Belügyi Érdekegyeztető Tanács
Titkársága

Szám: 12-21/9/2001.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2001. február 28-án megtartott soron kívüli üléséről

 

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezető elnök:

.... nevét bemondani a mikrofonba és melyik szervtől van.

Lantos József vagyok, a határőrséget képviselem a Gazdasági Főigazgatóságot.

Dr. Villányi Ferenc vagyok, a BM KKI Szakmai Felügyeleti Osztály vezetője, főigazgató-főorvos urat képviselem.

Jenei Zoltán vagyok az ORFK gazdasági főigazgatója.

Horváth Jenő vagyok a miniszter úr főtanácsadója, a lakásépítési projektet javaslatokkal segítem elő, ez a feladatom. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Szeretném megkérdezni, hogy a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről van-e valaki? Nincs. A jegyzőkönyv számára, hogy a BÉT ülésre a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről nem jött el senki.

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőit. A jegyzőkönyv számára megállapítom, hogy a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem képviselteti magát az ülésen, illetve az egyik napirendi pontban érintett Oktatási Főigazgatóság sem képviselteti magát az ülésen. Jelenleg nincsenek itt. Mielőtt rátérnék az egyes napirendi pontokra, engedjék meg, hogy elnöki tisztemnél fogva köszönetet mondjak a munkáltatói oldalnak, a 2001. évi bérfejlesztés, béremelés úgymond zökkenőmentes végrehajtásáért. Egy negatív megjegyzéssel. Felhívom a munkáltatói oldal képviselőit, hogy 2002-ben tessék számon kérni, mert a törvény előírja a szakszervezeti tisztségviselők béremelésének az egyeztetési kötelezettségét. Ez nagyon sok helyen nem történt meg, és nem is tartja magára nézve a munkáltató kötelezettségnek. Külön szeretnék köszönetet mondani a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelen nem lévő képviselőinek azért, hogy felismerve azt a tényt, hogy a volt polgári védelmi közalkalmazottak, egy lépcsőben ugyan nem történik a béremelés elmaradása, a Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnokság részére egy külön keretet biztosított, amely külön keret most kerül realizálásra, és közalkalmazottként mint egy plusz 3 és fél, 4 ezer forintos béremelést tesz lehetővé kifejezetten a volt polgári védelmi közalkalmazottak részére. Köszönöm szépen.

Megkérdezem mindkét oldalt, hogy a kiküldött napirendekkel kapcsolatban van-e javaslat, észrevétel, megjegyzés? Igen! Államtitkár úr!

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm a szót Elnök Asszony! Javaslom, ügyrendi javaslat, mivel, hogy külső meghívott van jelen, és szakértő van jelen, a 3. és a 4. pontban felsorolt napirendhez, hogy ezt a kettőt vegyük előre, ilyen sorrendben, hogy a 3.-kal kezdjünk, amelyre meghívta munkáltatói oldal Komor Attila urat, aki az APEH általános szféráját ügyeli föl, és vezeti. A 4. napirenden részt vesz a belügyminiszter úr főtanácsadója, aki a lakásprogram gyorsításával kapcsolatos feladatokat végzi el, dr. Horváth Jenő úr. Ezt követően nekik a észvételüket megköszönnénk. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Államtitkár úr, van egy pici probléma csak, hogy erre a napra kb. 4 rendezvény van meghirdetve, és egyik, ugye van főkapitányi értekezlet is, van polgári védelmi nap is 10 órakor, most az ORFK képviselője a gazdasági igazgató úr, annak ugye el kéne menni a főkapitányi értekezletre, mert, hogy ott is előadó. Na most, viszont érintett a 2000. évi bérkompenzációs kérdésben. A kérdésem a következő. A bérkompenzáció kérdése, az csak tájékoztató jellegű-e a munkáltatói oldal részéről, és lesz-e még olyan BÉT ülés, ahol alkalom van ezt tovább beszélni.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Csak tájékoztató jelleggel tudjuk a bérkompenzációkkal kapcsolatos kormányzati részben döntést, részben elképzelést a tisztelt értekezlet elé hozni, lévén, hogy megy az adatfölmérés. Március 9-ig határidős részünkre az, hogy az adatok bekerüljenek a Belügyminisztériumhoz, és ezek továbbításra kerüljenek a Pénzügyminisztérium irányába. Ezt követően kormányzati döntés vélhetően - keresem a papíromat - március 14-ére várható. Ezt követően, március 13. egy napot tévedtem elnézést. Március 14-én intézkedik ezt követően a Pénzügyminisztérium, az összeg fejezetekhez történő utalásáról, és március 20-án az intézmények felé a továbbosztást meg kell csinálni, annak érdekében, hogy az április 1-je és 5-e közötti illetményben ez szerepeljen. Gyakorlatilag azt tudjuk elmondani, ami a KIÉT-en elhangzott, ez egy fontos információ természetesen azok részére, aki a KIÉT-nek nem tagja, és nem vett részt ezen az ülésen. Ez egy tájékoztató, ez egy statisztikai átlagszám az egyes ágazatra vonatkozóan. Ezt követően nyilvánvalóan indokolt lesz, amikor látjuk, hogy ténylegesen, hogyan érint és mint érint bennünket összegszerűen, hogy mi legyen a felosztás elve. Azt azonban kérném, és ehhez nem biztos, hogy most szükséges, hogy itt legyen a rendőr-főkapitányság képviselője, hogy mi a szakszervezeti oldal, érdekképviseleti oldal véleménye előzetesen. Ez viszont véleménykérés.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, akkor előzetesen ugye 2 héten belül még egy BÉT ülés megtartására kerül sor, akkor tudomásul vesszük, hogy főigazgató úr eltávozik körünkből. Időben. Jó. Akkor megkérdezem a munkavállalói oldalt a kiküldött napirendekkel kapcsolatban van-e módosító indítvány, napirend előtt kíván-e valaki szólni? Nincs. Akkor, kérem szépen, egyetért-e a munkavállalói oldal a napirendi pontok felcserélésével? Igen. Nincs ellenvetés, és akkor átadom a szót a munkáltatói oldal képviselőjének.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen Elnök Asszony! Tisztelt Érdekegyeztető Tanács! A Független Rendőr Szakszervezet írásban kereste meg a miniszter urat, kifogásolva a következőt. A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII.12.) BM rendelet gyakorlati problémái, különös tekintettel az albérleti hozzájárulással összefüggő számlabemutatási kötelezettségre. Itt a probléma gyakorlatilag a fölvetés alapján az, hogy jogszabály alapján valamennyi állampolgár, aki a tulajdonában lakóingatlant bérbeadja számlát kell, hogy adjon erről a szolgáltatásról. Tehát, itt az alapvető dolog az, hogy a jogszabály kötelezően előírja a bérbeadó számlaadási kötelezettségét. Ahhoz, hogy mi az elszámolást törvényesen meg tudjuk oldani, ahhoz ez a számla szükséges, hogy ezt a díjat kifizessük. Természetesen van más mód is a tévedések elkerülése végett, hogy mi, a kifizetőhely jogszerűen eljárjunk. Ez azonban nem menti azt a kötelezettséget, amely alapján a bérbeadó számlát köteles adni. A számla nem áfás számla, a tévedések elkerülése végett. Hiszen a jogszabály egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ilyen jellegű tevékenységet egyéni vállalkozáson kívül is folytathat az állampolgár. Tehát, természetes személyként. Ebben az esetben kötelezettsége, hogy bejelentse ezt a szándékát az adóhatóságnál, az adóhatóságnál kérje a tárgyi adómentességet, megvásárolja azt az áfa visszaigénylésre nem jogosító tömböt, amely alapján a számlát kiállítja, s ezt követően hivatalosan jár el. Minden egyéb megoldás, amely nélkülözi a törvény által előírt feltételeket és követelményeket, azt jelenti, hogy egyrészt a Belügyminisztérium és valamennyi központi költségvetési szerv támogatja a fekete jövedelem szerzését. Erkölcsileg egyszerűen nem követhető az, hogy a rendőreink olyan helyzetbe kerüljenek, amely megalázó lesz a számukra a későbbiek során. Tudniillik, néhány olyan számlahelyettesítő, amely alkalmas az azonosításra, az elfogadható, többek között az általam előbb mondott számla, valamennyi olyan számlának minősülő, vagy azt helyettesítő eszköz, amely itt számításba jöhet, az 1992. évi LXXIV. tv. az általános forgalmi adóról, jogszabályban fölsorolásra kerül. Nincs olyan bizonylat, amelyik nem tartalmazná az adott bizonylat sorszámát, a nyugta vagy számlakibocsátónak nevét, adóigazgatósági, adóazonosító számát, és nem ragozom tovább, ehhez be kell, hogy jelentkezzen. Tehát, ennek mindenféleképpen szerepelni kell a bizonylaton. Amennyiben ennek nem tesz eleget, abban az esetben, amikor egy ellenőrzés megtörténik a kifizetőhelyen, az adóhatóságnak kötelessége eljárást indítani a szolgáltatást nyújtó ellen, amennyiben nem jelentkezett be az adóhatóságnál. Itt lesznek, a rendőreink akkor kellemetlen helyzetben, tudniillik a szállásadójukat följelentették. Ekkor viszont tisztességes bírsággal az adóhatóság értékelni fogja ebbéli tevékenységüket. Tehát, jogszerűen ez az egyetlen egy út van, amit rögzítettünk a saját rendeletünkben, amit egyeztettünk az adóhatósággal, egyeztettünk a Pénzügyminisztériummal és azóta is folyamatosan ezt tesszük. Amennyiben a saját érvelésem nem meggyőző, azért kértük Komor Attila urat, hogy legyen a segítségünkre, hogyha olyan kérdés merül föl, amelynek tisztázása itt megtörténhet, állunk rendelkezésükre. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e hozzászólni? Fábián Ágota!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. A javaslat tételét az indikálta, hogy nyilvánvalóan itt a számlaértelmezése körül adódott nagyon komoly vita. Természetesen mi sem kívánjuk azt, hogy bármelyik rendőr, költségvetésből kifizetett fekete jövedelemszerzést támogasson, ezzel adócsalást segítsen elő, mert ez nyilvánvalóan nem tartható. Az értelmezés körüli zavarok okoztak problémát, és annak a rendje hiányzik a belügyi rendeletből, hogy milyen módon lehet ezt a számlaadást helyettesíteni, illetőleg milyen időbeliségre van lehetőség. Tehát, mi azt a javaslatot szeretnénk tenni, hogy ez egyértelművé váljon, igenis legyen rajta a bérbeadónak az APEH-nél történt bejelentkezéséből fakadó adószáma és legyen rajta minden formai követelmény ami kell, de ez lehessen nyugta, vagy lehessen olyan számla, amit az egyéni vállalkozói tevékenységi körön kívül is ki lehet bocsátani. Tehát, ne kényszerítsük a bérbeadót az egyéni vállalkozóvá válásra. A másik technikai része pedig, hogy ennek a megoldásnak a menete úgy legyen, hogy a munkáltató tegye azt lehetővé, hogy előlegbe ezt kifizeti, és ezt a számlát utólag kelljen produkálni, ellenkező esetben persze visszafizeti a jelölt koma, ha nem tudja produkálni, de most pillanatnyilag Budapesten, a nagyvárosokban és ahogy értesültem a határőr kollegáktól a határmenti régiókban, gyakorlatilag az eredeti lakóhelyre való áthelyezését kérelmezi a kollegák sokasága. Budapesti viszonylatban tájékoztatásom szerint kb. 200 ilyen kolléga van, aki emiatt kényszerül arra, hogy kérje áthelyezését a lakhelyével azonos rendőri szervhez. Na most, ennek ugye van egy másik nagyon kellemetlen oldala is, és ezzel, függetlenül a jogszabályoktól, azt hiszem ebben a körben számolni kell, beszélni kell róla, hogy abban az esetben, hogyha mégis egyéni vállalkozóvá kényszerítjük a bérbeadót, azt mondja, hogy rendben van, de akkor a bérleti díjat megemelem 20-30 %-kal. Ez pedig pillanatnyilag nem biztos, hogy egy, sőt biztos, hogy nem fizethető ki egy átlagos rendőri fizetésből. Tehát, itt a kérdés túl a jogszerűségen, amit maximálisan támogatunk, úgyis felmerül, hogy szembenézünk-e annak a következményével, hogy az állomány elvándorolni kényszerül azokról a legfrekventáltabb helyekről, ahol a legtöbb rendőrre, határőrre lenne szükség. További kérdés persze, hogy mi a megoldás. Lehet megoldást tenni, hogy még több szállóférőhelyet kell vásárolni, és elhelyezni ezeket a hölgyeket és urakat, de akkor viszont erre kérnénk kötelezettséget a munkáltatótól, tehát ezért, nem pusztán az adójogszabályok miatt kértük ezt a BÉT ülést, hanem a probléma megoldásáért kérjük. Tehát, ilyen módon államtitkár úr, amit elmondtál azzal nincs köztünk vita, de a megoldásra még nem látunk, vagy nem hallottunk a munkáltatói oldal részéről valamilyen kezelhető alternatívát. És felmerül még egy kérdés, és talán erre kaphatunk a szakértőtől is választ, ami ugyan nem biztos, hogy formálisan szabályszerű, de lehetséges egy olyan megoldás, hogy 3 havi, vagy félévente ellenőrzéssel olyan bérleti szerződéssel helyezkedjen el a rendőr az albérletben, vagy bárki, amiben benne vannak a számlában megkövetelt adatok. Tehát, az adószáma, az összege, annak a bérletnek, amit igénybe vesz a kollegánk. Hogy, lehet-e egy ilyen áthidaló technika? Mert ugye a harmadik verziójú adózás esetében ott nem is biztos, hogy ez nem lenne elég. Nem tudom, ez meg egy adótechnikai kérdés, ebben nem. Ennyi egyelőre. Köszönöm szépen.

 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Én most megkérdezem Komor úr vagy Lajtár úr válaszol?

Dr. Komor Attila úr, az APEH képviseletében:

Tisztelt Érdekegyeztető Tanács! Köszönöm, hogy meghívtak erre az értekezletre és örülök, ha segíthetek a Belügyminisztériumnak a problémák megoldásában. Az Ágota által fölvetett probléma, hát én úgy gondolom, hogy nem adójogi kérdés, hanem polgári törvénykönyv szabályozza, hogy szerződésnek alaki formái kellenek. Mit kell, hogy tartalmazzon? De az biztos, hogy a nacionálén kívül az adóazonosító jelét, és adószámát is tartalmaznia is tartalmaznia kell a szerződésnek, és a pontos szolgáltatásnak. De az egy keretszerződés, ha úgy veszem, mert mindaddig, amíg nem vettem igénybe a szolgáltatást, addig nem is kell, hogy fizessek. Tehát, havonta én igénybe veszem a szállást, lakásbérletet, akkor nyilván utána számláznak, hogy igénybe vettem. Lehet olyan szerződést kötni, hogy kérem én csak akkor fizetek, ha igénybe vettem. Azért mondom, ez egy keretszerződés ilyen szempontból. Tartalmaznia kell természetesen minden olyan adatnak, amit Ön említett. Úgyhogy ennyit erről, ha elfogadja.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Egyvalamit azért mindenféleképpen vegyünk számításba. Most nézzük a másik oldalt. Ha ő bejelentkezik és kéri az adómentességet, akkor évi 2 millió forint bevételig adómentességet élvez. Ha ő csak adóazonosító számot kér, és igazgatási számot kér, de nem jelentkezik be, ez a mentesség nem illeti meg. Ha ő ezt megkérte, akkor pedig ez a tömb, amit mondtunk, ami speciálisan csak erre van, áfa visszaigénylésre és elszámolásra nem jogosítja, hiszen áfát nem tartalmaz pont emiatt, amit elmondott Komor úr. Pont emiatt ez a kiadónak, aki a szolgáltatást nyújtja annak érdeke. Ez az egyik és azt hiszem, hogy korrekt volt, amit a Komor úr elmondott. Menjünk tovább. Van egy átmeneti időszak. Az előleg fogalmát, ha mással helyettesítjük hajlandó vagyok ehhez természetesen partner lenni. Egy 15 napos elszámolási kötelezettséggel. Amennyiben előlegről beszélünk, tudjuk, hogy 48 órán belül elszámolási kötelezettséggel lehet kiadni, kivételt képez az utazási előleg, ez pedig nem ebbe a kategóriába tartozik. Ebbe én partner vagyok. Mint ahogy elkészült egy útmutató. Elvileg már kint is van a kifizetőhelyek jelentős részénél, amely aprópénzre váltja mindazt, amit a jogszabályban mi megfogalmaztunk. Egyrészt az, hogy szó sincs arról, hogy vállalkozóvá tegyük a 70 éves mamát, aki kiadja kényszerűségből a lakását vagy a szobáját. Itt pont erről van szó, hogy erre világítunk rá, hogy egyéni vállalkozási körön kívül tegye meg mindezt ezzel az eljárással, és ez hogyan működik. Segítse a rendőr, ő a fölkészült, segítse a saját főbérlőjét. A másik vonatkozás pedig az, hogy nyilvánvalóan van egy átfutási idő. Az APEH-nál ez viszonylag gyorsan megy, nagyon gyorsan rendezhető a bejelentkezés és az adómentesség biztosítása. Ezt az átmeneti időszakot én ezzel mindenféleképpen lefedem, módosítva a saját útmutatónkat, hogy legyen előleg. Korábban is azt mondtam, hogy a megoldás egy ilyen szituációban természetesen az, hogyha bérlünk olyan volt munkásszállásokat mindegy, ami tömeg elhelyezésére alkalmas odáig is, amíg nem tudunk Budapesten megfelelő mennyiségű és minőségű szállást biztosítani, vagy szálláshelyet biztosítani, erre mi intézkedni fogunk. Erre engedjék meg, hogy ma végleges választ ne adjak, hiszen nem tudom, hogy milyen források állnak rendelkezésre, és itt már akkor az áfás számla adása is akár biztosított, hiszen egy költségvetési szerv adja. Itt már akkor kerek a dolog. Kérem, hogy ma abban szülessék állásfoglalás, ami a konkrét kérdés volt, az okmány. Rögzítve azt a jegyzőkönyvbe, hogy tovább szükséges a lehetőségek keresését kutatni, a keresését megoldani, hogy milyen megoldások vannak, hogy valamennyi albérletbe, vagy átmeneti szálláshelyre kényszerülő kollegánknak legyen megfelelő háttere. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Azért, egy félreértés tisztázására Komor úrhoz teszem föl a kérdést. Amikor telefonon beszéltünk múlt héten egymással, akkor ugye arról volt szó, hogy a bérbeadás az 2 millió forint árbevételig áfa mentes, és egyszeri 20 %-os forgalmi adó terheli. Tehát, akkor nem személyi, most forrásadó, tehát nem személyi jövedelemadó-mentes azt tisztázzuk, hanem áfa adómentest, tárgyi adómentesség, de csak áfá-ra tekintendő, s egyszeri 20 %-os forrásadót be kell a bérbeadónak fizetni. Tehát, azért ez így kerüljön rögzítésre, mert ez nagyon lényeges. Tehát, azért nem kell Mari néninek vállalkozói igazolványt kiváltani, mert ő befizeti a bérleti díj után a 20 %-ot, snitt.

Dr. Komor Attila úr, az APEH képviseletében:

Tehát, a pontos eljárás az az, hogy vegyük a 80 éves mamát, aki ilyen tevékenységet kíván folytatni. Bemegy az adóhivatalhoz, kér egy adószámot, és erre az egy tevékenységre, tehát lakásbérbeadásra kér tevékenységi engedélyt. Ez alapján ő havonta kibocsátja ezt a számlát és negyed évet követően összeadja az a három hónapot, 20 %-át levonja, hogy így mondjam a jövedelmének, és következő hónap 12.-ig befizeti mint adóelőleget. Év végén, március 20.-áig neki az éves bevallásába nyílván ezt a fajta jövedelmét és a nyugdíját össze kell adni, s összevont jövedelemként fog adózni. Ennyi az egész.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Megkérdezem az előterjesztőt?

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

A jogszabályi helyzet egyértelmű, a megoldást határidők nélkül kicsit zavarba ejtőnek tartom. Én tegnap délután tájékozódtam a kifizetőhelyeken, legalábbis budapesti viszonylatban, sem az ORFK-án, sem a BRFK-án ez az útmutató még nem volt ismert, amiről szó esett. Szeretném pontosítani, vagy kérdezni, hogy akkor ennek az útmutatónak a közkinccsé tétele mikor fog megtörténni, és hogy ennek a kvázi előlegnek, mert nem tudom, hogy mi a helyes elnevezése, a kezelési rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazza-e? Ugyanis olyan kolléga van, aki nem tud lakni hol, mert nem tudott albérleti díjat fizetni. Tehát, ezek prózai dolgok, itt most neveket sorolhatnék, de nem akarom terhelni vele a munkáltatót, aki megjelent nálunk, hogy ki kell költözni a híd alá, mert nem tud fizetni, mert nem kapja. Bár mondjuk a BRFK most tett egy könnyebb egyhavit, de már két hónap eltelt. Tehát, innentől fogva nagyon nagy késésben vagyunk, és ennek a határidői rendkívül fontosak lennének. Meg az, hogy mikor lesz szállás?

Dr. Plecskó Gyula úr, a Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

Még egy kiegészítés, a BM rendelet számláról szól, ugyanakkor az áfa törvény egyszerűsített számlát is ismer, arról hallottunk, hogy ebből is probléma lehet, hogyha a gazdasági szervek számlát kérnek, és nem fogadnak el egyszerűsített számlát, holott ilyenkor a szolgáltatást nyújtó döntésétől függ készpénzfizetésnél, hogy számlát, vagy egyszerűsített számlát ad-e. A megalázó helyzetet, amit a munkáltatói oldal szeretne elkerülni, mi is szeretnénk elkerülni, tehát most promt intézkedések kellenének arra, annak érdekében, hogy a kollégák egyik napról a másikra ne kerüljenek az utcára. És azt várnánk a tájékoztatótól, az legyen olyan tartalmú, adott esetben példákkal, ami alapján az a rendőr, aki az albérletben lakik, a 80 éves néninek el tudja magyarázni, hogy mit kell csinálni. Onnantól kezdve fognak a 80 éves nénik megijedni, és azt mondják, hogy rendőr hozzá ne jöjjön albérletbe, amikor meghallja, hogy neki március 20.-áig ki kell tölteni az adóbevallást, és képtelen rá, még a rendőr segítségével is képtelen lesz rá. Ezekben a gyakorlati kérdésekben mit tudunk segíteni a kollégáknak? Ha ebben a pillanatban viszont számolni kell azzal, hogy ezen gyakorlati gondok és problémák miatt emberek fognak elmenni elsődlegesen Budapestről és a nagyobb városokból. Vagy, ha máshol már nem talál, elmennek a testületből. Ha nem tud itt lakni, akkor hogy várjuk el tőle, hogy szolgálatot lásson el? És honnan pótoljuk?

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen! A másik előterjesztőt kérdezem a Határőr Szakszervezetet!

Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Tisztelettel köszöntöm a résztvevőket! Megerősíteni tudom azt, ami idáig elhangzott, gyakorlati megoldást kérünk, a törvényt tudomásul vesszük természetesen, de nem a miénk a számlaadási kötelezettség. A határőrök egy része kettesével bérel helyiséget azért, hogy ki tudják fizetni a bérleti díjakat. Ha ezek most elmennek Budapestről a BHI elvileg működésképtelenné is válhat. Még ezzel is számolni kell. Nem fognak a főbérlők ebbe belemenni. Tehát, nem fognak alkuszni a határőrrel, vagy a rendőrrel. Nekik ezt plusz teher, ezt kell látni. Nekünk viszont azt kell megoldani, hogy ezek az emberek itt maradjanak szolgálatot ellátni, mert különben probléma lesz. Ideiglenes megoldások kellenének az elhelyezésükre államtitkár úr, azt javaslom, és a határőrség és a rendőrség ehhez vegyen igénybe minden lehetőséget. Béreljen helyiségeket, szállodát, ott ahol lehetséges, és el kell őket helyezni átmenetileg, mert hát most én is mondhatnék neveket, eseteket, ahol eljött a szakszervezethez is segélyért, mert az illetményének 3/4-ét a lakbérre meg a rezsire költi. Azt szeretném megkérdezni, hogy miből éljen. Tehát, ezek ilyen problémák a kollégáknak. Ez kezelni tudni kell.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen! BRDSZ, tessék Szamosfalvy József!

Szamosfalvy József úr, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének képviseletében:

Jelen pillanatban folynak az állománygyűlések a kerületi kapitányságokon, és tömegesen hozzászólások tárgyát képezi, hogy ezt a problémát szeretnék megoldani. Jelen pillanatban több mint 800 fő létszámhiány van. A BRFK-n összesen 954 fő részesül albérleti hozzájárulásban, és valóban úgy van, ahogy már az előttem szólók elmondták, hogy tömegesen adják be az áthelyezési kérelmüket, adott esetben leszerelési kérelmet, tehát a parancsnokok megfogalmazzák az elvárásokat, ugyanakkor ez egy akkora fluktuációt eredményez a jelenlegi mellé még, aminek beláthatatlan következményei vannak. Tehát, ténylegesen igaza van a Plecskó úrnak, hogy valami gyakorlati kézzelfogható megoldást kell erre találni, mert ha nem, akkor tényleg nagyon nagy fluktuációval lehet számolni. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy van-e még ehhez a kérdéshez hozzászólnivaló? Köszönöm. Munkáltatói oldal?

 

 

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Péntekre kint lesz a módosított segédlet, amely lehet, hogy kicsit bővebb lesz, mint amit korábban kiküldtünk, egyébként ez mindenhol ott van, a múlt hét óta mindenhol ott van. Önöknél is ott van.

Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:

Én küldtem meg Önöknek személyesen, ez azért érdekes. Én február 18-án.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Mai napig nem érkezett meg.

Dr. Plecskó Gyula úr, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

A Furák úr által készített. Én kétszer elolvastam. Bevallom én nem értek az adóhoz, igyekeztem utánanézni, most már úgy vannak ilyen sejtéseim a dologról, ez alapján a rendőr nem fogja tudni megcsinálni

Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:

Ez nem a rendőrnek szólt.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Ez a szakmai szervezetnek szólt.

Dr. Plecskó Gyula úr, a Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

Ez a bizonyos segédlet, tehát, akkor várhatóan ez a segédlet olyan lesz, amely segítséget nyújt mind az albérleti igénybevevő rendőrnek, mint pedig a bérbeadónak, aki eddig nem teljesítette kellőképpen adózási kötelezettségeit.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Mivel, hogy elnök asszony tudomásul vette, hogy szót kaptam, és ehhez képest nem tudtam válaszolni, nyilván nem kíváncsi rá senki. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Én kíváncsi vagyok rá elnézést. Legyen szíves! Na most, próbáljon meg egy kicsit államtitkár úr is megnyugodni, több ezer ember érint jelen pillanatban.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Azért elnököl, hogy megtartsa azt a fegyelmet, , ami kell a tárgyaláshoz.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Akkor legyen szíves válaszolni, kész befejeztem.

 

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Kérném tisztelettel, péntekre az a segédlet, útmutató, amit Fábián Ágota kért kint lesz. Vélhetően kiegészítjük azzal, hogy hogyan kell megtenni az adóbevallását negyedév elteltével annak, aki ezt igénybe veszi. A kérdés nem arra irányult, hogy mit kívánunk igénybe venni és mit nem, és hogyan kívánjuk egyébként épülettel megoldani. Újfent megerősítem, hogy ehhez idő kell, hogy a munkáltatói oldal megfelelő módon körbejárja, forrását megkeresse, és ez külön egyeztetés tárgya.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Megköszönöm a választ, és remélem, hogy az adóhatóság azért a Belügyminisztérium felelősségét annyiban megállapítja, hogy ez a szabály 92-től él, amikor is a bérbeadás után is adófizetési kötelezettsége volt a bérbeadónak, és amit elfelejtett végrehajtani a Belügyminisztérium. Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy az első napirendi ponthoz van-e más? Tessék Komor úr!

Dr. Komor Attila úr, az APEH képviseletében:

Itt a Független Szakszervezet föltett egy kérdést, hogy a belügyminisztériumi rendelet nem tartalmazza a számla, egyszerűsített számla és a számlát helyettesítő okmánynak a fogalomkörét. Természetesen nem is kell, mert nyílván a számla fogalmát azt más jogszabály szabályozza pontosan. Tehát, az áfa törvény pontosan megmondja, hogy milyen okmányokat lehet elfogadni ilyen esetben, és mi mit helyettesíthet, nem is szükséges erre kitérni. De akkor még egy további kérdésre hadd válaszoljak. Szóval azért egy ponton azért ez a belügyminiszteri rendelet, most nézem, azért pontosítom, hogy egy mondatrészben nem teljesen pontos, nincs összhangban az áfa törvénnyel. Ugyanis itt azt mondja ki, hogy számlával igazolt rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti, vagy albérleti díj. Nos, ezt a bizonyos rezsiköltséget, ezt tudom, hogy ez általános gyakorlat, mert nagyon sok vitánk van, és különösen itt a diplomaták is hasonló cipőben járnak, mert mi a diplomatákkal is foglalkozunk, hogy hasonló módon bérlik a bizonyos épületeket a Rózsadombon, és ott is az történik, hogy fizetik a lakásbérleti díjat a tulajdonosnak. De a rezsiköltséget, azt nyilván azt mondja a tulajdonos, annyit fizetsz, amennyit fogyasztasz. Na most ez odáig rendben is van, hogy egyrészt a Gázművek talán még át is írja a teljes lakás óráját a bérlőnek a nevére, talán még a MATÁV is a telefont. Egyedül az ELMŰ az az egyetlen olyan intézmény, amely továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az a villanyóra az a tulajdonosnak a nevére szól. A kifizetőnek a nevét át tudja írni, hogy x y bérlőnek a nevére állítom ki, hogy az fizette be. De ez a kettő nem helyettesíti egymást. Tehát, az áfa törvény, egyértelmű, hogy egy lakást azt én úgy veszem bérbe, hogy teljes komfort fokozatával, fűtéssel, világítással, telefonnal, és mindennel együtt. Tehát, ezt bruttó módon kellene igazán számláznia annak, aki ezt bérbe adja. Úgy, hogy egy kicsit ebben a vonatkozásban meghasonolunk, hogyha ezt mondjuk, hogy rezsiköltséget nem tartalmazó. Megmondom őszintén nem .....

(kazettafordítás)

... ezeknek a kérdéseknek, és amit itt a szakszervezet fölvetett, hogy itt az öregnéni megijed ettől és el fogja küldeni a dolgot, az embereket, én azt tudom erre mondani, és most nem mint adószakember, aki védi az állam érdekét, és tényleg védjük a pénzügyeket, hanem tudjuk a napi gyakorlatban is. Most csak a gyakorlatot említem, és nem a véleményemet, hogy tudjuk nagyon jól, hogy kérnek adószámot az idős nénik, vagy bárki lakásbérbeadásra vonatkozóan. Ki is adja a számlát, és azt a, most mondjam azt, hogy évente 4-500. 000 forint, amit kb. ebből a bérleti díjból össze lehet szedni, vagy millió forintig, mondjuk, egy ilyen vidéki helyen. Igazából ő be is szedi a bevételét, igazából nem csinál bevallást. Tekintettel, hogy az adóhivatalnak olyan nagy feladatai vannak az adóbeállítás vonatkozásában, hogy mondhatnám azt is, és nem arra akarom inspirálni itt a hallgatóságot, hogy ezt tegyék, hanem azt tudjuk, hogy ezekkel a témákkal nem annyira tudunk foglalkozni. Tehát, itt az a lényeg, hogy az illető, ha nem csinál bevallást, akkor azt úgy veszi az adóhivatal, hogy nem volt bérbeadási tevékenysége annak a személynek. Nyilván nem fogunk utána menni. Itt csak az az egy probléma van, hogy ha jogvita keletkezik a két fél között bármilyen oknál fogva, és ez általában mindig elő szokott jönni, és egyik a másikat földobja. Ott kezdődik a probléma, mert akkor kötelesek vagyunk eljárni, vizsgáljuk az elmúlt 5 éves adóbevallását, és akkor mind a két fél, valahol ha összejátszottak, akkor mind a két félt elő kell szedni. Ezt a játékot vagy vállalják, vagy nem, de erre nem szabad inspirálni a rendőröket, határőröket. A szabályosságot mindenkinek be kell tartani. Nem egy nagy összeg, ha 20 %-os forrásadót mindenki be tudja fizetni. Nem egy nagy dolog, de úgy gondolom, hogy egy fiatalember talán még abban is nyújthat segítséget az idős néninek, mert neki azért a napi, hogy így mondjam az élettel kapcsolatos adóproblémákat ugye legalább ilyen szinten ismernie kell, hogy segít az idős néninek abban, hogy ezt a következő hónapban 12.-én segít befizetni az adócsekken, befizetni az előleget, és év végén pedig azt a két sort kell benne kitölteni. A nyugdíj összegét és a külön adózó jövedelmeknek a 151-es sorát ha jól emlékszem, abban beállítja, hogy mennyi volt a jövedelme és mennyi adót fizetett be, és nullásan kimegy az egész adója. Tehát, nem egy nagy dolog ez. Tudom, hogy idős néniknek ez probléma, de erre nem szabad bátorítani őket, nem felelünk érte, a rendőr nem felel érte, és a határőr. Neki egy dolga van, hogy kap egy szabályos számlát, amin rajta van az adóazonosító jele. Az összes többi, hogy mit csinál a néni vele, az már nem az ő hatásköre. Ne foglalkozzunk azzal, ami más hatáskörébe tartozik. Itt a rendőrnek, határőrnek, csak egy szabályos számlát kérjen. Azt kell elszámolni, arra kapja meg ezt a fajta adómentes költségtérítést a Belügyminisztériumtól, és a Honvédelmi Minisztérium is hasonlóképpen szabályozta. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Annyi tévedést szeretnék eloszlatni, hogy ezt nemcsak a rendőr és a határőr kapja, hanem bárki belügyi dolgozó kaphat albérleti támogatást, csak nekik adómentes, a hivatásosnak, mint mindenki más közalkalmazottnak és köztisztviselőnek pedig adóköteles. Utolsóként Független Rendőr Szakszervezet.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Éppen azt akartam szóvá tenni, amit Komor úr észrevett a szövegben, hogy ez is problémát okoz a végrehajtást végző szerveknél, ez a rezsivel, vagy anélkül. Hiszen különbség van a lakásbérlet, és az albérlet között. Az albérletben egyértelműen benne van mindig a rezsiköltség is, tehát én szerettem volna kérni, hogy erre nézve és magyarázó szöveget ez az útmutató tartalmazzon, hogy ezzel mit kell kezdeni. És azt is szeretném kérni, bár én tudom, hogy jogszabályok, másutt áfa törvény tartalmazza, mégsem olyan egyszerű ezekre a megoldást megtenni. Tehát, az útmutatóban a számla fogalmának az értelmezése is hogyha belekerülhetne, akkor mindenkinek megkönnyítené a helyzetét, hogy nem kell külön összegyűjteni, mert sajnos több helyen kizárólag áfás számlát értenek a számla alatt. Úgy, hogy ez gyakorlatban kiderült. Van viszont, ugyanehhez a problémakörhöz kapcsolódó másik problémánk, azért írtuk egy kicsit tágabbra az indítványt, és nagyon örülök, hogy itt van a Komor úr, mert miközben mi arra inspirálnánk a munkáltatókat, hogy újabb szállóférőhelyeket béreljenek, és helyezzék el ott a rendőröket és tegyék azt, amit a jogszabály megenged ugye, hogy nem tényleges önköltséget kérnek a bentlakóktól bérleti díj címén. Sajnos, hogy éppen a mostani jogszabályok a természetbeni juttatás kategóriáját, jogszabályváltozások elég rendesen átformálták, és ténykérdés, hogy évek óta magunk előtt tolunk egy ilyen típusú problémát is, ami most végre még markánsabbá vált ebben az évben, hogy ez a természetbeni juttatás összege, adóköteles lenne a munkáltató számára. Ugye ez olyan 55 %, amennyiben mi jól számoltunk. Aminek szintén szerintünk egy nagyon komoly költségvetési vonzata van, mert most ennek a vitának a kapcsán megnézegettük, hogy milyen önköltségekkel működnek a most meglévő szállóink, és itt ezt a különbözetet valami módon kezelni kellene, illetőleg gondolkodni kellene a munkáltatói oldalnak arról, hogy hogyan lehet ezt megoldani. Mert nagyon szép elveket hangoztatunk egyfelől az állománymegtartó képességről, másfelől kristálytisztán látszik, hogy az objektív körülmények ennek ellenében hatnak, és itt is a férőhelyszám bővítésnél, ami szerintünk egyetlen megoldás, mert az albérletben a mama meg fog rémülni, meg 20 %-kal felemeli az albérleti díjat, ami az ő forrásadója, szóval biztos, hogy a rendőr meg a határőr, meg aki igénybe veszi, nehéz helyzetbe kerül, vagy akár kénytelen el is hagyni az albérletet, akkor viszont a szállásférőhelyeknél pedig a mi házainkban fellép ez a fajta kötelezettség is a további bérleti díjakon felül, mert ugye most már építeni nem tudom, hogy mikorra sikerül, hamarosan nem. Mi úgy gondoljuk, és erre szeretnénk kérni a munkáltatót, hogy viszont az újabb szállóférőhelyek bővítésére Budapesten, nagyvárosban elengedhetetlen egy hónapon belül döntést hozni, mert nagyon kellemetlen, nem akarom ismételni az előttünk szólókat. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Kérem szépen, kíván-e erre valaki reagálni a munkáltatói oldal részéről? Akkor összefoglalom. A munkáltatói oldal tudomásul veszi ezt a második megjegyzést és vállalja, hogy pénteken 14 óráig egyrészt az itt ülő érdekképviseleti szervek részére, másrészt pedig a munkáltatók részére megküldi azt a útmutatót, amelyet az állomány, tehát minden érintett rendelkezésére tud a munkáltató bocsátani, a jövőben hogyan, mi módon kell az albérleti díjakról számlát hozni, szerződést kötni és a többi, és a többi. Köszönöm szépen. Megköszönöm a Komor úrnak a részvételét e napirendi pontnál, és nagyon hálásak vagyunk, hogy még telefonon is rendelkezésünkre áll. Köszönjük szépen, és a jövőben is igénybe fogjuk venni. Én ezt megígérem. Köszönjük.

A 4-es napirendi pont kerülne most előtérbe, és pedig a címe: Egyeztetés a helyi önkormányzatok által a belügyi lakásfejlesztési program elősegítéséhez felajánlott ingatlanokkal, garzonlakások, telkek, stb. kapcsolatos megvalósítási lehetőségek, és tervek tárgyában. Ugyan a napirendi pontot írásbeli előterjesztés hiányában, csak ennyit ismerünk belőle, amennyit látunk. Megkérdezem a munkáltatói oldalt, hogy ki az előterjesztő? Helyettes államtitkár úrnak adom meg a szót.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Mindenki előtt ismert, hogy Budapest XXIII. ker. Szent Lőrinci lakótelepen van egy konkrét fölajánlás, amely az elmúlt évben egy ajándékozási szerződéssel rögzítésre került. Itt került megtervezésre egy olyan 3 tömbből álló épületegyüttes, amelynek a kivitelezése vélhetően az idén megkezdődik. Előminősítéses közbeszerzési eljárást tettünk közzé az elmúlt év őszén, ez most zárul le. Ezt követően az ajánlatok leadása után kivitelezésbe fogjuk adni az “A” épületet. Ez 70 lakást tartalmaz. Ez 35 négyzetméteres garzonlakás. Természetesen belügyminisztériumi kezelésben, és csak és kizárólag garzonlakásként kívánjuk üzemeltetni. Az üzemeltető a Belügyminisztérium lesz. Ezt követően, hogy ezt folytassam, nyilvánvalóan egy ütemben, hasonlóan kiírjuk a következő két épület kivitelezési eljárását, helyesebben előminősítési eljárását és ezt követően a kivitelbe adását. Kivitelezésbe adását, ez is még az idén megtörténik, ennek a várható befejezési határideje, költségvetési feltételek függvénye, vélhetően a következő, amit a biztosat mondom, a közvetkező ütem a “B” épület jövőre, és 2003-ban a “C” épület, hiszen évi 400 millió forint áll rendelkezésre összességében a lakásépítésre. Ezen kívül az önkormányzatok, amit fölajánlottak telkeket; Budapest VIII. kerület Leonardó de Vinci utcában egy 4 fő elhelyezésére, 4 lakás elhelyezésére alkalmas terület került fölajánlásra. Budapest XI. kerület Nádudvar utca egy 7 lakás elhelyezésére alkalmas terület került fölajánlásra. Budapest XVI. kerület megkeresett bennünket levélben, csak elvi fölajánlást tett, hogy támogatná, nincs közgyűlési, illetve testületi határozat. Budapest, XVIII. kerület mintegy 8 területet ajánlott föl. Összességében azt kell mondani, hogy az elképesztően szórt a szolgáltatásnyújtás tekintetében, hiszen valahol még közmű sincs, nyilvánvalóan ilyen területet nem tudunk elfogadni, azt nem célszerű így hasznosítani. Budapest, XIX. kerület csak elvi fölajánlást tett. Budapest, XXI. kerület csak elvi felajánlást tett. Budapest, XXII. kerület 3 olyan területet ajánlott föl, amely vélhetően a közgyűlés döntését követően fölhasználásra kerülhet. Ezen kívül közgyűlési határozat nélkül Kaposvár, Debrecen és Kecskemét önkormányzata tett fölajánlást. Eger csak elvi felajánlással keresett meg bennünket. Konkrét ajánlatot tett Győr, Dunakeszi és Vecsés. Ezeknek az ellenőrzése jelenleg folyik kivétel nélkül. Tudniillik elsődleges cél az, hogy a magántulajdont segítsük elő. A magántulajdon elősegítése Budapesten nehézkesebb, az önkormányzatok ettől általában elzárkóznak és szolgálati lakás kialakítására ajánlják föl a területet. A vidéki fölajánlások nem zárkóznak el, azonban, ahogy jeleztem, közgyűlési határozattal megerősített fölajánlás nem érkezett a vidéki területekről. Köszönöm szépen. Amennyiben kérdés van, akkor dr. Horváth Jenő kollégával együtt állunk rendelkezésre.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Megkérdezem a munkavállalói oldalt sorozatban van-e kérdés? Igen. BRDSZ!

 

 

Szabó Zoltánné dr. asszony, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:

Szeretnénk megkérdezni, a valamelyik előző BÉT ülésen már elhangzott a Budakeszi úti 3. épület, toronyház sorsa jelenleg hol áll? Igen azt hiszem XII.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Nekem is csak így ismert, hogy XII. vagy Budakeszi út, nem tudom, hogy XII. kerületi vagy még II. Tehát, egyelőre hála a jó Istennek lekerült napirendről. Tudniillik itt van egy jogilag tisztázatlan helyzet. Jogilag tisztázatlan annyiban, hogy korábban egy kormányhatározat arra intézkedett, hogy a Belügyminisztérium mérje föl, hogy ezt tudná-e valamilyen úton módon, rendőrlakások kialakítására hasznosítani. Ez a fölmérés megindult, erről tájékoztatást adtunk. Ezek valamikor diplomata lakásoknak épültek. Tehát, 180-tól 240 négyzetméter alapterülettel bír egy lakás. A gépészet a panelba így került kialakításra. Akár válaszfallal, akár mással, hogyha mi ezt le akarjuk választani, az egy vagyont jelentett volna, és nem tökéletes megoldást. Közben történt az a fordulat, hogy ezt a kormányhatározatot, amely indítványozta az egészet, hatályon kívül helyezték. Innen tehát, nincs sem a Belügyminisztériumnak, sem az ÁPV Rt-nek, akinek az egyik vállalata kezeli ezt az épületet, jogosítványa arra, hogy erre vonatkozó javaslatot kidolgozzon. De, még mindig tovább kell menni. Ez az épületegyüttes vagyont tekintve bekerült egy privatizált szervezet vagyonába, innen a Kormány csak rekvirálni tud, tehát ellenértéket kell mindenféleképpen fölajánlani ahhoz, hogy a korábbi portfolió, ami most már vagyonná vált, kikerüljön abból az együttesből. Tehát, erre vonatkozóan pont azért, mert a kormányhatározat, arra kell visszatérni, hatályon kívül lett helyezve, ténylegesen ebbe kell gondolkodni, hogy inkább építünk, és a panellakás átalakítása, a nagyból a kicsibe, vagy tömeglakás kialakítás így azt hiszem, hogy jogilag nem megalapozott a mai napon.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Független Rendőr Szakszervezet!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Egy-kettő darab kérdésem lenne. A legutóbbi e témát tárgyaló BÉT ülésen az hangzott el, hogy budapesti viszonylatban, pont ennél a Szent Lőrinc területen épül garzonház is. Most jól értettem-e, hogy az hangzott el, hogy három darab 70 lakást, garzonlakást 35, tehát egy egyforma három darab ház, és ott ilyen szállótípusú építmény nem keletkezne?

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Csak szálló. Garzonszálló, a mi kezelésünkben. Csak szálló.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Értem. De, ez a házaspáros elhelyezési garzonlakás fogalma az én rendemben, a másik amikor a férfi meg női szálló.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, akkor itt pontosítsuk, Horváth úr!

Dr. Horváth Jenő úr, miniszteri főtanácsadó:

Tisztelt Érdekegyeztető Tanács, köszönöm a meghívást. Tehát, miniszter úrnak az a véleménye, hogy ezen a telken három darab garzonház szálló épüljön, lakóegységenként 35 négyzetméteres, ami azt jelenti, hogy 1 szoba összkomfort. Tehát nem a folyosó végén adunk, hanem bent a lakásban. Itt épülne úgy, ahogy helyettes államtitkár úr mondta is, ennek a tendereztetése folyamatban van, egy 71 lakásos lakóegységes garzonház, és mellette még további 1 darab 71 lakásos garzonház és mellette egy 30 lakóegységes garzonház, szálló. Mi azért megvizsgáljuk azt, és én ezt javasoltam, mert nagyobb négyzetméterekre terveztek, hogy tekintsük optimálisnak a 35 négyzetmétert, hogy minél több lakóegység legyen benne, hogy minél több fiatal házast, illetőleg egyedülállót el kívánunk helyezni, pontosan azért, ami az első témánál is szerepelt, albérleti díjban részesülők száma, úgy ahogy elhangzott 993 fő a BRFK. Budapesten a határőrséget nézzük, akkor meghaladja az 1000-1200 főt. Bérelt szállón lakók száma, amit a BRFK bérel, az 880 és 160-an várnak jelenleg garzonházi lakásra. Tehát, mindez azt támasztja alá és a minisztérium vezetésének egyértelmű elképzelése, hogy azok a pénzügyi lehetőségek, amik 2001.-2002-re rendelkezésre állnak, abból elsősorban, tehát lakásberuházásra, abból garzonház szálló épüljön. Én magam arra tettem javaslatot, hogyha lehetséges akkor ezen a telken ezt a három garzonház szállót pörgessük meg, és lehetőleg, ha a pénzügyi lehetőség is megengedi, akkor jövőre adjuk át, csökkentve azokat a feszültségeket, amik jelenleg is egyértelműek, és sajnos fentállnak. Tehát, ennyit a garzonházhoz, majd később még máshoz szólnék.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Egy megjegyzésem van, akkor mégis, hogy fogalomzavar ne legyen. Amiről a Horváth úr beszél, azok a garzonlakások, hasonlók a Gazdagréten, meg a Gyakorló utcában megvan. A szálló fogalma az más mint a garzonlakás fogalma. Hiszen a szállón van férfi szálló és női szálló, ahol egy helyiségbe több személy kerül családi kötöttség nélkül elhelyezésre, hogy precízen fogalmazzak. Meichl úr.

 

Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Köszönöm szépen! Azért annyi kiegészítést, hogy szerencsére ez az építmény, amíg fölépül, akkor sem fog tudni róla, hogy őt vajon milyen jogszabály alapján fogják használatba venni. Tehát, 35 négyzetméteres, komfortos lakóegységek épülnek. Ezeket természetesen lehet használni házaspáros, kisgyerekes, Gazdagréttel analóg elhelyezésre, de természetesen lehet használni szállóként, két azonos nemű kollégát egy ilyen lakóegységbe beköltöztetni. Én gondolnám, hogy erről akkor kéne majd dönteni, ha végre valahára ezek elkészülnek. 35 négyzetméteres, komfortos lakóegységek. Pillanatnyilag itt tartunk. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Nagyon örülünk, hogy ez meglesz, bár ez nem oldja meg a problémát, van-e még ehhez? Igen? Tessék, Fővárosi Tűzoltóság!

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Nekünk nagy problémánk az is, majd későbbi programnál hozzá is szólunk ehhez a kérdéshez, hogy a minisztérium az önkormányzati tűzoltóságnak a kezelését, azt nem igazán érzi. Úgy érezzük. Időnként ide vagyunk téve, időnként oda vagyunk téve, és valamikor meg senki nem tud rólunk, hogy tulajdonképpen mi hova tartozunk. Most a miniszter úr annak idején azt mondta, hogy a lakás szempontjából BM dolgozóknak fogja az önkormányzati tűzoltókat is, hogy mondjam, értékelni. Bizonyos rendeletek ezt a vonalat erősítik is, de akkor most megkérdezem, hogy ezeknél a garzonlakásoknál a fővárosban, mint ahogy az önkormányzatokkal, pl. a fővárosi kerületi önkormányzatoknak is ugye a segítsége benne van, hogy ehhez a tűzoltók, ezek hozzájuthatnak-e, vagy mi ki vagyunk ebből zárva?

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Van-e még kérdés a napirendhez a munkavállalói oldal részéről? Független Rendőr Szakszervezet!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Nem ingatlant érintő, de ugyanebben a csomagban együtt tárgyaltuk itt miniszter úr jelenlétében, hogy az önerős lakásépítéshez banki, munkáltató által kezességgel kísért, kedvezményes kamatozású banki hitel ügyében tárgyal a minisztérium. Figyelemmel arra, hogy itt csomagban jelentkezik a probléma, szeretnénk tudni, hogy ebből lett valami? Lesz valami? Ha igen, milyen feltételekkel? Köszönöm.

 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Igen! Van-e még? Akkor, viszont elnézést, a BRDSZ részéről még egy kérdést én szeretnék elmondani. 99. márciusában volt az a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülés, ahol napirendre kerültek az óvodák. A kiürített óvodák, mint ingatlanoknak a jogi sorsa. Akkor a munkáltatói oldal kötelezettséget vállalt arra, hogy ezeket az óvodákat a továbbiakban is oktatási célra kívánja, akár bérbeadás útján is hasznosítani. Ettől a perctől kezdve, érdekes módon megszűnt az érdekképviseletek tájékoztatása a megszűnt óvodák sorsáról. Majd 99. márciusában, most kaptunk egy előterjesztést, amelyben a Belügyminisztérium ingyen és bérmentve az ingatlant átadja a Magyar Kincstárnak azzal, hogy ennek az értékével a bevételeit csökkentse. Na most, legalábbis erről szól az előterjesztés. Meg lehetett volna oldani pl. egy ilyen óvodával a kórház nővérszállásának a problémáját. Ott a kórház környékén. Akár a Lendvay utcai óvodáról beszélek, akár bármelyikről, amelyik a kórház környékén került eladásra. Hiszen nem, mégegyszer mondom, nem csak hivatásos állományú kollégának van ilyen jellegű problémája, hanem annak a 60.000 belügyi munkavállaló közül bárkinek lehet. S a bárkit el kellene tudni helyezni. Köszönöm szépen. Átadom a szót államtitkár úrnak.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen! Első kérdés, Fővárosi Tűzoltóság. Van egy érdekes helyzet, mert külön kell választani azt a garzonlakás, ugye az volt a helyes kifejezés, garzonlakás kérdéskört, tudniillik itt Demszky úr egyértelmű elvárása, hogy csak abban az esetben járul hozzá az egész terület hasznosításhoz, amennyiben itt csak és kizárólag rendőr kerül elhelyezésre. Ha jól tévedek a munkáltatói jogot Demszky úr gyakorolja a Fővárosi Tűzoltóságnál. Innen nem nekem kell magyarázkodni. Ezt a levelet átadom, hogyha indokolt, vagy lefaxolom, hiszen ezt az elmúlt héten kaptam a Demszky úrtól és konkrétan a XXIII. kerületre vonatkozik. A másik az, hogy maga az egész lakásjogszabály megvalósítása a vagyonhoz jutás. Természetesen ott nincs különbség. Nincs különbség, belügyi dolgozó van, hogyha van terület, és az igénylő, akinek pénze van, mert ehhez tőke kell mindannyian tudjuk, az tűzoltó, semmi nem zárja ki, hogy ő ugyanúgy vegyen részt ebben a folyamatban, ebben a lakáshoz jutási problémamegoldó folyamatban, mint bárki más. Tehát, itt nincs különbség.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, akkor azt hiszem, ne haragudjál, valószínűleg a kérdésfelvetés nem egészen érthető volt, gondolom én. Nem csak a kész lakásokra vonatkozott a szálló igénybevételére, hanem gondolom a lakásépítési támogatás is benne volt ebben a kérdésben. Tehát, gyakorlatilag ugye, ha jól értettem a Liszka úrnak a felvetését, van egy lakásépítési támogatási keret, amely az önkormányzati hivatásos tűzoltóságot illetően a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság keretében került elhelyezésre, s a kérdés arra irányult, hogy mikor kapják tulajdonképpen ezt a pénzt meg?

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Akkor, vissza kell, hogy kérdezzek a kérdést föltevőtől, hogy válaszoltam a kérdésre?

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Én azt mondom, hogy én még ezt így nem kérdeztem meg, mert ezt egy következő programban kérdeztem volna meg. Viszont, hogyha már itt a szót már el sikerült szereznem, viszont megkérdezném az államtitkár urat, hogy ha a Demszky úr megmódosítaná adott esetben az álláspontját, és azt mondja, hogy rendőr illetve fővárosi tűzoltó, hivatásos önkormányzati tűzoltó, akkor mit mondanának Önök?

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Itt van egy helyzet. Az, hogy ez a terület ez ajándék. Az ajándéknál a feltételt megszabja az ajándékozó. Az ajándékozó ezt rögzítette, így rögzítette a Közgyűlés, tehát itt nem Demszky úron van csak a hangsúly, nem csak a főpolgármesteren, hanem a közgyűlési határozaton. Mi kezdeményeztük azt, hogy ez vegyes legyen, ennek az elutasítása érkezett meg Demszky úrtól. Mindaz, hogy értékesítésre kerüljön, mint pedig az, hogy rendőrön kívül bárkit elhelyezésre kerüljön. Sajnos egyértelmű volt a válasz, és nem félreérthető. Ennek kapcsán miniszter úr, személyes találkozót kért, többek között emiatt is Demszky úrtól. Ezt egyelőre én tényként kell, hogy közöljem, hogy ami írásban ide megérkezett. Hogyha, ez a találkozó egy fordulatot fog eredményezni, és nem diszkriminál katasztrófavédelmi tiszt, vagy tiszthelyettes, vagy közalkalmazott, köztisztviselő, vagy határőr, és így tovább, ne soroljuk az egészet föl, között, akkor mi azt fogjuk megvalósítani. Ez az igénykielégítés mindenféleképpen kell, ez egy minimális ahhoz, hogy előrelépjünk, hiszen 3.000 körüli lakásigénylő áll sorba Budapesten. Itt most átadunk 200 egynéhány, majdnem 200 lakást, összességében, és nem többet. Tehát, ez csepp a tengerben.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Akkor, ha jól értettem, és ezzel azt hiszem meg kell, hogy kérdezzelek benneteket, de szerintem kielégítő választ kaptatok jelenleg, evvel a kérdéssel kapcsolatban. (közbeszólás, nem érteni) Jó, egy pillanat. Akkor az a Szent Lőrinci lakótelepen épülő három ház kifejezetten a Budapesti Rendőr-főkapitányság szállásigényeit fogja kielégíteni ugye, erre adta a Demszky, ha jól értettem.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Igen, ez a mai nap álláspontja, emiatt lesz a miniszter és a főpolgármester úr közötti tárgyalás és egyeztetés.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, köszönöm szépen, akkor a kérdés második része. Tessék, Független Rendőr Szakszervezet!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Tehát, kérhetünk esetleg mégiscsak ebből a Demszky úr féle levélből a tájékozódás végett, mert, hogy fogunk vele találkozni a közeljövőben, hogy nehogy valami félreértésre kerüljön?

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Természetesen, ha mást nem betekintésre, mert ez nekem szóló, tehát ezt nem tudom, hogy. Közben itt azért gondolkodtam, hogy kiadhatom-e, egy az egyben vagy nem, de hogy elolvasásra, azt hiszem, semmi nem tiltja. Igen. Tárgyalások a különböző pénzintézetekkel folynak, nem zárultak le, tehát itt egy lezárt statikus végleges helyzetről nem tudunk ma nyilatkozni, tájékoztatást tudunk adni, kell-e erre most időt szánni, vagy nem? Igen. Elnök asszony kérném, hogy Horváth Jenő kolléga is legyen segítségemre.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Horváth úré a szó!

Dr. Horváth Jenő úr, miniszteri főtanácsadó:

Köszönöm Elnök Asszony! Tehát, folynak a tárgyalások, jelentősebb előrehaladások vannak, pénzintézetektől, vagyis bankoktól bekértük pontosan azokat a rendszereket, konstrukciókat, hogy milyen kedvezményes kamatozású hitelekkel, milyen rendszerben tudnak segíteni az önerős lakásmegépítéseket. A Belügyminisztérium vezetésének az az eltökélt szándéka, hogy elsősorban az első lakáshoz való jutást segítse belügyi támogatással, tehát ezzel a 3 millió forinttal, s ehhez megfelelően megtalálja azt a bankot, pénzintézetet, amely a megfelelő finanszírozással, megfelelő szociálpolitikai kedvezmények biztosításával ezeket a garzonház lakásokat később a lakáskoncepciónak a 2., 3., 4. évében már a minőségi cseréket is, nemcsak megfinanszírozza, hanem ezeken a telkeken, éppen ami az előző részben fölmerül, hogy az önkormányzattól lehetséges telkeket kapni, akkor azon ne szolgálati lakások épüljenek, ezt elérni, hanem azon önerős lakások épüljenek, mégpedig már az idéntől kezdve, tehát én ezen dolgozom a Belügyminisztérium gazdasági vezetőivel együtt, hogy ezt megállapodva egy olyan bankkal, aki kivitelező gyakorlattal is rendelkezik, hogy ezt föl tudjuk pörgetni, és már ebben az évben is megkezdődnének ezeknek a lakásoknak az építése, úgyhogy jövőre már ezek egy része átadható legyen. A Belügyminisztérium vezetése tisztában van azzal, hogy ez mekkora súlyos probléma, de lássuk azt is, hogy ehhez megfelelő pénzügyi fedezet kell, a belügyi támogatás részéről is, tehát az a 3 millió forintra, az ad egy szűk korlátot, meg ad a kivitelező kapacitás is egy szűk korlátot. A harmadik legnagyobb korlát, hogy a saját erőt a belügyi dolgozónak hozzá kell tenni. Ha számolunk, és azt mondjuk, hogy egy kis garzonház lakás, ma már a piacon mondjuk egy 40 négyzetméteres garzonház lakás 9 millió forint. Ha közepes minőségben, és közepes helyen van építve akkor is. Mi arra alapozzuk ezt a véleményünket, hogy ennek a befektetőnek, banknak meg fogja érni, mivel nagy mennyiségű lakást kívánunk vele építtetni az elkövetkezendő években, tehát ő a piaci ár alatt adja egy 10-15 %-kal ezeket a lakásokat, hogy a belügyi dolgozók a saját önerős részüket minél kedvezőbben hozzá tudják tenni. Ez a lényege, ezek a tárgyalások, remélem, hogy közeljövőben 1-2 hónapon belül befejeződnek, s akkor az Érdekegyeztető Tanács elé tudjuk terjeszteni, konkrétan, azt, hogy mikor, hol kezdődnek meg ezek az építkezések, s ezek várhatóan mennyibe fognak kerülni, és milyen finanszírozással valósulhatnak meg. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Egy pillanat, azért annyi megjegyzésem lenne, hogy mindenki emlékszik arra a BÉT ülésre, amit a miniszter úr vezetett, ahol végső soron megállapítottuk, hogy ez a lakáscélú támogatás, az állománynak mindösszesen a 25 %-át érintheti, mert a többi nem tudja igénybe venni. Független Rendőr Szakszervezet.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Én köszönöm ezt a választ. Ez egy másik szála annak a történetnek, ami a belügyi lakáskoncepció körül itt forog. Én kérdésem arra irányult, hogy amennyiben az érintett belügyi dolgozó maga tudja megoldani valami módon vásárlással, építéssel a lakásproblémáját, ahhoz a minisztérium vállalta, hogy olyan pénzintézetet talál, ahonnan az illető banki kölcsönt kaphat...

(kazettacsere)

... ígért a miniszter úr, hogy a minisztérium apparátusa keríteni fog. Erre irányult most a kérdésem, hogy ilyen konstrukció van, nincs, lesz, nem lesz. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, mindjárt, szerintem ez a jogszabályváltozással függ össze, ami július 1-jén, ha elfogadja a Parlament akkor lép hatályba csak.

Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Pillanatnyilag a munkáltatói kezességvállalásnak törvényi korlátai vannak. Készült olyan törvénytervezet a közelmúltban, ami ezen enyhítene, természetesen ez ennek a köztisztviselői életpálya törvény kapcsán benyújtandó törvénymódosítási csomagnak lenne a része. Tehát, igazán utána lehet kamatszázalékokról meg hitelfeltételekről tárgyalni, illetve ilyesmit hirdetni. Egyébként a jelenleg érvényes, az állomány által igénybe vehető összes létező lakástámogatási formáról, beleértve az állami szociálpolitikai kedvezményt, a jelzáloghitelt, a kedvezményes kamattámogatású hitelt, a munkáltatói támogatást. Rövid időn belül egy nagy példányszámú brossúrát fogunk az állománynak eljuttatni. Ez a brossúra pillanatnyilag nyomdában van. Tehát, ami egyszerűen érthető, népszerű, tudományos nyelven összefoglalja azt, hogy milyen támogatási formák léteznek pillanatnyilag, milyen hitelformák léteznek, ezeket hol, milyen űrlapokon kell igényelni, s mi az eljárás menete. Két héten belül elkészül. Kefelenyomata már van a dolognak, pillanatnyilag a nyomdai finomítás zajlik, és a BM Nyomda Kft. elkészíti.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Egyre szeretném felhívni a munkáltatói oldal illetékeseinek a figyelmét, hogy Önök csak a törvény szerint köztisztviselőkbe és hivatásos állomány, tehát szolgálati jogviszonyban álló kollégákról beszélnek. Itt azért van egy, mintegy 10.000 közalkalmazott is, akire a jogszabály változtatást kötelezően nem ír elő. Na most, ha és amennyiben július 1-jével mind a hivatásos, mint pedig a köztisztviselő részére a munkáltatói hitelnél egy munkáltatói kezességvállalás kerül szóba, akkor ezt valamilyen módon, értelemszerűen a közalkalmazottak javára is meg kellene, hogy adja a belügyi munkáltató, mert az így korrekt, hogyha három állományviszonyt veszünk figyelembe, illetve van egy negyedik, éspedig ahol, azokban a gazdasági társaságokban, amelyeknek a Belügyminisztérium a tulajdonosa, utalok a kht.-ra, kft.-re, részvénytársaságra, azokra is kell, hogy vonatkozzon. Egyébként a helyettes államtitkár úr fölajánlotta, hogy ha most szünetet tartunk, ha a témát lezártuk, akkor behozza mintaként, s megmutatja, hogy mi készül a nyomdában, amit köszönettel vettünk. Megkérdezem, hogy ehhez a napirendi ponthoz van-e a munkavállalói, vagy munkáltatói oldalnak más megjegyzése? Nincs. Megköszönöm Horváth úrnak a jelenlétét. 10 perc szünetet tartunk.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Annak érdekében, hogy ütemesen tudjunk haladni a következő, ami most már napirend szerint megyünk, első kérdésre kérném, aki a kérdést föltette, pontosítsuk, hogy ne kelljen külön szünetet kérni utána a munkáltatói oldalnak, tudniillik így a két jogszabály nincs összefüggésben, nem találkozik egymással a két jogszabály, tehát kérnénk azt pontosítani, hogy mire kér választ konkrétan a kérdésfeltevő. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, mint levezető elnök, evvel kellett volna kezdenem az adott napirendi pontnál, tévesen jelölte meg valószínűleg mind a Független Rendőr Szakszervezet, mint a Határőr Szakszervezet a hivatkozott jogszabályt. Az egyik, egy eljárási rendet rögzít, a másik pedig az állami támogatáshoz kapcsolódó belügyit, munkáltatói támogatást. Valószínűleg a 39/2000-re gondol.

Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Vagy a 2009/2001-es Kormányhatározatra, ami felfüggeszti a bérlakás- eladásokat, ugye erről van szó? (közbeszólás, nem érteni) Jó, köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, tehát akkor tisztázzuk, 25-kor folytatjuk pontosan. Tehát, 10 óra 25.

(Szünet)

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Folytatnánk. Köszöntöm a körünkben megjelent Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Oktatási Igazgatóság képviselőjét. Mert, hogy tudjanak róla, elmarasztaltuk Önöket, hogy nem jelentek meg. Igen. Akkor rátérnénk a meghívó szerinti 1-es napirendi pontra, amely már megállapítottuk, hogy az előterjesztő a két szakszervezet részéről hibásan hivatkoztak jogszabályi változásokra. Most megkérdezem az előterjesztőt, hogy tessék pontosan felolvasni, hogy mi a probléma, és Meichl Géza a KGF főigazgatója fog válaszolni. Kérem az előterjesztőt pontosan olvassa föl, hogy mi a probléma!

 

 

Dr. Plecskó Gyula úr, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

Probléma lényege a 2009/2001. Kormányhatározat, amely az állam tulajdonában álló szolgálati lakások elidegenítésével kapcsolatos egyes intézkedésekről rendelkezik. Az 1. pontban a Kormányhatározat felhívja az érintett minisztereket, hogy a szolgálati lakások elidegenítését gazdaságilag indokolt eseteket kivéve a 3. pontban foglaltak teljesítéséig függesszék fel. A 3. pont arról szól, hogy a 2. pont szerinti juttatási és elidegenítési koncepció Kormány általi elfogadása után a vonatkozó rendeleteket vizsgálják felül, illetve módosítsák. Mi, belügyi területen, ugye egy teljesen új rendelet csomaggal álltunk elő, és lépett hatályba. Kérdésünk, hogy ezen rendeletek végrehajtásának milyen realitása van a kormányhatározat tükrében?

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Elnézést, tessék kikapcsolni a mikrofont, akkor átadom a főigazgató úrnak a szót.

Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Köszönöm szépen. A hivatkozott Kormányhatározat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal javaslatára, előterjesztésére egy a szolgálati lakások elidegenítését valamennyi tárcánál vizsgáló, széleskörű vizsgálatnak az eredményeképpen született. Ez a vizsgálat számos tárcánál hiányosságokat és hibákat tárt föl. Ebben a Belügyminisztérium nem az elsők között szerepel. Mi két apró dologban voltunk a KEHI által kiszerkesztve, amit egyébként vitatunk. Tehát, nem elsősorban a Belügyminisztériumról szólt sem a vizsgálat, sem pedig az ezt követő Kormányhatározat. A Kormányhatározat ugye egy esetben teszi lehetővé a koncepció kidolgozása előtt, szolgálati lakások értékesítését, akkor hogyha ez gazdaságilag indokolt. A megítélésünk szerint, annak a 467 darab lakásnak az értékesítése, amelyet miniszter úr értékesítésre kijelölt, amelyet a Belügyi Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztettünk, tárgyaltunk, elfogadtunk, gazdaságilag indokolt. Tehát, ezt nekünk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének 1-es pont alapján be kell jelenteni. Ezt a bejelentést minisztérium megtette. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kiegészítő adatszolgáltatást kért a bejelentésünkhöz. Ezt a kiegészítő adatszolgáltatást, amely egyébként a 467 db lakásra szinte egyenként gazdasági számításokat tartalmazott, fenntartási költséget, lakbérbevétellel összevetve, négyzetmétert, műszaki állapotot. Ezt is megtettük, miniszter úr arról a döntéséről tájékoztatott, hogy ezután a bejelentés után március 1-jével az előkészített szolgálati lakás értékesítéseket megkezdjük. Ugyancsak ezen a fórumon tárgyalt, illetve ismertetett ütemterv szerint, tehát március első felében a Sódergödör lakótelepen lakó bérlők, akik egyébként már vételi ajánlatot kaptak, azok szerződéskötésre nagy szeretettel lesznek majd beidézve.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kielégítő a válasz?

Dr. Plecskó Gyula úr, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

Köszönjük szépen. Kielégítő és megnyugtató.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Napirendi pontot lezártuk. Áttérünk a következő napirendre. A 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló X számú törvény pénzügyi elveinek és a korábbiakban lakásvásárlási támogatásra szánt pénzösszegek mértékének eltérései. Kérem szépen az előterjesztőt, röviden indokolja meg az előterjesztését.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

A problémát az okozza, hogy gyakorlatilag nem tudnak működni per pillanat a területi szerveknél működő szociális és lakásbizottságok, mert ameddig a korábbi években a költségvetési törvény a részben önálló munkáltatók szintjén önálló sorban jelenítette meg a felhasználható pénzeszközök mértékét, ez ebben az évben központosításra került a Belügyminisztérium központi költségei körében és a Belügyminisztérium a mai napig, az e tárgykörben a felosztás tárgyában elvárandó egyeztetést nem tartotta meg, és nem tájékoztatott sem minket, ha jól tudom a munkáltatókat sem, hogy milyen elvek szerint, milyen összeget kíván leosztani a helyi felhasználásra. Bár mondhatnánk, hogy még végül csak február vége van, ezen még lehetne molyolni, de ugye az új BM rendelet hatályba lépése és a megnövelt hitellehetőségek egy felfokozott kérelemmennyiséget tettek a bizottságok elé az asztalra, és a legnagyobb bizonytalanság van, mert per pillanat csak a korábban kiadott hitelekből visszatörlesztett tőke áll felosztási körben lehetőségre. Vagy, hát ebből lehet gazdálkodni, és ez nagyon kevés pillanatnyilag, tehát szeretnénk megismerni a minisztérium elképzeléseit, és utána megtudni, hogy milyen sorban, mikorra várható a végleges döntés ebben a kérdésben. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Helyettes államtitkár úr ad választ.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen. Most egyszerűbb így a helyzetem, mert leegyszerűsített a kérdés is gyakorlatilag. Tehát, a központosítás amiatt történt, hogy ezek a bizonyos lakásjogszabályok kiadásra kerültek. Célirányosan oda szerette volna miniszter úr juttatni a forrást, ahol van megfelelő számú jelentkező, megfelelő számú építeni akaró, magántulajdont szerezni akaró, és ehhez a háttérforrások is megvannak, hiszen kevés ez a forrás ahhoz, hogy egy lakóingatlant valaki megvásároljon, vagy megépítsen. Ezt követően vált egyértelművé, hogy hosszabb időt vesz igénybe ahhoz, hogy egyrészt a pénzintézeteknél egy kedvezőbb feltételt teremtsünk. Pontosan, amit elnök asszony elmondott, hogy amíg a köztisztviselő életpályáról szóló törvény nem kerül elfogadásra, addig nincs kezességvállalási lehetősége senkinek. Ezt tiltja az államháztartási törvény, ezt módosítani kell. A következő lépés az, hogy az önkormányzatokkal, ami szintén kedvezőbbé és olcsóbbá teheti az építkezést, tisztázni kell, hogy a telket adják el úgy, hogy az magántulajdonba kerül az ott szolgálatot teljesítő rendőr, akármilyen egyenruhás, vagy közalkalmazott, vagy köztisztviselő részére. Ezeknek a tisztázása folyik. Ezt követően javaslatot tettünk a miniszter úrnak, hogy működni kell a korábban kifizetett összegek, úgy ahogy Fábián Ágota asszony elmondta, oda kerülnek visszafizetésre, tehát van egy visszaforgatott tőkehányad. Legalább az 50 %-a kerüljön kiadásra, mint lehetőség most a szervek részére, ezt küldtük meg valamennyi szakszervezet részére javaslatként, és amennyiben most ebben egyetértés van, abban az esetben miniszter úr aláírja ezt a fajta elképzelést, és már holnap tudunk utalni.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, azt hiszem itt valami tévedés van, mert úgy tudom, hogy egyetlenegy érdekképviselet sem kapta meg ezt a szakszervezetek részéről, úgyhogy ez (közbeszólás, nem érteni) Akkor biztos kommunikációs, írásbeli kommunikációs probléma van.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Egyszerűsítsünk a kérdésen hadd javasoljam. Térjünk át egy másik napirendre, van mit tárgyalni. Lehozza a Tollár Tibor ilyen példányszámban, hogy lássa mindenki, ez valóban kiküldésre kerül, és pont a dolgozók érdekében, én is azt javasolnám, hogy legalább az 50 %-os mértékben történjen majd támogatás. Írja alá a miniszter úr, és tudjunk nyitni, hogy legyen ugye holnap már 1-je, legalább 2-án, 3-án mindenkinek a számláján az a forrás, amit föl tud osztani.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Igen, Liszka úr!

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Ehhez szeretnék kapcsolódni avval, hogy a 39/2000-es rendelet az azt írja, hogy a helyi szerv a tűzoltóság vonatkozásában, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság útján az OKF. Csak az a probléma, hogy a Fővárosi Tűzoltóságnak nincs megyei igazgatósága, erre mondhatnánk, hogy de hát ezt úgy kellene értelmezni ezt, mint ugye általában, mi közvetlenül az OKF-hez, viszont ugyanez a rendelet azt mondja, hogy a rendelet kiadása után 30 napon belül az OKF-nek ezt szabályozni kéne a döntési jogosultság kérdést, lehet, hogy szabályozta, de mi nem kaptunk róla. Tehát, nem tudjuk, hogy ez szabályozva van-e? Ráadásul ugyanez a rendelet elmondja, hogy a szociális bizottságba az érintett érdekképviseletnek ott kell lenni. Ugye, hát mi világos, hogy érintett érdekképviselet vagyunk, de nem vagyunk ott. Ezt mi sérelmeztük, erre azt a választ kaptuk, hogy majd az ügyrendbe, amit a szociális bizottság fog elfogadni, amibe mi nem vagyunk benne, bár a rendelet szerint benne kéne lennünk, majd az kitér arra, hogy amikor velünk kapcsolatos dologról van szó, akkor mégis ott vagyunk ebbe a szociális bizottságba. Tehát, itt több ilyen probléma van, ami úgy gondolom, hogy ezt a rendeletet, ami ráadásul valószínűleg, hogy hibás is, tehát Országos Tűzoltó Parancsnoksággal szól, ami nincs, valószínűleg az Országházi Tűzoltó Parancsnokságot akarta, ez a rendelet. De hát ez ilyen szempontból, ugye ez érdekes, de hogy a Fővárosi Tűzoltóságot ilyen szempontból kihagyta. ..

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, a titkár úr most mondta, hogy megjelent a közlönyben a helyesbítés.

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Akkor is a Fővárosi Tűzoltósággal nem foglalkozik. És nekünk nincs megyei szervezetünk, nekünk közvetlenül csak OKF van, ez viszont nem csinált egy ilyen rendeletet, s mi nem tudunk mit csinálni.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Értjük a problémát, a következő kérdésem lenne. Ugye ez a jogszabály december 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben, tehát a december 12-e óta bőven eltelt már 60 nap is, az a kérdésem az itt lévő képviselőhöz, hogy az OKF miért van mulasztásos törvénysértésben, és mikorra kívánja ezt a mulasztását pótolni?

Babák László úr, főosztályvezető, BM OKF Személyügyi Főosztály:

Ugye a kérdésnek az első fele volt, hogy a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete benne lesz ebben a szociális bizottságba. Tehát, benne lesz a szociális bizottságban. A továbbiakban minden esetben meg fogjuk hívni és ott lesz a helye a döntéseknél. A másik felére pedig most nem tudok választ adni, hogy hol tart ez a helyi anyag kidolgozása. Nem tudom.

 

 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen Babák úr, akkor annyi megjegyzés a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, jelenlegi levezető elnökeként, hogy megállapítjuk, hogy a munkáltató a jogszabályi kötelezettségének február 28-áig nem tett eleget. Ez az egyik. A másik pedig, hogy én mint érintett szakszervezetis remélem, hogy a továbbiakban ott lesz a Fővárosi Tűzoltóság a szociális bizottsági üléseken, mert ma van a szociális bizottsági ülés az OKF-en 10 órakor. Kérem szépen a másik tűzoltó szakszervezet, a Hivatásos Tűzoltók Szakszervezete.

Pilák Imre úr, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete képviseletében:

Ehhez kapcsolódóan szeretném én is a kérdést föltenni. Liszka úr szinte már szóról szóra megfogalmazta azt a kérdést, amit én föltettem. Még annyival szeretném én ezt kiegészíteni, hogy mivel az önkormányzati tűzoltóságok önállóak, ebből a szempontból milyen technikai megoldással fognak a helyi szakszervezetek a képviseletben résztvenni. Másrészt én nagyon, tehát eddig a, ez a lakáscélú támogatás elosztásának a lehetősége a megyéken. Volt most, ugye az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz került. Én úgy gondolom, hogy ez már annyira eltávolodott, hogy a helyi viszonyokat nem hiszem, hogy tudja kezelni. Én azt tudom, hogy nagyon széleskörű adatgyűjtés, illetve iratok beszerzése szükséges, hogy valaki megkapja. Tényszerint tudom mondani, hogy tőlünk 5 fő beadta, és 1 sem kapta meg. És azt volna a kérdésem, hogy milyen megoldási lehetőség van, hogy egy kicsit, hogy úgy mondjam, hogy a helyi szervezet is bele tudjon szólni ezekbe a döntésekbe. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Átadom a szót az OKF képviselőjének.

Babák László úr, főosztályvezető, BM OKF Személyügyi Főosztály:

Kerethiány miatt az OKF-en egyetlenegy kérvény kérelem sem lett elutasítva, csak olyan kérelmek lettek elutasítva, amely irathiányosak voltak, vagy nem feleltek meg azoknak a követelményeknek, ami a jogszabályban elő van írva. Tehát, olyan nem volt, hogy azért, mert beadta volna, akár a Fővárosi Tűzoltóság, akár bármelyik önkormányzati tűzoltóság, hogy el lett volna ilyen utasítva.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Igen, Liszka úr, utolsónak.

 

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Csak annyi, hogy persze, hogy a főváros nem adta be, mert hát nincs az az út, nekünk nem mondta meg senki, hogy merrefelé kéne indulnunk, mivel a rendelet nem mond semmit. Mi a megyei igazgatóságon keresztül nem adhatjuk be, mert ilyen nincs. De, hogyha a 30 nap, tehát, gondolom, hogy a jogszabályok, azért betartása kötelező, bár itt a minisztériumban sokszor ezt másképp értelmezik, de hogyha ez a 30 napot most már túlhaladtuk még 30 nappal, akkor kapunk valamilyen időt, hogy kb. mikor lesz ebből a belügyminiszter által meghatározott határidőből egy olyan végrehajtás, ami most már tudunk kezdeni valamit, amúgy már 2 hónap eltelt ebből az évből.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Megkérem viszont, most válaszadásra helyettes államtitkár urat, miután a felügyeletet az OKF felett a Belügyminisztérium gyakorolja, hogy szíveskedjen egy határidőt tűzni a jogszabály elkészítésére, tehát amit kötelezően előír a rendelet.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Az az igazság, hogy szereptévesztésben lennék, hogyha mondanék egy határidőt. Van egy hatályos rendelet, belügyminiszteri rendelet, amely meghatározta a határidőt. Itt nincs póthatáridő, a rendelet hatályba van, és nem módosította senki. Tehát, az van, amit megállapított elnök asszony a fölvezető szövegben, azon én nem kívánok vitatkozni. Itt valóban van egy mulasztás. Ezt a mulasztást nem holnap, ezt már rég pótolni kellett volna, hiszen február 28-át írunk máma, és nem január 28-át. Következésképpen, ezt nyilvánvalóan az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának kell záros határidőn belül megtenni. Én erre az intézkedést persze föl kell, hogy vállaljam, hiszen én képviselem a munkáltatói oldalt. De, engedjék meg, hogy határidőt ne én határozzak meg eltérően a jogszabálytól, hanem nyilvánvalóan a főigazgató úr fog záros határidőn belül kiadni egy olyan intézkedést, amely mindezt a kérdéskört, amit itt feszegettek a kollégák, azt meg fogja oldani.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Még utoljára tessék!

Pilák Imre úr, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete képviseletében:

Annyit szeretnék, hogy az első, tehát a kérdésem első felére nem kaptam meg a választ, tehát, hogy az önkormányzati tűzoltóegységek, vagy személyek tehát milyen módon vehetnek részt ebben a szociális bizottságban, tehát milyen képviselettel rendelkeznek.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Mint bentlévő tudom elmondani, hogy a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon a hivatásos önkormányzati tűzoltók képviselete bent van. Tehát, a helyi szintű önkormányzatoknál lévő szakszervezet, magyarul a budapesti székhelyű központon keresztül tudja magát képviseltetni. Elfogadható.

Pilák Imre úr, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete képviseletében:

Hát elfogadható, nem ezt mondja a jogszabály, de elfogadható.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Én ezt megértem, de mondjuk ez most nem BÉT ülésnek. Akkor az a kérésem, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselőjéhez, hogy szíveskedjen záros határidőn belül az érintett szakszervezetek képviselőit meghívni, és mind a 4-5 szakszervezettel helyi szinten ezt egyeztetni. Elfogadható? Köszönöm. Akkor lezártuk ezt a napirendet, rátérünk a következő napirendre. (közbeszólás) Erre vissza kell térni természetesen. 5-ös napirend. Egyeztetés a belügyi tanintézetek, Rendőrtiszti Főiskola, rendészeti szakközépiskolák tanulóinak, hallgatóinak ösztöndíjemeléséről, továbbá az oktatási intézményeknél hivatásos szolgálati viszonyban álló tanárok, oktatók pénzügyi besorolásáról. Szeretném megkérdezni az előterjesztőt, mert a válaszadó a munkáltatói oldal részéről Janza úr lesz. Igen, így döntött a munkáltatói oldal vezetője. Az előterjesztőt kérem, indokolja a kérdésfeltevést, mit takar a kérdés?

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen a lehetőséget. Szeretném a kérdést egy kicsit pontosítani, mert nyilvánvalóan a rövid megfogalmazás nem terjed ki minden részletre. Két fő csomagban érkezik a probléma, az egyik, ami a korábbi belügyminiszteri ígéretre történő visszacsatlakozás miszerint megvizsgáljuk a hallgatói ösztöndíjak módosításának mértékét. Aki nem volt jelen, azokat szeretném emlékeztetni, hogy a Független Rendőr Szakszervezet javasolta, hogy a rendészeti szakközépiskolák másodéves tanulói ösztöndíját a korábbi első évben szokásos mindenkori köztisztviselői illetményalap 20 %-áról emeljük fel 40 %-ra. Ennek indoka a következő. A korábbi években ugye számunkra ugyan nem volt ez túlzottan jó, másodévben próbaidős rendőrkinevezésekre, vagy határőri kinevezésekre került sor az iskolákban. Így, ezek a hallgatók megkapták az egyes besoroláshoz tartozó magasabb ellátmányt. Ez azzal, hogy másodévben is tanulói jogállásban maradnak a hallgatók természetesen megszűnt, és az ösztöndíj mind a két évfolyamon egyforma. Tapasztalataink szerint azonban, a második évfolyamon a megnövekedő gyakorló szolgálati idők, szolgálati helyre utazás és egyéb kötelezettségek, feladatok végzése, felelősség, ráháruló munkateher, miegyebek okán, ez nem biztos, hogy megfelelően kompenzálja egyfelől a hallgatók teljesítményét, másfelől a hallgatók számára felmerülő költségeket. Egészen pontosan azzal a példával éltem, hogy a másodéves hallgatók saját bevallásuk szerint havonta kb. a szülők zsebét kockáztatva 30-40.000 forint közötti költséget kénytelenek produkálni. Ez számukra nagy megterhelést jelent. Nyilvánvalóan ennek a kérdésnek az enyhítését célozhatja a második évfolyam ösztöndíjának a megemelése. További érveink között szerepelt a rendészeti szakközépiskolák esetében az a tény is, amit mindannyian ismerünk, hogy a felvételre jelentkezők aránya erőteljesen visszaesett, és tapasztalataink szerint a másodéves hallgatók körében, hát fel, fel üti a fejét az esetleges iskolát elhagyó szándék is, aminek egyik fontos motívuma lehet az, hogy milyen anyagi megbecsülés éri a tanulókat. Nyilvánvalóan felmerül az az érv, amit itt többen felvetettek, hogy de hát, ugye itten ez szakközépiskola, másutt sem kap nagyobb összeget. Én azt gondolom, hogy egy picit attól másabb, hogy itt azért már egy 18 év felett lévő nagykorú állampolgár a hallgató, akinek azért más, mint egy 14-18 évig szakközépiskolában tanulónak a helyzete. Tehát, ezt is mérlegelni kellene. Ez az első csomag, a rendészeti szakközépiskolák. Hasonló gonddal fordultak hozzánk a Rendőrtiszti Főiskola első éves hallgatói, akiknél az ösztöndíj a felsőoktatási normatíva szerint egységes az első oktatási év első félévében. A második félévben pedig tanulmányi eredmény függően, és szociális helyzet függően eltérített összegű, ami terjedhet 9-től 20.000 forint körülig ugye a differenciálás során. Ezzel az összeggel kapcsolatban a következő a hallgatók észrevétele, és ebben azt hiszem, hogy vizsgálatot mindenképpen célszerű lenne végezni, hogy a felsőoktatási normatívával dotált egyéb felsőoktatási intézmények, tehát ott is az az összeg áll rendelkezésre. Nem korlátozzák a felsőoktatási intézmény hallgatóinak egyéb kereső tevékenységére vonatkozó lehetőségeit, míg a Rendőrtiszti Főiskolán felvett hallgatóknak abszolút tilalma van a tekintetben, hogy bármi más egyéb, akár segédmunka, akár újságkihordás, vagy más forrásból kiegészítse a bevételeit. Tehát, ő is kizárólagosan arra kényszerül, hogy az ösztöndíjából jöjjön ki, miközben ugye őt is, ha szerencséje van, akkor a kollégiummal kapcsolatos költségek, ha nincs szerencsére, akkor albérlettel kapcsolatos költségek terhelnek, tehát ez a hallgatói állomány méltánytalannak érzi, hogy ilyen korlátozás mellett ugyanannyit kap, mint a más főiskolás, egyetemista. Továbbá, ..

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést Ágota, hogy közbeszólok. Úgy tudom, hogy a Rendőrtiszti Főiskola részéről nincs képviselő, és a Rendőrtiszti Főiskola nem tartozik az Oktatási Igazgató hatáskörébe, ezért ezt a problémát tegyük a következő BÉT ülésre. (közbeszólás) Jó, én azért mondom, hogy jelen pillanatban, nem célszerű ezt most, a főiskolát elmondani, mert nincs, aki válaszoljon a problémára.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Én azt gondolom, hogy ezek a problémák nem a főiskola vezetésének a problémái, velük erről konzultáltunk. Saját erőből semmi módon nem megoldható, sem ez, sem a tanárokkal kapcsolatos probléma. Tehát, innentől fogva nyilvánvalóan itt kell róla beszélni. Most lehet, hogy szerencsés lenne, ha itt lennének, de én azért szeretném elmondani, hogy legalább továbbítsák irányukba, hogyha erre konzultációs szükség van. Jelezném, hogy a vezetéssel teljes körben konzultáltunk erről, azt is jelzem, hogy az ösztöndíj tekintetében, az emelés, tehát az első éves hallgatók ösztöndíjemelésével kapcsolatban nem volt egységes a főiskola vezetőinek a véleménye az igény jogossága tekintetében. Volt aki azt mondta, hogy ezt nem biztos, hogy kell, míg mások azt mondták, hogy valóban, időben is nagyobb terhelést tesznek, mint az egyetem, tehát több a kötelezettsége a Rendőrtiszti Főiskolai hallgatónak a jelenlétre és a részvételre, míg egy egyéb állami felsőoktatásban ellenben a szabadság lényegesen nagyobb. Tehát, ennélfogva a többségi vélemény az volt, hogy meg kéne vizsgálni, mert valószínűleg jogos lehet ez a fajta igény.

A másik tekintetben, ami a harmadik problémacsomag, ez pedig a hivatásos állományban foglalkoztatott tanárok problémája, ez nem érinti a szakközépiskolákat, mert az ő esetükben az adott állománytáblákban rendszeresített hivatásos állományú tanárhely van, tehát ott nincs zavar. Zavar a Rendőrtiszti Főiskolán van szintén, hiszen mint emlékezünk még, 1992. környékén a Belügyminisztérium civilesítésének idején a Rendőrtiszti Főiskola eleve a civil munkáltatók körébe került, mint minisztériumi intézmény, és megszüntettek állománytáblaszerűen minden hivatásos helyet, a munkakörök közalkalmazotti munkakörök, melyek között egy rész hivatásos állományúval is betölthető megjegyzéssel szerepel a táblában. A most ott dolgozó tanító tanárok egy része vezényléssel, másik része berendeléssel tölti be....

(kazettafordítás)

...oktatói munkaköröket, és felmerült már tavaly is. Itt ezen plénumon sikerült azt hiszem megoldani, az a jelentős konfliktus, hogy a Rendőrtiszti Főiskola bér-tömegfinanszírozása a közalkalmazotti rétegekre vonatkozó szabályok szerint üzemel. Tavaly ebből egy jelentős összegű hiány lett, amit az Országos Rendőr-főkapitányság végül is megegyezéssel kipótolt, de a jogi helyzetet nem tisztázta, és előttünk áll két probléma, jelentős anyagi vonzatokkal a július 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás kérdése, amikor is, ugye itt a tanárok csak a közalkalmazottak számára biztosított %-os növekményt kaphatják, és felmerül a kérdés, hogy hogyan értelmezzük a szolgálati törvény módosulását az ő esetükben. Amiért, mi idehoztuk ezt a problémát. Úgy érzékeljük, hogy a szolgálati törvényen belül, nevezetesen a 43. § (2) bekezdésben leírtak egy belső ellentmondást tartalmaznak a tekintetben, hogy a hivatásos állomány tagjának az illetményhez való jogát a törvény Alkotmányból fakadóan egységesen előrébb és megítélésünk szerint súlyosabban kezeli, mint azt, hogy egy más szolgálati helyre került hivatásos állományúnak a helyi rendszerfinanszírozás előmeneteli és fizetési lehetőségei vannak. Tehát, azt a szabályt abban az esetben tudjuk elképzelni, ha testületen kívüli, tehát civil szervezethez kerül a hivatásos állományú munkavégzésre. Így belül ez, és egyedül most úgy tűnik, hogy a Rendőrtiszti Főiskola tanárai vannak ebben a kellemetlen helyzetben, hogy hivatásos állományúak mindenféle jogi korlátozás nélkül, de gyakorlatilag mégsem érvényesülhet valószínűleg. Tavaly már ugye bizonyítottan nem érvényesült, az a jövedelemnövekedés, amit a hivatásos állományúak számára a jogszabály rendel. Tehát, ennek a kezelésére szeretnénk munkáltatói álláspontot kérni, meg a további gondot az okozza számunkra, de még inkább a Rendőrtiszti Főiskola vezetése számára, hogy ilyen körülmények között, egyrészt belső bérfeszültségekhez vezet, másrészt csaknem lehetetlen újabb hivatásos állományú tanárok bevonása az oktatói munkába, mert nyilvánvalóan a bekerülő magasabb illetmények ottan belül feszültséget okoznak, hiszen kevesebbet nem lehet adni az újonnan érkezőnek. Tehát, ez is bértömeg hiányában kezelhetetlen probléma. Nyilvánvalóan kezelhető jogi szempontból megítélésünk szerint a jogszabály módosításával, vagy kezelhető, és ez a normálisabb megoldás, hogy a Rendőrtiszti Főiskola személyi juttatás előirányzatát olyan módon kell a minisztériumnak biztosítania, hogy az fedezze az ott tanító hivatásos állományú tanárok Hszt. szerinti járandóságait. Körülbelül ennyi a három tétel.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Akkor ketté választom a válaszadási kötelezettséget. A rendészeti szakközépiskolák tekintetében Janza úrra testálom, ő válaszol először. A Rendőrtiszti Főiskola tekintetében, ugye két kérdés merült föl, az egyik az első éves, főleg kihegyezve az első éves hallgatókra az ösztöndíjprobléma, a másik még a Rendőrtiszti Főiskolán munkát vállaló eltérő közalkalmazotti státuszon foglalkoztatott, vezényelt, vagy berendelt hivatásos állományú kollégák. Janza úré az első válaszadás joga, a másik két kérdésre pedig államtitkár úr válaszol.

 

Dr. Janza Frigyes r. ezredes úr, főosztályvezető, BM Oktatási Főosztály:

Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a jelenlévőket! Azzal az érveléssel és azzal a felvetéssel amivel itt találkoztunk, alapvetően vitatkozni nem lehet. Egy olyan rendszergazda, mint én, és aki az oktatási intézményekért vagyok felelős értelemszerűen örömmel fogadok minden olyan kezdeményezést, amely a szereplőinket jobb helyzetbe hozza, mint korábban voltak, különösen akkor, ha indokolt az előterjesztés, és valóban azok az érvek, amelyeket hallottunk, ezek tényszerűek és valóban a másodéves hallgatóink olyan problémákkal küszködnek, amit itt hallottunk. A gond azonban az, hogy többfajta dimenzióból lehet ezt a problémát megközelíteni. Hallottuk azt, hogy csökken a jelentkezők száma. Egyre kevesebben akarnak rendőrök lenni. Ez áttételesen persze befolyásolja a másodéveseink helyzetét, valószínű, hogyha egy picit megemelnénk, akkor lehet, hogy ezt a kedvet növelni lehetne. Azonban én vitatkozom azzal, hogy csökken a hozzánk jelentkezők száma. Itt egy nagy tévedés van, a sajtó is és a közhangulat is számomra teljesen érthetetlen módon szajkózza ezt a megállapítást. Pillanatnyilag több mint 3.000 jelentkezőnk van a pótfelvételikkel együtt. Több lesz a jelentkezőnk, mint tavaly ilyenkor volt, és mint tavalyelőtt ilyenkor volt. Ráadásul ugye szeretném a tanács felhívni arra, hogy a korfa, magyarországi korfa folyamatosan szűkül, egyre kevesebb a vétőképes korú, potenciálisan rendőrnek jöhető fiatal száma. 155.000 fő érettségizett tavaly. A jelenleg gimnáziumba 119.000 fognak lépni. Tehát, ez kb. jelzi azt, hogy milyen radikálisan csökken az a mezőny, amiből mi válogathatunk. Mindeközben 80.000 fő bemegy az állami felsőoktatási rendszerbe, tehát 4 év múlva lesz a piacon kb. 30.000 ember, akiből a mindenki, aki szakmát akar taníttatni érettségi után ilyen postsecunderi típusú ebből kell, hogy válogasson. Ha az egyre szűkölőbb bázison belüli jelentkezők számát nézem, akkor bármilyen furcsa meg kell állapítanom, hogy nő a bázison belül a rendőrnek jelentkezők aránya. Na most, ez játék persze a számokkal, mert abszolút számban természetesen csökken, de nem azért csökken, mert csökken a jelentkezési kedv, és ez nagyon fontos, mert hogyha összekeverjük a dolgot és a kedvre támadunk rá, és a toborzó munkába öljük be a milliókat meg nem, akkor célt tévesztünk. Tehát, egészen más támadási pontokat kell találnunk. Hogy mik ezek, meghaladják a mostani válaszom lehetőségeit, úgyhogy ettől eltekintek. Ha megnézem, hogy a belügyi oktatási rendszerben nyújtott ösztöndíjak harmonizálnak-e a civil ösztöndíj rendszerrel, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy igen, sőt bizonyos mértékben magasabbak annál. Tehát, nincs nyomás rajtunk, a civil szféra felől a tekintetben, hogy csúnyák és gonoszok lennénk, mert alulfizetjük a tanulóinkat. Továbbá 2 évvel ezelőtt megszületett a 35/99-es, ami a tanulók ellátását szabályozza. Ebbe az ellátási körbe plusz juttatásokat építettünk be, ami nem pénzbeli juttatásként jelenik meg, hanem egyéb formában ruházat, élelmezés, szállás és így tovább. Azt lehet mondani, hogy 2 évvel ezelőtt, amikor a másodéves tanulók hivatásos állományba vétele helyett a tanulói jogviszonyban visszük őket tovább, akkor kb. 1 milliárd forinttal olcsóbb rendszert hoztunk létre. Igaz, hogy ez az 1 milliárd forint a rendőri szerveknél, a végrehajtó szolgálatoknál maradt meg, mint bér, ugyanakkor keletkeztettünk mintegy 540 millió forintos többletköltséget, pontosan a tanulói ellátási rendszer másodévre történő kiterjesztésével. Mindösszesen azt lehet mondani, hogy kb. egy olyan 500 millió forinttal olcsóbb rendszert üzemeltetünk. Ami a tanulóink másodéves problémáit illeti, a következőt szeretném elmondani. Pillanatnyilag az ösztöndíjrendszerünk mobil, olyan értelemben mobil, hogy kiszámoltuk, hogy pontosan mennyit költünk, egy tanulóra kivetítve, 13.770 forintot. Ez a 13.770 forint, hogyha megkeressük durván a 40 %-ot, amit most ugye javasolnak, kb. ebben a tartományban van. Ugyanis a következő a helyzet. Van egy alapösztöndíj és a tanulmányi eredmények függvényében kaphat további ösztöndíj-kiegészítést a tanuló. Ez a lehetőség 3,51%-nál nyílik meg. Értelemszerűen a jó rendűségnél. Szabad legyen halkan egy megjegyzést itt tennem. Ha a tanuló több pénzhez akar jutni, akkor szíveskedjék a 3,51 fölé kerülni, és ebben az esetben azonnal 20 %-kal emelkedik az ösztöndíja, vagyis pont azzal az összeggel, amit most előterjesztésben hallottunk. Nem vagyok biztos abban, hogy egy 20 %-os emelési javaslat ... (felvételhiba) nagyon támogatom azt, hogy a gyakorlati képzési idő alatt, amikor a tanulóink egy valóságos élethelyzetben dolgoznak, ott tekintsük át a teljes ösztöndíj problémát, mert nem a 20 %, hanem még attól több is szükséges lenne a tanulóinknak, hiszen gondoljunk bele, 3 hónapot vannak a másodév során összesen gyakorló szolgálaton. Elhagyják a fészket. A villamosjegytől kezdve minden vackot ugye nekik meg kell venni. Sokkal drágább az élet mint kerítésen belül. Most ezt nem akarom indokolni. Tehát, itt valóban indokolt lenne az, hogy kiemelten kezeljük pénzügyi szempontból és ösztöndíj szempontból a gyakorlatban eltöltött időt, viszont nem nyúlnék hozzá az elméleti tanintézeti képzési szorgalmi időszak problematikájához, engedjük a nyomást, hogy tanuljon jobban a fiatal. Összességében azt lehet mondani, hogy oly mértékben mobil a rendszerünk, hogy egy igazán jó tanuló, elérheti a 60 %-át is az illetményalapnak. Ehhez nyelvvizsgát kell letennie, persze ehhez 4 egész fölött kell lennie. Tehát, ez mind az 1.000 főre, vagy 1.500 főre, vagy 3.000 főre, attól függően, hát ez nyilván nem vonatkoztatható. De ne vegyük el a mobil húzórendszerünkből ezt a késztetést azzal, hogy emelünk. Végezetül, anélkül persze, hogy elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznék itt, talán nem is így kellett volna kezdenem, hanem úgy, hogy január 29-én miniszteri értekezleten tárgyaltuk ezt a kérdést. Miniszter úr határozott és június 30-áig a szakmai szervek bevonásával, illetve a rendészeti szakközépiskolákban a hallgatókat egyedül képviselni jogosult diákönkormányzatokkal egyeztetve kell a döntéseinket meghozni. Tehát, igazából itt egy utórezgésről van szó, jóllehet ezekről a kérdésekről már tavaly beszélgettünk, de mintha itt a szakma előbb lépett volna. Az RTF-el kapcsolatban egyetlenegy megjegyzés, mert esetleg a későbbiek során ez is félreértésre adhat okot. A BM Oktatási Főosztály ügyrendjében a fenntartó a felsőoktatási rendszer tekintetében is jogosítványokat ad, tehát az intézményi autonómia kérdése nem minden tekintetben a főosztályunkon kívüli territórium, tehát éppenséggel adhattam volna választ erre a kérdésre is. Jogosultság tekintetében is. Ami miatt nem adhatok választ, az az, hogy ez a kérdéskör nem a fenntartó kompetenciája, hanem a felsőoktatási törvény szerint a Főiskolai Tanács döntése kompetenciája. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen a választ. Kérem szépen kikapcsolni a mikrofonját. Egy megjegyzésem azért van. Az utolsó előtti mondatához kapcsolódik, hogy a rendészeti szakközépiskolákban a hallgatókat nem csak a diákönkormányzatok jogosultak képviselni, hanem mindazok az érdekképviseletek, akik alapszabályában rögzítették, hogy hallgató is a tagja lehet. Ezért jelesül jelen pillanatban a Független Rendőr Szakszervezet és a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete. Nem kívánok e fölött vitát nyitni, mert ez az egyesületi törvény kompetenciája. Megkérdezem az előterjesztőt...

Dr. Janza Frigyes úr, főosztályvezető, BM Oktatási Főosztály:

Már bocsánatot kérek elnök asszony. Egy rövid megjegyzést, valóban pontatlanul fogalmaztam. Úgy kellett volna fogalmaznom, hogy számomra a törvény erejénél fogva, ez a közoktatási törvény a partner a diákönkormányzat és az állam szándékosan egyedül, és csak a diákönkormányzatot nevezte meg a közoktatási törvényben, akivel nekem egyeztetnem kell. A szakszervezetek más törvényi logika alapján jogosultak erre, de a primér szereplő számomra az önkormányzat. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Nem kívánok ezen vitát nyitni, mert mi tudjuk, hogy mit ér a diákönkormányzat, aki alárendelt annak a pedagógusgárdának, aki az iskolában van. Az előterjesztőt illeti meg a szó.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen! A válasz részben elfogadható, részben nem. Ez utóbbi fordulatra nézve még egy precizitást szeretnék tenni. Nagyon sokadszor hallom ezt, és én egyszer s mindenkorra szeretném, hogyha ennek a jogértelmezésnek valamikor a végére érnénk, hogy ki kit képviselhet, hiszen van e tekintetben több állásfoglalás is, hogy ki kit képviselhet, de ugyanez a törvény, amire Ön hivatkozik főosztályvezető úr, az elmondja, hogy a gyakorló szolgálat, ami a közoktatási és szakképzési törvény szerint a szakmai gyakorlatnak minősül, azesetben már természetesen egészen más az érdekképviseleti jogi helyzet is, de ha idáig le kell menni, akkor valami nagyon nagy baj lehet ezen a területen, mert úgy gondolom, hogyha ezen a fórumon, és ezen a plénumon bármely belügyminisztériumi munkavállalót, tanulót, nyugdíjast, beteget érintő kérdést érdemben meg tudunk vitatni, akkor nem tudom, hogy mi oka lehet a munkáltató bármely tagjának, hogy pont a szakközépiskolák hallgatói e körbe ne tartoznának bele. Továbbá a diákönkormányzatok tekintetében a kompetencia az intézményi autonómián belül az intézmény vezetőjéig terjed. Ami a tárcát egészben, mint fenntartót érintő kérdés, ott már egyáltalán nincsen, még csak fórumszerű lehetősége sem ezeknek az önkormányzatoknak a véleményük megfogalmazására, tehát én sajnálatosnak tartom, hogy lassan második éve ezen a gumicsonton úgy rágódunk, hogy mint hogyha oka lehetne a munkáltatónak a szakszervezeteket e körből kiszerelni. Most a másik kérdés, meg nekem teljesen mindegy, hogy ki ébredt fel előbb, és a munkáltató előttünk járt-e vagy sem, de december 11-én döntött a miniszter úr arról, hogy felül kell vizsgálni az ösztöndíjkérdést. Nagyon örülök neki, hogy nem felejtette el, és januárban ezzel foglalkozott a szakmai apparátus is. Ezt külön köszönöm. Ami pedig a tartalmi részét illeti a véleményének, teljes mértékben el tudjuk fogadni az érvelését, ami az ösztöndíjra vonatkozik, ugyanis a mi felvetésünk is remélem az általam elmondottakból is kiderül, a gyakorló szolgálat miatti többletkötelezettségek és terhek miatt érintették kizárólag a második évfolyam problematikáját. Tehát, ha úgy le lehet itt most zárni ezt a kérdést, hogy záros határidőn belül, mert én azért a június 30-át e tekintetben igen távolinak érzem, valamiféle elképzelés születne arról, hogy milyen módon lehetne a gyakorlószolgálaton résztvevőket ehhez kötötten többletdotálásban részesíteni. Ennek a mértéke milyen lehet, mert én nagyon helyesen és szeretném visszaidézni azt az észrevételét Janza úrnak, hogy gyakran ez több mint plusz 20 %- anyagi teher. Mi is tudjuk, csak visszafogottságunk okozta, hogy csak ezt a plusz 20 %-ot kértük és nem többet. Tehát, hogyha ebben a konstrukcióban lehet jobb szakmai megoldás, nagy örömmel vennénk, csak szeretnénk, ha ez azért nem húzódna el az időben végletekig, mert hát addig is élnek, dolgoznak ezek a fiatalok. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Janza úr kíván-e reagálni?

Dr. Janza Frigyes r. ezredes, úr, főosztályvezető, BM Oktatási Főosztály:

Nem, köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Akkor a kérdés. A 2., 3. kérdésre államtitkár úré a szó.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm Elnök Asszony! Engedtessék meg, hogy kezdeményezzem, hogy a kérdést a Főiskola bevonásával külön tárgyaljuk meg, az ott érintett szakszervezetekkel, a Személyzeti Főosztállyal, Közgazdasági Főosztállyal az én koordinálásom mellett. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elfogadja az előterjesztő? Igen. Köszönöm szépen. Erre kb. határidőt mikorra?

Lajtár Jószef úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Most csak az szabhat gátat a fantáziánknak, hogy mikor tudunk leülni legközelebb a bérkiegészítéssel kapcsolatban, hiszen eléggé szoros napokat élünk a márciusi adóelszámolás, minden egyébbel kapcsolatban, ez két héten belül akkor is meg fog történni. Tehát, dátumot nem tudok konkrétan.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Én akkor azt kérem az előterjesztőtől, hogy a március 15.-e és 25.-e közötti időszakot fogadjátok el, mert ugye egy 4 napos ünnep lesz előtte. Köszönöm. Nagyon örülök, hogy mind a két oldal egyetért. Igen? Ja igen, akkor azt kérem államtitkár úr, hogy miután a főosztályvezető úr nem vállalt a június 30-ától eltérő határidőt, és az előterjesztő ezt sokallja, igazából mi is sokalljuk, akkor talán a munkáltató jogán egy más határidőt.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

A következőt kell elmondani. Miniszter úr ezt a határidőt vállalta be és ezt szabta meg a végrehajtásra. A június 30-ig került rögzítésre. Munkatervben, munkarendben így szerepel. Az egyeztetésekben, miniszteri értekezletekben, különböző fórumokon való megjelenésben. Tehát, nyilvánvalóan miniszter úr nem fog korábban dönteni ennél a dátumnál. Ennek az egyeztetése azt fogja eredményezni persze, hogy május hónapban már erről információ van, kidolgozott anyag van, és akár ezen a fórumon is megjelenhet, de miniszter úr erre az időpontra vállalta be a döntést. Tehát, én ezt a döntést nem tudom megmásítani.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Tessék Ágota!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Szeretném javasolni, hogy akkor ez a Belügyi Érdekegyeztető Tanács előtt, hiszen e tekintetben érintett lehet a határőrség is, és az OKF is persze.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Akkor gyakorlatilag ennél a napirendi pontnál megállapíthatjuk, hogy még gondolom a miniszteri döntés előtt, június 30-át megelőzően a Belügyi Érdekegyeztető Tanács minden tagja időben, kellő határidőt biztosítva a felkészülésre, megkapja az írásos előterjesztést. Köszönöm szépen. Áttérünk a következő napirendi pontra, amelyre nem kérem meg az előterjesztőt, hogy tegye fel a kérdését, mert a munkáltatói oldalnak javaslata van. Ez az 5-ös? 6-os. Államtitkár úré a szó.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen. Szintén tekintettel arra, hogy záros határidőn belül találkozunk, javaslom, hogy a következő ülésre tegyük át e napirend tárgyalását. Egyetlenegy oka van. Megtörtént a rendszeresítése a nyári egyenruházatnak, kivételt képez a sapka és a cipő. Tehát, ha ma valaki engem megszorít, akkor sem tudom megmondani, hogy mennyibe kerül. Anélkül pedig nem lehet költségviselőt megjelölni, hogy meghagyjuk, hogy milyen költséget kell fölvállalni, és milyen ütemezéssel és így tovább. Vélhetően a következő kabinetülés vagy kormányülés ebben a kettőben is állást fog foglalni, és akkor a nyári teljes egészében rendelkezésre áll. Teljesen más a helyzet a téli egyenruházat vonatkozásában, hiszen annak 23-án, e hónap 23.-án járt le a határideje, most folyik az értékelés, ezt követően fogjuk értékelni össze az összegzett értékeléseket, véleményeket, ezt követően kerülhet miniszteri fórum elé a különböző alternatívákat tartalmazó javaslat. Ennek megfelelően, ennek a rendszeresítése vélhetően április első fele. A közbeszerzési eljárás kiírása előtt mindenféleképpen meg kell tárgyalni, én egyetértek, hiszen most elsősorban a nyári szolgálati ruháról van szó, a téli még rettentően messze van, és ennek a sürgősségét az indokolja, hogy mindenféleképpen ezzel az egyenruhával szeretnénk már fölszerelni a most végző hallgatókat. Tehát, engem hajt a közbeszerzési eljárás sürgőssége is, meg annak a annak a menete is, és hajt az is, hogy miből fogjuk a többit finanszírozni. De ez, mégegyszer mondom, hogy záros határidőn belül megfelelő előkészítéssel kerüljön ide, ez a javaslatom.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen Államtitkár úr. Akkor, ehhez a napirendi ponthoz, hogy a következő BÉT ülésen, amely valószínűleg március 15-ig megtartásra kerül, akkor kerül napirendi pontként ez is. Megfelel?

Fábián Ágota asszony, elnök, Független Rendőr Szakszervezet:

A határidőt elfogadjuk. Egy kérésünk lenne, hogy a mai BÉT ülés kommunikációjában jelenjen meg, hogy a finanszírozás kérdésében nincsen döntés, mert az állomány körében egyesek biztos véletlenül erőteljesen pánikot keltenek, hogy a ruházati utánpótlási illetményt terhelő, biztosan terhelő kiadás lesz, amit döntés előtt én nem tartok célszerűnek, tehát, ezt helyre kellene tenni, hogy erről nincs döntés. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. A következő napirendi pontnak az előterjesztője a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete. Január közepén kértem a minisztérium vezetését, hogy soron kívüli BÉT ülést tartson a 2000. évi bérkompenzáció kérdésében. Akkor a válasz január 30-ával megszületett, hogy még, majd ha a Kormány dönt. A Kormány döntött, nemcsak a közalkalmazottakat illetően, hanem az egész közszférára elrendelt egy bérkompenzációt, bizonyos foglalkozási ágak kivételével. Ez a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsán csütörtök, múlt hét csütörtökön megvitatásra került. Én megkérem a munkáltatói oldalt, hogy adja meg a szükséges tájékoztatást, hiszen előzőekben tudjuk, mert közölték, hogy március 13.-áig egy újabb BÉT ülésen kerül majd sor a végleges elvek meghatározására az elosztást illetően. Tessék államtitkár úr!

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen. Igyekszem rövidre fogni, mert elég hosszú tortúra előzte meg ezt a bizonyos számot, amit most el tudunk mondani, hogy kialakuljon. Gyakorlatilag, ami körvonalazódott, és egyértelmű, és most már ez a végrehajtás alapja. Valamennyi ágazat vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal készítette el, hogy az ágazat 2000. január 1. és december 31. között milyen bérfejlesztésben, bocsánat keresetnövekedésben részesült, hiszen ezt alkalmazza módszeresen, majd a Kormányrendelet is, ami kiadásra kerül. A keresetnövekedés mértékétől függően döntött úgy, hogy valamennyi ágazatnál egységesen 13 %-os növekményt kell elérni. Nincs oktatási, meg egyéb különbözőség, mindenhol egységesen 13 %-os növekedésre kell kiegészíteni. Ennek megfelelőn a mi besorolásunknál, ahogy a saját besorolási számaink adják, olyan sorrendben fogom mondani. Általános közigazgatás. Ebbe tartozik a Központi Igazgatás, Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Központi Adatfeldolgozó Hivatal, Nyilvántartó és Választási Hivatal, Központi Gazdasági Főigazgatóság. Átlagkereset indexe 2000. évben 110,8 %, ennek megfelelően itt van egy 2,2 %-os lyuk. Itt 24.303 forint az egy főre jutó fejkvóta. A forrás biztosítása úgy történik meg, hogy ahogyan a bevezetőben, amikor elnök asszony erre rákérdezett elmondtuk, hogy március 9-éig történik meg a fölmérés, ez már létszámfölmérés. Egyszer a létszámmal ez a fejkvóta lesz kiszorozva. Közbiztonság, tűzvédelem vonatkozásában. Ide tartozik a rendőrség, a határőrség, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. 111,9 %-os volt a keresetnövekedés, tehát még itt is van egy kicsi lyuk. Fejkvóta 12.893 forint. Itt egy vallomással tartozunk természetesen, hogy a HM és a Határőrség a saját költségvetéséből kell finanszírozza ezt az összeget, a saját állományára vonatkozóan, hiszen a NATO csatlakozás miatt fix összeget biztosított a két szervezet részére a központi költségvetés. Közoktatás. BM Oktatási Igazgatás tartozik ide. 110,1 %. Fejkvóta 23.869 forint. Szórakoztatás, kultúra, sport, nyílván a Duna Palota tartozik csak ide. 111,3 %. Fejkvóta 13.569 forint. Itt Fábián Ágota asszonynak némileg ellentmond az előző fölvezető gondolatainak amit most mondok. Felsőoktatás, Rendőrtiszti Főiskola. 113,8 %. Meghaladja a 113 %-ot. Nem részesülhet egyszeri kiegészítésben. Humán egészségügyi ellátás, nyilván a Központi Kórház tartozik ide. Tudjuk, hogy kaptak kétszer kiegészítést az előző esztendőben. 115,8 %. Nem kaphat bérkiegészítést. A fölmérés folyik, ahogy az első gondolatokban ezt jeleztem. A fölosztás elveiről nincs döntés, döntés-előkészítés sem. Ahogyan kértem, hogyha akár összefoglalóan, hogy mi az érdekképviseletek együttes, vagy külön-külön megfogalmazott véleménye, az segítheti azt, hogy mit képviseljünk a miniszter úrnál az előkészítés időszakában. Amit még tudni kell, az április 1-5. közötti illetményben kerül kifizetésre a bérkifizetéssel együtt, nem szeretnénk pótjegyzéket.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen Államtitkár Úr. Miután ez csak a mi szakszervezetünknek nem nóvum, a többinek nóvum. Ezért szeretném elmondani, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsán felszólaltunk, és elmondtuk, hogy nem igazából tartjuk korrektnek azt a kormányzati álláspontot, hogyha 2000. évben ad egy bérkompenzációt egy ágazatnak, jelesül most itt a humán egészségügyre gondolunk, akkor ezt felróva, ettől a kis pénztől is elveszejti a kollégákat. Hozzáteszem, hogy a BM Központi Kórház és Rendelőintézetben közel 540 ember áll a minimálbéren. Tehát, most a béremelés után. És semmiféle plusz támogatásban nem részesültek, csak a kötelezően, jogszabály által előírt béremelést kapták meg. Ezért erre oda kellene a Belügyminisztériumnak is figyelni. A szakszervezetünk tegnap megtartotta a rendőrségi és katasztrófavédelmi tagozat ülését a bérkompenzáció elosztására, és a következőket javasolja megfontolásra, és elfogadásra, mind munkavállalói, mint pedig a munkáltatói oldalnak. Jelesül nem érint mást jelen pillanatban, csak a rendőrséget és a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot. A tagozat a következőt fogadta el. A tiszthelyettesek a fejkvótának megfelelően részesüljenek támogatásban. A tisztek jelen pillanatban ebből a támogatásból ne részesüljenek, és a tisztekre eső fejkvóta összességét szeretnénk, ha elosztanák a szerveknél lévő közalkalmazottak létszámával, és a közalkalmazottak ennyivel többet kapjanak, mint amennyi a tisztek fejkvótája. Tisztek, tehát itt most nemcsak a hadnagytól őrnagyig bezárólag gondolkodunk, hanem hadnagytól a tábornokokig, tehát mindenki, aki tisztek, főtisztek, tábornokok a jegyzőkönyv számára így precíz. Ugyanakkor döntött a grémium, hogy e két szervnél ne részesüljenek a fejkvótában azok a közalkalmazottak, akik nyugdíjat is ....

(kazettacsere)

... megtárgyaltuk az önálló javaslata. Ugye, igen? Tessék!

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Egy pillanat, mert ezt hadd, nekem ezt jegyzetelni kell, csak azért, mert ezt képviselni kell. A többi szervnél a nyugdíjasokat ki kívánja-e vonni..., vagy nem?

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Nem. .... Tehát, gyakorlatilag miután itt több pénz elosztásáról van szó, mint fejkvótáról, mi azt mondjuk, hogy a tisztek, főtisztek, tábornokok pénzét ha szétosztják, akkor ezért már egy magasabb, érzékelhetőbb pénz. Mi kiszámoltuk, a bruttó 12.000 valamennyi az nettó 6. Na most, a tiszti, főtiszti, tábornoki fizetések mellett gondoljuk, hogy annyira nem számottevő az egyszeri nettó 6 ezer forintről való eltávolodás és ez a közalkalmazotti körre való ráosztás. Mondjuk ez, igen? Na most, Horváth úr, és utána Ackermann úr!

Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Három észrevételem lenne az egyéb napirendi pontban. A legutóbbi két témához a BRDSZ által felvetett témához azt szeretném megkérdezni, hogy a munkáltatónak van ilyen jogosítványa, hogy a személyekre eső bérkorrekciót összevonni és elosztani tetszése szerint. Akkor ugye ebben minden szakszervezet véleménye kell, mert ez a BRDSZ egy tagozatának álláspontja volt, természetesen én ezt tiszteletben tartom, de hát nekünk is van egy szervezetünk meg egy szakszervezetünk mi is szeretnénk ezt megtárgyalni.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Akkor valószínűleg, elnézést félreértettél. Itt a saját, elnézést, a saját szakszervezetem véleményét mondtam el.

 

Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Oké! Hát, gondolom a Belügyminisztérium meghallgatja a többit, aztán a Belügyminisztériumon belül 4-5 megoldás is lehet, vagy 1 lesz. Hát, gondolom én, mert hát a határőrtisztek majd reklamálnak, vagy nem reklamálnak, vagy rendőrtisztek, gondolom ezt végig kell hallgatni. Ezt csak egy ilyen kérdés, azt gondolom, nem eldöntött kérdés ez, sőt még vita tárgya sem volt. Az elmúlt években, mióta az Érdekegyeztető Tanács ülésén részt veszek, két esetben tettem hasonló észrevételt, mint amit most kívánok ismételten elmondani. Nem azért, mert harmadszor, hanem most fordult elő mégegyszer, amit szóvá kell tennem, úgy gondolom, hogy követnem kell amit akkor elkezdtem. Tisztelt Államtitkár Úr! A határőrség állományából eltávozott egy vezető, aki ellen több esetben eljárást folyt. Én már ezen a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésen, bár sose volt napirend, az egyéb napirendben mint észrevétel megtehettem. Felvetettem azt is, akik ellen bírósági eljárások voltak folyamatban. Azt gondolom, hogy az az idő, amit eltöltött ez a vezető ebben a beosztásban sok volt ehhez, hogy ilyen hosszú idő után kell neki, vagy kellett neki elhagynia a határőrség állományát. Hogy milyen feltételekkel és módon, ez elvileg nekem mindegy. Azt gondolom, egy kicsit hosszú tanulóidő volt nekünk. Mi ezzel a vezetővel a szakszervezetünk képviseletében még az első évben, mondjuk együttműködtünk. Azt követően pontosan e körülmények miatt nem. És nem is fogunk...

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, megvonom a szót, mert jelen pillanatban a 7-es napirendi pont van és nem az egyebek kategóriája, a 7-es napirendi pont pedig a Kormány által biztosított kompenzáció elosztása. Az első mondatodat tudomásul vesszük, és a munkáltató felé kérdésként merül föl. ..

Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Elnézést kérek, én azt hittem továbbléptünk, mert a Bárdos Judit ezt abbahagyta, ez az ő felvetése volt, ez a 7. egyéb...

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Nem, mert az Ackermann úr is erre jelentkezett, meg a Független Rendőr Szakszervezet.

Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Elnézést kérek, Elnök Asszony, félreértettem a magatartásodat, rendkívül katonás a vezetésed, de a magad szempontjából is tartsd be ezt a modort légy szíves, akkor amikor belebeszélsz mások beszédébe. Légy szíves magaddal szemben is tartsd be ezt. Elnézést kérek a tanácskozástól, vagy a tanácson résztvevőktől, nem így akartam összekeverni a napirendi pontokat. Azt, hittem az elnök asszony, lekeverte már a 6-ost. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Tehát, a 7-es. A kérdés úgy szólt, a munkáltatót kérem válaszoljon, hogy fejkvóta kötelező kiosztásra kerül, vagy pedig fejkvótaként kapja meg a munkáltató létszámarányosan és dönt a kiosztásról az érdekképviseletekkel együtt.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Ahogyan logikusan kikövetkeztethető abból, amit elmondtam, hogy folyik a létszámok fölmérése, hiszen a 2000-es kiáramló bérnövekmény az átlagos statisztikai létszámmal került elosztásra, tehát ha növekmény volt, akkor nyilván nőtt az átlagos létszám is. Nekünk a hajszálpontos létszám kell, a van létszám kell. A per napi létszám, ezért nyilvánvalóan fejkvóta megszorozva azzal a létszámmal, ami a határőrség létszáma, ezt megkapja a határőrség, szorozva a rendőrséggel, megkapja a rendőrség. Itt van, valóban néhány kitétel, hogy aki 13 %-nál többet kapott, kaphat, vagy nem kaphat, nyilvánvalóan ezért a Rendőrtiszti Főiskola nincs is benne. Viszont, a Kormány idáig nem döntött ebben, így a helyes. Nem döntött ebben, hogy kíván-e valamilyen kitételt meghatározni a felosztásra. Ezért kértem én az elnök asszonytól, és így kezdődött egyébként a napirend, hogy ma én ebben állást foglalni nem tudok, viszont meghallgatom a tisztelt jelenlévő érdekképviseleti szervek véleményét, hogy mi az, amit képviseljek a miniszter úr felé. Mert nem kizárt, hogy a Kormány ezután egy bizonyos mezsgyéket ki fog jelölni a fölosztásra vonatkozóan. Eddig nem tette meg, itt tartunk per ma, hogy fejkvóta és a létszám az, ami meghatározó, és leadjuk.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Tehát, ha jól értettem, akkor itt azért van egy kicsi nézeteltérésünk, mert nem a tavalyi létszám a 2000-es létszámra kapja meg, hanem a jelenleg betöltött létszámhelyre. Hát, ez sokkal kevesebb, mint aki tavaly munkában volt. Úgyhogy. Tessék!

Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

Először is egy kérdésem van. A határőrség és honvédség, elhangzott, hogy ki kell gazdálkodnia bizonyos NATO pénzből. Van arra valami garancia, hogy ki kötelező gazdálkodni? Tehát, akkor most azzal mehetünk haza, hogy durván 13.000 forint a fejkvóta, amit a NATO pénzből ki kell gazdálkodni. Tehát, ezen alku nem lehet, hogy nekünk abból már elfogyott a pénzünk. Nincs. Szóval kell. Ez volt a kérdés. A másik. Az elmúlt év során a határőrség betartotta a közalkalmazottakra vonatkozó bérfejlesztést. Tudom, módszeresen keresetnövekedésről beszélünk, a bérlet egy picit drágább volt, de mondjuk sok minden más nem emelkedett keresetnövekedés szempontjából a közalkalmazottak tekintetében. 8,25 % volt ez a bizonyos keresetkiáramlás, ezt nem lépte át a határőrség tudomásom szerint. Ez azt jelenti, illetve, bér 8,25. Na most, ez azt jelentené, hogy 4,75 hiányzik a 13-hoz, hogyha ezt az egyéb elemeket nem vesszük bele. Ez pedig 12-szer 4,75 az 57 %. Tehát, egy havi bérnek az 57 %-a jönne ki számunkra. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogy jött ki ez az 1,1 %, egy 8,25-ös bérfejlesztés mellett. Szóval itt látok gondot és azzal egyetértek tulajdonképpen a Bárdos Juditék javaslatával, hogy ennek a rétegnek valamilyen módon nagyobb kompenzációt kell adni, ennek a közalkalmazotti rétegnek, mert itt tényleg a 8,25-öt működött az elmúlt évben. Tényleg 4,75-el kevesebb volt a 13 %-nál és az egy havinak az 57 %-a lenne. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Két kérdés merült fel az Ackermann úr részéről, kérem a választ.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Igyekszem gyorsan válaszolni. Első kérdés. Ezt a Kormány elrendeli, tehát itt nincs választhatósági kategória. Azt is elrendeli, hogy NATO csatlakozás miatti többletjuttatásból ezt a forrást meg kell teremteni. Előzetes számításaink szerint, ez közelíti a 200 millió forintot alulról, hála a jó Istennek. Bruttóba. A másik kérdés. Szándékosan mondtam módszeresen keresetnövekedést. Nem bérnövekedést. Itt a 8,25 %-ot egyszer ne keverjük össze a keresetnövekedéssel, és mindenhol azonos elv alapján számolt a Statisztikai Hivatal, és nem tudott belenyúlni, hiszen amit a munkáltató jelentett, a kifizetőhely jelentett havi béradatokat, azt a statisztikai átlaglétszámmal folyamatosan ő ellenőrizte és leosztotta. Tehát, ez egyszer. A másik dolog pedig, ágazatról beszéltünk. Nem határőrségről. A határőrség nem ágazat. Tehát, hogyha 8,25 volt, de a rendőrségnél és a katasztrófavédelemnél 9,8 volt, akkor már nem igaz, már a létszámát tekintve is 9 fölött kell, hogy legyen a 8,25 figyelembevételével is, és csak ágazatról beszélünk, és az ágazat az odatartozókat tekintve osztja teljes egészében az alávalók sorsát.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm, Ackermann úr!

Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

Igen, egyetlenegy megjegyzésem van. Az ágazaton belül is nyílván vannak más munkajogviszony alá tartozók. Na most, nyilván itt is egy átlagot, tehát van hivatásos, köztisztviselő, és közalkalmazott. Nyilván ez nincs bontva, tehát, valamelyik kedvezményezett volt a három közül, a három jogviszony közül valamelyik többet kapott, én úgy gondolom.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Államtitkár úr!

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Nem, ez egyszerű számtan. Hogyha, a legnagyobb létszám lett volna a legrosszabbul finanszírozva, akkor járna most nagyon jól a bérkiegészítésnél. De, hogyha a legkisebb réteg volt rosszul finanszírozva, akkor jár rosszabbul, hiszen ott magasabb volt a bérkiáramlás az elmúlt esztendőben. Tehát, gyakorlatilag itt is az van, hogy nincs közalkalmazott, köztisztviselő és egyenruhás, hanem az ágazathoz tartozó dolgozó van. És osztjuk egymás sorsát.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönjük szépen. Liszka úr, és utána, mert sorrendbe megyünk.

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Olyan kérdésem volna Államtitkár Úrhoz, hogy mi alávalók vagyunk-e, ahogy az előbb mondta, tehát, hogy a katasztrófavédelemhez, most a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az, hogy viszonyul. Tehát, hogy ebben most hol vagyunk? Időnként helyünk, és az az igazság elég problémás az egyszerű kérdések is, hogy hol vagyunk.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Ugyanaz önkormányzati finanszírozáson belül fogják megkapni a tűzoltók, amelyen keresztül a finanszírozást kapják.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Igen, Független Rendőr Szakszervezet!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Kialakult álláspontunk, testületi álláspontunk, még a kérdésről nincsen, nem is lehet, de ígérem, hogy jövő hét közepére lesz. A következő kérdésben viszont kérnék a munkáltatói támogatást is, hogyha a Kormányülésen a miniszter úr lehetőség kap. A KIÉT ülésen ugyanis felmerült, hogy a többi ágazatban a per fő, fejkvóta leosztás az tulajdonképpen az érdekképviseletek többségének is a véleményével egybeesik. Mi már ott is javasoltuk, hogy nálunk éppen a különböző foglalkoztatási viszonyok különböző finanszírozottsága miatt adjon a Kormány felhatalmazást arra, hogy helyileg eltérjünk, tehát helyi egyezséget kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, és ennek a fenntartását javasoljuk. Ugye az elosztásra kétféle lehetőség van, vagy azt mondjuk, hogy tovább visszük ezt a per fő dolgot, és az érintettek körét szabályozzuk, vagy azt tesszük, hogy megpróbáljuk megvizsgálni azt, hogy foglalkoztatási viszonytól függetlenül az adott intervallumon belüli keresetnövekedés kinél nem érte el a 13 %-ot és mennyivel nem érte el. A fő elv, az viszont egészen biztos a mi részünkről is az lesz, hogy semmiképpen ne részesüljenek automatikusan azok is belőle, akik egyébként az év folyamán kedvezményezett helyzetben voltak, de hogy milyen metódussal jussunk el ehhez, ezt azt hiszem, hogy jövő hét közepére, vagy ha konzultálunk akkor annak a végeredményeként lehetne pontosítani. Leginkább igazságosnak számomra az tűnik, hogy ha felmérhető és áttekinthető, hogy konkrétan személyeket vizsgálva, hogy kik azok, akik. Az nagyon sok lenne, én is tudom. Tehát, ennélfogva nyilvánvalóan valamilyen megoldást kell találni, azt maximálisan támogatnánk, hogy a közalkalmazottak ebben abszolút kivételezett helyzetben legyenek.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Gondolom erre most nincs válaszigény, mert nincs mit. Meg lehetne abban állapodni államtitkár úr, hogy március 9-éig az érdekképviseletek írásban adják be a javaslataikat, hogy fel tudjon készülni a munkáltató a következő BÉT ülésre, hogy legalább ott valamilyen szinten megállapodás szülessen, ha a Kormány megengedi, ha a Kormány megengedi a megállapodás kötését. Ez gondolom egy feltétel. Így megfelel a munkáltatói oldalnak? Az előterjesztőnek is. Ezáltal a napirendi pontot lezárnám, de visszatérnék egy percre a 6-os napirendre. Az előterjesztő két szakszervezet részéről kérésként merült fel, hogy az érdekképviseletek kapják meg annak a miniszteri döntésnek az írott változatát, amely az ösztöndíjra és a diákönkormányzatok kizárólagosságára született. Vagy 5-ös. Elnézést. Jó, 5-ös. Tehát, azt kéri a két előterjesztő, hogy az érdekképviseletek kapják meg annak a miniszteri döntésnek az írott változatát, amely az ösztöndíjra és a diákönkormányzatok kizárólagosságára született meg. Így szól szó szerint, fölolvastam az előterjesztő kérését. Kérem visszajuttatni.

Dr. Janza Frigyes r. ezredes úr, főosztályvezető, BM Oktatási Főosztály:

Nincs diákönkormányzatok kizárólagossága. Hitvitákat itt azt hiszem nem kell nyitnunk, egymást kölcsönösen tisztelve pontosan tudjuk, hogy miről szól a történet. A közoktatási törvény foglalkozik az állami iskolai rendszerrel. A mi rendszerünk a közoktatási törvény hatálya alapján áll, az állam azt mondta, hogy működtet érdekvédelmi szervet, ez a diákönkormányzat. Az iskolák igazgatói, mint felelősök ezzel vannak jogviszonyban. A szakszervezetek egy teljesen más törvényi vonulat és logika mentén, természetes, hogy élnek a saját jogaikkal. Semmifajta kizárólagosság nincs. Ha most, az elnök asszony erre volt kíváncsi, akkor ilyen döntés értelemszerűen a miniszteri értekezleten nem születhetett, miután ez a kérdés szóba se került.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Erre voltunk kíváncsiak. Igen. A jegyzőkönyv számára. Elnézést még. Jó, akkor az előterjesztő, egy mondatban kérem.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

..... szeretném a komolytalanság látszatát is elkerülni. Igazándiból, azt a döntést, pontosan miről szólt, amire a miniszter úr, ez az emlékeztetőből, ilyet szoktunk kapni rendre, hogyha érdekképviseleteket érintő döntés születik, hogy a miniszteri értekezlet ekkori ülésének döntései. Ennyi csak. Jó, köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen, hogy megindokoljam, hogy azt a pörgető katonás magatartást, amit részemről tapasztalnak, kérem 12-kor egy következő tanácskozás kezdődik a terembe, ha addig nem tudjuk az egyebeket végighajtani, akkor kész, úgy megyünk el, hogy nincs vége. Visszaadnám a Határőr Szakszervezet képviselőjének a szót. Egyebek kategória.

Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Köszönöm elnök asszony, amit akartam elmondtam. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó. Akkor kérem szépen a munkáltatói oldalt vezető képviselőt, államtitkár urat, szíveskedjen arra reagálni, ami a Határőr Szakszervezet részéről felmerült.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Itt csak arról van szó, hogy egy vezető eltávozott, aki elkövethetett annyi, nevezzük baklövést, hiszen jogerős ítélet nincs egyikben sem. De, fegyelemsértés mindenféleképpen volt, tehát ezt mondhatom felelősséggel. Hogy ezt miért tűrte a Belügyminisztérium vezetése, ez volt a lényege ilyen hosszú időn került, miért kell ilyen hosszú tanulóidőt biztosítani.

 

 

 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Lehet, hogy rosszul értelmezem, tehát gyakorlatilag szerintem az volt a kérdés, hogy hogyan lehetett békében egy ilyen vezetőnek eltávozni, mindenféle fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül?

Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Tisztelt Elnök asszony, nem volt ilyen kérdésem. Tisztelt Államtitkár Úr, nem volt ilyen kérdésem.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Én nem véletlen kérdeztem erre rá, és vártuk a munkáltató válaszát, mert rengeteg olyan ügyünk van a rendőrségen, amikor is ellenkező álláspontot tartalmaz a munkáltató döntése, mert bírósági eljárás mellett, fegyelmi eljárást is rögtön folytatnak. És ki is teszik a szűrét a munkavállalónak.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Azt írja a Hszt., hogy amennyiben a munkáltató fegyelmi eljárást kezdeményez, és az meghaladja a fegyelmi vétség kategóriáját, a bírósági eljárás lezárásáig a fegyelmi eljárást föl kell függeszteni, ha jól emlékszem rá.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Arra talán tessék felhívni a rendőrség illetékeseinek a figyelmét is. Elnézést hátulról jöttünk. Kinek van egyebek kategória? Tessék Ackermann úr!

Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

Egy mondat még az 5-ös, elnézést akkor nem mondtam, javasolnám vegyék figyelembe arra a néhány hónapos gyakorlatra a minimumbér fogalmát. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Tehát, a II. éves hallgatók szakmai gyakorlatára a nem hallgatói ösztöndíj, hanem minimálbér, ez a javaslat, amire nem kérünk most választ, mert ugye ez további vizsgálatot igényel. Liszka úr!

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Köszönöm. Először is szeretnék egy javaslatot tenni arra, hogy megkérni a miniszter urat, hogy az önkormányzati tűzoltóságokkal kapcsolatban ez egy komplett csomag tulajdonképpen. Le kéne ülni, és sokminden dolgot meg kéne beszélnünk. Van egy konkrét ügy is, ugye a katasztrófavédelmi törvénynek az első szakmai változata, mármint ennek a módosítása, ami ha nagyon durván fogalmaznék, akkor azt mondanám, hogy megkérdőjelezi azt, hogy nálunk önkormányzatiság legyen a jövőben, vagy visszatérjünk a tanácsi rendszerhez. És akármennyire is mosolyognivaló ez a dolog, de nagyon erősen erre utaló jelek vannak ebben. Ráadásul, mit tudom én, egy ilyen nagy horderejű, hogyha ez nemcsak valamilyen gondolati torzszülemény, akkor ez a 2-3 napos idő, amit adtak, nem is 3, 2, hogy erre mi válaszoljunk, rengeteg alkotmányos kérdést vet föl. Ezen fölveti az egész rendszernek azt a problémáját, ami végigvonul itt az egyenruhától kezdve a lakáshelyzettől kezdve sok minden dologban. A rendszergazda kifejezést lopnám, hogy a miniszter úr, az a rendszergazdája a közbiztonságnak, tehát a rendőrségnek, határőrségnek, és nevezzük katasztrófavédelmi tűzbiztonságnak, akkor egyetlenegy nagy probléma van, hogy mindenhol nevezzük az ő egyenes beosztottai dolgoznak ugye a rendőrségnél, határőrségnél, egyedül az önkormányzati tűzoltóság egy olyan szelete, hogy a katasztrófavédelemig az ő saját dolgozói, és utána pedig éppen az önkormányzatiság miatt önkormányzati hivatásos tűzoltókkal, önkéntes tűzoltókkal, létesítményi tűzoltókkal kell megoldani egy bizonyos feladatot. És ennek a mint rendszergazda, én úgy érzem, hogy a minisztérium nem tudja kezelni a mi dolgunkat. Most úgy látom, hogy megoldják azzal, azzal akarják megoldani, hogy beledarálnak minket ugyanebbe a rendszerbe, tehát, hogy mi legyünk állami tűzoltók újra, csak névre önkormányzatiak, tehát ez egy akkora nagy témakör, amit én úgy gondolom, hogy mindenképpen előtte meg kéne beszélni. Ráadásul most a pótlékrendszernek ugye az idáig is elvarratlan részei vannak, amit a miniszter úr ígéretet tett....

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést itt álljunk meg, ne keverjük össze a kettőt. Tehát, a kérdése a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezetének az, hogy hívjon össze a Belügyminisztérium vezetése egy szakértői értekezletet, egy szakértői konzultációt, ahol megvitatják, megvitatjuk, a katasztrófavédelmi törvény módosítását. Erre kérek választ. Ez az első.

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Ennél továbbmentem én, csak azt mondtam, hogy ennek egy része ez, de amúgy az egész önkormányzati tűzoltóságokkal való foglalkozásnak a mikéntjét, mert én nem látom ezt biztosítva, és akkor ennek többi része, például a pótlékrendszer, pótlékrendszer olyan vonatkozásban, mint amit most kaptunk meg újra, amit ugye a nyáron a változtatás, de visszamenőleg is mondhatom, ami még ugye mindig nincs megoldva ......

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Zoli legyél tekintettel a többiekre, hogy 12-ig el tudják mondani, amit kérnek.

 

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Nem csak erre gondolok, hanem az egészet meg kéne beszélni.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Továbbítom a miniszter úr felé.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, most az a kérésem, hogy átadnám a kórház képviselőnek a szót, az egyebek kategóriájában lenne egy előterjesztése.

Dr. Villányi Ferenc úr, osztályvezető, BM KKI képviseletében:

Tisztelt Érdekegyeztető Tanács. Azt a feladatot kaptam, hogy a Kijáró Orvosi Szolgálata, mármint a kórház Kijáró Orvosi Szolgálatával kapcsolatos javaslatunkat terjesszem elő. Tettük ezt azért, talán mindenki előtt ismert, hogy a múlt évben a miniszter úr döntésének megfelelően a belügyi területi egészségügyi alapellátást érintően is egy csomó olyan változásra, ha úgy tetszik reformra került sor, ami bizonyos vezetésirányítási, szervezési, szervezeti, ellátási, és finanszírozási kérdéseket is érintett. Meg kell jegyeznem, hogy a BM Központi Kórház és Intézményei az egyetlen olyan kórház Magyarországon, ami egyáltalán belügyi területi alapellátással foglalkozik, ilyen más kórház Magyarországon nincs, és mind az előzőekben elmondottakból következett, át kellett vizsgálni ennek a Szolgálatnak a tevékenységét, helyét, szerepét, hiszen önök által ismert, hogy a múlt évben, ugye a belügyi alapellátó szolgálata a kórháznak átalakult felnőtt háziorvosi szolgálattá, ami azt jelenti, hogy a múlt év november 1-jétől ugye hivatalosan törvényileg szabályozottan, kártyát fogadhat el. Nem sorolom tovább ezt az egész kérdéskört. Ez a Szolgálat megörökölte a Kijáró Orvosi Szolgálatot is, amit viszont nem finanszíroz a TB, ez a továbbiakban mindenképpen átgondolásra kell, hogy kerüljön, hiszen ez évente mintegy 6 és fél millió forintba kerül, és az ellátás hozzáférhetősége és hangsúlyozom, az ellátás biztonsága érdekében kell valami limitet szabni Budapesten atekintetben, hogy ki veheti, vagy ki jogosult ezen szolgáltatást igénybe venni. A mi számvetéseink, illetve felmérésünk alapján, amit ugye a 21/2000-es múlt év augusztusában megjelent együttes miniszteri rendelet leír, hogy ki az igényjogosult, ez Budapesten, beleértve a családtagokat, nyugdíjasokat, nem sorolom tovább, aktív állományt, mintegy 25-30.000 fő. Tehát, egy ügyeletben lévő orvossal, és egy gépkocsival, és egy gépkocsivezetővel ekkora állománynak a hozzáférhetőséget, illetve az ellátás biztonságát nem lehet nyújtani, ezért mi azt mondtuk, egyébként 9-10 kivonulás jut egy ügyeletre, ami természetesen a napra nem egyenletesen elosztva van, hanem ahogy lenni szokott, általában ugye éjszaka. Nagy Budapest területén ezt ekkora állománnyal felvállalni így nem lehet. Az a javaslatunk, és ebben kérem a támogatást, hogy ezt az aktív állomány vehesse igénybe, illetve a hivatalosan mintegy 8.000 kártya leadott kártyák tulajdonosai vehessék igénybe. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Miután ez egy nóvum. Tessék, Független Rendőr Szakszervezet.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Elsőkörben kérdezni szeretnék, ez a 6 és fél millió forint, amit mondott, ez a Szolgálat teljes éves költsége. Tehát, függetlenül attól, hogy aki most igénybe veheti, mindenkire ennyi, ugye?

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Ez volt a kérdés? (közbeszólás) Tessék!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Zavarba ejtő egy ilyen javaslattal élő szóban találkozni. Szerencsésebb lett volna talán leírni. Én úgy gondolom, amikor azt a tavalyi rendeletet itt közösen bogarásztuk, akkor nagyon komolyan figyelemmel voltunk arra, hogy jól próbáljuk kialakítani az igényjogosulti kört. Na most, én pillanatnyilag azt sem tudom, hogy akkor, hogyan magyaráznánk meg ezt a fajta döntést, annak a körnek, akit kizárunk. Ugye itt ha jól értettem, első körben a nyugdíjasok lennének ennek szenvedő alanyai, sőt leginkább ők, vagy aki nem adja le közülük a kártyáját. Na most, azt kellene ahhoz látni, hogy egy a nyugdíjasok köréből hány kártya van leadva, illetőleg az igénybevevői körnek hány százaléka olyan nyugdíjas, aki nem rendelkezik....

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, akkor félbeszakítom. Nem modortalanság. A munkáltatói oldal vezetőjével úgy döntöttünk, hogy a kórház szíveskedjen március 9-éig írásosbeli előterjesztést tenni, ebben az előterjesztésben meghatározni, hogy 2000-ben hány igénybevevője volt a kijáró szolgálatnak, ebben hány aktív, hány nyugdíjas, hány gyermekkorú vett részt. Hány kártyás, hány kártya nélkül. Mennyibe került ez a kórháznak, ezt 9-éig szíveskedjenek a BÉT Titkárságára eljuttatni, és a BÉT Titkárság annyi példányban, ahány érdekképviselet van, rendelkezésünkre bocsátja.

Dr. Villányi Ferenc úr, osztályvezető, BM KKI képviseletében:

Egy pillanat, engedtessék meg Főtitkár Asszony. Ezeket a témákat mi írásban felterjesztettük a .......

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést kérek, a kórháznak az érdekképviseletek irányába kell egy előterjesztést tenni. Itt ül X számú érdekképviselet, anélkül ezt a szolgáltatást nem lehet megkurtítani, hogy a Belügyi Érdekegyeztető Tanács hozzá nem járulna, pont. Itt a vita vége. Elnézést kérek. Tovább megyünk kérem szépen, Független Rendőr Szakszervezet.

Dr. Plecskó Gyula úr, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

A Belügyminisztérium által a hivatásos állományúak vonatkozásában kötött élet- és balesetbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos problémát szeretnék jelezni. 99. december 31-én járt le az Állami Biztosítóval ÁB Aegonnal kötött szerződés, és 2000. január 1-jén lépett be az Atlasz, ...

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Megoldottuk, úgy csináltuk most az Atlasznál, hogy módosítottuk az egészet, az előző problémákat pedig megoldottuk.

Dr. Plecskó Gyula úr, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

Nem tudom, mert nálam van kb. 8 probléma, és sok kollega esett abba a helyzetbe, illetve abba a csapdába, hogy a biztosítási esemény az ÁB Aegon időszakában történt, tehát akkor szenvedett balesetet, a szolgáltatási kötelezettsége pedig az AB-nek megszűnt december 31-én. A legkirívóbbat tudom, hogy megoldottuk, december 28-án törte apró darabokra magát a kolléga, és kapott az AB Aegontól 3 napi ellátást, november közepén lépett munkába, úgyhogy ezt a Belügyminisztérium megoldotta, de jelzem, hogy szükségesnek tartjuk felmérni, hogy kik azok, akik ebből fakadóan hátrányt szenvedtek, igazából szerződésszegés nincsen, de jelezzük, hogy méltánytalan helyzetben vannak. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Államtitkár Úr!

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Tudom, mert jelezte már a Független Rendőr Szakszervezet az első alkalommal, amikor ilyen előfordult, azért módosítottuk most az Atlasszal már a szerződést, tehát már ez ki lett véve belőle. A másik vonatkozás pedig, azért engedtessék meg, amiről mi nem tudunk, mert nincs megkeresés, hogy intézkedjünk rá. A dolgozóknak tessék elmondani, hogy az érdekképviselet az tud segíteni, akkor, hogyha nem teszi a szakmai vonal a saját maga kötelezettségét. Tehát, Önök nem jogosultak arra, hogy elmenjenek a biztosítóhoz reklamálni, mert mi írtuk alá a szerződést. Mi vagyunk vele jogviszonyba. Kérném szépen, hogy oda terjesszék fel ezeket a reklamációs gondokat, problémákat, ahol ezeknek az ügyintézése meg is történik.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Visszaadom újból a táblázattal kapcsolatban a szót, kért szót az államtitkár úr.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Szabadjon azt kezdeményezni, amit abbamaradt napirend, és kiosztottuk közbe, hogy mit javaslunk. Ez nem más, mint jogszerűen, a törvényben megjelentett előirányzat 50 %-a a lakásépítésre vonatkozóan. Ez most egyenlőre segítséget nyújt valamennyi szervünk részére, hiszen tud dönteni, és így tovább. Miért így döntött a miniszter úr, hogy 50 %-a? Ami itt a Horváth Jenő részéről elhangzott, és kimunkálás alatt van. Ez vagy sikert hoz az idén, vagy nem. Ha nem, természetesen ezek, ugyanúgy lemennek ezek a pénzek, hiszen ez nem vihető át miáltalunk a következő esztendőre. Ott kell átvinni, ahol a jogosultság van. Abban az esetben, a további leosztással nyilvánvalóan ugyanide fogunk jönni. Nem kívánunk egy fillért sem visszatartani, azért kértem, hogy még itt az utolsó pillanatban...

(kazettafordítás)

...bármilyen szigorítással, kitétellel áldását a tisztelt Érdekegyeztető Tanács, hogy legalább ezt a forrást, ezt a pénzt kapják meg a szervek. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Elnézést, ehhez, egy mondat. Ne haragudj, 5 perc van és ki kell menni.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Bocsánat, de Judit akkor már nem tudunk benne megegyezni. Akkor, inkább azt mondom, hogy akkor holnap térjünk rá vissza, mert ugye ennek a kérdésnek a másik vetülete az, hogy amennyiben ezek az elképzelések beérkeznek, akkor az erre fordított összeg nem fog arányosan leosztódni a mostani előirányzatok között. Például egy észrevétel, de még lenne másik három. Kérni szeretném, hogy holnapra írásban hadd tegyük le, hogy akkor ezzel kapcsolatban mi a problémánk, mert nekünk vannak ilyen kételyeink, hogy elsőre, ez egy valóban mechanikus dolog, de a második felének a sorsa visszahat az első felére, tehát ilyen módon.

 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, a szóbeli tájékoztató, azért nagyon rövid volt, amit a Horváth úr adott az elképzelésekről. Na most, ahhoz képest dönteni egy munkáltatói keretösszeg mikénti felhasználásáról nagyon nehéz. Ezért, ha megengeditek, azt kérem a munkáltatói oldaltól, hogy szíveskedjen mondjuk pénteken délelőttig egy írásbeli előterjesztést tenni. Egyáltalán a munkáltatói kölcsön felhasználásának a módjáról, és utána lehet ebben állást foglalni. Ez nagyon-nagy merészség a részünkről azt mondani, hogy az 50 % így kerüljön felhasználásra, a másik 50 meg másként. Na de, gondolom már volt valamilyen írásbeli anyag. Tollár úr, tehát ez a lényege.

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Nem véletlenül kezdeményeztem azt, ez egy I. félévi, ha úgy tetszik. Ezt nekem nem lenne szabad így kimondani, mert nem igaz. Az első fele megy ki. Élni, létezni tudnak a szervezetek. Azt, hogy Önök hogyan kívánják, hogy a másik 50 % fölhasználásra kerüljön, az egy teljesen más téma. Lehetetlenség, hogy egy írásos anyagot mi letegyünk akár péntekig, akár jövő hét péntekig, mert nyakig vagyunk az elemi költségvetéssel, minden egyébnél, mi ezért kapjuk a fizetésünket, ezt nem panaszképpen mondom. Addig nem megy le a pénz, amíg nincs legalább egy látszategyetértés abban, hogy az első 50 %-ot megkapják, és erről szól az előterjesztés, és valójában hogyha ezt a törvény elfogadja, akkor így, akkor egyeztetni kell. Nem.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

A BRDSZ részéről, nem gátoljuk meg az első 50 % leutalását. Már annyira várják az emberek, hogy az valami eszméletlen. Ágota!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Én nem tartom ilyen egyszerűnek a kérdést, nem érzem magamat felelősnek azért, hogy ez a papír itt és most került az FRSZ kezébe. Én úgy gondolom, hogy ez egy jelenségszerű tünet megint, hogy miért 5 perc alatt, vagy 1 óra alatt, kell erről állást foglalni. Gondolom, hogyha ez már régebben készen volt, ahogy említette a Tollár úr, erre azt az egy napot kell biztosítani, hogy választ lehessen rá adni, és adott esetben kérdést fel lehessen tenni. Az a fajta matt helyzet, hogy most emiatt nem kerül le a területre, mert mi 5 perc alatt nem mondtunk rá igent, azt én nem tartom egy korrekt eljárásnak. Természetesen egy 24 órán belül le fogjuk tenni az ezzel kapcsolatos észrevételeinket és az egyeztetésnek az ilyenfajta letudását én nagyon furcsa gyakorlatnak ítélem.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Ezzel egyetértek. Fővárosi önkormányzati tűzoltóság.

Liszka Zoltán úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Az Ágotával teljes mértékig egyetértek. Kiegészítve még azzal, hogy ugye mi speciális helyzetünk, amit mondtam, hogy még az sincs meg, hogy mi az útja módja, ami mondjuk a többieknél megvan, mondjuk a rendőrségnél, de nálunk ugye ez a rendeletnek a végrehajtása az OKF nem csinálta meg, mi még ezt sem tudjuk.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Ackermann úrék!

Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

...de tényleg szükség lenne a II. féléves felhasználási.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Hivatásos önkormányzati tűzoltóság!

Kertész László úr, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete képviseletében:

Mi is az Ágotáékkal értünk egyet. Tehát, az anyagot szeretnénk látni, hogy dolgozzák le, a szociális bizottságok így föl. Most ez az I. félévre való pénz, vagy úgy osszák, hogy egész évre, mert a másik fele a központi lakásokba megy be.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Közigazgatási hivatalok!

Dr. Kovács Mihály úr, elnök, Közig. hivatali OSZT:

Mi elfogadjuk ezt az elsőt, hiszen hivatalonként olyan kevés összeget jelent, hogy nem tudunk mit kezdeni vele.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete! Jó. Talabér féle szervezet nincs? Akkor légy szíves!

Lipták István úr, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége képviseletében:

Én az Ágotával értek egyet, azért nem tudom elfogadni, mert a katasztrófavédelemnél a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak a helye és szerepe nem egészen tisztázott ebben.

 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, akkor, államtitkár úr? Tehát, a BÉT munkavállalói oldalán nincs egyetértés a munkáltatói kölcsönök 50 %-os leosztásával kapcsolatban, mert nem látjuk a másik 50 %-nak a felhasználási módját és lehetőségeit, illetve, mert a katasztrófavédelem területén szabályozatlan teljes egészében ez a kérdés, és ott is ellenőrizhetetlen a leosztás. Elnézést mehetünk tovább? Nincs reagálás?

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Nem tudok mit reagálni, én valóban semmi mást nem szerettem volna elérni, mint, hogy kapják meg a szervek a pénzt. Nekem meggyőződésem egyébként, hogy ezt nem kell ennek a fórumnak elfogadni. Ez egy olyan előirányzat, amelyet a tervezés alapján be kell nyújtani az Országgyűlésnek és az Országgyűlésnek jóvá kell hagyni, mint ahogy tette az előző esztendőben. Most volt egy olyan kezdeményezés, amilyen volt, ezt most nyilvánvalóan a korábbiakban elmondtuk már, és nem kell mégegyszer visszatérni, itt azt kell látni, hogy 1 hónapot veszítünk ez az egy nap miatt. Miért jó ez nekünk? Ez le fog menni majd az április 1-jei nyitásba. Miért jó a szakszervezeteknek ez? Megfenyegettek, én is ennyi időt kaptam rá a tévedések elkerülése végett, hogy letegyem az asztalra. Holnap 1-je van, hogy nyissak, következő nyitási lehetőség április 1-je.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Most az volt a kérdés, hogy ez a száznak a fele. Tehát, a másik, most ettől a perctől kezdve elnézést, ez volt a döntés. A Független Rendőr Szakszervezet egy kérdés, BRDSZ egy kérdés az egyébre. Sajnos a legközelebbi már csak 10-én lesz. Tessék Ágota!

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. A következő alkalommal, nem most, mert időhiány van, szeretnénk tájékoztatást kapni a Duna Palota és a művészegyüttesek jövőjét illetően. Novemberben a miniszter úr elrendelt velünk egyetértésben egy vizsgálatot a Palota kihasználtsága tekintetében, a vizsgálathoz kérdéseket, támpontokat mi is adhattunk, majd a válaszjelentést nem tudtuk megkapni, tehát ezt szeretnénk írásban megkapni, még a BÉT ülés előtt, és akkor a megoldásra vonatkozó javaslatokról pedig egy egyeztetést folytatni, mert hát elég sok embert érint, ha átszervezésről van szó, akkor meg különös szabályok is belépnek a dologba. Ennyi lett volna, köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Annyit tájékoztatásul, hogy a két művészegyüttes közhasznú társaságba ment ki, megy ki, március vagy április 1-jétől. Ennek a tárgyalásába minket belevontak, de az ellenőrzésről tájékoztatást nem kaptunk. A BRDSZ rövid két kérdés. Az egyikre nem kérünk most választ, csak a következő alkalommal, és pedig, hogy szíveskedjen a rendőrség egy tájékoztatást adni a BÉT ülésen, annak az 1,4 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a Kormány az eltérő státuszon foglalkoztatottak kielégítésére biztosított a rendőrség részére, mert itt különböző visszásságok, számítási hibák vannak. A másik kérdés viszont, ez a mai nap kiosztott anyaghoz kapcsolódik. A BRDSZ felháborodását fejezi ki, hogy a mintegy belügyi szinten 60.000 ezer munkavállalót az összes hivatásos állományt érintő pótlékrendszer megvonásáról a BÉT ülésen úgy kap egy írásbeli előterjesztést, hogy annak a határideje március 2. Előre közlöm, hogy a BRDSZ március 2-áig egyeztetett véleményt nem tud e kérdésben adni. Azt tudjuk kérem szépen, hogy megkeressük a parlamenti frakciókat, és elmondjuk nekik, hogy részünkre felháborító ennek a pótlékrendszernek ilyetén való rendezése. Ez kérem. Hszt. módosítás, pótlékrendszer, a szolgálati törvénnyel kapcsolatos pótlékrendszer. Zsinka úr!

Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:

Igen. Mint ismeretes, a tisztelt szakszervezetek is megkapták ezt a javaslatot, amelyben látható volt, hogy ezek a szabályhelyek megvannak nyitva. Várható volt, hogy a pótlékrendszerről valamilyen fajta egyezség születik a különböző tárcákat érintő pótlékolás vonatkozásában. Tehát, mondhatnám azt is, hogy tulajdonképpen gondolkodhattunk volna előre is. Viszont azt is tudják a tisztelt szakszervezetek, hogy december 4-én a Felkai államtitkár úr elmondta, hogy milyen pótlékolási elképzelés van. Erről hallottak a szakszervezetek a december 4-ei jegyzőkönyv alapján. És tulajdonképpen ennek a realizálását tartalmazza az az ajánlat, amit az érintett minisztereknek küldött el a belügyminiszter úr, azzal, hogy amennyiben észrevétel van, akkor ezt kapjuk meg minél hamarabb. Itt kaptak lehetőséget a szakszervezetek is, hogy március 2-áig alkothassanak az ajánlatról véleményt. Az alapelvekkel azt hiszem mindenki egyetért. A javaslatban ez pontosan le van írva, ennek ismertetésével nem akarom az időt húzni. Annyit viszont tudni kell, hogy a jövő héten van még lehetőség a módosító indítványok benyújtására. További lehetőség nincs.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, tessék Független Rendőr Szakszervezet, és utána zárszó.

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Csak azért nem, az idő rövidsége miatt nem akartam ezt előhozni, de miután ennek a módosító indítványnak a tervezetét más helyről véletlenszerűen kaptam kézbe, ezért elkezdtem visszalapozni a jegyzeteim között, illetve a BÉT munkáltatói oldalától kapott írásokba. Az a kísérő levél, amit megküldött a Felkai úr aláírásával a BÉT Titkárság, hogy a jelen beterjesztett szövegváltozatot számmal mellékelem, amit Belügyminisztérium akar. Ezzel egyidejűleg semmiféle papír amellett nem volt, hogy újabb ezenfelüli módosításra gondolna a tárca. Továbbá, ezen a bizonyos december 4-ein tisztázódott, ellenőrizhető a 11., 12. oldalán, hogy a pótlékrendszerrel kapcsolatos egyeztetésre azon az alkalommal nem került sor. Ezt az államtitkár úr tudomásul vette, mert, hogy még kimunkálatlan, még a Kormány nem foglalkozott vele. Ezután érkezett az a második, ami nem rendelkezett pótlékügyről egy szót sem. Tehát, újfent ugyanott tartunk, ahol esetleg ennél a pénzosztásnál is, hogy nem mi vagyunk mulasztásban a tekintetben, hogy az egyeztetési kötelezettséget megsértenénk, és mondjuk az most egy kérdést, hogy két nap alatt, ez a tervezet szerencsére olyan, hogy két nap alatt is akár meg lehet véleményezni, mert így nem jó, ahogy most van, de azért a rendet, meg, hogy, hogy emlékszünk vissza a történtekre, én tisztelettel arra kérem, hogy legalább amit papíron kiad a Belügyminisztérium a kezéből, hát azt emlékezzen vissza rá, hogy ebben a kérdésben nem volt egyeztetés, és utána jött egy szöveg, amiben szó nincs pótlékról, hogy ezt terjesztem be én Belügyminisztérium. Tehát, azt, hogy most egy önálló képviselői módosító indítványt mégis kitalálunk utóbb, azt velünk senki nem egyeztette, holott kellett volna. Most, ha ezt pótoljuk ezzel, akkor meg nem tudom, hogy miért minket terhel megint az időbeli kapkodási kényszer. Bár felvállaljuk, mert mondom nem lesz nehéz megírni erre két nap alatt a választ.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, tessék kikapcsolni, Ágota légy szíves.

Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:

Egy megjegyzésem lenne csupán. A pótlékrendszer vonatkozásában, amit ma a tisztelt szakszervezetek képviselői megkaptak az nem egy beterjesztett javaslat, hanem egy ajánlat. Erről van szó. Ennek alapján készül a módosító indítvány. Ezért kérem tisztelettel a szakszervezeteket, hogy nagyon alaposan gondolják végig, amit leírnak, mert ez a módosító indítvány része lehet, ebben kérem közreműködésüket. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Azt, hogy ki terjeszti be, arról nincs szó. De, azért még egy megjegyzésem ugye az állomány között elterjedt, hogy július 1-jétől érzékelhető béremelésük lesz. Ettől a perctől kezdve ezt az érzékelhető béremelést tessék már elfelejteni, mert ha pótlékot beépítik a fizetésbe, akkor a béremelés érzékelhető emelése is kezd lecsökkenni. Én megköszönöm mind a két oldalnak a konstruktív együttműködését. Azzal zárnám be a mai BÉT ülést, hogy kérek minden érintettet, számítson arra, hogy március 13-áig egy újabb kört, egy újabb BÉT ülést fogunk tartani, és arra megkérem, hogy a munkáltatói oldal a döntési kompetenciával felruházott képviselői üljenek itt. Köszönöm szépen. Jó ebédet kívánok! A munkavállalói oldal az V. emeleten meghívásra került egy ebédre.

Budapest, 2001. március 12.

 

 

 

                                                                                                          Dr. Korbuly András

                                                                                                                       titkár

 

 

 

Legépelte: Tóth Zoltánné