérítési, illetve az
étkezési hozzájárulás összegének emelésével összefüggésben keletkező kiadási
többletek miatt saját hatáskörben - ezen összegek erejéig - átcsoportosítást
hajtsanak végre a kiemelt előirányzatok között.
131. § (1) A 2001. június 30-án a Ktv.
hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél foglalkoztatott ügykezelő
munkaviszonya 2003. július 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Az
átalakulás tényéről a munkáltatói jogkör gyakorlója kinevezési okiratban - e
törvény hatálybalépését követő 30 napon belül - intézkedni köteles.
(2) Az (1) bekezdés szerint alakul
át a munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá annak a Ktv. hatálya alá tartozó
közigazgatási szervnél 2001. július 1. és e törvény hatálybalépése között
munkaviszonyt létesített ügykezelőnek is, aki a Ktv.-ben foglalt alkalmazási
feltételeknek megfelel.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti
kinevezésben rendelkezni kell a munkaviszony közszolgálati jogviszonnyá történő
átalakulásáról azzal, hogy az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és
- ha erre jogosult - az illetménykiegészítés összege a személyi alapbérnél nem
lehet kevesebb. Az ügykezelő alapilletményét az államigazgatásban érvényes
illetményalap és az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott szorzószámok
figyelembevételével kell megállapítani. A helyi önkormányzat
képviselő-testülete hivatalában az illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és
juttatásokat az e törvény 129. § (6) bekezdés szerinti illetményalap
figyelembevételével kell megállapítani. Ha az ügykezelő 2003. június 30-án
érvényes személyi alapbére magasabb az e törvény szerint megállapítható
illetményénél, az illetményemelés mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény
állapítja meg. Az illetménymegállapítás során mindaddig így kell eljárni,
ameddig a korábban megállapított személyi alapbér összege az illetményrendszer
szerint megállapítható illetményt el nem éri.
(4) Az e törvény hatálybalépésétől a
helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalába kinevezett ügykezelő
alapilletményét az államigazgatásban érvényes illetményalappal, és az e törvény
2. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével, az
illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és juttatásokat az e törvény 129. §
(6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint
kinevezett ügykezelő a Ktv. 12. § (2) bekezdése szerint a törvény
hatálybalépését követő 30 napon belül esküt tesz. Ha az ügykezelő az esküt -
önhibáján kívüli okból - határidőre nem tudja letenni, akkor a határidőt az
akadály megszűnésétől kell számítani. Eskütétel hiányában a munkaviszony
közszolgálati jogviszonnyá nem alakul át, s a munkavállaló munkaviszonya a
törvény erejénél fogva szűnik meg.
(6) Az (1) és (2) bekezdés szerint
kinevezett ügykezelő esetében a jogviszony átalakulását megelőzően a
közigazgatási szervnél munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mint ha
azt az ügykezelő az átalakítással létesített közszolgálati jogviszonyban
töltötte volna.
(7) Ha az ügykezelő nem felel meg a
(2) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor a munkaviszonyát az e törvény
hatálybalépésétől számított 30 napon belül rendes felmondással meg kell
szüntetni.
(8) Ha az (1) és (2) bekezdés
szerint kinevezett ügykezelő 2001. július 1. és e törvény hatálybalépése között
a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása alapján a jubileumi jutalom
valamely fokozatát elérte, azt e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon
belül, a kifizetéskor esedékes illetménye alapulvételével ki kell fizetni. Nem
jogosult a jubileumi jutalomra, ha azt ez alatt az idő alatt már megkapta. A
jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a
munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló
közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el.
(9) A közigazgatási szervnél az
ügykezelő közszolgálati jogviszonya fennállásáig továbbra is biztosítani kell
részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény
hatálybalépése előtt a közigazgatási szervnél munkaviszonyban állóként a
kollektív szerződés alapján jogot szerzett.
(10) Az e törvény hatálybalépése
napján felmondási idejét töltő ügykezelőt a közszolgálati jogviszonnyá
alakulásra vonatkozó szabályok nem érintik, a jogviszonya megszüntetésére a
Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók.
132. § (1) Az e törvény hatálybalépését
követő 120 napon belül - a 2002. december 31-i állapotnak megfelelően -
vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor munkaviszonyból
közszolgálati jogviszonnyá átalakult vagyonnyilatkozat tételére kötelezett
ügykezelőnek. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya
a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) Az e törvény hatálybalépését
követő 60 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója az e törvény 131. § (1)
és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelőről a Ktv. 61. §-a szerinti
közszolgálati alapnyilvántartást köteles felfektetni.
(3) A közigazgatási szervek az e
törvény 131. § (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő alapadatairól
első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül, ezt
követően a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alapulvételével
adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.
133. § (1) Az e törvény hatálybalépése
napján az ügykezelő ellen folyamatban lévő hátrányos jogkövetkezmény
alkalmazásával összefüggő munkaügyi pert - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - meg kell szüntetni.
(2) Ha a per rendkívüli felmondás
tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására nyitva álló
határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően
alkalmazni akkor is, ha az ügykezelő jogviszonya a per tartama alatt e törvény
erejénél fogva közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
134. § (1) Az ügykezelő munkaviszonyával
kapcsolatban e törvény hatálybalépését megelőzően keletkező igényre az igény
keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésére a Ktv. szabályai az
irányadóak.
(2) Amennyiben az ügykezelő
munkaviszonyának megszüntetése tárgyában az e törvény hatálybalépésének alapján
munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező
jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói
intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
- ha az ügykezelő a perben
visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Ktv. rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell;
- ha az ügykezelő a perben
visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit
illetően a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
135. § Amennyiben az ügykezelő
munkaviszonyának megszüntetése tárgyában az e törvény hatálybalépése napján
munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező
jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony
tekintetében a közszolgálati jogviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e
törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
136. § (1) Az Mt. 170-170/D. §-ának
szabályai szerint leltárhiányért felelős ügykezelő közszolgálati jogviszonnyá
alakult jogviszonya tekintetében az Mt. 170-170/D. §-ainak rendelkezéseit 2003.
december 31-ig lehet alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a leltárhiányért való
kártérítési igényt közvetlen kártérítésre kötelezés helyett, az Mt. 173. §-a
szerint kell érvényesíteni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója
legkésőbb 2003. október 31-ig köteles gondoskodni a leltározás elrendeléséről.
A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében a Ktv. szabályait
kell alkalmazni.
137. § (1) A hivatali szervezet vezetőjének
általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a
közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni. A közszolgálati szabályzatot e
törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell elkészíteni. A
szabályzatban foglaltakról a köztisztviselőket tájékoztatni kell.
(2) A képviselő-testület a Ktv.
alapján hozott rendeleteit az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül
köteles felülvizsgálni.
2004. évi CXXXV. törvény a Magyar
Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 120. § (1) E törvény hatálybalépése nem
érinti a 2004. évre vonatkozó szabadságolási tervben, a rekreációs szabadsággal
kapcsolatban megtett munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy e törvény
hatálybalépését követően rekreációs szabadság kiadására nem kerülhet sor. A
rekreációs szabadságról szóló 136/2003. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a 2005.
évre vonatkozóan elkészített ütemezési terv, illetve meghozott munkáltatói
döntések nem hajthatók végre.
(2) Az e törvény 93. §-ával
megállapított, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről
szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit e
törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanok tekintetében is
alkalmazni kell.
(3) a) Az e törvény 86.
§-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény 15. §-a (1) bekezdése f) pontjának hatálybalépését megelőzően az
a köztisztviselő, valamint
b) az e törvény 87. §-ával
megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
25. §-a (1) bekezdése e) pontjának hatálybalépését megelőzően az a
közalkalmazott,
aki a 65. életévét betöltötte vagy
2005. július 1-jéig tölti be, annak jogviszonya 2005. július 1-jén szűnik meg.
(4) Az e törvény 86. §-ával
megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
23. §-ának és a 26. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit a saját munkáltatójával
tanulmányi szerződést kötött köztisztviselő esetén első ízben a felsőfokú
oktatási intézményekben 2005/2006. tanévben megszerzett felsőfokú iskolai
végzettségek esetén kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 86. §-ával
megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
11/A. §-a (5) bekezdésének második mondatában és (9) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket azon politikai főtanácsadókra, politikai tanácsadókra is
alkalmazni kell, akiknek politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói
jogviszonyuk e törvény kihirdetésekor fennáll.
(6) Az e törvénnyel megállapított,
az (5) bekezdésben nem említett rendelkezéseket azokra a politikai
főtanácsadókra, politikai tanácsadókra is alkalmazni kell, akik e törvény
hatálybalépését megelőzően, jogviszonyuknak a Ktv. 11/A. § (8) bekezdése
alapján történő megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai főtanácsadói,
politikai tanácsadói jogviszonyt létesítettek és végkielégítésben nem részesültek,
amennyiben politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyuk e törvény
kihirdetésekor fennáll.
1. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
Személyi
adatok: |
|
Név (leánykori
név): |
|
Anyja neve: |
|
Születési hely: |
|
Születési idő: |
|
Besorolás: |
|
Vezetői
megbízatás: |
2. |
a) |
Az adott
pályaszakasz kezdete: |
|
b) |
A minősítés
időpontja: |
|
c) |
Az előírtnál
rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka: |
3. |
A jogszabályban
előírt, a kormányprogramban, a Kormány munkatervében és törvényalkotási
programjában, az önkormányzat ciklusprogramjában és munkatervében és a
közigazgatási szerv munkatervében, valamint a munkáltató által meghatározott
feltételek, feladatok: ........................... |
4. |
Szempontok a
feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez: |
|
a) |
Szakmai ismeret
és jártasság |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
b) |
Elemzőkészség |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
c) |
Ítélőképesség |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
d) |
Pontosság |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
e) |
Írásbeli
kifejezőkészség |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
f) |
Szóbeli
kifejezőkészség |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
g) |
Felelősségérzet |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
h) |
Hivatástudat |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
i) |
Kapcsolatteremtő,
-fenntartó készség |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
j) |
Szorgalom,
igyekezet |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
Vezető esetében
(amennyiben több köztisztviselőt, illetve ügykezelőt irányít): |
|
k) |
A vezetett
csoport munkájának színvonala |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag
feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
|
l) |
A munka
szervezettsége |
|
|
1. Kiemelkedő |
|
|
2. Átlag feletti |
|
|
3. Átlagos |
|
|
4. Átlag alatti |
|
|
5. Nem
kielégítő |
5. |
A minősítő
által lényegesnek tartott egyéb szempontok: |
6. |
A minősített
alkalmasságának megítélése (a 4-5. pontban megjelölt szempontok alapján) |
|
1. Kiválóan
alkalmas |
|
2. Alkalmas |
|
3. Kevéssé
alkalmas |
|
4. Alkalmatlan |
A minősítést a minősítettel ismertettem.
A minősítés tartalmát megismertem.
Az érdekképviseleti szerv észrevételei:
2. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselők)
Fizetési fokozat |
Közszolgálati |
Szorzószám |
Gyakornok |
1 |
0-1 |
3,1 |
Fogalmazó |
2 |
1-2 |
3,2 |
|
3 |
2-3 |
3,3 |
Tanácsos |
4 |
3-4 |
3,5 |
|
5 |
4-6 |
3,7 |
|
6 |
6-8 |
3,9 |
Vezető-tanácsos |
7 |
8-10 |
4,2 |
|
8 |
10-12 |
4,4 |
|
9 |
12-14 |
4.6 |
|
10 |
14-16 |
4,8 |
Főtanácsos |
11 |
16-19 |
5,1 |
|
12 |
19-22 |
5,2 |
|
13 |
22-25 |
5,3 |
Vezető-főtanácsos |
14 |
25-29 |
5,6 |
|
15 |
29-33 |
5,7 |
|
16 |
33-37 |
5,8 |
|
17 |
37 év felett |
6,0 |
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű
köztisztviselők)
Fizetési fokozat |
Közszolgálati |
Szorzószám |
Gyakornok |
1 |
0-2 |
1,79 |
Előadó |
2 |
2-4 |
1,9 |
|
3 |
4-6 |
2,0 |
|
4 |
6-8 |
2,2 |
|
5 |
8-10 |
2,25 |
|
6 |
10-12 |
2,3 |
Főelőadó |
7 |
12-15 |
2,5 |
|
8 |
15-18 |
2,6 |
|
9 |
18-21 |
2,65 |
|
10 |
21-24 |
2,7 |
|
11 |
24-27 |
2,8 |
|
12 |
27-29 |
2,85 |
|
13 |
29-31 |
2,9 |
Főmunkatárs |
14 |
31-33 |
3,3 |
|
15 |
33-35 |
4,0 |
|
16 |
35-37 |
4,2 |
|
17 |
37 év felett |
4,4 |
III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)
Fizetési fokozat |
Közszolgálati |
Szorzószám |
Ügykezelő |
1 |
0-2 |
1,79 |
|
2 |
2-10 |
1,87 |
|
3 |
10-20 |
2,0 |
|
4 |
20-30 |
2,25 |
|
5 |
30-37 |
2,5 |
|
6 |
37 év felett |
2,75 |
3. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
A KÖZSZOLGÁLATI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE
- lakóhely, lakáscím, tartózkodási
hely, telefonszám
- társadalombiztosítási azonosító
jele
- bankszámlaszáma (49/A. § (1) bek.]
- lakóhely, lakáscím, tartózkodási
hely
- társadalombiztosítási azonosító
jele
- legmagasabb iskolai végzettsége
(több végzettség esetén valamennyi)
- iskolarendszeren kívüli oktatás
keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör
betöltésére jogosító okiratok adatai
- képzésre, továbbképzésre,
vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai
- korábbi munkaviszonyban [72. § (1)
bek.] töltött időtartamok
- a közszolgálati jogviszony
kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok
- erkölcsi bizonyítvány száma, kelte
- közigazgatási alapvizsga adatai
- közigazgatási szakvizsga adatai
- a jubileumi jutalom és a
végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,
-
közigazgatási versenyvizsga adatai
- az alkalmazó közigazgatási szerv
neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél a közszolgálati
jogviszony kezdete
- köztisztviselő jelenlegi
besorolása, besorolásának időpontja
- munkakör(ök) megnevezése és a
betöltés időtartama, FEOR szám
-
vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és
megszűnésének adatai
- címadományozás, jutalmazás,
kitüntetés adatai
- személyi juttatások nyilvántartása
a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer
figyelembevételével
- a köztisztviselő munkából való
távollétének jogcíme és időtartama
-
kormányzati kirendelésének adatai
- a közszolgálati jogviszony
megszűnésének, valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja,
módja, a végkielégítés adatai.
-
a felmentési időtartam adatai.
- a 21. § (5) bekezdés c) pontjában
foglaltakkal összefüggő adatai (a köztisztviselő bejelentése gazdasági
társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával
kapcsolatos megbízásáról)
- az állami készfizető
kezességvállalással összefüggő adatok (a hitelszerződést kötő pénzintézet neve,
címe; az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága; a hitel lejártának
időpontja).
4. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
KÖZPONTI KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS
ADATKÖRE
- legmagasabb iskolai végzettsége
(több végzettség esetén valamennyi)
- iskolarendszeren kívüli oktatás
keretében szerzett szakképesítése(i)
- a közszolgálati jogviszony kezdete
- a közigazgatási alapvizsga adatai
- a közigazgatási szakvizsga adatai
- a jubileumi jutalom és a
végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok adatai
-
közigazgatási versenyvizsga adatai
- az alkalmazó közigazgatási szerv
neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél közszolgálati
jogviszonyának kezdete
-
jelenlegi besorolása, vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak
meghosszabbításának és megszűnésének adatai
- címadományozásra vonatkozó adatok
-
kormányzati kirendelésének adatai
- képzéssel, továbbképzéssel,
vezetőképzéssel, átképzéssel összefüggő adatok
- a közszolgálati jogviszony
megszűnésének, valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja,
módja, a végkielégítés adatai
5.
számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
A
tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának
adatköre
-
lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma
-
iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
-
képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
-
képzés időtartama, végzés időpontja
-
iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései
-
idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
-
közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási
versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma
a
munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
a
korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok
feladatkör/munkakör
megnevezése, célja
feladatkörhöz/munkakörhöz
tartozó főbb feladatok
-
az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe
-
a tartalékállományba helyezés időpontja
-
a tartalékállományba helyezés időtartama
-
kompetencia-vizsgálat adatai
-
közszolgálati jogviszonyának időtartama
-
besorolási osztálya, fokozata
6. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
A nyilatkozatot adó személyi adatai
neve:
......................................................................................................................................
szül. ideje: .................................. szül. helye:
..........................................................................
anyja neve:
.............................................................................................................................
állandó lakásának címe:
..........................................................................................................
technikai azonosító kódja:
.......................................................................................................
munkáltató megnevezése, címe:
...............................................................................................
szervezeti egység neve:
............................................................................................................
köztisztviselő vezetői megbízása:
..............................................................................................
köztisztviselő besorolásának időpontja, besorolási osztálya,
fokozata: .......................................
A köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve
élettárs
neve:
......................................................................................................................................
szül. ideje: .................................. szül. helye:
..........................................................................
anyja neve:
.............................................................................................................................
állandó lakásának címe: ..........................................................................................................
technikai azonosító kódja:
.......................................................................................................
neve: ......................................................................................................................................
szül. ideje: .................................. szül. helye:
..........................................................................
anyja neve:
.............................................................................................................................
állandó lakásának címe:
..........................................................................................................
technikai azonosító kódja:
.......................................................................................................
munkáltató megnevezése, címe:
...............................................................................................
szervezeti egység neve:
............................................................................................................
köztisztviselő vezetői megbízása:
..............................................................................................
köztisztviselő besorolásának időpontja, besorolási osztálya,
fokozata: .......................................
A köztisztviselővel közös háztartásban élő gyermek
neve:
......................................................................................................................................
szül. ideje: .................................. szül. helye:
..........................................................................
anyja neve: .............................................................................................................................
állandó lakásának címe:
..........................................................................................................
technikai azonosító kódja: .......................................................................................................
A nyilatkozatot adó éves jövedelme:
............... év .............................Ft.
............... év
.............................Ft.
............... év
.............................Ft.
............... év
.............................Ft.
............... év
.............................Ft.
............... év
.............................Ft.
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó,
illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a) címe: ..........................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete: ..................................................
m2, tulajdoni hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
b) címe: ..........................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete:
.................................................. m2, tulajdoni
hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................
c) címe: ..........................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete: ..................................................
m2, tulajdoni hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó,
illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a) címe: ..........................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete:
.................................................. m2, tulajdoni
hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
b) címe: ..........................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete:
.................................................. m2, tulajdoni
hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
c) címe: ..........................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete:
.................................................. m2, tulajdoni
hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló
épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog):
a) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem,
rendelő, garázs stb.) ..............
címe: ..............................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete:
.................................................. m2, tulajdoni
hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
b) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem,
rendelő, garázs stb.) ..............
címe: ..............................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete: ..................................................
m2, tulajdoni hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
c) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem,
rendelő, garázs stb.) ..............
címe: ..............................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete: ..................................................
m2, tulajdoni hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
d) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem,
rendelő, garázs stb.) ..............
címe: ..............................................
város/község .................................... út/utca .......... hsz.
alapterülete:
.................................................. m2, tulajdoni
hányad: .......................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti
jog):
a) megnevezése:
...................................................................................................................
címe: .....................................................
város/község .......... hrsz., alapterülete: ............ m2,
művelési ága:
................................................. tulajdoni hányad:
............................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
b) megnevezése:
...................................................................................................................
címe: .....................................................
város/község .......... hrsz., alapterülete: ............ m2,
művelési ága:
................................................. tulajdoni hányad:
............................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
c) megnevezése:
...................................................................................................................
címe: .....................................................
város/község .......... hrsz., alapterülete: ............ m2,
művelési ága:
................................................. tulajdoni hányad:
............................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
d) megnevezése:
...................................................................................................................
címe: .....................................................
város/község .......... hrsz., alapterülete: ............ m2,
művelési ága:
................................................. tulajdoni hányad:
............................................
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
a) személygépkocsi:
.................................................. típus
......................................... rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:
.........................................................................................................
.............................................................................
típus ......................................... rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:
.........................................................................................................
.............................................................................
típus ......................................... rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:
.........................................................................................................
b) tehergépjármű, autóbusz:
......................................... típus
...................................... rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
.............................................................................
típus ........................................ rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
.............................................................................
típus ........................................ rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................
2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
................................. alkotó
................................................ cím.............. nyilvántartási
szám
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
................................. alkotó
................................................ cím.............. nyilvántartási
szám
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
................................. alkotó
................................................ cím.............. nyilvántartási
szám
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................
..............................................................
megnevezés ............ db ........... nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................
..............................................................
megnevezés ............ db ........... nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................
..............................................................
megnevezés ............ db ........... nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................
3. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként)
a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó értékű
ingóság:
a) ............................................................
megnevezés ..................................... azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme:
......................................................................................................
b) ............................................................
megnevezés ..................................... azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme:
......................................................................................................
c) ............................................................
megnevezés ..................................... azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme:
......................................................................................................
d) ............................................................
megnevezés ..................................... azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme:
......................................................................................................
e) ............................................................
megnevezés ..................................... azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme:
......................................................................................................
4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény,
kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.):
..................................................
megnevezés ............................ szám ....................... érték
..................................................
megnevezés ............................ szám ....................... érték
..................................................
megnevezés ............................ szám ....................... érték
..................................................
megnevezés ............................ szám ....................... érték
..................................................
megnevezés ............................ szám ....................... érték
5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:
..................................... pénzintézet
................... betétkönyv száma ......................... összeg
..................................... pénzintézet
................... betétkönyv száma ......................... összeg
..................................... pénzintézet
................... betétkönyv száma ......................... összeg
..................................... pénzintézet
................... betétkönyv száma ......................... összeg
..................................... pénzintézet
................... betétkönyv száma ......................... összeg
6. A mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres
összegét meghaladó készpénz:
.......................................................................................................................................
Ft
7. Az összességében a mindenkori köztisztviselői
illetményalap tízszeres összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy
más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
..................................... pénzintézet
...................... számlaszám .............................. összeg
..................................... pénzintézet
...................... számlaszám .............................. összeg
..................................... pénzintézet
...................... számlaszám .............................. összeg
..................................... pénzintézet
...................... számlaszám .............................. összeg
..................................... pénzintézet
...................... számlaszám .............................. összeg
|
|
|
|
|
A pénzkövetelés |
A kötelezett neve, |
A követelés |
A szerződés (követelés) |
jogcíme |
lakcíme |
összege |
kelte |
lejárati ideje |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. Más, jelentősebb értékű - közölni kívánt - vagyontárgyak,
ha azok együttes értéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres
összegét meghaladja:
......................................................
megnevezés ............................................. azonosító adat
......................................................
megnevezés ............................................. azonosító adat
......................................................
megnevezés ............................................. azonosító adat
......................................................
megnevezés ............................................. azonosító adat
......................................................
megnevezés ............................................. azonosító adat
Ebbe a rovatba kérjük feltüntetni a pénzintézettel,
magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait
|
|
|
|
A hitel megnevezése |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Magánszemélyekkel szemben - feltéve, ha a hitelező
magánszemély írásban hozzájárult e pontban meghatározott adatai közléséhez -:
|
|
|
|
A hitelező neve, lakcíme |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
1. Az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó
szervezetben fennálló tisztség (a társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának
tagja) vagy érdekeltség:
1. cégbejegyzés száma:
..........................................................................................................
2. gazdálkodó szervezet neve, formája:
...................................................................................
3. székhelye:
..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
............................................................... %
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
........................................................................... %
7. nyereségből való részesedése:
........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége:
...............................................................................
9. a tisztség ellátásáért kapott tiszteletdíj:
.................................................................................
10. a tisztség ellátásáért kapott költségtérítés:
..........................................................................
11. a tisztség ellátásáért kapott egyéb juttatás (ingyenes
gépjárműhasználat, ingyenes telefonhasználat stb.) és annak értéke:
.....................................................................................
1. cégbejegyzés száma: ..........................................................................................................
2. gazdálkodó szervezet neve, formája:
...................................................................................
3. székhelye: ..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...............................................................
%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
........................................................................... %
7. nyereségből való részesedése:
........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége:
...............................................................................
9. a tisztség ellátásáért kapott tiszteletdíj:
.................................................................................
10. a tisztség ellátásáért kapott költségtérítés:
..........................................................................
11. a tisztség ellátásáért kapott egyéb juttatás (ingyenes
gépjárműhasználat, ingyenes telefonhasználat stb.) és annak értéke:
.....................................................................................
1. cégbejegyzés száma:
..........................................................................................................
2. gazdálkodó szervezet neve, formája:
...................................................................................
3. székhelye:
..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
............................................................... %
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
........................................................................... %
7. nyereségből való részesedése:
........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége:
...............................................................................
9. a tisztség ellátásáért kapott tiszteletdíj:
.................................................................................
10. a tisztség ellátásáért kapott költségtérítés:
..........................................................................
11. a tisztség ellátásáért kapott egyéb juttatás (ingyenes
gépjárműhasználat, ingyenes telefonhasználat stb.) és annak értéke:
.....................................................................................
1. Gazdasági társaságban (közkereseti társaság, betéti
társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság,
részvénytársaság) fennálló tisztsége (a társaság vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója) vagy érdekeltsége:
...................................................................................................................................................
1. cégbejegyzés száma:
..........................................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája:
.......................................................................................
3. székhelye: ..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
............................................................... %
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
........................................................................... %
7. nyereségből való részesedése: ........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége:
...............................................................................
1. cégbejegyzés száma: ..........................................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája:
.......................................................................................
3. székhelye: ..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
............................................................... %
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
........................................................................... %
7. nyereségből való részesedése:
........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége:
...............................................................................
1. cégbejegyzés száma:
..........................................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája:
.......................................................................................
3. székhelye:
..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
............................................................... %
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
........................................................................... %
7. nyereségből való részesedése:
........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége:
...............................................................................
1. cégbejegyzés száma:
..........................................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája:
.......................................................................................
3. székhelye:
..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
............................................................... %
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
........................................................................... %
7. nyereségből való részesedése:
........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége:
...............................................................................
1. cégbejegyzés száma:
..........................................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája:
.......................................................................................
3. székhelye:
..........................................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt.
esetén beltag/kültag stb.): ......................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
............................................................... %
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ...........................................................................
%
7. nyereségből való részesedése:
........................................................................................
%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...............................................................................
Kelt: ......................................,
................. év .................................. hó ..... nap
...................................................................
aláírás
(csak munkáltatónak átadott példányon)
7.
számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
A
toborzási adatbázis adatköre
-
lakcím, telefonszám, email cím
-
munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
-
betöltött feladatkör/munkakör
-
képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
-
képzés időtartama, végzés időpontja
-
idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
-
közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, eredménye
-
területek, amelyekről pályázat kiírása esetén hírlevélben értesülni szeretne.